Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-25 / 24. szám, csütörtök

Anatolij Kuznyecov: Mielőtt nekivágott volna a mezőkön át végtelenbe húzódó poros útnak, Andrej bement az üres váróterembe és áttanulmányozta a menetrendet. Feljegyzett mindent a noteszébe. Aztán vizet ivott egy bádogbögrőből, felkapta könnyű útitáskáját és elindult. Váratlanul egy új Volga búzott el mellette, porfelhőbe burkolva a fiút, s Andrejnek úgy tünt, hogy a sofőr ránevetett. Vagy harminc méterrel odébb a gépkocsi lassított és megállt. — No mi lesz, mozgás! — kiáltott ki az ablakon a sofőr. — Messzire? — Zaharjovkába. — Épp útbaesik 1 Andrej elégedetten helyezkedett el a sofőr mellett, csomagját lábához rakta. — Zaharjovkai vagy? — kérdezte a sofőr, zömök legény, akinek széles arcát különös pontok és karcolások borították. — Aha. — Diák? — Miért, meglátszik? — Sok van még hátra a tanulásból? — Befejeztem. — A szakmád? — Építészmérnök. — Ohó 1 Nagy dolog ... Dolgozni mégy a faluba? — Mit csinálnék ott? A szalmatetőket foltozzam? — Akad ott fontosabb dolog is — mondta a sofőr. — No nem, én pihenni jöttem — vetette oda röviden Andrej, hogy ezzel lezárja a témát. — S hol dolgozol majd? — Egyelőre a tanszékre osztottak be, aztán majd meglátjuk. — Szóval így... Az egyik ezen a tanszéken, a másik azon, de Zaharjovkába bezzeg kötéllel sem lehet visszahúzni benneteket. Andrej sértődötten fújt egyet és rágyújtott anélkül, hogy a sofőrt megkínálta volna, mert .beértek Zaharjovkába és így semmi értelme sem volt tovább vitatkozni. ...Anyja sírt az örömtől, kérdezgette, s mesélt mindenről, Andrej pedig érdeklődve hallgatta az apró otthoni újdonságokat. Magában azonban arra gondolt, hogy lám, végképp idegen lett számára mindez, az élet pedig itt megváltozott s tovább haladt nélküle. Andrej húgai fejőnők voltak, s a fiú ebéd után elindult, hogy megnézze a farmot. Olga, a nővérek közül a legidősebb, a farm vezetője volt, a két fiatalabb Zinka éS\ Kátya fejőnőként dolgoztak és bizonyára igen népszerűk voltak, mert a bejárat fölé szögezett plakáton ez állt: „A Ganyin nővérek vállalták, hogy fejenként 4 ezer liter tejet fejnek 1" Andrej egyre növekvő érdeklődéssel nézegette a villanyfejőgépet, amelyet eddig nem látott, de Zina és Kátya panaszkodtak, hogy a tehenek nehezen szokják meg ezt a csodálatos gépet, talán azért, mert valamilyen alkatrésze még nem tökéletes. Andrej minden gondolata — szokása szerint — azonnal a gép szerkezete körül forgott. Keresgélni kezdte a hibákat. Aztán hirtelen abbahagyta ; utóvégre pihenni jött, semmi szükség arra, hogy mindenféle technikai dologgal tömje tele a fejét. Este a lányok magukkal hívták Andrejt a klubba. A kicsiny helyiség egészen jelentéktelen volt, Andrej jól Ismerte utolsó szegig még gyermekkorából. Tulajdonképpen nem is volt ez klub, csak egy nagy kunyhó. A padló deszkái között olyan repedések voltak, hogy az ember keze belefért. Fényes, 200 wattos villanykörte himbálódzott a mennyezeten és megvilágította a csupasz, kopott falakat. Csak olyan gondtalanul és tiszta szívből táncoltak, mint azelőtt, s Andrej alaposan megizzadt; szünet nélkül hol nővéreit, hol azoknak barátnőit táncoltatta. Késő este oszlott csak szét a társaság. A lányok világosságot láttak a kolhozirodában és elhatározták, megkérdezik Dubojov elnöktől, hogy mi van a takarmánypótlékkal. Andrej utánuk baktatott, belépett az ajtón és csaknem kővé vált a meglepetéstől. Jól dolgoznak Palkovičovón tevékenyen dolgozik a CSISZ és a CSEMADOK helyi szervezete. A CSISZ tagok t CSISZ oktatási évének keretében „Tanuljunk a párttól" kört, továbbá olvasókört és a „Világ térképe fölött" című kört szerveztek. A CSISZ és a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszói a napokban hozzáfogtak Lovicsek Béla „Baj van a szerelemmel" c. czínmüvének betanulásához. Jó munkájukért különösen Paksy Zsuzsanna és Fekete Mária érdemel dicséretet. Az iroda tele volt mindenféle irattartókkal, tervekkel és tervrajzokkal, amelyeket néhány kolhoztag nézegetett, az íróasztalnál pedig az a bizonyos sebhelyes arcú sofőr ült saját személyében. — Á! Tessék kérem bejönni, helyet foglalni — mondta fáradtan Dubojov és lesöpörte a díványról a papírokat. — Egy tervet nézegettünk, és éppen arra gondoltam, ml lenne, ha Idehívatnám a mi mérnökünket. — Alekszej Ivanovics, ez a klub lenne?! — ámuldoztak a lányok az egyik tervrajz felett. — Ez nem a klub, hanem az iskola. A klub valahol itt van... — És az elnök lapozgatni kezdte a hártya Hirtelen nagyon megkívánta az almát. Tudta, hogy még kicsikék és zöldek, és mégis kívánta a zöld, csípősen savanykás gyümölcsöt. Fölkelt, kiment a kertbe és a magasban kotorászva kitapogatta a levelek között a kemény, csikorgó gömböcskéket. A kerten túl a kolhoz földjel kezdődtek, valami csoda folytán odakerült halmocskával, amelyről telente a fiúk csúszkáltak lefelé sítalpakon. Andrej keresztülvágott a nedves füvön, átugrotta a sövényt és máris a sűrűn teleültetett krumpllföldön találta magát. Akaratlanul is eszébe jutott a keményítőgyár terve ... ... Ezen az éjszakán sehogysem sikerült a pihenés. A következő két Jobb nevelőmunkát Megtartották a CSEMADOK bratisiavai járási konferenciáját papírokat, Andrej pedig arra gondolt, I napon Andrej nem találta helyét. Kóhogy ostoba helyzetbe került és most ! borolt a tehénistálló körül, szétszedez az elnök majd bizonygatni kezdi, hogy neki, mint mérnöknek szülőfalujában kell dolgoznia. — A klub alapozását majd öt év múlva kezdlik ugye? — kérdezte gúnyosan Andrej. — A klub alapozása már megkezdődött és épül ls, csak figyelmesebben kellett volna körülnézned — mondta mérgesen Bubojov. — Hát az istállót láttad-e már? — Láttam. — No, ez a sertésszállás az istállóval szemben lesz. A patak mellé kacsafarmot építünk. Nem is kacsafarm lesz az, hanem valóságos baromfigyár ... — Elhallgatott és előszedte az átfogó távlati terv rajzát. — Az üzemrészeket itt helyezzük el, amott lesz a klub, az irodaépület, meg a cpkrászda. De legjobban ez a dolog vonz itt... — Timofej, add csak ide a keményítőüzem tervrajzait! A balti köztársaságokban láttam ilyesmit egy kolhozban. Azok ott krumplit termelnek; ml is. Mi eladjuk a krumplit, ők meg keményítőllsztet adnak el, saját cégjelzésű zsákokban. Ráadásul marad egy csomó melléktermék az állattenyésztés számára. — Micsoda képtelen szokás, így megnehezíteni az építkezést — jegyezte meg Andrej, a tervet nézegetve. — Ma már sokkal egyszerűbben, modernebbül építkeznek. — Mondd el az elképzelésedet — mondta Bubovoj. — Jól van, majd egyszer benézek.. — dörmögte kedvtelenül, belsőleg vonakodva Andrej; egyébként hálát érzett Dubovoj iránt, amiért nem említette az autóbeli kellemetlen ismeretséget. ... Az eltelt nap valószínűtlenül hosszú és élményteli volt, s Andrejt annyira felrázta és fölkavarta az otthoni környezet, hogy fáradsága ellenére sem tudott elaludni. Kitapogatta a cigarettát és rágyújtott. Az óra világítólapján éjjel kettőt jeleztek a mutatók. te a fejőgépet, de összerakni már Katyusának kellett. A mama sóhajtozott és szomorkodott, hogy fiacskája megbetegedett a zsíros falusi koszttól. A lányok egyre kérdezgették Kátyától: „Ugye, nem jól érzi magát nálunk a bátyád?" A harmadik nap Andrej már kora reggel elment a kolhozirodába-. Tétovázott, hogyan szób'tsa Dubovojt: hivatalosan a vezetéknevén és magázza, vagy éljen a rosszul sikerült gépkocsibeli ismerettséggel és keresztnevén szólítsa, tegezve. A középutat választotta. — Lehet, hogy ez komolytalan dolog, ha így van, csak mondd meg nyugodtan Dubovoj elvtárs — mondta —, de azt mondtad, hogy a kolhoznak mérnökre van szüksége és ezzel rám céloztál. Szeretnék ittmaradni, szeretném itt hasznossá tenni magam. Elfogadtok-e vagy sem? Egyébként vegyétek azt is figyelembe, hogy nem vagyok még gyakorlott mérnök. Dubovoj végigsimított a homlokán; ujjai alól kifehérlettek a sebhelyek és Andrej gépiesen azt gondolta: „Igen, megjárta a frontot és valahol a közelében robbanhatott valami." — Hogy milyen mérnök vagy, azt majd meglátjuk — mondta Dubovoj. — Már arra gondoltam; no, ha ez most elutazik, akkor csak amolyan szalmaláng-ember, olyanra meg semmi szükségünk. De ha itt marad, akkor érdemes vele törődni. Nohát, valóságos hegy esett le a szívemről, elismerem becsülettel. (Balogh Judit fordítása) Alapos előkészítés és szervező munka után a bratisiavai járásban működő CSEMADOK-szervezetek január 20-án és 21-én „Szocialista kultúrával a kommunizmus győzelméért" jelszó jegyében tartották meg járási konferenciájukat. A 12 helyi szervezetet mintegy 50 küldött képviselte. A tanácskozás első napján Kleiník Ferenc, a CSEMADOK bratisiavai járási vezetőségének elnöke a nemzetközi helyzetről tartott érdekes, nagy tetszéssel fogadott beszámolót. Utána Kardián Pál, a CSEMADOK bratisiavai járási titkára mondta el beszámolóját a járásban működő CSEMADOK-szervezetek munkájáról. Kardián elvtárs részletesen foglalkozott a járási vezetőség, valamint a helyi szervezetek munkájának eredményeivel, ugyanakkor rámutatott a ma még meglévő hibákra, fogyatékosságokra is. Eredményként könyvelte el, hogy az elmúlt évben járásunkban jelentősen megjavult a népművészeti munka. A helyi szervezetek közel száz esetben rendeztek színdarab-bemutatót, ezenkívül sok esztrádműsort. Irodalmi vitaestet és más műsoros összejövetelt tartottak. A járásban működő helyi szervezetek javuló munkájáról tanúskodik az ls, hogy a tavalyi CSEMADOK-napon már 5 helyi szervezet lépett fel színvonalas kulturális műsorral. Az 1961-es CSEMADOK-napon sikeresen szerepelt még az 50tagú biskupicei, valamint a 68-tagú bratisiavai magyar tannyelvű iskola énekkara is. Fogyatékosságként a még mindig elégtelen népnevelőmunkát említette. A járásban az elmúlt évben a CSEMADOK helyi szervezetei mindössze 32 ismeretterjesztő előadást tartottak. Ez bizony nagyon kevés még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a bratisiavai járásban a CSEMADOKnak csupán 12 helyi szervezete működik. A biskupiceieket kivéve, ahol, egy előadáson 250-en jelentek meg, nem volt kielégítő az előadások látogatottsága sem. A 32 előadáson csak 1130-an jelentek meg. A jövőben —• jegyezte meg Kardián elvtárs beszámolója végén — minden téren, de elsősorban a népnevelőmunka terén kell a járásunkban működő CSEMADOK-szervezeteknek munkájukat megjavítaniok. A nagy tettszóssel fogadott, részletes és kimerítő titkári beszámoló után megkezdődött a vita. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy munkájuk akkor jár sikerrel, ha szoros együttműködésben dolgoznak a helyi pártszervezettel, a helyi nemzeti bizottsággal, valamint a falu többi tömegszervezetével. Az együttesek tagjainak jól esik, ha munkájukat a hivatalos szervek vezetői azáltal is értékelik, hogy személyesen megjelennek a bemutatókon. A felszólalók legtöbbje Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusára kötelezettséget vállalt és megfogadta, hogy a jövőben tovább javítják helyi szervezetük és falujuk kulturális életét. A bátor és nyílt eszmecsere jegyében 'lezajlott kétnapos CSEMADOK járási konferencia a jövőbeni munka megjavítására vonatkozó egyhangú határozathozata után a járásban dolgozó legjobb együttesek és tagok kitüntetésével ért véget. (b) Szellemes, vonzó francia film * Miért indítottak hajszát az olasz hivatalok az Adua és társai ellen? A francia nő és a szerelem, valamint az Adua és társai. Mi vonzza annyira az érdeklődőket? Az első hét filmnovellából áll, melyek a legkiválóbb francia rendezők munkáját dicsérik. A hét novella közös nevezője a szerelem, melyet alkotóik a francia nő lelkivilágán keresztül mutatnak be. Az örök Évát állítják a nézők elő, felületesen érintik minden kor problémáit, nem szándékoznak mélyre hatolni. Sok komoly gondolatot vetnek fel, s a továbbiakat a nézőre bízzák. Tartalmilag a film igénytelen, ami mégis érdekessé teszi, az a rendkívül ötletes rendezés, sziporkázó francia szellemesség, léleküdítő két óra. Mondanivalójában sokkal jobban elmélyülő alkotás az olasz Antóniu Pietrangeli filmje: Adua és társai. Otthon nagy port vert fel, az olasz kormány most is latolgatja a film betiltását, nem is szólva arról, hogy a klerikális körök már régóta követelik kivonását. Mi sérti az olasz hatalmasok ízlését? Talán az, hogy a film a feloszlatott olaszországi örömtanyák négy lakójának drámáját meséli el? Talán a környezet bántja ízlésüket? Nem, hiszen a ..miliő" elég gyakran visszatér az olasz filmekben. Akkor mi? Mert a film alkotói nagyon vigyáztak arra, hogy „meg ne sértsék" a kormányzatot. Mégis igaGOLDONI: A„Szeszélyes nő" vígjátékának bemutatója A szeszélyes nő addig válogat, amíg előtte sorban férjhezmennek barátnői, huga, őmaga j?edig pártában marad. Ebben az egy mondatban lehet összesüríteni Godoni darabjának tartal- megszerezte a közönség rokonszenmát... Am ezt ügyes fordulatokkal, szellemes párbeszédekkel, mulattató helyzet-komikumokkal tarkítja. GolA bemutató kiemelkedő színfoltja született színésznő,, aki sokatígérő erőssége a prózai együttesnek. Hálás szerep jutott Hana Grissovának, Helena Kleissovának és Kleis Ferencnek, akik a szolgáló alakításában kiaknázták a szerep minden mozzavolt Poldaif Darina szereplése. A Bratisiavai Színművészeti Főiskola végzett növendékének bemutatkozása doni emberi gyöngeségeket figuráz jjyen szerepet, kiosztani. Éppen ezért vét. Rosaura szerepe nem könnyű alakítás. Sok tapasztalattal rendelke- natát. Bocová ezúttal ismét jól illeszzö, rutinos művésznek szokták az ki, kispolgári vadhajtásokat állít pel lengére. A darab nem nélkülözhette a jó rendezőt, akinek tág tere nyílt képességei csillogtatására. Katusa Ottó, aki 1955 óta ezúttal 31. darabját rendezte, időszerű köntösbe bújtatta a klasszikus vígjátékot. A korszerű rendezésnek színpadjainkon lassan teljes polgárjogot nyert sokféle újítását használta fel. Függöny nélkül, fényhatásokkal „esztrádosított", mellőzte a szokott díszleteket, modern jazz zenével ízesített, ötletes sajátszerzeményű dalszövegekkel fűszerezett. Megnyújtotta a színpadot, nyílt teret, tágas keretet engedett az olaszos temperamentum szabad mozgásának, mellőzte a hagyományos mozgási szabályokat, vibráló, lüktető ritmust diktált a szereplőknek. Katusa Ottó, az „Ügynök halála" és sok más prózai mű rendezője ezúttal ismét beigazolta, hogy rugalmas, ízig-vérig színházi szakember, sok szlovákiai színpadnak már eddig is szívesen láhatott kellemesen Poldauf Darina utánozhatatlan természetességgel és könnyedségével megjátszott Rosaurája. Megnyerő felléDésű, színpadra kedett be szerepébe. A lányok és fiúk sorsát intézni akaró apák szerepében Dadej Ferenc és Pagác Albert mulattattak jól. A prózai együttes többi tagja is jó alakításával járult hozzá a sikeres bemutatóhoz. (D) PONGRACZ GÁBOR, Michal n. Ostrove I ^ott vendégrendezője. A darab egyik jelenete Poldauf Darinával a főszerepben. za van a közmondásnak, hogy az kiabál legjobban, akinek a háza ég. Az Adua és társai leverő történet. Adua és három üzleti szellemű társnője a nyilvános házak feloszlatása után összeállnak, hogy kisebb szállodát nyissanak. Világos, hDgy nem minden mellékgondolat nélkül. Természetesen szükségük van mecénásra, aki pénzt kölcsönöz nekik és a nevét is odaadja, mert előéletük miatt a hatóságok bizalmatlanul fogadnák szállodanyitási kérésükét. Ercoliban találják meg ezt a mecénást, akiről később kiderül, hogy nem önzetlenségből segített a lányokon. A lányok — megfigyelés alatt — hónapokig kénytelenek tisztes üzletet vezetni. Közben annyira megszokják a tisztább életmódot, hogy később hallani sem akarnak a zsaroló Ercoli követeléséről, hogy folytassák elűző életmódjukat és felvirágozzék az „üzlet". A lányok búcsút mondhatnak a megszokott új életnek, visszakerülnek az utcára ... a sárba ... Ez a története Aduának és három társnőjének, ez hozta izgalomba az olasz kormányköröket. A film művészi kidolgozása és társadalmi modanivalőjának kidomborítása ugyanis vitatható. A lányok hirtelen „pálfordulása" nem hat hitelesen a film elején. Pietrangeli az ellenfél ábrázolásában is óvatos: Ercolit úgy állítja be, hogy nem mindenki isme-' ri fel benne a kizsákmányoló, embertelen kapitalista társadalom megtestesítőjét. Az olasz kormánykörök azonban — úgy látszik — felismerték az igazságot és ez kellemetlen nekik. A polgári társadalom tucatszámra termeli ki az Ercolikat s gáncsol minden becsületes törekvést. Ez a társadalom egyik álszent lépésével becsukatja a közerkölcsöket sértő nyilvános házakat, ugyanakkor igazi arcát megmutatva az utcára üldözi lakóikat. Ez a filmben megmutatott kellemetlen igazság. Az utóbbi években több olyan olasz filmet láthattunk, amelyek története banálisnak tünt, ám bizonyos szimbólumokból leplezett társadalombírálatot sejthettünk. Ilyen volt a múlt században játszódó Szenvedély című története is, inely az olasz uralkodó-osztályok állhatatlanságára és megbízhatatlanságára jutatott rá. Nemrégen mutatták be a Ferrara hosszú éjszakája című olasz filmet, melynek egyik főszereplője, az 1943. évi fasiszta tömegbosszú egyik áldozatának fia. külföldről hazalátogatva közömbösen hátatfordít a múltnak, nem keresi apja gyilkosait... Megszoktuk, hogy a haladó szellemű olasz filmesek az üldözés miatt újabban burkoltan fejezzék ki gondolataikat. Az Adua és társaira is így tekintünk. Ezzel magyarázzuk a film több művészi és tartalmi figyatékosságát. Még ezekkel is dicséretére válik alkotóinak, hogy le merik mezteleníteni a kapitalista valóságot. (L. L.) LENIN PRÄGÄBAN címmel a Moszkvai Televízióban TV-filmet mutattak be. amelyet hazánk fővárosában készítettek. A filmet a Bolsevik Párt prágai konferenciájának 50. évfordulója alkalmából tűzték a Moszkvai Televízió műsorára. O) SZÖ 154 * 1962. január 27.