Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

J. GOLLAN 5: . Egységesen a monopoltoke uralma ellen hfcMŕv ._ ^ i ' Atí.r ÍÄŽ Ilyen házakban élt a forradalom győzelme előtt • kubai parasztság (első kép) és ilyen korszerű lakóházakat építenek napjainkban a kubai falvakban (második kép). A MÁSODIK HAVANNAI KIÁLTVÁNY Nincs olyan erő, amely gátat vethetne a népek felszabadító mozgalmának A kubai nép felhívása Amerika és a világ népeihez MINT MÁR JELENTETTÜK, FIDÉL CASTRO KUBAI MINISZTERELNÖK VASÁRNAP ESTE A HAVANNAI FOR­RADALOM TERÉN EGYBEGYŰLT HA­TALMAS TÖMEG ELŐTT FELOLVASTA A MÁSODIK HAVANNAI KIÁLTVÁNY SZÖVEGÉT. A KIÁLTVÁNY A KUBAI NÉP FELHÍVÁSA AMERIKA ÉS AZ EGÉSZ VILÁG NÉPEIHEZ. A kiáltvány első részében megálla­pítja, hogy a tőkés termelési mód el­avult, és fékezi az emberiség hala­dását. Kiemeli, hogy a kapitalizmus általános válságának kezdete, a világ első szocialista államának megalaku­lása óta egyre elmélyül az imperializ­mus bomlásának folyamata. Kuba és Latin-Amerika problémái •— mutat rá a kiáltvány — a kapita­lizmus általános válságából és az el­nyomott népek harcából, a születő és a pusztuló világ közötti összeütkö­zésből fakadó problémák közé tar­toznak. Az imperialisták Kuba ellen indított kíméletlen hadjárata azoknak az elkeseredett, de hiábavaló erőfe­szítéseknek a kifejezője, amelyek a népek felszabadulásának meghiúsítá­sát célozzák. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy sok latin-amerikai országban már most elkerülhetetlen a forradalom. Ennek meghatározója nem valaki­nek az akarata, hánem az'amerikai kontinens népeinek megdöbbentő ki­zsákmányoltsága, a tömegek forradal­mi öntudatának fejlődése, az imperia­lizmus általános válsága, az egész világ elnyomutt népeinek harca. A latin-amerikai forradalom tör­ténelmi szükségszerűségének láttán, az amerikai imperializmus kész gyar­mati háborúkat folytatni a latin-ame­rikai népek ellen. A kiáltvány ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ezok a katonai szerződések, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a latin­amerikai kormányokkal írt alá, egyet­len célt szolgálnak: megakadályozni a néptömegek harcát. A kiáltvány rámutat, hogy az ame­rikai imperializmus politikája, a la­tin-amerikai országok szuverenitásá­nak fokozatos felszámolására irányu­ló politika a Punta del Este-1 érte­kezleten érte el csúcspontját. Az ame­rikai imperializmus azért hívta össze a latin-amerikai külügyminisztereket, hogy politikai nyomással és példátlan gazdasági zsarolással rábírja őket a nemzeti szuverenitás megtagadására, s az Egyesült Államok beavatkozási jogának szentesítésére. Punta del Estében ideológiai csata volt a kubai forradalom és az ame­rikai imperializmus között — mondja a kiáltvány. — Kuba a népeket, az Egyesült Államok a monopóliumokat képviselte; Kuba az amerikai kizsák­mányolt tömegek nevében, az Egye­sült Államok az oligarchia, a kizsák­mányolók, az imperialisták nevében beszéít; Kuba a szuverenitás, az Egye­sült Államok az intervenció mellett szállt síkra; Kuba a külföldi vállala­tok államosításáért, az alkotó mun­káért hadakozott, az Egyesült Álla­mok viszont újabb külföldi tőkebe­fektetésekért, a műveletlenség kon zerválásáért, a nagybirtokrendszerért, a gazdasági elmaradottságért, az el­lenforradalmi terrorért, a cukornád­ültetvények és a cukorgyárak elpusz­tításáért, a békés lakosság barbár bombázásáért; Kuba az emberiség ke­nyerét, egyenlőségét, igazságát, sza­badságát, derűs jövőjét védelmezte, az Egyesült Államok az éhséget, az előjogokat, és a faji megkülönbözte­tést, a hazugságot, az elnyomást, a reménytelenséget; Kuba a Playa Giro­non elesett hősöket, az Egyesült Ál­lamok a zsoldosokat és az árulókat védelmezte; Kuba a nemzetek békéjé­ért, az Egyesült Államok az agresz­sziőért és a háborúért küzdött. Kuba a szocializmus, az Egyesült Államok a kapitalizmus mellett volt. Lehullt a lepel az amerikai álla­mok szervezetéről — az Egyesült Ál­lamok gyarmati minisztériumáról, ka­tonai tömbről, a latin-amerikai népek felszabadító mozgalma elleni megtor­lások eszközéről. A havannai kiáltvány leírja a latin­amerikai népek súlyos életviszonyait, melyeknek oka az USA gyarmatosító­rabló politikája. Az Egyesült Államok jelenleg naponta 5 millió dollár hasz­not húz Latin-Amerikából. A kiáltvány a továbbiakban han­goztatja, hogy az amerikai kormány Punta del Estében előkészítette a táp­talajt, hogy agressziót követhessen el Kuba ellen és beavatkozhassék bár­mely amerikai ország belügyeibe, harcolhasson a népek felszabadító mozgalma ellen. A havannai kiáltvány ismét leszö­gezi, hogy a forradalmakat nem ex­portálják, a nép viszi véghez. Amit Kuba adhatott a népeknek, már meg 3 adta: példáját. És mire tanít a kubai forradalom? Arra, hogy a forradalom lehetséges, hogy a népek végrehajthatják a for­radalmat, hogy a jelenlegi világban nincs olyan erő, amely gátat vethet­ne a népek felszabadító mozgalmá­nak A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a latin-amerikai országok sajátos adott­ságai folytán a szegény parasztság félelmetes potenciális forradalmi erő A parasztság azonban olyan osztály, amelynek a munkásosztály és a for­radalmi értelmiség forradalmi és po­litikai vezetésére van szüksége. A második havannai kiáltvány be­fejező részében megállapítja, hogy a latin-amerikai népek felszabadító har­cát semmi sem képes megállítani: e népek kivívják az igazi függetlensé­get. Lonton (CTK) — John Gollan, Nagy-Šl'itannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára a február 6-i coventryi gyűlésen hangsúlyozta a hétfői bér­sztrájk rendkívül nagy jelentőségét. Ez a sztrájk volt az angol dolgo­zók legnagyobb akciója 1926 óta, s 3 millió gép- és hajóipari munkás és alkalmazott vett részt rajta. J. Gollan további egységes akciókra szólított fel a kormány bérfagyasztási politi­kája ellen. A Szociáldemokrata Párt még soha sem volt annyira sebezhető, mint ma — jelentette ki J. Gollan. Soraiban egyenetlenség uralkodik. Csupán a jobboldali vezetők áruló politikája tartja életben a pártot. Nagy-Britannia Kommunista Pártjá-i nak főtitkára ismét kiemelte vala­mennyi haladó erő — a kommunis­ták, e balodali munkás pártiak és szakszervezeti tagok — egységes fel­lépésének szükségességét a gazdagok politikája elleni közös akciókban. Tovább folynak az ENSZ kongói »hadmuveletei< New York (CTK) — Az ENSZ leo­poldvillei képviselője kijelentette, hogy az ENSZ-csapatok már befejez­ték „küldetésüket" Katangában, és ezért további jelenlétük felesleges­sé vált. Az ENSZ kongói parancs­noksága megkezdte a csapatok áthe­lyezését a Keleti- és a Kivu-tartomá­nyokba. Tizenötezer új tagja van a Francia Kommunista Pártnak Párizs (CTK) — Az Humanité szerdai számában közölte, G. Marchaisnek, a Francia Kommunista Párt politikai iro­dája tagjának cikkét a pártigazolványok kicserélésének eredményéről. 1962. február 1-én a Francia Kommu­nista Pártnak 433 új üzemi, 124 helyi és 72 falusi pártszervezetben IS ezer új tagja volt. A pártba elsősorban a munkásosztály fiatal tagjai léptek be. A pártalapra már több mint 1 millió új frankot gyűjtöttek. JURIJ GAGARIN Libériában Monrovia (CTK) — Jurij Gagarin, aki február 6-án repülőgépen Libériába ér­kezett, tisztelgő látogatást tett Tolbert alelnöknél, Henries képviselőházi elnök­nél és Gralms államtitkárnál. Az államtitkár a köztársasági elnök nevében jurij Gagarint a legmagasabb libériai érdemrenddel, az Afrikai. Csillag Nagyszalag Rendjével tüntette ki. Gagarin február 12-én Athénbe láto­gat. Ismét elhalasztották az amerikai űrhajós útját Washington (CTK) — Az USA Nem­zeti Világűrhajózási Vállalata február 6-án közölte, hogy az amerikai vi­lágűrhajós földkörüli útját ismét el­halasztották 24 órával. A kísérletet eredetileg január 27-ére tűzték ki, később, tekintettel arra, hogy a hor­dozórakéta hajtóanyagot tartalmazó tartályain hibát észleltek, február 13-ára halasztották. Az újabb ha­lasztást azzal indokolják, hogy a tar­tályok ellenőrzése és rendbehozása tovább tart, mint eredetileg—tervez­ték. Az ENSZ-csapatok áthelyezését ab­ban az időben végzik, amikor a Biz­tonsági Tanács határozatai ellenére Katangában még idegen zsoldosok tartózkodnak és maga Csőmbe is, a katangai szeparatisták vezére egyhó­napi határidőt kért a zsoldosok eltá­volítására. Az ENSZ-haderők átcsoportosítását a katangai szeparatistáknak adott újabb engedményként kell értékelni. Angol repülők Mobutu szolgálatában London (CTK) — A Daily Telegraph leopoldvillei tudósítójának Jelentése szerint a Mobutu-hadsereghez tartozó kongói légierők pilótái kizárólag ango­lok lesznek. Heti zsoldjuk 100 iont sterlinget (2500 koronát) tesznek kl, egyébként a polgári repülök statutuma vonatkozik rájuk. A kongói légierők parancsnoka Peter de Groeve belga nemzetiségű őrnagy, aki 12 évig szolgált a brit légihaderők­nél. Egyelőre négy Dakota-típusú angol repülőgéppel, két helikopterrel és több kisebb repülőgéppel rendelkeznek. A nyolc beosztott pilóta mind angol nemzetiségű. A mechanikusok, a navi­gátorok és a technikai szakemberek zö­me szintén angol. Dean Rusk síkraszállt az amerikai szenátusban az ENSZ-kötvények vásárlása mellett Washington (CTK) — Dean Rusk, az USA államtitkára február 6-án is­mét állást foglalt az ENSZ-kötvények kiadása mellett 200 millió dollár ér-, tékben, hogy az ENSZ akciójából ere-: dő óriási kiadásokat fedezni lehes­sen. Dean Rusk, az amerikai szenátus külügyi bizottságában védelmezte Kennedy elnök javaslatát, aki a kongresszustól 100 millió dollár fel­szabadítását kérte ENSZ-kötvények felvásárlására. Az USA két célt követ: 1. Fenn kívánja tartani a kongói ENSZ-kato­naságot, amely megfelel az USA im­perialista köreinek és 2. A kötvé­nyek felerészének felvásárlásával fel akarja újítani befolyását az ENSZ­ben. KOMMENTÁRUNK Ä nemzeti érdekek semlegességet követelnek A mikor tavaly májusban az irá­ni sah Aminl washingtoni nagykövetet bízta meg ez új kor­mány megalakításával, abban re­ménykedett, hogy ez az amerikai is­kolájú, földbirtokos származású dip­lomata majd rendbeszedi az állam­gazdaság szénáját és lecsendesíti a háborgó tengert — az iráni tömege­ket. Amini cselezni próbált: reformo­kat ígért, ugyanakkor hűséget eskü­dött a SEATO és CENTO háborús tömböknek, és amerikabarát politikát hirdetett. Hatáskeltően hadat üzent a nagyon elburjánzott korrupciónak, ám mégsem a nemzet piócái, hanem a semlegességi politika hívei kerültek börtönbe. A rendőrség különösen a haladó erőket tömörítő Nemzeti Frontra vetette ki hálóját. Börtönbe került Arames exminiszter, aki nyíl­tan rámutatott a bajok gyökereire és követelte, hogy Irán térjen a sem­legesség és az önálló nemzeti politika útjára. Az Amini kormány semmit gem váltott be ígéreteiből. Hová megy a temérdek pénz? Amerikai statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok a legutóbbi 11 évben egy milliárd száz millió dol­lár „kölcsönt" adott Iránnak. A te­kintélyes összegnek azonban semmi látszatja. Különben ls miért van szüksége a kőolajban annyira gazdag Iránnak külfiídi segítségre, hisz ter­mészeti kincsei virágzó életet bizto­síthatnának. Igen, de csak akkor, ha a nemzet maga aknázná ki kincseit. Sajnos az Iráni gazdaság tényleges urai a külföldi, elsősorban az ame­rikai monopóliumok, melyek nevet­ségese^ alacjony. bért fizetnek az iráni munkásoknak. A kormány elkó­tyavetyélte a koncessziókat. A mono­polista társaságok adója nem az iráni gazdaságot szolgálja, hanem a ki­váltságosok konca, mely szőrin-szá­lán eltűnik. A népnek semmi sem jut belőle. Az iráni politikusok teljesen befog­ták az országot az amerikai imperia­listák hadiszekerébe. Az amerikai se­gítség kettős célt szolgál: először is a gazdasági katasztrófát akarják ideig-óráig elhárítani, másodszor pe­dig — s ez az amerikai kölcsön igazi célja — katonai célokat követ, a CENTO támaszpontjainak kiépítését a szocialista tábor ellen. Ez a veszélyes politika, mely köny­nyen nukleáris visszavágás veszélyé­nek teheti ki az országot, milliókat emészt fel. Az 1960/61-es gazdasági évben 13 milliárd 736 millió rialt (száz rial kb. 10 korona] fordítottak katonai kiadásokra. Ezenkívül repü­lőterek építésére újabb 7 milliárd 200 millió rialt adtak ki, háromszor any­nyit, mint ipari létesítményekre. Nem csoda, hogy az iráni költségvetés év­ről évre veszteséggel zárul. Az idén is 2 milliárd 80 millió rial veszte­séggel számolnak. A katonai kiadások következtében nö az infláció és a drágaság. Tehe­ránban, ahol 50—60 ezerre becsülik a munkanélküliek számát, 100—120 rialba kerül 1 kg hús, 10—16 rialba 1 kg kenyér, de az alkalmazottak havi átlag keresete négyezer rial. Az utóbbi időben 24 százalékkal emel­kedtek a létfenntartási költségek, nem szólva az újabb adókról. (Az Idén három új adót: egészségügyi, közoktatási és állatni iskolai adót ve­zetett be a kormány.), Komor távlatok Az év eleje óta egymást érték az iráni tömegtüntetések. Tüntetnek a munkások, tüntetnek a diákok, zú­golódik a 15 millió nincstelen pa­raszt, akiket nem elégít ki a nagy nehezen megszületett földreform-tör­Irán az írástudatlanok országa. Jöve­delmező üzletnek számít az írástudás, melyet az élelmes üzletemberek az utcák járdaszélein kamatoztatnak: le­veleket, kérvényeket írnak jó borsos áron. (A Der Stern nyugatnémet lap felvételei vény, melyet a sah aláírásával nem­régen megerősített. A lakosság meg­mozdulásának komolyságát bizonyít­ja az is, hogy az egyik nap rendőri és katonai karhatalommal szétkerge­tett tömegek másnap újra összeve­rődnek, hogy kifejezzék elégedetlen­ségüket. Sőt, a külföldön tanuló irá­ni főiskolások is tüntetnek a bécsi, genfi és párizsi nagykövetségük előtt. Az iráni kormány komoly erőt lát a diákságban; ezért a teheráni egye­tem kapui egyelőre zárva maradnak. Amini kormánya Mosszadek egyko­ri miniszterelnök híveit okolja a za­vargásokért. Pedig a tömegek ösztö­nös, szervezetlen lázongásának fő oka az áldatlan gazdasági helyzet. A sah már aláírta a következő öt­éves tervet, mely a kormány szerint „a gazdasági felvirágzás programja" lenne. Az irániak azonban inkább a Teherán Journal megállapításának hisznek: „A gazdagok még gazdagab­bak, a szegények még szegényebbek lesznek". A lap leleplezi a terv poli­tikai hátterét: „Fő feladata a kom­munizmus iránti terjeszkedésének el­lensúlyozása". Az Azsang így látja a helyzetet: „A gazdasági válság elérte tetőfokát". Ez megcáfolja azokat, akik a jólét és bőség iráni „kirakatállamá­nak" létrehozásáról álmodoznak a kommunista eszmék vonzóerejének csökkentésére. Hisz az idén befeje­ződő hétéves tervet sem tudják tel­jesíteni, mert a Donyae Dzsadid sze­rint „fejetlenség és zűrzavar lett úr­rá". A Donya elárulja, hogy „a kor­mánynak nincs pénze az épülő kór­házak befejezésére. Minden építke­zést félbeszakítottak." Zajosak az iráni utcák. A nép bé­kés életet és kenyeret követel. Ezt pedig csak akkor tudja biztosítani a kormány, ha a nemzeti érdekeknek megfelelő semlegesség útjára lép és szakít a háborús tömbökkei. - I. •mmm STRAUSS nyugatnémet hadügyminisz­ter az idén 1,65 milliárd márka érték­ben szándékszik rakétákat és repülőgé­peket vásárolni. (CTK) R. MAUDI.ING angol gyarmatögyi mi­niszter bejelentette, hogy az angol kor­mány elhatározta, feloszlatja a nyugat­indiai szövetséget. (ČTK) SALAN volt tábornok, a titkos hadse­reg vezetője Marokkóban, Kenitra ame­rikai katonai támaszponton a CIA ame­rikai kémszolgálat ügynökeivel tárgyalt. (CTK) AZ ALGÉRIAI KÖZTÁRSASÁG képvi­seleti hivatalai főnökeinek értekezlete után nyilatkozatot tettek közzé, mely többek között hangsúlyozza, hogy Al­géria népe bízik a testvéri arab nem­zetek támogatásában és hogy az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormánya véget vet a francia gyarmatosítók ár­mánykodásainak. (CTK) A KUBAI DOLGOZÓK FORRADALMI KÖZPONTJA hivatalosan bejelentette, hogy február 24-én és 25-én részt vesz a Santiago de Chile-i ülésen, melyet a chilei dolgozók egységes központja hí­vott egybe, hogy új szakszervezetet léte­sítsenek Latin-Amerika valamennyi dol­gozójának egyesítésére. (ČTK) AZ OB szovjet hajó a 7. szovjet déli­sarki expedíció néhány tagjával és há­rom csehszlovák tudományos dolgozóval a fedélzetén, a Mirnij megfigyelő állo­másról elindult Enderby-föld felé. J. Petrovský csehszlovák tildós a Mir­nijen marad, ahoi a kozmikus sugárzást kutató szovjet tudósokkal fog együttmű­ködni. (CTK) A DECAZEVILLEI NÖK küldöttsége már másodízben járt Párizsban, hogy a fran­cia kormányt és közvéleményt tájékoz­tassa a decazevillei konfliktusról. (CTK) FRANCIAORSZÁGBAN február 6-án or­szágszerte tüntettek az egyetemi szer­vezetek a személyi szabadság megvédé­séért. A legnagyobb manifesztációt a Mutualité termében és a munkatőzsdén tartották. (CTK) DAKKÁBAV a pakisztáni diákok nagy tüntetést rendeztek a kormány egyik tagja ellen. A rendőrség gumibotokkal kergette szét a tüntetőket. (ČTK) 19B2. február 8, UJ SZO 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents