Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

MIJIV'KÁStí JÍTIÍ az újítási osztályt — és nem mlri- za az ls, hogy az üzem sokban sé­dén eredmény nélkül. Az említett két gítséget nyújt az újítóknak. Például év folyamán ugyanis 200 000 korona nemrég önkéntes műszaki irodát lé­értékű újítási javaslatot nyújtott be. Természetesen ez a szép eredmény nem született meg könnyen, mert újí­tónak lenni egyúttal azt is jelenti, hogy sokat kell töprengeni, sok min­denről le kell mondani a magánélet­ben. Míg Lengyel elvtárs barátai szó­rakozóhelyeken töltik estéiket, vagy söröznek a vendéglőben, addig ő oda­haza a rajzlap Jölé hajol, vonalaz, radíroz, majd újra rajzol, míg ki nem alakul az, amit végeredményben sze­retne. Az ötleteket gondolatban csi^ szolja, módosítja, javítja. Amikor már érettnek találja a dolgot, megtárgyal­tesítettek az üzemben, ahol minden újító szakemberektől kaphat tanácsot. Lengyel elvtársnak nincs szándéká­ban abbahagyni az újítást, sőt elha­tározta, hogy ebben az évben leg­alább 20 újítási javaslatot nyújt be. Vállalásából már eddig is törlesztett, mert januárban három javaslatot nyújtott be. Az elmúlt évben a komárnói hajó­gyár újítói közel öt millió koronát takarítottak meg népgazdaságunknak és ez sem csoda, sem véletlen, mert olyan emberek kapcsolódnak be az ja a szocialista munkabrigád címért újítómozgalomba, mint Lengyel elv­társ. BUDA FERENC A mikor tlz évvel ezelőtt a 25 év£s Lengyel Ferenc a kezdőkre jellemző izgalommal először lépte át a komárnói hajógyár kapuját, még álmában sem gondolt arra, hogy a nemrég meg­tartott üzemi újítókonferencián, mint a legjobb munkásújító vesz át szép jutalmat. Nem, akkor még álmában sem gondolt Ilyesmire, hiszen maga az üzem annyi problémát, gondot okozott neki. Hosszú hónapokra volt szüksége, míg be tudott kapcsolódni az új életbe, míg tájékozódni tudott a hajóépítés bonyolult labirintusában, míg megismerte a gépeket, munka­eszközöket, míg teljesen otthon érez­te magát.. Amint kezdett megismerkedni a ter­melési folyamattal, úgy szokott hozzá a dolgokon való töprengéshez is. Sok mindent nem talált jónak, főleg az akkor még igen sok helyen előfor­duló kétkézi munkát nehezményezte. Eleinte nem közölte senkivel észre­vételeit, megfigyeléseit. Két év kel­lett ahhoz, hogy benyújtsa első újí­tási javaslatát. A javaslatot aránylag elég gyorsan elintézték és még jutal­mat is kapott. Ettől kezdve Lengyel Ferenc egyre gyakrabban kereste fel versenyző kollektíva -tagjaival és a munkahelyén levő műszaki iroda dol­gozóival. Nagyra értékeli Simko mér-r nök, Kvasz és Hajnali elvtárs taná-í csalt. Lengyel Ferencnek nagy érdeme van abban, hogy munkahelyén egyre több és több munkás kapcsolódik be az újítómozgalomba. De legjobb lesz, ha erről ő maga beszél, mint a szak­szervezet műhelytanácsa mellett mű-; ködő újítási bizottság elnöke. — Amikor két évvel ezelőtt hoz­zákezdtünk az újítómozgalom bőví^ téséhez — mondja, —, még csak ti­zenegyen voltunk munkahelyemen vált a len tépésére és egyúttal kévék­újítók. Most ötvenhatan vagyunk. Az be valő kötésére. Az új mintadarab­emberek rájöttek, nincs értelme an- bal folytatott kísérletek alkalmával Új gép a len betakarítására (CTK) — Az idén mezőgazdáink új - univerzális lentépő gépeket kapnak. E gépet a pelhíimovi Agrostrojban szerkesztették, a csehszlovák mező­gazdaságtudományi akadémia šum­perki ipari- és kapásnövény-kutató állomásának követelményei és kísér­letei alapján. Három évig tartó mun­ka és kísérletek után olyan gépet szerkesztettek, amely a legjobban bé­nák, hogy a jó gondolatokat meg tartsák maguknak. Ha újítunk, segl~ tünk az üzemnek, az egész társada­lomnak — no és nem lebecsülendő az újítási javaslatokért járó jutalom sem. Most is 1500 koronás betétkönyv vet kaptam... A konferencia után keveset elszórakoztunk belőle, de többit épülő házamra fordítottam. Lengyel elvtársat gyakran találjuk munkatársai között, ahol — főleg a tízórai szünetekben — hasznos tár­gyalások folynak egy-egy újítási ja­vaslat gondolatáról, vagy már a be­vezetett hasznosságáról. A dolgozók kezdeményezését fokoz-i egy hektár len betakarítása 18 óra az eddigi 52 helyett. Az erősen lej­tős földeken a gép kévekötő szer­kezetét 2 perc alatt ki lehet kap­csolni és azután ez a szerkezet is tépi a lent, de egyben jobban el is rendezi. Érdekes feladatok (CTK) — Á bratisla­vaí Szlovák Nemzeti Múzeum tudományos­kutató munkája az idén elsősorban a helyreállí­tott bratislavaí várban létesítendő múzeum tör­ténelmi anyagának elő­készítésére irányul. A Szlovák Tudomá­nyos Akadémia régésze­ti intézetével szoros együttműködésben min­denekelőtt befejezik a vár térségének kutatá­sát. Feltételezik, hogy itt a 907-ből származó salzburgi krónikában említett eredeti vár ma­radványaira bukkannak. Kutató munkát végez­nek Horvátsky Grob térségében ls és érté­kes anyagokat nyernek 8 gyűjtemények számá­ra. A múzeum dolgozói figyelmet fordítanak azokra a tudományos­kutató feladatokra, amelyek összefüggnek a ludákok szociáldemagó­giájának kérdéseivel, továbbá Közép-Szlová­kia munkásmozgalmá­nak történelmével. Oj adatokat igyekeznek szerezni a „Szlávok fel­szabadításáért" fiev? partizánbrigádről, amely a legjelentőseb­bek közé tartozott Szlovákiában. Az első történelmi ki­állítás céljaira népraj­zi kutatást végeznek Bratislava munkásainak kulturális életérői a XIX. század második felében és a XX. század kezdetén. Kutatják to­vábbá a szocialista munkaverseny keletke­zését és fejlqdését Szlovákia általános po­litikai és gazdasági fej­lődésével kapcsolatban. ÜZEMEINK életéből k A fubeníki Magnezit-üzem dol­gozói a harmadik ötéves tervben ki­küszöbölik azokat a hibákat, ame­lyek gátolták a termelést, az áru­gyártás egyenletes teljesítését. Több egyéni és kollektív kötelezettség, vállalást tettek 300 tonna terven felüli magnezit kitermelésére, 100 tonna egyéb magnezit gyártására stb. (M. S.) •k A breclavi Fatra üzem dolgozói 48 államba exportálják a műanyag­ból készült felfújható ágyat. 1959-hez viszonyítva nyolcszorosára emelték a termelést. Idei tervükben csónakok és kajakok gyártása ls szerepel — ugyancsak műanyagból. * Az Adamov-i Gépgyár dolgozói január elején elkészítették a külföl­dön is nagyon keresett — Romayor típusú nyomdászati gép 4000 példá-. nyát. •k A Hradec Králové-I Velorex he-" lyi gazdálkodási üzem dolgozói még ebben az évben motorral ellátott ko-. csikat hoznak forgalomba a rokkart-j tak számára. k A sokolovi szénmedence Gustáv Bányájának dolgozói elhatározták, hogy 150 tonna elsőosztályú briket­ten gyártanak terven felül az első negyedév végéig. k A prágai ČKD Sokolovo dolgô-l zói olyan intézkedéseket foganatosí-i tottak, amelyek segítségével 884 000 kilogramm fémet takaríthatnak meg az év végéig. • A nyugat-csehországi papírgyár rak plzeni részlegében sikeresen beí fejezték egy új szigetelőanyag gyár-­tásának kísérleteit. A deszkaszerű építkezési szigetelőanyagot a papírt gyártás eddig fel nem használt hullai dékaiból, pl. fakéregből, fadarabkák­bői, stb. fogják gyártani. Megőrzik a város műemlékeit Hradec Králové történelmi részét, — a lakások korszerűsítésére, hogy amely már a X. században a szlávok fontos erődítménye volt, műemlékvé­delmi területté nyilvánították. A vá­ros belső részében többek közt 66 gótikus, 60 reneszánsz stílusú épület c,«m„„ és 24 XIX. századbeli épület maradt s; Sz á® os tö r t tf ne I! n épület űlí6 é^ tűCÚ Hton Q T Q T> o O H o 1 m i firrnmtftrjntnlr teljesen megfeleljenek a mai követel­ményeknek. Mindenütt fürdőszobát építenek, bevezetik a gázt és tömbök szerint bevezetik a központi fűtést fenn. Az óváros helyreállítása több sza­tése után a társadalmi szervezetek, hangversenyek, stb. céljaira fog szol­kaszban történik. Fokozatosan sor gölni. Fokozatosan megnyitják a kö­kerül például — az épületek törté- zönség számára az óvárost körülvevő nelmi külsejének megőrzése mellett függőkerteket ls. Új típusú hajó A múlt évben a komárnói hajógyár i dolgozói a MOL 1200-as személyszállí­! tó, a 800 lóerős folyami vontatóhajók | és egyéb úszóművek mellett meg­i kezdte az MNL jelzésű motoros teher­szállító hajó gyártását is. A hajó 103 | méter hosszúságával a leghosszabb, > hazánkban gyártott hajók közé tar­[ tozik. Maximális szélessége 12,4 mé­' ter, teherbírása pedig 200 tonna. Tel­> jes megterhelés mellett a hajó 19,8 ! km/óra sebességet ér el. A motoros teherszállító hajó min­i tapéldánya nemrég sikeresen „vizsgá­[ zott", az első üzemi próbaúton. A pom­> pás hajó elkészítéséért a komárnói > hajógyár minden munkása, tervezője, ! technikusa és többi dolgozója elisme- , ; rést érdemel, (kl) '/WWA/VWVSAWWWVVVVWI/VA/WWV • f" " '-••í ­•T V ' ~r~r. J eQyipromi urijepyzerek Ä mindenható baksis Az angol gyarmati elnyomás és külföldi vendég a repülőtérről szállo­kizsákmányolás következményei ma dai szobájába ér, több ajánlkozó szoi­is érezhetők Egyiptom gazdasága- gálatát kénytelen igénybe venni, vagy ban és népének életében. Az angol esetleg elutasítani, ami már nehezebb monopóliumok monokulturális mező- A „pontos munkamegosztásiból eazdasás?i tprmplést vP7PttPk h P többeknek va n hasznuk, s a tapaszta­gazaasagi termeiest vezettek be latlan fis a he l , vlsz0ny0kban ]ára ti a n Egyiptomban (a hagyma es a gya- gavalléroskodó külföldinek jó sok pot volt a fő cikk). Megakadályoz- piaszterébe kerül a felkínált szolgála­ták a jelentősebb ipar kialakulását tok jutalmazása. és mindenbe beleszóltak. A szállodai személyfelvonó „őrei" kü­Egyiptom ma orvosolja a múlt Igazságtalanságait. He­lyenként gyorsabb, máshol las­sabb ez a folyamat. Ezt láttuk Kairčjban is. A több mint há­rom millió lakosú főváros az ország szellemi és gazdasági életének állandóan fejlődő központja. Oj gyárak és üze­mek dolgoznak a belvárosban, továbbiak épülnek a főváros pe­remén. Megélhetést adnak majd sok ezer lakosnak. Kairó fontos kereskedelmi központ is, itt székelnek a főbb hivatalok. Persze Kairóban a szegény­nép ls otthonra talált. (Egyes városrészekben 200 ezerre be­csülik a nincstelenek számát.) Alkalmi munkát vállalnak, ám keresetükből nem tudják meg­szerezni a létfenntartási cikke­ket, pedig a legtöbb esetben népes családot kell eltartaniuk. Ezért minden alkalmat megra­gadnak a pénzszerzésre. A felnőttek és a gyermekek koldulása tilos és büntetendő EGYIPTOMI LÁNY (A szerző jelvétele.) cselekmény. Ezért lépten-nyo­mon ajánlgatják különféle szolgála- 10n .kategóriát képeznek. Az egyik a talkat és a legravaszabb trükkökkel földszinten a másik pedig fent vár­nrrthálnak nénzhpz 1utni Csak a mó- a a vendéget. Közeledtére figyelmez­próbáinak penznez jutni. usaK a mo tetgs nélkm el3hIvja a telvon6t k i. dosabb városi rétegtől szerezhetnek nylt)a aJtaját és a vendéggel e gyütt piasztert, de sokkal jövedelmezőbb beszáll, felviszi a kívánt emeletre, ki­„üzletet" bonyolíthatnak le az ide- nyitja az ajtót és félreérthetetlen moz­genekkel, a turistákkal vagy a szol- dulattal nyújtja a tenyerét. gálati úton levő külföldiekkel. A „felső" liftboy is ezt a szerepet Már a repülőtéren megrohanják az játssza akkor, ha a vendég emeleti embert és „baksisért"" az autójához szobájából a földszintre kíván lemen­cipelik a poggyászát. A szálloda előtt ni. Gyűlik a baksis, szaporodnak a ugyanez a jelenet játszódik le. Míg a píaszterek a „liftőrök" zsebében. Az utcán hasonló szolgálatot teljesít az autók és az autótulajdonosok „őre". A csúcsforgalom idején nagy gondot okoz a parkírozásra alkalmas hely ke­resése a kairói utcákon. Mihelyt az „autóőr" szeme megakad a tétován szemlélődő járműtulajdonoson, hozzá­lép, megmutatja, hol van még sza­bad hely a parkírozásra, esetleg se­gít félretolni a le nem fékezett autó­kat, hogy helyet szorítson köztük. Ha az autótulajdonos dolgavégeztével is­mét a volánhoz ül, az „autóőr" hívás nélkül megjelenik, és segítségére van, hogy szerencsésen, az idegen jármű • megrongálása nélkül kifarolhasson és bekapcsolódhassék a Jármüvek nagy áradatába. Persze ő is nyújtja a mar­kát, mert a baksis mindenütt nagy sze­repet Játszik. Hasonló szolgálatokat tesznek az em­berek reggeltől estig, hogy eltarthas­sák családjukat. A München-előtti köz­társaság viszonyaira emlékeztet ez, amikor a munkanélküliek házról házra jártak és különféle munkát vállaltak, hogy megebédelhessenek és fedél alatt hajthassák álomra a fejüket. Kairóban másfajta emberek is akadnak, akik nem válogatnak a módszerekben, csakhogy az ő mar­kukba vándoroljon a piaszter a kül­földi zsebéből. Láttam egy rikkan­csot, aki régi arab újságokat tuk­mált a járókelő Idegenekre. Jelen voltam, amikor száz méterre köve­tett egy német házaspárt; a sző szoros értelmében rákényszerítette „áldozataira" az öreg lapokat. Sőt, még elégedetlen volt az egy piasz­terrel, mert kettőt követelt a lapért. A házaspár Inkább megadta neki a két piasztert, csak ne háborgassa őket. Esetem a cipőtisztítóval Kairói tartózkodásom első nap­ján városnézésre indultam. Kíván­csian szemlélgettem a nagyszerű építményeket, csodálatos díszítésü­ket. A fellegek között éreztem ma­gam, amikor egy földi hang fel­riasztott álmodozásomból. A szem­bejövő arab figyelmeztetett, hogy nézzek a nadrágomra. Megrökö­nyödtem : a jobb lábamon valami­lyen fekete folyadék éktelenítette el a cipőmet és a nadrágszáramat Aggasztó gondolataimnak csak­hamar véget vetett egy cipőtisztító, aki gyorsan ott termett, mintha a földből bújt volna elő egy idegen férfi kíséretében, aki jól tudott an­golul. A cipőtisztító szakértő szem­mel végigmért, azután legyintett, jelezvén, hogy semmiség az egész Társa megjegyezte, hogy valószínű­en autó piszkította be a nadrágo­mat és a cipőmet. Igaza lehetett, mert a járdák mellett gyakran tó­csában áll az olaj, a kocsikenőcs és egyéb latyak. Tisztítás közben új ismerősöm megjegyezte, hogy benzinre lenne szüksége. Volt egy kapszula benzi­nem, tartaléknak hagytam az ön­gyújtómba, ezt kínáltam neki. Épp egy négyzetcentiméternyi felületre volt elég. — ön angol? — kérdezte a cipő­tisztító társa, aki eddig némán fi­gyelte az „üzletet". — Nem, dehogyis — szabadkoz­tam — cseh vágyok ... — Öl — kiáltott fel sugárzó arc­cal — „dobri esek". — Nyomban ajánlkozott, hogy benzint szerez. Milyen előzékeny, látszik, szeretnek bennünket — gondoltam magamban. Fordult egyet s már hozta is a színtiszta benzint, melyet mindjárt megszagoltatott a barátjával. Tíz perc sem telt el s a fekete foltok eltűntek a cipőmről és a nad­rágomról. Csak két tenyérnyi nagy­ságú nedves folt maradi a helyükön. Reméltem, hogy a nadrágom most már tűrhető állapotban lesz. Nagy örömömben gavallér akartam lenni. Csalódtam. A cipőtisztító keveselte és ráadást követelt. Kézzel-lábbal hadonászott s annyira beleélte ma­gát a parázs vitába, hogy inkább meghátráltam. Akkor meg a társa állt elő és a benzinszerzésért kö­vetelt baksist. Ö is keveselte, amit kapott, mert látta, hogy a cipőtisz­tító követelése eredményre vezetett. Amikor a történteket elmeséltem kairói barátaimnak s megmondtam, mibe került a kalandom, nem győz­tek sopánkodni: — Ne légy olyan hiszékeny, hisz az egészet alaposan megszervezték, te pedig jól bedűltél nekik. Nem akartam hinni, hogy ilyen összeesküvésnek estem volna áldo­zatul. Ám egy hét múlva ugyan­azon a napon megismétlődött az eset. Ugyanazok az emberek követ­ték el „a merényletet" felismer­tem a cipőtisztító társát, aki kész­ségesen benzinért szaladt. Csak az volt a különbség, hogy néhány ki­lométerrel messzebb Ismétlődött meg ez a komédia. Okulva az előz­ményekből, a vártnál jóval kisebb baksissal elintéztem a cipőtisztítót, s mielőtt felocsúdott volna ámula­tából, már messze jártam. Lehet, hogy csak azért végződött olyan simán ez a „kalandom", mert for­galmi rendőr állt a közelben. Felébredt bennem a nyomozói haj­lam: kiderítettem, hogyan ugratják be a külföldieket a nadrághistóriá­val. A cipőtisztítók a járda szélén ül­nek üzleti felszerelésükkel. Ha va­laki nem hajlandó kifényesíttetni a cipőjét, elég egyet füttyenteni s a következő cipőtisztító színes folya­dékkal lefröcsköli a gyanútlan já­rókelő cipőjét és a legtöbb esetben a nadrágját is. Mit számít? E célra közeli rejtekhelyen mindig kéznél tartanak benzint. A kettős tisztítá­sért aztán persze nagyobb baksis jár. Ezer és egy módja van a külföl­diek és a bennszülöttek lóvátevésé­nek. Ismerőseim megnyugtattak, hogy sok mindenen átestek, s bár a legtöbb trükköt ismerik, mindun­talan felülnek a leleményes bak­sisvadászok cseleinek. Sokat tanultam az esetből: állan­dóan hordjon az ember aprópénzt — félpiasztert vagy piasztert, in­kább olcsón váltsa meg nyugalmát, mint sem drága árat fizessen az utcai trükkökért. Saját bőrén tanul az ember. Egyiptomban ezért piaszterrel kell fizetni. Nem sajnáltam, mert sze­gény emberek kerestek rajtam. MILOSLAV MEZULIÁNIK ©J SZÖ 4 * 19B 2- február 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents