Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-22 / 52. szám, csütörtök

Jelenet az Éjféli miséből. Balról j ob rics János és Psota Irén. A közelmúltban számoltunk be arról, hogy kiváló dráma­írónk, Peter Karvaš Éjféli miséjét romániai színház ls műsorra tűz­te. A napokban pedig a budapesti Madách Színház Kamaraszínháza előadásában a darab újabb sikert ért el. A bratislavai Nemzeti Színházban 1959-ben bemutatott Éjféli mise ma­gyarországi sikerét először a Győri Kisfaludy Színház tavalyi bemuta­tója jelentette. A Madách Színház Kamaraszínháza ..gondos, szépen felépített előadásban" hozta színre Peter Karvaš alkotását. A darab rendezését, mint vendég, Tibor Rakovský — a bratislavai Nemzeti Színház rendezője vállalta, s — ahogy a Film Színház Muzsika írja — „tisztán értelmezett áttekint­hetően világos és feszültséget árasz­tó előadás"-sal biztosította annak sikerét. A magyarországi sajtó, köz­tük a Népszabadság és a Magyar bra: Kiss Manyi, Horváth Jenő, Ga­(Interfoto MTI — F. Bartal felv.). Nemzeti is, foglalkozik a bemutató­val. A darabot értékelve és Karvaš érdemeit méltatva az Élet és Iroda­lom kritikusan megjegyzi: „Kivált­képpen jó írói kvalitásról vall az egyes figurák jfellemzése: rendkívül finom eszközökkel, egy-egy teljes emberi jellemet tár fel az író; egy­értelműen jellemez, de sohasem egy­síkúan. Bátran egyénít, s ezért si­került jellegzetes típusokat ábrázol­nia." Demeter Imre, a lap kritikusa, az előadást elemezve kiemeli: „Ren­dező és színészek egy nyelven be­széltek, s nemcsak azért, mert Ra­kovský Tibor tud magyarul Is; ha­nem mert ez a kitűnő előadás egy­azon gondolatot szolgál magas szín­vonalon: az ítélkezést a fasizmus embertelensége felett... a rendező és a budapesti színészek közös szen­vedéllyel, kitűnően tolmácsolták a markáns, eredeti tehetségű szlovák író drámáját." (dz) Jelenet a Havasok lányából A történet egy finn havasi faluban játszódik le. Márkus Reinman a he­lyettesítésre érkező fiatal, városi ta­nító küldetést teljesítve megy a vi­lágtól elzárt településre, hogy a mű­veltség fényét vigye. Közöny, meg nem értés fogadja. Egyedüli támasza Tarja, a bájos 16-éves lány. Az ó segítségével sikerül megkezdeni a ta­nítást. S bár Ma'rkus, erkölcsi felelős­séget érezve a lányért, kerüli az ér­zelmi szálak szövődését, még sem menekedhet Tarja vőlegényének, Jukkának konfliktust előidéző félté­kenységétől. Márkus ugyanakkor a megértést a nyomor és a magány elol az alkoholba menekülő havaji lakók közt sem találja meg. A jellegzetes természeti szépsége­ket felvonultató film és nem utolsó­sorban Anneli Sauli varázsa minden szokvány-tematika ellenére magával ragadja a nézőt. Mélyebb, igénye­sebb élményt azonban aligha vár­hatunk tőle. FÖNOD ZOLTÄN. Az „Éjféli mise" — Budapesten A kétfajta nevelés vádja a filmvásznon • A hazugságnak és kétszínűségnek tragikus az ára • Amerika francia szemmel AZ ÉLETRE KÉSZÜLNEK A KÖNYVHÓNAP ELŐTT — MAR A MÜLTKOR kiszemeltem magamnak Jana Štroblová legújabb verseskötetét, és most sehol sem talá­lom — tekint tanácstalanul az üzlet­vezetőre egy csinos, szőke lány. — Most adtuk el az utolsó pél­dányt, a jövő hét végére beszerez­zük. Addig is, ha tetszik, megkaphat­ja kölcsönkönyvtárunkban — mutat udvariasan Milan Kašík a másik he­lyiség felé, majd dolgozószobájába tessékel: — Nem, nem tart fel, nem is hiányzom az üzletben, hiszen ön­kiszolgáló boltunkban a könyvvásár­lóknak többnyire nincs szükségük se­gítségre. Jól kiismerik itt magukat, mert akkor ls idejárnak, körülnézni, böngészni, ha nem vásárolnak. A könyvek becsomagolása szintén a ve­vők dolga, sőt amint látja, a pénz­tár kezelését is rájuk bíztuk — mu­tat a nyitott ajtón keresztül jól lát­ható, átlátszó műanyagból készült le­lakatolt burára, melynek alján már ott sorakoztak egy csomó aprópénz társaságában a 10 és 50 koronások, az aznapi bevétel. Egy alezredes éppen most lép a balrához, hogy nyílásán keresztül be­csúsztassa Mfíafiko: Én, Adolf Eich­mann című könyvének az árát: öt korona hatvanat. — Így megy ez egész nap, és gyakran olyan sok a vevő, hogy a keresett könyv kivá­lasztása után a pénztár előtt sorba kell állniok — nevet Kašík elvtárs. A prágai Vencel téren a Luxor alul­járóban hét hónappal ezelőtt nyitot­ták meg kísérletképpen a kölcsön­könyvtárral egybekötött önkiszolgáló könyvesboltot. Korszerűen berende­zett három tágas helyiségben szinte otthon érzik mapukat az Irodalmat és a 'tudományokat kedvelő, olvasni vágyó dolgozók Tudják minek hol a helye, mit hol keressenek. — Nagy a választékunk. A megje­lent könyvújdonságokat még aznap megkapjuk, úgyhogy olvasóinknak azonnal rendelkezésükre bocsátjuk — mutat Kašík elvtárs a jegyzékre. Bár a könyvesbolt helyiségei elég tágasak, mégis felmerül bennem a gondolat, hogyan tudják elhelyezni a hónapok alatt felgyülemlett és ál­landóan megjelenő könyveket. . — Ez nem probléma — nyugtat meg az üzlet vezetője. — Könyves­boltunk befogadóképessége mintegy 8000 kötet, 40 000 korona értékben. Kölcsönkönyvtárunkban kb. 2000 könyv fér el. Ha a régebben kiadott könyvek várakozásunk ellenére nem keltek el. más könyvesboltoknak ad­juk át. Még azt is hozzáteszem, hogy naponta kb. 150—200 vevő jár hoz­zánk és szolgálja ki magát. Kölcsön­könyvtárunknak 1200 olvasója van, ez a szám azonban nem állandó, mert naponta átlagosan 5—6 új előfizető­vel kell számolnunk. Az érdekesség A mostani filmhét tematikában változatosabb, mint a megelőző. Az egész estét betöltő filmeken kívül ugyanis érdekes dokumentumfilmet is láthattunk AMERIKA FRANCIA SZEMMEL címmel. A hazai filmekből viszonylag kisebb a választék. Ezt talán az indokolja, hogy filmváila­lataink a Kosicén február 25-én induló IV. filmfesztiválra tartogatják a meglepetést. AMERIKA FRANCIA SZEMMEL A Szovjetunióban nagy gondot fordí­tanak a bentlaká­sos iskolák háló­zatának kiépítésé­re. Orenburgban nemrég nyílt meg a harmadik számú bennlakásos isko­la, amelyben spe­ciális, külön fizi­ka-, vegytan- szer­tárak, rádiótechni­kai, botanikus, stb. tantermek és tanu­lószobák állanak a tanulók rendelke­zésére. A műhelyeket esztergapadokkal, maró-, fúró-, és gyalugépekkel szerelték fel. Az iskoiát 540 tanuló látogatja. Van saját zenekaruk és zongoraművészeti szakkörük. Felvételünkön R. Volcsok sakkmesterjelölt az ifjú mesterekkel szimultánt játszik. (CTK — TASZSZ felv.) — Melyiket szeressem? izgatottan és máris hozzáfog, hogy elmondja, milyen újítással akarják a nagyobb üzemek dolgozói számára kényelmesebbé tenni a könyvvásár­lást. — Utasítást kaptunk, hogy a Cseh Hajógyárban és még néhány nagyobb üzemben állandó önkiszolgáló boltot állítunk fel olvasóink számára. Kísér­letképpen ezentúl a dolgozók munka­helyükön választhatják majd ki ol­vasmányaikat. Az előre elkészített jegyzékbe beírják nevüket, lakáscí­müket és a könyvek címét, amelye­ket vásárolnak. Ellenőrzés nélkül. (Fizetéskor levonják bérükből a könyvek árát.) — IGEN, TUDOK RÖLA — bólint Kašík elvtárs. — Az egyes üzemek párt- és szakszervezete, valamint a CSISZ versenyt indít az elárusítá^ban elért legjobb eredményekért és a leg­kevesebb veszteségért. Már a jövő hónapban hozzálátunk a megvalósí­táshoz. Meggyőződésem, hogy a mun­kások ezúttal sem hagynak cserben. Ha ez az akciónk sikerül, még több prágai üzemre, vállalatra kiterjeszt­jük. — Bízunk az emberekben, hogy bennünk is bízzanak. K. M. , 7—r­A košicei Zenei Hetek A koši'cei Kultúra és Pihenés Park­ja ez idén is megrendezi az immár hagyományos tavaszi Zenei Heteket. A rendezőség jó hagyományokra és nagyigényű közönségre támaszRodik, s nyolc hangverseny keretében ne­ves külföldi és hazai művészek fellé­pésével számol. A Zenei Hetek-en a Szlovák Fil­harmónia Prokofjev III. zongoraver­senyét adja elő. Fellép a távol-keleti körútjáról hazatért Suk-trió is. A kül­földiek közül Igor Bezrodnyij szovjet hegedűművészt, Davidovics Bella zon­goraművésznőt, továbbá Gabos Gábor magyar zongoraművészt és Bauer Mi­hály hegedűművészt és más vendége­ket vár Košice zenét kedvelő közön­sége. A záróhangversenyen kerül sor a fennállásának hatodik esztendejébe lépő košicei kamaraegyüttes fellépé­sére. (D) 230 kiadásban, különböző nyelve­ken és összesen 20 577 000 példány­ban adtak ki Dickens-regényeket a Szovjetunióban. » * • A leningrádi Ermitázsban Rafael­kéziratot fedeztek fel. A nagy olasz renaissance-mester kéziratát Giovan­ňl Fra Joconde olasz építőművésznek, Rafael kortársának rajzai és feljegy­zései között találták meg. NYULAK A FŰBEN Oto Hofman új filmjében (rendező: V. Gajer) a hazugságnak és kétszínű­ségnek üzen hadat, mintegy kiemelve : a szülők bűne és maradi magatartá­sa, ha nem is végződik minden eset­ben tragikummal mint a filmben, gyakran lelkimeghasonlást okoz, és ezért akarva nem akarva is, vállalni kell a felelősséget. A filmben tulajdonképpen két világ ütközik össze: a maradi, az elavult, melyet a szülők szűklátókörűsége és vallási túlfűtöttsége táplál, és a mo­dern világszemlélet, mely számára a legfőbb érték a céljaiért, vágyaiért öntudatosan küzdő gyermekember. A templomtorony és magasan a légben keringő léglökéses repülőgép e kon­traszt, e kettősség filmkockán meg­elevendő érzékeltetője. be ugrik, — gondolva: a megfázás megmenti őt a ministrálástól. Elég ezeket a momentumokat ls Idézni, hogy meggyőzzenek arról —• az élet elevenjébe vág a film. A gyermeki lélek mélyén kavargó pro­blémákat öleli fel — s ha Itt-ott az érzelmi telítetség fokozása Indokolt volna is — végeredményben jól old­ja meg a feladatot. Bár tematikájá­ban a film hasonlít a közelmúltban nálunk is bemutatott Csodatevő szovjet filmhez, megoldásában, pro­blémafelvetésében mégis újszerű, el­mélyült alkotás. Martin tragikus sorsa — a súlyos meghűlésbe belehal — vádként, fel­kiáltójelként mered a szülők elé, s a művészet fegyverével ösztönzi a fel­ismerést : ifjúságunk fölé kék eget vont szocialista társadalmunk, s a szülői szeretet le'gnemesebb tisztje, hogy az élet derűjét árassza fiatal­jainkra. . — Nem ítélkezni akarok Amerika felett, csupán megérteni szándékozom — ezekkel a szavakkal kezdi F. Rei­chenbach első dokumentum-filmjét Bár ezt a tételt 18 hónapos amerikai kalandozását bemutató filmkockái so­rán még néhányszor hangsúlyozza a rendező, a látottak mégis: ítélet, ítélet a pénz világa felett, ahol min­den emberi mérce a viszájára for­dul, s jellegzetesen megmutatja a ka­pitalizmus világának farkaserkölcsét. Reklámok, testkultusz, száguldó au­tomobil-csodák mind-mind az em­ber megkopott „ideáljának" szolgálói. Az ilyen világ csak megöli az igazi ideálokat. Nem, a film nem csupán francia szemmel mutatja Amerikát. Az átlag­műveltségű ember szemüvegén ke­resztül ábrázolja, aki a boldogság és boldogulás életideálját semmi esetre sem korlátozza csupán az anyagi bő­ség hajszolására. S bár a marxista társadalomelemzést nélkülözi a film, egészében mégis leleplező dokumen­tum. Hű vallomás arról a sokak szá­mára elképzelhetetlen, rendkívül bo­nyolult és groteszk-világról a „kor­látlan lehetőségek Amerikájáról" melynek hova-tovább csak illúzió­csonkjai lesznek. HAVASOK LÁNYA Szokványtörténetet rögzít e film, amolyan megszokott északi, szívme­lengető „műfajjal" találja magát szembe a néző, melynek fő konflik­tusát az ún. szerelmi háromszög adja. kedvéért megjegyzem, hogy a kará­csonyi vásár idején napi 3000 korona volt a forgalmunk pl. januárban is, amikor a vásárlási kedv rendszerint alábbhagy, napi 550—600 koronáért árusítottunk könyveket. AZ ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTBAN és a kölcsönkönyvtárban is a szépirodal­mi, a politikai és a tudományos mű­vek a legkeresettebbek. A külföldiek közül az orosz klasszikusoké a pál­ma; de igen kedveit olvasmány So­lohov, Erenburg és a többi ma élő író aíkotása is. — Türelmetlenül várta olvasóközön­ségünk O. Nahodil: Hegyeken és oá­zisokon keresztül című, a napokban megjelent képes útleírását. A 'szovjet Kelet még ismeretlen szépségeit és a Kaukázus, valamint Közép-Ázsia fes­tői vidékéit tárja elénk. Marié Maje­rová 80. születésnapja alkalmából újonnan kiadott könyvei jóformán mind elkeltek. Franz Kafka Ameriká­jának első cseh nyelvű kiadását D. Eisnerová fordításában türelmetlenül várták olvasóink. És így folytathat­nám még tovább. KAŠ1K ELVTÁRS SZAVAIBA némi büszkeség vegyül, mert a néhány hó­nappal ezelőtt megnyílt könyvesbolt körül magas színvonalú olvasógárda és hűséges vásárlóközönség alakult ki. — A fiatalok kedvenc olvasmányai mégiscsak az útleírások, a detektív­és kalandregények, nem utolsósorban pedig az űrhajózással foglalkozó mű­vek — fűzi tovább a szót. — Ogy látom azonban, hogy a mai ifjúság eléggé költői hajlamú. Az említett könyvek mellett sűrűn vásárolja a versesköteteket is. Gyakran elbeszél­getek velük a poézisről. A legtöbben igen jól ismerik és szeretik költőin­ket. —Milyenek a tapasztalatai a köny­vesbolt vezetésében? — faggatom Ka­šík elvtársat. — Azt hiszem elég nagy a felelőssége a könyvekért. — Ebben bizony igaza van — vá­laszolja — de azért nem panaszkod­hatom. A szocialista nevelés már lát­hatóan megtette a magáét. Ha néha hiány van is a pénztárban, azt In­kább vevőink feledékenységének tu­lajdonítom, vagy annak, hogy téve­désből a könyv hátlapján feltüntetett összegnél kevesebbet dobnak a pénz­tárba. Ezeknek az eseteknek a száma ma már elenyésző. A legtöbben lelki­ismeretesek és tudják, hogy a hiá­nyokat, a saját zsebünkből kell fe­deznünk és inkább nagyra becsülik bizalmunkat. — Nem, nem csalódtam az embe­rekben — csillan fel az üzletvezető szeníe, amikor Pokorná elvtársnő, a könyvesbolt egyik dolgozója megje­lenik az ajtóban. — Hallották a legújabbat? — kérdi A tízéves Martin semmiben sem kü­lönbözik társaitól. Szeret futballozni, vágyik a pionírnyakkendő után, lel­kesedik a május 1-i felvonulásért, s titkos vágya, hogy űrrepülő legyen. Vágyait és álmait azonban megkeserí­ti a szülői kényszer, akik, vallásos szellemben nevelve őt, rádiktálják a gyónást és a misét, s hazuggá teszik életét. A tízéves Martin gyermekész­szel próbál feleletet keresni a problé­mákra. Először akkor lázad fel, ami­kor kedvenc nyulaitól kell megvál­nia. („Azt akartam, hogy Igazságos légy, de nem vagy az" — hangzik szájából a vád a kőkereszt előtt.) Később, amikor a pap hosszúra nyújt­ja a prédikációt, megszökik a tem­plomból, hogy részt vehessen a má­jus elsejei felvonuláson. Ezért otthon szigorú büntetés várja. Ugyanakkor az életben előforduló jelenségek so­kasága is ellentmond a szülők által rákényszerített eszméknek. Hitét az a tudat is megrendíti, hogy a pápa megáldotta a fasiszták fegyvereit, akik pedig gyermekeket öltek. A sok ellentmondásból próbálja az Igazsá­got leszűrni, s szövetkezik társaival, hogy nem ministrálnak többé. Foga­dalmától még a szülői ajándékok halmaza sem téríti el. A kényszer azonban erősödik, s Martin, hogy hű lehessen adott szavához, a jeges víz­Mariin (Michal Koblic) a Nyulak a fűben főszereplője 1962. február 7. (JJ SZO 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents