Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-28 / 27. szám, vasárnap

ti^i^zíži: Júlia K. H o rovó A Nové Zámky-i járásban nagy gondot fordítanak a szlovák nyelv elsajátítására. Ezt a céjt szolgálja a Nové Zámky-i Gazdasági Középiskolában a nitrai Tanítótovábbképző Intézet által rendezett szlovák nyelvtanfolyam is, amelyen a magyar iskolák tanítói vesznek részt, hogy tökéletesebben taníthassák iskoláikban a szlovák nyelvet. Felvételünkön KSrthy Péter, a szlovák nyelvtanfolyam vezetője tanítás közben. (M. Slosiariková — CTK — felv.) TÖKÖ&GÍ A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG kezdeményezésére a komárnói járás kommunistái kétnapos megbeszélésre jöttek össze. Erre az értekezletre meghívták a nemzeti bizottságok ős szövetkezetek funkcionáriusait, az állami gazdaságok és traktorállomésok vezető dolgozóit. Az összejövetel célja az volt, hogy alapos gazdasági és politikai elemzésnek vessék alá a járás szövetkezeteinek, állami gazdaságainak működését. Mindjárt elöljáróban meg kell mondani, hogy ez az aktíva kétszeresen is hasznosnak bizonyult. Először és ez a fontosabb, a jelenlevők képet kaptak arról, mit csináltak jól, de megtudták, mivel hibáztak, mit tehettek volna még jobban. Alapul szolgált ahhoz, hogy az idén — okulva a múlt hibáiból, még nagyobb gazdasági eredményeket érhessenek el. A második fontos tény az, hogy bebizonyosodott: a kollektív munka mindig jobban, mélyrehatóbban tárja fel a problémákat. Ugyanis járási pártbizottság a beszámoló elkészítésébe közel száz embert, pártmunkásokat, nemzeti bizottsági funkcionáriusokat és szakembereket vont be. Ez az alapos munka az egész értekezleten meglátszott. Mind a beszámolóból, mind a felszólalásokból kiderült, hogy az elvtársak világosan látják, mit tettek jól, hol követtek el hibát, tisztén látják azonban azt is; mit kell tenniök azért, hogy adott szavukat — azt, .hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik — valóra is váltsák. A múlt évre jellemző a komárnói Járásban ís, hogy a szövetkezetek tovább szilárdultak, az állami gazdaságok — még a kedvezőtlen időjárás ellenére is, emelték gazdálkodásuk színvonalát. A traktorállomás pedig új szerepében — kisebb nagyobb hibáktól eltekintve, amit évközben részben eltávolítottak — szintén megállta helyét. Hogy milyen eredményeket hozott számukra a múlt esztendő, azt egyetlen számmal lehet érzékeltetni. A mezőgazdasági termelés színvonala járási méretben az előző évhez viszonyítva 29 millió korona értékű többlettermékkel szaporodott. Ez annyit jelent, hogy jóval több húst, tejet, tojást termeltek és ennek eredményeképpen többet is juttattak piacra. A BESZÁMOLÓBÓL és a vitában felszólaló elvtársak szavából is kiderült, hogy az eredmények mellett egész sor megoldásra váró probléma is van a járásban, Egyik ilyen probléma általában a növénytermelés alacsony színvonala, ennek keretén belül a szükséges takarmányalap megteremtése okoz sok gondot. A beszámoló mint hibát említi meg azt a tényt, hogy járási méretben sem a szövetkezetek, sem az állami gazdaságok nem tartották be a kukorica vetési tervét, sőt e fontos takarmánynövénynek hektárhozama is igen alacsony volt. Akadtak felszólalók, akik ezt a sajnálatos tényt az időjárás nyakába akarták varrni, ám bebizonyosodott, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol törődtek a kukoricával, a várt eredmény nem maradt el. Tanúbizonyságul legkönnyebb volna most előhozni a Dedina Mládeže-i szövetkezetet, de például szolgálhat a brestoveci szövetkezet ls. Az utóbbi szövetkezetben kukoricából átlag 46 mázsát értek el hektáronként. Most természetesen felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy a marcelovai szövetkezet, amelynek q, hai tára majdnem megegyezik az említett szövetkezetével, miért csak 11 mázsás hektárhozamot ért el kukoricából. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell mondanunk, hogy a lemaradás okát nem az Időjárásban, vagy a főidben kell keresni, hanem a marcelovái szövetkezet vezetőségében és tagságéban. Tény azonban az, hogy járási méretben, — mivel egyes szövetkezetek még megközelítőleg sem tudtak elérni olyan hektárhozamot, amilyent legalább átlagosnak nevezhetnénk, — közel 1000 vagon kukorica hiányzik az előre feltételezett menyi nyiségből. Ez a mennyiség pedig elég lett volna csaknem 200—250 vagon sertéshús kitermeléséhez. Most azonban már nem sok értelme lenne a megtörtént hibák fölötti siránkozásnak. Az aktíva résztvevői is megegyeztek abban, hogy ki-ki a saját munkahelyén mindent elkövet annak érdekében, hogy a múlt hibái az idén már ne ismétlődjenek. Sőt Gaál Béla, a brestoveci szövetkezet elnöke kijelentette: „Szilárd elhatározásunk hogy az idén 50 mázsa szemeskukoricát, silókukoricából pedig 500 mázsát termelünk hektáronként". Végül pedig felszólította a szövetkezetek, állami gazdaságok jelenlevő tagjait; kövessék példájukat, keljenek versenyre és mutassák meg, ki a legény a gáton. A GABONAFÉLÉK HEKTÁRHOZAMA között is nagyok a különbségek. A brestoveciek —, hogy csak egy példát említsünk — árpából harminckét mázsás hektárhozamot értek el, ellenben a príbetaiak még 15 mázsás átlaghozamot sem értek el. Ilyen óriási lenne a különbség a két szövetkezet határa között? Igen, van különbség, és az igazat megvallva, a príbetaiak javára. Van azonban különbség a föld megművelése és a közös vagyon iránti viszonyban is. Itt azonban Brestovec kerül az első helyre. Gaál Béla, a brestoveci szövetkezet elnöke felszólalásában a többi között megemlítette azt is, hogy szövetkezetük nagy gondot fordít a trágyázásra. Kijelentette, hogy a kukoricát csakis mélyszántásba vetik és 200—220 mázsa istállótrágyát adnak egy-egy hektárra, sőt a növény fejlődése során a sorközi, illetve levéltrágyázást sem mulasztják el. Ez azonban csak a brestoveci szövetkezetre érvényes. Lássuk azonban azt, hogy ez irányban mi a helyzet a járásban. Mint kedvező eredményt kell elkönyvelnünk, hogy az idén már nem kerül kukorica vagy cukorrépa tavaszi szántásba. Megvan a lehetőség arra, hogy évente a szántóföld 22 százaléka szervestrágyát kapjon. Nem lehetünk azonban megelégedve azzal, hogy a járási pártkonferencia határozatát a komposztkészítéssel kapcsolatban csupán 80 százalékra teljesítették. Ez arra enged következtetni, hogy az egyes szövetkezetekben maguk a kommunisták is hibát követtek el. nem harcoltak következetesen a járási pártkonferencia határozatának maradéktalan megvalósításáért. Az, hogy a növénytermesztés, különösen a takarmánytermesztés alacsony színvonalon áll, a mezőgazdaság második fontos ágazatában, az állattenyésztésben is visszatükröződik. Igaz, hogy a hústermelés terén a hatvanas évhez viszonyítva vannak eredményeik, de ez még mindig kevés, sőt igen kevés ahhoz, hogy adott szavukat valóra vélthassák, az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. A másik baj az, hogy aránylag még igen drágán termelik a hús kilóját. Ez természetesen' annak a következménye, hogy a szövetkezetek nagy része takarmányféleségekből nem önellátó. Itt mindjárt meg kell mondani azt is, hogy a takarmányhiány ellenére is van lehetőség a termelési költségek csökkentésére. Ez a lehetőség a gépesítés, az új haladó technológia minél nagyobb arányú kibontakoztatása. Igaz, a múlt évben már 12 ezer sertést hizlaltak gépesített istállókban, ha azonban járási méretben vesszük a dolgot, azt kell mondanunk, hogy ez kevés. Ám ez a kevés is elég ahhoz, hogy utat mutasson, bizonyságot tegyen arról, hogy a gépesített hizlaldákban olcsóbban lehet előállítani a húst. A Bajči Állami Gazdaság például a gépesített hizlaldában 7,5 koronáért állít elő 1 kg sertéshúst. Ellenben a komárnóiban a hagyományos hiz lalási technológiával néhány fillér híján 9 koronába kerül 1 kg <sertéshús előállítása. BEBIZONYOSODOTT az is, hogy a növendékmarha szabadistállózása is kifizetődik. (4500 darabot nevelnek ilyen módszerrel). Míg a régi istállózási technológia során 1,70 koronát emészt fel 1 kiló súlygyarapodás, a szabadistállóban ezt kerek 1 korona ráfordításával oldják meg. A gépesítés színvonalának emelése azonban magával hozza azt a követelményt, hogy a szövetkezeti tagok bánni is tudjanak a gépekkel, ha kell, fel tudjanak ülni a traktor nyergébe ls. E téren szép munkát végzett a traktorállomás. A múlt év során több mint ezer traktorost és jónéhány kombéjnost képzett ki a szövetkezetek számára. A járásnak egyik komoly problémája még a szakemberek kérdése. Nem valami bíztató jelenség az, hogy a járásban mindössze 11 főiskolát végzett mezőgazdasági szakember tevékenykedik. Ez annyit jelent, hogy közülük egyre közel hatezer hektár jut. Mezőgazdasági középiskolát végzett szakember pedig — megközelítőleg — minden ezredik hektárra jut. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. Nem elég csupán leszögezni a tényeket, hanem ami rossz, elégtelen, azon változtatni kell. Helyes és érdemleges dolog az, hogy a járás vezetői, és mindenekelőtt a járási pártbizottság az emberek nevelésével kapcsolatban is konkrét terveket dolgozott ki. A mezőgazdaságban működő üzemi pártszervezetek elnökei számára hároméves iskolázást rendez, amelynek során nemcsak politikai, hanem szakismeretüket is nagymértékben bővíthetik. A jérási pártbizottság azon a nézeten van, hogy eredményes munkát a falun ma már csak az végezhet, aki politikai felkészültsége mellett ért a dolgok szakmai részéhez is. MÉG CSAK ANNYIT, hogy a szóban forgó tanácskozás a maga nemében első volt a komárnói járásban, de nyugodt szívvel mondhatjuk, nem volt hiábavaló. SZARKA ISTVÁN A NEMZETKÖZILEG ISMERT ÉS ] ELISMERT Horová életművének ki\ állításán vagyunk, a Városi Múzeumig ban. Az Övárosháza termeiben érzékenyen elrendezett három évtized! nyl (1931—61/ alkotó munka ered\ményét mutató tárgyakat érdeklődő ; gyönyörködéssel követjük. — Önikéntelenül ötlik fel a megállapítás, j mely szerint s„egy nép kultúrájának í fokát használati tárgyai egyszerűségének fokáról mérhetjük le." Az embgriség egész fejlődését kíIsérő fazekasság termékeinek ősi fori máit követik Horová agyagból gyúrt, 5 korongolt, tűzben tartósított, mázzal (bevont és színesített használati és dísztárgyai, melyek valóban megkaj póan egyszerűek. Térben született ) formáik népi indítékúak. S a hagyományok sugárzásának, a művész egyéni ötletességének, alkotó- és j képzelő erejének és sokoldalúságái nak ötvöződései. Horová 1929-ig szobrászatot tanult Prágában, eredetileg festőnek készült, s keramikus lett. Ebben az időben a hazai álnépies és a kereskedelmi érdekek irányította keramikai termelés elkedvetlenítették Horovát. Franciaországban, a nagyhagyományú kerámia hazájában igyekezett ismereteit kibővíteni, elmélyíteni. A párizsi Nemzeti Kerámiai Intézetben s a Sevresi Porcellángyárban töltött két esztendő, a Louvre gyűjteményei, mindenekelőtt a régi Kína fazekasságának hatása máig is érezhető müvében, az agyagművészet lényegét, az alapvető funkció elvet kereső és megvalósító törekvésében. Ám a világosság városának páratlan vonzóereje sem lazítja meg Horová kapcsolatait, melyek a hazai földhöz fűzik. — 1931-ben Szlovákiában köt ki és 1939-ig a bratisiavai Iparművészeti Iskola kerámia tanára. Szenvedélyes tanulmányozója a szlovák népi kerámiának, ami nagy döntőbefolyású élmény számára. 1945-től 1953-ig a Szlovák Népművészeti Központban céltudatos, meggyőző, értékes működést fejt kí, valamint a vidéki fazekasművészet központjaiban: Modrán, Siveticén, Pozdišovcén, Bardejovon, stb. PÁRIZSBAN CSISZOLÓDOTT művészete, alapos szaktudása, a műhelyek élő hagyománya, plasztikai érzéke, a vonal és szín iránti festői érzékenysége gazdagítják alkotásait. Ha harminc éves munkássága keresztmetszetét szemügyre vesszük, kezdve a két háború közti tárgyakon, — tálak, vázák, hamu- és gyertyatartók formaadását, finom pasztellszíneit, a mértéktartó díszítőelemeket, — nem érezzük rajtuk, hogy 20—30 évvel ezelőtt készültek. Maiságukban nagy része van, hogy szerzőjük felhasználva a népművészet hatástechnikáját, mindenkor tiszteletben tartja az anyag törvényeit, pontosan érzi a formai lehetőségeket, melyeket nagyrészt a tárgy rendeltetése határoz meg. Az újabb s legújabb darabokban ismét felvetődnek a régebbi problémák, de még sem ismétli önmagát. Egyre össze foglalóbb megoldásait a ma szükségletei, esztétikai igénye, az újabb formanyelv irányítják. Művészete ily módon szüntelen új és életszerű. — A korongon forgatott idomokat helyenként kézzel módosítja. Szinte érezzük rajtuk a lágy anyagot formáló ujjak munkáját. A változatos árnyalatú mázak többféle technikát feleznek. Régi hagyományokat új ötletekkel frissít fel. A fröcskölt kanállal felrakott színfoltok, karcolt díszítések élénkítik a különböző mázakba szabálytalanul mártott edényeket, melyeken olykor a cserép eredeti vöröse tűnik ki a zöldek, barnák, szürkék és kékek zománcos fényéből. Másutt meg levegős, könnyű ecsetvonásokkal, lírai érzéssel vet oda egyegy természetből ellesett vagy absztrak motívumot, mely mindig szervesen összefügg a tárgy egészével. A szobrász Horová tevékenységét mély érzelmi tartalmú női portféfej képviseli, s még néhány kitűnő platitikai hatású arcmás s egy akt fényképe. — Domborművei kompozíciója gazdag, színkezelése festői. *Lüktető ritmusuk a szüretet, az aratást, a faúsitatókat s a tudás fájának tiltott gyümölcsét élvező első emberpár legendáját idézik. Legutolsó, csak vázlatban bemutatott reliéfje a tömör, lapos formákkal dolgozó, komlószedők, az építészet diktáita új formavilágba illeszkedik. — Állatfigurái kitűnő z szellemes megfigyelőre vallanak. A gömb, kúp és csonka kúpból formált kos, macska és láma, a harkály, gyöngytyúk, és pingvin testi valóságán kívül azok jellembeli sajátosságait is érzékelteti. — A szép és szinte muzsikásán összhangzó formák értékét gyakorlati hasznosságuk fokozza. A szabad és felfüggeszhető kerámiák egytől-egyig funkciós megoldásúak, s Horová művészi törekvéseinek társadalmi állásfoglalásának függvényei. Például minden váziát bizonyos virág elhelyezésére tervezett a szerző. MINDEN, AMI KEZE ALÓL KIKERÜL, müvésii kvalitással mesterségbeli tudással formált darab, az ember érdekét, szíve-szeme örömét, jóérzését, kényelmét, környezete szépítését, kulturáltságát szolgálja. Nagyrészüket már sorozatban is gyártják. A párizsi arany- s az ostendei ezüstéremmel kitüntetett . Horovát művészi és polttikai szemlélete teszik legalkalmasabbá a Cseh Népművészeti Központ vezetésére. Alkotásait, a halaikon kívül, a Sevres-i Faendzat és genfi múzeumok őrzik. BÁRKÁNY JENÖNE A košicei Állami Színház Január 13-án mutatta be Katuska Ottó rendezésében Goldoni a „Szeszélyes asszony" című szatirikus zenés vígjátékát. A következő bemutató Filan műve lesz. A szerzőről érdemes elmondani, hogy a szocialista országok között rendezett rádiójáték-versenyen „Világosság lett" című művével első díjat nyert. Jelenlegi müve az emigránsok keserű életéről szól. Az operakedvelőket Mozart „Szöktetés « szerájból" című dalművével lepi meg a színház. Márciusban Mellkov .Legendj a szerelemről" című balettjét mutatják be. Ugyancsak márciusra tervezik Chmelko András „Időszerű vígjáték" c. művének a bemutatóját. Májusban Shakespeare Hamletjét, ezt követően Cikker „Feltámadás" c. operáját viszi színre az együttes. A néhány éve elhunyt B. Brecht német író Koldusoperájával folytatják az idei bemutatókat, majd hazai szerző müvével, Novák cseh szerző „Lányok és erdők" c. darabjával fejezik be. A színház felújítja Cikker Beg Bajazid című operáját és Nedbal Oskár Lengyelvér című daljátékát. (D> MÜ Takasi Asahina japán karmester és Annarose Schmidt fiatal német zongoraművésznő a közelmúltban a Szlovák Filharmóniával nagy sikerű hangversenyt adott. Képünk a fellépés előtti találkozást mutatja. (Slosiariková — CTK — felv.} 1962. Január 28. 0] SZÓ 5 *