Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-31 / 30. szám, szerda

k u 1 r ú r a Magyar tudós előadása szlovák irodalomtörténeti kézikönyvének munkálatairól A ne héz ségeket leküzdve teljesítik feladataikat A Dunajská Streda-i Járási Építkezési Vállalat munkájáról Dr. Sziklay László, a Magyar Tudo­mányos Akadémia munkatársa, fő­iskolai tanár, a napokban a Szlovák Múzeum könyvtártermében előadás­ban számolt be A szlovák irodalom története című, a közeljövőben Buda­pesten megjelenő müvéről. A több mint 800 oldalas hatalmas kötet a legrégibb időktől napjainkig mutatja be a szlovák irodalmat a magyar ol­vasóközönségnek. Számos olyan kér­déssel is foglalkozik, amely újdonsá­got jelent a szlovák Irodalomtörté­netben. A szerző nem csupán tudomá­nyos ismertetést ad a szlovák iroda­lomról, hanem rámutat a magyar kul­túrával való pozitív kapcsolatokra, népeink több évszázados testvéri együttélésének tükröződésére Iro­dalmainkban A kötet nagy érdeklő­désre tarthat számot nemcsak a szlovák és a magyar irodalmi élet­ben, hanem országaink határain túl ls, mert vizsgálódási területe az ösz­szehasonlltó irodalomtörténet mód­szerével kiterjed más népek irodal­mára is. Az Andrej Mráz akadémikus, egye­temi tanár elnökletével tartott ösz­szejővetel hallgatóságától nagy tet­széssel fogadott előadást élénk vita köyette A hozzászólók többsége — Milan Pišút, Juraj Špitzer és mások — meleg szavakkal üdvözölte a szerző és az egész magyar tudo­mány úttörő lelentőségű alkotását. Az előadás után néhány kérdést tettünk fel Sziklay professzornak. — Mióta foglalkozik a szlovák iro­dalommal? — Közel három évtizede. A felsza­badulás előtt már Jelent meg egy kisebb terjedelmű szlovák irodalom­történetem. — Tapasztalható érdeklődés Ma­gyarországon a szlovák irodalom iránt? — A Filológiai Közlöny, a Világiro­dalmi Figyelő, a Studia Slavica és más folyóiratok gyakran közölnek tanulmányokat a szlovák irodalomról. A szegedi Pedagógiai Főiskola Szlo­vák Tanszékén tartott előadásaim mellett a nagyközönségnek is van alkalmam szólni északi szomszédaink Irodalmáról. — A professzor úr további tervei? — Újabb levéltári kutatások Szlo­vákiában és Magyarországon. A beszélgetés során megtudtuk, hogy a kézikönyv mér nyomdában van és a napokban megjelenik Ápri­lis végén Sziklay László Ismét Szlo­vákiába látogat könyve részletes meg­vitatására. — Erős meggyőződésem — fejezte be a beszélgetést a pro­fesszor — hogy a iövőben egyre job­ban fejlődnek majd a magyar és a szlovák közös kutatások, népeink kölcsönös megismertetése egymás [ irodalmával. Dr.- Sziklay László könyvét nagy érdeklődéssel várják a csehszlovákiai magyar dolgozók is, mert minden bi­zonnyal hozzájárul szlovák irodalmi ismereteink gyarapításához Zárójelben megjegyezzük, hogy egy technikai hiba megzavarta az ér­dekes összejövetelt. A termet ugyanis nem biztosították elég hosszú Időre, ezért több hozzászólás elmaradt, és az előadó is túlságosan gyors válasz­ra kényszerült. A illetékesek figyel­mébe ajánljuk, hogy a jövőben olyan helyeken tartsanak hasonló üléseket, ahol az épület dolgozói nem kopog­tatnak többször ís, hogy ideje már befejezni I —ki— Népgzadaságtejlesztésl harmadik ötéves tervünk második évében nagy feladat hárul a járási építkezési vállalatokra is. Ebből kifolyólag felke­restük a Dunajská Streda-i járási Építkezési Vállalatot, hogy elbeszélges­sünk a vállalat munkájával összefüggő kérdésekről. A beszélgetésen jelen volt Beke Ferenc, a vállalat Igazgatója, Kubik Árpád ökonómus, Fehér Gábor, a vállalat pártszervezetének elnöke, Baráth jenő, a szakszervezet elnöke és Markó Béla, a bérosztály vezetője. A berlini Történelmi Múzeumban megnyílt A német grafika a békeszer­ződés megkötéséről című ktállltás. Felvételünkön Walter Womacka A béké­ért című litograftáfa. (Zentrabild — CTK felv.) A KOMPLEX ELEMZÉS NÁHÁNY TANULSÁGA A vállalat tavaly szép eredménye­ket könyvelhetett el. Ennek bizonyí­tására felhozunk néhány adatot ls: A vállalat egész évi tervezett felada­tát 103,9, az egy dolgozóra eső mun­katermelékenység 107,7, a beruházási építkezések tervét 101,3 és a lakás­építés tervét 117 százalékra teljesítet­te. Ezek dicséretre méltó eredmények, különösen akkor, ha látjuk, milyen körülmények közepette érték el eze­ket. A most folyó komplex elemzés már eddig is számos fogyatékosságot tárt fel. A vállalatnak három részlege van: a Calovói, a Samorlni és a Du­najská Streda-i. Ezeken most értéke­lik a múlt évi munkát. Az eddigi ér­tékelésekből kitűnik például az, hogy sok nehézséggel küszöködtek az anyagellátásban. Ez főleg abból adó­dott, hogy az építőanyagot nem egy helyen raktározzák, hanem minden részlegen külön. Ennek következté­ben gyakran előfordult, hogy az egyik részlegen szükséges anyag a másik részlegen volt elraktározva, ám ez nem engedte elvinni az anyagot, ha­nem megtartotta magának, hátha esetleg szükség lesz rá. Ehhez aztán hozzájárult még az is, hogy a válla­latnak kevés volt a szállító eszköze. A vállalat dolgozói rámutattak arra, hogy az anyagellátás központi irá­nyításával jobban meg lehetne szer­vezni a szállító eszközök kihasználá­sát is. Természetesen ennek az a fel­tétele, hogy a szállító eszközöket egy központból irányítsák. Hátráltatja a vállalat munkáját az építkezések tervezésében és előkészí tésében mutatkozó hiányosság is. A vállalatnak már évek óta problé­mát okoz a tervezőosztály kiépítése. Kevés a mérnök, ezért gyakran nem tudják idejében elkészíteni az építke­zések tervrajzait. Ezáltal megkésnek az építkezések megkezdésének elő­készületei. Igaz, hogy ezen a téren mér történtek intézkedések, azon­ban ezek még nem biztosítanak alapvető változást. Aki keres — talál — szokás mondani. A vállalat vezetői keresték a szakembereket — s talál­tak Bratislavában hat tervezőt. Ezek Bratislavában dolgoznak, ez azonban kényszermegoldás. AZ IDEI FELADATOKRÓL Bár a komplex elemzést még nem fejezték be, az eddigi vizsgálatokból kitűnik, hogy ebben az évben több problémát kell megoldaniok. A válla­lat feladatai a tavalyinál három szá­zalékkal magasabbak Ebben áz évben több millió korona befektetéssel foly­tatják a két sertéshizlalda építését. Ide helyezik majd át a Calovói nagy­hizlaldát. Šamorínban 54 lakásegysé­get ékítenek s a vállalat építi a Du­najská Streda-1 szállodát Is. Ezek a nagyobb akciók. Helyénvaló, ha Itt megemlítjük azt, hogy a vállalat dol­gozói pártunk XII. kongresszusa tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, mely szerint ez évi tervüket decem­ber 20-ig teljesítik. (A múlt évben december 23-án teljesítették.) A dol­gozók tettrekészségére vall az is, hogy a Samorlnban épülő 54 lakás­egységet május elsejére akarják át­adni a lakóknak, vagyis egy hónap­pal a tervezett határidő előtt. Ezekután felmerül a kérdés, milyen intézkedéseket foganatosítanak a a komplex elemzés alapján az Idei feladatok sikeres teljesítése érdeké­ben? — A vállalaton belül március elsejével belső átszervezésre kerül sor Központosítják az Irányítást olyan értelemben, hogy a három-fokú Irányítás helyett két-fokú Irányítást vezetnek be, vagyis az igazgatóság közvetlenül Irányítja a mestereket. Az anyagelosztés Irányítását is köz­pontosítják. A MUNKAIDŐ ÉS A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA A munkaidő kihasználásának kér­dése a vállalatnál nem okoz különö­sebb problémát. A múlt évben való­ban csak kivétel volt az ötnapos mun­kahét — a dolgozók általában hat napot dolgoztak hetente. Az idén pe­dig egyáltalában nem kerül sor kivé­telre, mert jobb munkaszervezéssel ennek is elejét veszik. Más lapra tartozik a napi nyolcórás munkaidő kihasználásának kérdése. Ezen a té­ren már akad javítani való. Ez a kérdés összefügg a gépek Jobb kl használásával, vagyis a jobb munka­szervezéssel. A vállalat vezetősége azonban ezen is segít. A gépekkel eddig az egyes részlegek rendelkez­tek, s nemegyszer előfordult, hogy arra a gépre, mely az egyik részle­gen kihasználatlanul hevert, a másik részlegnek nagy szüksége lett volna. Ezért most központilag fogják irányí­tani a gépek munkáját is. Az egyes részlegékhez az építkezős harmono­gramjának magfelelően osztják be a gépeket. Ez arra serkenti majd az építkezés dolgozóit, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználják, ide­jében elvégezzék a tervezett munká­kat, mert ellenkező esetben a har­monogram szerint a gépeket áthelye­zik egy más építkezésre. A DOLGOZÓK SZAKKÉPZETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE A vállalat törődik ezzel a kérdés­sel is. Jelenleg ketten tanulnak a műszaki főiskolán Ez természetesen nem felel meg a vállalat igényeinek. Említettük már, milyen hiány van például a mérnökökben. Éppen ezért Egy hang 1957 A korábbi év alig különbözött elődjé­től, csak éppen a 10 koronás előleghez, jött még 4 ko­rona így mondogatták akkor — ez is valami. Most megtelt a terem. Az este 7 órára hirdetett gyűlés már fél nyolc­kor elkezdődik. Érthetetlenül jó a hangulat, mert a munkaegységenként tervezett 22 korona helyett csak 19 korona kerül kiosztásra. Nem ls volt még soha ennél nyu­godtabb szárszámadás. Nem zavarta volna az egyhangúságot semmi, ha a beszámolók, meg a hivatalos formasá­gok után az elnök fel nem teszi a kérdést: — Kinek van hozzászólása? Csönd. Nyugalom. Olyan más ez, mint azelőtt. Engem persze nyugtala­nít... Miklós bácsi kér szót .. Meg­könnyebbülök ... Már a notesz után nyúlok, de lélegzetemmel együtt a l$ezem is megáll. — Hét én csak ažt mondom, hogy hozzák a vacsorát. Nem annyira halk. mint amennyire egyetértő a moraj Talán csak én bot­ránkozom meg, hiszen a felszabadult mozgolódás a kedélyek felszabadulá sáról is beszél. Miért e jó hangulat? Értelmetlenül nézem a vidámság kö­zepette falatozó közösséget. Ogy lát­szik, a főváros mégiscsak messze van a Bodrogköztől. A vacsora szünetében Miklós bácsi­hoz hajtanak a gondolatok. — Mi történt magával? — talán szemrehányó a hangom — Hát bele nyugszik, hogy ilyen szerencsés esz­tendőben 3 koronával kevesebbet osz­tanak, mint amennyit terveztek? Bölcs mosolya hűt és bosszant. — Nem értesz te alihoz —, így ő. — Mit kell ahhoz érteni, hogy jól termett a gabona, a kukorica, meg minden, mégis 3 korona hiányzik. — Lassan a testtel —, jegyzi meg, miközben poharát emeli. — Én 600 munkaegységre számítottam, aztán 750 lett belőle. — De hiszen a 22 korona helyett csak 19 korona lett — érvelek. — Az.igaz — bölcselkedik ő —, de én'14 200 korona jövedelmet tervez­tem és 14 250 lett belőle. A 12 mázsa gabona helyett pedig 15-öt kaptam... ... Reggelig tartott a dáridó. • • « 1958-ban a 800 hektáros szövetke­zetből 4 embert küldtek mezőgazdasá­gi iskolába. A régi zootechnikus he­lyébe Miklós bácsit állították. 32 felszólaló zootechnikusságot) aki nálam jobban moly konferencia? Az. A velem szem tudja Én fütyülök az egészre ben ülő traktoros a jelentkezési ív Este a nagy vigalom egyik csendes után nyúl. Van mondanivalója. Mert percében megszólítom Miklós bécsit, ugyebár miért nincs gépszín... Így — Kár volt azért annyira felhevül- töt )b a javítás, költségesebb a terme­nl. Hallgat. Szeme az asztalra szegező­dik. Mintha a bortócsa kötné le a figyelmét. Ojra kezdem. — Persze, ha ismerték volna a be­tegség tüneteit... De ami késik, nem múlik ... Hiszen a könyvek ... Cinikusan elmosolyodik. — Nagyapám még a betűt sem is­merte, azért tudott disznót nevelni. 1959 Délelőtt tíz órakor [február elejénj megkezdődik a gyűlés. Vannak vagy 120-an. A részt­vevők fele asszony és fiatal. Fél ti­zenkettőkor kezdődik a vita. Délután félnégy tájban még legalább öten kí­vánnak szólni. Rengeteg a probléma. Miklós bácsit megbírálják, mert bár sertéshúsból többet adtak el, mint amennyit az állami terv előirányoz, azt a 34 süldőt —, amelyek 30—40 kilogrammosak voltak, amikor el­pusztultak — nem lehet szó nélkül hagyni. Miklós bácsi ?értődötten ugrik fel. — Hát akkor csinálja (mármint a )és. Mér írná is a hozzászólás témáját de ... Hát igen. Ceruzáról még elfe­ledkezett a rendezőség. (Szerencsére a szomszédjának akad a zsebben.) De nem ez a lényeg. Arról dönt a tag­ság, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. így dolgoztak, így gondolkoznak, erről beszélnek. Érdekes, hogyan változik az ember. A parasztember. Aki 10 évvel ezelőtt még baltát fogott a traktorosra. Hall­* * * gatok, figyelek. Miklós bácsi voná­sait vadászom. Nincs a vezetőségi 1960-ban az volt a legérdekesebb,' asztalnál. Ott ül a tömeg között. Néha hogy az új kultúrház a zárszámadás elkomolyodik, gyakran mosolyog. Én napjára kicsinek bizonyult. Igaz, hogy bosszankodom. Csak nem tették kl a tervezett összegnél munkaegységen- a szűrét a vezetőségből? ként 3 koronával többet osztottak. Szomszédomat kérdem. Párttag 1933 S hogy ki ne felejtsem. Akkor Miklós óta. Kommunista, bácsi jött hozzám. Azt mondja: — Dehogy tették — mosolyog a — Ogy hallom, hogy kijött valami kérdésen. — A múlt nyáron felvettük új könyv az állattenyésztésről. Ha a pártba. Októbertől pedig az egyéves megkapnád, jó lenne a szövetkezet­nek. Egy kis szépséghiba 1962 Zsúfolt a hatalmas terem. Az asztalo­mezőgazdasági technikumra Jár. A fia ipeg a négyévesbe. Abból mérnököt akar nevelni. Azt mondogatja — ta­nulni sose késő. Meg hogy a mező­gazdasági munka ls tudományos fog­lalkozás. Ravaszul hunyorít. A könyvelő arról számol be, hogy kon újságok, fris- 470 eze r koronával több volt a jöve­sítők, természetesen poharak 'is, és delem a tervezettnél. Részesedésre még valami, amin megakad a szem. meg négy koronával Jut több munka­jelentkezési ív. Ez meg mi? Hiszen egységenként. nincs a faluban egyetlen magángazda A vitafelszólalások 90 százaléka sem. Közelebb hajolok Név, a vita- mégis bírálat. A XII. pártkongresszus felszólalás témája.. olvasom tovább, évében többet, jobbat akarnak. Mi a csoda, hisz ez már egészen ko- HARASZTI GYULA ebben az évben tlz dolgozót akarnak megnyerni a műszaki főiskolára. Bár ennek csak több év után veszik majd hasznát, mégis helyes az, ha saját kádereket nevelnek, mert jelenleg éppen az ezen a téren elkövetett mu­lasztásokat sínyllk. A vállalat kere­tében működik egy hároméves esti ipariskola ls, melynek 24 hallgatója van. Ezek nagyrészt építésvezetők, technikusok lesznek. Az építkezéseken dolgoznak olyan munkások, akiknek nincs mestersé­gük, de az évek hosszú során vala­milyen szakmában nagy gyakorlatra tettek szert. A vállalat vezetősége ró­luk sem feledkezik meg. Számukra jelenleg egy 248 órás tanfolyamot szerveznek, melynek sikeres befejezé­se után segédlevelet kapnak. Ilyen tanfolyam nyílik Calovón február ele­jén harminc hallgatóval. A tanfolyam megszervezése a másik- két részlegen is folyamatban van. Ezenkívül külön­féle rövidlejáratú szaktanfolyamot rendeznek. SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK — ÉS AZ ÜJlTOMOZGALOM A vállalat múlt évi jó eredményei­hez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny. Tavaly a vállalat dol­gozói több mint 200 százalékra tel­jesítették kötelezettségvállalásaikat. S bár a múlt évi eredményekből arra következtethetünk, hogy az idén sem vallanak szégyent, mégis szóvá kell tennünk a szocialista munkabrl­géd mozgalmat. A vállalatban tizenegy kollektíva versenyez a szocialista bri­gád címért. Ez pedig ilyen nagy vál­lalatnál elég kevés. Ügy véljük, ezen a téren több lehetőség is lenne, bár a brigádok szervezésénél nehézsége-: ke? okoz, hogy a munkások szétszór­tan dolgoznak az építkezéseken. Kö­rültekintőbb szervező munkával azon­ban ezen a téren is eredményesebb munkát lehetne végezni. A szocialis­ta brigád címért versenyző kollektí­vák eredményei is amellett szólnak, hogy érdemes minél több brigádot szervezni. Ezt igazolja a Calovói rész­legről Beke László brigádja — mely a múlt évben 144 százalékra teljesí­tette feladatát — és Mucska József brigádja a Dunajská Streda-i részleg­ről. Figyelemre méltó eredményt érnek el a vállalat újítói. Több példát is sorolhatnánk fel. Bugér Béla garázs­mestertől kezdve. Most azonban csak egyet említünk meg. Különösen ki­emelkedik Németh János, Németh Bé­la és Cserepes Kálmán közös újítása a hőszigetelő polisterén (műanyag) villanyárammal történő szeletelésére. Ezt a műanyagot eddig körfűrésszel vágták, eléggé körülményesen és sok hulladékkal. A szeletelés új módsze­rénél nincs hulladék s a munkater­melékenység mintegy nyolcvan száza­lékkal növekszik. A lemezek felülete is simább. A vállalatban már használ­ják ezt az újítást, mivel azonban ezt nemcsak náluk, hanem országos vi­szonylatban is meg lehetne valósíta­ni, Jóváhagyás végett felküldték Prá­gába s most várják az eredményt. Az építkezési vállalat behatóan fog­lalkozik minden olyan problémával, mely hátráltatja, a kitűzött feladatok teljesítését. Sikereiket nem érik el símén, vannak nehézségek, melyek­kel kemény harcot vívnak. Sok nehéz­séget okoz például a véllalat nem megfelelő elhelyezése. Szűk terület áll rendelkezésére, nincsenek megfe­lelő raktárai sem, az anyagok a sza­bad ég alatt az időjárás viszontag­ságainak vannak kitéve. Nemcsak a deszkák, csövek, lemezek stb. hever­nek az udvaron szinte megközelíthe­tetlenül a sártól —, hanem kint áz­nak a boylerok, a kész ablakrámák, az értékes gépek. Ez fáj a vállalat vezetőségének, bosszantja őket, de tehetetlenek. Nem tudják hová he­lyezni az anyagot. Ezért éppen ideje, hogy a járási nemzeti bizottság fog­lalkozik a kérdéssel. A vállalat új helyet kap saját építkezésére. Ebben az évben kétszázezer koronát ruház­hatnak be, azaz bekeríthetik az épít­kezés helyét és egy őrszobát építhet­nek. Ez azt jelenti, hogy az építkezési vállalat legkevesebb még két évig ott lesz, ahol most van. Nem lehetne addig is valamilyen raktározási lehe­tőséget találni részükre? Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy a Dunajská Streda-i Járási Építkezési Vállalat minden erejével azon fára­dozik, hogy a harmadik ötéves terv második évében kitűzött feladatokat a lehető legsikeresebben teljesítse. Az üzemi párt- és szakszervezet együttműködik a vállalat vezetőségé­vel, tudják; hol szorít a csizma s fog­lalkoznak a problémákkal. Természe­tesen nincs olyan jó, ami ne lehetne jobb is. Vannak lehetőségek a szer­vező munka megjavítása és a szocia­lista brigádmozgalom népszerűsíté­sére ls. A még jobb munkára min­den eszköz a kezükben van. KEREKES ISTVÁN 1962. január 31. fj] SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents