Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-03 / 33. szám, szombat

Mos alagút a bsrlini pályaudvar alatt Újabb nyugat-berlini provokáció i Berlin — Csütörtök délelőtt az NDK minisztertanácsa mellett működő tájékoztatási hivatal nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Erwin K ram mer, az NDK közlekedésügyi minisztere megdöbbentő tényeket tárt a sajtóértekezlet részvevői elé, s az újságírók ezt követően a tetthelyen saját szemükkel győződhettek meg a történtekről. Nyilvánvalóan felbérelt és a nyugat-berlini hidegháborús vezetőknek legalábbis szelletnj irányítása (ha nem közvetlen megbízása) alapján működő banditák a szó szoros értelmében aláásták a magasvasút töltését, s ezzel a megállóhely peronján talajcsuszamlást és beomlást idéztek elő. Csak a talajcsuszamlás felfedezése — január 27-én — irányította rá az NDK vasutasainak figyelmét a jól megtervezett szabotázsra s

; csak a sürgősen foganatosított intézkedéseknek köszönhető, hogy nem került sor szerelvénvek kisiklására és így esetleg emberéleteket is követelő súlyos vasúti szerencsétlenségre. A Wollank utcai magasvasútmegállónál a töltés vonalán húzódik a határ, a nyugati részen a töltésmenti gyalogjáró már Nyugat-Berlin területe. A töltés a megálló hosszában téglaépítménnyel van aláboltozva. Az e boltozat által kialakított helyiségsor Nyugat-Berlin felé eső oldalán színűleg a határ másik oldalán, az NDK területén fekvő egyik épület pincéjébe volt tervezve. A banda, illetőleg megbízóik nyilvánvalóan ezen az alagúton keresztül meghatározott személveket akartak kicsempészni az NDK-ból, illetőleg kémeket diverzánsokat átdobni az NDK-ba. A nemzetközi sajtóértekezlet részvevői megtekinthették az alagútásás minden részletét. A szemtanúk előtt egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy átgondolt és alaposan megszervezett akcióról van szó. A hely kiválasztása, az alagút irányának meghatározása mérnöki munkát igényelt, s gondoskodni kellett megfelelő faanyagról a ducoláshoz, valamint a kitermelt nagy mennyiségű föld elvékony rabicfalak, illetőleg vasajtók, szállításáról is. A szabotázsakció végrehajtói megkísérelték a gyakorlatba átültetni azt, amint Brandt nyugat-berlini polgármester — állítólag csak „eszmei értelemben" javasolt nemrégiben, amikor kijelentette: „A falat át kell faajtók zárj'.k le a bejárást. A szabotázst végrehajtó banda egy helyen betörte az ajtót, a helyiségeket egymástól elhatároló falakat áttörte és a legkedvezőbb helyen alknát ásott, Ebből az aknából kiindulóan megkezdték egy körülbelül 120X150 cen- „ . ... . . . timéter átmérőjű alagút ásását.. Az lyukasztani." Érdemes emlékeztetni alagút a töltés alatt az NDK területére Vezetett volna. Végpontja való- . . — -írv" . -j * * ž Tátongó akna a berlini magasvasút pályaudvara alatt. Nyugat-berlini ban diták műve (CTK — Zentralbild rádiófelvétele) arra is, hogy 1956 áprilisában már lelepleztek egy ilyen alagútépítési akciót az NDK határai mentén. Berlin külvárosában, Altglienickében az amerikai kémügynökségek alagutat ásattak és lehallgetóközpontot létesítettek az NDK területén húzódó telefonés kábelhálózat „ellenőrzésére". A vasútigazgatóság a nyugat-berlini szenátusnál tiltakozott a NyugatBerlin területéről kiinduló szabotázsakció ellen és követelte az ügy szigorú kivizsgálását. Az NDK külügyminiszterének helyettese a nyugatberlini francia megszálló csapatok parancsnok kához fordult és határozottan" tiltakozott a francia zónában végrehajtott, az NDK ellen irányuló akció ellen. Szufanuvong a laoszi puccsisták megfékezését követeli Xieng Khouang (ČTK) — Szufanuvong herceg, a Laoszi Nemzeti Front elnöke a genfi értekezlet elnökeihez intézett levelében követeli, foganatosítsanak haladéktalanul olyan intézkedéseket, amelyek véget vetnének a laoszi puccsisták garázdálkodásainak. Szufanuvong herceg rámutatott arra, hogy a Boun Oum és a Noszavanklikk ismét hadműveleteket hajt végre Közép-Laosz' területén, mert az amerikai imperialisták utasítására e területen akarja megtenni az előkészületeket egy újabb polgárháborúra. Gagarin rrnagy Libériába *átopat Kairó (ČTK) — Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa, aki