Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-23 / 53. szám, péntek

Költségvetésünk szilárdságát dolgozóink kezdeményezése A Nemzetgyűlés megtárgyalja és Jóváhagyja az állami költségvetést, amely 123 milliárd koronát tesz ki. Ez idei 7,4 százalékos növekedése méltó kifejezője népgazdaságunk és a dolgozók életszínvonala állandó és tervszerű fejlődésének. Mindez szocialista társadalmunk jellegzetes vonása. A távlatok nélküli kapitalista rendszerrel szemben nálunk lépésről lépésre, a mindennapi gyakorlatban valósítjuk meg kommunista programunk nagy céljait. Hogy milyen iramban realizáljuk szocialista társadalmunk objektív fölényét, ez elsősorban szubjektív tényezőktől — attól függ, milyen ütemben fokozzuk a termelést, a termelékenységet és a gazdaságosságot. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy a termelés fejlesztése egészében sikeres volt népgazdaságunkban, néhány komoly hiányosság is mutatkoés alkotó munkája támasztja alá Július Duríš pénzügyminiszter beszéde a Nemzetgyűlésben zott. Ezeket a külső tényezőkön kívül főleg az idézte elő, hogy a hatékonyságra való törekvés nem volt összhangban a harmadik ötéves terv követelményeivel. Az idén ezért a hatékonyság jelentős fokozása égetőbbé vált, mint bármikor eddig. Mindennek tudatában látnak hozzá dolgozóink a CSKP vezetésével a harmadik ötéves terv második éve feladatainak teljesítéséhez. A XII. kongresszus tiszteletére széles körben kibontakozó szocialista munkaverseny, a dolgozók alkotó kezdeményezése, az akadályok leküzdésére irányuló akaratuk és elszántságuk döntő tényezők feladataink teljesítésében és túlteljesítésében. AZ 1961-ES ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYEI 1961-ben tervszerűen fejlődött népgazdaságunk. A nemzeti jövedelem — az előzetes adatok szerint — 7 százalékkal növekedett. Ebben legnagyobb része az ipari termelésnek van, amely 8,9 százalékkal fokozódott. Az építőipari termelés 7 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a nemzeti jövedelem növekedését lassította a mezőgazdasági termelés, amely csak 1 százalékkal fokozódott. A külkereskedelem igényes feladatokat teljesített, kerete 8,8 százalékkal növekedett. Szlovákiában az ipari termelés 12,1 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelemből biztosítottunk néhány olyan feladatot is, amelylyel a tervben eredetileg nem számítottunk. Végrehajtottunk a köztársaság védelme megerősítéséhez szükséges intézkedéseket is. S bár a nemzetközi problémák befolyásolták népgazdaságunkat, e feladatokkal is megbirkóztunk. A terv teljesítésében felmerült nehézségek — melyeket a külső tényezőkön kívül belső hiányosságok és a hatékonyság érdekében kifejtett csökkent igyekezet idézett elő — azt vonják maguk után, hogy egyes feladatokat az ötéves terv további éveire helyezünk át. A gépipari vállalatokban 11,9 százalékkal, a vegyipari vállalatokban 12,9 százalékkal fokozódott a termelés. A közszükségleti cikkek termelése 8,5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés össztervét azonban csak 99,8 százalékra teljesítettük. Nem teljesítettük a tervet például a feketeszén kitermelésében, a kohászatban és a nehézgépiparban. A múlt évben az építkezési beruházások egész népgazdaságunkban 8 százalékkal növekedtek, ami a javításokat ls beleszámítva 54 milliárd koronát tesz ki. Oj bányákat, villanyműveket helyeztünk üzembe, új vállalatokat építettünk, illetve kibővítettük a régebbieket valamennyi ágazatban. Ugyanakkor komolyan késik néhány fontos központosított építkezés, amely elsődleges jelentőségű népgazdaságunk fejlődése szempontjából, különösen az energetika, a kohászat és a vegyipar fejlődését illetően. A mezőgazdaságban a feladatok nem teljesítése megnehezíti a lakosság ellátását és fokozza a külkereskedelemmel szemben támasztott igényeket. Az áruszállítás 1961-ben 9,7 százalékkal fokozódott, tehát gyorsabb volt, mint ami a termelés növekedésének megfelelt volna. Ez arról tanúskodik, hogy fölösleges szállítások történtek például az építőanyagoknál. Tovább emelkedett a lakosság életszínvonala. Fokozódnak ezzel a gondok is, hogyan biztosítsuk a termelésben is ezt az állandó növekedést. A személyi fogyasztás több mint 3 százalékkal, a társadalmi fogyasztás 8 százalékkal emelkedett. A lakosság jövedelme nagyobb volt a tervezettnél, összesen 6,2 százalékkal fokozódott. Az állami takarékpénztárakban 2 900 000 koronával növekedtek a lakosság betétjei. A vállalati takarékossági akcióban már 1882 000 dolgozó vesz részt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre több fiatal dolgozó takarékoskodik rendszeresen. Az állami költségvetésben tavaly, az előző évekhez hasonlóan nagyobb volt a bevétel, mint a kiadás. Néhány tervbevett kiadást azonban nem teljesítettünk. A jövedelem tervét csak 97,4 százalékra teljesítettük annak következtében, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet a gazdaságosságra. A munkatermelékenység az iparban az eredetileg tervezett 6,5 százalék, majd a csökkentett 5,9 százalék helyett csak 5,1 százalékkal fokozódott és a termelés növekedésében csak 60 százalékban vette ki részét. Az iparban a költségeket 2,5 százalék helyett csak 1,4 százalékkal csökkentették. HOGYAN BIZTOSÍTJA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS NÉPGAZDASÁGUNK TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉT? Az 1962-es évi állami költségvetési javaslatban 123 322 millió korona a bevétel, 123 201 millió korona a kiadás. Tehát a bevétel 121 millió koronával több a kiadásnál. Az idei költségvetés az 1961-es évhez viszonyítva 7,4 százalékkal növekszik. A költségvetés keretében biztosítva vannak a Szlovákia további gazdasági és kulturális fejlődéséhez szükséges eszközök is. Az állami költségvetés jövedelmének fő forrása a szocialista szektorból ered, és az összjövedelem 86,8 százalékát képezi. A forgalmi adó 50 345 millió korona, 6,3 százalékkal emelkedik. A lakosságtól adók és flzettségek címén nyert jövedelem a költségvetési bevételeknek csak 10,1 százalékát teszi ki, azaz 12 498 millió koronát. Ebből béradó 11754 millió korona. Az állami költségvetés kiadásaiból a népgazdaság fejlesztésére 52,6 százalék, iskolügyre, kultúrára, egészség ügyre, testnevelésre, lakásépítésre és szociális gondoskodásra 36,4 százalék, védelemre és biztonságra 8,8 százalék, a közigazgatásra és bíróságokra 2,2 százalék esik. . A védelemre és biztonságra fordított kiadások a tavalyi költségvetéshez viszonyítva 0,3 százalékkal fokozódnak, ugyanis intézkedéseket kellett foganatosítanunk köztársaságunk védelmi képességének megerősítésére. A népgazdaság és a kultúra, valamint a szocialista demokrácia fejlesztésében egyre nagyobb feladat hárul a nemzeti bizottságokra s ez visszatükröződik a nemzeti bizottságok költségvetésében ls, amely 36 583 millió koronát tesz ki. Ez a tavalyi évhez viszonyítva az összehasonlítható adatok szerint 4,3 százalékkal, Szlovákiában 6 százalékkal több. Szükséges, hogy a nemzeti blzottsá gok, szakbizottságaik és ügyosztályaik a lakosság aktív részvételével helyesen használják fel ezeket az eszkö zöket és ne engedjék meg, hogy az elmúlt évben előfordult hiányosságok megismétlődjenek. Tavaly ugyanis gyakran megtörtént, hogy az anyagi eszközöket különösen az építkezéseken nem használták fel gazdaságosan és gyakran előfordult, hogy indokolatlanul az EFSZ-ek közvetlen megsegítésére fordították. Az ipar, építészet és a közlekedés Az Ipari, építőipari és közlekedési vállalatoknak — beleértve a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokat ls — a termelés fejlesztésére öszszesen 42 550 millió koronát nyújtunk. Ez 4,6 százalékkal több a tavalyinál. A tüzelőanyag és energetikai alap fejlesztésére 8470 millió koronát fordítunk. Első ízben éri el a szénfejtés az évi százmillió tonnát. Az idén új termelőhelyeket nyitunk, ahol évente 8 millió 500 ezer tonna szenet fognak fejteni. Az Ostrava Karviná-I szénkörzetben a komplex gépesített fejtés részaránya 63 százalékkal gyarapszik. A terv és a költségvetés számol a bányákban a munkabiztonság fokozásával és a dolgozókról való gondoskodás növelésével. Oj, energetikai termelőhelyeket ls üzembe helyezünk 431 megawatt kapacitással. A kohászati ipar további fejlesztésére 6236 millió koronát fordítunk. 4430 millió koronát tervezünk a vegyészeti ipar fejlődésének meggyorsítására, melynek jelentős részét Szlovákiában használjuk fel. A gépipar fejlesztésére 6050 millió koronát biztosítunk, amelyből 1990 millió koronát a műszaki fejlesztésre fordítunk. Az építészet és az építőanyagok gyártása 3430 millió koronát használ fel. Az idén újabb termelőhelyeken kezdik meg a cement, a mész és a könynyű építőanyagok gyártását. A közszükségleti és az élelmiszeripar fejlesztésére 4300 millió koronát, a közlekedés és a távösszeköttetés részére 9650 millió koronát fordítunk. A munkatermelékenység Tavaly a munkatermelékenység az iparban csak 5,1 százalékkal fokozódott. A munkatermelékenység növekedésének üteme a második és a harmadik ötéves terv átlagához viszonyítva lassúbb lett. Ennek következtében rosszabbodott a termelékenység növekedése és az átlagbérek közötti viszony is. Az iparban a béralapokat relatíve 600 millió koronával léptük át. A tervezett átlagbért a dolgozóknál 0,5 százalékkal, a munkásoknál 1,1 százalékkal léptük túl. Az idén a munkatermelékenységet az iparban 6 százalékkal fokozzuk, a harmadik ötéves tervben előirányzott 7 százalék helyett. A termelékenység lassúbb növekedésére való tekintettel már az év elejétől kezdve keresnünk kell az utat a termelékenység növekedésének meggyorsítására, amely a nemzeti jövedelem növekedésének alapvető forrása s így a beruházások és az életszínvonal fokozása ütemének döntő tényezője. Ďuriš elvtárs hangsúlyozta a nemzeti bizottságok feladatát az alkotó kezdeményezés széleskörű kibontakoztatásában és a dolgozók bekapcsolásában a feladatok intézésénél. Hangsúlyozta az új technika, technológia, irányítás és a szervezés kihasználásának fontosságát a hatékonyság érdekében. Szükséges a szakképzettség gyors növelése, — mondotta — hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben használják fel a tudományt az irányításban és a szervezésben, hogy a gépek uraivá váljanak, hogy necsak a gépek gyártási és műszaki tulajdonságait ismerjék, hanem működésük tudományos alapjait is. Hogy a tudomány, mint közvetlen termelőerő, minél szélesebb körben érvényesüljön. A technika és a tudomány fejlesztésére az állami költségvetés 5030 millió koronát irányoz elő. Az előadó ismertette, milyen feladat hárul ezen a vonalon a nemzeti vállalatokra és példákkal illusztrálta, milyen súlyos következményekkel jár a vállalatok rossz gazdálkodása. Az új technika hatékonyságát lényegesen növelhetjük, — folytatta — ha minden vállalatban következetesen érvényesítik a műszakok fokozását. Ha mindenütt bevezetik a kétműszakos üzemeltetést, akkor 1965-ben olyan termelési kapacitást érhetünk el, amit különben csak 20—25 milliárd korona befektetéssel biztosíthatnánk. 1961-ben a többműszakos üzemeltetés lényegében az előző évek színvonala alatt maradt. Ha az Idén fokozni akarjuk a műszakok bevezetését, már az év elején meg kell kezdeni a következetes szervezést, minden gépnél és berendezésnél, ahol gazdaságilag ez hatékony, de különösen azoknál a gépeknél, amelyeknek szűk a keresztmetszete. Ďurlš elvtárs beszéde további részében azt fejtegette, hogy egyre inkább és nagyobb mértékben fel kell használnunk az anyagi érdekeltséget a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének elmélyítése céljából, különösen az új technika fejlesztésében. Célszerűbben kell felhasználnunk a prémiumalapokat és az egész bérrendszert. Jobban kell gazdálkodnunk A terv a népgazdaság minden ágazatából befutó jövedelem tiszta gyarapodását — a veszteségek leszámítása után — az elmúlt évben 6600 millió koronában állapította meg. Ez 1900 millió koronával kevesebb, mint amit a harmadik ötéves terv erre az évre előírt. Ezt elősorban az okozta, hogy nem tartottuk be az önköltségcsökkentés ütemét. Az iparban ugyanis 2,22 százalékkal kellett volna csökkenteni az önköltséget a harmadik ötéves tervben előirányozott 2,57 százaléka helyett. Az anyagszükségletet az elmúlt évben iparunk 1300 millió koronával lépte túl. Az idén ezért az eddiginél sokkal inkább törekednünk kell a hatékonyság fokozására, az önköltségek csökkentésére. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta, mennyire fontos a fémekkel való takarékosság, amely nemcsak a tudomány és a technika egyik fő feladata, hanem az új technika fejlődésének és az új összetett, automatikus és rendkívül termelékeny berendezések kialakításának is előfeltétele. Ebben az irányban is merészebben és magasabb színvonalon kell fejlesztenünk a vállalaton belüli önálló elszámolást. Megemlítette Ďuriš elvtárs, milyen lehetőségeink vannak a hatékonyság fokozására a szállító-átvevő kapcsolatok színvonalának emelésével. Jobban kell gazdálkodnunk a tartalékokkal is. A vállalatokban, a nemzeti bizottságokon és az EFSZ-ekben komplex elemzésekkel biztosíthatjuk a hatékonyság problémáinak megoldását. Beruházások Ebben az évben beruházásokra, beleértve a generáljavltásokat ls, 58 000 millió koronát fordítunk, 8 százalékkal többet, mint tavaly. Ebből 18 400 millió korona a központosított beruházásokra jut. A nemzeti bizottságok beruházásaira 16 800 millió koronával számltunk, a lakásépítkezésekre 7300 millió koronát tervezünk, 87 500 új lakást építünk. Szlovákiában a beruházási építkezések összege 13 300 millió koronát tesz ki, ez 8,4 százalékkal fokozódik. A népgazdaságunkban felmerült nehézségek megkövetelik, hogy alapos megfontolás után állapítsuk meg a központosított ás a decentralizált befektetések összegét, forrásainkat az építkezések befejezésére összpontosítsuk, hogy kevesebb legyen a félbemaradt építkezés. Ojabb befektetéseket csak a legszükségesebb mértékben és csak akkor íezdjünk, ha minden szempontból biztosítva van. A központosított építkezés tervét tavaly csak 91,7 százalékra teljesítettük, ugyanakkor a decentralizált építkezés tervét 105,7 százalékra túlteljesítettük. Tavaly 1000 millió koronával növekedett a be nem fejezett decentralizált építkezések értéke. A megkezdett építkezések számának csökkentése rendkívül fontos lenne egész népgazdaságunk szempontjából. Ha a megkezdett építkezések számát 50 százalékkal csökkentenénk, az építészetben teljesen áttérhetnénk a kétműszakos üzemeltetésre. Ezáltal a munka termelékenységét egy év alatt 24 százalékkal növelhetnénk. A mezőgazdaság feilesztése A mezőgazdaság, erdészet, vlzgaz* daság és kutatás fejlesztésére, az állami vállalatok saját forrásait is beleértve, összesen 17 758 millió koro» nát irányzunk elő. Az egységes földművesszövetkezetek közvetlen megsegítésére, különösen az építkezési befektetésekre és a marhaállomány egészségének biztosítására 1444 millió koronát juttatunk. 829 millió koronát fordítunk a föld termővé tételére. A mezőgazdasági iskoláknak a már említett összegeken kívül 928 millió koronát juttatunk. A vízgazdálkodást is beleszámítva, a befektetéses építkezésekre 10 047 millió koronát irányzunk elő, ebből az EFSZ-ek összesen 4899 millió koronát kapnak. Az EFSZ-ek saját forrásaikból 3030 millió koronát fordítanak befektetésrekre. Bár a mezőgazdasági nyerstermelés az elmúlt évben 7,1 százalék helyett csak 1 százalékkal fokozódott, a piaci termelés pedig 3,8 százalékkal, a mezőgazdasági dolgozók anyagi jövedelme nagyobb volt a tervezettnél. A munkaegységek átlagos értéke a természeti juttatást Is beleszámítva 17,10 korona volt. Ďuriš elvtárs ezek után részletezte, milyen rendkívül fontos szerepet játszanak a mezőgazdaság fejlesztésében a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok feladata, hogy figyelemmel kísérjék, melyik EFSZ-ben érvényesítik legjobban az önálló elszámolás alapján folytatott gazdálkodást, hol fejlődnek legjobban a termelőerők és a termelési viszonyok. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok, ezek mezőgazdasági, pénzügyi és tervező szervei szüntessék meg azt az állapotot, hogy csak a szövetkezetek egyharmadában készítenek rendes költségvetést, hogy a 8493 EFSZ közül csak 242-nek van példás könyvelési nyilvántartása és az önálló elszámolás módszerét csak nagyon lassan vezetik be. Ezért a mezőgazdasági szakbizottságokkal együtt a pénzügyi szervek is kiveszik részüket az EFSZ-ek, állami gazdaságok, gép- és tráktorállomások termelési-pénzügyi terveinek összeállításából, hogy már e tervekben biztosítsák a legnagyobft fokú hatékonyság érvényesítését. Az életszínvonal Az idén a terv szerint továbbemelkedik dolgozóink életszínvonala. Ez szocialista társadalmunk fejlődésének alapyető minőségi vonása, ugyanakkor a mennyiségi növekedés a termelés és munkatermelékenység növekedésétől, az önköltségcsökkentés évi ütemétől függ. A termelés egyes feladatainak nem kielégítő teljesítése, a termelékenység és önköltségcsökkentés ütemének fékeződése befolyásolja azt az összeget, amit a társadalom a gazdasági és életszínvonal további fejlesztésére fordíthat. A dolgozók egyéni fogyasztása ebben az évben 5,8 százalékkal növekszik. A társadalmi fogyasztás már most magasabb, mint ahogy a harmadik ötéves terv erre az évre előirányozta és 4,6 százalékkal tovább emelkedik. A lakosság anyagi jövedelme 4,2 százalékkal fokozódik. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban kellő számú dolgozót biztosítsunk, kiterjesztjük a szövetkezeti tagok szociális és nyugdíjbiztosítását. Erre az állam ez idén 340 millió koronát fordít. A kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal fokozódik, és csaknem 104 milliárd koronát tesz majd ki. Szlovákiában viszont ez 7,6 százalékkal nő. A termelésben és az ellátásban felmerült bizonyos nehézségek megkövetelik, hogy mind a termelésben, mind a kereskedelemben rendkívül megfontoltan Irányítsuk és szervezzük az árutermelést és forgalmat, hogy a szükségletek Ismeretének alapján a helyes választékot gyártsuk. Ne engedjük meg a selejtgyártást és az anyagpazarlást, gazdálkodjunk helyesen a készletekkel. Hasonlóan fokozott figyelmet kell szentelnünk a gazdaságosságnak, igyekeznünk kell a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatásokat jó minőségben megvalósítanunk és tovább bővítenünk. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az egyes árufajták, így például a hűtőszekrények és autók Iránti kereslet oly gyorsan növekszik, hogy a termelés ezeket a szükségleteket nem képes ily mértékben kielégíteni. Tavaly például 30 százalékkal több hűtőszekrényt adtunk el s még így sem jutott mindenkinek. Ebben az esetben ts a termelőképesség és az anyagi lehetőségek korlátozzák a hűtőszekrények gyártásának fokozását. A társadalmi fogyasztás fejlődésének gyors üteme és az a szükséglet, hogy gazdaságosan használjuk kl for-í rásainkat, megkövetelik, hogy a CSKP KB határozatának szellemében minden gazdasági szervben, a nem-, zeti bizottságokon, a szövetkezeteké ben, az állami hivatalokban és társa-; dalmi szervezetekben egyaránt meg-; szigorítsuk a gazdálkodási rendszert, szigorúan ellenőrizzük a kiadásokat és korlátozzuk a különféle nem lényeges célokra való költekezést. Az idén a költségvetésből 44 830 millió koronát fordítunk iskola- és kulturális célokra, egészségügyre, testnevelésre, betegbiztosításra és szociális gondoskodásra, valamint lakásgazdálkodásra. Ez 500 millió koronával több, mint amennyit a harmadik ötéves terv előirányzott. Iskolai és kulturális célokra 9736 millió koronát fordltunk, országosan 6,7 százalékkal, Szlovákiában 8,9 százalékkal többet, mint tavaly. Ezen összeg 86 százalékával a nemzeti bi-J zottságok gazdálkodnak. 6509 millió koronát tesznek ki az egészségügy fejlesztésére fordított kiadások. A betegbiztosításra fordí-; tott összeg eléri a 7875 millió ko« rónát és állandóan fokozódik. Ez év-i ben 207 000 dolgozó részesül ingye«i nes fürdőkezelésben. Szociális biztosításra 14125 mllliő koronát juttatunk. A nyugdíjasok száma az idén 2 468 000-re emelke-i dik. Elvtársnők és elvtársak 1 Az állami terv és költségvetés feladatai az ember szorgalmas munkájával, öntudatos, igyekezetével válnak valósággá. Pártunk XII. kongresszusa megtárgyalja majd, milyen lesz szocialista társadalmunk további fejlődésének útja. A kommunizmus ma már nemcsak cél, hanem gyakorlati munkaprogram. A dolgozó nép a termelőeszközök tulajdonosaként dönt valamennyi forrás teljes kiaknázásáról, s a cselekvés szükségszerűségének tudatában "sikeresen megbírkó-ť zlk az idei feladatokkal. Tisztelt Nemzetgyűlés! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében javaslom, hogy a Nemzetgyűlés hagyja jóvá a költségvetési törvényjavaslatot és az 1962-es évi állami költségvetést. ŰJ SZÖ 2 * 1962. február 20.