Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-05 / 4. szám, péntek

ái SZKP a kommunista vslágmazga om forradalmi élcsapata Kolumbia Kommunista Pártja KB plenáris ülése Bogota (CTK) — Kolumbia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­ga a napokban tartotta 26. plenáris ülését. Az SZKP XXII. kongresszusán résztvett kolumbiai pártküldöttség nevében Hilberto Vieira tartott be­számolót. A plenáris ülés határozatában a többi között örömmel fogadja az SZKP XXII. kongreszusának történel­mi határozatait, és hangsúlyozza az új program óriási jelentőségét, ameiy korunk alapvető politikai és ideoló­giai dokumentuma. Annak ellenére, hogy a Szovjet­nnió lankadatlanul törekszik a békés együttélésre minden országgal, a nemzetközi légkör az utóbbi Időben az észak-amerikai imperialisták szö­vetségesei és bábjaik katonai előké­születei következtében még feszül­tebbé vált. A határozat rámutat az amerikai beavatkozás példáira és hangsúlyozza, hogy mindazok az in­tézkedések, amelyeket az SZKP és a szovjet kormány a Szovjetunió védel­mi erejének és biztonságának meg­szilárdítására foganatosított, csupán a béke védelmét szolgálják, és teljesen jogosultak. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom ideológiai élcsapata. A plenáris ülés elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek álláspontját. Ez a csoport — hangzik a határo­zatban — folytatja rágalmazó és pro­vokáló kampányát az SZKP Központi Bizottsága ellen, de hiába próbálja hazug szovjetellenes nyilatkozatokkal megtéveszteni a kommunistákat. A plénum elítélte a kolumbiai kor­mány kubaellenes politikáját, amely­lyel kölcsönt akar szerezni az USÁ­tól. A plenáris ülés hangsúlyozta, hogy a pártnak aktívan részt kell vennie a márciusi választási kam­pányban, és jóváhagyta a párt műkö­dési tervét is. Az amerikaiak tovább mesterkednek Kongóban Washington (CTK j A New York Times íelhívta a figyelmet egy to­vábbi amerikai személyiségre, aki a kulisszák mögött beavatkozik a kon­gói eseményekben. Ez a személyiség Alan G. Kirk tengernagy, volt bel­giumi és szovjetunióbeli amerikai nagyikövet, aki jelenleg a Katangá­ban működő belga monopóliumokkal szoros kapcsolatban álló Belgo-Ame­& ťr „Ülésezett" a katangai parlament Elisabethvilie (CTK) — A katangai parlament szerdai ülése, amelyen a kongói központi kormány és a Csőm­be közötti megegyezésről kellett vol­na tárgyalni, mindössze hét percig tartott. Az ülésteremben csupán 19 képviselő jelent meg, akik megállapí­tották, hogy a helyiségben nincs villanyvilágítás és még gyertyák sem állnak rendelkezésükre. Csőmbe „ka­tengai elnök" és Wa-Dilomba, a nem­zetgyűlés elnöke nem voltak jelen. Az ülést mégis megnyitották. A kép­viselők kijelentették, hogy a sötét helyiségben nem tárgyalhatnak a katonai egyezményről. Azt ls köve­telték, tegyék lehetővé a Balubakat párt képviselőinek megjelenését, aki­ket az Elisabethvilie peremén létesí­tett táborban internáltak. Ezzel az ülés véget ért. Csőmbe katangai — „elnök", Wa­Dilomba parlamenti elnök és Munon­go „belügyminiszter" másfél óra múl­va jelentek meg a teremben Mél­tatlankodtak aíolett, hogy a képvi selők nem várták meg őket. rican Development Corporation-kon­szern elnöke Kirk tengernagy most „magánlá­togatóként" megjelent Brüsszelben, ahol hatást akar gyakorolni a Socié­té Génerale de Belgique társaságra, hogy hagyjon fel katangai szepara­tista politikájával. Kirk tengernagy brüsszeli „magán­látogatása" előtt beható tanácskozást folytatott a washingtoni külügymi­nisztériumban. Belga kartársaival és vetélytársaival azoiknak az amerikai diplomáciai köröknek a megbízásából tárgyalt, amelyek ellenzik a katangai külön államot, de nem ellenzenek olyan egységes Kongót, amelynek központi kormányában Csőmbe ülne. Franciaországban Csőmbe hadseregébe toboroznak Párizs (CTK) — Toulouse, francia­országi városban különirodát létesí­tettek, amelynek feladata zsdldosok toborzása Csőmbe kongói hadsere­gébe. A felbérelt zsoldosoknak Folk ezredes vezetésével Katangában az ENSZ-haderők ellen kell harcolniuk. Phillipe, a toulousel toborzó irodave­zetője a helyi lapban megjelent hir­detésben azzal csábítja a kalandvá­gyó ifjakat, hogy „Katanga a világ leggazdagabb országa és minden zsol­dosnak jóiétet biztosít". Csőmbe zsol­dosai havonta 2190 új frank zsoldot kapnak. A IHumanité közli, hogy a Francia Kommunista Párt helyi szervezete ha­tározottan tiltakozott a toulousei to­borzó iroda működése ellen. Hruscsov efvf'rs üdvözöl i e Msnziest Moszkva (CTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, Róbert Menzies, ausztráliai mi­niszterelnök újra megválasztása al­kalmából üdvözlő táviratot küldött, amelyben reményét fejezi ki, hogy a Szovjetunió és Ausztrália kapcsolatai a béke megőrzésének, megszilárdítá­sának érdekében, a két ország né­pének javára fognak fejlődni. Mikojan Guineába utazott Moszkva (CTK) — Anasztasz Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZKP Központi Bizotttsága Elnökségének tagja Sekou Tourénak, a Guineai Köztársaság miniszterelnökének meg­hívására január 4-én Moszkvából Guineába utazott. A. Mikojant Alek­szander Orlov, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese, Dmitrij Gyektyar, a külföldi gazdasági kapcsolatok ál­landó bizottságának alelnöke és má­sok kísérik. A. Diónyi", a Szovjetunió ú washingtoni nagykövete Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége Anatolij Dobrinyiiit nevezte ki a Szov­jetunió USA-beli rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetévé. Anatolij Dobrinyin 42 éves és már hoszabb idő óta diplomáciai szolgá­latban áll. Felelősségteljes funkciót töltött be a Szovjetunió külügymi­nisztériumában, az ENSZ főtitkárának egyik helyettese volt, a külügyminisz­térium kollégiumának tagja és kine­vezéséig a külügyminisztérium ame­rikai szakosztályának vezetője volt. Menysikovot, a Szovjetunió eddigi amerikai nagykövetét viszahívták és más feladattal bízták meg. Souvanna Phouma Genfbe utazott Rangún (CTK) — Souvanna Phou­ma herceg, a laoszi törvényes kor­mány miniszterelnöke január 3-án este Rangunbói repülőgépen Genfbe ir ťr Az USA készül az Amerika-közi értekezletre buenos Aires jCTKj — Az USA kor­mánya lázas tevékenységet fejt ki, hogy az amerikai államok külügymi­nisztereinek január 22-én Punta del Este-ben kezdődő értekezletén meg­nyerje a latin-amerikai országok be- i leegyezését egy Kuba-ellenes ag- ' resszlóba. Az USA Külügyminisztériu­ma 32 oldalas „dokumentumot" adott ki, amelyben a tényekkel ellentétben az emberi jogok megszegésével vá­dolja Kubát. A napokban Argentínába érkezett Richard Woodwin, az USA kormányá­nak megbízottja, hogy Frondlzí el­nökkel és Carcano külügyminiszter­rel Argentínának a fenti értekezleten elfoglalandó álláspontjáról tárgyaljon. Woodwin a megbeszélések befejezése után kijelentette, „még nem lehet megállapítani", hogy az értekezleten milyen intézkedéseket fogadnak el Kuba ellen. Kifejezte azonban remé­nyét, hogy a résztvevők már kész ja­vaslatokkal Jönnek az értekezletre. Az USA természetesen azt szeretné, hogy e javaslatok egyeznének a washingtoni kormány álláspontjóval. HERMANN RESTEN, Olaszországban élő német író a „Miért nem élek a Né­met Szövetségi Köztársaságban?" anké­ton kijelentette, hogy amíg Globke Nyu­gat-Németország legfőbb hivatalnokainak egyike, addig „rám nézve a Német Szö­vetségi Köztársaság kibírhatatlan". (CTK) utazott. A miniszterelnök a repülő­téren az újságírók előtt kijelentette, hogy U Nu, burmai miniszterelnökkel baráti beszélgetést folytatott. Elmon­dotta, hogy genfi útjának fő célja az, hogy jelentést tegyen a genfi érte­kedet mindkét elnökének a három laoszi nerceg tanácskozásának siker­telenségéről, amit Boun Oum okozott. Souvanna Phouma herceg felkéri a genfi értekezlet résztvevőit, tegyenek olyan hatékony intézkedéseket, amelyek hozzájárulnának a laoszi probléma békés rendezéséhez. SEKOU TOURB, a Guineai Köztársaság elnöke Monroviába érkezett, hogy Wil­liam Tubman libériai elnökkel a köl­csönös gazdasági kapcsolatokról tár­gyaljon. (CTK) HUGH GAITSKELL, az Angol Munkás­párt vezére háromnapos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett, hogy a hely­színen Ismerkedjen a berlini és német kérdéssel. (CTK) FRANCIAORSZÁGBAN egyre emelkedik a hűs ára. A kormánynak az ár meg­szilárdítására irányuló törekvései ha­tástalanoknak bizonyultak. (CTK) NORVÉGIA ÉS DÄNIA lakossága til­takozó akciókat kezdett e két ország­nak a Közös Piachoz csatlakozása el­len. (CTK) LIBANONBAN folytatják a reakciós Népi Szocialista Párt tagjai elleni tiszto­gató akciókat. A legutóbbi 24 óra alatt további 972 személyt vettek őrizetbe és ezzel a letartóztatottak száma túlszár­nyalta 2000-et. (CTK) BERLINBEN e napokban Németország Szocialista Egységpártjának vezetői a nyugat-németországi szociáldemokraták mintegy 100 képviselőjével arról ta­nácskoztak, hogyan semlegesíthetnék a militaristák és szociáldemokrata párt­beli uszályhordozóik politikáját. (CTK) DESCAMPS, belga szenátor, a hadügyi bizottság tagja kérdést Intézett Spaak belga külügyminiszterhez Heusinger tá­bornok esetével kapcsolatban és kéri a külügyminisztert, foglaljon el álláspon­tot e kérdésben. Felszólalásában utal arra, hogy Belgium közvéleményét nagy­mértékben nyugtalanítja a tábornok gaz­tetteinek leleplezése. (CTK) KOMMENTÁRUNK Portugália megmozdiľt A portugál fasizmus ez év máju­sában éri meg fennállásának 36. évét A portugál diktatúra, mint a NATO alapító tagja és „a szabad világ pillérjeinek egyike" számíthat arra. hogy az évforduló napján üd­vözlő táviratokat kap Londonból, Washingtonból, Bonnból és Párizs­ból. Persze csak ügy, ha eddig még fenntartja magát. A legutóbbi portugáliai eseménye­ket figyelembe véve ez irányban kétségét fejezi ki a nyugati burzsoá sajfö is. Az az ország, amelynek partjainál a középkori Európában a világ vég­ződött, hosszú időn át elkerülte a világ közvéleményének figyelmét. Az 1957. évi viharos választások óta azonban a közvélemény figyelme is­mét Portugália felé fordult. A Salazar-rendszer ma a legrégibb európai diktatúra A tábornokok 1926. évi májusi katonai lázadásából született, amelyet a hazai és a kül­földi reakció támogatott. A puccs lezárta a burzsoá köztársaság 16 éves történetét, amely 1910-ben vál­totta fel a. korhadt monarchiát. A köztársaság történetét heves osz­tályharcok jellemzik. A köztársaság idején 40 kormány váltotta egymást, és 18 sikertelen puccskísérletet haj­tottak végre. Csupán a 19-ik volt sikeres, amely kihasználta a mun­kásosztálynak az anarchisták műkö­dése folytán bekövetkezett egyenet­lenségét. A Carmona tábornok vezette reak­ciós katonai csoport 1932—1933-ban a hatalmat a ma már 73 éves Sala­zár diktátor kezébe adta. A dikta­túra Mussolini olaszországi rendsze­rét utánozta, majd később a hitleri Németország lett példaképe, mely­nek befolyása még ma is érezhető. A háború után az amerikaiak ju­tottak szóhoz Portugália gazdasági életében. A gyarmatokon az angol monopoltőke tartja kezében a leg­erősebb pozíciókat. Az anyaországban és az Azori­szigeteken az USA 8 katoriai támasz­pontot létesített. A portugál hadse­reg és a rendőrség az amerikai tisz­tek vezetése alatt áll. A rendőrség szolgálatában pedig számos náci „szakértő" működik. Az amerikaiak előtt, akik Hitler hagyatékaképpen Salazárt is átvet­ték, természetesen nem titok a dik­tatúra története. Nagyon jól tudják, hogy Salazar 1941-ben Timor-szige­tén támaszpontot adott a japánok­nak. Az USA ezt feledte, amikor az amerikai Imperializmus a háború után megkezdte a szocializmus elle­ni front szervezését Az USÁ-nak megfelel a spanyol Franco é= meg­felel a portugál Salazár is. 1945 óta minden négy évben megismétlődik a választási komédia Még sohasem történt meg, hogy az ellenzék je­löltje győzött volna. Az ország gazdasági helyzete két­ségbeejtő. Á nép éhezik, és olyan betegségek pusztítják, amely Euró­pa többi országában csaknem isme­retlenek. Portugália még mindig nagy gyarmati hatalom. A gazdasági hanyatlás nemcsak a városok és a falvak szegény lakos­ságát, hanem a középrétegeket ls sújtja. A gyarmati háborúk és a NATO parancsára folytatott fegy­verkezés az adók folyamatos emelé­sére és az ország eladósodásához vezet. A néptömegek ellenállásának legbefolyásosabb erejét a kommu­nisták képezik. A diktatúra uralom­ra jutásának idején Portugália Kom­munista Pártjának 100 ezer tagja volt, azonban a kommunisták ezrei pusztultak el a börtönökben és a gyűjtőtáborokban. Portugália ille­gális Kommunista Pártja akcióegy­ségre törekszik minden fasisztaelle­nes erővel. Az utóbbi időben figyelemre mél­tóak azok az akciók is, amelyeket az Ibériai-félezigeten „bravadosnak" neveznek. Ezek bátor egyéni akciók, amelyekkel az ellenzék „harcra akarja tüzelni az országot". Közis­mert Galvao kapitány neve, aki 1960 végén barátaival elfoglalta a Santa Maria hajót. Ismeretes, az az 1961 novemberében Lisszabonból Marokkóba tartó repülőgép esete. E repülőgép legénysége két nappal az 1961 decemberi választások előtt röplapokat dobott Lisszabonra, ame­lyek a népet tömegakciókra szólí­tották fel a diktatúra ellen. A röp­lapokat Galvao írta alá. A Salazar­rendszer készültségben tartja hatal­mas rendőrapparátusát, mert elvesz­tette biztonságérzetét. A sikertelen beyai katonai lázadás a hadseregben lábra kapott elégedetlenség egyik jele. Nincs kizárva, hogy az ameri­kai titkos szolgálat a portugál vál­ságot hasonló módszerekkel igyek­szik majd megoldani, mind a Domi­nikai Köztársaságban. A szabadságszerető nemzetek ro­konszenve a bátor portugál népé, amelynek szabadságvágya eddig nem volt képes megdönteni a hosz­szú ideje fennálló fasiszta diktatú­rát. J. H. SÄLÄZÄR TOMBOL Portugália latolgatja kilépését az ENSZ-ből A Mongol Népköztársaság Ipara 1965-re 1960-hoz viszonyítva 110 szá <alékkal növeli termelését. Mongóliában legnagyobb a nalajhai szénbá nya. Képünkön T Mjagtava (kňzépen) munkacsoportja a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez. (CTK — TASZSZ felvétele j Lisszabon (CTK) — Salazar portu­gál diktátor a fasiszta nemzetgyű­lésben elhangzott beszédében nem A guatemalai diktátor kompromittálta az USA külügyminisztériumát Washington (CTK) — Az USA kül­ügyminisztériuma igyekszik eltussol­ni azt a botrányt, amelyet Miguel Ydi­goras Fuentes guatemalai diktátor újévi elszólása idézett elő. A diktátor ugyanis elárulta, hogy Guatemala te­rületét támaszpontként az USA ren­delkezésére bocsátotta a tavaly áprili­si Kuba elleni agresszióra. Ydigoras azt is bevallotta, hogy az USA vi­szonzásképpen megígérte, közben jár Nagy-Britannia kormányánál, ad­ja vissza Brit-Hondurast Guatemalá­nak. Annak ellenére, hogy Lincoln Whi­te, az USA külügyminisztériumának képviselője sietett megcáfolni az Ydigoras beszédének az USÁ-ra vo­natkozó állításait, washingtoni dip­lomáciai körökben nagy izgalmat váltott ki az a cinikus nyíltság, amelyei a guatemalai diktátor be­ismerte részvételét a Kuba elleni ag­resszióban. Az USA nem tanult a kubai vereségből Kairó (CTK) — Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási szervezetének állandó titkársága a kubai forrada­lom harmadik évfordulóján közölt nyilatkozatában a kubai nép függet­lenségi harcát tündöklő példaként állítja a népek elé. A titkárság el­ítéli a kubai Köztársasággal szemben alkalmazott amerikai erőpolitikát és úgy véli, hogy az amerikai impéria lizmus fokozott előkészületeket tesz egy új kubai invázióra. A tények ar­ról tanúskodnak, hogy az amerikai imperialisták nem törődtek bele a múlt évi április' kudarcba és nem vonták le a tanulságot. ismerte el Goa, Damao és Diu por­tugál gyarmatok felszabadítását. Ki­jelentette, hogy kormánya nem ír alá az indiai kormánnyal oly$n szer­ződést, amely elismerné az új helyze­tet. Salazar bírálta az ENSZ-t, hogy gyarmatai kérdésében Indiával szem­ben nem támogatta a portugál kor­mányt. Ilyen körülmények között a portugál kormány latolgatja annak lehetőségét, hogy kilépjen az ENSZ­ből és a minimumra csökkentse kap­csolatait a nemzetközi szervezettel. Salazar újabb arcátlan provokációja Lisszabon (CTK) — Salazar újabb arcátlan provokációt követett el. A fasiszta nemzetgyűlés elé törvény­javaslatot terjesztett, amely szerint Lisszabonban létre jön az „indiai por­tugál állam" ideiglenes székhelye. Lisszabonban fog működni tehát a nem létező indiai portugál gyarmatok „kormánytanácsa", „a tartományi tör­vényhozó tanács", és a nemzetgyűlés^ ben helyet foglalnak a „képviselők", Haiti elnöke bírálja az USÁ-t Port au Prince (CTK) — Francois Duvalier, Haiti elnöke e napokban azzal vádolta az Amerikai Egyesült Államokat, hogy Haiti gazdasági romlását okozta. Duvalier elnök Ray­mond Thestonnak, az USA új nagy­követének hivatalba lépésekor azt mondotta, hogy „az együttműködés nem jelenti a nemzeti szuverenitás feladását." Gazdasági körökben rámutatnak, hogy 1934-ben az észak-amerikai ka­tonai megszállás befejezése után Hai­ti függő helyzetbe jutott az USÄ-val szemben. A jelenlegi helyzetért ter­mészetesen Duvalier elnök is felelős, aki az 1957. évi választási komédia után az észak-amerikai imperializ­mus érdekeit támogatta. Oj SZO 3 * 1962. január 5.

Next

/
Thumbnails
Contents