Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)
1961-12-10 / 342. szám, vasárnap
Smtítmm tsekitt énekei A Zujev-klubban ismerkedtem meg vele. Magas, karcsú lány, tele életörömmel. Tekintete, arca — akárcsak a CSSZBSZküldöttség fogadtatásán jelenlevő többi moszkvainak — elárulja mily öröm, hogy csehszlovákiai elvtársakat láthat vendégül. Szvetlana mellettem ült. Láttam, milyen büszkén hallgatja Jurij Mlhajlovtcs Szaveljevnek, a moszkvai helyi gazdaság dolgozói klubja vezetőjének szavait, aki tudtunkra adta, hogy klubjuk a. Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság „legfiatalabb" tagja. Csupán ez év szeptemberében lépett a kollektív tagok sorába. Azóta rövid idö telt el, de a napok, hetek nem múltak el tétlenül. Népünk iránti szeretetük tettekre ösztönözte őket. Már a kezdetben megszervezték a cseh és szlovák nyelvtanfolyamokat. Felhívásukra egyszerre kétszázan jelentkeztek, akik kisebb csoportokban tanulnak. A szovjetcsehszlovák barátság hónapja náluk is nagy esemény. Megrendezték a csehszlovák filmek fesztiválfát, előadásokat tartottak hazánk gazdaságáról, kultúrájáról. Kiállítást rendeztek a jabloneci Bižutéria vállalat azon termékeiből, melyekből jövőre nagy mennyiségben szállítanak majd a Szovjetunióba. A Moszkvában tanuló csehszlovák főiskolások gyakori vendégei a klubnak, kellemes estéket töltenek együtt a körzet fiataljaival. S most, a barátság hónapjának befejezése alkalmából, az ünnepi ülésen kívül, ,J4it tudsz Csehszlovákia népéről?" — jelszó jegyében kérdés-felelet estet rendeznek ... Étellel, itallal megrakott asztalhoz invitálnak bennünket. A színpadon megjelennek a zenészek, a Tancuj, tancuf-dallal kezdik műsorukat. A moszkvaiak együtt énekelnek a mieinkkel. A kezek egymásba fonódnak, a fiatalok, idősebbek nagy kört alkotva iárják a barátság táncát ... A sarokba ülünk és beszélgetünk. Csak ' most kérdezem meg Szvetlana Karzsevától, *miért is tanul csehül! — A Vecsernaja Moszkvában olvastam a hírt, hogy a Zujev-klub tanfolyamot rendez. Azonnal jelentkeztem ... Elmosolyodik. Még nem felelt a miértre. Ezt sem hallgatja el. Még főiskolás korában, 1954 után együtt tanult a broumovi Vitézslav Volffal. Ok a középiskola padjaiból kerültek a, főiskolára, Volf pedig munkásemberként. Már akkor gazdag tapasztalatai voltak a textilszakmában ... — Nagyon jó elvtárs volt, — mondja Szvetlana. — Ha valami nem volt világos előttünk, mindent megmagyarázott nekünk... Es sokat beszélt hazájáról... Már akkor megszerettem népüket... Aztán meg, ezt is meg kell mondanom, a maguk országa híres textiliparáról, eredetiben szeretném olvasni szakkönyveiket, s el is szeretnék látogatni hazájukba, a textil-gyárakba... Szvetlana már két éve mérnök, textilipari technológus. Országos jellegű laboratóriumban dolgozik. A textil üzemek hozzájuk küldik be új szövetmintáikat, s felülvizsgálásuk után ők engedélyezik a • •ffV ,; i M Jpr'' 1 2 . Moszkvában a XXII. kongresszus napjaiban leplezték te a Szverdlov téren Marx szobrát. Azóta zarándokhely lett a szobor környéke. Nemcsak a moszkvaiak, hanem a fővárosba látogató idegenek is felkeresik, nézik, fényképezik a kommunizmus eszmei megalapozójának márványkőbe vésett alakját. Szeretetük jeléül virágcsokrokat helyeznek a szobor elé... gyártást. Ezenkívül javaslatokat is küldenek a textilgyáraknak, hogy milyen szöveteket gyártsanak ... Szvetlana fiatal, huszonöt éves, de élete gazdag. Munkacsoportjuk a kommunista munkabrigád cím elnyeréséért küzd. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy még Jobb munkát végezzenek, mert sok függ ám tőlük, hogy az üzemek jó szövetet készítsenek. Ennek érdekében a legszorosabb kapcsolatokat építik ki a gyárakkal, segítséget nyújtanak nekik az új technológiai eljárások bevezetésében. Nem feledkeznek meg politikai, kulturális színvonaluk emeléséről sem. Ez lenne az érem egyik oldala. S a másik? Szvetlana az intézet Komszomol-szervezetének titkára. Sok munkát ad ez is. De nem ismer fáradtságot. Tanulásra ösztönzi a fiatalokat, segít a szocialista munkaverseny szervezésében. Szabad idejükben brigádmunkára mennek, építik Moszkva új lakóházait, a földalatti vasút új állomásait, a Lenin-hegyen az új pionírpalotát... Szvetlana nem tesz pontot a mondat végére. Tagja a ,Fruzsinának" is, az önkéntes népi rendfenntartók körzeti csoportjának. Amikor mások esténként otthonukban kényelmesen könyveket olvasnak, vagy a Lenin-hegyen sétálnak, ő társaival együtt őrködik a rend felett... Elhallgat. Szólni akarok. Azt akarom mondani, hogy sok ez neki, mindez nagyon lefoglalja, de eszembe jut, nem tehet másként, hisz komszomolista! A zenészek is elhallgatnak. S ekkor küldöttségünk tagjai cseh népdalba kezdenek. Szvetlana szemében fény gyúl. Rám mosolyog, — és énekelni kezd, csehül... Nyelvtanárától, a Moszkvában tanuló Alois Sulától tanulta a dal szövegét... — Bár már úgy tudnék csehül beszélni, ahogy éneklek, — mondja mosolyogva. Ez a vágyd is teljesül, mert kemény, komszomolista akarat fűti, mert hazánk népének jó barátja, mert a kommunisták —köztük apja, anyja — arra nevelték, hogy az elhatározásokat tettekre kell váltani... PETRÖCI BÁLINT ÚJRA AZ ÉLVONALBAN A gondatlanság súlyos következményekkel járhat EJNYE, EZ A KARCSI megint milyen nagy fába vágta fejszéjét — vélekedtek Biňa községben az emberek, amikor Vojnár Károly elvállalta a helyi nemzeti bizottság titkári funkcióját. Az aggályoskodők ezt azzal toldották meg: senki sem lehet próféta saját falujában ... Ez igaz, de vajon ki ismeri jobban az embereket, a község szerteágazó problémáit a falubelinél? Ki tudja mélyrehatóan feltárni a nézetek és a vezetés közötti ellentmondásokat, ha nem az, aki évek hosszú során összenőtt a falu és a szövetkezeti gazdálkodás minden problémájával? Ez idő tájt igen sok bajjal küzdött a szövetkezet. Vojnár Károly azonban vállalta a gazdálkodásban előforduló hibák leküzdését, az emberek erejének összefogását. Pedig sokkal könynyebb dolga lett volna, ha a foglalkozás melletti tanulással szerzett érettségi után valahol kényelmesebb állásba léphetett volna. A falu szeretete, a mezőgazdaság felkarolásának ügye mégis visszahívta őt a faluba. Varga János volt annak idején a szövetkezet elnöke, a közös gazdálkodás megszervezésének komoly munkája szorosabbra fűzte barátságát a titkárral. — Ez rendben is van, János — hajtogatta minduntalan a szőke, fiatal titkár, — de közügyekben, a szövetkezet fejlesztésének kérdéseiben csak akkor lehetünk jó barátok, ha helyesen összefogjuk a tagság erejét a termelés fokozására. Arról van szó tehát, hogy most közös erővel fogjunk hozzá elsősorban a falu becsületének megmentéséhez. AZ ELSŰ TALÁLKOZÁS és a „beavatkozás" nem tetszett a szövetkezet akkori elnökének. Ám annál jobban a tagságnak és a nemzeti bizottság képviselőinek, akik felelősséget éreztek a gazdálkodás jobb kerékvágásba tereléséért. A falu vezetői számára a titkár megválasztása után a legnagyobb fejtörést az emberekben visszamaradt régi csökevények kiirtása okozta. Még a vezetőség tagjai sem ismerték el az új módszerek bevezetésének és a munkafolyamatok gépesítésének jelentőségét. Több mint kétezer hektáros gazdaságban az új agrotechnika és a gépek érvényesítése nélkül nem lehet eredményes a gazdálkodás. Ilyen titkárral, a JNB-re igyekezett, y. lesz a veszteség, jövőre kicsik lesz« nek a hektárhozamok, falrahányt borsóként vették bírálatukat. A szomszédos községek szövetkezetei — melyek jóval későbben alakultak — fejlődésben maguk mögött hagyták az immár tíz év óta gazdálkodó helyi szövetkezetet. KEMÉNY TANDÍJAT kellett fizetnitik a szövetkezeteseknek az idén a múltban elkövetett hibákért, mert a szántatlan földeken feleannyi gabonájuk termett, mint amennyire számítottak. Szűkebbek lettek a takarmányadagok, jól be kell osztani az eleséget, hogy kihúzhassák az új termésig. — Mi számoltunk a gyöngébb gabonaterméssel — mondja a titkár — és a szövetkezet vezetőségét a silótakarmányok készítésére ösztönöztük. Kétezer köbmétert silóztunk. EzenkívüJ, tizennégy vagon cukorrépát tároltunk. A szemestakarmányhiányt tehát silóval és szénával, jó minőségű lucernával pótoltuk. Csonka Ignác zootechnikus aggódik az állatok átteleltetése miatt, de azt mondja, nincs az a kevés, ami elegendő ne lenne és nincs az a sok, ami el ne fogyna. A napi adagokat erötakarmány híján a lédús takarmányokkal jól pótolják. A takarékos beosztás mellett a szerződéses eladás sem okoz gondot a szövetkezetnek. A 40 kg-on felüli hízósertésekkel darabonként 2,2 kg darát, 30 dkg lucernát és két kg burgonyát etetnek. A napi súlygyarapodás 0,41 kg-ra növekedett. Sertéshúsból eddig 930 mázsát adtak el, s a hátralevő 150 mázsát a napokban szállítják el a vágóhídra. Tejből, noha naponta 830 litert adnak a közellátásra, mintegy 92 százalékra teljesítik eladási tervüket, de a 5,5 literes tejhozam mellett az év végéig semmiképpen sem tudják behozni a lemaradást. Lényeges változás történt a növénytermelésben is. A szövetkezet idejében betakarította az őszi kapásnövényeket, a mélyszántást a napokban fejezi be, egy hektár sem marad töretlenül. Ezt kétségkívül a jobb gépesítésnek köszönhetik. Nem volt tehát kár a beruházásokért, mert a jövő év sokkal szebb eredményekkel kecsegtet. A NAPOKBAN ismét találkoztam a hatalmas földterület megművelését és a szállításokat csak akkor lehet idejében elvégezni, ha megfelelően gépesítették a termelést. Nos, néhány traktor és öt traktorvontatású pótkocsi ehhez semmiképpen sem volt elegendő. Tavaly ilyenkor még javában folyt a cukorrépa betakarítása. A szövetkezet tagjai a kukoricatöréssel Szilveszter napján végeztek s közel négyszáz hektár termőföld maradt szántatlanul. A tagság hiába korholta a vezetőséget, hogy ilyenformán nagy beszélt ugyan a szövetkezetben levő nehézségekről, de nem panaszkodott, mert sikerült eggyé kovácsolni a vezetőséget és a tagságot. A HNB titkárainak járási értekezletén Sucha elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára nem véletlenül emelte kl a biňai szövetkezetet és állította — járási viszonylatban is — példaként a többi elé. Vojnár Károlynak pedig nem kis része van ebben a sikerben, hisz minden döntésében a tagság, az egész falu támogatja. Szombath Ambrus Újabb sikerekre törekednek Szlovákiában még soha nem fordult elő annyi tüzeset, mint ez Idén a harmadik negyedévben. Ha a közbiztonsági szervek alakulatainál vezetett pontos nyilvántartás nem bizonyítaná, el sem hinnénk, hogy a három hónap alatt 835 tüzeset fordult elő Szlovákiában Az okozott kár meghaladja a 11 millió koronát, és ez még nem annyira borzasztó, mint az, hogy 23 személy súlyos égési sebeket szenvedett, két gyermek pedig a lángokban lelte halálát. Az egyik gyermek saját anyja szemeláttára. égett szénné, és senki sem tudott segíteni rajta Súlyos figyelmeztetés számunkra, hogy a legtöbb tűzesetet gyermekek idézték elő, szám szerint 182-t. Ismert az eset, amely a Banská Bystri•ca-i járásban Poníky községben történt, ahol szeptember 16-án egy 15 éves fiú által okozott tűznek 21 lakóház esett áldozatul A kár több mint 2 millió korona és 131 személy fedél nélkül maradt. Sajnos a szülők és a nevelők még ezekből a nagy szerencsétlenségekből sem okulnak. Erről tanúskodnak az októberben és novemberben történt tűzesetek, amikor pedig már nem lehet a szárazságra és a forró riapsütésre hivatkozni. Trsteriá községben október 13-án 8 szénakazal égett le. Két fiú, 8 és 10 éves, a kazlak között gyufával játszott, s így okozott tüzet. Október 16-án a Považská Bystrica-i járásban Orlovban leégett egy faháncsraktár. A raktárban egy 10 és egy 12 éves fiú ugyancsak gyufával játszott. Mindketten a lángokban lelték halálukat. Hogy gyufával nemcsak a fiúk, hanem a lányok is szívesen játszanak, arról tanúskodik a bardejovi járásban október 19-én történt tűzeset, ahol egy négyéves kislány gyújtotta fel a szalmakazlat. Persze, nemcsak a gyufa veszélyes. Kacerovský Lipovec község határában október 20-án két 13 év körüli fiú erdőtüzet okozott. Titokban az erdőben cigarettáztak és el' dobták az égő cigaretta-véget. Két hektár fiatal tölgyfa letf a tűz áldozata. Csak néhány esetet említettünk itt meg. Egyik tragikusabb a másik kevésbé, azonban egytől egyik arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ne adjunk a gyermekek kezébe sem gyufát. sem cigarettát. A tél beálltával még több tűzveszély fenyeget, hiszen a forró kályhák, kémények, húsfüstölők könnyen okozhatnak tüzet. Tavaly az első negyedévben csak a kelet-szlovákiai Hajógyáriak a hőerőmű építésén A komárnói hajóépítők nemcsak hajókat gyártanak. Jelenleg például több munkacsoport a Tušinicén épülő hőerőmű acélkonstrukcióján dolgozik. Képünkön: Viliam Zamkó szocialista munkabrigádjának a tagjai. (V. Pfibyl felv. — ČTK) kerületben .61 tűzvész keletkezett így, legtöbb a prešovi, michalovcei és trebisovi járásban. Feltétlenül szükséges, hogy a lakosság nagy elővigyázatosságot tanúsítson e téren, és betartsa a tűzbiztonsági előírásokat és utasításokat. A Nové Zámky-i kárpitosműhely négytagú szocialista munkabrigádja Brenka Tibor vezetésével nemrég nyerte el a szocialista munkabrigád büszke címet. A címig tartó út nem volt könynyíi, a feladatokkal azonban becsületesen megbirkózott a kollektíva. E mellett szól az is, hogy rövid idő, 10 hónap alatt harcolták ki a címet. Ez -alatt sok új munkaformát honosított meg a brigád. Jelentős eredményeik vannak a szocialista életforma és az egymás közötti kapcsolatok kialakításában is. Ezek következtében tudták csak biztosítani a feladatok folyamatos teljesítését. III. negyedévben pl. magasan túlteljesítették a munkatermelékenység és az anyagmegtakarítós tervét. Politikai és kulturális tekintetben is sokat fejlődött a kollektíva. A brigád tagjaival beszélgetve arról győződtem meg, hogy megérdemelten nyerték el a büszke címet. Tudatában vannak ennek és minden igyekezetük arra irányul, hogy a rájuk váró feladatokat, amelyek még nagyobbak lesznek, időben és minőségileg kifogástalanul hajtsák végre. MICHAL FRÍD MICHAL LACO kapitány :• '!!!!:<;•]!• r'iMHiiiDiiiiMsiiiiiiliiiiiiiHiiiiiiliiiiiiiiliiltiliililUllilii »Hl<IHttMmttMtMiimmMi(m»i;i MM|fl i : ' • •••••" ' .""',..; v ...:.••-.', v. ý, ' /v^ pffipiIPllt Pplllfc * * \ í4Í j "í'-Á t ' fr^-- SP i ^plpiÄ fk/' ífľ t, jff §1 ^ 9 ifi * M®' ši "" ' ääŕíí^l sjL HÉ&B •' • . , ý', '^^"'v*''.-''' i-.'.-x • : >íÍ H':' .'5- 'í': .. ' ".v:'' ' 'V.; V : .'.j,;., '/fi Í 1 . ' i-/*,;;.:' 'í . ' 'ÍMíV: ' v ' N H "V Oj SZ0 4 * 196 1- december 10.