Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-10 / 342. szám, vasárnap

Ahonnan a villanyfényt kapjuk .•W!mwrsmrmm. k u I r ú n ix A Melníktől mlntegy tlzenhét k I. lométernyire fekvő Dolný Počáply község határában alig két év leforgá­sa alatt felépült a Mélnfki erőtnű. Ma már egy esztendeje van annak, hogy az üzem két magasba meredő óriási kéménye vidáman pöfékeli a füstöt. Azaz csak pöfékelné, ha a korszerű szűrőkészülék azt le nem fogná. Az épületekben, a legaprólé­kosabb gondossággal felszerelt mo­dern gépházakban, sőt a kazánház­ban is, öröm a munka. Az egész igé­nyes munkafolyamatot automatizál­ták, úgy hogy műszaki szempontból elérték a világszínvonalat. Az erőmű munkájáról Konrád mér­nök világosít fel: — A villanyáram termelésében a hatékonyság követelményeit minden­ben betartjuk, mert kevésbé értékes, más célokra fel nem használható fű­tőanyaggal dolgozunk. A rokonszen­ves mérnök már vezet is, hogy meg­tekintsük belülről köztársaságunk ezen legkorszerűbben felszerelt és je­lenleg legnagyobb villanytelepét. Sétánk során velünk tart Vlasatý mérnök és Rosa elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke is. Elmondják, hogy a tervfeladatokat magasan túlteljesí­tették. Ez évben a fűtőanyagnak több mint három százalékát megtakarítot­ták, ami teljes egyheti szénfogyasz­tásnak felel meg. Bár az üzem három műszakban dolgozik, mégis a teljes automatizáció folytán aránytalanul kevés alkalmazottat foglalkoztat. így például míg más erőművekben egy megawatt előállítása öt dolgozó mun­kája, addig itt ma már ugyanehhez a teljesítményhez két dolgozó elegendő. Bár a fűtőanyag szállítását is gépesí­tették, ennek a munkának az elvég­zéséhez az üzem alkalmazottainak 33 százalékára van szükség. Az egyik öriás-csarnokban az az érzésünk, mintha csak a brnói nem^ Rosa elvtárs és Chmelíček az egyik szocialista brigád vezetője a turbogenerátor működését figyelik. zetközi vásáron sétálnánk a turbo­elektromos aggregátok-- turbinák, ge­nerátorok és transzformátorok között. Mindenütt a legnagyobb rend és tisz­taság uralkodik. Sehol egy ember. Csak a gépek zakatolnak. — A gépek munkáját a vezérlő helyiségből ellenőrzik — világosít fel Vlasatý elvtárs, majd megmagya­rázza, hogy egy műszaki dolgozó két nagy teljesítményű turbinát ke­zel, illetve ellenőriz. Látjuk, tenniva­lójuk alig akad. Annál nagyobb a fe­lelősségük üzemzavar esetén. — A kazánkő, üzemzavar szem­pontjából Igen veszélyes dolog, de már ezen az ellenségünkön is kifog­tunk ügyes vegyészmérnökeink jó­voltából, — magyarázza a fűtőház­ban a gépész. — Jó eredményeink elsősorban lelkiismeretes, szorgalmas, törekvő dolgozóink érdeme, — hangsúlyozzák kísérőim és hogy teljes képet kap­junk, elmondják, hogy üzemükben sok az újító. Van olyan is köztük, aki ebben az évben száznál több újítási javaslatot adott be. Az üzem szocia­lista versenyben áll az ország vala­mennyi hasonló erőművével. Az ered­ményeket a vetélytársak között ne­gyedévenként értékelik ki és bizony a mélnlki üzem megállta a helyét. — A legtöbb esetben, különösen a mun­katermelékenység terén teljesítette a hozzáfűzött reményeket. Ezért kapta meg rövid egy éves működése óta — most decemberben már harmadszor — a minisztérium és szakszervezeti szö-i vétség vörös vándorzászlaját. A kin tüntetés ünnepélyes átadásakor elis-i merést kaptak az üzem szocialista munkabrigádjai is. Reichert és Mora-i vec CSISZ-tagok igen szívesen be-í szélnek munkájukról és életükről. Mindketten elvégezték az ipariskolát. — Már leszolgáltuk katonaéveinket és elérkezett az -ideje, hogy komoi lyan tekintsünk a jövőbe. Nem tudjuk mire vél n, e 2 0-23 éves ifjak talányos szavalt. Csak nem a nősülésre, családalapításra gondol­nak? Azonban komoly arckifejezésük eloszlatja gyanúnkat: — Mielőbb beiratkozunk a főisko­lára, hogy továbbképezzük magunkat — közlik határozottan. Az udvarra kiérve, hatalmás transz­formátorokra figyelünk fel. Az ára­mot 110 000 voltra alakítják át. In­nen kerül az elosztóba, hogy azt ma-: gasfeszültségű vezetéken át iparunk, mezőgazdaságunk és a lakosság saját szükséglete szerint felhasználhassa. Az udvar másik érdekessége egy han­gárszerfi, 324 méter hosszú építmény. — Ez az Iparvágányokkal egybe­kötött alagút — mutat az épületre Konrád mérnök — a téli időszakban fagyott állapotban ide érkező szén­szállítmány felolvasztására szolgál. Az alagút oldalaiba beépített fúvó­csöveken keresztül a kazánházból az alagútba gőzt engednek, amely fagy­talanítja a szenet. Míg azelőtt nagy fáradtságba került az összefagyott szén kirakása, addig Itt a 120 fokos gőz megteszi a magáét: két és fél óra alatt húsz vagon szenet készít el ké­nyelmes gépi lerakásra. Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov „Népemnek áldoztam lantom és életem, Talán, ha meghálok, ködbe foszlik nevem: Nyugodtan búcsúzom, — nem kell hiú siker. Én elmegyek s örökül ezt hagyom tenéked: Nem elég csak szeretni és szánni ezt a népet, A nép jogáért küzdeni s vérezni kell" írta Végrendelet című versében Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov, a nagy orosz forradalmi költő, népének lantosa. Ilyen volt az ő élete is. Olykor mélabús versein érezhető volt az a hatás, amit Ifjúkorában, a gtes­nyevói szülői házban előttük a hírhedt Vlagyimirkán elhaladó száműzöttek ' tömegének szomorú képe gyakorolt rá. Apja akarata ellenére választotta az írói pályát. Nagy nehézségekkel küszködött, de tehetségével és elvhű politikai kiállásával csakhamar tekintélyt vívott ki az orosz társadalomban. A muzsiklélek, a jobbágyság sorsának költője lett. Puskint tartotta minta­képének. Politikai elvei megegyeztek a nagy orosz demokraták elveivel. Szoros barátság fűzte Belinszkijhez, aki maga mellé vette a fiatal újság­írót a Kortársba. Családi életében nem volt boldog, ezenkívül súlyos be­tegség kínozta élete végéig. A 140 évvel ezelőtt született író fennmaradt alkotása! az orosz költészet gyöngyszemei, mint például Ki boldog Orosz­országban, Oroszhon stb. Költeményeinek gyakori tárgya a munka, hősei pedig az egyszerű mindennapi dolgozó emberek. ttJ OROSZHON Jaroušek elvtárs a 3. transzformátor hűtőberendezését ellenőrzi. Persze nyáron is hasznát veszik ennek az ötletes alagútnak, mégpe­dig az állami gazdaság gabonájának és takarmányának szárítására. Ilyen­kor gőz helyett forró levegőt fújnak az alagútba. így támogatja fe}lett iparünk a mezőgazdaságot, így haladnak kéz a kézben a közös cél, a gyönyörű jövő felé. Kardos Márta Te, ki szegény is vagy — Ö, be dúsgazdag vagy, Te, kl erőtlen vagy — ö, be hatalmas vagy Anyánk — Oroszhon I Rabságban megváltott S szabad a te lelked, Aranyból, aranyból Van szive népednek! Erején megtörik Minden gaz hamisság, Lelke jó nyugalma Eleven igazság. Oroszhon nem moccan, Oroszhon j éli g holt; Ámde népe titkon Tüzes szikrát csiholt. Nem költötték — fölkelt, Nem hívták — előjött, Szemenként gyűjtötte, S termése heggyé nőtt. Hada ha jeltámad — Megszámlálhatatlan! Ereje — acéljai Áthatolhatatlan! 1555 hektár területet erdősítenek A Sobrancei Erdőgazdaság a harmadik ötéves tervben 1555 hektár kopár területet fásít be. Az erdőgazdaság a michalovcei járásban már másfélmillió facse­metét ültetett ki. St. Te, ki szegény is vagy — Ő, be dúsgazdag vagy! Te, ki erőtlen vagy — Ö, be hatalmas vagy! Anyánk — Oroszhon I (Lányi Sarolta fordítása)! iimitiiiiiiiiiitiiMiiiimiiiimmiimitmmmtiiimiim iiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiit Igazságtalanságnak Erő nem testvére, Csak igaz ügyért hull Igaz ember vére. • Az TELJESÍTETTÉK FELADATAIKAT (CTK) — A hodoníni Csehszlo­vák Kőolajbőnyák breclavi részlegé­nek dolgozói teljesítették egész évi feladataikat. Az év végéig még 4 ezer 500 méter mélyfúrást végeznek el. Sikereiket mindenekelőtt a szo­cialista munkaversenynek és azon brigádoknak köszönhetik, amelyek a szocialista munkabrigád megtisztelő címért versenyeznek. A breclavi naf­tások jelenleg a jövő évi terv elő­készítésén fáradoznak. UNESCO számadatai szerint a § világ felnőtt lakosságának 43 százalé­k ka analfabéta. § -k Nyolcvankét rádió- és televíziótár­fcsaság százhetvenöt küldöttének részvé­S telével Rómában tartják első kongresz­fc szusukat a rádiósok és televíziósok. A § kongresszus fő témája az iskolán kívüli b rádió- és televízióoktatás módszere. ^ * Szergej Geraszimov, a Csendes Don fc kiváló szovjet rendezője, jelenleg az § NDK-ban rendezi a DEFA-val közösen fc készülő Emberek és állatok című új § filmjét. | A moszkvai filharmónia zenekara ^bemutatta Igor Sztravinszkijnak De­^bussy emlékére Irt fúvósszimfóniáját. moszkvai konzervatórium nagyter­emében rendezett hangversenyt Gen­^ nagyíj Rozsgyesztvenszkíj vezényel­^te. Moszkvában e bemutatóval kap­ii csolatban nagy érdeklődést keltett |az a hír, hogy Sztravinszkij a jövő * nyáron ellátogat a Szovjetunióba. Csehszlovák zongoraművésznő sikere Franciaországban A francia zenei élet nemcsak Párizsban, hanem a vidéken ls igen gazdag. A külföldi művészek ezért szívesen hangversenyeznek a fran­cia városokban. Eva Bernáthová csehszlovák zongoraművésznő be-: utazta Dél- és Közép-Franciaorszá­got és 17 szólóestet tartott Nizzá­ban, Hyeresben, Toulonban, Cannes­ban, Mentonban, Lyonban, Monakón és más városokban. A „Közép-Európa zenéje" címmel rendezett hangver­senyeken a művésznő Dvorák, Janá­Cek, Bartók és Liszt műveiből adott elő. A hangversenyekről a lapok ís Igen szép. és hosszú méltatásokban számoltak be. —va ÄZ életszínvonal emelkedése a Szovjetunióban a kommunizmus építése idején Á'z SZKP XXII. kongresszusa kitűzte a kommunizmus felépítésének prog­ramját. A XXII. pártkongresszus — amely megvitatta s jóváhagyta az SZKP új programját — konkrétan és rész­letesen kijelölte azokat a nagyszabá-^ sú feladatokat, melyek teljesítésével a szovjet társadalom a kommunizmus­ba ér. A Szovjetunió népe az első a vilá­gon, amely befejezte a szocializmus építését, elsőként lépett a kommu­nista társadalom építésének útjára s elsőként tűzte ki a „mindenki ké­pességei szerint és mindenkinek szükségletei szerint 1" jelszó valóra váltásának konkrét programját. A Szovjetunió Kommunista Pártja által a szovjet nép életszínvonalának emefése érdekében kitűzött program oly részletes és mélyreható, hogy ha­sonlót a világon eddig sehol sem dol­goztak ki és sehol sem valósítottak meg. Az SZKP új programja a foglalkoz­tatottság növelésével, a bérek és fi­zetések emelésével, a munkáért járó egyéb bevételek növelésével, a mun­kaidő lerövidítésével s a lakásprob­léma megoldásával az életszínvonal emelésének feltételeit jelentősen ki­bontakoztatja, és ugyanakkor messze­menő intézkedéseket tesz bizonyos szolgáltatások* ingyenes juttatása, az ingyenes lakás és étkezés stb. lehe­tővé tétele érdekében. A szovjet nép évtizedek óta nem Ismeri a munkanélküliséget. Az első ötéves terv utolsó évéig lényegében megszüntette a tőkés rendszertől örö­költ munkanélküliséget, és azóta gyors üntemben növekszik a munká­sok s népgazdaság ágazataiban al­kalmazott egyéb dolgozók száma, amely 1940-ben már elérte a 31,5 mil­liót, 1950-ben a 39,8 milliót és 1960­ban a 62 milliót. Csupán egy év alatt — 1960-ban — 5,5 millió fővel gyarapodott a szovjet dolgozók szá­ma 1 A Szovjetunió lakosságának száma ez évben már meghaladta a 220 mil­liót és 1980-ig legkevesebb 300 millió főre növekszik. Ez a természetes sza­porulat jelenti a foglalkoztatottság növelésének legbőségesebb forrását. A munkások és alkalmazottak száma a jövőben még a háztartásbeli nők részéről is gyarapodni fog, ezenkívül viszonylag csökkenni fog a kolhoz­parasztok száma. Az alkalmazottak arányszámának emelkedése az említett Időszakban is jelentős befolyást gya­korol majd a lakosság életszínvonalá­nak emelkedésére. Nyilvánvaló ugyan­is, hogy minél több ember vesz részt a munkában, annál több értéket al­kot, annál gyorsabban fejlődik az ország gazdasága, s emelkedik a la­kosság életszínvonala. A következő két évtizedben a fog­lalkoztatottság rendszeres, gyors üte­mű növelésével egyidejűleg valameny­nyi ágazatban egyre emelkedik majd a munka díjazása is. Ez elsősorban a legalacsonyabb bérekre vonatkozik, úgyhogy a Szovjetunióban 1970-ben egyetlen olyan munkakategória sem lesz, ahol aránytalanul csekély volna a dologzók Jövedelme. A munkával szerzett jövedelem növelése továbbra is szervesen összefügg majd azzal a követelménnyel, hogy minden terme­lési ágazatban egyre gyorsabb ütem­ben kell majd növekednie a munka termelékenységének. A Szovjetunió­ban 20 év alatt az ipar termelékeny­sége 300—350 százalékkal és a mező­gazdaságé 400—500 százalékkal nö­vekszik. A nemzeti jövedelem csak­nem 5-szörösére való növekedése vi­szont megteremti a lehetőségét an­nak, hogy egy-egy munkás, illetve al­kalmazott reáljövedelme 1970-ig el­érje az eddiginek a kétszeresét, a gyengén díjazott munkásoknál és al­kalmazottaknál csaknem háromszoro­sát, és 20 éven belül minden munkás, Illetve alkalmazott jövedelmének 3— 3,5-szörösére, a kolhoztagok pedig több mint négyszeresére növelhessék keresetüket. A reáljövedelem növelését a követ­kezők teszik lehetővé: a) Az elvégzett munkáért járó díjak növelése. b) A közszükségleti cikkek árának leszállítása. c) A lakosság által fizetett min­dennemű adó megszüntetése. d) A társadalmi alapok gyarapítá­sa, melyeket az elvégzett munka mennyiségétől függetlenül Ingye­nes művelődés, gyógykezelés, ét­kezés, szolgáltatások, valamint nyug­díj, rokkantsági s egyéb Járadékok formájában fognak szétosztani. A háború után, de különösen az 1947—1954 közti években az árak le­szállítása volt az életszínvonal eme­lésének egyik leghatékonyabb módo­zata. Bár jelenleg más intézkedések­nek jut döntő fontosságú szerep, mint például a lakásprobléma megoldása, a munkaidő lerövidítése, a lakosság által fizetett adók-fokozatos megszün­tetése stb., de most is és a közeljö­vőben is sor kerül közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának leszál­lítására. A Szovjetunió a világ első országa, ahol megkezdték az adók eltörlését. Ez a folyamat 1965-ben ér véget. Már 1968-ban sor kerül a munkaidő lerö­vidítésének második szakaszára, il­letve az 5—6 órás munkanap, avagy 30—36 órás munkahét bevezetésére. (A munkaidő lerövidítésének első szakasza, azaz a 7-, Illetve 6-órás munkanap bevezetésének folyamata tavaly fejeződött be.) Később a mun­katermelékenység növelése terén el­ért fejlődéssel arányban sor kerül a munkaidő további jelentős lerövidíté­sére. A Szovjetunió lesz a világ első országa, ahol a ma már említett má­sodik szakasz befejezése után, tehát még 1970 előtt — a legrövidebb lesz a dolgozók munkaideje. A Szovjet­unióban 1970-ig teljes mértékben ele­get tesznek a lakásépítés terén ki­tűzött követelményeknek ls.. A Szovjetunióban 1970 után a la­kásprobléma megoldása nem korlá­tozódik már csak a dolgozók számá­ra feltétlenül szükséges lakások biz­tosítására. Ettől az évtől kezdve fo­kozatosan sor kerül az egész lakás­alap felújítására, egész városok, ipari s vidéki lakótelepek épülnek s ezzel egyidejűleg kiépül a szükséges víz­és gázvezeték, csatorna- és közleke­dési hálózat is. A Szovjetunióban 1970 és 1980 között fokozatosan meg­szüntetik a lakbéreket, bevezetik a lakások Ingyenes víz- és gázellátását, fűtését s a helyi közlekedési eszkö­zök — villamosok, trolibuszok, autó­buszok és a földalatti vasút — in­gyenes használatát. A Szovjetunióban 1980-ig kiépül a közétkeztetési üzemek nagy kiterje­désű hálózata ls. A kormány azt az igényes feladatot tűzte kl, hogy a közétkeztetési üzemekben olcsóbb s jobb minőségű ételeket szolgáljanak fel a dolgozóknak mint a háztartá­sokban. A Szovjetunióban idővel in­gyenes lesz az étkezés a különböző gyermekintézményekben [bölcsődék­ben, óvodákban stb.), az Iskolákban, a nyugdíjasok otthonaiban, majd a vállalatok, hivatalok és kolhozok ét­kezdéiben is. A gyermekekről, az Ifjú­ságról és a járadékélvezokről való gondoskodás 1980-ig még nagyobb lesz, mint eddig, mert a bölcsődék­ben, az óvodákban, a bennlakásos is­kolákban s a nyugdíjasok otthonai­ban mindenki — aki csak kívánja — ingyen részesülhet majd teljes ellá­tásban. Az ifjúságról való gondoskodásra vonatkozó intézkedések foganatosítá­sa jelentősen hozzájárul majd annak a kérdésnek megoldásához ís, milyen legyen a nők helyzete a kommunista társadalomban. A nők a Szovjetunió­ban jelenleg még túl vannak terhel­ve (családi és tárfádalml feladatok), így kevés alkalmuk van a sokoldalú, tartalmas, társadalmi életre. Ezen a (Folytatás az 6. oldalon) ÚJ SZŐ 5 * 1961. december M.

Next

/
Thumbnails
Contents