Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-27 / 57. szám, kedd

LUDO FULLA HATVAN ÉVES A szovjet kőolaj — vegyiparunk vére | Hazai kőolajtermelésünk olyan csekély, hogy vegyiparunk szükségletét semmiképpen sem fedezheti, i Hasonló a helyzet számos más európai államban is. Márpedig napjainkban a vegyiparral szemben egyre l nagyobbak a követelmények. Ezért tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget a Barátság Kőolajvezeték építésé­t nek. A szovjet kőolaj nagyban előremozdítja nemcsak hazánk, hanem a Lengyel Népköztársaság, a Ma­| gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság iparának fejlődését is. A több mint négyezer i kilométer hosszú kőolajvezetéken keresztül évente több millió tonna ola| érkezik a Slovnaftba. A Barátság ] i Kőolajvezeték déli ága Ukrajnából a Kárpátokon keresztül a bratislavai Slovnaftba torkollik. Szlovákiából | elágazik a vezeték a Magyar Népköztársaságba, Épül a vezeték északi ága ls, mely Lengyelországot és [ « a Német Demokratikus Köztársaságot látja el kőolajjal. A szlovák képzőművészet egyik leg eredetibb tehetsége, aki az egyszerű nép lelkéből fakadt művészetet a képzett festő-alkotó törekvéseivel egyesítette. A hazain kívül szoros kapcsolat fűzi az általános szláv nép­művészethez. Tehetségét szokatlanul finom érzékenység fellemzl a rajz, szín és képszerkesztés iránt. Rokon­szenvvel nézi a természetet, herotzál­ja a népi hőst, melegen törődik a mindennapok emberével. 1902. február 27-én született Llp­tóban. A prágai Iparművészeti Fő­iskolán Kysela professzornál sajátí­totta el művészetének alapvető elveit, melyek később eredetlen jelentkez­nek nála. Alkotásait két csoportra oszthatjuk: a grafikára és a festészet­re, melyek tulajdonképpen kiegészí­tik egymást. A fekete-fehér művészetben a hú­szas években először a llnotechnl­kával próbálkozva kereste az új for­mát. Majd áttért a lényéhez közel­álló erőteljes fametszetre. A szlovák nép ts ezen a formanyelven fejezte ki évszázadokon keresztül művészt lá­tomásait és véste fába érzelmeit, bel­ső világát. Sokol után Fulla az új szlovák grafika megalapítója, és klasszikusa. Sok témájú, gazdag ötle­tességű müve szakadatlan fejlődést je­lez. Három- és ötszlnü szabad gra­fikáival, a technika dekoratív lehető­ségeinek bátor kihasználásával új utat mutat. Galandával közös műterme van. Le­velezésüket kiadják, mely szubjektív esztétikai szemléletükről ad képet. Mozgósítanak a festészet irodalmi­sága és illusztratív volta ellen. Né­zeteik részben megközelítik az abszt­rakt művészetet. Fulla azonban saját alkotásaiban csak alkalomszerűen lépi túl az ábrázoló megnyilvánulás kere­tét. 1929-ig érzelmi alapon fest. De mtndig jelenvaló a népművészet, a primitív üvegfestés hatása, amit a Revúcai Madonna és Revúcat család éreztet. Közben bejárja Európa egy részét. Párizs művészt légköre tartja fogva, Cézanne-nak, Matisse tiszta színei­nek, dekoratív modorának régi hódo­lója. Chagall álmot-valóságot, külső és belső látást egyesítő felfogása is erős nyomokat hagy művészetében. ITavaszi mező, Kiűzetés a Paradi­csomból, Ének és Munka j. Ellent­mondásos keresésekben kristályoso­dik ki szemlélete. 1937-ben a Szovjetunióba tett láto­gatásakor mélyen hat rá, hogy a szov­jet festők az egész nemzetnek dol­goznak. A párizst világkiállítás után ts leszűri, hogy a szélsőségesen mo­dern müveket nem élvezik a széles rétegek. Azóta szakít a felbontott for­májú erősen elemző festési móddal. Dekoratív fogalmazású sttllzált és la­posfestésű vásznain a képmező gaz­dagon tagolt. Ornamentális jellegükön túl témában a valósághoz kapcsolód­nak, tartalmi kicsengésük is reális. /Esküvő, Zempléni asszony, Vőlegény, Szedlkerti néni, Ofonc, Krumpliülte­tők.) A grafika az a terület, ahol Fulla díszítő hajlama a legszabadabban ér­vényesül. 1938 után mérlegelő, csi­szoló, egyéni stílusú, egyszínű famet­szetetben a kompozíctót fekete-fehér foltok és vonalak ritmusával oldja meg. Meglepő hangulati hatásokat ér így el. (Brattslavat sorozat.) 1945 után csupán vonalas technikával dol­gozik. Értékes fejezetet képvisel könyv­grafikája. Remekbe készültek exllbrl­szet, az iniciálék f nagy díszes kez­dőbetők), a könyvborítólapok. Illuszt­rációi nem csupán kísérői és elmélyí­tői a szövegnek, hanem a könyv éke­sítőí ls. A hazai irodalom számos művén s a külföldi klasszikusokon kí­vül a szlovák népmeséket is illuszt­rálja, ezeket a népi mesemondóha­gyomány szellemét gazdagító módon. Humorán, sziporkázó szellemén kí­vül meleg és tiszta színek szólnak derűlátásáról. Idézzük emlékezetünkbe Fullának 1930-ban festett, átgondolt felépítésű, de inkább érzelmi, hangulati kizen­gésű Májusát, — és az 1960-as év Május 1-ét, melynek szervezett, tu­datos rendjében, zárt kompozíciójá­ban céltudatosan vonul fel a szocia­lista rendszer dolgozóinak szervezett, egységesen erős csapata. Ha e két müvet összevetjük, felmérhetjük az utat, amit Fulla harminc év alatt megtett. Szívből kívánjuk, hogy még soká fárjon ezen az úton. BÄRKÄNY JENÖNE MIÉRT TULAJDONÍTUNK olyan nagy jelentőséget a Barátság Kőolajvezeték üzembehelyezésének? Kezdjük talán azzal, hogy a kőolaj szállítása lénye­gesen olcsóbb lesz. A vasúton törté­nő behozatallal összefüggő kiadások­nak csupán töredékét képezi. Számos mozdony és ciszterna-szerelvény sza­badul fel s könnyít a vasúti hálózat túlterheltségén is. Ugyanakkor ugrás­szerűen növekszik a munkatermelé­kenység, s ami szintén fontos ténye­ző: megszűnik a fárasztó és nehéz munka a Čierna nad Tisou-i átrakodó állomáson. A vezetékes olajszállítás teljesen automatizált és távirányítású. Így a vezetékes kőolajszállítás lénye­ges megtakarítást jelent népgazda­ságunknak, s ez a megtakarítás né­hány éven belül teljesen fedezi a ve­zeték építésének beruházási költsé­geit. Kőolajszükségletünk állandóan nö­vekszik. A harmadik ötéves tervben közel háromszorosa az eddiginek a kőolaj feldolgozása hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy a vasúton tör­ténő szállítás gyakorlatilag nem tud­ná kielégíteni vegyiparunk igényeit. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a hajtóanyagok közül továbbra is a motornafta lesz a legfontosabb termék, melyből már a múlt évben száz kilónál többet gyártottunk egy lakosra. Természetesen a motornafta • gyártása a harmadik ötéves terv évei­ben még tovább növekszik, hiszen folyamatban van a vasúti közlekedés motorizálása. Ez pedig azért előnyös, mert a hőenergiának mechanikus ener­giává történő átalakulása szempontjá­ból a Dieselmotor a leghatékonyabb. Ezért fordítunk nagy súlyt — a fő vas­útvonalak villamosítása mellett — a vasúti szállítás dieselesítésére. Nagy szerepe van a motornaftának a közúti teherszállításban és a mezőgazdaság gépesítésében is. A HARMADIK ÖTÉVES TERV idő­szakában lényegesen növekszik a re­pülő-hajtóanyag gyártása is tekintet­tel a légi közlekedésünk állandó bő­vülésére. Az autósport és a könnyű teherszállítás további fejlődése érde­kében — 1965-lg az autóbenzin gyár­tása hetven százalékkal növekedik. De növekedik a fűtőolajak gyártása is — körülbelül