Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-25 / 24. szám, csütörtök

Vannak dolgok, esetek, amelyekről, ha ír, vagy beszél az ember, nem nélkülözheti, hogy legalább egy pillantást ne vessen a múltba. Valahogy így áll a dolog a jelen esetben is, amikor célul tűztük ki, hogy egyet-mást elmondunk Zemnéről, a Nové Zámky-i járás egyik legnagyobb falujáról. A múltban ennek a falunak is megvolt a maga nevezetessége, éppenúgy, mint a szomszéd községnek, Kamočának. A kamočai fokhagyma országos hírnévre tett szert, ám a zemnéi kubikosokat is ismerték hazánk minden csücskében. A falu nagy része a talicskából és a lapátból élt, mivel az otthoni zsíros fekete föld számukra nem termett kenyeret. Most, hogy a falu gondozott utcáit járjuk, szinte az ember szájára kívánkozik a szó: új élet vert gyökeret a hajdani kubikosok, zsellérek falujában. Oj, szebb élet, amelyről az alábbiakban egyet-mást elmondunk. Már ide a bevezetőbe tartozik, hDgy megemlítsük: Zemnén ma jól gazdálkodó szövetkezet működik. A falu határa ma már azoknak terem, akik megművelik. Hatszázhatvanhárom házat számol a falu. Minden ötödik ház új, csinos, tetszetős, sőt az idén is tízen szándékoznak új lakást építeni. Lassan, de biztosan eltűnik a múlt. És ha ez ember nyitott szemmel jár, azt is észreveszi, hogy a cserepes tetőkön televíziós antennák ágaskodnak. A helyi nemzeti bizottságon azt mondták, száztizenkilenc van már belőlük. Az, hogy ma már minden házban rádiót hallgatnak, szinte természetes. Sőt már autótulajdonosok is vannak a faluban. Számuk az idei zárszámadás után előreláthatólag még kettővel szaparodik, mert ahogyan az alábbiakból is kiderül majd, gazdag lesz az idei zárszámadás is. Nem vágynak el a ýaluból Készül a zárszámadás H

a nyár idején bemégy egy szövetkezeti irodába, olykor-olykor kong az ürességtől. Mindenki a határban szorgoskodik, az irodákban csak a számok embere, a könyvelő turkál a papírok között. Most másképpen fest minden... A szóban forgó falu szövetkezetének irodájában is lázas munka folyik. A könyvelőn kívül itt dolgozik az agronómus ls. Oszt, szoroz, összead, kivon. Figyelmet Igénylő munka ez, különösen annak, aki nem szokta meg a számtengert. Ám ha megvan az alap, a felkészültség, megbirkózik ezzel ls az ember. Az elnököt keressük, mert hogy ő a fej, és legtöbbet tud a szövetkezetről, az egész évi munkáról, meg arról, hogyan készülnek a zárszámadásra, az évi közgyűlésre. Nincs idehaza — ez volt kérdésünkre a felelet. Künn van a másfélórányi járásra fekvő Gúg-tanyán, hogy megnézze a növendégmarhák gondozóit, nincs-e valami panaszuk, kérésük. Messze van az a tanya, így ritkábban tud kinézni az ottani dolgozókra, aztán ha kimegy, sokszor az egész napot is ott tölti. Most is, már hajnalban kiment a tanyára, lassan délre jár az idő, és még nem jött vissza. • Az agronómus rejtekhelyén A könyvelő az agronómushoz vezet. K^t helyiségen ls keresztül megyünk, míg egy eldugott kis szobában megtaláljuk, Rohoska György agronómust. Megmondjuk jövetelünk célját. Helylyel kínál, mondván, azért jött ebbe az irodába, mert eléggé „kiesik" a forgalomból, s itt nyugodtan dolgozhat. Hát egész nyugodtan nem, hiszen ml ls zavarjuk most néhány órán át. Ám ezért készségesen ad felvilágosítást a zárszámadási előkészület eddigi helyzetéről. Őszintén bevallja, azonban minden kérdésre talán néni tud megfelelő választ adni. Csak egy esztendeje agronómusa ennek a több mint kétezer hektáros közösnek ... Kétéves mezőgazdasági iskolát végzett, jó fejű ember. A tagság a múlt esztendei taggyűlésen őt találta jobbnak az előzőnél. Hogy jól látta-e a tagság vagy nem, az majd most dől el a zárszámadási közgyűlésen. B Tö

