Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-03 / 33. szám, szombat

AMATŐR FÉNYKÉPÉSZEK Fhazaitükör a cseh és szlovák lírából EGYRE NÖ, egyre gyarapszik az amatőr fényképészek száma. Különösen nyáron, —, mikor óriási a tu ristaforgelom és až utcákat az ismeretlen emberek csoportjai lepik el — a fényképezőgép az egyik legtöbbet használt luxuscikk. Itt is, ott is kattan a masina: filmre kerülnek ismert és ismeretlen emberek, szemet-lelket gyönyörködtető tájak, nevezetességek, jelenetek, valóság-mozzanatok. A turisták, akár hazaiak, akár külföldiek, leginkább a nyakukban lógó vagy a kezükben lóbált fényképezőgépről ismerhetők fel. Äm nemcsak a turistákra jellemző a fényképezőgép. Mehetünk bárhová, a fényképezésnek mindenütt megtaláljuk a híveit. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nálunk ma már e fényképezőgép általánosan elterjedt tömegcikk, a fényképezés pedig korra és nemre való tekintet nélkül — gyakori szenvedély ... Hozzátehetjük azt Is, hogy kisebb-nagyobb anyagi áldozatoktól eltekintve — hasznos és szép szenvedély. Nem is olyan régen, csak kevesen fényképeztek, s felvételeiket ezek is többnyire hivatásos fényképészekkel dolgoztatták ki. Ma azonkívül, hogy rengetegen fényképeznek, legtöbbben a felvételt Is maguk dolgozzák kl. Olyan jelenség ez, amely arra enged következtetni —, felismerve a benne rejlő gazdag lehetőségeket —, hogy a fényképezést ma már az amatőrök közUl is sokan nemcsak szórakozásnak, hanem hivatásnak tartják. Dicséretes, hogy sok-sok amatőr, akl a legelemibb ismeretekkel és módszerekkel kezd dolgozni, nem áll meg a fényképezés alacsonyabb fokán, hanem aránylag rövid idő alatt — talán a fényképezés Iránt érzett hivatásszeretetből — olyan Ismeretekre tesz szert, hogy megbirkózik a színes filmkészítéssel és művészi felvételekre is képes. Sokan riportfilmekkel is próbálkoznak". A családnak örökértékü dokumentumokat szerezve, legtöbbször előbb a gyerekek, vagy a fényképészhez közel álló téma kerül megörökítésre. Majd olyan összeállítások, hoszszabb. rövidebb riportok születnek, amelyek eszmei mondanivalójukon túl művészi megoldásuk miatt is értékesek. ALIG VAN NAGYOBB öröme és büszkesége az amatőr fényképésznek, mint amikor a családhoz látogatóba jövő rokonok vagy vendégeknek levetíti a saját maga készített filmet, bemutatva ázt, milyen volt a feleség ekkor és ekktDr, hogyan viselkedett Jancsi, Pista, Éva (a család valamelyik büszkesége) egy. két vagy három éves korában ... És nálunk már az ilyen örömre és büszkeségre is egyre több helyen kerül sor. Gyarapszik ugyanis azoknak a családoknak száma, amelyeknek nemcsak rádiójyk. televíziós készülékük, magnetofonjuk, hanem filmező és vetítőgépjük is van. Filmező és keskenyfllm -vetítő — házi szükségletre... Ma még furcsa, de a jövőben ez is természetes és elterjedt lesz. Szóval nő, gyarapszik az amatőr fényképészek száma, és nő igényük, Ismeretük is Ma már sok amatőr fényképész bátran felveszi a versenyt A falvaink életének ábrázolására hirdetett irodalmi verseny eredményei A volt Iskolai és Kiiltnrálisügyi Megbízotti Hivatal, a Mezőgazdasági Megbizotti Hivatal, a Szlovák Irodalmi Alap és a Szlovák írószövetség falvaink életének ábrázolására irodalmi versenyt hirdetett. A versenyt a Csehszlovák Kommunista Párt megalapításának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezték. Célja olyan kiadásra alkalmas müvekkel (regényekkel, elbeszélésekkel, riportokkal, színmüvekkel, köl' töményekkel) gyarapítani a jelenkori csehszlovák és csehszlovákiai magyar irodalmat, amelyek hnen ábrázolják a mai faln életét és a 1 földművesszövetkezetek tagjainak a ! szocializmus építésének betetőzése érdekében kifejtett igyekezetét. Összesen harminc kézirat került > az értékeli bizottság elé. A - díjak ' odaítélése a következő: I. díj: (nem ítélték oda); II. díj: (csökkentett) 8000 kerona : ! Ián Bodenko A hegyek alján fehér i földek című munkájáért: III. díj: 5000 korona: Oleg Log• vinov Újjászületés című művéért. Pénzjutalomban részesültek még i fán fonás és Ivan Rurik Bratislavá[ bői, Lovicsek Béla Pohronský Rns, kovból. Ján Skamla Bratislavából és 1 Marian Sklenka Žiar nad. Hronom; bói. a hivatásos fényképészekkel is. S ami a legfontosabb: ez a néhány éve ösztönösen indult, spontôn elterjedt mozgalom, mára társadalmi jelentőségűvé emelkedett. Jelenleg ugyanis a „saját zsebükre dolgozó", magánosan filmező, „amatőrök" mellett százakra, sőt ezrekre tehető az — iskolákban, üzemekben, társadalmi szervezetekben, művelődési otthonokban és másutt alakult kisebb-nagyobb kollektívákat képező, egyre rendszeresebb elméleti és gyakorlati munkát kifejtő — filmszakkörök száma. Sokan vannak és jól dolgoznak. Akár a művelődési otthonban, az üzemi klubban, vagy a társadalmi szervezet helyi csoportjában érdeklődünk, a legtöbb jót a filmszakkörökről mondanak. Általában mindenütt a filmszakkör tagjai jönnek össze a leggyakrabban, ők veszik legkomolyabban a munkát, ők dolgoznak a legjobb eredménnyel. A brnói közlekedési vállalatok üzemi klubjának fiimezői a napokban például mintegy 200 képből álló kiállítást rendeztek. Hasonló kiállítást rendezett nemrég a rožftavai járási művelődési otthon is. És tudunk más üzemekről, illetve művelődési otthonokról, ahol a filmszakkör tagjainak müveiből már rendeztek vagy most készülnek rendezni kiállítást. E kiállítások mindenütt szépek, tanulságosak. Leggyakrabban olyan témakörrel és munkafolyamattal ismertetik meg a látogatókat, amelyek előttük ismeretlenek. A Brnóban és Rožňqván rendezett kiállításon bemutatott képek nagy része sem az úgynevezett örök témákról (naplemente, bárányfelhős ég, csendélet, tájkép, stb.) szóltak, hanem konkrét gondolatot kifejezve munkafolyamatokat, üzemrészlegeket, kiváló dolgozók arcképeit ésonás, az amatör fényképészek munkájával és élményeivel kapcsolatos téínát ábrázolták. Általában mindkét kiállítás a gyakorlati életet, a dolgozó ember napi élményeit mutatta be. A MUNKÁBA MERÜLT ember mozdulatainak visszaadására számos lehetőség adódik, a munkaeszközök együtt az alkotó emberrel hálás és szép feladatok elé állítják az amatőr fényképészeket. Az említett kiállítók is arra törekedtek, hogy felvételeiknek legyen mondanivalója, eszmei tartalma, észrevehetően azokat az életmegnyilvánulásokat és a mindennapi élet azon jeleneteit keresték, amelyek az ember és az őt környező világ Összefüggéseiben rejlenek, amelyekben együtt van az ember és a gép, az ember és a természet. ÉRDEKES VOLT megfigyelni, különösen a brnói kiállításon, milyen döntő helyet kapott az üzem dolgozóinak közvetlen élményeivel kapcsolatos témakör : a tervteljesítés, a szocialista munkaversehy, a társas kirándulások, a rekreáció, az üzemi kulturális rendezvények stb. Mindezek szép, igényes felvételeken megörökítve. Mivel általános jelenségről van szó, e tény — az amatőr fényképészek életközelsége és általában áz a törekvés, hogy felvevőgépükkel, szemükkel és szivükkel, aktívan részt vegyenek az ízlés fejlesztésében és mai életünk reális ábrázolásában — avatja az amatőr filmszakkörök tevékenységét társadalmi jelentőségűvé. S mint ilyenek, az eddiginél is több segítséget és megbecsülést érdemelnek mindenütt. Bár kiállítást még nem rendeztek, jól működik a filmszakkör, többek között Nový Šúron, Zeliezovcén, Galantán, Nové Zámkyban és Komárnoban. Sajnos, nem mondható ugyanez a Dunajská Streda-i üzemi klubban működő filmszakkörről. Annak ellenére, hogy — különösen ami a színjátszó, tánc- és irodalmi kör tagjainak a tevékenységét illeti —, e szép és korszerű épületben' példás a ktalturális munka —, a filmszakkör tagjai lemaradnak. Mivel rendszertelenül jönnek össze és munkájuk tervszerűtlen — eredményük elenyésző. A szakkör vezetője készít felvételeket, de nem mindig a legfontosabb eseményekről. Az irodalmi színpad bemutatójáról például egy felvételt sem készített. Hiba az is, hogy a kevésbé fontos eseményekről készült felvételei is csak hetek múltán készülnek el. A másutt dolgozó filmszakkörökhöz hasonlóan a Dunajská Streda-1 körnek bizony sokkal jobban kellene dolgoznia. Többre, jobbra, tökéletesebbre kell törekedniük azoknak a köröknek ls, melyek jól dolgoznak ugyan, de nem fejlődnek. Az egyéni teljesítmény az általános filmkultúra gazdagítójává csak a megállást nem ismerő haladás, az egyre magasabb művészi eredményeket célul tűző fáradhatatlan munkálkodás révén válhat. AZ AMATÖR FÉNYKÉPÉSZEK többsége saját művelődési és alkotási vágyának kielégítése céljából tanul, kísérletezik, veszi kezébe a felvevőgépet. Vannak azonban, akik konkrét megbízások végrehajtására ls vállalkoznak. Helyeselhető ez is, különösen ha a feladat elvégzésére az üzemek vagy társadalmi szervezetek kérik őket fel s a megbízásokat az amatőr . csupán a nyersanyag megtérítése mellett végzi. Helytelen azonban az, amikor az amatőr m5r üzletszerűen fényképez és drágán árulja a nem is mindig sikerült képeket. Az üzletszerűség, a csupán pénzszerzésre menő zúgfényképészek szelleme és gyakorlata árt az amatőröknek, veszélyezteti a filmszakkörök helyes irányú fejlődését. A szakkörök óvakodjanak a zúg-' fényképészek helytelen gyakorlatától, tartsák maguktól távol az üzleti szellemet, a fényképezést ne tekintsék kereseti lehetőségnek. Balázs Béla Karel Toman: ^ ^SZCtka hangjű . Halld, hívja hitszegő fiát a város, Száz furcsa neszl Pöröly — s üllő-zaj: benned mind varázsos Űj nóta lesz. Örök harc, ének, dráma, bűn ölelget, Ha éj fog át, • S a mély magányban mind átélje le)ked E sok csodát? Ezernyi hang szimfóniába zendül Menny-szédítőn. Ha'gyd el odúd: Világok léte csendül Így, éj-időn. Fordította: Franyó Zoltán Vojtech iMihálik: f di araai asszonyo k Mekkora utat tettek meg s mennyit siettek míg visszeres lett a lábuk s maradi asszony vált belőlük. De mi sólyomfiak látóhatáruk túlrepültük, átugrotttik piszlicsár gondok pocsolyáját, amelybe elmerült arcuk rózsája, tejizű szájuk és csillagszemük. Már csak kiszáradt mellük remeg szégyenkezően a felszínen, izzadt liajuk ? mint lehámló freskó, púderük. Napi bevásárlások telt szatyra hálózza arctik, répák, karfiolok alá hulltak leány álmaik, , törekvéseikre a sors pelenkát aggatott. De mi sólyomfiak szarvánál fogtuk meg az életet, dalt s bort préseltünk belőle, szétterpeszkedtünk vízszintesen, televíziós fotelbe süppedtünk a bő ebéd után munkánkra, terveinkre szűkítve figyelmünk fókuszát mechanikusan húztuk harisnyánk, amelynek foltjain idegen kéz kérgesült. Hogy is lehetne lúgmarta kezet simogatni? < Az Ígéretek és a vágyak bölcsességünk homokjába hulltak nem emelhetik fel onnan a csúnya s ezért maradi asszonyok. Szemünkbe bőlevű fiatalság kecses sarka koppan, az érzékek falánk szele új arcokat, kezet simogat, tejízű szájat, csillagszemet. Álmok és fogak kínálnak illatot, formát. Hogy korral haladjanak, átugorják a hétköznapot. A hétköznapot, mely maradi asszonyaink kenyere, s mely táskáikban úgy zörög mint* elvesztett ház rozsdaette kulcsa. De mi sólyomfiak, de mi sólyomfiak, haprá! » Fordította: Monoszlóy M. Dezső > Király józšef

: Ml A SPIRITIZMUS? Nem mindennapos olvasmány (vagy inkább tanulmány) Király )ózsef könyve. A cím után ítélve azt hihetné az ember, hogy a középkor „szellemjelenéseítől" terhes levegője árad a könyv soraiból, hogy a karóbahuzatások, az emberi méltóság teljes kiszolgáltatottságában élő, testben és lélekben egyaránt szenvedő, S valami jobb után vágyó ember fantazmagóriás képei rajzolódnak elénk az olvasottak alapján. Szó sincs róla, sokkal „modernebb" dolgokról olvashatunk Király könyvében. A spiritizmus — amely magyarul ezt jelenti: a szellemekben, a holtak lelkének túlvilági életébe vetett hit, és az a hiedelem, hogy a szellemekkel közvetítők ún. médiumok segítségével érintkezésbe lehet lépni — az újabb korban is jó táptalajra talált. Sokakban felvétődhet a kérdés: Érdemes-e foglalkozni ezzel a problémával? Kétségtelen, hogy a szocializmust építő országokban az emberek 'Jó része már túlnőtt ezeketi a problémákon, de nem mindenki, hiszen még igen sok ember hisz a túlvilági életben, következésképpen a szellemekben is. Éppen ezért helyes, ha nemcsak a „hagyománytisztelet" mércéjével mérjük e könyv értékét, hanem időszerűségét is figyelembe vésszük. A szerzőnek nem volt célja bővebben kitérni a spiritizmussal könnyen kapcsolatba hozható jelenségek területére is (a telepátiára, jövőbelátásra, az okultizmusra) s így az egyes fejezetek — mégha különböző szemszögből is — egy célt szolgálnak: feltárni az olvasó előtt a spiritizmusba vetett hit alaptalanságát. A modern spiritizmus szülőhazája: Amerika. A „kiválasztott" a látnók megteremtője: Davis Andrew }ackson. Érdemes tudni, hogy apja olyan ember volt, aki nem vetette meg az italt, anyja pedig vakbuzgó, idegbeteg nő. Davis tőlük örökölte véznaságát. ideggyengeségét. Az önkívületre' és beteges fantázlálásra hajlamos gyermek egy vallásos asszony juhp .sztora lett. Ettől az időtől kezdve hallucinációi, látomásai ls vallásos tartalommal telítődtek meg. Egy Leving^ton nevű> hipnotizőr kitűnő médiumot talált Davis személyében. A sorozatos hipnózis hatására egyre könnyebben jutott önkívületbe, egyre gyakoribb lettek látomásai. Levlngston városról városra járt és egyre több pénzt vert öszsze a -gyermek önkívületeiből, látomásaiból. Davis évről évre nagyobb hírnévnek örvendett. Tanaínak elterjedését nagymértékben elősegítették a Hydesvllle-I és a Stradford-i szellemjárások. A tényen mintsem változtatott az, bogy mindkét esetben fény derült a csalásra. A spiritizmus elindult hódító útjára s hamarosan átjutott Európába Is. A tudósok ls kénytelenek voltak vele foglalkozni. Érdekes, hogy egyrészílk (Wallace, Zöllner) spiritiszta lett, a többiek pedig — miután még nem ismerhették a kísérleti pszichológiát, a magasabb idegműködés sajátosságalt — nem tudtak megmagyarázni egyes Jelenségeket s eljutottak az okultizmushoz (csöbörből vödörbe) A spiritizmusban igen fontos szerepet töltenek be a médiumok, jellemző rájuk legtöbbjüknek serdülőkorban volt először szellemlátomása, hallucinációja, továbbá az, bogy legtöbbjük idegbeteg volt és sokan közülflk az elmegyógyintézetben fejezték be életüket. A médiumok bizonyos eszközöket használnak szeánszalkon. Ilyen pl. az Inga az fin. ouija-tábla. a planset pénzdarab vagy pohár, no, és a hagyományos bútordarab, az asztal. Attól függetlenül, hogy ilyen primitívek ezek az eszközök, — vagy talán éppen ezért? — nagy közkedveltségnek örvendtek a spiritizmus hódolói között. S hitték, rendületlenül hitték, hogy túlvilági erők mozgatják ebeket a tárgyakat. Király felhívja a figyelmet, arra,'hogy gondolatainkat önkéntelen izommozgások kísérik. Ezek mozgatják a médium eszközeit is. Természetesen nagyobb .teljesítményre ls képesek voltak a médiumok. Gondolunk itt a különböző automatizmusokra, az idegen nyelven beszélő médiumokra, a hihetetlennek tűnő emlékezésre stb. A könyv alapján rájövünk arra, hogy végeredményben egyik sem megmagyarázhatatlan. A legtöbb médium azonban csalt. 'Pénzért! Mert azt tudni kell,.hogy egyik médium s«m ssett trar >a csak a jó szóért. Ügyességgel, ravasz céltudatossággal csapták be a lelkileg megrendült vagy fanatikus embereket. Néhány esetben ezt maguk is bevallották. A könyv erényei közé tartozik, hogy amellett, hogy tudományos ismereteket nyújt az olvasónak, érdekes színes olvasmány is. Miután Király stílusa könnyed, Írása világos ••és szabatos, könnyen olvasható a könyv annak ellenére, hogy nem szórakoztató regényről van szó. A feiezetek módszeresen vannak összeállítva s híven szolgálják Király célját: minél világosabb képet adni a spiritizmusról, hogy ezzel is előrevigye az emberek tudatának fejlődését, tisztulását. Helyesnek tartjuk azt is, hogy a könyvben előforduló fontosabb idegen szavakra azonnal magyarázatot ad, s az olvasó nincs arra utalvá, hogy olvasás közben a jegyzeteket böngéssze. Ettől eltekintve nem találjuk feleslegesnek azt a néhány oldalnyi idegen szavak szótárát sem, amely a könyv utolsó lapjain kapott helyet. Végül csak ennyit: eggyel több jó és értékes könyv került az olvasók k6zél)6 KOVÁCS ZOLTÁN A „Felnőnek a gyerekek*

6 — Voi'nicén A közelmúltban a vojnicei CSEMADOK helyi szervezete színrevitte VIKTOR ROZOV: Felnőnek a gyerekek című színművét. A darabnak a községben nagy sikere' volt, ami nem kis mértékben a darab előadóinak köszönheti. A szerepekben jó alakításaikkal fűleg Svítek Ferenc, Psota Ilona és Kovács Anna tűntek ki. Az együttes tagjai azt tervezik, hogy a közeljövőben a környező községekbe is ellátogatnak. Bijna Nándor, Vojnice • • • • • • • DUNST MARIA, a budapesti Magyar Állami Operaház művésznője január 29-én nagy sikerrel szerepelt KoSicén. Rövid idő alatt már másodszor látogatta meg Kelet-Szlovákia metropolisát. Előzőleg ugyanis a múlt év novemberében a Travlatúban lépett fel. Mostani vendégszereplése alkalmával a Toscát énekelte. m 1862. február 3. 0§ SZÓ 7 *