Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)
1962-01-18 / 17. szám, csütörtök
Ä húszéves program hamarabb teljesíthető Hruscsov eiviérs a szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztéséről Ä moszkvai Pravda keddi számában három oldalon közölte Hruscsov elvtárs beszédét, mely január 12-én Minszkben, a belorusz mezőgazdasági dolgozók értekezletén hangzott el. Hruscsov elvtárs most is, mint előző beszédeiben, pontos adatokon mutatott rá, hogyan teljesíthetik az egyes területek a konkrét viszonyok tekintetbe vételével a lényegesen nagyobb termelési feladatokat. Előtérben az állattenyésztés Pártunk kidolgozta a kommunizmus építésének húszéves programját. Meggyőződésem, hogyha jobban kihasználjuk lehetőségeinket, hamarabb valósíthatjuk meg a programot, a szovjet gazdaság sokkal gyorsabban fejlődhet és teremtheti meg az anyagi javak bőségét. Határozottabb léptekkel kell előrehaladnunk, hogy minden évben újabb sikereket érjünk el a mezőgazdaság fejlesztésében, hogy teljesíthessük a kitűzött feladatokat. Ezért tárja fel a párt a mežôgazdaság irányításában mutatkozó hibákat és serkenti a szovjet embereket a mezőgazdasági termelés gyors növelésére. Meg kell mondanunk, hogy pártunk Központi Bizottsága elégedetlen a belorusz mezőgazdaság helyzetével. Az állattenyésztés nem ért el számottevő növekedést. Persze, a kolhozok és szovhozok 1953. évi hústermeléséhez viszonyítva van bizonyos növekedés. A kolhozok és szovhozok 1953-ban csak 66 000 tonna vágott súlyú húst termeltek, ezzel szemben 1961-ben már elérték a 148 000 tonnát. Ámde mi sem élünk 1953-ban. 1962-t írunk. Több a lakosságunk, nagyobbodott az élelmiszerszükséglet. Miért vannak hústermelési zava-i rok? A takarmányhiány miatt. Elbe-, széigettem néhány belorusz mezőgazdasági dolgozóval, akiktől ezt hallottam: — Mindenekelőtt a tenyészmarhák állományának növelésére törekszünk. Amikor érdeklődtem, hogyan állnak a takarmánnyal, ezt Válaszolták: — Ha lesz marha, lesz takarmány is. Helytelen következtetés. Ha lenne takarmányuk, tenyészállatokat is tarthatnának. Egy anya1 sertés évente 15—20 malacot ellik, így tehát elegendő takarmány esetén egy anyasertés után egy tonna, sőt még több húst termelhetnek. Tehát, nem a tenyészáliomány dönti el a helyzetet. Nem kell lebecsülni a paraszt régi bölcsességét. Amikor az anyasertés megellett, a paraszt meggondolta, hány szopósmalacot válaszszon el. A takaŕiifáiiýmeftnyiséget • vette tekintetbe. Ez olyan régi igazság, amit sohasem lehet szem elől téveszteni. A Belorusz Köztársaság állattenyésztésének fejlődését nem a" tenyészállatok kérdése gátolja. A ta-i karmányhiány készteti önöket többnyire fiatal állatok leölésére. Húshiányról beszélünk, ennek pedig nem az az oka, hogy korlátoltak volnának mezőgazdaságunk lehetőségei. Nem, ez a föld helytelen kihasználásának, a rossz szervező munkának a következménye. Ezért beszélek elsősorban a szervezés kérdéséről. Mi azt állítjuk, hogy valamilyen ügy sikerét a szervezés, az emberek, a káderek döntik el. Sajnos, gyakran megfeledkeznek erről. A kommunisták helye ott van, ahol a termelés növeléséért folyik a harc Már említettem ezt az esetet: — Ä polgárháború idején csapataink megszálltak egy falut. Felkeresett a hely-; beli tanító. Bizonyára köpönyegforgató volt, ami ugyan nem jellemezte a forradalomban aktívan harcoló tanítókat, s ezzel a kérdéssel fordult hozzám: — Milyen tisztséggel bíznak meg, ha belépek a bolsevik pártba? Nyomban megadtam rá a választ: — a legnagyobbal. — Milyennel? — kérdezte újra a tanító. — Puskát adunk a kezébe és a fehérgárdisták ellen küldjük, hogy harcoljon a szovjet hatalomért — válaszoltam.* Azért említem újra ezt a példát,hogy kiemeljem: a kommunisták és a komszomolisták fő munkahelye az üzemek, a gyárak, a szovhozok és a kolhozok anyagi javakat termelő munkájában van most, amikor népünk becsületes munkával építi a kommunizmust. Természetesen ebből a munkából nem akarjuk kizárni értelmiségünket, tudósainkat, mérnökeinket és technikusainkat. Ugyanis nem az a lényeg, ki milyen szakaszon dolgozik. Egyesek elég primitíven gondolkoznak és úgy vélik, hogy csak az vesz részt a kommunizmus építésében, aki kalapácsot tart a kezében. Talán a tudós és a mérnök nem építő? Néha az ember csak egészen parányi kalapácsot tart a kezében, nem is a gyárban, banem a laboratóriumban, tudományos munkahelyen és éppen úgy hozzájárul a kommunizmus építéséhez, mint az. aki súlyos kalapácsot forgat a kezében. Ha a tudós olyasmit fedez fel. ami megkönnyíti az ember munkáját, ez zel egész falat emel a kommunizmus épületén. Természetesen nem vonhatunk egyenlőségjelet minden mnnka között. Határozottan nem számíthatom a kommunizmus döntő építői közé azokat, akik például aktákkal dolgoznak a falusi szovjetben, bár becsülöm a munkájukat. A falusi tanács pénzügyekkel bajlódik, nyilvántartja a születéseket és házasságkötéseket és sok más tisztséget tölt be. De az következik-e ebből, hogy a falusi tanácsban olyan embereket kell alkalmazni az ügyek intézésére, akik a termelésben, a farmokon vagy a műhelyeken is megállnák a helyüket? Nem volna jobb idősebb embereket, mondjuk nyugdíjasokat foglalkoztatni 'a falusi szovjetben? Nyugdíjat és bizonyos fizetést fognak kapni. Elvégre az embernek kell valamit csinálnia. Én is olyan korban vagyok, amikor már nyugdíjba megy az ember Azt hiszem, nagyon kellemetlen érzés az, ha az embernek nincs munkája s nem tudja azt adni a társadalomnak, amit valaha adott. Ez a legsúlyosabb lelkiállapot. Ezért munkát kell adni a nyugdíjasnak is, hogy tevékeny lehessen. Úgy látszik Belorusziában ezt nem értik meg. Az állattenyésztés alapja a takarmány Az elvtársak figyelmébe ajánlom, hogy olvassák el Barbasov elvtársnak, a moszkvai terület Klenovo-Csegodajovo-i szovhoz igazgatójának cikkét, melyet a Szelszkaja zsizny című lap január 6-i számában közölt. Barbasov elvtárs sokéves tapasztalatairól számol be. A szovhoz minden anyasertésétől 6—7 átpieneti anyasertést nevel fel, ezektől 7—8 malacot választ el. Ezeket az anyasertéseket azután felhizlalja és beadja. Tavaly így 18 000 malacot neveltek fel. Ha mindegyiket kihizlalják, öt sertés jut majd egy hektár szántóterületre. Fontosnak tartom, hogy valamennyi köztársaság gazdaságai tanulmányozzák Barbasov szovhozának tapasztalatait és érvényesítsék sertéstenyésztésük megszervezésében. Ily módon a legolcsóbb sertéshúshoz juthatunk. Ojra ismétlem, fontos a takarmány. Milyen lehetőségeik vannak önöknek, milyenek a helyi viszonyok? Önök viaszos érettségü kukoricát, cukorrépát és burgonyát termesztenek. Persze, ha csak burgonyával hizlalnák a sertéseket, régi módon gazdálkodnának A gondolkodó gazda, aki tud számolni, meggyőződhet róla, hogy a cukorrépa sokkal előnyösebb a burgonyánál. A mogilevi terület Virradat kolhoza tavaly hektáronként 190 mázsa burgonyát és 606 mázsa cukorrépát takarított be. Számítsák ki, mit jelent az az állattenyésztésben. Egy hektár burgonya 190 mázsát fizetett. Ebből 30 mázsát számítsunk le ültetésre, tehát 4800 takarmányegységet. Egy hektár cukorrépa viszont 606 mázsa gumót, tehát 15 000 takarmányegységet eredményezett, ezenfelül még 200 mázsa levelet, azaz 4000 takarmányegységet. Egy hektár cukorrépa hozama tehát 19 000 takarmányegységet, azaz négyszer annyit eredményezett, mint egy hektár burgonya hozama. Most a cukorrépának kell az első helyen szerepelnie. Valaki.azt mondhatná, mi történt, hogy Hruscsov megváltoztatta nézetét. Előbb a kukoricát szorgalmazta első helyen, most pedig a cukorrépát. Nem állítjuk szembe a cukorrépát a kukoricával. Mindkettőre szüksége van a mezőgazdaságnak. Ma azért beszélünk többet a cukorrépáról, mert mint értékes takarmánynövény, megköveteli, hogy jobban propagáljuk és meghonosítsuk Belorusziában és a többi szövetségi köztársaságban. A cukorrépának — takarmányértékét tekintve — nincs párja E téren még a kukorica is nehezen veheti fel vele a versenyt. Természetesen a cukorrépa termesztése munkaigényesebb. A kukorica termesztése könnyen gépesíthető, ezért a legolcsóbb takarmány. Ám a kukoricával együtt a legfontosabb a cukorrépa, utána pedig a hüvelyesek. Viaszosérésű csöveskukoricát A kukorica termesztési sikereket nem a begyűjtött zöldanyag, hanem a minőség szerint értékeljük, aszerint, mennyi viaszérésű csöveskukoricát takarítunk be egy hektárról. A németek például a kemény.ítőtartalomszerint értékelik a takarmánynövények hozamát. Ez helyes, mert a gazdaságnak takarmányra, nem pedig vízre van szüksége. Egyes gazdaságok sok zöldanyagot takarítanak be, nagy költséggel jár a szállításuk, viszont kevés belőle a takarmány. Márpedig a silókukorica csövek nélkül értéktelen takarmány. A belorusz kolhozok és szovhozok többsége csekély kukoricahozamokat ér el és ennek ellenére csövek nélkül takarítja fee a kukoricát. Tavaly a zöldkukorica átlaghozama 155 mázsa volt hektáronként. Ez komoly vádat emel a kolhozok, szovhozok, kerületek és területek vezetői ellen. Az itt felszólaló Ťyiskov elvtárs, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, értékes tanácsokat adott és helyesen állapította meg, hogy a sűrű vetés árt a kukoricának. Egyesek azonban még mindig azt javasolják, hogy 6—8 növény maradjon egy fészekben. A tudomány és a tudósok nagy tiszteletnek örvendenek hazánkban. Szavukat megfogadják a termelésben dolgozó emberek. Ha azonban a tudományos dolgozó helytelen javaslatot ad, súlyosan árt a termelésnek. A Belorusz Köztársaság egyes tudományos intézetei a tények szerint nem segítik kellőképpen a szovhozokat és kolhozokat, s helytelen javaslatokat adnak. Nyilvánvalóan hiányzik a mezőgazdasági tudományos intézetek tevékenységének tényleges ellenőrzése. Elég gyakran harmadrendű témakörökre fecsérlik erejüket és eszközeiket. Gurinovics és Truhanovszkij, a Belorusz Tudományos Akadémia biológiai intézetének tudományos munkatársai már hoszszabb ideje azon törik a fejüket, hogy az amuri parafát meghonosítsák Belorusziában. Egyes biológusok tudományos következtetései szinte nevetségesek. A füves vetésforgórendszer a múlté A novoszibirszki, moszkvai és az ukrajnai értekezleteken sok szó esett a füves vetésforgórendszer okozta károkról. Szeretnék újra foglalkozni e kérdéssel. Tudnunk kell, hogy nem könnyű dolog kiirtani a füves vetésforgórendszer gyökereit és meghonosítani egy haladóbb rendszert, mely jobban megfelel a mezőgazdaság fejlődése érdekeinek. A növénytermesztési szakemberek vezető kádereit füves vetésforgórendszer alapján nevelték. Görcsösen ragaszkodnak hozzá, nem akarják feladni nézeteiket. Egyes tudósok nem tudnak kikecmeregni a füves vetésforgórendszer mocsarából és úgy kell őket kihúznunk. Beloruszia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa éveken át eltűrte, hogy füvet termesszenek a gabonaföldeken. Persze, ez más szövetségi köztársaságokra is vonatkozik. Nem elég csak felszárítani a földet, tudni kell ésszerűen gazdálkodni. Abból, induljanak ki, hogy meg kell térülniük azoknak az összegeknek, amelyeket az állam és a kolhozok a föld termővé tételére fordítottak. Az új földek a felhalmozás új forrását képezzék. Az emberektől függ a siker A párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány lépéseket tesznek, hogy az ipar több traktort, kombájnt, autót, vontatott gépet és egyéb berendezést gyártson, évente egyre több műtrágyát juttasson a mezőgazdaságnak. Önök is megkapják a szükséges segítséget. Ám állítom, hogy meddő marad minden anyagi segítség, ha nem nevelünk kádereket. Az embertől függ minden. Ha a kolhoz vagy a szovhoz élén tapasztalt szervező áll, ha a brigádot jó vezető irányítja, ha minden kolhozparaszt és szovhozmunkás becsületesen dolgozik, meglevő anyagi-műszaki lehetőségeik keretében is sokat elérhetnek. Ezt bizonyítják a tapasztalatok. Én felszólítom Beloruszia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a köztársaság Minisztertanácsát, a területi pártbizottságokat, a területi végrehajtó bizottságokat és a kerületi pártbizottságokat: a legrátermettebb kommunistákat és pártonkívülieket küldjék dolgozni a kolhozokba és szovhozokba. Sok belorusz gazdaságban megszegik az anyagi érdekeltség elvét. Jutalmat ígérnek az embereknek, azután visszavonják a szavukat és a kolhozparasztok nem kapják meg a megérdemelt prémiumot. Az anyagi érdekeltség elve nem véletlen tényező életünkben. Ez a kommunizmus építésének elve. Azt az elvet kell követnünk, hogy a nagyobb menynyiségű és jobb minőségű termelésnek a nagyobb keresetben kell visszatükröződnie. Hruscsov elvtárs beszéde végén kijelentette: — Már régóta vágytam Belornsziába. Megígértem, hogy eljövök, el is jöttem. Nem tudom, elégedettek-e önök, én azonban nagyon elégedett vagyok. Eljöttem, meghallgattam önöket, megmondtam, amit fontosnak tartottam, nem szépítettem a dolgokat, kereken megmondtam a szemükbe. Azt hiszem, megértenek és helyes következtetésekre jutnak. Ki kell használni szocialista mezőgazdaságunk lehetőségeit, hogy gyorsan haladhassunk előre. Az indonéz őrnaszádok elleni támadás kihívás Indonézia haditengerészetének hivatalos nyilatkozata Dzsakarta (ČTK) — Sukarno elnök, Nyugat-Irián felszabadítás]" munkabizottságának ülésén kijelentette, hogy a holland hadihajók támadása után még sürgősebb a hatalmas népi erők mozgósításának kérdése Nyugat-Irián felszabadítása érdekében. A dzsakartai rádió, amely az elnök üzenetét közvetítette, beszámolt arról, hogy bár 3 millió önkéntes jelentkezett, akiik fegyverrel kezükben készek harcolni Nyugat-Irián visszacsatolásáért Indonéziához. Sunarjo alezredes, az indonéz nemzetvédelmi miniszter helyettese a január 16-i dzsakartai sajtóértekezleten kijelentette, hogy a holland hadihajók hétfői támadása az indonéz őrnaszádok ellen kihívás Indonézia ellen. Hozzáfűzte: „A hollandok az erő alkalmazása mellett döntöttek, Indonézia hasonlóképpen válaszol. Az Associated Press dzsakartai tudósítója jólértesült körökre hivatkozva közli, hogy letartóztatták a betiltott indonéziai reakciós jobboldali pártok — Indonézia Szocialista Pártjának és a Masjumi Muznlmán Pártnak — több vezető képviselőjét. A letartóztatott személyek között van Sjahrin, volt indonéz miniszterelnök ismert reakciós politikus is. A tudósító közlése szerint az őrizetbe vett egyének felforgató tevékenységet fejtettek ki az Indonéz Köztársaság ellen. * A Amer tábornagy, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének helyettese, nemzetvédelmi miniszter, aki e napokban hivatalos látogatáson az Indonéz köztársaságban tartózkodik, Abdulgani .indonéz miniszterrel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság soha sem engedi meg, hogy Hollandia a Szuezi-csatornát Indonézia elleni agresszióra használja fel. Amer ismét hangsúlyozta, hogy az EAK teljes mértékben támogatja Indonézia kormányának és népének a Nyugat-Irián felszabadítására irányuló törekvését. Dzsakarta (ČTK) — Indonézia külügyminisztériuma január 17-én jelentette, hogy az indonéz kormány U Thantot, az ENSZ ideiglenes főtitkárát tájékoztatta a holland hadihajóknak az indonéz őrnaszádok ellen elkövetett hétfői támadásáról. Dzsakarta (ČTK) — Sukarno, indonéz elnök a január 17ére virradó éjjel összehívta a főminiazterek és a hadsereg legfelsőbb képviselőinek értekezletét. A értekezleten jelen voltak a Nyugat-Irián felszabadítására alakult operatív parancsnokság képviselői is. Az elnök az értekezlet után még Subandrio külügyminiszterrel is tanácskozott. Dzsakarta (ČTK) — Az Antara hírügynökség január 17-én közölte az indonéz haditengerészet parancsnokságának hivatalos jelentését a holland hadihajoknak az indonéz őrnaszádok elleni aljas támadásáról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a hollandok az Indonéz Köztársaság felségvizeire hatoltak, kiprovokálták az összeütközést, agresszorokként léptek fel és ezért minden következményért teljes mértékben rájuk hárul a felelősség. Az összetűzés január 15-én 21 órakor volt 25 mérföldnyire délnyugat Irányban Nyugat-Irián partjaitól. Egy holland torpedóromboló, egy csatahajó és egy vNeptun" bombavető repülőgép orvul, figyelmeztetés nélkül megtámadta a csupán légelhárító fegyverekkel felfegyverzett indonéz torpedónaszádokat. IMPERIALISTA ÖSSZEESKÜVÉS a kongói hazafias erők ePen Az ENSZ-csapatokat törvényellenesen Gizenga ellen vonultatják fel Leopoláville (ČTK) — Adoula, a kongói központi kormány miniszterelnöke leopoldvillei sajtóértekezletén kijelentette, hogy „Gizenga már nem tagja a kormánynak", és a parlament megrovásban részesítette. A központi kormány esetleg vizsgálatot indít Gizenga ellen. Adoula közölte, szándékában van New Yorkba látogatni. A legutóbbi hírek szerint az ENSZegységek és a kongói csapatok január 15 óta fogva tartják Gizengát stanleyvillei székházában. McKeown. az ENSZ-egységek parancsnoka hangsúlyozta az ENSZ katonáinak részvételét a stanleyvillei hétfői akciókban, amelyek során foglyul ejtették Gizenga rendőrségének 300 tagját és székházát körülzárták. A legutóbbi leopoldvillei hírek szerint az ENSZ katangai parancsnoksága hétfőn megegyezett Csombével az elisabethvillei harcokban októberben fogságba esett katonák * kicseréléséről. Az Associated Píress tudósítója az ENSZ ezen lépését' „az ENSZ parancsnoksága és a Csobme közötti fokozódó együttműködés további bizonyítékának" tekinti. Jellemző, hogy a fogolycseréről szóló határozatot elfogadták, de nem tartják be a Biztonsági Tanácsnak a katangai fehér zsoldosok felszámolásáról szóló határozatát, és Csőmbe klikkje védelmezőinek köpönyege alatt a fegyverszünetet a fegyveres erők átszervezésére igyekezett felhasználni. A Ghanaian Times, a legutóbbi kongói eseményekkel kapcsolatban így ír : Teljesen nyilvánvaló, hogy az imperialista erők egyrészt mindenképpen arra törekednek, hogy kibékítsék Adoula kormányát Csombével, másrészt nyíltan támogatják a Gizenga elleni katonai akciókat. Mindezen intrikák célja az — írja a lap, — hogy a nyugati hatalmak Afrika szívében érdekszférát létesítsenek. A görög ellenzék bizalmatlansági javaslatot nyújtott be Karamanlisz kormányával szemben Athén (ČTK) — Az EDA, az Egységes Baloldali Demokrata Párt és a Középszövetség Pártja, a görög ellenzéki pártok a parlament keddi ülésén bizalmatlansági javaslatot nyújtottak be Karamanlisz kormányával szemben. Az ellenzék a kormányt az alkotmány megszegésével vádolja és köve* teli, hogy Dovas tábornokot, a hivatalnokkormány volt miniszterelnökét és három miniszterét erőszak alkalmazása és választási csalás címén különbíróság elé állítsák. A parlament csütörtöki ülésén kezdi meg a két javaslat vitáját és legkésőbb öt napon belül szavaz a javaslatokról. ' Boun Oum szabotálja a genfi tárgyalásokat Genf (ČTK) — Boun Oum herceg, a laoszi jobboldali lázadó csoport vezére, január 16-án este kijelentette, nem vesz részt a Laoszról tárgyaló genfi értekezlet ülésén és nem hajlandó tárgyalásokat folytatni Souvanna Phouma és Szufanuvong hercegekkel a laoszi koalíciós kormány megalakításáról. Egyúttal közölte, nem ismeri el azokat az egyezményeket, amelyeket a genfi értekezleten eddig elértek. Khampan Panya, Boun Oum képviselője a genfi sajtóértekezleten kijelentette, hogy csoportja Souvanna Phouma és Szufanuvong hercegeket nem ismeri el a laoszi nép képviselőjének. Hozzáfűzte, hogy Boun Oum hajlandó „nem hivatalos eszmecserét" folytatni. Hangsúlyozta, hogy Boun Oum továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csoportja a koalíciós kormányban a nemzetvédelmi miniszter és a belügyminiszteri tárcát kapja. Január 16-án az esti órákban repülőgépen Genfbe érkezett Szufanuvong herceg, Laosz Hazafias Frontjának elnöke. Megérkezése után élesen elítélte Boun Oum magatartását és hangsúlyozta, hajlandó tárgyalni a koalíciós kormány megalakításáról, melynek élén Suvanna Phouma állna, a zürichi és a Hin-Hop-i egyezmények alapján. 1962. január 3. (Jj SZÖ S *