ötszörösére. Termé­szetesen itt fontos a minőségi mutató is. A fűtőolajak elsősorban a kohá­szatban, vegyészetben, stb. tesznek nagy szolgálatot, ahol füst- és por­mentes fűtőanyagot kell használni. Mint látjuk, a kőolaj igen fontos nyersanyag. Kihasználására szinte ha­tártalan a lehetőség. Erre alapozzuk például a plasztikus műanyagok, a szintetikus kaucsuk, a szintetikus mű­szálak és egyéb termékek gyártását. Ezek szinte forradalmi változást Idéz­nek elő iparunk anyagalapjában, kü­lönösen pedig a gépiparban, az elekt­rotechnikában, a közszükségleti és az építőiparban. Hazánkban új, rendkívül fontos iparág indul fejlő­désnek : a petrokémia. Ennek fejlő­dése lehetővé teszi, hogy vegyiparunk töbj? terméket szállítson külföldre. A szovjet kőolaj lehetővé teszi, hogy vegyiparunk hozzájáruljon egy újabb műszaki forradalom megvalósulásá­hoz, mely a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának fejlesztésére jel­lemző, és biztosítja dolgozó népünk élet- és kulturális színvonalának állan­dó emelkedését. A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK az utóbbi két év alatt épült fel. Hazánk területén ehhez hasonló építkezés még nem folyt, s az építőknek sok nehézséget kellett leküzdeniük. Külö­nösen a talajmunkák állították nehéz feladat elé az építőket. A több mint négyezer kilométeres vezetéket mo-, csarakon, kőzeteken — hegyen-völ­gyön keresztül kellett építeni. A ve­zeték tizenhat kisebb nagyobb folyót szel át. Ezek a munkák próbára tet­ték nemcsak a bágerosokat, hanem a hegesztőket ls. Ma már azonban büsz­kén mondhatjuk: valamennyien helytálltak, a nehézségeket leküzdöt­ték. S ehhez nem csak a fokozott gépesítés Járult hozzá, hanem az a tény is, hogy a dolgozók egyre ak­tívabban, egyre nagyobb felelősség­gel végezték munkájukat. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusa előtti időszakban lelkes ver­sengés bontakozott kl az építők kö­zött. Egyéni és kollektív kötelezet­ségvállalások születtek a Barátság Kő­olajvezeték szovjet építőinek kezde­ményezésére. S a dolgozók lelkesedé­sének, önfeláldozó munkájának meg­lett az eredménye. A XXII. kongresz­szus előestéjén a csehszlovák-szovjet határon összehegesztették a több százkilométeres vezetéket — több mint két hónappal a tervezett határ­idő előtt. A csehszlovák és a szovjet építők közös erőfeszítését siker ko­ronázta. HEGESZTŐINK KIVÁLÓ MUNKÁT VÉGEZTEK. A több mint 41 ezer he­gesztésből a nyomáspróbáknál mind­össze egy hegesztés bizonyult hi­básnak ... A Barátság kőolajvezeték a Szovjetunió önzetlen segítségét pél­dázza, de szemléltető bizonyítéka ez a szocialista országok baráti együtt­működésének is. (ks) üj barom'iíeldolgozó üzem (ČTK) — Černožice nad Labem-ban 20 millió korona befektetéssel, 4 hektár területea, hazánk legmodernebb tojás­és baromfifeldolgozó üzemének építését kezdték mag. Az építkezés két szakasz­ra oszlik: az elsőben a jövő év elején üzembehelyezik a hűtő- és fagyasztó­részlegét. A második szakaszban — jövő év vége [elé befejezik a hizlalda és a tojásosztályozó részlegek építését. Az új üzem évi kapacitása — egyelőre — 2 ezer 400 tonna baromfi lesz. A Csehszlovák Televízió idei terve A Csehszlovák Televízió­nak jelenleg csaknem 1 150 000 előfizetője van. Ez az adat is igazolja a mintegy 8 éve fennálló Intézmény egyre fokozódó népszerűségét. Ez az ör­vendetes tény büszkeség­gel tölt el mindnyájun­kat, de egyben jogossá te­sil azt a követelményt, bogy a Csehszlovák Tele­vízió a lövőben biztosítsa valóban színvonalas és változatos műsorok sugár­zását. A Csehszlovák Sajtóiro­da a napokban a közel­jövő terve iránt érdeklő­dött. A válaszból kiderUlt, hogy a közeli hónapokban 9 műsor legfontosabb ré­sze — a híradó, főleg a CSKP XII. kongresszusá­nak előkészületeire, majd a kongresszus tárgyalá­saira összpontosul. A te­levízió áprilisi híradói dél­előtti adásokkal bővül, az őszi hónapokban pedig a televízió hetenként négy­szer sugátoz majd — dél­előtti órákban — idősze­rű anyagot és egyéb ér­dekességeket. A televízió dramaturgiá­ja arra összpontosítja fi­gyelmét, hogy a televízió számára írt eredeti, idő­szerű témát feldolgozó színdarabokat tűzzön mű­sorra. A gyermek és Ifjú­sági műsor keretében a televízió az eddiginél még következetesebben akar segítséget nyújtani az esz­tétikai és a politechni­kai nevelésben. A sportkedvelőknek ter­mészetesen továbbra is sok alkalmuk adódik, hogy készülékük képer­nyőjén kövessék az év legjelentősebb sportese­ményeit, például a mű­korcsolyázó világbajnok­ságot, a testvéri néphad­seregek Csehszlovákiában megrendezésre készülő spartakládját, valamint egyéb bel- és külföldi sportrendezvényeket. (CTK) rp alán már közhelynek hangzik, mégis újra és újra Ismételni kell, hogy a szocialista és kommunis­ta társadalomnak széles látókörű, nagy szakképzettségű, művelt embe­rekre van szüksége. Másként lehetet­len, egy minden eddiginél jobb és igazságosabb társadalmat felépíteni. Az új technika, az automatizálás és azok a bonyolult munkafolyamatok, amelyekkel lépten-nyomon találko­zunk, egyre több művelt, szakképzett embert igényelnek. S ha Így van ma, fokozottabb mértékben így lesz a Jö­vőben. A művelt emberek azonban nem születnek, művelt emberekké csak az állandó és rendszeres tanu­lás, az életünk minden terére kiter­jedő népművelési munka révén vál­hatunk. A népművelést nálunk törvény biz­tosítja. Gondoljunk csak a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Nemzet­gyűlése által 1959 júliusában jóváha­gyott nepművelési törvényre, amely a maga nemében egyedülálló, hiszen a világon először Csehszlovákiában ad­tak ki népművelési törvényt. E lassan három éve életbe lépett, nagy jelentőségű törvény egyértel­műen kimondja, hogy a szocialista népművelés népünk életszükséglete, fejlődésének alapja pedig a dolgozók önkéntes és kezdeményező tevékeny­sége ... Lényege a szocialista kultu­rális forradalom céljaiból ered, s a tudományos világnézet rendszeres ter­jesztésére, a burzsoá ideológiák, az emberek gondolkodásában levő csöke­vények elleni harcra, valamint Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politiká­jának megvilágítására és megvalósí­tására irányul. A törvény szerint: a népművelésnek segítenie kell a dol­gozók általános műveltségének a fo­kozását, a művészeti nevelést, vala­mint társadalmunk virágzó gazdasági és kulturális feltételeinek a megte­remtését. , A népművelési törvény tulajdon­képpen alapnorma, amely megteremti a lehetőségeket a CSKP XI. kongresz­szusán kitűzött feladatok teljesítésére, a kulturális forradalom megvalósítá­sára, s a népművelés terén eddig szer­zett tapasztalatokból kiindulva, lehe­tővé teszi, hogy magasabb színvonal­ra emeljük a népművelést, ugyanak­kor megmutatja a szocialista népmű­velés irányát és továbbfejlődésének lehetőségeit. E törvényre azért szükséges ma gondolni és hivatkozni, mert a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán elfogadott program a népművelésre vonatkozólag ls sok olyan megállapítást tartalmaz, amely egyrészt aláhúzza a tudatos és terv­szerű népművelés fontosságát, más­részt