Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-18 / 17. szám, csütörtök

A z SZKP KB plénuma már 1959-j ben hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság fejlesztésében a legsürgősebb feladatok közé tartozik azoknak a munkafolyamatoknak a komplex gépesítése, amelyek igen sok kétkezi munkát igényeinek, például az ipari növények, a burgonya, a zöldség, stb. termesztése és betakarí­tása. A kolhozoknak és szovhozok­nak nyújtott fokozott gépszállftmá­nyok, a GTÁ-kből a mezőgazdasági üzemekbe átment gépesítők szakkép­zettsége kedvező feltételeket teremt e probléma megoldására. Manukovszkij gépesítő példája nyo­mán elterjedt a „százasok" mozgalma. A traktoros és segítőtársai a hozzá­juk beosztott traktorral, kultivációs szerszámokkal és silókombájnnal gondoskodnak a rájuk bízott 100 hek­tár kukoricaföldről, a talaj előkészíté­sétől egészen a betakarításig. 1960­ban a Szovjetunióban összesen 130 ezer ilyen komplex gépesített kuko­rica- és napraforgótermesztő csapat volt. Rájöttek azonban arra. hogy csak egy termény gondozásában nem lehet teljes mértékben kihasználni a technikai esz­közöket és az egész brigádot. Ezért a csapatok és a brigádok olyan terménye­ket gondoznak és munkájukat úgy szer­vezik meg, bogy a technikai eszközöket az egész idény folyamán maradéktalanul és egyenletesen kihasználják. A leggyak­rabban gabonafélét, kukoricát, naprafor­gót és cukorrépát termesztenek, de gé­pesítik az állattenyésztési termelést, az építkezési munkákat stb. is. Ez elsősor­ban a kolhoz rendelkezésére álló tech­nikai felszerelés mennyiségétől, a ter­mesztett mezőgazdasági termények faj­táitél és a kolhoz munkaszervezésétől íügg. Egyes gépek tökéletlensége s gyakran a hiánya is szükségessé teszi egyes mü­veletek kézzel való elvégzését, mint pél­dául a cukorrépa egyelését, a betakarí­tást, a kukoricakőró megtisztítását stb. A kolhoztagok bizonyos számának meg­határozott időben való munkába állítása igen nagy Igényeket támaszt a terv ösz­szeállftásának minőségével szemben, fő­ként abból a szempontból, hogy ezen dolgozók számára munkalehetőséget biztosítsanak azokban az időszakokban is, amikor a kompiéi gépesített brigád­nak nincs rájuk szüksége, jól érvénye­sülhetnek például a zöldségtermesztő­csapatokban, a melléktermelésben, az építkezési csapatokban stb. • A munkaszervezés A szovjet m ez őgazdasági gépesítők tapasztalataiból Komplexbrigádok a Szovjetunióban A mezőgazdasági gépesítők nemrégen Bratislavában megtartott értekezlete rámutatott a nyugat-szlová­kiai kerület komplexbrigádjaínak első sikereire, valamint e brigádok továbbfejlesztésének útjaira. Most a té­li időszakban a komplexbrigádok megszervezését és munkaterveit fontolóra veszik a többi kerületben és jarasban is s megteremtik az ilyen kollektívák létesítésének feltételeit. Hasznos lesz megismerkednünk a szovjet gépesítők egyes tapasztalataival, amelyeket a Szovjetunióban nemrégen járt párt- és gazdasági dol­gozóink észleltek. Számos tapasztalatot sikeresen érvényesíthetünk a mi termelési viszonyaink között is. A. V. Gitalov brigádjában A kirovográdi terület az „SZKP XX. kongresszusa" nevű kolhozában ta-. lálkoztunk A. V. Gitalovval, a Szo-: cialista Munka kétszeres Hősével. Szí­vélyesen fogadott bennünket munka­helyén s. elmondotta, hogy örömmel tmlékszik vissza csehszlovákiai láto­gatására, a szövetkezetesekre és Mindazon dolgozókra, akikkel ha-: iánkban találkozott. Ugyanilyen szí­vesen közölte velünk munkatapaszta-: latait is. Az „SZKP XX. kongresszusa" nevű kolhoz, mint mlntagazdaság „a hala­dó tapasztalatok iskolája" lett. Szá­mos géppel rendelkezik a kukorica, a gabonafélék és a cukorrépa gon­dozására és betakarítására. Ezenkí­vül a kolhozban próbálják kl az egyes gyárak mezőgazdasági gépelt ls, úgyhogy valóban nagy lehetősé­gük nyílik arra, hogy a mezőgazda­sági termények termesztésének és be­takarításának legújabb technológiáját a gyakorlatban érvényesítsék. A kolhoz gazdálkodásának irá­nyítása a mezei brigádok és állatte­nyésztési farmok alapelvén nyugszik. E brigádok és fármok a kolhoz évi termelési és pénzügyi tervének alap­ján kidolgozott terv szerint dolgoz­nak. A brigádok hetente kapnak munkaparancsot. Rájöttek ugyanis, hogy a munkák naponta történő el­osztása fékezi a kezdeményezést. A kolhoz tagjait — a gépesítőkön kí­vül — a munkaegységek alapján dí­jazzák. A kolhozban a növényi és állatte­nyésztési termelés gépesítéséről egy traktorosbrigád gondoskodik, mely­nek vezetője A. V. Gitalov. A gépe­sítők munkáját közvetlenül a vezető vagy annak helyettese Irányítja. Más kolhozok traktoros-brigádjaitól elté­rően Gitalov brigádja nem oszlik ál­landó csapatokra. A brigádvezető tehát rugalmasan szervezheti meg a gépnek jobb ki­használását, csoportosan bevethet technikai eszközöket a legfontosabb munkákra. Láttuk például, mint szün­tették be a munkát a takarmány­répa szedésénél és minden gépet, va­lamint szállítóeszközt a szemeskuko­rica betakarításának elvégzésére összpontosítottak. így lényegesen fo­kozódott a gépek kihasználása, mert csökkent a veszteségi idő, amit a szál­lítóeszközök hiánya okoz. A szemes­kukoricát abban a határidőben adták az államnak, amelyre Gitalov brigád­ja kötelezettséget vállalt. Az ilyen intézkedések abban az esetben, ha a brigádot csapatokra osztanák fely gátolná az egyes csapatok különféle érdekeltségét. Hasonlóképp szervezi^ meg az év közben felmerülő csúcs­munkákat is. A talaj előkészítésében a vetés alá, a gabonafélék és kapásnövények betakarí­tásában valamennyi gépesítő részt vesz a brigádvezető által meghátorozott te­rületen. A DT 54-es lánctalpas traktoron dolgozó gépesítők szántanak, vetnek és betakarítanak. A kultivációs traktoron dolgozók kukoricát, napraforgót és más kapásnövényeket vetnek, gondoznak és részt vesznek a gabonafélék és kapások betakarításában is Minden traktorosra bizonyos területet bíznak, amelyen el­végzi a vetést és a terményt gondozza. A brigádvezető azonban, ha a helyzet megköveteli, a traktorosra más munkát bízhat és a föld gondozását ezen idő tartamára más gondozóra bízza. A mezei munkákat csoportos, folyama­tos módszerrel szervezik A részlegekre felosztott tagon három—öt traktor vagy kombájn dolgozik. Ez megkönnyíti a gé­pek műszaki kezelését és ellátását s a betakarítás folyamán a közlekedési esz­közök jobb kihasználását is. Így növek­szik a munka termelékenysége, például a DT;54-es traktor teljesítménye a szán­tásban egy műszak alatt fél hektárral is fokozódik. A gabonabetakarítás komplex gépesí­tése a kétmeuetes aratáson alapul. A fel­használt gépek rendszere nem különbö­zik a miénktől. A kukorica komplex­gépesített betakarításában a siker egyik fő feltétele a belyes agrotechnika betar­tása, a gyom elleni harc és megfelelő vetőmag felhasználása. M A munka terve és díjazása A brigád minden munkát a techno­lógiai eljárásoknak megfelelően vé­gez el. A technológiai eljárások ki­dolgozása a vezető agronómus dolga és a traktorosbrigád munkatervének összeállításához alapul szolgál. A ter­vet a gépek maximális megterhelésé­nek és minél több termelési művelet komplex gépesítésének elve alapján állítják össze. A traktorosbrigád ter­ve nemcsak a gépek kihasználását, az üzemanyagfogyasztást, a javítási költségeket tartalmazza, hanem ma­gában foglalja az egyéb termények hektárhozamalnak tervét is, valamint a gépesítők anyagi érdekeltségét a megtakarításokban, teljesítmények­ben, a munka minőségében és hoza­mokban. Az így kidolgozott terv alapján az olyan munkaműveleteknél, amelyeket még nem lehet teljes mértékben gépesíteni, meghatározzák a kétkézi munka szük­ségességét. Gitalov elvtárs brigádjában gépesítették a gabona, a napraforgó és a kukorica termesztését és betakarítását. A cukorrépánál azonban bizonyos időben kézzel végzett munka is szükséges, pél­dául az egyeléskor és akkor, ha nem kombájnnal végzik a betakarítást. A két­kézi muukát végző dolgozókat a mezei brigád terve tartja nyilván. A traktorosbrigádban a munka díjazá­sa eltér a többi kolhoztag díjazási mód­szerétől. Itt pénzbeli díjazást alkalmaz­nak munkaegységek nélkül, s e díjazást a gépesítőknek havonta számolják e! a teljesített normák számának alapján. A munkák minőségét az agronómus ellen­őrzi és igazolja. A minőség és az agro­technikai határidők betartása mellett a traktoros díjazása az alapdíjazás 25 szá­zalékával emelkedik, be nem tartásuk esetében 15 százalékkal csökken. A pré­miumokat a döntő agrotechnikai intéz­kedések betartásáért is fizetik. Például a négyzetes vetés pontos betartásáért to­vábbi prémiumokat fizetnek ki. A meg­takarított üzemanyag és javítási költség összegébűi a brigád 40 százalékot kap. A terven felül termelt termékek árának 50 százalékát kapja az, akinek érdeme a hozam növelése. A traktorosbrigád vezetője is érde­kelt anyagilag a gépesítők teljesít­ménytervének teljesítésében és túl­szárnyalásában. A traktorosok által ledolgozott normák száma szerint ál­landó fizetésén kívül prémiumokat kap. A pártszervezet gondoskodásának érdeméből a brigádban széleskörűen kibontakozott a szocialista munka­verseny. A kötelezettségvállalások fő­leg a hektárhozam növelésére irá­nyulnak. A munkaversenyt rendszere­sen értékeli a pártszervezet és a kolhoz vezetősége. A csúcsmunkák idején naponta értékelik a legjobb traktorosokat, kombájnvezetőket, te­hergépkocsi-vezetőket és vörös zász­lókkal jutalmazzák őket. A legjobb teljesítmény jutalmazásával egybekö­tött általános értékelést hetente végzik. A helyes értékelésről a párt­csoport gondoskodik. H A cukorrépatermesztés teljes gépesítése A traktorokat és mezőgazdasági gépeket felülvizsgáló Kubányi Álla­mi Kutató Intézet gazdaságában be­széltünk Vlagyimir .Szvetlicsnijjel, a kiváló gépesítővel. V. V. Szvetlicsnij komplexcsapata a cukorrépa termesz­tésében és betakarításában új tech­nológiát alkalmaz, kézzel végzett munka Igénybevétele nélkül. Felso­roljuk a módszer fő elveit: # Ússzel a föld tökéletes előkészítésé­re, a gyom kiirtására, a föld helyes ösz­szetételére és a nedvesség maximális megőrzésére irányul. Háromszor végez­nek tarlóhántást, mindig a gyom kike­lése után. Az istállótrágyát a szuper­foszfáttal együtt ősszel szántják be. # A talajt jól előkészítik a vetés alá. Simítózzák és simító, valamint korongos boronával egyengetik, a herbicideket (gyomirtó vegyületeket, szerk. megj.) háram nappal a vetés előtt előkészítik és vető boronákkal boronálják. # Kis mennyiségben pontosan vetnek egycsírájú vetőmagot a talaj egyidejű boronálásával. # Géppel, ritkító boronák segítségével ritkítják a növényt, mégpedig kétszer, sőt háromszor, hogy egy hektáron csak 70—80 ezer-répaszál maradjon. 9 Komplex gépeítéssel végzik a beta­karítást SKN-2 vagy KS-3 kombájnokkal kétkezi munka alkalmazása nélkül. 1980-ban a csapatban Szvetlicsnij elv­társsal együtt 10 dolgozó volt, ebből hat gépesítő és négy segéddolgozó. Közösen dolgoztak, közösen takarították be 73 hektárról a cukorrépát és 370 hektárról az őszi búzát és árpát. Átlagosan 434 mázsa cukorrépahozamot értek el 122,5 munkaóra ráfordításával hektáronként. Ebből 10,9 óra jutott a föld előkészíté­sére, 2, B óra a vetésre, 35,9 óra a növé­nyek gondozására, és 72.8 óra a cukorré­pa betakarítására és elszállítására. Egy mázsa répára összesen 17 perc élőmun­kát fordítottak. A szomszédos kolhozhoz viszonyítva, amely ugyanolyan feltételek között hagyományos módszerrel termeszt cukorrépát, a munkaráfordítást 2,5-szö­rösével sikerült csökkenteni. B A hozamok szerinti díjaz ás Szvetlicsnij elvtárs komplex-gépe­sített csapatához tartósan osztják be a gépeket, hogy Idejében elvégezhes­sék a 150 hektár cukorrépa- és a 400 hektár gabonaterületen az ösz­szes munkákat. A fő gépeken kívül a csapat istállótrágyaszőrót, műtrá­gyaszórót, összehúzó prést, permete­zőt, istállőtrágya szállítószalagot és három téhergépkocsit használ fel. A technológiai eljárás szerint ha­tározzák meg azon béralap terjedel­mét, amely 150 hektár cukorrépa, 200 hektár búza és 200 hektár árpa meg­művelésére és a tervezett hozamok elérésére esik. A csoport dolgozói-: nak havonta előleget fizetnek ki, mégpedig a tervezett összegnek legalább 50 százalékát. A végleges elszámolást az év végén ejtik meg. Ha a tervet teljesítették, a fennma­radó összeget felosztják a csapat dolgozói között a ledolgozott nor­mák száma alapján, ha nem teljesí­tették a tervet, csak a termelési terv teljesítésének megfelelő részt fizetik ki. Ezzel szemben a terven felül ter­melt minden egyes métermázsa után a meghatározott díjazás 100 százalék­kal ls növekszik. A szóban forgó intézet dolgozói szoros érintkezésben állnak V. V. Szvetlicsnij komplexcsapatával. Szvet-, licsnij elvtárs munkacso'portja tagjai­val együtt kipróbálja az intézet dol­gozóinak javaslatait a gyakorlatban, mégpedig mind a mezőgazdasági ter­mények termesztésének és betakarí­tásának technológiai eljárásait, mind pedig a gépek módosításait és új tí­pusait is. Az intézet Szvetlicsnij elv­társ tapasztalatait közzéteszi a saj­tóban. A „haladó tapasztalatok isko­lájában", amelyet V. V. Szvetlicsnij munkahelyén létesítettek, szeminá­riumok működnek. Szvetlicsnij elvtárs csapatának munkájával például tavaly mintegy 5000 dolgozó ismerkedett meg a hely­színen, közöttük a gépesítők, a járá­si pártbizottság vezető titkárai, kol-. hozelnökök, szovhozigazgatók és más dolgozók. Ez egyik bizonyítéka a Szovjetunióban a pártszervek rend­szeres gondoskodásának arról, hogy a haladó nagyüzemi termelési tech­nológia előnyeit teljes mértékben fel­használják a mezőgazdaságban. VÁCLAV SVOBODA, A CSKP KB osztályvezető helyettese. Bornianii nem tűnt el nyomtalanul M artin Bormann — Hitler jobbkeze, a „birodalom nélkü­lözhetetlen embere", 1942 óta a német náci párt ve­zetője, a hidegvérű gyilkos, Hitler végrendeletének őrzője, egyetlen örököse és a fasizmus borzalmainak Hitler után a legfőbb szervezője volt. Hitler mondotta róla, Iwgy aki elle­ne van, az a birodalom ellen van, s akárki legyen, agyonlö­veti. Még bukásakor is így üvöltött: „Bormann mellettem átl, én mellette..." Martin Bormann él. Puszta létével vádolja azokat, aKik tu­datosan halálhírét költötték, s amikor mégis nyomára akadt egy dél-amerikai újságíró, nem követték a helyes nyomot, ne hogy lehűljön a lepel a többi bormannról: a heusingerekről és globkékröl. Kövessük tehát mi nyomon ezt az első számú háborús bűnöst, a véreskező Bormannt. • A HÁJAS COWBOY Paul Hesslein, a náci parla­ment képviselője 1937-ben meg­szökött Németországból és Dél­Amerikába emigrált. 1948 nya­rán Hesslein négy barátjával Osorno kerületi székhely köze­lében, Rio Negro városka ha tárában sétált. Egyszer csak lódobogásra lettek figyelmesek. Három lovas közeledett feléjük. A lovasokon a dél-amerikai cowboyok, az ún. huasok jel­legzetes öltözéke. Az egyik lo­vas a csoport közelébe érve, megállt. Hirtelen elsápadt. Hesslein felkiáltott: „Bormann, mit csinálsz te itt?" — és ön­kéntelenül pisztolyához ka­pott. A kérdezett nem felelt, németül motyogott valamit, s hirtelen lova vékonyába vágva sarkantyúját, elvágtatott. Hesslein Patricio Amigonak, a VEA hetilap riporterének kije­lentette : „Megismertem a kö­vér arcát. Bormann volt." Martin Bormann nyilvántartási képe, amelyet a chilei hivatalok készítettek róla. A nyilvántartás­ban Juan Keller Keller néven sze­repel. • A CÍMZETT: A BIRODALOM ÖRÖKÖSE 1951-ben a francia rendőrség Bayonne város közelében titok­zatos ládákat talált, amelyek tele voltak értékesebbnél érté­kesebb képekkel, műkincsekkel. Az egyik ládában cédulára lel­tek : „Martin Bormann, a biro­dalom örököse, München." A francia kémelhárítók rövidesen kiderítették, hogy Bormann a volt nácikból csoportot szerve­zett, amelynek feladata csupán ez volt, hogy visszaszerezze Bormann Németországban ha­gyott vagyonát. A címzettet a kémelhárítók nem találták meg. • AZ ÁJTATOS SZERZETES 1952-ben Eberhardt Stern, a Német Szocialista Párt volt el­nöke Rómában találkozott Bor­mannal. Bormann ferencrendi szerzetes csuhájában volt, s Martini néven szerepelt. Ami­kor meglátta Sternt ájtatos gri­maszt vágott és igyekezett el­tűnni. Stern azonban erősen fogta. Bormann ekkor újra fel­vette az ájtatosság álarcát, az égnek meresztette szemét és megszólalt: „ön az első, aki felismert. Szánjon meg, hagyja levezekelnem bűneimet..." Stern a váratlan szavakra elá­mult, s egy pillanatra meg­ingott. S ez volt a baj — Bor­mann közben eltűnt a tömeg­ben. A San Antonio ferencrendi kolostorban egy német szerze­tes közölte az AP hírügynök­ség tudósítójával: „Martini ne­vű barát sohasem járt ebben a kolostorban ..." • MEGGYILKOLNAK EGY HIVATALNOKOT Patricio Amigo, a VEA ri­portere már nem hagyta el a nyomot. Egy véletlen további adatokhoz segítette. Humbert Valdese Fernandézt, a Chile fővárosától délre fek­vő La Unión városka nyilván­tartó hivatalának vezetőjét ti­tokzatos körülmények közepet­te meggyilkolták. A gyilkos mégis kézre került: Mancilla nevű egyén volt, akin csupán az volt az érdekes, hogy az utób­bi időben igen gyakran talál­kozott egy Juan Keller nevű, Németországban nevelkedett milliomossal. A gyilkos ügyét 1960 június elsején kezdték vizsgálni, s akkor tűnt ki, hogy jüan Keller milliomos hirte­len elhagyta Chilét. < Miért kellett meghalnia a nyilvántartó osztály vezetőjé­nek? Mert tudta, hogy hamis tanúk „bizonyítják" Keller sze­mélyazonosságát. A két tanú — írástudatlan egyszerű embe­rek — pénzért szívesen jótállt a gazdag amerikainak látszó Kel­ler személyazonosságáért. A két ember — Jósé Felician Millache és Humbert Montiéi Montiéi — rövidesen eltűnt. Később meg­találták holttestüket. Há más­ról nem, hát erről a „szükséges megsemmisítésről" ráismerhet­tek volna Bormannra ... • A JÖNEVÜ MILLIOMOS Juan Keller Keller 15 évig nyugodtan 1 élte világát Chilé­ben. A kereskedők körében Jó hírnévnek örvendett, mert előre fizetett, ami ezen a vidéken kü­lönösen megbecsülendő erény egy vállalkozónál. Szűkszavú ember lévén „morgó gringo"-nak hívták, Fényűző élete senkinek sem tűnt fel, sőt... Hiszen itt aszerint értékelik az embert, mennyi pénze van. Kellemek pedig van. Nem volt feltűnő az a szokása sem, hogy mielőtt kilépett volna az utcára, min­dig felcsatolta „jó öreg" Mau­ser pisztolyát. • „PAPÁ JUAN" Bormann Chilében meg is nősült — derítette ki Patricio Amigo. Ruth Mondaca Jara­millo, Bormann chilei felesége, azaz Kellerné, Santiago de Chilében lakik. Mercedes utcai lakása telis tele van horokke­resztekkel és náci jelvényekkel. Bormann chilei felesége, akit Férje „papá Juan" — ahogy ott- Santiagóban „felejtett", amikor hi­hon neveztette magát — igen rét vette Eichmann lebukásának magas összegekre szóló csekke- é s ° dé bt> áU t­ket szokott kapni Európából. . . „„„ , Környezete igen primitív embe- Jan "Xtte a nemzľt"­rekből, írástudatlanokból állt.* kat tar t> ák fölött e a nemzet Barria asszony ingyen dolgozott közi fasiszta szervezetek, s vég­Bormann farmján 15 évig, mert ső esetben egy-egy kolostor az „örökbe fogadta" unokahu- apátja 'nagylelkűen csuhába is gát Ellant. Elian most 14 éves bújtatja. A dolog annál nehe­és a helyi jiémet Iskolába jár. zebb, amert akármennyire ls „papá Juan" — mondja a lány müljó k gyükosa valaki, a döntő - gyakran eljárt a barátai kö- akarjá k. e fogni egyálta­zé a német egyletbe. Amikor ' ' ... . , .. elment hazulról mindig elvitte lá n- Am i§°- a del-amenkal új­pisztolyát és egy bőröndöt, ságíró indián kitartással nyo­amelyben sok dollár yolt." moz utána. A hivatalos rendőr­Bormann náci háborús bűnös apparátus számára azonban fényképéről Keller környezeté- Bormann a Berlinért folytatott ben mindenki felismerte papa harcokban életét vesztette, j ua nt vagy Hitlerrel együtt meghalt. Amlgőt magára hagyják, mert • NEM KÖNNYŰ ELFOGNI a cinko s kormányoknak, Bormann, alias Keller, Eich- sem e kormányokat kezükben mann elfogatása utáy azonnal tartó amerikai imperialistáknak szedte dolláros kofferét, pisz- nem érdekük, hogy Bormann tolyát, s eltűnt. Utoljára Ar- esetleges vallomása fényt de­gentinában látták, közvetlenül rítsen a Bonnban és a NATO­a brazil határ átlépése előtt, ban vezető helyen ülő nácik Ez 1960-ban volt. Nyoma itt- múltjára. ott még feltűnik. Elfogni azon- (A Mladý s vét nyomán) SZÖ 4 * 1962. január 18

Next

/
Thumbnails
Contents