Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-24 / 54. szám, szombat

A CSEMADOK JÁRÁSI KONFERENCIÁK MARGÓJÁRA Hatékony népművelést A CSEMADOK SZERVEZETEK a közelmúltban a járást konferenciákon értékelték egy év munkáját, s kifelölték az előttük álló új jeladatokat. Nem véletlenül állapította meg a luőenect beszámoló: „A fövő ma már nem lelenti a bizonytalant, tttkos elképzelések véletlen világát... hanem azt feladatainkban, munkánk, tudásunk eredményeiben lát fuk." Ha az ily módon megszabott igényeket a szocialista falu szemszögéből nézzük, csakhamar ráfövünk arra is, a gyorsabb előremenetelre nemcsak a lehetőségek növekedtek, hanem a parancsoló szükségszerűség is nagyobb. Es ezt a falvainkon bekövetkezett forradalmi változások indokolják. Lenint idézhetnénk e helyütt: „...a kulturált, szélesebb látókörű, általános szakmai műveltséggel rendelkező paraszt gyorsabban szabadul meg a kistulajdonost szemlélet korlátaitól, jobb, eredményesebb munkát tud végezni a fejlődés érdekében a szövetkezetben." Tehát a tudat átformálódása, a szocialista kultúra terjesztése követeli a gyorsabb előrehaladás feltételeinek megteremtését. Tudvalevő, hogy a kulturális munka legnehezebbjét jelenti: kiemelni az embere-> ket mindabból, amibe évezredek szokásai belerögzítették. A szocialista nevelésben azonban, mint a falusi kulturális munka főirányának meg kell birkóznia e feladatok teljesítésében adódó nehézségekkel. E célnak rendeljük alá az ismeretterjesztést, szakemberképzést éppúgy, mint a színjátszást, vagy a kulturális szórakozást. A népművelés két fő ága A falusi népművelési munka ma már döntően a helyi öntevékenységen alapszik. Szervezési szempontból fontos hangsúlyozni, hogy minden bonyolultsága ellenére — egyszerű, mert két fő ágra tagozódik: a mezőgazdasági szakmai ismeretek átfogóbb elsajátításának biztosítására és a hagyományos ismeretterjesztő előadás-sorozatokra. Fontos és helyes, hogy tömegszervezeteink a munka hatékonysága szemszögéből ítélik meg a végzett munkát és állítják fel a nagyobb Igényességet. Ha a beszámolók statisztikai adatait vesszük figyelembe, kétségtelenek az eredmények. Csak a lučeneci járásban a CSEMADOK szervezetek 102 politikai jellegű ismeretterjesztő előadást tartottak. A Rim. Sobota-i járás esetében ez a számarány 117-et jelöl. Figyelmet érdemlő tény ugyanakkor az ls, hogy a népművelési intézmények .ma már csaknem minden faluban megszervezték a szövetkezeti tagok szakmai fejlődését biztosító előadásokat. A számszerű adatokon túl azonban a minőségi kitevők is figyelmet érdemelnek. AZ IRODALOM újabb hőstettekre buzdítson A

romániai írók január- végén Bukarestben tartották meg országos értekezletüket. A tanácskozás elemezte a romániai irodalom helyzetét, s kitűzte a jövőben ráváró feladatokat. Mihai Beniuc költő, akadémikus beszámolójában hangsúlyozta: az Írók valamennyi nemzedékét ma a munkásosztály eszményei lelkesítik. A romániai irodalom ideológiai harcban érte el sikereit... A nemíetiségi irodalommal kapcsolatban a beszámoló megállapította : a magyar, német és szerb nyelvű írók jelentős sikereket értek el az ország átalakulásának hü ábrázolásában. A beszámolót követő vitában a felszólalók megelégedettséggel állapították meg, hogy az Írók figyelme a ma problémái felé fordult. Oj jelenségként szögezték le a tényt, hogy Romániában valóságban virágzásnak Indult az Irodalmi riport, mely a minden napok krónikájaként, szocialista hétköznapjaikról ad képet. Részleteseit foglalkozott a tanácskozás az irodalmi kritika kérdéseivel ls, s kiemelték a bátor, harcos, pártos Irodalmi kritika szükségességét. Az értekezlet záróülésén felszólalt Gh. GheorghiuDej elvtárs is, a Román Munkáspárt első titkára. Hangsúlyozta az irodalom fontosságát a szocializmusért és a kommunizmusért' folyó harc Időszakában. „Az irodalmi alkotásnak az a hivatása — mondta többek közt, — hogy tük; rözze a szocialista gazdaság éá kultúra lendületes építését, a nép életmódjában létrejött változásokat... ápolja az emberek szivében a hazafias büszkeséget, újabb hőstettekre buzdítsa őket, napjaink leghaladóbb eszméinek, a kommunizmus eszméinek győzelméért." -dz• Jobb munkával segítsük a falut A falun lejátszódó roppant mérvű anyagi változások feltétlenül megkövetelik, hogy a népművelés színvonala is rendkívül gyorsan fejlődjék. Helyesen állapította meg valaki, hogy a művészettel, tudománynyal, kultúrával nem lehet erőszakkal tömni az embereket. Élőször az érdeklődést kell felkelteni, a tudásszomjat fokozni, majd biztosítani, hogy az „éhséget", a felébresztett Igényeket legyen mivel kielégíteni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az érdeklődés falvaink dolgozói részéről adott. A kérdés megoldása inkább a hogyan-ban rejlik. És ez a hogyan, gyakran sok követelményt hagy maga után. Azonkívül ugyanis, hogy az előadógárda színvonala nem minden esetben kielégítő, komoly pótolnivalók mutatkoznak az irodalom bővítését illetően is. Bár a járási konferenciákon — az irodalmi estéken kívül — kevés szó hangzott el a könyvekről, az előadáspropagandát érintve ez a kérdés is sok helyütt felmerül. Ezekben az esetekben a falusi könyvtárak felkarolása az indokolt. S itt a helyi nemzeti bizottságok és a népművelési otthonok tehetnek a legtöbbet. A könyvek választékára gondolunk! Sok jő előadóra van a falunak szüksége. S ahhoz, hogy az elhintett mag jó talajra találjon, minden lehetőséget meg kell találnunk. Az előadások színvonalához tartozik az ls, hogy ritkán, vagy egyáltalán nem használják ki a tudományos rövidfilmeket, diapozitívokat és más szemléltető eszközöket Már pedig „vizuális" indoklás nélkül sokszor a legjobb előadás is az út szélére hintett mag lehet. , S amiről még szólni kell: jogosan bírálta a trebišovi járási -konferencia az Ismeretterjesztő Társaság járási kirendeltségét, mely a tömegszervezeteknek semmilyen segítséget nem nyújtott. Ez pedig annál indokoltabb, mivel — főleg — a szakmai jellegű előadások anyagáról nem csak az Ismeretterjesztő Társaság kerületi szervei, de — a központilag tervezett előadások esetében — még a CSEMADOK központi Bizottsága ls megfeledkezett. A járási módszertani csoportoknak pedig talán az is fel-, adatuk lenne: gondoskodjanak arról, hogy a jót mindenütt jól csinálják. Oj igények a színjátszásban Ha ugyan újnak lehet nevezni azt a követelményt, hogy színjátszóink olyan darabokat játszanak, amelyek nemcsak általában szolgálják a haladás ügyét, hanem felelevenítik a szocializmust építő ember életét, küzdelmét tükrözik a ma emberének örömeit, sikereit, problémáit, s ép-: pen ezért feleletet adnak kérdéseikre; érzésvilágukat olyan elemekkel gazdagítják, amelyek gazdagabbá,harcosabbá, emberibbé teszi életü-i ket. Örvendetes tény, hogy egyre keve-: sebb az olyan jelenség, amely főleg kassza-sikerre tör. A müsorpolitika — általában — legalábbis ezt Igazolja. A dramaturgiai tanácsok segítsége azonban ennek ellenére ls indokolt. Persze, mindent kellő Időben! Dunajská Stredán azonban a dramaturgiai tanács jóval a szezon megkezdése után látott munkához. S bár a spontán-darabválasztás jónak mondható, mégis munkájuk hiányossága, hogy egyes esetekben a darabválasztást nem tudták előnyösen befolyásolni. Akad azonban még olyan eset ls, amikor egyes falvak „szállított kultúrára" várnak. Példaként BuSincét, Panické Dravce-t említhetjük. Jogos tehát a lučeneci igény: több gondot a szövetkezeti klubok alakítására, hogy ezáltal a falu kulturális munkája is az egyenesbe jusson. Akkor talán nem fordul elő olyan eset, mint az említett járásban, ahol — a konferenciáig — a Szocialista Dráma Fesztiváljára mindössze egy (!) együttes jelentkezett. Az öntevékeny színjátszó csoportok mellett örvendetes jelenség, hogy országos méretben egyre több Irodai-. mi Színpad vagy — járási méretben — állandó jellegű színház létesül. A Dunajská Streda-1 példa Kr. Chlmecen is kedvező viszhangra talált. Minden terv azonban annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sok sző hangzott el a járási kon-. ferenciákon a nyelvtanfolyamokról is. Bár e téren némi sikerek mutatkoznak, az eredmény még messze a kívánalmak mögött marad. Pedig a nyelvtanulás igényét ml sem indokolja jobbah, imint az érvényesülés és a más népek kultúrájára ablak-nyitás ténye. • Néhány példát. A lučeneci járásban ez idén mindössze hét községben alakult szlovák nyelvtanfolyam. A trebišoviban 30 helyett csak 7-et szerveztek, a komárnóiban pedig 34 helyett 18-at. És így sorolhatnánk a mulasztásokat. Az „adósság" nemcsak a fömegszervezeteket, hanem a JNB-k iskola és kulturális szakosztályát, valamint a járási művelődési otthonoikat ls terheli. Trebišovon például a legelemibb követelményt, a tanítók tanfolyamra kinevezését ie elmulasztották. Hasonló a helyzet Rim. Sobotán; Nové Zámkyban pedig nincs is áttekintésük a körök működéséről. A lučeneci járás Piliä községét érintően pedig annyit — értékelve a jó szándékot — a legkevésbé sem helyeselhetjük az ott alkalmazott gyakorlatot, hogy a szlovák nyelvoktatást a pártiskol'ázás keretében tartják. A nyelvek tanulása érdekében — talán nem túlzok — mozgalmat kellene indítani. Az ifiúság körében éppúgy, mint a felnőtteknél. Törekvő nép minden alkalmat megragad arra, hogy tudását növelje és az egy lazában élő népekkel való kapcsolatát ezáltal is építse. Az igények azonosak A viszonylag gyenge beszámólók ellenére sok mindenről szó esett mé? a járási konfrenciákon. Bármelyük témakört ragadnánk ts ki, a sokat hangoztatott felismerés egyaránt vonatkozik valamennyire: Ha feladatunk az emberek szellemi és anyagi felemelése, akkor szocialista kultúránk színvonalát illetően város és falu egyazon szempont. 'Különbözhet tárgyában, itt-ott formájában, de semmi esetre szocialista tartalmában és színvon. Iában. Falvaink képe az elmúlt 15 év alatt jelentősen megváltozott. Oj értelmiség nőtt ki. A tanító ma már megszűnt egyetlen értelmiség lenni, hisz ott tevékenykedik a faluban a szövetkezeti elnök, állatorvos, agronómus, technikus, sőt ha még Ide számltjuk a faluról városba bejáró értelmiségieket ls, jelentős segítség, gel számolhatunk. A kulturális mun-; ka feladatait ők ís tevékenyen segíthetik, hisz csak a közös munka, az összefogás hozhatja meg a cél elérését, hogy a széles * tömegekhez szóló, a dolgozók igényeit kielégítő szocialista kultúrával segítsük a szocializ-i mus építésének ügyét. Ez a munka pedig nagyobb lendü-: letet, hozzáértést és felelősséget követel. FONOD ZOLTÁN Konsztantyin Fegyin jubileuma A SZOVjET IRODALMI .élet egytk legkiemelkedőbb alakja Konsztantyin Alekszandrovics Fegyin 70. születésnapját ünnepli. Egyike az idős szovjet íróknak, akiknek nemzedéke nehéz iskolái járt kl a viharos forradalmi és polgárháborús években, akik göröngyös úton keresték az igazságot, hogy felismerve, sorsukat örökre összekössék a szocializmussal. Fegyin 1892. február 24-én született Szaratovban. Életrajzírói megjegyzik, hogy szülőföldjén erősen éltek a forradalmi hagyományok, Sztyenyka Raztn szelleme. — A serdülő ifjú a tudománnyal együtt forradalmi romantikát szívott magába. Akkoriban sok forradalmár nevelkedett az oroszországi iskolákban. Az ifjúság szomjúhozta a természettudományt Ismereteket s rajongott a haladó szellemű tanárokért. Ezért a forradalmi tanok jó táptalajra találtak a diákság körében. Fegyin is ifjú fővel, korán körülnézett a nagyvilágban, hogy észrevegye annak minden fonákságát, felfedezze a társadalmi bajok forrását. A világháború Németországban érte, ahol kereskedelmi tanulmányokat folytatott. A németek, mint ellenséges hatalom állampolgárát, internálták. Sok megaláztatásban volt része, s akkor döbbent rá, micsoda válaszfal van „köztünk és a Nyugat"- között. Hazájába visszatérve szívvellélekkel csatlakozott a forradalomhoz. Eszmeileg azonban érnie kellett: sok mindent nem Idrott tlsz tán. Zavaros nézetei irodalmi zsen gélben tükröződtek. 1924-ben je lentkezett a Városok és évek című regényével. Témája a forradalom és a polgárháború romantikája, az új idők köszöntése volt. Emberábrázolása még fogyatékos, regényében nem tudta életre kelteni az igazi bolsevik típusokat. A forradalomban inkább ösztönös erőt látott s ezt ábrázolta; az élő, hús-vér bolsevikokban megtestesülő forradalmi tudatosságot nem tudta érzékeltetni első művetben. Irodalmi pályája elején a szerapionisták hatása alatt állott. A Szerapion fivérei című irodalmi kör tagadta az irodalom és a művészet társadalmi küldetését, kimondottan formalizmusra törekedett. Fegyin kezdeti művein ls érezhető volt ez az irodalomszemlélet. A Fivérek című, 1928-ban megjelent regényében esztetikai problémákat fejteget. Az irodalmi pályán elkerülhetetlen botladozások után Gorkij mutatta meg a helyes utat a fiatal írónak. Atyai tanácsaival hozzásegítette, hogy rátaláljon önmagára. Első nagy műve, mellyel híven tudta érzékeltetni a belsevik valóságot az Első örömök volt. Témáját '-^sőbb trilógiában dolgozta fel. A negyvenes években írta a könyv második részét, a Különös nyarát, s nemrégen fejezte be a trilógia harmadik részét, melynek a Máglya címet adta. Fegyin ebben a legjelentősebb művében nagyszerű népi alakokat ábrázol a forradalom, a polgárháború, az újjáépítés, a Nagy Honvédő Háború mozgalmas eseményeinek idejéből. Minden sorában érezni: az író együtt aggódik vagy örül a Kitilt Izvekovokkal, Annákkal, a szocialista társadalom többi építőjének rokonszenves alakjával. Magas fokú erkölcsi tisztaság, mély emberszeretet árad művéből. Ez az, ami a bolsevikokat, az új élet harcosait jellemzi, amit sikerült aj írónak híven érzékeltetnie. Konsztantyin Fegyin alkotó ereje teljében, sokoldalú társadalmi munkássága jegyében ünnepli életjubileumát. A varázsműhelyben JIŔÍ TRNKA ÖTVEN ÉVES A BÁBJÁTSZÁS nagy mestere, J. Trnka február 24-én ünnepli születésének 50. évfordulóját. Az ő esetében elmondhatjuk, korán megismerkedett a szakmával. Kilenc éves, amikor első sikerét aratta. Nyertese lett ugyanis annak a versenynek, amelyet Josef Skupa az egyik műkedvelő bábszínház vezetője rendezett. Kiváló „Kašpárek" figurájáért könyvjutalmat kapott. Középiskolai tanulmányait Plzefíben kezdte, majd beiratkozott a prágai Iparművészeti Iskolára. Karikatúrákat rajzol, könyveket illusztrál és sok rajza jelenik meg a lapokban ls. Együttműködését Skupa bábszínházával sem szakította meg. 19'35-ben a színház vezetőjének meghívására részt vesz a litvániai, lett- és észtországi vendégszereplésen. 1936-ban pedig —• a prágai Rokokóban bábszínházat létesített, mely azonban a gazdasági válság miatt rövidesen tönkrement. Ezek az évek döntőek voltak J. Trnka művészi fejlődésében, de bábszínjátszásunk történetében is. Magában egyesíti a festőművészt, a bábo* alkotóját és a színházi rendezőt. Az 50. születését most ünneplő művész 15 évvel ezelőtt első nagyobb bábfilmjével a „ŠpaliCek

"-kel aratott sikert. Később ehhez járult „A császár csalogánya" és a „Bajaja" címfi filmek sikere. Első bábfilmjének tárgyát népdalokból, táncokból, népszokásokból, falusi hagyományokból merítette. Bár sok vitára adott okot, mégis nagy meglepetés volt a nemzetközi közönség számára. A velencei fesztiválon ért el vele nagy sikert. Ekkor már második filmje „A császár csalogánya" címűt készítette. Jifí Trnka kiemelkedő alkotásai közé tartozik „Az ördög malma, Svejk, Cirkusz, Hurvínek, a Szentivánéji álom stb. Filmjei világszerte nagy elismerést szereztek. Trnka világszerte, ismert személyiség. Minden művében kiapadhatatlan fantáziájával és poétikus humorával nagy újító. Bábjai telve kifejezéssel, gyengédséggel, vagy szenvedéllyel. Trnka varázsműhelyében 27-tagú művészi és műszaki közösség dolgozik. A bábfilmek kísérőzenéje sokszor kifejezi azt, amit Trnka optikai művészi eszközökkel nem tud a vásznon kifejezni. Trnka filmjeinek magas művészi színvonalában az egész közösség részesedik, mely találékonyságával, kitartásával, és a bábukhoz való nagy szeretetével tűnik ki. (gk) A Nové Zámky-i magyar tannyelvű Közgazdasígt Iskola egyike azoknak, ahol a diákok a szlovák nyelv teljes elsajátítására törekednek. A szlovák órákon kívül a szaktantárgyakat is szlovák nyelven tanulják. Több fiatal lány és fiú látogatja a szlovák nyelvtanfolyamot is. Felvételünkön Imrich Slovák, a Közgazdasági Iskola tanára ökonómiai szervezéstant ad elő az elsőéveseknek. (M. Slosiaríková felv. — CTK) 1982. február 24. ÜJ SZÖ 7