megmutatja, hogy a kommunista Jövő szempontjából milyen népműve­lés szükséges. A népművelésünk Jogi viszonyait rendező törvénynek tehát a program iránytűt jelenthet és kell jelentenie. Más szóval: törvényszab­ta népművelésünknek a program cél­kitűzéseihez kell igazodnia. A program szerint ma az Ideoló­giai, s így a népművelési mun­kában is az a legfontosabb, hogy le­küzdve a polgári nézetek és erkölcsök maradványait, a dolgozókat a magas fokú eszmeiség, a kommunizmus irán­ti odaadás, a munkához és a közös gazdasághoz való kommunista viszony szellemében neveljük, sokoldalúan és harmonikusan fejlesszük az egyén képességeit és megteremtsük az anya­gi és szellemi kultúra gazdagságát. Arra kell törekednünk hogy a dolgo­zók magukévá tegyék a marxi-lenini eszméket, megértsék a világ fejlődé­sének menetét és távlatalt, helyesen tájékozódjanak a bel- és külpolitikai kérdésekben, tudatosan, kommunista mődra építsék a társadalmat és ren­dezzék be egyéni életüket. Az a bizony cseppet sem könnyű feladat, melyet társadalmunkban a népművelési törvény és most már a program célul tűz ki, csakis a leg­szélesebb körben, a legjobban végzett népművelés révén érhető el. A nép­művelésnek azonban nagyon sok for­mája van. Nevelnek az iskolák, nevel­nek a különféle kulturális intézmé­nyek, nevelnek a társadalmi szerve­zetek. A nevelés célját szolgálják az agitációs központok is. Mi itt most az agitációs központok népművelő szere­pével próbálunk meg kissé részlete­sebben foglalkozni. Tesszük ezt azért is, mert ma már csupán Szlovákia területén közel 3000 agitációs központ működik. Ezek szerint az agitációs központok a népművelésnek az egyik legszélesebb hálózatát képezik. Agitációs központ azokban a fal­vakban is létezik, ahol ma még hiány­zik a művelődési otthon. De akár van a faluban művelődési otthon, akár nincs, — az agitációs központok min­denféleképpen a népművelés egyik leghatásosabb eszközei. Egyrészt mert munkájukat — a társadalmi szerve­zetek, a nemzeti bizottság, az üzemek, az Iskolák, a különféle intézmények és általában a dolgozók aktív rész­vételének segítségével — közvetlenül a pártszervezetek irányítják, másrészt mert az agitációs központok tervei mindenekelőtt azokat a feladatokat tartalmazzák, amelyek társadalmunk Jelenlegi szükséglete és érdeke szem­pontjából legfontosabbak. Bár a kul­turális bemutatókon kívül az üzemi klubok és a művelődési otthonok is rendeznek kiállításokat, Ismeretter­jesztő előadásokat, és más, a politlkal­felvllágosltó munkával összefüggő rendezvényeket, a szoros értelemben vett agitációt: a bel- és külpolitika napi eseményeinek ismertetését, az új termelési és munkamódszerek nép­szerűsítését, stb. — elsősorban az agi­tációs központok végzik. Az agitációs központ tehát olyan szerv, amely a dolgozókat legjobban érdeklő kérdé­sekkel foglalkozik. Az utóbbi időben agitációs központ­jainkban a legtöbb szó a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszu­sáról, a német kérdésről és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja közelgő XII. kongresszusáról hangzott el. Sokat foglalkoztak az agitációs központok az őszi-téli időszak kulturális teendői­vel, az új termelési munkaformákkal, a mezőgazdaság problémáival, a ter­melés növelésének lehetőségeivel és más fontos kérdésekkel is. A vezetőség általában mindenütt a legaktuálisabb problémákról rendezett előadást. S bár tevékenységük leginkább előadás for­májában a szocialista építés és a nemzetközi helyzet kérdéseire irá­nyult, nem feledkeztek meg a helyi problémák megtárgyalásáról, valamint a faliújságokról, a hangos híradóról és a szemléltető agltációról sem. A Dunajská Streda-i járásban műkö­dő agitációs központok mellett pél­dául szakkörök alakultak. Ezekben a szakkörökben egy-egy falu politikai és kulturális életének legjobbjai dol­goznak, akik a hangos híradó, a vil­lám- vagy faliújság útján naponta beszámolnak a jelentős eseményekről. Ezen a téren és általában az agitá­ciós központ egész munkáját illető­leg a Dunajská Streda-i járásban kü­lönösen Horná Potôňban, Orechová Potôňban, Gabčlkovón, Vrakuftban, Toporníkyn és Mierovon értek el szép eredményeket. G abčíkovón az agitációs központ­ban a szakkörökön kívül 8—10­tagú agitációs csoportok is létesültek. Feladatuk, hogy a munkahelyeken folytassanak agitációt. Sok olyan probléma van ugyanis, amely csak néhány embert, egy bizonyos munka­szakasz dolgozóit érdekel, s ebben az esetben fölösleges az agitációs köz­pontban összejövetelt rendezni. A kér­dések megvitatását az agitációs cso­portok a munkahelyeken is elvégez­hetik. E faluban szép eredménnyel dolgoznak a szemléltető agitációs kör tagjai is. Figyelemmel kísérik a szö­vetkezet dolgozóinak eredményeit, s a kiváló teljesítményeket a faliújsá­gon és különféle tablókon népszerű­sítik. A szemléltető agitációs kör tag­jai például nyomban verseny-értéke­lő táblákat készítettek, amikor a szö- • vetkezetben megalakultak az önálló elszámolás elve alapján dolgozó komplexbrigádok. A versenyzők ered­ményeiről ma is rendszeres és rész­letes kimutatást közölnek. A szemlél­tető agitáclónak ez a módja — mivel mindenki előtt ismeretessé teszi a brigádok eredményeit — jelentős mér­tékben hozzájárul a szocialista mun­kaverseny népszerűsítéséhez. Jól dolgozó agitációs központ mű­ködik többek között Cíferen és Hode­Jovon is. Mindkét faluban a vezetők konkrét munkatervet dolgoztak ki, s az agitációs központ munkáját úgy irányítják, hogy mindenben megfelel­jen a dolgozók Igényeinek. A sok fi­gyelemösszpontosítást igénylő • politi­kai és szakelőadásokon kívül gyakran rendeznek kimondottan szórakoztató jellegű összejöveteleket is. Nem tesz­nek különbséget a politikai és kultu­rális munka között, nem helyezik egyiket sem előtérbe a másik rovásá­ra. Az a véleményük, — ha a mai em­ber gondolat- és érzésvilágához szól — mind a politikai, mind a kulturális előadás a népnevelést szolgálja. Ahol jártunk, mindenütt azt tapasz­taltuk, hogy általában azok az agi­tációs központok dolgoznak jól, ame­lyek az agitációs munkára megnyer­ték a tapasztalt pártfunkclonáríuSo­kat, a nemzeti bizottság, a szövetke­zetek, a társadalmi szervezetek és a különféle munkahelyek legkiválóbb dolgozóit, s amelyek a dolgozókat leginkább érdeklő kérdésekkel fog­lalkoznak. Gyengén többnyire azok az agitációs központok dolgoznék, amelyekben elvont, a dolgozókat ke­vésbé érdeklő kérdésekről tartanak előadásokat. Az ilyen összejövetelek azonkívül, hogy unalmasak, túl „hi­vatalos" jellegűek is, hiszen mivel olyan kérdésről van szó, amely a hallgatókat nem érdekli, nagy a tá­volság az előadó és a közönség kö­zött, nincs kl felszólaljon, nincs ki megteremtse a baráti eszmecseréhez alkalmas légkört. Ahol viszont a dol­gozókat érdeklő kérdésekről van szó, az előadó és a hallgatóság közötti távolság és a nyomott légkör helyett baráti beszélgetés, nyílt és őszinte eszmecsere alakul ki. S az agitációs központokban éppen az szükséges, hogy a dolgozók elmondják észrevé­(Folytatás a 6. oldalon J >982. február 23, Lj^ SZQ jL,^

Next

/
Thumbnails
Contents