bb mint 2 millió kerül kiosztásra S hogy az újságíró minden kérdésre megkapja a helytálló felelelet, Balogh István könyvelő ls Itt ül az asztalnál. A gazdálkodás ismertetése nem soká várat magára. Balogh István könyvelői stílusban vázolja a helyzetet. — Kilenc millión felül volt a pénzügyi tervünk, valóságban több mint tíz millió a bevétel. i Megérdemlik a dicséretet í Hárman vannak a Gúg-tanyán, név-' í szerint Nagy Ferenc, Ktsel Pál és í Matusovlcs Mihály. Két szabadistáll lóban 150 növendékmarhát gondoz) nak. Ötven iut mtndegylkükre. Nem (sóit, ám nem ts kevés, hiszen a falu- \ tói ló messze van a tanya, s nekik< í kell ellátni mindennel a lószágot. ( Mind a hárman megállják helyüket. Olyan itt — amint az elnöktől meg- j ! tudtuk — a jószág, mintha hizlalnák < őket. Az alig egy, vagy másféléves j ! üszök három-négy mázsát ts nyom- j 5 nak. Válogatott jószág ez, a szövet( kezet jövő szar vasmarha-állomány á-, ] nak a törzse. Mentesek minden be- ( ) tegségtöl. Ez érthető, hiszen a három j i gondozó személyében nemcsak ere( ? töt, hanem ápolót is kap a jószág, < ] olyan féltve őrzik őket, mint gyenge j ! palántákat a kertész. Hogy a nehéz• l ségek ellenére ts teljesíti a szövet| kezet a múlt évi pénzügyi tervet ahhoz, ez a három tanyasi ember is < ) hozzájárult saorgalmával, jó munká- j ' jávai. Felfigyel az agronómus és közbevág : — Emellett a tervezett 133 ezer munkaegységből csak 122 ezret merítettünk kl .. Hát ezt meg hogyan? — Elég szilárdak e normák — mondja a könyvelő. — így ls szépen kap a tagság minden egységre. Az előleg munkaegységenként 20 korona volt, most a zárszámadáskor még minden egységre jut 18 korona. Ez összesen 38 korona (harmincnégyet terveztünk), ehhez jön még majdnem három korona, a térmészetbeniek pénzértéke. Szép ugy-e? — Mondhatom, lesz mit aprítani a tejbe a szövetkezet tagjainak, sőt jut televízióra, rádióra és új házra is. — Oj házra még Igen, de televízió rádió már nem újdonság nálunk. Sokan betétkönyvre helyezik a részesendésként kapott összeget. B A jó vetőmag és az öntözés előnye Ha Ilyen szépen jut a részesedésre, egész biztosan nem volt szűkmarkú a föld, s a jószág is kitett magáért, — fejtegetem. — Jobb is lehetett volna a termés, ha nincs a nagy szárazság — mondja az agronómus. — Gabonafélékből ls alig értük el a tervezett mennyiséget, kukoricából ls, kivéve a silókukoricát, gyengébb volt a termés. Csövesen 43 mázsa. Igaz, az egyik csoport 55 mázsát is elért. — Jó földbe, jól előkészített talajba tették a magot? — Olyanba, mint a többi három csoport. Csakhogy a harmadik csoport hibrid-magot vetett, s ezért lett jobb a termésük. — És a több! kapásnjövény? Hogyan bírta a szárazságot a cukorrépa? Megérezte — folytatja az agronómus, — s bizony alig 270 mázsa volt az átlag belőle. Igaz, ez az eredmény ls úgy ugrott kii hogy a második csoport öntözte a répát és hektáronként 300 mázsás termést értek el. M 150 mázsa marha- és 40 mázsa sertéshús terven felül A szárazság miatt gyengébb volt a termés. Hogyan tudták mégis ebben a szövetkezetben teljesíteni, sőt túlszárnyalni a pénzügyi tervet? Ez motoszkál az ember agyában társalgás közben, fel ls teszi az erre vonatkozó kérdést az újságíró. íme a válasz: — Gazdaságosan osztunk be mindent, — fejtegeti a könyvelő, -— takarékoskodunk a pénzzel. A múlt évben egy ha föld megműveléséhez 63 munkaegység kellett. Ez nem sok. Aztán kihúzott a csávából bennünket a heremag, amit a harmadik kaszálásból nyertünk'. Sőt a maghere-szalmát ls felhasználtuk, megdarálva etettük a sertésekkel. Aztán az állattenyésztés, ha nem ls hozta meg a várt eredményt, szintén hozzájárult a pénzügyi terv teljesítéséhez. 40 mázsa sertéshúst és 150 mázsa marhahúst adtunk el terven felül... Mondtam már, hogy takarékoskodunk. Ez vonatkozik mindenre és mindenkire. A traktorosok takarékosan bánnak az üzemanyaggal. Vigyáznak a gépekre, hogy minél kevesebb legyen a javítás. Egyébként a generáljavításokon kívül minden géphibát saját javítóműhelyünkben orvosolunk. Röviden ennyit a gazdasági helyzetről. S hogy még sok mindenről szó esik majd a zárszámadási közgyűlésen, azt a lázas készülődés, az alapos számvetés is bizonyltja. Mert lesz miről beszélni. Az idén azt sem szeretnék, ha a szárazság beleszólna a terméseredményekbe és túlságosan befolyásolná a szövetkezet munkáját. Ezért a közgyűlés elé kerül az a terv is, hogy a jövőben 60 hektáron öntözik a cukorrépát, 20 hektáron a takarmányt. S ez még nem minden. Egy próba-brigádot alakítanak komplex-gépesítéssel. Ha minden jól megy, s lesz elegendő gép, a többi csoportot is átszervezik. Reméljük, sikerül a tervük, hiszen akaratban és szorgalomban e községben nincsen hiány. Laposa Kálmán, a CSISZ szervezet elnöke már évek Óta mint szerelő, gépjavító dolgozik a szövetkezetben. Amikor a fiatalok helyzete felől érdeklődünk, így válaszol: Nem vágyunk el a faluból. Közel negyvenen dolgozunk a közösben ... Megbecsülnek bennünket. Mi azonban ne elégedjünk meg csupán ennyivel. Lássuk az okokat, amelyek a faluban tartják az ifjúság döntő többségét. A fő ok mindenekelőtt az, hogy — amint már az előbbiekből ts kiderült — jól gazdálkodó szövetkezet van a faluban. Aki becsületesen dolgozik, az hasznát is látja. Vegyük példának talán magát a CSISZ szervezet elnökét. Az idén négyszáz munkaegységet szerzett. A kifizetett előlegen és a természetbeni járandóságon kívül még a zárszámadáskor is kap nyolc kilenc ezer koronát. A másik fontos dolog az, hogy ma már mindenki biztos megélhetési alapnak, fövedelmt forrásnak tekinti a szövetkezetet. Az elmúlt évek során meggyőződtek arról, hogy ha iparkodnak, jól gazdálkodnak, senkit sem érhet kellemetlen meglepetés. Az anyagi jövedelmen túlmenőleg van a dolognak egy másik oldala is. felentőségénél fogva ez sem marad az előbbiek során említett tényezők mögött. Hogy micsoda ez? Az, hogy - ' - • "m a szövetkezet vezetősége megbecsüli a fiatalokat. A szövetkezet fiataljainak szorgaU mát dicséri az, hogy a múlt esztendőben a rendes munkabeosztásukon kívül kilencszáz köbméter komposztot készítettek szövetkezetük számára, ifjúsági brigádokat szerveztek a csúcsmunkák idejére és részt vállaltak a rétek és legelök gondozásából. Mindezeket a szövetkezet vezetősége is jól tudja. Az elismerő szó mellett talál egyéb módot ts arra, hogy éreztesse velük a megbecsülést. A nyáron autóbuszkirándulást rendezett számukra. Több mint negyven fiatal — legtöbbjük először — gyönyörködhetett a Magas-Tátra szépségeiben. Laposa Kálmánék a múlt esztendőben vasárnapi munkával takaros kis kultúrházat hoztak össze. A legszükségesebbekkel saját maguk látták el, de hogy még szebb és vonzóbb legyen a kultúrház, a szövetkezet vezetősége televíziós készülőket ígért a fiataloknak. Tanulásra is futja a fiatalok idejéből. Közel harmincan gyarapítfák tudásukat a szövetkezeti munkaiskolában, de aki magasabb szinten akar tanulni, az is megtalálja a módját. Laposa Kálmán és még jó néhány fiatal számára lehetővé teszi a szövetkezet, hogy diplomát szerezzenek. ' Ht ' i A GÜG-TANYÁN KÉSZÜL A NÖVENDÉKMARHÁK SZABAD SZÁLLÁSA ^ z előbbiekből már láthatjuk, hogy a jólét állandó emelkedésének reális, szilárd alapját a szövetkezet, a közösen művelt föld képezi. Jó gazdára talált- a falu határa, jő kezekben van az egész falu sorsának irányítása. A kommunisták — ötvenen dolgoznak a szövetkezetben; — minden esetben megtalálják a közös cél felé vezető helyes utat, s ez a szövetkezet sikereinek egyik gyökere. Illés Béla pártelnök szavai szerint a pártszervezet munkájának geíjlncét a közös gazdálkodással járó problémák megoldása képezi. A kommunisták személy szerint is felelősséget éreznek a szövetkezet sorsáért. Ez annyit jelent, hogy ki-ki a maga portáján, munkahelyén iparkodik lehetőleg a legtöbbet nyújtani a közösségnek. Személyes példamutatással serkentik a szövetkezet pártonkívüli tagjait a kitűzött feladatok teljesítésére. A pártszervezet egyik erőssége, hogy állandóan szemmel kíséri a tervteljesítést és ha a termelés valamelyik ágazatában hiba, vagy valami nehézség fordul elő, ezt a szövetkezet vezetőségével egyetemben tárgyalják meg. A legutóbbi pártbizottsági gyűlésen például már a tavaszi mezőgazdasági munkákról tárgyaltak. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a kommunisták előtt világosak a feladatok, előrelátóak és ahogyan mondani szokás, üstökénél ragadják meg a problémákat. Az idén, pártunk XII. kongresszusának esztendejében döntő fordulatot akarnak elérni szövetkezetük minden termelési ágazatában és a megvalósításáért hirdetett harcot már a tavaszi munkák idejében történő és jó elvégzésével kezdik. A párt bizottsági ülésén Borka József brigádvezető beszámolt arról, hogyan állnak a gépjavításokkal, milyenek a kilátások a tavaszi munkákra való felkészülés terén. Ugyanazon a bizottsági ülésén Borka József pártfeladatul kapta, hogy a traktorosbrigádnál úgy intézze a dolgokat, hogy a gépek üzemképesem várják a pillanatot, amikor munkához lehet kezdeni. Helytállnak a kommunisták A szövetkezeti termelés javát szolgálja az is, hogy a pártszervezet tagjait szétosztotta az egyes termelési ágazatokban. Az fgy kialakult pártcsoportok képesek arra, hogy állandóan szemmel tartsák a termelést, személyesen elbeszélgethessenek a pártonkívüli szövetkezeti tagokkal és az esetleg előforduló hibákat már csírájukban orvosolhassák. M/I egtörtént például az az eset, hogy az anya' * sertésgondozók elégedetlenkedni kezdtek, mivel úgy látták, hogy a tervezett évi tizennégy malacelválasztást nem tudják elérni. Az állattenyésztés vonalán működő pártszervezet azonnal reagált a dolgokra. Az elvtársak megállapították, hogy a baj mindenekelőtt abból származik, hogy a takarmányozási tervben kevés abraktakarmányt Irányoztak elő egy-egy anyakocára. Észrevételüket tudomására hozták a szövetkezet vezetőségének és kérték, hogy amennyiben lehetséges, orvosolják a bajt. A pártcsoport észrevételét, javaslatát megtárgyalta a pártbizottság ls, a szövetkezet vezetősége ls. Ezután pedig közös erővel fogtak a baj orvoslásához. Üjból felmérték a raktárban levő takarmánymennyiséget. Kiderült, hogy a kocák napi abrakadagját módjukban áll fél kilóval növelni. Ezzel az intézkedéssel megteremtették a feltételt ahhoz, hogy a malacelválasztási tervet síkeresen teljesíthessék. Véleményt mondott a pártszervezet a jövőre, Illetve az Idei esztendőre vonatkozólag a nyolcvan százalékos előlegfizetéssel kapcsolatban. Ezzel a lépéssel már elindultak azon az úton, amely a szilárd jutalmazáshoz vezet. Hibául kell azonban felróni a szövetkezet kommunistáinak, hogy kevés gondot fordítanak az ifjúság soraiban végzendő politikai munkára. Kevés figyelmet szentelnek annak, hogy soraikat fiatal szövetkezeti tagokkal töltsék fel. Hellyelközzel baj van még az ellenőrzés terén is. Ellenőrzés hiányában nem egy olyan fontos határozat maradt teljesítetlenül, amelyek jó kihatással lettek volna a szövetkezet életére, fejlődésére. Hibául kell felrónni azt is, hogy a kommunisták nem tudták véghezvinni azt, hogy a munkaegységek után ne két kilót, hanem kevesebb természetbenit juttassanak, és így még szilárdabb takarmányalapot teremtsenek a közös jószágállomány számára. Maga Illés Béla, a pártszervezet elnöke is elismeri, hogy nincs minden rendben a szocialista munkaverseny terén sem. Miért? Az első számú hiba itt is a rendszeres értékelés hiányában keresendő. Egyetlen egy kollektíva sem indított míg versenyt a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. Az elmondottakból tehát kiviláglik, hogy az elért eredmények mellett is akad még bőven tennivaló. Jó és hasznos dolog azonban az, hogy a hibákat, fogyatékosságokat maguk is látják és helytelenítik őket. Ez — a dolgok és jelenségek kritikus szemmel való vizsgálata — egyik alapfelvétele annak, hogy a fogyatékosságok orvoslást nyernek, ami végeredményben majd a közös gazdálkodásban is visszatükröződi^. A következő esztendőkben a szövetkezet még nagyobb gazdasági eredményeket- ér el, még többet adnak majd a társadalomnak, de több jut a tagoknak is. 1

'gy kerül összhangba f : irsadslo n és egyén érdeke, ami egyik sarkalatos pontja a szocializmus építésének és teljes győzelemre vitelének. Irta és összeállította MÉRY FERENC — SZARKA ISTVÁN 1362. január 25. gj ggQ 5