Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-24 / 23. szám, szerda

. 0 A Szovjetunióban sikeresen teljesítik A Szovjetunió q t ermelé s több szaka- / f A HETEVES TERVET MOSZKVA (CTK) — A SZOV­JETUNIÓ IPARA TÚLTELJESÍTETTE A TERMELÉS TERJEDELMÉNEK 1981. ÉVI TERVÉT. • A termelés az 1960. évihez vi­szonyítva 9,2 százalékkal növekedett, (az USÄ-ban 1 százalékkal). •k A Szovjetunió ipari termelésének terjedelme meghaladta az USA ipari termelése terjedelmének 60 százalé­kát. * A Szovjetunió nemzeti jövedel­me — előzetes adatok szerint — meghaladta a 153 milliárd rubelt (7 százalékkal növekedett). A városok­ban s a munkások lakótelepein 2 200 000 lakás épült. A Központi Statisztikai Hivatal kö­zölte, hogy a Szovjetunióban sike­resen teljesítik a hétéves tervet (1959—1965). Az ipari termelés a tervben előirányzott 27 százalék he­lyett 33 százalékkal, növekedett a legutóbbi három év folyamán. Valamennyi szövetségi köztársa­ságban teljesítették az ipari terme­lés évi tervét. A munkatermelékenység több mint 4 százalékkal növekedett és mivel tudvalevő, hogy a Szovjetunióban le­rövidítették a munkaidőt, ez azt je­lenti, hogy a munkatermelékenység növekedése, munkaórákra átszámítva 11-százalékos volt. A Szovjetunió újabb sikereket ért el az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott békés gazdasági versen­gésében. Az acéltermelés tavaly 8 százalékkal növekedett, míg az USÄ­ban 1,7 százalékkal csökkent; a Szovjetunióban 12 százalékkal több, az USÁ-ban csak 4 százalékkal több villamosáramot fejlesztettek. A Szov­Tavaly a szovjet építők 82 millió négyzetméter lakóterületet adtak át rendeltetésének. Ezer lakosra átszámítva a Szovjetunió kétszer annyi la­kást épített, mint az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország együttvéve. Képünkön: Oj lakónegyed Bakuban. (CTK — TASZSZ felv.) jetunió tavaly 12 százalékkal több kőolajat és az USA csak 2,5 száza­lékkal többet termelt. A mezőgazdasági növények vetés­területe tavaly összesen 204,6 millió hektárt tett ki. A földművesek 8,4 milliárd pud gabonát termesztettek és 3,2 milliárd pudot adtak el az ál­lami felvásárlási szerveknek. A szarvasmarha- és sertésállo­mány gyarapodása nagyobb volt, mint a háború utáni évek bármelyikében. A szarvasmarhaállomány 6 100 000­val, a sertésállomány 7 700 000-val és a tehénállomány 1500 000-val gyara­podott. SUKARN0 : Még ez idén fel kell szabadítani Nyugat-lriánt Djakarta (ČTK) — Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke a djakartai elnöki palotában január 22-én rendezett ünnepségen a következőt mondot­ta: „Szent kötelességünk, hogy még ez idén visszacsatoljuk Nyugat-lriánt az Indonéz Köztársaság területéhez." Sukarno elnök kijelentette, hogy In­donézia továbbra is hajlandó tárgyalásokat folytatni Hollandiával az em­lített kérdésről, de természetesen csak oly értelemben, amint előbb em­lítette. Kifejezte azt a reményét, hogy a nyugat-iriáni probléma békés eszközökkel nyer megoldást. Hollandiából, Nyugat-Irián főváro­sából érkezett hírek szerint a Nyu­gat-lriánban állomásozó holland fegy­veres erők a következők: 3000 főnyi gyalogos és lövésza.lakulitok, 800 fő­nyi légvédelmi tüzérség, mintegy 20 lökhajtásos és 10 vadászrepülőgép 600 főnyi legénységgel, két fregatt és egy torpedóromboló 600 tenge­résszel. Makassar (CTK) — A legutóbbi napokban rövidebb időközökben cir­kálnak Indonézia légi és tengeri őr­járatai a nyugat-lriáni határvidék, il­letve partok közelében. Mivei nem­rég összecsapásra került sor holland hajókkal, Indonézia erre a lépésre kényszerült, hogy az esetben, ha meg­ismétlődne a holland hajók támadá­sa, azonos lehessen mindkét fél ere­je — jelentette ki Ahmed Jani vezér­őrnagy, a Nyugat-Irián felszabadítá­sát irányító hadműveleti törzskar fő­nöke, aki e napokban érkezett repü­lőgépen a dél-sulawesi Makassarba. New Yorkbői érkezett hírek szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára, folytatja a tárgyalásokat annak érdeké­ben, hogy dűlőre vigye a Nyugat-Iriánért folytatott holland—indonéz vitát. Január 22-én az esti érákban beszélgetésre Jött össze Indonézia és Hollandia képvise­lőjével. Indonéziát Sudjarwo Tjondrone­goro, a nyugatiriáni probléma szakértő-, je képviseli, akit Sukarno elnök azzal Az NDK Népi Parlamentje a hadkötelezettségről tárgyal Berlin (CTK) — Az ADN sajtóügynük ség közölte, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság Népi Parlamentje mai ülésén többek között az általános had kötelezettség bevezetéséről szőlő tör­vényről, továbbá az atomenergiának az NDK területén való felhasználásra vo­natkozó törvényről, vámtörvényről, va­lamint az Igazságszolgáltatással kapcso­latos törvényekről s intézkedésekről tárgyal. SOUVANNA PHOUMA: „NAGY LÉPÉST TETTUNK ELŐRE!" Genf (CTK) — Souvanna Phouma herceg, a laoszi királyi kormány el­nöke repülőgépen Genfből Párizsba utazott. Elutazása előtt kijelentette, h.gy bár nincs teljesen megelégedve a három laoszi herceg legutóbbi genfi tanácskozásának eredményeivel, meg van "óla győződve, hogy „ezzel ls nagy lépest tettek elérel" bízott meg. hogy az ENSZ-ben megvédje Indonézia érdekeit. Bár Indonézia a nyugat-lriáni probléma békés megoldására törekszik, Hollandia tovább is folytatja mesterkedéseit az ún. nyugatiriáni nemzeti tanáccsal. Ezt a ..nemzeti tanácsot" egybehívták és a hol­landok január 22-én jóváhagyatták ve­le azt a határozatot, inely szerint gya­rapítani kell . a pápuák önkéntes testü­letének" létszámát. A testületet holland tisztek képezik ki, illetve készítik elő az indonéz felszabadítás! akció fegyve­res meghiúsítására. Hollandia terve sze­rint Nyugat-Iriánban független bábálla­mot kell kikiáltani, ahol Hollandia ven­né át az ENSZ-től a gyámságot és így ezt a területet továbbra is ellenőrizhet­né. Az állami és szövetkezeti szerveze­tek beruházásainak pénzben kifeje­zett terjedelme (a kolhozok beruhá­zásai nélkül) tavaly elérte a 32,5 milliárd rubelt. A lakosság a társadalmi fogyasz­tás alapjaiból (iskolaügyre, egész­ségügyre, szociális gondoskodásra fordított kiadások) az 1960. évi 24,5 milliárd rubellel szemben 26,4 milli­árd rubelt merített. A népgazdaságban 66 millió ember dolgozott, tehát 3 950 000-rel több, mint 1960-ban. A Szovjetunióban éppen úgy, mint az előző években tavaly sem volt munkanélküliség. A munkások és az alkalmazottak bére a munkaidő lerövidítése ellené­re 4 százalékkal növekedett. Nagyob­bak lettek a kolhoztagok bevételei is. Ma már azok a dolgozók, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a 60 rubelt, nem fizetnek béradót. A 61—70 rubelt havonként kereső dol­gozók béradóját átlag 40 százalékkal csökkentették. Eszerint az említett bérek (egy év alatt) 400 millió ru­bellel növekedtek. A külkereskedelem pénzben kife­jezett forgalma 10,5 milliárd rubelt tett ki (4 százalékkal növekedett). A Szovjetunió továbbra is az az or­szág, ahol a legcsekélyebb a lakos­ság halandósága. Értekezlet a kommunista építés kérdéseiről Moszkva (ČTK) — Moszkvában tegnap össz-szövetségi tudományos értekezlet kezdődött, amelynek résztvevői megvi­tatják a kommunista építömunkával összefüggő kérdéseket. A megnyitó be­szédet Pjotr Nyikolajevins Poszpelov akadémikus, a Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója tartotta. Kennedy jelentése az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről Washington. — Kennedy elnök hét­főn a kongresszus elé terjesztette az Egyesült Államok gazdasági helyze­téről szóló évi jelentését. A jelentést általában az jellemzi, hogy igyekszik minél jelentősebb gaz­daság! eredményekre hivatkozni az előző, köztársasági párti kormányzat­tal szemben, kénytelen azonban — bár szépítve — beismerni a nyil­vánvaló nehézségedet. Külkereskedel­mi téren a jelentés nyomatékosan hangsúlyozza az amerikai kivitel nö­vekedésének szükségességét és — Kennedy kongresszusi üzenetéhez ha­sonlóan — szorgalmazza a szorosabb kapcsolatok kialakítását a^ Európai Közös Piaccal. Bevezetőül a gazdasági jelentés azt állítja: „Az Egyesült Államok jól in­dult neki, hogy kilábaljon az előző tél gazdasági hanyatlásából, és ez a javulás egész éven át folytatódni fog." Mindjárt kénytelen azonban be­ismerni, hogy „a gazdasági felépülés csak bizonyos mértékig vitte előbbre a nemzetet a végső cél: a termelési kapacitás maximális kihasználása, a teljes foglalkoztatottság és a vásárló­erő további növelése felé". A belső gazdasági helyzetet részletez­ve a jelentés sötét képet fest az egy évvel ezelőtti helyzetről. (Mint ismere­tes. akkor került hatalomra a köztársa­sági párt utódjaként Kennedy kormá­nya. | Ezek szerint egy évvel ezelőtt az Egyesült Államok ipari kapacitásának csaknem egyötöde kihasználatlan volt, a munkaerők majdnem hét százaléka volt munka nélkiil. s havonta több. mint 300 millió dollár értékű araňy áramlott ki az országból. Ezzel szemben — a Je­lentés szerint — az elmúlt egy év alatt a kormány megvalósította legfőbb cél­kitűzéseit, nevezetesen: több, mint 20 milliárd dollárral emelte az .évi teljes termelés értékét, felével csökkentette a kihasználatlan ipari kapacitás okozta ki­esést, 6,8 százalékról 6.1 százalékra szo­rította le a munkanélküliséget, biztosí­totta az árak szilárdságát, helyreállította a dollár iránti bizalmat és jelentősen csökkentette az aranytartalékok apadá­sát. Bár Kennedy 1962-re további gaz­dasági javulást ígér — például kilá­tásba helyezi a teljes termelés 50 milliárd dolláros növelését —, kény­telen leszögezni, hogy „a munkanél­küliség még mindig túlságosan nagy, az általános jólét nem számolta fel a nyomor sújtotta területeket, s to­vábbi határozott erőfeszítéseket kell tennünk a külföldi fizetési mérleg deficitjének csökkentésére". Mind­ezekből kifolyólag — hangoztatja a jelentés — „derűlátással, de nem el­bizakodottan tekintünk az 1962-es évre". , Külkereskedelmi téren a jelentés sür­geti a kongresszust, adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezd­jen az Európai Gazdasági Közösséggel (Közös Piac] a vámtarilák kölcsönös csökkentéséről. Utal a jelentés arra, hogy a kormány — a külföldi segély­program lefaragása végett — igyeksz'ik rábírni egyes európai szövetségeseit, nö­veljék katonai vásárlásaikat az Egye­sült Államokban. A jelentés végül felsorolja, hogy a gazdasági helyzet érdekében Kennedy elnök milyen területeken tart szükséges­nek kongresszusi felhatalmazást rendkí­vüli intézkedésekre. A többi közt kilá­tásba helyezi a jövedelmi adók prog­resszív' csökkentését arra az esetre, ha újabb gazdasági pangás Jelentkeznék, to­vábbá közmunkák megindítását, a mun­kanélküli-segély rendszerének kiterjesa­tését stb. KOMMENTÁRUNK Az amerikaiak és a nyugatnémet militarizmus veszélye A WTTG amerikai TV-állomás nemrégen időszerű és érde­kes vitát közvetített egy órán át. Féljünk-e Nyugat-Németországtól ? — ez volt a tárgya a vitának, melyben Linus Pauling ismert No­bel-díjas amerikai professzor, T. H. Tetens, az „Oj Németország, régi hitleristák" című, a bonni állam- ve­zető köreiben lesújtó véleménnyel fogadott könyv szerzője, továbbá az .amerikai katonai körökkel közeli kapcsolatban álló Alexander de Seversky és Leon Uris író vettek részt. Az utóbbi kettő nem nagyon kö­tötte le a nézők figyelmét. Erőlte­tettek voltak érveik, melyekkel bi­zonygatni akarták, hogy Nyugat­Németország „demokratikus minta­állammá" változott, és az ameri­kaiak biztonságát tekintve „jó" a helyzet a bonni államban. Seversky kijelentette, hogy „a világon nincs helye két ellentétes ideológiának". Szerinte tehát Nyugat-Németország „jó" helyzete a bonni militarizmus eredményes előretörését jelenti, mely a tőkés ideológia érveinek hiányát a fegyverek erejével van hivatva pótolni. Seversky világosan a háború előkészítésére gondolt, melybe az USA mellett Nyugat-Né­metország is „jól bekapcsolódnék". Más nézete volt Pauling profesz­szornak. Megemlítette, hogy két, a nukleáris fegyverkezés befejezését követelő folyamodványt nyújtott be az ENSZ-nek. Az első 720 amerikai közéleti személyiség, kőztük 21 No­bel-díjas Irta alá. A másodikat a világ 100 ezer tudományos dolgo­zója nevében terjesztette be. A folyamodványok az atomkísér­letek és általában az atomfegyver betiltását követelik. Azt is leszö­gezik, hogy <az atomfegyvernek semmiképpen sem szabad a nyugat­német militaristák kezébe kerülnie. Pauling ennyit fűzött hozzá: „Nem hiszek a hitlerista tábornakoknak. Nem bízom bennük és félek tőlük". Tetens is egyet értett Pauling professzorral. Tetens tagja volt a hitlerista gaztetteket vizsgáló bi­zottságnak. Megerősítette, hogy a Hitlert uralomra juttató tábornokok a bonni államban ma is vezető sze­repet játszanak., „Ezért kötelessé­gemnek tartom figyelmeztetni pol­gártársaimat erre a veszélyre" — jegyezte meg. Amikor a vitavezető kommentátor megkérdezte Tetenst, miért van olyan lesújtó véleménnyel Nyugat­Németországról, a kérdezett így válaszolt: „A harmincas évek óta állandóan olvasom ( az úgynevezett német geopolitikai irodalmat. Nem hiszem, hogy akadna Washington­ban még egy ember, aki olyan jól ismerné, mint én. A németeknek világuralmi vágyaik vannak. xAden­auer is kijelentette, hogy az NSZK­nak nagyhatalommá kell válnia. Ez azt jelenti, hogy növelni akarja te­rületét, új területeket ,akar meg­hódítani Európában és Afrikában." Tetens arról, is beszélt, hogy egyes amerikai vezetők azzal akar­ják elaltatni az amerikai nép éber­ségét, hogy Adanauernak és köve­tőinek nem érdekük az atomfegy­ver megszerzése. Tetens az AP saj­tóiroda jelentései alapján ennek ellenkezőjét bizonyította be, Strauss például nemrégen kijelentette, hogy az NSZK-t fel kell szerelni a leg­korszerűbb fegyverekkel. Strauss szerint az NSZK-nak hat—nyolc év múlva komoly esélye lesz arra, hogy vezető katonai világhatalom legyen. T etens csalásnak minősítette a nácítlanítást. Tíz évvel ezelőtt Adenauer is beismerte, hogy a nyugatnémet kormányban és a közigazgatásban 85 százalékban volt hitleristák ülnek. Azóta nem történt változás. Érdekes vita folyt le Tetens és Siebent között. Az utóbbi azzal ér­velt, hogy Nyugat-Németország az egyedüli állam, mely egész hadse­regét a NATO rendelkezésére bo­csátotta. Tetens ezt válaszolta: „Nemrégen érdekes cikket olvastam az egyik folyóiratban, ez volt a címe: A NATO belépett a Bundes­wehrbe". A televíziós társaság Jő szolgála­tot tett az amerikai-nyugatnémet militarista szövetség híveinek. Ám sok érvvel fegyverezte fel azokat az amerikaiakat is, akik felteszik a kérdést, félnünk kell-e Nyugat-Né­metországtól? Persze nem az a lé­nyeg, hogy féljenek-e vagy sem, hauem az, hogy . a nyugatnémet mi­litarizmus ellen Amerikában is har­colni kell. —la— V.Zorin az ENSZ-közgyülés én: Az angolai kérdés megoldásához a bolgár-lengyel javaslat mutatja az utat New York (CTK) — Az angolai helyzetről ' folytatott vitában eddig már 19 ország képviselői szólaltak fel. Bulgária és Lengyelország ENSZ­küldöttei határozati javaslatot ter­jesztettek elő^ melyben élesen elíté­lik a portugál gyarmatosítókat és hangoztatják Angola népének önren­delkezési jogát, függetlenségének szükségességét és azt javasolják a világ valamennyi országának, semmi­képpen, tehát fegyverekkel se tá­mogassák Portugáliát. Január 22-én Szomália, Szíria, Af­ganisztán és az Elefántcsontpart Köz­társaság küldöttei • is felszólaltak, akik felszólították Portugáliát, hogy gyökeresen változtassa meg Angolá­ban érvényesített politikáját. Afgá-: nisztán küldötte ttibbek között hang­súlyozta, hogy küldöttsége támogat minden olyan határozatot, amely le­rögzíti az angolai nép önrendelkezési jogát. A január 22-i ülésen Valerij Z o­rin, a Szovjetunió állandó ENSZ­képviselője is felszólalt. Kijelentette, hogy mivel az ENSZ közgyűlése a* angolai kérdésről már két esetben és a Biztonsági Tanács ugyancsak két esetben tárgyalt, semmi sem cáfol­hatja meg, hogy ez a kérdés a jelen­legi nemzetközi problémák egyike. Az ENSZ-nek meg kell tennie min­dent annak érdekében, hogy Angolé-: ban megszűnjön a bennszülött la­lakosság embertelen ki­irtása. A 30 000 főnyi, állig felfegyverzett por­tugál katona eddig több mint 50 000 védtelen an­golait gyilkolt meg! AZ USA, Nagy-Britan­nia, az NSZK és a NATO további tagállamai támo­gatása nélkül Salazar fasiszta diktatúrája nem tarthatja magát Angolá­ban és a többi portugál gyarmaton sem. ahol 12 millió ember él a leg­nagyobb elnyomatásban. A Szovjetunió mindig támogatta és a jövőben is támogatja azt a har­cot, amelyet az elnyo­mott nemzetek a gyar­matosítók ellen folytat­nak. A szovjet küldött­ség e politika értelmé­ben maradéktalanul tá­mogatja Bulgária és Lengyelország küldött­ségének határozati ja­vaslatát, amely megmu­tatja az utat az angolai A PORTUGÁL GYARMATOSÍTÓ: - Próbálja kérdé s '8 azs á8 08 m e8" valaki azt mondani, hogy mi nem vagyunk oldásához — jelentette az egyenlőségérti ki V. A. Zorin felszőla-, Kuknnyikszi rajza a moszkvai Pravdában lása befejező részében. 1962. fanuár 24. Of S8Ô 3 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents