Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-30 / 29. szám, kedd

0 ^S'wssssssswssssssssssssssssssssssssssssssm \ | Néhány perccel i a műszak előtt § ^ Alacsonyra merészkedett, fakó, ^ párás felhők húznak el Handlová | felett. Az éjjeli fagy még tartja ^ magát, s fgy a Nagy-bánya felé ^ siető lábak kopogása erősen vissz­^ hangzik a pirkadatban. Korom és ^ finom szénpor lebeg a levegőben. ^ A bánya tornyán vörös csillag ^ világít, ami azt jelenti hogy jő áll ^ á bányászok szénája, nincs lemara­^ dás a termelésben. Ellenkezőleg, | január első napjától... ^ — Jóval túlteljesítjük tervünket munkába siető Bai — Nős? ^ — Az vagyok. | Rövid csend áll be. s § — Tetszik a bányában? | — Ki lehet bírni — válaszolja ^ mosolyogva Bai elvtárs. ^ Derűsen nézem a huszonöt év ^ körüli, szélesvállű fiatalembert, ^ miközben arra gondolok, hogy ^ azon emberek közül való. akik ^ nem ijednek meg, nem félnek ^ a munkától. ^ — Lehet, hogy megtoldom még ^ egy évvel. . Persze, ez attól függ, ^ hogy mit szól majd az asszony .. . fc — Olyan erélyes a felesége? — ä vágom közbe. a § — Ä, dehoi ^ dehogy ... Tudja, az úgy ^ van, hogy én szeretek vele min­^ dent megbeszélni .. ^ — És ha ellent mondana 1? Arca elkomolyik de nem kell feleletére. olyan asszony, az én De nem ám ... Ezt mondja és érzem, hoey iga ^ laszol: ^ — Enc nem luuun vaiuü&uiiu ^ mert rövid négy hónap alatt le ^ hetetlen megismerni — számomra ^ eddig nem ismert munkahely — ^ termelését gátló vagy elősegítő ^ problémáit. Most csak arra gondo­^ lok, hogy minél Jobban kitanuljam § a bányászmesterséget... amit mond — vála­zavartan, de belül azt sűg­hogy nem minden fiatal Ez a rövid történet ar­tanúskodik, hogy Bai László § egyike azon fiataloknak, akikben ^ lehet bízni... Ű tanulni akar ^ előbb 1 Nagyobb tudást szerezni, ^ mert tudja, hogy csak ezzel a ^ fegyverzettel lesz képes jól elsajá­^ títani új mesterségét. És érzi, | hogy csak így lehet jő bányász .. ^ És ki tudja, hogy nem választja-e ^ egyszer állandó foglalkozásul a & bányászotot? Š (kÜ A kötelezettségvállalók szava: Öt helyett négy év alatt... Horná Lehota ... A vasúti megálló­tól a falu felé menet Strežo Anton­nal találkoztam. Az eléggé koros, de még mindig fürge járású bácsika el­beszélte, hogy itt a szomszéd faluban az Oravský Podzámok-i fürésztelepen dolgozik. Munka után meg a szövet­kezetben segít. — Sokat dolgoztam ennél az Istál­lónál is, míg felépült — mutat a telep felé az egyik épületre, s mikor lát­ja, hogy a szövetkezet iránt tüzete­sebben érdeklődöm, többek között megjegyzi: Olyanok a tehenek, mint­ha „mézet ennének' ... Később a helyszínen kiderült, hogy az állomány valóban szép, s meglát­.szik rajta a rendszeres gondozás, pe­dig az etetők s egyben a fejők cso­portját csaknem asszonyok képezik. Egyedüli férfi, aki közöttük van, Ján Reguli. Ö is a fűrésztelepen dolgozik' és hogy mégis etet, ennek az a ma­gyarázata, hogy a reggeli műszakban dolgozik. Öt kérem meg kalauzolásra. — Ezeket a teheneket a Forgáč­család gondozza, azokat meg a Klin­čik-család — magyarázza a fiatalem­ber. Jelenleg a Forgáč-családból a fele­ség etet, rakja a tehenek elé az illa­tos hegyi szénából vágott szecskát. A Klinčik-családból meg egy alig 18 éves lány alomszalmát hord (máskü­lönben elárusítónő), de amint mond­ja — mindjárt jön az anyuka is se­gíteni. Amott Pavlina Stetinová vaka­rőval tisztítja a teheneket. — Takarékoskodunk az alomszal­mával, — mondja válaszként, mikor érdeklődöm, hogy vajon este is tisz­títják-e a jószágot? — Bizony reggel és este is kell tisztítani őket, reggel mossuk a teheneket, este meg vaka­róval és kefével tisztítjuk. Érdekes, hogy Reguli elvtárs így beszél: ezek a tehenek ezé a csalá­dé, azok amazé. Erre az ember úgy gondolná, hogy mivel nincs állandó gondozójuk, az eredmény sem lehet bíztató. A valóságban azonban nem így fest. A szövetkezet 26 800 liter tejjel többet adott el tavaly, mint amennyit tervezett. S hogy a szövet­kezetben miért uralkodik ez a közös fRHTOfflfr Pult (Él! Január 16-án betértem a Veľké Bla­hovó-i önkiszolgáló boltba. Dohányt akartam vásárolni, meg is kaptam azonnal. A baj ott kezdődött, amikor cigarettapapírt is kértem a dohány­hoz. Az jizlet dolgozója az előtte fek­vő újságot nyújtotta cigarettapapír helyett. Kértem, hívja ki a raktárbői az üzletvezetőt. Ez meg is történt, majd jelenlétemben érdekes párbeszed kezdődött az üzletvezető és a dol­gozó között. A cigarettapapírt a ke­zükben tartva arról tanakodtak, hogy adjanak-e vagy sem. Nem vártam meg a vita eredmé­nyét, hanem a dohányt is visszaadtam és távoztam. Csak azt szeretném még tudni, hogy kinek a részére tart­ják az üzletben az árut, és milyen meggondolás alapján árulnak bizo­nyos cikkeket közvetlenül a raktár­ból, vagy a pult alól? Kovács József, Veiké Blahovo .ÍÍSÍ •fT.i : \ * \ K A TVAROŽNÄI SZÖVETKEZET (brnői járás) tagsága a CSKP XII. kong­resszusának tisztelétére vállalta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Egyúttal felhívással fordult az ország vala­mennyi szövetkezetéhez, hogy váljanak a nemes kezdeményezés követői­vé. A kezdeményezők jő példát mutatnak, hiszen január 15-ig 50 mázsa sertéshúst, 50 mázsa marhahúst és 10 000 tojást adtak piacra s napon­ként 1300 liter tejet juttatnak közelíátásunknak. A képen: a szép ered­ményeket elért fejők egy csoportja. (E. Bican —CTK— felvétele) gondozási módszer, legtalálóbb ma­gyarázatot talán Reguli elvtárs adja. — Két lányunk férjhez ment, a két űj család házat épít, mert tudja, ho­gyan van ez ma, — fűzi közbe. — Az egyik lányunkat már kisegítettük, úgy járja, hogy a másikat is segítsük, s ha két részről jön a jövedelem, többet adhatunk. A faluból sokan dolgozunk a fűrésztelepen vagy más üzemben, de ha nem segítenénk a szövetkezetben, a jövedelem is kisebb lenne. Jozef Kaňúr agronómus szerint az üzemben dolgozók közül akadnak olyanok is, akik elkerülik a szövet­kezetet, de a többség segít. Ennek az együttműködésnek nagy jelentősége van és az eredményekben kedvezően tükröződik. Az irodában a XII. párt­kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalásról szóló iratot teszik elém. Dióhéjban foglalva ez számol be a tavalyi gazdálkodásról, valamint az idei év célkitűzéseiről Tavaly a szövetkezet a terven felül eladott áruk révén a pénzügyi tervet 118 százalékra teljesítette. Eredmé­nye, hogy a munkaegység értéke 14 koronáról 16-ra növekedett. A veze­tőség úgy tervezi, hogy ebből 15 ko­ronát kifizet munkaegységenként és a visszamaradó egy koronával a tar­talékalapot 120 000 koronára tölti föl, hogyha esetleg áttérnek a szilárd dí­jazásra', legyen egy kis tartalék. Az irat ennyit árul el a múltról, illetve a jelenről. És mennyit a jövőről? Többet. Többek között a szövetkezet azt tervezi, hogy rozsból és árpából 25 .mázsát, búzából 22 mázsát, zabból 18 mázsát, burgonyából 200 mázsát, szé­nából 36 mázsát termel hektáronként. Szembetűnő a gabonaneműek nagy hozamának terve, mert hiszen az Ár­va-vidék arról volt nevezetes, hogy ott csak 10—12 mázsa gabona terem hektáronként. — Az már a múlté — győz meg Chomistek František, a szövetkezet elnöke. — Tavaly az átlagos hozam 4,5 mázsás műtrágya adagolás mel­lett több mint 21 mázsa volt hektá­ronként. Az idén 7 mázsa műtrágyát szánunk egy-egy hektárra. A múlt és a ma gazdálkodása kö­zött gyökeres a változás s amint a hozamok mérlege mutatja, a jelen serpenyője nyom többet. Mert ha ma nagyobb is az önköltség, a műtrágya, a gyomirtószerek, a tökéletesebb földművelés miatt, a föld nem gyomot terem, mint régen, hanem a volt ho­zamoknak a kétszeresét. — Célkitűzésünket valóra váltjuk 1 — biztosít felőle az elnök. — A 84 állandó tagra és a 132 dolgozó segít­ségére támaszkodunk. Ezt a kötelezettségvállalásról szóló irat is említi, amit 72 egyén és 10 csoport aláírása támaszt alá. — Mindent elkövetünk, hogy sokat termeljünk — vélekedik Bencúrová Mária, az egyik tag. — Becsületes munkával sokra me­gyünk — egészíti ki Kovačíková An­na. Ök a növénytermesztésben dolgoz­nak. Kijelentésükre eszembe jut az elnök iménti megjegyzése: — Jöjjön el tavasszal, meglátja, ho­gyan megy itt a munka. Reménytkeltő bíztatás és ez adja rá az alapot, hogy az állatgondozók 63 ezer liter tej helyett 113 ezer li­ter tejet adhatnak el, a hús eladási tervét viszont 124 százalékra, a to­jásét meg 125 százalékra teljesíthe­tik. Szóval a tavalyi évhez viszonyít­va 48 százalékkal adhatnak el több árut, mivel a növénytermesztők 25 százalékkal növelik a termelést. A Horná Lelrota-i szövetkezet nem nagy, mindössze 511 hektáron gaz­dálkodik Ebből a szántóföld csak 93 hektár, de a szövetkezetesek meg­találták a módját, hogyan termelhet­nek többet, hogy a többtermelésből 226 700 korona bevételük legyen. A munka jó serkentőjeként szolgál a többletbevételből prémiumra szánt 100 000 korona, amelyből ki-ki érdem­szerint részesül. A növénytermesztők három csoportja, valamint az állatte­nyésztők versenyre kelnek, hogy* mél­tó helyet foglaljanak el a termelés­ben. A párt XII. kongresszusát méltó módon köszöntik a szövetkezetesek és versenyre hívják ki a Dolný Ku­bín-i járás többi szövetkezetét, hogy hasonló teljesítményre vállalkozza­nak. A lehotaiak azonban már a jövőre is gondolnak, 1500 köbméter kom­posztot készítenek az idén. Tervbe vették, hogy a földeknek több mint a negyed részét szerves trágyával ja­vítják meg. Tervük az is, hogy vala­mennyi takarmányt hideg levegővel szárítanak, valamint herét silóznak. Az ő vidékükön, ahol rendszerint sok a csapadék, mindkét eljárással sokat javíthatnak a takarmányok tápérté­kén. Ha a próba sikerül, jövőre nagy­ban alkalmazzák a műszárítást és he­resilózást, és akkor bizonyára olyan kötelezettségvállalással állnak majd elő, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesíthetik. BENYDS JÖZSEF Céljuk a Közmegelégedés A STÜROVÖI HELYI GAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT DOLGOZÓI tavaly jelesre vizsgáztak. 1961-ben kétszer is el­nyerték a helyi szolgáltatások kerületi vándorzászlaját és egyszer a szakszer­vezetek járási tanácsának vándorzászlú­ját. A vállalat egyik irodahelyiségében Matus Anton tervező tájékoztat bennün­ket eddigi eredményeikről. ® A MOSODÁN KlVÜL MIT TERVEZ­NEK MÉG AZ IDÉN? — Szolgáltatásaink olyan változatosak, hogy lényegében mindenünk megvan, amivel a városka lakosságának igényeit kielégíthetnénk. Persze, ez nem jelenti azt, hogy az idén nem bővítjük szolgál­tatásainkat. Különösen a környékbeli falvak lakosságára leszünk tekintettel, ezért fejlesztjük — például a fodrásza­ton és tervbe vettük a Szolgáltatások Házának építését is. Szolgáltatásaink a lehető logváltozatosabbak. Foglalkozunk többek között fafűrészeléssel, van tájé­koztató irodánk, taxiszolgálatunk, képrá­máző, könyvkötő műhelyünk, fehérnemű javító csoportunk, mi intézzük a ké­ményseprést, szemétgyűjtést és vaskapuk készítését is vállaljuk... A csaknem tíz millió korona beruházással épülő Szolgál­tatások Házában a legkeresettebbeket helyezzük majd el. ® MILYEN SIKEREKKEL SZOLGÁLTAK RÁ A KERÜLETI VÁNDORZÁSZLÓRA? — Tervünket minden hónapban 100 százalékon felül teljesítettük. Az önkölt­ségi alapot sosem léptük túl, és mindig elértük a tervezett nyereséget. Pedig na­gyon sokszor komoly nehézségekkel is küzdünk. Főleg az anyagbeszerzéssel van baj. A tervhez nem kapjuk meg a szükséges anyagokat a központi elosz­tó helyekről, a hiányokat magunknak kell bevásárolnunk. Ez nagyonis költsé­ges és sok időt vesz igénybe. Nemegy­szer magunk segítünk az anyaghiányon a rendelkezésre álló nyersanyagok fel­használásával. Szocialista munkaverseny is folyik nálunk, egyik munkacsopor­tunk versenyez a szocialista munkabri­gád címért. ® VOLT MÁR ESET ARRA, HOGY PA­NASZT TETT A VÁSÁRLÖ A SZOLGÁLTA­TÁS ROSSZ MINŐSÉGE MIATT? — Nem! Ilyen esetünk még nem volt. Sem a minőséggel, sem az árakkal nem volt baj. Körülbelül egy hónappal eze­lőtt közvéleménykutatást tartottunk. Itt sem akadt erre vonatkozó bírálat. Ezek alapján jogos a jeles osztályzat. Figyelembe kell vennünk azt ís, hogy a šturovói helyi gazdálkodási vállalat munkáját, szolgáltatásait nemcsak a vá­ros és a környék veszi igénybe, banem Šahytól Nové Zámkyig és Želiezovcétôl egészen Komárnöig terjed működési te­rületük. Becsületes munkájuk híre tehát mesz­sze túllépte a városka határait. Most 1SB2 elején is azt tekintik első felada­tuknak, hogy a kiharcolt jó hírnéven ne Jó gazda módjára essen csorba. (szó) TJogy s mint Jóska bátyám? — " szólította meg a badíni szövet­kezet könyvelője munka közben Jozef Leštákot, a hatodik évtized felé kö­zeledő állattenyésztőt. — Köszönöm, Búr elvtárs, nincs semmi baj, csak egészség legyen! — válaszolja kissé megilletődötten és jó illatú, zamatos ízű takarmánnyal megtölti a hízómarhák jászolát. A könyvelő hóna alatt; iratokkal bélelt, vastag dossziét szorongat. A szövetkezet ügyes-bajos dolgai, vala­mint az idei évre szóló termelési javaslatok lapulnak benne. — Már minden csoport és egyén ki­fejtette véleményét a tervekkel és a termelés fokozásának lehetőségeivel rolt állatok súlygyarapodása fokozá- Büszkén• mutogatja a gömbölyű tes­sának. Arról sem feledkezhetünk meg, tű hízómarháit, miközben népes bt­azonban, milyen lesz ez idén a bor- rodalmát járjuk. Szűkös takarmányo­júválasztás. Ettől is függ nagymér- zás mellett is tavaly átlagosan 60 tékben mennyi húst termelhetünk... dekúra emelte a súlygyarapodást. Jóska bácsi az érvek egész soroza- _ Há[ ez Mén m/ f re Wre k. tát említi, melyek közvetlenül vagy szik? közvetve bizony lényegesen befolyá­solják a hústermelést, az állatok hasz- „ ~ Eze r} ™ ar én 1 5 gondolkoztam, nosságának növelését. Az állatte- Sokszor órákig kell az embernek tör­nyésztő szavaiból csak most bonta- m , a W**' h o3 lJ o Iy a n takarmányada­kozik ki, hogy az ä bizonyos „egyet- g tll s z?márľa tem' 6' ' " ^^ u termetes iukuíusuiiuk teitetuseytziuei len feladat milyen sokrétű, szerte- „i:v.<.ánoc (oJiá.iňi-L j™ kapcsolatosan, még Jóska bácsi elgon- ágazó tevékenységet, szívós munkát " ^Jíebít ľ J követel meg mind a vezetőktől, mind E nélkül nem lehet sulygygrapo­a tagságtól da s• Ha teflat {dvaly 60 dekás volt az évi átlag, idén 80 dekás napi súly­4 könyvelő előhuzigálja a cso- gyarapodásra vállalkozom! l t Portok, egyének saját kezűleg A takarmányelőkészítőben aztán ezt ben kiüríti a takarmánuos-csille tar- felajánlásait. Jozef Lesták ar- a vállalását aláírásával is megerősí­talmái mraaíaT^lM^keM g^ľ^f Myehaz okmányokat. fí# d e magatartásából arra következ­TTl'A ell eJ° LJ a.l ff._iľ, S Zf:: eÍ-5. r Tekintetet akaratlanul is ottfele,ti a tetek hogy az öreg mégsem elég e. fégvállalásán " , e'° nŐk kötelezet t' dett az eddigi eredményekkel. Í e­Ĺ'Teháľ%y...- dümmög magá- . - Számszerűleg fejlesztettük az ál­ban, - pont engem hagytak utoljá- latá l^anyt - huzakodik ismét elo, ra...- érződik ki hangjából a sér- ijLS/^ minőségileg is ,a­tődöttség. vitanunk kell. — Már tegnap is kerestük, — vi- A könyvelő megelégedetten Iktatja gasztalja a könyvelő, — de nem ta- b e Jőska bácsi vállalását a szövet­láltuk az istállóban. kezet tagjainak felajánlásai közé, A paraszti büszkeség, sértődöttség melyek egyben méltó választ jelen­úgy látszik megmételyezte az állat- lenek a tvarožnái szövetkezetesek tenyésztőt. Ezt most félre kell ten- felhívására. nie, hiszen közös ügyről az egész rjtközben még sokat beszél Súr szövetkezetről van szó. Ebben a ker- U ei„ tá r<. n Ž p räic óiintteni,űc?tfi máját és elgondolkozik. Tekintete dés ben pedig már önérzeténél és kö- m a e l^tklzTtL?Mn akfk ei azonban elárulja, nem marad adós a telességtudásánál fogva sem marad- nondolásZat észrevételt nf m lönnyfa ÄÄ^TS, szT S H J^Ä^CST- FsT?, T^Í net után mégis cíak előtör belőle ^^ ^ezet ö L .\ Ul a™' gazdaságosabb módsze- a párt XII. kongresszusának ttsztele­reket kutatta vilageleteben, s ezt a tér e. 1S0 mázsa hú s, 65 ezer liter tej ^ÄÄÄS 9yUm0 h ^gyéb mezőgazdasági - terven fl ... _ „ luli — terméket, a szövetkezetnek — Mindig az volt a tervem, — .. .. ; ^ . , ^ T, szól csendesen, - minél több hízóál- ped lf n a^ b , bf vfJ el t < elen t- J ó latunk legyen. Fontos ez a jövede- Q azd a módjára érlelődött meg tehát lem és a trágyatermelés szempontjá- bennük az elhatározás, ból... dolását kell papírra vetni, hogy a ja vaslatokat, észrevételeket belefoglal­hassuk a tervekbe — árulja el a könyvelő. Az ölestermetZjrsállattenyésztő. köz­és kezét törülgetve hozzánk lép, hogy kezet szorítson ritka vendégeível. —Na tessék — fújja ki magát — most már zavartalanul beszélgethe­tünk. Miről is van szó? A beszélgetés azzal kezdődött, hogy a szövetkezetben tulajdonképpen már csak „egyetlen" feladatot kell meg­oldani ahhoz, hogy ez idén lényege­sen fokozhassa az árutermelést. Az a kérdés tehát, milyen mértékben akar hozzájárulni ehhez Jóska bácsi részlege? Az öreg följebb tolja a fején kucs­a szó: — Az árutermelést növelni?... na gyon szép dolog... Dehát nem raj­tam múlik, hogy milyen mértékben fokozhatom a súlygyarapodást. Be­széltek-e már a növénytermesztési csoport tagjaival? Ha Ok több és jobb minőségű takarmányt jognak termel ni, semmi akadálya a hizlalásra so­SZOMBATH AMBRUS ÜJ SZO 4 A W 0 2 i anuár 3 0-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents