Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-30 / 29. szám, kedd

Ä jelenleg! erőviszonyok még a legkisebb nemzet számára is lehetővé teszik, hogy felszabaduljon az imperializmus járma alól Fidel Castro interjúja a moszkvai Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőjével Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda január 29-i számában közölte Fidél Castrónak, Kuba forradalmi kormánya miniszterelnökének interjúját. Fidél Castro január 23-án fogadta Havannában Pavel Szatyukovot, a moszkvai Pravda főszerkesztőjét és Alekszej Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, s válaszolt kérdéseikre. Fidél Castro kijelentette, hogy a nemzeti felszabadulás és a teljes nemzeti függetlenség a legfőbb és legfontosabb, amit a forradalom győzelmével elértek. Kuba megszabadult az amerikai imperializmus gyámkodásától. Ez a forradalom legjelentősebb vívmánya. A kubai forradalom nem a burzsoázia forradalma volt, amint ezt az Imperialista propaganda állította. A forradalomban a „felsőbb" osztályok egyetlen képviselője sem vett részt. A forradalom résztvevői munkáseredetű fiatalok, munkások és parasztok, a dolgozó emberek és alkalmazottak voltak. A forradalom a parasztságot megszabadította az éhségtől és a munkanélküliségtől. A dolgozó parasztsággal szemben olyan politikát érvényesítettünk, amely megteremtette a parasztság és a munkásosztály közötti szövetség alapját. A nagybirtokokat azonnal besoroltuk a népgazdaság szocialista szektorába. Nem sürgettük a kisgazdákat, hogy lépjenek be a szövetkezetbe. Mindenkinek megvan a lehetősége a szabad választásra. Mégis kiváló sikereket érünk el, mert a parasztok saját forradalmuknak tekintik a forradalmat. A miniszterelnök közölte, hogy Kubában az ipart 90 százalékban államosították. Ezzel létrejött az ország tervezett fejlesztésének alapja. A kubai forradalom mélyreható kulturális forradalmat hajtott végre, minden lakosnak lehetősége van arra, hogy tanulhasson. Ma minden fiatal ember főiskolát végezhet. A forradalom elhatározta, hogy egyetlen év alatt felszámolja az írástudatlanságot. Az írni és olvasni nem tudók száma az országban 3,9 százalékra csökkent, és a legalacsonyabb egész Latin-Amerikában. Érdekes, hogy éppen azokban a napokban jelenthettük be az írástudatlanság felszámolását amikor az USA elhatározta. bogy 50 millió dollárt utal ki az írástudatlanság Yd ňven belüli felszámolására az Egyesült Államokban. Ezzel az Imperializmus központja maga ismerte be, hogy a kubai nép. amelyet 50 éven át kizsákmányolt, ma túlszárnyalta az Ujabb dollárözön hidegháborús célokra Az amerikai képviselőház határozatot hozott a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság működésének folytatásáról és egyben 350 000 dollárt szavazott meg a bizottság 1962. évi költségeinek fedezésére. alapvető műveltség színvonala terén az Egyesült Államokat. Népünk három év alatt ideológiailag igen sokat fejlődött. Nagy lépést tettUnk az emberek forradalmi öntudatának fejlesztésében. akikbe az amerikai imperialisták 60 éven át reakciós gondolatokat igyekeztek beoltani. 5 forradalom győzelme óta eltelt három év alatt Kuba megszilárdította védelmét. Fegyveres erői a nép vívmányait védik. Nagyra értékeljük baráti kapcsolatainkat a szocialista tábor országaival, ami kedvezően hat országunk gazdasági fejlődésére. Nincsen cukorfeleslegünk. Mindent, amit gyártunk, el is tudunk helyezni. Kuba nagy előnye az, hogy nincsenek olyan problémái, amelyekkel az imperializmustól fUggő országok küzdenek. A köztársaságnak tekintélye van az amerikai kontinensen és az egész világon. Kuba példája hat a latinamerikai nemzetekre és az imperializmus által kizsákmányolt más népekre, s azt mutatja, hogy a jelenlegi erőviszonyok közepette még a legkisebb nemzet is felszabadulhat az imperializmus járma alól. Fidél Castro interjújában jellemezte Kuba ipari és gazdasági fő feladatait. Az ország nagyszabású iparosítása évtizedünk második felében kezdődik. A következő öt évben nikkelbányászatunk a második helyet foglalja el a világon, ami a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítségének köszönhető. A miniszterelnök interjúja további részében Kuba külpolitikájával foglalkozva kijelentette, hogy Kuba támogatja minden ország nemzeti felszabadító mozgalmát, támogatja a békét, mert ez megfelel az egész emberiség érdekeinek. Az Amerikai Államok Szervezete tagállamai külügyminisztereinek értekezletén nagy eszmei harc (olyik az önrendelkezési jog és a szuverenitás elismerését követelő nemzetek és az imperializmus bábjai között. Latin-Amerika minden népe tudja, hogy az amerikai imperializmus jogot formál e világrész országainak belügyeibe való beavatkozásra. Mindenki tudja, hngy Kuba a nemzetek önrendelkezési jogáért harcol, és ezért álláspontját Latin-Amerika minden népe támogatja. Kuba a külpolitika terén a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tartja szem előtt. Minden áron el kell kerülnünk az atomvilágháborút, amely katasztrofális következményekkel járhat az emberiségre. Fidél Castro ezután vázolta azokat a feladatokat, amelyek a forradalmi szervezetekre várnak. A legfontosabb feladat, — mondotta, — hogy forradalmi kádereket neveljünk. A kubai forradalom ma erősebb és egységesebb, mint eddig volt. Eszmeileg teljesen kiforrott. Szem előtt tartja azt, ami a legfontosabb, — a marxizmuson és leninízmuson, valamint az egész nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatain alapuló sziklaszilárd egységei. Az imperialisták több ízben is azt igyekeztek állítani, hogy forradalmi harcunk első napjától fogva marxisták voltunk azonban ezt titkoltuk. Ez további imperialista hazugság. Amikor forradalmi harcba léptünk, mar rendelkeztünk a marxizmus-leninizmus bizonyos ismereteivel, rokonszenveztünk velük, azonban ínég nem nevezhettük magunkat marxistáknak és leninistáknak, éppen úgy, amint egy kezdő zeneakadémiai növendék sem nevezheti magát művésznek. Fidél Castro lelkesedését fejezte .ki a szovjet nép által elért óriási sikerek felett Köszönettel és hálával tartozunk a szovjet népnek azért a segítségért, amelyet nekünk nyújtott és nyújt. Ez teszi lehetővé, hogy megálljuk helyünket az amerikai imperializmus gazdasági és katonai támadása elleni harcban. Nagyon jöl tudjuk, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor és azon segítség nélkül, amelyet nekünk nyújtanak, a forradalom olyan kis országban, mint Kuba, — az imperialista agresszióra való tekintettel — nem győzhetett volna. Lelkesedést vált ki bennünk a Szovjetunió békeharca és támogatása, amelyet az imperializmus és a gyarmatosítás ellen küzdő nemzetek felszabadító mozgalmának nyújt. '<OM

v1FNTARUNK Kubát nem hagyják el barátai I

egnap kellett volna betejeződnle a Punta del Este-i külügyminiszteri értekezletnek, ám sok olyan „előreláthatatlan" körülmény jött közbe, hogy az amerikai külügyminiszter az egyelőre csütörtökig meghosszabbított értekezleten kísérli meg rendbeszedni az USA szénaját. Közben Havannában befejeződött a latin-amerikai népek értekezlete, Montevideóban pedig a be nem avatkozásért és önrendelkezésért küzdő értekezlet. Havannában és Montevideóban nem kellett meghosszabbítani az értekezletet. Résztvevői megmondták, ami a szívükön feküldt, és teljes egységben jóváhagyták a beterjesztett határozati javaslatokat. Határozataik világosak, nincs mit leplezniük. Elítélik az amerikai imperializmus és lakályaik Kuba elleni támadásait elítélik az antikommunista csoportosulásokat és határozottan síkra szállnak az önrendelkezés és a be nem avatkozás elve mellett. A latin-amerikai népek szent kötelessége, hogy szolidárisak legyenek Kábával, — olvastuk a havannai értekezlet határozatában A dél-amerikai földrész legutóbbi eseményei a legjobban bizonyítják, mennyire jogos volt ez a megállapítás. A havannai és a montevideói értekezlet a latin-amerikai nagy tömegek véleményét fejezte ki. A latin-amerikai nép aktívan Kuba és győzelmes forradalma pártjára áll. y A nyugati sajtó ls beismeri, hogy Közép- és Dél-Amerikában egyre jobban rokonszenveznek a kubaiakkal. Az a harc, melyett Kuba és forradalmi rendszere érdekeiért vívnak, egyre inkább az amerikai imperializmus elleni harc jellegét ölti. A montevldeói értekezlet nem csupán arra szólította fel a latin-amerikai népeket, hogy szolidárisak legyenek a kubai néppel. Olyan szellemben ítélte el a Punta del Este i értekezletet, hogy ez nemcsak Kuba, hanem a földrész valamennyi népe ellen Irányul. Ezért a montevldeói értekezlet fontosnak tartja, hogy Latin-Amerikában erélyesen harcoljanak az imperializmus ellen, s egységesen védelmezzék a népek szuverenitását és önrendelkezési jogát. A legtöbb latin-amerikai országban a Kubával szolidáris tüntető tömegek összetűztek a rendőrséggel. Venezuelában több mint 30 áldozata volt a rendőrség brutális beavatkozásának. Százakra megy a sebesültek száma. Százával tartóztatták le a manifesztációk résztvevőit. A Kubával szolidáris tömegek megmozdulását éleződő belső feszültség jellemzi a latin-amerikai országokat, különösen azokat, amelyeknek rendszere és kormánya a legndaadöbban kiszolgálja az Egyesült Államukat. Kuba példája egyre vonzóbbá válik, inert a latin-amerikai országok nehéz életviszonyai, a munkanélküliség. a járványok, a nyomor további kísérűjellenségei egyre elviselhetetlenebbekké vának. I

lyen körülmények között folytatja munkáját a meghosszabbított Punta del Este-i értekezlet. Rusk államtitkár hiába hajszolja a Kuba elleni kollektív . szankciók jóváhagyásához szükséges kétharmados szótöbbséget biztosító tízennegyedik szavazatot. A legutóbbi hírek szerint továbbra is nézeteltérések vannak a küldöttségek között, s a nyugati tudósítók semmi eredményt nem várnak az értekezlet meghosszabbításától. A latin-amerikai népek ráébredtek, hogy folytatniuk kell a megkezdett harcot. K. R. A Punta del Este-i értekezleten az USA „rohamot" vezényel és - visszavonul Punta del Este (CTK) — A Punta del Este-i értekezlet január 28-án nemhivatalos összejöveteleken folytatta a munkát. A megbeszélések célja a különböző küldöttségek közötti ellentéteket áthidaló kompromisszumos javaslat megszövegezése volt. A zárójavaslat benyújtási idejét kénytelenek voltak meghosszabbítani. Az USA küldöttsége rendkívül nagy erőfeszítést fejtett ki olyan egyezmény elérésére, amely elnyerné a kétharmad többséget. Dean Rusk, az USA küldöttségének vezetője megbeszélést folytatott Argentína, Brazília és Chile külügyminisztereivel. Igyekezete őket rávenni, értsenek egyet • Kuba kizárásával az Amerikai Államok Szervezetének szerveiből és a Kubával folytatott kereskedelem korlátozásával. A Francé Presse hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy a vasárnapi tanácskozások eredménye csupán a küldöttségek közötti csendes megállapodás volt, hogy Chile, Venezuela és az USA képviselőiből alakult bizottság kidolgozza az úgynevezett politikai

1 alapokmány javaslatát és azt szavazásra terjeszti elő. Már az előzetes jelentésekből ls kitűnik, hogy az alapokmány nem tartalmaz Kuba-ellenes szankciókat. A DPA hírügynökség beszámol arról, hogy a politikai megfigyelők szerint ezzel a határozati javaslattal az USA eltér a Kuba-ellenes „szilárd irányvonal" eredeti követelményétől. A hírügynökség egyúttal rámutat arra, hogy a küldöttségek között továbbra is fennállanak az ellentétek. Az USA küldöttsége Pnnta del Estében azzal az állítással akar hatni a latinamerikai országokra, hogy Kennedy „haladás szövetségi" programjának sorsa attól függ, milyen eredményekkel tér vissza küldöttsége Washingtonba. Az USA küldöttsége arra törekedve, hagy keresztül hajszolja az észak-aincrikai imperializmus érdekeit, fenyezetőzik, hogy az USA ismét az erőszak politikájához folyamodik, hogy engedékenységre bírja a latin-amerikai nemzeteket. Azonban a legutóbbi két évben éppen ez a politika vallott kudarcot és a visszatérés ehhez a politikához csak meggyorsítaná a forradalmi folyamatot a latin-amerikai országokban. ! Róbert F. Woodward, az USA külügyminisztériumának képviselője a Punta del Este-i értekezleten a napokban találkozott a kapitalista sajtóügynökségek gondosan kiszemelt tudósítóival, hogy D. Rusk államtitkár nevében kioktassa őket, hogyan írjanak a Punta del Este-1 értekezletről. Ezen az összejövetelen, amelyet a közvélemény megtévesztésére irányuló durva kísérletnek lehet nevezni, hogy leplezzék az USA kudarcait, Woodward felszólította az újságírókat, állítsák azt, hogy „a külügyminiszterek értekezlete már nagy sikert ért el" és kürtöljék világgá, hogy „a miniszterek már egyöntetűleg megállapodtak a kubai rendszer és az Amerikai Államok Szervezete tagságának összeférhetetlenségében". Woodward utasította továbbá az újságírókat, olyan értelemben tudósítsanak a Punta del Este-i értekezletről, hogy megtorló intézkedéseket hagy jóvá a kommunisták, vagy Castro felforgató tevékenysége elleu. Woodward nyilatkozatának befejez* részében arra kérte az újságírókat, M tegyenek említést a vele folytatott beszélgetésről és utasításait a saját nézeteikként tárják az olvasók elé. • Aktatáska atomóvóhely CD K. <JJ N O uj -Uj N Az atomóvóhelyek építése körül az Egyesült Államokban csapott féktelen hisztéria hullámai átcsaptak az óceánon túlra is és elértek Bonnig. A Quick című nyugatnémet képes hetilap leközölte annak a hegyoldalba vágott nyílásnak a fényképét ls (lásd a képünkön) ahová a bonni fejesek óvóhelyét tervezik: Adenauerék úgy gondolják, az 50 méteres szilkla alatt megúszhatnák a szörnyű világégést, amelyet olyan sietve készítenek elő. A Bonntól alig 10 kilométerre az első világháború idején épített alagutat már Hitler is hasznosította. Itt gyártották a hírhedt V 1-eket, amellyel annyi keserűséget és szenvedést okoztak az angol lakosságnak. A 3 kilométeres „atomblztos alagutat" most szakemberek tanulmányozzák és rövidesen hozzálátnak berendezéséhez. Ezt a „f0nt06" államtitkot árulta el a Quick, és ezért a bonni hatóságok elkoboztatták, a szemfüles rendőrök az újságárusoknál kitépdesték az emberek kezéből a lapot. Miért ilyen ingerültek a kancellár hatóságai? Egyszerűen azért, mert a nyugat-németországi lakosságot joggal felháborítaná, hogy azok, akik az atomháborút dicsőítik és előkészítik, a maguk számára 50 méteres sziklatömb alatt építenek óvóhelyet, az egyszerű embereiknek azonban azt beszélik, hogy az atomháború nem is olyan szörnyűséges, és ha véletlenül kirobbanna a háború, egy esetleges atomtámadás idején legjobb, ha aktatáskájukat gyorsan a fejük fölé teszik, vagy az asztal alá bújnaTc. A bonni hatóságok apró riasztókészülékeket akarnak beszereltetni valamennyi háztartásba (amelyek gyártásából ugyancsak bezsebelnek néhány milliót a tőkéseik), hogy a lakosságot figyelmeztessék az atomtámadás veszélyére. A riasztás után mindenki oda bújik, iahová éppen tud. A bonni < kormány még majd besé- } tál a fényűzően berende- J zett bombabiztos alagútba. Azzal azonban nem számoltak a Hitler idején gazdag tapasztalatokat szerzett stratégák, hogy a bombabiztos vezető elitnek nem lesz kit kormá- š nyozni, s az országból < egy atomháború esetén nem igen sok marad? Meg aztán arra is jó lett volna gondolni, hogy a Führer számára készült bombabiztos bunker sem tudta megvédeni Hitlert a pusztulástól, pedig akikor még nem is volt atombomba. Az atompusztulás ellen is van védelem: ha kirekesztenék egy újabb háború kirobbantásának » minden lehetőségét, ha a bonni vezetők az őrült fegyverkezési hajsza he- i lyett a leszerelési válasz- j tanák. Ezt azonban egy- v előre nem teszik és a la- ^ kosságnak nem marad J más hátra, ha vezetői ki- » robbantanak egy fegyveres konfliktust, választ- l hat: vagy aktatáskát tesz £ a feje fölé, vagy az asz- < tal alá bújik. { —az— A CSKP PRÁGAI városi bizottságának küldöttsége Antonín KrCeknek, a városi bizottság titkárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságának meghívására nyolcnapos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett, ahol a varsói pártszervezet munkáját tanulmányoza. (ČTK) JURIJ GAGARIN Amer marsallnak, az EAK elnökhelyettesének és fegyveres erői vezérkari főnökének meghívására az Egyesült Arab Köztársasákba látogatott. (CTK) CSEHSZLOVÁK parlamenti küldöttség érkezett dr. Josef Kiselý nemzetgyűlési alelnök vezetésével Ceylon fővárosába. (CTK) A SZOVJET déli-sarki expedíció 11-18 és A 10 típúsú repülőgépei a Mirnij déli-sárki kutató-telepről Moszkvába visszamenet Darwin ausztráliai repülőtéren szálltak le rövid pihenőre. A 3200 kilométeres légíutat Sydneytől Darwinig hat óra alatt tették meg. Mlrnijtől Darwinig (10 600 km) körülbelül 19 órát repültek (CTK) A FRANCIA haditengerészet és az amerikai hatodik flotta a két ország lég*eröegységeivel karöltve Január 29-ika és február 6-ika között közös hadgyakarlatokat tart a Földközi-tenger nyugati részében. (CTK) BEN KHEDDA algériai miniszterelnök Kelet-Marokkóban az algériai felszabadító hadsereg egységeit vizsgálja felül. A hét végén valószínűleg Tuniszba utazik, ahol az algériai kormány rendes gyűlést tart. (CTK) CSU EN LAJ, a Kínai Népköztársaság államta»ácsának elnöke Szufanuvonggal, a Láoszi Hazafias Front Központi Bizottságának alnökével, valamint Hoang Van Honnal, a laoszi kérdést tárgyaló értekezlet VDK-beli küldöttségének személyes megbízottjával találkozott és szívélyes beszélgetést folytatott vei tik. (CTKj M. WIBLNER, Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára a pártfunkcionáriusoknak Haifában tartott gyűlésén bejelentette, hogy a párttagok száma 1901-ben 21 százalékkal emelkedett. (ČTK J TERROR ÉS NYOMOR DÉL KOREÁ BAN. Pak Csöng hi tábornok klikkje már 100 000 haladó embert börtönöztetett be, növeli a hadsereg létszámát és a katonai kiadásokat. A gyárak 80 százalékában leállt a mnnka, vagy csak néhány napot dol-* goznak. A 23 millió lakosú országban 6 millió a mun- * kanélküli. Képünkön | egy bezárt üzemet láthatunk a sok közül. 1962. január 28. UJ SZ

Ô 30 *