Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-02 / 32. szám, péntek

Dorí'cos elnök: A Punta del Este-i értekezlet az imperializmus veresége Punta del Este (ČTK) — Dr. Osval do Dorticos Torrado, a Kubai Köztár

; saság elnöke a Punta del Este-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek Punta del Este-i értekezlete az USA kormányának vereségét jelenti. Dorticos elnök hangsúlyozta, hogy az USA. amely Fidel Castro kormánya elleni éles szankciók követelményével jött Punta del Estébe, kénytelen volt visszavonulni és , az amerikaközi rendszer" felbomlásának árán minimális eredményekkel megelégedni. Kuba köztársasági elnöke rámutatott arra, hogy a forradalmi kubai kormány kizárását követelő határozat elfogadása azt jelenti, hogy az Amerikai Államok Szervezete már nem területi szervezet, hanem katonai-politikai tömb. Dorticos sajtónyilatkozatának további részében utalt arra, hogy az USA nyomással és az amerikai segítség ígéretével ért el némi eredményt. „Az USA 14 szavazatot kapott Kuba kizárására, — mondotta a kubai államfő, — azonban e szavazatok nem képviselnek 14 nemzetet. Amióta a kubai forradalom magáévá tette a marxizmus-leninizmus tanát, fokozottabb mértékben számíthat a latinamerikai nemzetek támogatására. N. St. Hruscsovot jelölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába Moszkva (CTK) — A Sarló és Kalapács moszkvai kohászati üzem N. Sz. Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottságának első titkárát és a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnökét, február 1-én a Szovjetunió J<egfelsőbb Tanácsa képviselőjének jelölte. KOMMENTÁRUNK A Punta del Este-i értekezlet eredményének visszhangja Mexiko (CTK) — MEXIKO külügyminisztériuma nyilatkozatot közölt, amelyben rámutat a Kuba kizárásáról szóló határozat törvényellenességére. „Bármely ország, kizárása az Amerikai Államok Szervezetéből jogi szempontból nem lehetséges az Amerikai Államok Szervezete alapokmányának előzetes megváltoztatása nélkül" — hangzik a nyilatkozat. Lombardo Toledano, Mexikó Népi Szocialista Pártjának főtitkára a tampicói népgyűlésen hangsúlyozta, hogy minden olyan egyezmény, amely Kuba ellen irányul, ellentétben áll a történelmi fejlődéssel. „Semmiféle dekrétum nem állíthatja meg a nemzetek előretörését és jugos vágyaik megvalósítását — a szocializmus építését valamennyi latin-amerikai és más államban," — mondotta L. Toledano. Az El Populár című URUGUAYI lap vezércikkében főképpen azzal a határozati javaslattal foglalkozott, melyet Uruguay terjesztett elő és amelyben az úgynevezett képviseleti demokráciát ajánlja a legjobb kormányrendszernek. A lap rámutat arra. hogy ez a határozat a latin-amerikai nemzetek jogainak elnyomására irányul. Utal arra. hogy a határozatot olyan országok írták alá, mint Paraguay, Nicaragua. Haiti, Salvador, Peru, Venezuela és Guatemala, ahol a bábkormányok elnyomó gépezete Latin-Amérika földjét a hazafiak vérével öntözi. MONTE VIDEÓBAN többezres tömeg jelent', meg, hogy búcsúzzon a j kubai küldöttségtől, amely Kuba és j Latin-Amerika érdekeit védelmezte a , Puta del Este-i értekezleten. A nép- j gyűlésen éltették a kubai forradalmat és elítélték az uruguayi kormány reakciós politikáját. SALVADORBAN január 31 én nép tüntetés volt az imperialisták arra j irányuló kísérlete ellen, hogy elfojt- | sák a kubai forradalmat A tüntetők a -város utcáin [elvonulva Kuba-bara

1 és imperialistaellenes jelszavakat hangoztattak. CHILÉBEN 10 szenátor és 33 képviselő közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a Punta del Estében elfogadott határozatokat „lehetetleneknek" minősítik és követelik, hogy következetesen tiszteletben kell tartani a kubai nép akaratát, amely nép nemzeti fejlődésének elérésére a legmegfelelőbb utat választotta. A Principios argentin hetilap a Punta del Este-i értekezlet eredményével kapcsolatos kommentárjában a többi között kijelenti; „jelentős tény, hogy Washington tervei ellen éppen a leghatalmasabb latin -amerikai országok lázadtak fel. Az USA azon törekvése, hogy Kubát elszigetelje, kudarcba fulladt. A lap hangsúlyozza, hogy a Kubát kizáró határozat „jog- és demokrataellenes és veszélyezteti az ameriikai békét". Á kanadai sajtó is bírálja a Punta del Este-i értekezlet eredményeit és elítéli az USA-nak a latin-amerikai államok küldöttségeire gyakorolt nyílt nyomását. A Toronto Globe und Mail kijelenteti, hogy az értekezlet eredménye „további indokot szolgáltat Kanadának arra, hogy. távol maradjon az Amerikai Államok Szervezetétől." A BBC angol rádióállomás január 31-én. megállapította, hogy a Kuba kizárására szavazott 14 országban Latin-Amerika lakosságának csupán egyharmada él. Tudatosítanunk taell, hogy Castro rendszere olyan nagyszerű dolgot tett, amit eddig még egyetlen kubai kormány sem. Az USA azon törekvésének kudarca, hogy megteremtse a latin-amerikai országok Kuba-ellenes egységfrontját, nagy csalódást váltott ki a nyugat-németországi monopolista sajtóban. A Deutsche Zeitung véleménye szerint a Punta del Este-i eredmény nem lelkesítő. , A Gazette de Lausanne című svájci burzsoá lap az értekezlet eredményét „az USA pirrhusi győzelmének" nevezi. Meqmozdult az argentínai reakció Buenos Aires (CTK) — Az Associated Press tudósítójának jelentése szerint az argentin hadsereg magasrangú tisztjet ultimátumszerű követelménnyel fordultak Frondizi elnökhöz, hogy az argentin kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubával Argentína bizonyos katonai köreiben dührohamot váltott ki az a hír, hogy a Punta del Este-i értekezleten résztvevő argentin küldöttség nem volt hajlandó Kuba kizárására szavazni. A hírügynökség szerint a reakciós katonatisztek követelik Carčano külügyminiszter és más kormányképviselők elbocsátását, akik nem voltak hajlandók támogatni a Kuba elleni politikai irányvonalat. Tobzódik a venezuelai reakció Caracas (CTK) — Caracasban támadást intéztek a baloldali forradalmi mozgalom és a kommunista párt épületei ellen. A rendőrség megszállta az épületeket. A fővárosban letartóztatások folynak. A belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a legutóbbi napokban az országban 79 személyt meggyilkoltak, 170-et megsebesítettek és 1053-at letartóztattak A város utcáin fegyveres katonai csapatok cirkálnak. Harminckét ahériai megszökött a börtönből 49 terrorista támadás Algériában egyetlen napon Algír (CTK) — Algériában január 30-án 49 terrorista támadást követtek el. 19 halottat jelentettek, ezek közül 13 algériai volt. Algériában január 31-én a bankok és üzletek ellen intézett támadások során. 615 ezer új frankot raboltak. Az az általános vélemény alakult ki, hogy a rablásokat az OAS követte el. Párizsban letartóztatták P. Castillét, akit a franciaországi bombatámadásokat elkövetett merénylők szervezete főnökének tartanak 32 algériai szerdán reggel megszökött a blidai börtönből. A megszökött foglyok között 14 halálraítélt is volt. Az első hír nem zárja ki, hogy a szökés az őrség segítségével történt. A francia közélet 150 kimagasló személyisége volt magasrangú állami tisztviselők, diplomaták, az államta iurij Gagarin Kairóban Kairó (CTK) — Gamal Abdel Naszszer. az Egyesült Arab Köztársaság elnöke Gagarint a Nílus Érdemrenddel, az Egyesült Arab Köztársaság legfelsőbb rendjével tüntette kL Gagarin kijelentette, hogy e magas kitüntetést a szovjet tudomány és technika sikereinek elismeréseként, valamint az EAK népének a szovjet nép iránti rokonszenve megnyivánulásaként értékeli. Gromiko találkozott Thompsonnal Moszkva (CTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere február 1-én ismét találkozott Llewellyn Thompsonnal, az USA moszkvai nagykövetével. A megbeszélés két és fél óráig tartott. Az eszmecserét majd folytatják. nács tagjai, írók, professzorok és mások tiltakozást nyújtottak be a katonai bíróság botrányos ítélete ellen. A bíróság ugyanis a közelmúltban felmentett három katonatisztet, akikre rábizonyult, hogy felelősek az algériai hazafiak halálra kínzásáért. Az USA szenátusa jóváhagyta MeCone kinevezését New York (CTK) — Az USA szenátusa január 31-én jóváhagyta John MeCone kinevezését a központi hírszerzőszolgálat igazgatójává. 12 szenátor MeCone jelölése ellen szavazott. A MeCone kinevezését megelőző vita során több szenátor aggodalmát fejezte ki, hogy MeCone kapcsolatai az üzletemberekkel befolyásolhatják j működését új tisztségében. 1 NYUGAT-BERLIN „frontvárosban" a provokációs látogatások sorozatát Liibke szövetségi elnök kezdte meg. A „Zöld hét" mezőgazdasagi kiállítás alkalmából 12 napot tölt Nyugat-Berlinben, ahol' Brandt polgármester és a helyzet rendeződésének többi ellenzőivel fog tárgyalni. Ugyanakkor Nyugat-Berlinben lesznek Schwarz bonni élelmezésügyi miniszter és Adenauer kormányának további tagjai is. (CTK) A SZOVJET KORMÁNY a Szovjetunió és )ugoszlavia népeinek hagyományos barátságára való tekintettel elhatározta, hogy a földrengés sújtotta vidékek lakosait segítségben részesíti. A Szovjetunió ,tízezer tonna cementet, 5000 köbméter fát, valamint gyógyszereket ís szállít Jugoszláviának. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke sürgönyt intézett Tito elnökhöz, melyben őszinte részvétét fejezte ki a földrengés alkalmával az országot ért csapás fölött. * (ČTK) VARSÓBAN véget ért a vajdasági és kerületi nemzeti tanácsok elnökeinek kétnapos tárgyalása. (CTK) SALISBURYBA. Rhodésla és Nyasszaföld föderációjának fővárosába, öttagú ENSZ-bizottság érkezett, hogy kivizsgálja annak a repülőgépszerencsétlenségnek körülményeit, melynek során D. Hammarskjöld életét vesztette. (CTK) ADOULA, a Kongói Központi Kormány elnöke New York-i látogatásának során találkozik Spaak belga külügyminiszterrel is. (CTK) NEHRU, India miniszterelnöke, a Dzsammubán tartott népgyűlésen újból megnemtámadási szerződést indítványozott India és Pakisztán között (CTK) A CSEHSZLOVÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG dr. Josef Kyselý nemzetgyűlési alelnök vezetésével, ceyloni látogatása során a ceyloni politikai élet élenjáró személyiségeivel találkozott. Meglátogatták az ország legnevezetesebb városait, megtekintették a cukorgyárat is Kantalaiban, melyet Csehszlovákia rende- j zett be. s mely a két ország közötti ba- • rátság jelképe. (CTK) BELGIUM Függetlenségi Nen^eti Frontjának titkársága határozatot tett közzé, melyben elítéli, hogy a NATO-ban olyan háborús bűnösök kerülnek vezetői tisztségbe, mint például Heusinger tábornok. (CTK) DORTMUNDBAN újabb terrorista poli tikai pert indítottak Elfride Ledwohn asszony, antifasiszta harcos ellen. (CTK) A lúgos értekezlet rossz utot mutatott Nigéria fővárosában kedden befejeződött az úgynevezett monroviai államcsoport értekezlete. Eredetileg általános afrikai értekezletet terveztek, — természetesen a Dél-afrikai Köztársaság kirekesztésével — ám a meghívott 28 állam közül csak a monroviai csoport 19 állama küldte el képviselőit Az értekezlet küszöbén két fontos esemény történt Az egyik az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának meghívásáról folyt vita. Az egykori francia gyarmattartók befolyása alatt álló afrikai köztársaságok ellenezték az ideiglenes algériai kormány képviselőjének meghívását. Ezért azok a meghívottak, akik nem törődhettek bele Algéria mellőzésébe, mert Algéria ma az afrikai gyarmatellenes harc legfonto

1 sabb frontszakasza, egyszerűen lemondták részvételüket. A másik esemény az angol-nigériai katonai szerződés felbontása volt. A nigériai jobboldali kormánykörök ezzel port akartak hinteni a közvélemény szemébe. A szerződés felbontásáról kiadott közlemény azt állította, hogy a katonai egyezmény „nagy megnemértésbe" ütközött. Ez úgy értendő, hogy nagyon is kilógott a lóláb, azaz a tömegek a régi gyarmati rendszer fenntartásának újabb formáját látták benne. Persze, az angol légierők továbbra is használhatják nigériai támaszpontjaikat és berendezéseiket. E két esemény rányomta bélyegét a lagosi értekezletre. Külső befolyások érvényesültek az értekezleten s az államfők többsége következetlen magatartást tanúsított. Ezt nem szépítheti a francia-algéríai harcoló feleket ' megbékélésre Sés Algéria szuverenitásának elismerésére felszólító kiáltvány. A lagosi értekezlet résztvevői a kongói kérdésben is határozatlan álláspontot foglaltak el, s magatartásukkal csak megkönnyítik az Egyesült Államok, valamint az új és a régi gyarmatosítók további kongói üzelmeit. Nem véletlen — s egészen bizonyosan külső sugallatra történt —, hogy a lagosi értekezleten olyan hangok is hallatszottak, hogy 1970ig halasszák el a gyarmati rendsžer felszámolásának végső határidejét. Ugyanakkor olyan javaslatot terjesztettek elő, mely lényegében az ENSZ afroázsiai tagállamai egységének megbontását jelentené. Ez áz úgynevezett állandó titkárság felállítása és az afrikai államok önálló csoportjának létrehozása az ENSZ melfett, amit az értekezlet végén az afrikai egységet szilárdító hasznos lépésként' dicsértek. Ki ne tudná, kinek kedvezne a legjobban az afroázsiai országok egységének a megbontása, a gyarmatellenes front bomlasztása? I A lagosi értekezlet tehát rossz utat mutatott Afrikának, viszont világosan bebizonyította, hogy nem érthetnek szót az afrikai népek akkor, ha halogatják a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolását és feladják az igazi antiimperialista egységet. ek. SZABADSAGOT GIZENGANAK! BUDAPEST — A Magyar Népköztársaság Hazafias Népfrontja Országos Tanácsának Elnöksége az ENSZ titkárságának és a Kongó megsegítésére alakult bizottságának nyilatkozatot küldött, amelyben élesen elítéli Antoine Gizenga bebörtönzését. Nyilatkozatában a magyar nép nevében tiltakozik az ENSZ kongói szerveinek eljárása ellen. Nyomatékosan követeli Antoine Gizenga szabadon bocsátását. BUKAREST — Az ázsiai és afrikai nemzetek iránti barátság román ligája nyilatkozatában felháborodottan ítéli el az imperialista reakció újabb összeesküvését a Kongói Köztársaság szabadsága és egysége ellen. Felszólítja a világ közvéleményét, keljen Gizengának, a kongói hazafias mozgalom vezetőjének védelmére, aki folytatja Lumumjja harcát. Gizenga fogvatartása Mobutu pribékjeinek táborában arról tanúskodik, hogy a világimperializmus és elsősorban az amerikai imperializmus nem mondott le a Kongó megszerzésére és gyarmattá süllyesztésére irányuló terveiről. PÁRIZS — A Francia Kommunista Párt tiltakozik Gizenga letartóztatása ellen és hangsúlyozza a francia hatóságok felelősségét a Kongóban beKövetkezett helyzetért. A francia kor-, mány az ENSZ-ben elfoglalt álláspontjával elősegítette Katanga elszakadását BERLIN — A • suhli Ernst ThSlmann Üzem dolgozói határozatukban élesen tiltakoznak Antoine Gizenga törvényellenes bebörtönzése ellen. A jénai Schiller Egyetem diákjai és a Német Demokratikus Köztársaság üzemeinek dolgozói a kongói hazafi haladéktalan szabadlábra helyezését követelik. DELHI — Az afroázsiai szolidari• • tás indiai bizottsága P. Lumumba he-i lálának emlékére ülést rendezetti Nehru asszony, a gyűlés elnöke és a további szónokok kijelentették, a nyun gati hatalmaknak nem szabad megfe-i ledkezniök: meggyilkolhatják a vezé-! reket, azonban nem másíthatják meg a nép akaratát. A gyűlés résztvevői felszólítottak minden szabadságsze-i rető népet, hogy P. Lumumba meg-i gyilkolásának évfordulóját a gyar-i matosítás és az imperializmus elleni harcnak szenteljék. VARSÖ — A lengyel szejm külügyi bizottsága határozatában az Antoine Gizenga elleni törvénytelen akció beszüntetését köbeiért. ULÁN BÄTOR — Az afroázsiai "szolidaritás mongol bizottsága a mongol közvélemény nevében az ENSZ-t és ü Thantot, az ENSZ ügyvezető főtit-i kárát azonnali intézkedések fogana-i tositására kéri Gizenga életének megmentésére. PEKING — Az afroázsiai szolidaritás kínai bizottsága nyilatkozatában a többi között így Ír: az amerikai imperializmus és ügynökeinek aljas akn ciója nemcsak Kongó népének nem-: zeti függetlensége ellen intézett támadás, hanem az afrikai nemzetek és az egész világ nemzeteinek megsértése. A kínai nép határozottan tá-; mogatja a kongói nép igazságos hazafias harcát. Leopoldville lakossága harcos elszántsággal tiltakozott Antoine Gizenga őrvénytelen fogvatartása ellen. A tüntetők gyarmatellenes és antiimperialista jelszavakkal vonultak fel. (UPI — NeT felvétele) Linner kezét mossa i Leopoldville (CTK) — Azok a reak-, ciós erők, amelyek Antoine Gizengát, a kongói hazafiak vezérét kiszolgáltatták Mobutu pribékjeinek, félnek a világ közvéleményének szavától. Leopoldvillében új komédia játszódik le, amelyben a főszerepet Sture Linnér, az ENSZ kongói hadműveleteinek vezére játssza. Linner közvetlenül felelős Gizenga törvényellenes bebörtönzéséért. Az ENSZ leopoldvillei képviselője kijelentette, hogy Linner Adoula mi-, niszterelnökkel folytatott előzetes beszélgetés után január 30-án felkereste Antoine Gizengát és felkínálta neki az ENSZ védelmét. Az újságírók általános csodálkozására Linner jelentését a látogatásról New Yorkban már január 30-án nyilvánosságra hozták. Linner ismét azt állítja, hogy Gizenga kifogástalan ellátással rendelkezik. Az ENSZ képviselőjének kijelentése szerint, Gizenga Linnernek csupán. arra panaszkodott, nem engedik meg, hogy barátai felkeressék. Úgy látszik Linner idejekorán mossa kezét arra az esetre, ha Gizengát Patrice Lumumba sorsa érné. NIGÉRIAI Szakszervezeti Szövetség levelet intézett Kennedy elnökhöz, melyben követeli, až Egyesült Államok hagyja abba azonnal a Nigéria belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérleteit. (CTK) A NYUGAT NÉMETORSZÁGI tankosok a nyáron visszatérnek Angliába, hogy a dél-wallesi Castlemartin gyakorlóterein kiképzésben részesüljenek. Ezúttal 18 hetet töltenek majd Angliában. (CTK) 1962. február 2. oj SZ0 3 *