Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-24 / 54. szám, szombat

A hegesztők becsülete A Barátság Kőolajvezeték felépült — a bratisiavai Slovnaftba megérkezett a szovjet kőolaj. A mű építésében szerzett érdemeikért a köztársasági elnök állami kitüntetést adományozott a kiváló építőknek. Közöttük volt Zelinský Tibor hegesztő is. A „Kiváló munkáért" kitüntetést kapta. Megtörtént, hogy a röntgen azt 'gy év az ember életében...? mutatta: vigyázat, itt valami nincs Ki tudná megmondani, sok-e ez, rendjén, ez a hegesztés nem jó! Ml vagy kevés... ? — Vannak emberek, tagadás, ez ís megtörtént. Az utasí­akíknek életében egy nap is sokat tás így hangzott: a csövet szét kell ielent, örökre emlékezetükbe véső- vágni, s újra hegeszteni. Száz méter dtk. Zelinský Tibor életében sok hosszúságban — öt helyen. A he­ilyen nap van... Pedig még fiatal, gesztő részére ez több volt, mint alig van túl a harmincon. Mégis a kellemetlen. Nem vette észre, hogy a múlt évben ország-világ hallhatta hegesztópálca hibás? — Bántotta nevét. A Barátság Kőolajvezeték épí- Okét a dolog, már hogy ne bántotta tőinek egyike. Szemre olyan, mint volna. E, a többi ember, magas, Izmos, jó ke­délyű — mégis van benne valami, ami új, nem hétköznapi. Ml ez? — Leghűbben ezt csak a hétköznapok eseményei szemléltethetik. Zelinsktj szakmája: hegesztő. Ka­tonaság után lett azzá. A Slovnaftban dolgozott. Amikor sióba került a Ba­rátság Kőolajvezeték építése — még nem gondolt arra, hogy munkájáért kitüntetésben részesül. A Slovnaft hegesztőinek akkor legfőbb gondja az A hegesztők megint összedugták a fejüket. Zelinský, mint megannyiszor, fel­tette a kérdést: — Mit tegyünk? Ha szétvágjuk a csövet — ez néhány napi munka. Nem lenne valami más megoldás? — Lenne, csak ... — Nehéz megvalósítani? — Hát majd meglátjuk — mondta Klus Ondrej. Így is volt. Ondrej, a fiatal hegesztő, száz métert kúszott a fél volt, hogy a kőolajvezeték építésé- méter átmérőjű csőben. Fél napot „töltött" ott. Nehéz volt a levegő, ám a hegesztőpisztoly szikrázott. Kintről nem látta senki, a röntgen azonban megállapította: a hegesztés kiváló! jy lus Ondrej három, de lehet, hogy négynapi munkát végzett hez kerüljenek. Pedig jóformán azt sem tudták még, mi vár rájuk, mi­lyen megpróbáltatásoknak lesznek kitéve ... Mert a kőolajvezeték pró­bára tette nemcsak erejüket, de ön­tudatukat is. Mert hogyan is kezdődött... Ami­kor Zelinský vágya teljesült, — egy- el fél nap alatt. S~ erre ma ts büsz ben csalódott is. Fedél alatt hegesz- ke, épp úgy, mint Zelinský, aki az tent — ehhez hozzá volt szokva, de önfeláldozásra példát mutatott. Es a szabad ég alatt, esőben, sárban, szélviharban — ezt nem ismerte. Az­előtt talán azt mondta volna, hogy mindez nehéz. De most? — Azt gon­dolta, hogy ember, s nem gyönge báb... S helyt állt, kommunistához méltón. Hogyan dolgoztak? Tavaly januárban történt. Zord idő VQlt s a tervet nem teljesítették Az egyik napon Lipský mérnök az olaj­vezeték irányának kimérése után, a második kilométeren egy nagyobb karót szúrt le. — A hónap végéig ezt el kell ér­netek — mondta Zelinský Tibornak, a hegesztők kollektívája vezetőjé­nek. A hónap végéig hátra volt még egy hét, ám két kilométer, az mégiscsak két kilométer s szinte megoldhatatlannak tünt a feladat. Mit csinálhat egy kommunista Ilyenkor? — A hegesztők összedugták fejüket és Zelinský feltette a kérdést: — Mit tegyünk? A kérdés komoly volt, a terv tel­jesítéséről volt szó. Es a hegesztők? Azt mondták, ha „vasvillák hullnak ts az égből" — a tervet teljesítentök kell! A könyörtelen szél havas esőt vert az arcokba, ám Zelinský hegesztő­pisztolya szikrázott. Nemcsak nappal, de éjjel ts. Podlulanský Martin tar­totta a villanylámpái és Zelinský he­gesztette a csövet. Es fordítva ts. A szél és az eső csontig hatolt, de nemcsak a munkában, ök építették az olajvezetéket, a vezeték pedig őket nevelte. Bajtársakká, barátokká ko­vácsolta őket az alkotó munka. Eseményekben gazdag egy év... Zelinský szívesen emlékezik visz­sza egy szokatlan találkozásra: Ősszel történt. Sal'a környékén kukoricaföldön ment át a vezeték. Az egyik napon egy szövetkezeti tag állt meg az árok partján. — Emberek, hát van szívük ezt a szép kukoricát tönkretenni!? — bot­ránk t meg az idős bácsi. Zelinský felegyenesedett, homloká­ra bökte a védőszemüvegét és beszél­getni kezdett a méltatlankodó ember­rel. — Hát tudja maga, miről van szó? — Látom... Csöveket hegeszte­nek ..., meg tapossák ezt a szép kukoricát... Zelinský elmosolyodott és folytat­ta: — Tudja, mit jelent ez a veze­ték?... — Olyan ez, mint a test­ben az ér... Olaj folyik majd ben­ne, ami üzemeinknek annyit jelent, mint erünkben a vér ...! Es'így tovább... Zelinský magya­rázott. Hogy frázisokat beszélt? — Egyáltalán nem! Azt mondta, amit ér­zett, amit szíve diktált. Es a méltatlankodó szövetkezeti tag? — Amikor elbúcsúzott a hegesz­tőktől, ezt mondta: — Amit most hallottam, számom­ra értékesebb, mint ez a tábla ku­korica ... Hát így történt. a hegesztők egyre közelebb értek a nfeláldozásban, eseményekben karóhoz. Es el is érték. A hónap vé- KJ gazdag volt a hegesztők élete, gén a hegesztők összemosolyogtak: Ebből született a nagy mű — a Ba­teljesítették a tervet. Zelinský. a ritsá g Kőolajvezetéke. S hogy a mi­kommunista, példát mutatott s a ve- nap a slovnaftba torkolló vezetékből zető példáját a kollektíva többi tag- kicsordult a szovjet kőolaj — a hé­ja ts követte. Az öntudat, önfeláldo- gesztök áldozatkész munkáját ts di­zás hatalmába kerültek az embe- cséri. rek... Mert ml másnak, ha nem ön- Ok is büszkék a nagy műre, me­feláldozásnak nevezhetjük például iy e n becsülettel helytálltak. Klus Ondrej munkáját? KEREKES ISTVÁN V. POLINYIN: Biológiai bölcső Carlo Lorenzíni Collodt olasz meseíró, amikor megalkotta a fából faragott, megelevenedett emberke ­Pinocchio - figuráját, valószínűleg szentül hitte, hogy ezzel jó messze szakadt a valóságtól. Azóta eltelt néhány évtized s most egy másik olasz, a Pinocchiót létrehozó asztalosszerszámoknál némileg bonyolul­tabb eszközökkel arra törekszik, ami eddig csak meseírót fantáziában volt lehetséges Daniele Ang e o Petrucci bolognai sebész mesterséges környezetben embriót hozott létre vagy tenyésztett ki, vagy állí­tott elő - igazán nem tudom, melyik kifejezés illik ide. S nem is egyet, hanem tizenegyet s közülük a leaidősebb 58 napot élt. Daniele Petruccival nemrégiben találkoztunk Moszkvában ahová a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának meghívására látogatott el. Első előadását az Akadémia nagytermében tartotta. Középtermetű, középkorú, kispor- betegséggel, amelynél szó sem lehetett tolt férfi. Simán hátrafésült haja, le- megelőzésről. csüngő bajusza és szigorú vonalú, Az embriológia tudománya a mag­rövid szakálla kékesfekete. Sötét sze- zati fejlődéssel foglalkozik. De tulaj­mét vastag, füstszínű szemüveg ta- donképpen hogyan tanulmányozhatja karja. Fekete öltönyt, fekete csokor- a magzati fejlődést, amikor nem áll nyakkendőt visel. Talán a fekete rendelkezésére tanulmányozási alany? színárnyalatok e sokasága, talán a A z embriológusok is abban a nehéz nikáján, uját laboratóriumában, amelyet maga tart fenn abból, hogy a legkülön­félébb műtéteket vállalja. S az a tény, hogy Petrucol mindennemű támogatás nélkül ilyen klvílő eredményt ért el, jellemzi nemcsak a tehetséges tudóst és sebészt, hanem a feltalálót, az újítót is. Mert Ilyen kérdés megoldásához kevés volt az orvosi, a biológiai, a fiziológiai. BÄoľ nÄZ 8 lÄ^kSáí kozás feszültsége aszkétikusan sapadt- j 6?™ 01 0*"® 0*' . k w l. < 1Í A 1,, f ľ , fllmoperatőrnek, optikusnak is kellett tá teszi magas homlokát és arcát, és talált csontvázdarabkákból kell fogai- , Bnnle Petruccl mag a „ámította ki é s valahogy titokzatossá egész megje- m,fl t alkotnlok valamely állat termá- állította be a parányi lencsét tizenhat lenését. Egyesek hasonlóságot vélnek szetrajzáról. Természetesen az embrió- milliméteres felvevő kamerá|ihoz. Maga látni a bolognai sebész és legendás lógusok is az állati, meg az emberi tervezte és konstruálta azt a robotauto­fi 0o:tľo á r\ aíkim Gr Pľôzôtľ 1S amá°sok Cba 8n ÄR ffiÄ 'kÄ-Ä^ľÄ ív'ét Wagner Ä^Ä^S rült állapotban kerültek a tudósok -­Goethe Faustjában a lombikban em- Kezeoe. ťreparainattaK onet anogy tísát} PBt rucci saját kezűleg készítette akarták, de soha senki egyetlen pil- műanyagból a biológiai bölcsőt. Maga lantást sem vethetett ezeknek a mag- - " zatoknak a fejlődési folyamatára. Igaz, a fizlológusok a szovjet fizioló­gusok is, arra törekszenek, hogy az más után pereg'nek'a "klsériet"színes elvetélt magzatokat egyideig még, dokumentumfilmjének kockái, a titok- mesterséges táplálékokkal életben zatosság hangulata tovatűnik. bert teremt. Petruccl a vetítővászonhoz lép, s vékony mutatópálcát vesz a kezébe. Kialszik a fény a teremben, megvilá­gosodik a vetítővászon, s amint egy­A BRATISLAVAI SLOVNAFTBAN alkalmazta a filmfelvevő géphez az inf­ravörös sugaraknál működő televíziós kamerát. A maga elgondolása szerint va­lósította meg az ilyen világitásnál ké­szülő filmfelvételeket is, s erről a mód­szerről könyvet írt. Kísérleteiről készí­,, „ .. , , ., x tett egyik dokumentumfilmjét Ameriká­tartsák. Tudósainknak sikerült ezt az ban a í Oscar-díjjal tüntették kl, amelyet Áttetsző műanyag edényt látunk; te- Időszakot negyvenkét napra növel- általában csak kiváló filmszakemberek teje hermetikusan zár. Benne teafőzőéhez niök, s a magzatok súlya elérte az kapnak meg. hasonló villanymelegítő talap, amely au- ötszáz grammot. De ezeknek kora min- Petruocl a kora reggeli órákra hívott tomatikusan 37,3 fokos hőmérsékletet biz- den esetben meghaladta a három hó- meg egy kis „nem tudományos" beszél­tosít az edényben. Ebben az áttetsző napot. S az első naptól a kllencvene- gatésre. Mindig korán kel s Moszkvában termosztátban kis műanyag dobozt 14- (Jj k napig az embrió élete terra in- m®8 inkább ragaszkodott ebhez a szo­tunk. A doboz, Petrucci kifejezése sze- cojznita maradt kásához. Nem alszik többet napi három rint, a „biológiai bölcső", amelyben az és fél óránál, mert Olaszországban azt embriók születtek és növekedtek. A tar- Azáltal, hogy a tudósok a Petrucci mondják: aki alszik, hal nélkül marad, mosztat edénynek néhány nyílása van. feltalálta biológiai bölcső' >n tanul- 0 különben a halászatnál jobban szereti Kettő közülük arra szolgál, hogy a szív- Hiányozhatják az embrii valószí- a vadászatot. Moszkvába is elhozta a va­tüdő műszer segítségévei bevezesse a nŰleg megtudják, mikép], szabadít- díszfegyverét. friss és elvezesse az elhasznált tápláló ható meg a ]öv őbeU eniL>er a vele A Petrucciaknál apáról fiúra szállt nüívttó'mVoKkófllentijét""ííaTa"? született szívbajoktól, hogyan szaba- az orvostudomány iránti szeretat. És A lencséhez az optikai tengely másik dítható meg szervezete a nem klvá- a vadászszenvedély is, ami természe­végén nem szemlencse csatlakozik, mint natos, öröklődő tulajdonságoktól, ml- tes, ha valaki az Alpok lábánál fekvő rendesen, banem fiimtelvevőgép. A falve- képpen határozható meg, mi legyen Iseóban, halban, vadban gazdag vidé­vőgóp keresőjébe nem emberi szem te- a születendő gyermek neme, sőt talán ken született. Gyermekkorát Bergamó­kint, hanem a televíziós kamera lenesé- az t j S i hogy minden gyermek magas ban töltötte, ahol édesapja orvosi je. Mégpedig olyan kameráé, amely lnf- termetű, erős fizikumú ember legyen, gyakorlatot folytatott. 1938-ban az ak-, síitétban'-"lát Petr^cc?ľiséíie eténľi a Vr" Mindenesetre megvalósítható lesz az, kor még iskolás Petruccinak menekül­ra törekedett, hogy a mesterséges körül- hogy a gyermek tökéletesen épen ke- nie kellett. Ugyanis a városka főterén mények maximálisan megközelítsék a rüljön majd a profilaktikus orvostu- levő Garibaldi-szobrot a fasiszták el­magzat fejlődésének természetes körül- domány, a jövő orvostudományának távolították, helyébe Mussolini mell­ményeit. Ez vonatkozik a világításra is. kezébe. S valamikor az orvosnak nem szobrát állították. Daniele Petrucci, Ezenkívül az infravörös sugarak egy cen- i es z nehezebb egészséges emberré ne- s néhány osztálytársa „mocsokkal" timéier mélyre behatolnak a szövetekbe, velnl a gyermek et mlnt a kertésznek kenték be a szobrot. („Nevezzük mo­SflE^.^ÄOT^&SE «Pgyümölcsfát nevelnie. így növek- csóknak hogy ne használjuk a pon­mint a szokásos világításnál. A ttfeví- SZ'K ez a tudományos és gyakorlati tosabb, de nyomdafestéket nem tűrő ziós icadót hordozható televíziós vevő- orvosi probléma mélységesen huma- szót" — mondja Petruccl.) Néhányat készülékkel kötötte össze. Ez lehetővé nlsta értelemmel áthatott, általános közülük elfogtak a fasiszták. Neki sike­tette, hogy a kísérletet akkor is figyel- emberi problémává. rült átjutnia a határon. Svájcban és i 8\ a* m i. k0 rj«!ľ 8é8év e,!,-! s "V V*. > y.ľ~ A kísérleti embriók azonban a gyógyl- Angiiéban tanult tovább. Olaszország­okéval töltötte az idot Bárhol tartóz- t4 orv o„ udom á„ynak, a többi között a ba a szövetségesek hadseregével tért ľvik szobáiában ä SÄ\Äľós ""észetnek éleissükséglete, jelente- vissz a, majd csatlakozott a partizá­wľiSÍl " .!,?,.„„ "Bk. Petrucci, a sebész, amikor meg.l- nokho z. A háború után Újra tanulás­k° t t? . m* d" B r^ P val6 |l b a f n FI hoz látott. 1948-ban, huszonöt éves célokat követett. Egyes betegségek csak ' úgy gyógyíthatók, ha egészséges szövetet ültetnek át a beteg szervezetbe. Például szaruhártya-átUltetéssel gyógyítható a vakság. A felnőtt ember szervezetéből származó szövet azonban nem forr össze az ide­készülék tájékoztatta kísérleti folyamat ról. A laboratóriumban ezalatt csak a robot-Iilmoperatőr maradt, amely a meg­adott program szerint folytatta a — most Moszkvában Is bemutatott — film felvételeit . . . Es íme, látjuk, hogy a megtermékenyí­tett petesejt növekedni kezd. Sejtgombo lyaggá válik. Belsejében mozgás indul gen Si Brv azettel. De az olyan korú emb korában már a sebészet előadótanára lett a bolognai egyetemen. Ez az egyetem a legrégibb Olaszor­szágban, kis híján kilencszázéves. Egyik erkélyének kovácsolt vas kor­látjára aggatta ki annak idején neve­meg. A sejtekben lavő folyékony állo- rl6n ái, amilyet Petrucci állitott elő, még zetes békáit Galvani. Malpighi, a híres orvos és Marconl is működött ott. Mi a helyzet most? Amikor Petrucci az egyetemi laboratóriumban elkezdte embriókísérleteit — kinevették. Nem vesztegette az időt vitákra, megvált Megérkezett a szovjet kőolaj. A Slovnaftban korszerű berendezé­sek dolgozzák fel. (V. Pribyl — CTK — felvétele.) mény pontosan kirajzolódó kis csomók- nem ai a k„i tak ki a szervezet egyéni tu­ká alakul át. Ezek a csomócskák mér jjjjonságai. Szövetei bármely szervezet nem mozognak rendszertelenül, hanem ( B, tj ssz eforrnak, s nemcsak összeforr akárcsak a hangyák, láthatatlan kis ös- nak továb b növekszenek, fejlődnek is vényeken futkosnak. Aztán láthatóva é, k, tu d| a i eheti hog y normális em válnak az ösvények. A csomócskák vö- bB ri szervvé válnak. D — ~ . rösre festődnek, s már nem is siklanak, „ovébként már vészett ilvon az egyetemtől. Otthon dolgozott, minf Méľ vl ri iŕu k?ra™ ľrer h ,en Z lEz mľľé"e: kiľé^^ľte^^Cyi^lhrVóní^kiľpsľáT,: mondani szokás „saját szakállára és ringési rend'zar A felvevőgép hátrál, agyalapi mirigyét, amely . szervezet szá- zsebére". Petrucci már a kilencedik é sav e tí t ő vászn o ne m b e r i nfa g z a t ot lá^ funkciójára kihat. Ez. a mirigyet sikeres kísérleténél tartott, a legidő­tunk. Látjuk fejét, hátgerincét, agyré- átültette egyik pánciense szervezetébe, gg^ erabrló elérte a nyolchetes kort, szeit, veséit, lítjuk a jövőbeli emberi fkln.k csontvazaban és fogaza ában fe - de a z egyetemi urak még mindig azt szemet elfedő, szorosan zárt szemhéja- ««•' rendellenességeket észlelt AZ at- ha|toRatták: haszo ntalan, értelmetlen kat. S az a lüktető, percenként fiatvan- ^»«<«• »"», h\' hónappal kinőttek a 1 » , ogIalkosl k szor görcsösen összehúzódó csomócska, hiányzó fogak. Nem biz os hogy az át- ÜOlgOKKai IOgiaiKOZiK. amelyre az előadó pálcával rámutatva """lés okozta. A kísérletet, hogy iga- Petrucci számára Igen kellemes volt azt mondja- cuore - a szív. zoiódjék, sokszor, s mindannyiszor siker- a m eg hIvás a Szovjetunióba, mert Az elképzelhetetlen riiegvalósult. k, B" J^'^t.'ľ'.H^bľ/a'Zióaiai tisztelője a szovjet tudománynak, De szüksége van-e a tudománynak ^s'^'neveU^emb'Hórrz ľlyan'á!^ * ^ ls mert ott nem úgy véleked­erre? Nincs-e abban az érdeklődés- tBté8B k kiindulási anyagául szolgálhat- nek munkájáról, mint csökönyös tüdő­ben, amelyet biológusok, fizlológusok, nak. mányos ellenfelei. Moszkvában és Le­embriológusok és gyakorló sebészek A feladatok, amelyek megoldásában ningrádban számos tudományos intéz­Petrucci kísérlete Iránt mutatnak, va- Petrucci módszere segítséget adhat, egy- ményt ker esett fel. Leningrádról elra­lami a szenzációkeresésből? Mint gadtatással beszél. Sokat utazott a ahogy az van a nagyközönségnél ami- aj orvoitudom4n yb a n ^r napi- világban, látta Londont, Párizst és kor mint valami izgalmas cirkusz r/ ndPB tű«Btt probléma vilik megköze- Európa m e„ Amerlk a ' k „ zŕ n ' ® bűvészmutatványokhoz tódul Petrucci i„ hetö bbé. ľľ ™? nľľ® rlka s° k 8f p vár o" előadásaira, mondván: akadt egy Petruccl lBgid6sebb kl8érlBt I anyag. ^ Y1 fT ezermester, akinek sikerült lombikban sa NAP D, KOR T 8 É R, MB G. A kísérletet foly- rln t ~ valam I különleges, a voňalak­embert előállítania. tathatta volna, de hiányzott hozzá a Az ember élete nem születésekor szükséges tápanyag, a plazma. A bioló­kezdődik, hanem abban a pillanatban, gl«i bölcsőben csak akkor fejlődhet sl­amikor a petesejt megtermékenyül, koresen embrió, ba a tápláló plazmát c „ „am i, e a i olyan terhes asszony véréből vonják kl, - vuuuounnai u S gyakran az asszony még nem is sej- " Ugy a niiyen korú a magzata. Leg- getett, füzetei megteltek értékes iesv­ti hogy anya lesz amikor gyermeke fellabb tf/ na p y IahBt a k Uiö„bság. Pet- zetekkel. örült annak, hogy minde­már a megbetegedés határán áll, s a rucclnak abban az Időben nem volt Ilyen nütt, ahol megfordult részletpspn ki betegség esetleg csak Iskolás korban páciense, > nem tudta megszerezni a kér űezték módszeréről hiszen h* « nyilvánul meg majd. Az emberi szer- szükséges vért. Kénytelen volt fálbesza- SZDVie t turiňínk 1ľfoľi»ivi,„ľ^ vezet számos eltorzulása mér embrió- W«anl a kísérletet. Természetesen, h. l z z° 7 VJ e[ . í 0| ™ k raajd nális állapotban alakul ki. Gyakran Olaszország egész egészségügyi f z z®' • J«dfesBL ő Petrucci is köze­oifíWHni hon,, o, „„„„o Va-íii rendszere támogatta volna, valaho ke- leD D kerül legtöbb Céljához, amely előfordul, hogy az orvos akkor kerül rüI f „„,„„ m B| felel 8 „ érad6 P6tru I, c i azonos bármelyik munkaszerető őr­szembe a betegséggel, amikor az mar azonban - technikai segédszemélyzettől vos életcéljával: fegyvert keres min­gyogylthatatlan, és olyan természetű eltekintve - egyedül dolgozik, saját kii- den betegség leküzdésére nak és a színeknek ez a harmóniája a világ egyetlen városában sem lát­ható. Mialatt a szovjet tudósokkal beszél­1962. február 5. (JJ SZO 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents