Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-10 / 342. szám, vasárnap

Ahonnan a villanyfényt kapjuk .•W!mwrsmrmm. k u I r ú n ix A Melníktől mlntegy tlzenhét k

I. lométernyire fekvő Dolný Počáply község határában alig két év leforgása alatt felépült a Mélnfki erőtnű. Ma már egy esztendeje van annak, hogy az üzem két magasba meredő óriási kéménye vidáman pöfékeli a füstöt. Azaz csak pöfékelné, ha a korszerű szűrőkészülék azt le nem fogná. Az épületekben, a legaprólékosabb gondossággal felszerelt modern gépházakban, sőt a kazánházban is, öröm a munka. Az egész igényes munkafolyamatot automatizálták, úgy hogy műszaki szempontból elérték a világszínvonalat. Az erőmű munkájáról Konrád mérnök világosít fel: — A villanyáram termelésében a hatékonyság követelményeit mindenben betartjuk, mert kevésbé értékes, más célokra fel nem használható fűtőanyaggal dolgozunk. A rokonszenves mérnök már vezet is, hogy megtekintsük belülről köztársaságunk ezen legkorszerűbben felszerelt és jelenleg legnagyobb villanytelepét. Sétánk során velünk tart Vlasatý mérnök és Rosa elvtárs, az üzemi bizottság elnöke is. Elmondják, hogy a tervfeladatokat magasan túlteljesítették. Ez évben a fűtőanyagnak több mint három százalékát megtakarították, ami teljes egyheti szénfogyasztásnak felel meg. Bár az üzem három műszakban dolgozik, mégis a teljes automatizáció folytán aránytalanul kevés alkalmazottat foglalkoztat. így például míg más erőművekben egy megawatt előállítása öt dolgozó munkája, addig itt ma már ugyanehhez a teljesítményhez két dolgozó elegendő. Bár a fűtőanyag szállítását is gépesítették, ennek a munkának az elvégzéséhez az üzem alkalmazottainak 33 százalékára van szükség. Az egyik öriás-csarnokban az az érzésünk, mintha csak a brnói nem^ Rosa elvtárs és Chmelíček az egyik szocialista brigád vezetője a turbogenerátor működését figyelik. zetközi vásáron sétálnánk a turboelektromos aggregátok-- turbinák, generátorok és transzformátorok között. Mindenütt a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. Sehol egy ember. Csak a gépek zakatolnak. — A gépek munkáját a vezérlő helyiségből ellenőrzik — világosít fel Vlasatý elvtárs, majd megmagyarázza, hogy egy műszaki dolgozó két nagy teljesítményű turbinát kezel, illetve ellenőriz. Látjuk, tennivalójuk alig akad. Annál nagyobb a felelősségük üzemzavar esetén. — A kazánkő, üzemzavar szempontjából Igen veszélyes dolog, de már ezen az ellenségünkön is kifogtunk ügyes vegyészmérnökeink jóvoltából, — magyarázza a fűtőházban a gépész. — Jó eredményeink elsősorban lelkiismeretes, szorgalmas, törekvő dolgozóink érdeme, — hangsúlyozzák kísérőim és hogy teljes képet kapjunk, elmondják, hogy üzemükben sok az újító. Van olyan is köztük, aki ebben az évben száznál több újítási javaslatot adott be. Az üzem szocialista versenyben áll az ország valamennyi hasonló erőművével. Az eredményeket a vetélytársak között negyedévenként értékelik ki és bizony a mélnlki üzem megállta a helyét. — A legtöbb esetben, különösen a munkatermelékenység terén teljesítette a hozzáfűzött reményeket. Ezért kapta meg rövid egy éves működése óta — most decemberben már harmadszor — a minisztérium és szakszervezeti szö-i vétség vörös vándorzászlaját. A kin tüntetés ünnepélyes átadásakor elis-i merést kaptak az üzem szocialista munkabrigádjai is. Reichert és Mora-i vec CSISZ-tagok igen szívesen be-í szélnek munkájukról és életükről. Mindketten elvégezték az ipariskolát. — Már leszolgáltuk katonaéveinket és elérkezett az -ideje, hogy komoi lyan tekintsünk a jövőbe. Nem tudjuk mire vél

n, e 2

0-23 éves ifjak talányos szavalt. Csak nem a nősülésre, családalapításra gondolnak? Azonban komoly arckifejezésük eloszlatja gyanúnkat: — Mielőbb beiratkozunk a főiskolára, hogy továbbképezzük magunkat — közlik határozottan. Az udvarra kiérve, hatalmás transzformátorokra figyelünk fel. Az áramot 110 000 voltra alakítják át. Innen kerül az elosztóba, hogy azt ma-: gasfeszültségű vezetéken át iparunk, mezőgazdaságunk és a lakosság saját szükséglete szerint felhasználhassa. Az udvar másik érdekessége egy hangárszerfi, 324 méter hosszú építmény. — Ez az Iparvágányokkal egybekötött alagút — mutat az épületre Konrád mérnök — a téli időszakban fagyott állapotban ide érkező szénszállítmány felolvasztására szolgál. Az alagút oldalaiba beépített fúvócsöveken keresztül a kazánházból az alagútba gőzt engednek, amely fagytalanítja a szenet. Míg azelőtt nagy fáradtságba került az összefagyott szén kirakása, addig Itt a 120 fokos gőz megteszi a magáét: két és fél óra alatt húsz vagon szenet készít el kényelmes gépi lerakásra. Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov „Népemnek áldoztam lantom és életem, Talán, ha meghálok, ködbe foszlik nevem: Nyugodtan búcsúzom, — nem kell hiú siker. Én elmegyek s örökül ezt hagyom tenéked: Nem elég csak szeretni és szánni ezt a népet, A nép jogáért küzdeni s vérezni kell" írta Végrendelet című versében Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov, a nagy orosz forradalmi költő, népének lantosa. Ilyen volt az ő élete is. Olykor mélabús versein érezhető volt az a hatás, amit Ifjúkorában, a gtesnyevói szülői házban előttük a hírhedt Vlagyimirkán elhaladó száműzöttek ' tömegének szomorú képe gyakorolt rá. Apja akarata ellenére választotta az írói pályát. Nagy nehézségekkel küszködött, de tehetségével és elvhű politikai kiállásával csakhamar tekintélyt vívott ki az orosz társadalomban. A muzsiklélek, a jobbágyság sorsának költője lett. Puskint tartotta mintaképének. Politikai elvei megegyeztek a nagy orosz demokraták elveivel. Szoros barátság fűzte Belinszkijhez, aki maga mellé vette a fiatal újságírót a Kortársba. Családi életében nem volt boldog, ezenkívül súlyos betegség kínozta élete végéig. A 140 évvel ezelőtt született író fennmaradt alkotása! az orosz költészet gyöngyszemei, mint például Ki boldog Oroszországban, Oroszhon stb. Költeményeinek gyakori tárgya a munka, hősei pedig az egyszerű mindennapi dolgozó emberek. ttJ OROSZHON Jaroušek elvtárs a 3. transzformátor hűtőberendezését ellenőrzi. Persze nyáron is hasznát veszik ennek az ötletes alagútnak, mégpedig az állami gazdaság gabonájának és takarmányának szárítására. Ilyenkor gőz helyett forró levegőt fújnak az alagútba. így támogatja fe}lett iparünk a mezőgazdaságot, így haladnak kéz a kézben a közös cél, a gyönyörű jövő felé. Kardos Márta Te, ki szegény is vagy — Ö, be dúsgazdag vagy, Te, kl erőtlen vagy — ö, be hatalmas vagy Anyánk — Oroszhon I Rabságban megváltott S szabad a te lelked, Aranyból, aranyból Van szive népednek! Erején megtörik Minden gaz hamisság, Lelke jó nyugalma Eleven igazság. Oroszhon nem moccan, Oroszhon j éli g holt; Ámde népe titkon Tüzes szikrát csiholt. Nem költötték — fölkelt, Nem hívták — előjött, Szemenként gyűjtötte, S termése heggyé nőtt. Hada ha jeltámad — Megszámlálhatatlan! Ereje — acéljai Áthatolhatatlan! 1555 hektár területet erdősítenek A Sobrancei Erdőgazdaság a harmadik ötéves tervben 1555 hektár kopár területet fásít be. Az erdőgazdaság a michalovcei járásban már másfélmillió facsemetét ültetett ki. St. Te, ki szegény is vagy — Ő, be dúsgazdag vagy! Te, ki erőtlen vagy — Ö, be hatalmas vagy! Anyánk — Oroszhon I (Lányi Sarolta fordítása)! iimitiiiiiiiiiitiiMiiiimiiiimmiimitmmmtiiimiim iiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiit Igazságtalanságnak Erő nem testvére, Csak igaz ügyért hull Igaz ember vére. • Az TELJESÍTETTÉK FELADATAIKAT (CTK) — A hodoníni Csehszlovák Kőolajbőnyák breclavi részlegének dolgozói teljesítették egész évi feladataikat. Az év végéig még 4 ezer 500 méter mélyfúrást végeznek el. Sikereiket mindenekelőtt a szocialista munkaversenynek és azon brigádoknak köszönhetik, amelyek a szocialista munkabrigád megtisztelő címért versenyeznek. A breclavi naftások jelenleg a jövő évi terv előkészítésén fáradoznak. UNESCO számadatai szerint a § világ felnőtt lakosságának 43 százalék ka analfabéta. § -k Nyolcvankét rádió- és televíziótárfcsaság százhetvenöt küldöttének részvéS telével Rómában tartják első kongreszfc szusukat a rádiósok és televíziósok. A § kongresszus fő témája az iskolán kívüli b rádió- és televízióoktatás módszere. ^ * Szergej Geraszimov, a Csendes Don fc kiváló szovjet rendezője, jelenleg az § NDK-ban rendezi a DEFA-val közösen fc készülő Emberek és állatok című új § filmjét. | A moszkvai filharmónia zenekara ^bemutatta Igor Sztravinszkijnak De^bussy emlékére Irt fúvósszimfóniáját. moszkvai konzervatórium nagyteremében rendezett hangversenyt Gen^ nagyíj Rozsgyesztvenszkíj vezényel^te. Moszkvában e bemutatóval kapii csolatban nagy érdeklődést keltett |az a hír, hogy Sztravinszkij a jövő * nyáron ellátogat a Szovjetunióba. Csehszlovák zongoraművésznő sikere Franciaországban A francia zenei élet nemcsak Párizsban, hanem a vidéken ls igen gazdag. A külföldi művészek ezért szívesen hangversenyeznek a francia városokban. Eva Bernáthová csehszlovák zongoraművésznő be-: utazta Dél- és Közép-Franciaországot és 17 szólóestet tartott Nizzában, Hyeresben, Toulonban, Cannesban, Mentonban, Lyonban, Monakón és más városokban. A „Közép-Európa zenéje" címmel rendezett hangversenyeken a művésznő Dvorák, JanáCek, Bartók és Liszt műveiből adott elő. A hangversenyekről a lapok ís Igen szép. és hosszú méltatásokban számoltak be. —va ÄZ életszínvonal emelkedése a Szovjetunióban a kommunizmus építése idején Á'z SZKP XXII. kongresszusa kitűzte a kommunizmus felépítésének programját. A XXII. pártkongresszus — amely megvitatta s jóváhagyta az SZKP új programját — konkrétan és részletesen kijelölte azokat a nagyszabá-^ sú feladatokat, melyek teljesítésével a szovjet társadalom a kommunizmusba ér. A Szovjetunió népe az első a világon, amely befejezte a szocializmus építését, elsőként lépett a kommunista társadalom építésének útjára s elsőként tűzte ki a „mindenki képességei szerint és mindenkinek szükségletei szerint 1" jelszó valóra váltásának konkrét programját. A Szovjetunió Kommunista Pártja által a szovjet nép életszínvonalának emefése érdekében kitűzött program oly részletes és mélyreható, hogy hasonlót a világon eddig sehol sem dolgoztak ki és sehol sem valósítottak meg. Az SZKP új programja a foglalkoztatottság növelésével, a bérek és fizetések emelésével, a munkáért járó egyéb bevételek növelésével, a munkaidő lerövidítésével s a lakásprobléma megoldásával az életszínvonal emelésének feltételeit jelentősen kibontakoztatja, és ugyanakkor messzemenő intézkedéseket tesz bizonyos szolgáltatások* ingyenes juttatása, az ingyenes lakás és étkezés stb. lehetővé tétele érdekében. A szovjet nép évtizedek óta nem Ismeri a munkanélküliséget. Az első ötéves terv utolsó évéig lényegében megszüntette a tőkés rendszertől örökölt munkanélküliséget, és azóta gyors üntemben növekszik a munkások s népgazdaság ágazataiban alkalmazott egyéb dolgozók száma, amely 1940-ben már elérte a 31,5 milliót, 1950-ben a 39,8 milliót és 1960ban a 62 milliót. Csupán egy év alatt — 1960-ban — 5,5 millió fővel gyarapodott a szovjet dolgozók száma 1 A Szovjetunió lakosságának száma ez évben már meghaladta a 220 milliót és 1980-ig legkevesebb 300 millió főre növekszik. Ez a természetes szaporulat jelenti a foglalkoztatottság növelésének legbőségesebb forrását. A munkások és alkalmazottak száma a jövőben még a háztartásbeli nők részéről is gyarapodni fog, ezenkívül viszonylag csökkenni fog a kolhozparasztok száma. Az alkalmazottak arányszámának emelkedése az említett Időszakban is jelentős befolyást gyakorol majd a lakosság életszínvonalának emelkedésére. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minél több ember vesz részt a munkában, annál több értéket alkot, annál gyorsabban fejlődik az ország gazdasága, s emelkedik a lakosság életszínvonala. A következő két évtizedben a foglalkoztatottság rendszeres, gyors ütemű növelésével egyidejűleg valamenynyi ágazatban egyre emelkedik majd a munka díjazása is. Ez elsősorban a legalacsonyabb bérekre vonatkozik, úgyhogy a Szovjetunióban 1970-ben egyetlen olyan munkakategória sem lesz, ahol aránytalanul csekély volna a dologzók Jövedelme. A munkával szerzett jövedelem növelése továbbra is szervesen összefügg majd azzal a követelménnyel, hogy minden termelési ágazatban egyre gyorsabb ütemben kell majd növekednie a munka termelékenységének. A Szovjetunióban 20 év alatt az ipar termelékenysége 300—350 százalékkal és a mezőgazdaságé 400—500 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem csaknem 5-szörösére való növekedése viszont megteremti a lehetőségét annak, hogy egy-egy munkás, illetve alkalmazott reáljövedelme 1970-ig elérje az eddiginek a kétszeresét, a gyengén díjazott munkásoknál és alkalmazottaknál csaknem háromszorosát, és 20 éven belül minden munkás, Illetve alkalmazott jövedelmének 3— 3,5-szörösére, a kolhoztagok pedig több mint négyszeresére növelhessék keresetüket. A reáljövedelem növelését a következők teszik lehetővé: a) Az elvégzett munkáért járó díjak növelése. b) A közszükségleti cikkek árának leszállítása. c) A lakosság által fizetett mindennemű adó megszüntetése. d) A társadalmi alapok gyarapítása, melyeket az elvégzett munka mennyiségétől függetlenül Ingyenes művelődés, gyógykezelés, étkezés, szolgáltatások, valamint nyugdíj, rokkantsági s egyéb Járadékok formájában fognak szétosztani. A háború után, de különösen az 1947—1954 közti években az árak leszállítása volt az életszínvonal emelésének egyik leghatékonyabb módozata. Bár jelenleg más intézkedéseknek jut döntő fontosságú szerep, mint például a lakásprobléma megoldása, a munkaidő lerövidítése, a lakosság által fizetett adók-fokozatos megszüntetése stb., de most is és a közeljövőben is sor kerül közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának leszállítására. A Szovjetunió a világ első országa, ahol megkezdték az adók eltörlését. Ez a folyamat 1965-ben ér véget. Már 1968-ban sor kerül a munkaidő lerövidítésének második szakaszára, illetve az 5—6 órás munkanap, avagy 30—36 órás munkahét bevezetésére. (A munkaidő lerövidítésének első szakasza, azaz a 7-, Illetve 6-órás munkanap bevezetésének folyamata tavaly fejeződött be.) Később a munkatermelékenység növelése terén elért fejlődéssel arányban sor kerül a munkaidő további jelentős lerövidítésére. A Szovjetunió lesz a világ első országa, ahol a ma már említett második szakasz befejezése után, tehát még 1970 előtt — a legrövidebb lesz a dolgozók munkaideje. A Szovjetunióban 1970-ig teljes mértékben eleget tesznek a lakásépítés terén kitűzött követelményeknek ls.. A Szovjetunióban 1970 után a lakásprobléma megoldása nem korlátozódik már csak a dolgozók számára feltétlenül szükséges lakások biztosítására. Ettől az évtől kezdve fokozatosan sor kerül az egész lakásalap felújítására, egész városok, ipari s vidéki lakótelepek épülnek s ezzel egyidejűleg kiépül a szükséges vízés gázvezeték, csatorna- és közlekedési hálózat is. A Szovjetunióban 1970 és 1980 között fokozatosan megszüntetik a lakbéreket, bevezetik a lakások Ingyenes víz- és gázellátását, fűtését s a helyi közlekedési eszközök — villamosok, trolibuszok, autóbuszok és a földalatti vasút — ingyenes használatát. A Szovjetunióban 1980-ig kiépül a közétkeztetési üzemek nagy kiterjedésű hálózata ls. A kormány azt az igényes feladatot tűzte kl, hogy a közétkeztetési üzemekben olcsóbb s jobb minőségű ételeket szolgáljanak fel a dolgozóknak mint a háztartásokban. A Szovjetunióban idővel ingyenes lesz az étkezés a különböző gyermekintézményekben [bölcsődékben, óvodákban stb.), az Iskolákban, a nyugdíjasok otthonaiban, majd a vállalatok, hivatalok és kolhozok étkezdéiben is. A gyermekekről, az Ifjúságról és a járadékélvezokről való gondoskodás 1980-ig még nagyobb lesz, mint eddig, mert a bölcsődékben, az óvodákban, a bennlakásos iskolákban s a nyugdíjasok otthonaiban mindenki — aki csak kívánja — ingyen részesülhet majd teljes ellátásban. Az ifjúságról való gondoskodásra vonatkozó intézkedések foganatosítása jelentősen hozzájárul majd annak a kérdésnek megoldásához ís, milyen legyen a nők helyzete a kommunista társadalomban. A nők a Szovjetunióban jelenleg még túl vannak terhelve (családi és tárfádalml feladatok), így kevés alkalmuk van a sokoldalú, tartalmas, társadalmi életre. Ezen a (Folytatás az 6. oldalon) ÚJ SZŐ 5 * 1961. december M.