jelenleg az Egyesült Arab Köztársaság vendége, közölte, hogy Libériába is ellátogat. Eddig még nem állapították meg látogatásának időpontját. Elhalasztották az USA Kommunista Pártja elleni bünpert New York (ČTK) — New Yorkbó) érkezett hírek szerint tavaszra halasztották az USA Kommunista Pártja elleni bűnpert, amelyet a szégyenteljes McCarran törvény értelmében rendez tek volna. A bűnpernek eredetileg február 1-én kellett volna kezdődnie, de az államügyészeknek több időre van szükségük hogy kellőképpen felkészülve válaszolhassanak az USA Kommunista Pártjának több nyilatkozatára. A párt a bűnvádi eljárás azonnali beszüntetését követeli. Ha a bíróság ezt a követelményt elutasítja, akkor több mint valószínű, mér májusban sor kerül a bírósági tárgyalásokra. Tüntetések Salazar diktatúrája ellen Lisszabon (ČTK) — A portugáliai Portóban szerdán este több mint 2000 ember tüntetett Salazar diktatúrája ellen. A tüntetők a szabadságot, a köztársaságot és Delgadót, az ellenzék jelenleg Brazíliában tartózkodó vezérét éltették A rendőrség durván szétkergette a tüntetőket és 20 embert oly súlvosan megsebesített, hogy kórházi ápolásra szorultak. MONTEVIDEO LAKOSSAGA A FORRADALMI KUBA MELLETT TÜNTET. (ČTK — Prensa Latina felvétel) KUBA NÉPE ELÍTÉLI a Punta del Este-i komédiát Havanna (ČTK) — A havannai dolgozók szerdán, munkaidő után hatalmas tüntetést rendeztek, amelyen mélységes .felháborodással ítélték el az USA s a latin-amerikai országok kormányainak képviselői által Punta del Esteben lejátszott komédiát. A tüntetők ezrei végighaladtak a város fő útvonalain s a menetben allegorikus kocsikat húztak az Amerikai Államok Szervezetének „koporsójával". A tüntetők sok ezer transzparensének jelszavai hangsúlyozták, hogy Kuba népe határozottan továbbhalad a szocializmus felé vezető úton. Megtorlások Venezuelában New York (ČTK) — A New York Times caracasi tudósítója közölte, hogy a venezuelai kormánv utasítására razziákat rendeztek a kommunista párt caracasi titkárságain és 300 egyént letartóztattak. A kommunista pártot és a baloldali forradalmi mozgalmat azzal vádolják, hogy „a legutóbbi két hét folyamán megkísérelték a kormány megdöntését". A kormánvkörök e kísérlet alatt azokat a tüntetéseket értik, amelyeken a népi tömegek az ellen tiltakoztak, hogy a venezuelai küldöttség a Punta del Este-i értekezleten nyíltan támogatta az USÁ-t. A New York Times tudósítója azt is közölte, hogy a venezuelai kormány adatai szerint a tüntetések során 19 embert megöltek, 166-ot megsebesítettek és 1063-at letartóztattak. A kubai nép határozott fellépése teljes összhangban van azokkal az elvekkel, amelyeket Dorticos elnök juttatott kifejezésre a Punta del Este-i értekezleten : Kuba az Amerikai Államok Szervezetét az ENSZ tagállamai területi szervezetének tekintette, olyan szervezetnek, amelynek tagjai különböző társadalmi rendsztewí országok lehetnek Mivel Kubát kizárták e szervezetből, megszűnt említett jellege is. Kuba ennek ellenére is tovább folytatja a nemzetek békés együttélését támogató politikáját. Rusk a Punta del Este-i nehézségekről Washington (ČTK) — D. Rusk, ai USA államtitkára csütörtökön rendezett sajtóértekezleten annak beismerésére kényszerült, hogy az amerikai küldöttség, amelyet vezetett „számos nehézségbe ütközött" a Punta del Este-i értekezleten. Rusk államtitkár azonban ennek ellenére azt állította, hogy ami „a kommunista behatolást illeti" meggyőződése szerint „a földgömb nyugati felén uralkodó teljes egység ezt a behatolást megakadályozza" DELHIBEN Ramesvári Nehru asszony, fontos közéleti személyiség elnökletével gyűlést tartottak, melyen megemlékeztek Patrice Lumumba afrikai szabadságharcos és volt miniszterelnökről. A [elszólaló különböző ázsiai és afrikai képviselők elitélték az imperialisták mesterkedéseit és kijelentették, nem szabad megengedniük, hogy Antoine Gizenga is Lumumba sorsára jusson. (CTK) Alem hiába korunk egyik köz' • ponti problémája a gyarmatok felszámolása, nincs olyan nap, hogy ne érkeznének hírek az imperialista gyarmattartók és a függetlenségért küzdő népek összecsapásáról, kibékíthetetlen harcáról. Az elmúlt hét legjelentősebb világpolitikai eseményei is ennek a jegyében zajlottak le. Az ENSZ közgyűlése elítélte a portugálok angolai kegyetlenkedéseit, és az egész világ közvéleménye felemelte tiltakozó szavát a Gizenga kongói miniszterelnökhelyettes ellen szőtt intrikák miatt. Latin Amerikában is összecsaptak a nemzeti függetlenség védelmezői az ezen földrész leígázására törekvő USÁ-val. De itt is akadtak megvesztegethető, áruló kormányok, akárcsak Nigéria fővárosában, az afrikai kormányfők értekezletén. ahol egyes vezetők a gyarmatosítókkal való együttműködést dicsőítették Ez a népellenes politika azonban az afrikai országokban sem lehet hosszti életű. Bizonyítják ezt a DélAmerikában lezajló események is. • Vereséggel felé

rő ko

mp ro mi

sszum Punta del Este uruguayi fürdővároskában az amerikai földrész jelentős eseménye zajlott le az elmúlt napokban. A nyugati félteke 2Í országát egyesítő Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri tanácsa Kubáról tárgyalt. Az Egyesült Államok kezdeményezésére összelicitált szervezet öt napig tartó alkudozás után sem jutott egységes álláspontra a Kuba -ellen foganatosítandó megtorlások kérdésében. Az Egyesült-Államok azt követelte, hogy a szervezet valamennyi országa szakítsa meg diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait a forradalmi Kubával. Az amerikai küldöttség azonban már a tanácskozás első napjaiban rádöbbent, hogy ilyen határozatnak nem tudja megszerezni a kétharmados többséget. Rusk, amerikai külügyminiszter egymás után tanácsko zott a különböző országok kiilügymi nisztereivel, ígérgetett és fenyegető i nagyvilágban zött, a szigorú megtorló intézkedések mégis megbuktak. A brazil külügymi niszter a Novos Rumos című kommu nista hetilap munkatársának kijelentette: „A brazil kormányra és küldöttségre még soha nem gyakoroltak olyan brutális nyomást mint Punta del Estében azért, hogy letérjen a be nem avatkozás és önrendelkezés elvéről és támogassa a Kuba elleni intézkedéseket." Az amerikai küldöttség amikor lát ta, hogy tervével kisebbségben marad, legalább azt igyekezett elérni, hogy Kubát zárják ki az Amerikai Államok Szervezetéből. A legjelentősebb délamerikai országok azonban ezt is ellenezték, és Rusk külügyminiszternek csak nagy keservesen sikerült összegyűjtenie azt .a 14 országot, amely megszavazta Kuba kizárását. A hoszszas ígérgetéseknek végül is bedőlt Uruguay, majd Haiti és így sikerült elérni a kétharmados többséget. LatinAmerika legjelentősebb országai Argentína, Brazília, Chile, Ecuador, Mexikó és Bolívia, vagyis a földrész lakosságának kétharmada tartózkodott a szavazástól és nem értett egyet Kuba kizárásával. Ezek az országok kijelentették, hogy a Punta del Este-i határozat két szempontból is elfogadhatatlan és érvénytelen: • 1. Az Amerikai Államok Szerveze tének alapszabályzata értelmében ideológiai nézeteltérések miatt senkii sem lehet kizárni a szervezetből, márpedig a Kubával kapcsolatos ellenté tek lénueqe ideológiai természetű, • 2. ezért előbb meq kellene változtatni a szervezet alapszabályait és csak utána lehetne kizárni Kubát. A Kuba ellen meghirdetett nagy of fenzíva ilyen silány eredményeket hozott Washingtonnak Kennedy elnök legutóbbi sajtóértekezletén ugyan ki jelentette, hogy elégedett a Punta del Este-i értekezlet eredményeivel, de ezt a nyilatkozatot nem lehet másnak tekinteni, mint hogy az elnök legalább jó képet vágott az USA tekintélyének e hallatlan nyirbálásához. A Punta del Este-i értekezlet nemcsak az Egyesült Államok politikájának kudarcát jelenti, hanem lényegében egy új korszak előhírnöke Latin-Amerikában. Az a tény, hogy d latin-amerikai ország szembe szállt a washingtoni „mézesmadzag és korbács" politikájával, hogy kitartott a népek önrendelkezési jogának védelme mellett és a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének szükségességét hirdette, arról tanúskodik, hogy az amerikai kontinensen is új idők járnak már, és az USA monopóliuma karmaiból lassan kitörnek a leigázott nemzetek. Dorticos kubai elnök kijelentette: „Azzal, hogy Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetéből, a szervezet elveszti regionális jellegét és az Egyesült Államok imperialista kormányát kiszolgáló tömbbé válik. Nem kétséges, hogy a szocialista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliumok rendszerével. Mégsem lehet megváltoztatni Amerika földrajzát és ezért a szocialista Kuba továbbra is része lesz az amerikai szárazföldnek." Igen, nemcsak része lesz az amerikai szárazföldnek, hanem a szabadság jelé vezető utat fogja mutatni Latin-Amerika elnyomott népeinek, akár tetszik ez az Egyesült Államok vezető köreinek, akár nem. • Szabadságot Gizengának Kongóban tovább bonyolódik a hely zet. Az Egyesült Államok és más nyu gati hatalmak az ENSZ közreműködésével úgy szeretnék megoldani a kongói problémát, hogy a nyugatbarát reakciós erők hatalmon maradjanak, az ország függetlenségének következetes védelmezőit pedig kibuktassák a vezetésből. Ennek a cselszövésnek az áldozata Gizenga miniszterelnökhelyettes is, akit Adoula miniszterelnök egy katonai táborba záratott. Nézzük csak, ki is ez az Adoula? Az Associated Press hírügynökség így jellemzi: „Cyrille Adoula, aki egy éve még csak Leopoldvillében volt ismert politikai személyiség nagy reményeket jelentett a Nyugat számára. Adoula szavakkal Lumumba hívének vallja magát, amit Kongóban minden politikusnak meg kell tennie. De már 1958-ban jóval a függetlenség kihirdetése előtt elítélte Lumumbát, mivel az hátat fordított a nacionalista mozgalomnak. A függetlenség kihirdetésekor Adoula szenátor nem értett egyet Lumumba politikai programjával." Adoula miniszterelnök jó kapcsolatokat tart fenn a nyugati nagykövetségekkel és rövidesen az Egyesült Államokba látogat, ahol tanácskozni fog Kennedy elnökkel is. Ugyanakkor részt vesz majd a Biztonsági Tanács ülésén, amely megvitatja a kongói helyzetet. Miközben a nyugati propagandagépezet és a kongói kormány rágalomhadjáratot folytat Gizenga ellen, egyre kevesebb szó esik Kongó egységének igazi ellenségéről, Csombéről, aki tovább fegyverkezik és különféle feltételeket szab a kormánynak. Az egész haladó közvélemény felemelte tiltakozó szavát Gizenga üldözése ellen-, követeli engedjék őt szabadon és számoljanak le végre Kongó egységének igazi ellenségeivel, egyesítsék az országot és a kongói kormány ne engedjen az imperialisták cselszövő intrikáinak. Az ENSZcsapatoknak elsősorban ezt kellene elősegíteniük Kongóban és minden eszközzel meg kellene akadályozníok, hogy a reakció különféle ürügyekkel üldözze az ország haladó erőit, az egység és a függetlenség tántoríthatatlan harcosait. 9 A hitszegáshároméves útja A nyugati hatalmak három évi képmutató tanácskozás után zsákutcába juttatták a háromhatalmi genfi atomértekezletet, s a sorozatos szabotázs akciókra feltéve a koronát, meghiúsították a további tanácskozásokat. Ä Szovjetunió az elmúlt három év alatt több ésszerű javaslatot tett és kijelentette, hogy bármelyik pillanatban hajlandó aláírni a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről az egyezményt. A nyugati hatalmak azonban mindig találtak kifogásokat a halogatásra és a megegyezés visszautasítására. Az egész világ tudja, hogy a nukleáris kísérletek ellenőrzése címén kémkedni szerettek volna a Szovjetunió területén. Természetes, hogy ebbe a Szovjetunió nem egyezhetett bele, hiszen a nukleáris fegyverkísérleteket ma már megbízhatóan ellenőrizni lehet másféje módon is. Angliát és az Egyesült Államokat terhelt a súlyos felelősség a genfi tanácskozások megszakításáért és a veszedelmes nukleáris fegyverkezési hajsza további fokozásáért. Ha a két nyugati hatalom őszintén törekedett volna a megegyezésre,, aláírhatták vo-lna a szerződést, ami megkönnyítette volna a további megegyezés felé vezető utat. Az Egyesült Államok azonban most is folytatja nukleáris kísérleteit és a légköri robbantások felújítására készül. A lázas fegyverkezési hajszában az USA nem hajlandó lemondani a nukleáris kísérletekről. A nyugatiak azt javasolták, hogy majd a 18 ország leszerelési értekezletén vitassák meg az atomfegyver problémáját is. E téren azonban minden halogatás káros és vezélyes. De semmiféle értekezlet nem fogja tudni ezt a kérdést mindaddig megoldani, amíg az Egyesült Államok és Anglia őszintén nem akarja. SZŰCS BÉLA 1963- ".hcuat 3. S/Q 3 *