Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-03 / 33. szám, szombat

Az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal közleménye nafelvásárlás tervét 4,2 százalékkai szárnyaltuk túl. Az egyénileg gazdál­kodó parasztok a gabona felvásárlá­sát lényegesen késleltették és az év végéig e szektor a gabona felvásárló sát csak 79 százalékra teljesítette Az egyes'fajták szerint az egyénileg gaz­dálkodó parasztok 10 441 tonna rozs­zsal és 5603 tonna árpával maradtak adósok. Az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoktól felvásárolt gabona késedel­messége a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetek felvásárlás! munkájának fogyatékosságaiból is ered Burgonyából — beleértve az ültető­burgonyát — 246 ezer tonnával töb bet vásároltunk fel, mint 1960-ban, a felvásárlás tervét azonban nem tel­jesítettük. Ennek oka főként a gyenge termés volt. A burgonya felvásárlá­sát a legalacsonyabban a közép-cseh­országi kerület teljesítette, mégpedig csak 73 százalékra. A burgonya fel­vásárlásával kapcsolatos feladatokat leginkább az EFSZ-ek nem teljesítet­ték. A cukorrépa felvásárlásénak ter­vét sem teljesítettük, jóllehet a cu­korrépa tervezett vetésterületét túl­szárnyaltuk, de nem értük el a ter­vezett hektárhozamokat. Az állattenyésztési termelés az elő­zetes számítások szerint 1960-nal szemben több mint 2 százalékkal nö­vekedett. Gyarapodott a gazdasági ál­latok száma, mégpedig a szarvasmar­háé és a baromfié. A szarvasmarha tervezett állományát 101,5 százalékra teljesítettük. A gazdasági állatok száma január l-ig ezer darabban: 1981: 1962: Különbség 1981-gyel szemben; szarvasmarha sertés baromfi ebből tyúk 4 387 5 962 28 157 24 972 4 518 5 895 28 805 25 551 + 131 — 67 + 648 + 579 A tervezett tehénállományt nem értük el és az év végéig 73 ezer te hén hiányzott. A tehénállomány csök­kenése — amely mér néhány éve tar­tott — megszűnt, az állományok fo kozatosan egészségesebbé válnak és létrejönnek a törzsállományok fej lesztésének feltételei. A tehénállo mány toldatainak teljesítése 1980-nal szemben részben megjavult, s ugyan csak javult a helyzet az üszök fedez­tetése terén is. A vágómarha átlagos élősúlya 1960 hoz viszonyítva 2 százalékkal növeke­dett, a tehenek tejhozama pedig csak nem 4 százalékkal lett nagyobb. Meg növekedett az átlagos tojáshozam is A felnevelt malacok szôma résŽben csökkent, a kocák elhullása követ-, keztében, de csökkent a malacok el­hullása is. Az állattenyésztési termékek terme lése 1960-hoz viszonyítva például vá gómarhából és sertésből mfntegy négy százalékkal, tejből csaknem három százalékkal növekedett. ( Ennek elle­nére azonban nem értük el a termelés tervezett növelését. Például a vágó­sertés termelésének tervét csak 94 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztési termékekből a légtöbb fajtából nem vásároltunk fel többet, mint 1960-ban, a vágóállatok felvásárlása összesen 24 ezer tonná­val növekedett, ebből a vágómarháé 13 ezer tonnával, a vágósertésé 18 ezer tonnával. A tej felvásárlása 280 millió literrel, a tojősé 127 millió da­rabbal volt nagyobb, mint 1960-ban. Az állattenyésztési termékek felvá­sárlásának tervét csak a vágómarhá­ból és vágóbaromfiból teljesítettük. A vágóállatok .felvásárlását egészben véve csak az észak-csehországi, kelet­csehországi és nyugat-szlovőklal ke­rületek ^ teljesítették. A vőgóállatok felvásárlősát a legrosszabbul a kelet­szlovákiai kerület teljesítette: csupán 77 százalékra. A tej felvásárlásának tervét nem teljesítettük. A legjobban az észak­morvaországl kerület teljesítette a tervet, mégpedig 104,1 százalékra és a legrosszabbul ismét a kelet-szlová­kiai kerület, 82,1 százalékra. A tojás felvásárlását csak 99,2 százalékra tel­jesítettük. Az erdészet szakaszán sikeresen folytak az erdősítési munkálatok, amelyek tervét csaknem 100 százalék­ra teljesítettük. 1960-nal szemben meg­javult a fiatal kiültetett kultúrák vé­delme és gondozása, de e munkák még így sem érik el a kívánt színvo­nalat, terjedelmüket és minőségüket tovább kell növelnünk. A fakitermelés tervét C9ak kis mér­tékben szárnyaltuk túl és az 1960-as évhez vszonyltva a kitermelés nem egészen 7 százalékkal növekedett. A fa fokozott szállítását a követelmé­nyek alapján teljesítettük, főként az állami erdészeti vállalatok érdeméből, amelyeknek többsége két műszakban szervezte meg a munkát. A fakitermelési munkők gépesítése 1960-nal szemben növekedett. A faki­termelésben a gépesítés 20 százalékot, a faközelltésben 34 százalékot tett kl. ezer tonnával több árut szállítottunk, mint az előző évben. A légi szállítás továbbra is gyors ütemben fejlődött, főként a repülő­gépállománynak az utóbbi években történt korszerűsítése következtében. Annak ellenére, hogy a tervezett fel­adatokat nem teljesítettük, a személy­szállítás keretében 5441-gyel emelke­dett az utasok száma. Űj nemzetközi légi vonalak létesültek Prága—Bama­ko—Kairó—Rangún között és megnö­vekedett a hazai repülőjáratok szá­ma. A távösszeköttetés terén a telefon­állomások száma 1961-ben 98 ezerrel növekedett az előző évhez viszonyít­va, úgyhogy az év végén összesen 904 ezer telefonállomás működött (eb­ből 745 ezer automata-központra kap­csolva). 1961-ben 11 százalékkal emel­kedett a távgépíró-összeköttetés elő­fizetőinek száma. Valamennyi postai teljesítmény meghaladta az 1960. évi színvonalat. További repülőposta-Járatok bevezeté­sével tovább javult a közönséges le­vélküldemények továbbítás^. A posta­és hírlapterjesztő-szolgálat egyebe­ken kívül 939 millió újságot és folyó­iratot kézbesített. A rádióengedély-tulajdonosok szá­ma 37 ezerrel növekedett, 1960-hoz viszonyítva a televízió-engedélyek szá­ma pedig 295 ezerrel. 1961 végéve! a rádiónak 3 141 000 hallgatója, a ve­zetékes rádió hallgatóinak száma 480 ezer, a televízió előfizetőinek száma 1 089 000 ezer volt. Ezzel befejeződött a csehszlovákiai televíziós leadóállo­mások fő hálózatának kiépítése. IV. Építkezés és építőipari termelés III. Közlekedés és távösszeköttetés 1961-ben a közlekedés valamennyi ágônak tel|esltménye növekedett, de nem teljesítettük az áruszőllltásban tervezett feladatokat a vasúti teher szállítás terén. 1961-ben az 1960-as évhez viszo­nyítva a vasúti szállítás tervét 109,7 százalékra, a személyszállításban 106,7 százalékra teljesítettük. Ezenkívül a vőllalatl szállítóeszkö­zök segítségével 329 millió tonna árut szállítottunk, vagyis 10,7 százalékkal többet, mint 1960-ban. A vasúti közlekedés a tonnákban számított tervezett szállítást 96,3 sző zalékra teljesítette. A tonnakllométer­ban kifejezett teljesítmények tervének a tonnában számított áruszállítás ter­vével szemben nagyobb teljesítését mindenekelőtt a szállítás struktúrájá­ban eszközölt változtatásokkal ős az átlagos szállítási távolság meghosz szabbításával értük el. A tonnákban számított szállítás teljesítésére ked­vezőtlenül hatott a tehervagonok elégtelen beállítása, a vasúti kocsik körforgása tervezett idejének be nem tartása, valamint a vasúti kocsikkal a szállítók részéről történő helytelen gazdálkodás. A határidőket a legna­gyobb mértékben a Kohóipar és Érc­bányaügyi, az Építészeti, a Vegyipari stb. Minisztérium vállalatai lépték túl. A szállítási feladatok teljesítésében nagy része van a túlsúlyozott moz­galom sikeres kibontakozásának E mozgalom résztvevői összesen 81 ezer 946 tonna terhet szállítottak nor­mán felül A közvetlenül szállító vo­natokba sorolt kocsiegységek száma ís megnövekedett, mégpedig 683 144­gyel az 1960-as évhez viszonyítva. A közvetlenül szállító vonatok hánya­da a szállításban 6,7 százalékkal nö vekedett az 1960-as évhez viszonyítva. Határidő előtt helyeztük üzembe a SpiSská Nová Ves és KoSice közötti villamosított szakaszt, valamint a Ko­šice és Čierna nad Tisou közötti egyes szakaszokat. Továbbá próbaüzembe helyeztük a plzeň—nezvésticei egyfá­zisos ipari árammal villamosított vasútvonal első szakaszát. A villany- és JDlesel-vontatásos szál­lítás, beleértve a motoros-vontatásos szállítást, 1961-ben az egész szállítás 32,1 százalékát tette ki, de ennek el­lenőre sem érte el a tervezett hánya­dot. A tüzelőanyagfogyasztás a tervhez viszonyítva csökkent. A villanyáram­fogyasztás a villamos vasutaknál szin­tén kisebb volt a tervezettnél. A vas­úti kocsiállomány 1961-ben 80 villa­mos mozdonnyal, 74 Dlesel-mozdony­nyal, 7138 teherkocsival, 680 személy­és szolgálati kocsival bővült. A vasúti személyszállítás tervét 103,6 százalékra teljesítettük és csak­nem 7 millió személlyel többet szál­lítottunk, de a menetrend betartásá­ban és az utazás kultúrájában nem állott be jelentős javulás. A városi közlekedési vállalatok 1961-ben 1,5 milliárd fizető személyt szállítottak, vagyis 3,5 százalékkal többet, mint 1960-ban. A közúti szállítás (CSAD) tervét túlszárnyaltuk. 151,9 millió tonna árut szállítottunk (a tervet 103,7 százalékra teljesítettük) és a teljesítmény 2793,6 millió tonnakilométert tett ki. A ter­vezett feladatot 102,9 százalékra teljesítettük. Megnövekedett a teher­gépkocsik hordképességének kihasz­nálása, mégpedig az 1960. évi 71,9 százalékról 1961-ben 72,7 százalékra növekedett. Túlszárnyaltuk a személygépkocsi­szállítás tervét ls. Az 1960-as évhez viszonyítva 112,0 millió személlyel szállítottunk többet, a személyszállí­tás tervét 104,5 százalékra teljesítet­tük, a teljesítmények tervét 3,7 szá­zalékkal túlszárnyaltuk Tovább! 364 autóbuszvonalat létesítettünk. E vo­nalak hosszúsága összesen 5855 kilo­méterrel növekedett. Tovább fejlődött a folyami és ten­geri szállítás. Annak ellenére, hogy a folyami szállítás tervét, főként a kedvezőtlen hajózási viszonyok követ­keztében nem teljesítettük. 1961-ben 218 ezer tonnával több árut szállítot­tunk. mint 1960-ban. A csehszlovák tengeri hajókkal történő áruszállítás is 3,4 százalékkal növekedett és 17 1961-ben a beruházások egész terje­delme elérte a 46 milliárd koronát, s az előző évhez viszonyítva 7,0 szá­zalékkal növekedett. Egyes fontos építkezéseket és berendezéseket ren­deltetésüknek adtak át, például: a tüzelőanyag-ágazatban újabb fekete­szén-termelőhelyeket a Suchá Stona­va Bányában és a Dukla Bányában, kőszéndúsítót a Gottwald és a Dukla Bányákban stb. Az energetikai ágazatban üzembe­helyezték a mälníkí gőzvlllanyművet, valamint az orlíki, kamýkl, lipovecl és flájei vízierőműveket. A kohászati iparban agglomerációs berendezések épültek, a féláruvonalat és a csőhe­gesztő-részleget újjáépítettük, magne­zit-téglatermelő-berendezés létesült stb. A Vegyipari Minisztérium szakaszán üzembehelyeztek kőolajfeldolgozó-be­rendezéseket, kaprolaktan-termelőbe­rendezéseket, kénsavgyártó-berende­zéseket, stb. Számos gépipari üzemnek bővült a termelőképessége. Az élelmiszeriparban üzembehelyez­tünk egy húskombinátot, továbbá új termelőhelyeket, tejcsarnokokat, ga­bonaraktárakat stb. létesítettünk. A központilag irányított építkezés évi tervét csak 91,7 százalékra telje­sítettük, míg a decentralizált építke­zés tervét 5,7 százalékkal túlszárnyal­tuk. A központilag irányított építkezés tervének nem teljesítését nagyrészt a gép- és berendezés-szállítások fo­gyatékosságai okozták. A múlt évben tovább növekedett a befejezetlen építkezések száma. A fogyatékosságok következtében az új üzemek és be­rendezések üzembehelyezésének ter­vét nagymértékben nem teljesítettük. A lakásépítés 1960-hoz viszonyítva 17,7 százalékkal növekedett. 1961 fo lyamán 86,2 ezer lakás építését fe­jeztük be, ebből 35,5 ezret az állami lakásépítés keretében, 12,2 ezret a szövetkezeti, 7,5 ezret a vállalati és 30,9 ezret az egyéni lakásépítés kere­tében. Az évi tervet az egyéni lakás­építésben 6200 lakással, a vállalati la­kásépítésben 2200 lakással túlteljesí­tettük, de ezzel szemben nem teljesítet­tük az állami és a szövetkezeti épí­tés, valamint az EFSZ-ek lakásépíté­sének tervét. A felépített lakások mi­nőségében azonban a fogyatékossá­gok mutatkoznak, különösen a panel­építkezéseknél. Ennek oka az, hogy a szállítók nem tartják be a techno­lógiai fegyelmet, továbbá fogyatékos­ságok fordulnak elő az elvégzett mun­kák felülvizsgálásában és átvételében, valamint a műszaki fejlesztés irányí­tásában. Az építőipari vállalatok 1961-ben több mint 25,2 milliárd korona értékű építkezési munkát végeztek. Az 1960­as évhez viszonyítva e munkák térfo­gata mintegy 7 százalékkal növeke­dett, de az építkezési munkák növe kedésének üteme nem volt elég az 1961. évi terv teljesítéséhez. A központilag irányított építkezés tervének nem teljesítését főként az Építészeti Minisztérium, valamint a Közlekedési és Távösszeköttetési Mi­nisztérium építészeti vállalatai okoz­ták. Az építészet terve nem teljesítésé­nek egyik jelenlegi főbb oka az, hogy a munkások nem használják ki meg­felelően a munkaidőt, továbbá a munkaerők hiánya, az építészeti gé­pek elégtelen kihasználása, a fogya­tékos munkaszervezés és a tervek fogyatékos előkészítése. Az építészeti vállalatokban 1961­ben összesen 458 ezer dolgozó volt, ezen belül 270 ezer munkás végzett építési munkát. Az építészeti dolgo­zók átlagbére havi 1550 koronát tett ki és gyorsabban növekedett, mint ahogy a terv feltételezte. Az építészeti vállalatok 1961-ben túllépték az önköltségek tervezett színvonalát. V. Szlovákia fejlődése Szlovákéban az ipar, a beruházási építkezés, az építészet, a népgazdaság egyes egyéb ágazatai és szakaszai az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődtek. Az ipari termelés 1960-hoz viszo­nyítva 12,2 százalékkal növekedett. Gyors növekedést értek el a Vegyipa­ri, a Kohóipar- és Ércbányaügyi, az Általános Gépipari Minisztérium, va­lamint az Építészeti és Építőanyag­termelési Minisztérium vállalatai. Az 1960-as évhez viszonyítva jelentősen megnövekedett számos fontos termék termelése. Emellett nem értük el a tervezett termelést például a villanyáram, az acél, az acélcsövek, a műanyagok, vegyipari berendezések, a polivinil­klorid, a hengercsapágyak, a tégla, fedőcserép, cement, épületelemek, csonthús, zsír és a vaj terén. A mezőgazdasági teljestermelés az előzetes eredmények alapján 1,5 szá­zalékkal növekedett, az állattenyész­tési termelés, főként az állatok hasz­nosságának csökkenése következtében nem érte el az 1960-as színvonalat. A növénytermesztésben a fő gabo­nafajták hektárhozamai 1961-ben na­gyobbak voltak, mint 1960-ban. A hek­tárhozamok növeléséhez hozzájárult a nagyobb műtrágyaszállítás is. A gabona felvásárlását — főként búzából — túlszárnyaltuk. Az 1960-as évhez viszonyítva 5 százalékkal több húst, 11 százalékkal több tejet, 7 szá­zalékkal több tojást vásároltunk fel, emellett az 1961. évi tervet néhány terményből nem teljesítettük. 1961. II. l-ig a mezőgazdaságban tartósan 509 ezer személy dolgozott, számuk az előző év ugyanezen idő­pontjához viszonyítva 61 ezerrel csök­kent. 1961-ben befejeztünk néhány fontos építkezést, például a Barátság-kőolaj­vezeték építését. Sikeresen teljesítettük egyes fon­tos, központilag irányított építkezés tervét is, például a Kelet-Szlovákiai Vasműét. 1961-ben Szlovákiában 35 852 lakást adtunk használatba, vagyis mintegy 57 százalékkal többet, mint 1960-ban. Az építkezési munkák terjedelme ez 1960. évhez viszonyítva 12 százalékkal növekedett, és a tervet 99,6 száza­lékra teljesítettük. 1961-ben gyorsan növekedett a fog­lalkoztatottság és elérte az 1098 ezer személyt. Szlovákia gazdaságában 1961-ben 178 ezer középiskolát és főiskolát végzett szakember dolgozott, vagyis 12 ezerrel több, mint 1960-ban. Az alapfokú 9-éves iskolákban a tanu­lók száma az 1961—1962-es tanévben 773 ezret tett kl, a középfokú álta­lános iskolákban 19 ezret. Szlovákia lakosainak száma 1961. végén 4 220 ezer főre rúgott. VI. Külkereskedelem Á Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külkereskedelme 1961-ben 9 százalékkal növekedett. Tovább fej­lődött a szocialista tábor országaival folytatott gazdasági együttműködé­sünk a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás alapján. Sikeresen fejlő­dött a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal folytatott kereskedel­münk. A csehszlovák külkereskedelem for­galma (milliárd koronában) 1960 1961 Index 1961 1960 Összesen ezen belül: kivitel behozatal 27,4 29,8 14,3 13,1 15,2 14,6 109 106 112 VII. Az életszínvonal emelkedése 1961-ben az anyagi termelés ágaza­tainak, főként az Iparnak és az épí­tészetnek továbbfejlődésével emelke­dett a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. Az előzetes adatok sze­rint az egyéni fogyasztás az előző évhez viszonyítva több mint 3 szá­zalékkal növekedett. A lakosság szín­vonala további emelkedésének fő for­rása a névleges pénzjövedelem nö­vekedése volt. A szocialista szektor (az EFSZ-ek nélkül) dolgozóinak átlagos száma 1961-ben 5 000 000 főt tett ki és az előző évhez viszonyítva 171 ezerrel növekedett. A népgazdaságban a fog­lalkoztatottság gyorsabban növeke­dett, mint ahogy a harmadik ötéves terv feltételezte, különösen a nőknek, a munkába való bekapcsolódása kö­vetkeztében. A termelésnek a munkatermelé­kenység növelése útján való biztosítá­sa szempontjából rendkívül fontos a dolgozók szakmai továbbképzése és a szakképzett munkásutánpótlás elő­készítése. A népgazdaságban 1961-ben 841 ezer közép- és főiskolát végzett szakember dolgozott, tehát 53 ezer­rel több, mint 1960-ban. A béralap 1960-hoz viszonyítva 8,1 százalékkal növekedett, és az átla­gos havi bruttóbér 1383 koronát tett ki, 2,5 százalékkal volt nagyobb mint az előző évben. A betegbiztosítás illetményeire for­dított kiadások — beleértve a gyer­mekpótlékot-1961-ben mintegy 8 mil­liárd koronát tettek ki. A lakosság jövedelmének növeke­dése a lakosság állami takarékbetét­jelnek növekedésében is megnyilvá­nul. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakban 1961-ben elérte a 98,4 milli­árd koronát és 1960-hoz viszonyítva 3,8 százalékkal növekedett. A húsfogyasztás 1961-ben 1960-hoz viszonyítva 104 százalékot, a tojásé 110 százalékot, a vajé 109 százalékot, a cukoré 103 százalékot, a bőrláb­belié 109 százalékot, a hűtőszekré­nyeké 130 százalékot, a rádiókészülé­keké 109 százalékot, a televíziós ké­szülékeké 104 százalékot tett kl. A fogyasztott élelmiszerek kalória­értéke egy lakosra számítva igen ' magas színvonalat ér el. Megjavult a háztartások tartós használati cikkekkel való ellátottsága. 1961-végén 5,7 lakosra jutott egy villanyniosógép, 11,8 lakosra egy te­levíziós készülék, 11,7 lakosra egy porszívó, 3,5 lakosra egy rádiókészü­lék, (a vezetékes rádión kívül). Az állami- és szövetkezeti kiske­reskedelmi hálózatban az önkiszol­gáló boltok száma 1961 végén több mint 1700-zal növekedett az 1960-as évhez viszonyítva. A lakosság által fizetett javítások­ból és megrendelésre végzett munkák­ból eredő bevétel 1961-ben 18,2 szá­zalékkal növekedett. A lakosságról való egészségügyi gon­doskodás 1961-ben tovább fokozódott, javult, elsősorban az egészségügyi berendezések kapacitásának növeke­dése következtében. 1961-végén ezer lakosra 12,5 ágy jutott az állami egészségügyi intézményekben. Az orvosok száma tovább növekedett, úgy hogy minden orvosra 554 lakos jutott. Sikeres volt a gyermekbénulás elle­ni harc, s két részben 3710 ezer gyermeket oltottak be ingyenesen a Sabin-oltóanyaggal. 1961-ben a munkahelyeken naponta átlag az alkalmazottak és a termelő­szövetkezetek tagjainak 4 százaléka hiányzott betegség és baleset" miatt. Az 1961—1962-es tanévben az alap­fokú 9-éves iskolákon 2278 ezer ta­nuló tanul, vagyis 6 százalékkal több, mint az előző tanévben. A csehszlo­vák főiskolások száma az 1961—1962­es tanév elején csaknem 104 ezret tett ki. A bölcsődék férőhelyeinek száma 1961-ben 3782-vel növekedett az 1960­as évhez viszonyítva és 1961- végén elérte a 45 089-et. 1961-ben a lakosság száma 93 ezer­rel gyarapodott. 1961 végén a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságnak 13 822 ezer lakosa volt, ebből 6731 ezer férfi és 7091 ezer nő. ... Az 1961-es év tapasztalatai alapján fokozott erőfeszítéssel kell töreked­nünk a tervfeladatok teljesítésére a tüzelőanyag és energetikai alapban, a kohászat, a gépipar, a vegyipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, a központi beruházási építkezés és a műszaki fejlesztés terén, amelyek a szocialista építés fő célkitűzéseinek elérésében döntő fontossággal bírnak. Az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Központi Hivatal 1962. február 3. ŰJ SZÓ -5 *

Next

/
Thumbnails
Contents