Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-09 / 341. szám, szombat

IWfsssssssmwjsjxmw/wrmMsswMsw MIRON RADU PARASCHIVESCü PRO P A C E! Együtt vagyunk e földrészen, elvtársak l Hosszúláz ősz, gyümölcse szép a nyárnak. Nagy táborunkban egyikünk se lusta Mtnd építés vár acélos karunkra, Rőt féltekénken termést hoz a munka. Dús gabonával megrakott hajóként Október szeli át a lankadó fényt, Ekék szabdalják a fekete rétet, Napba pöfögnek a magas kémények, És vállvetve — mint nagy testvéri ország — Önként döntünk meg sok-sok régi normát. A tegnapi mag ízletes kenyér lett, S gyermeket duzzaszt — újabb nemzedéket. Együtt vagyunk e földrészen, elvtársak, Arany koszorút fonni a munkának, őrizni mind, mi érlelődő érték Életünkben — a diadalmas békét. Nap aranyozza be az érett álmát Sugarával. Húsos belét harapnák Nagy éhesen a nyálkás, fehér férgek, És nyers húsába járatot vésnének. A verejtékből és igyekezetből, Mely nálunk szárnyas jövendők felé tör, Méztermelő őszből a tőkés földrészek — c Nem szüretelnek csak epét és mérget. Bár ott is gazdag a földnek gyümölcse: Kényszer a munka, gránát lesz belőle, A rögök és a sápadt lombú vad fák, Rejtegetnek sok duzzadt, súlyos aknát, Miknek hideg vasgyomrából kiléphet A sok-sok mankós és kaszás kísértet. S míg mi békésen állunk a szüretnek, Nagy ősi népek véradót fizetnek. Rizsföldeken harcolnak a sárga bőrű népek, És messzi falvakon a barna indonézek, S fekete bőrű férfik halálra kárhoztatva, Míg súlyosan gyötrődnek, mind nő a bankok haszna: Távoli Andeszektől a büszke Pinduszig Sok vergődő nép hordja átkozott láncait... Testvéreink a népek, mindannyian elvtársak l Kik az érett időtől csak feladásra várnak, Es szerte a világon verőfényt gyújtanának, Fájdalmukat meghalljuk, bár makacs ajkuk hallgat. Kik fojtogatják őket, gyászos békét akarnak. De ma, hogy mindannyian együtt vagyunk, elvtársak, Míg távoli felhőkben vészjósló vihar támad, Mostan, amikor köztünk senkifia se lusta, Messzi testvérek várnak nagy testvéri karunkra, S a Tűzföld vidékétől a fehér Kamcsatkáig A világ munkássága egy nagy csapattá válik, S szárnyat adunk a Földnek a messzi jövendőbe, A szabadság korába, a proletár-békébe. Tóth István fordítása Műkedvelő színjátszásunk O AZ IRODALMI SZÍNPAD Kulturális forradalmunK további sikere érdekében, műkedvelő mozgalmunk megerősítése végett a járási székhelyeken állandó jellegű járási műkedvelő színházak, valamint járási ének- és tánccsoportok alakulnak. A magyarlakta vidékeken ezen a téren az első lépést Dunajská Stredán tették meg. A járási ének- és tánccsoport megalakítása után létrehozták az állandó jellegű járási műkedvelő színházat. A csoport a környék legjobb műkedvelőiből tevődik össze és évente átlag hat bemutatót tervez. Ogy hallatszik, a Dunajská Streda-iak példáját rövidesen másutt is követik. Jelenleg Galántán és Rožftaván terveznek állandó jellegű járási műkedvelő színjátszó együttest alakítani. Dunajská Stredán a járási műkedvelő színházzal egyidőben Híd címmel irodalmi színpadot ts alakítottak. A nagy reményekkel induló együttes első műsorát Zászlónk vörös mint a láng címmel a napokban mutatta be. Ezt követően Szóljatok, tam-tam dobok címmel afrikai és más költők műveiből állítanak össze egész estét betöltő műsort. Az Irodalmi színpad rendezvénye kétrészes volt. A műsor első felében vetített háttérrel kombinálva költői műveket tolmácsoltak. A második részben egyfelvonásos színművet mutattak be. A rendezőség a technika modern eszközeit — film, magnetofon, stb. — felhasználva igyekezett és igyekszik a jövőben ls az előadást vonzóvá, érdekessé tenni. A Csemadok helyi szervezetének keretében Bratislavában is működik irodalmi színpad. Az együttes Korunk és költészete címmel a napokban rendezett egy jól sikerült műsort. Hogy e fiatal, de művelődésünk egyik legéletrevalóbb hajtása hol virágzik még — nem tudjuk. A jelek azonban azt mutatják: annak érdekében, hogy a megváltozott viszonyok között a falusi színjátszás is megtalálja a maga helyét: új eszközökkel segítse a közösségi falvak összekovácsolását, az emberek világnézeti és művészeti nevelését — számos színjátszó együttesben mozgolódás indult meg. Sok helyen már nem elégednek meg csupán a háromfelvonásos színművek megtanulásával és bemutatásával. Ismerni és — a színpad nyújtotta eszközökkel — ismertetni bement Gyurcsó költészetében az erkölcsi férfiasodás. Pontosabban kialakult egy új politikum, melynek lényege az erkölcsiség, az erkölcsi problémák felerősödése. Lényegében az anyagi világban végbement változások költői vetületéről van szó Gyurcsó esetében. A szociális forradalom, a lét forradalma már felsőbb szakaszába lépiett. A forradalom ma már az emberekben folytatódik tovább. Erkölcsi szokásaiknak, életnormáiknak átalakulásában, Illetve megváltozásában. Gyurcsó második kötetében az új, a költői többlet a politikum erkölcsi problémaként történő megfogalmazása. G

yurcsó kacskaringós életútjából adódik költészetének egy fontos vonása: az élménygazdagság. Közvetve vagy közvetlenül minden versét élmény ihleti. Gyurcsónál az élmény valósággal alkati szükséglet. A Termő Idő néhány ciklusában [Tűzhely, Asszonyok dicsérete, A réz ls sárga) tudatosan egyesíteni akarja a politikumot gazdag élményvilágával. Egyszóval erkölcsi fixpontot keres lába alá. Saját erkölcsi normájának határvonalait próbálja megvonni, hogy ehhez mérhesse az élet különböző jelenségeit. A cél nyilvánvaló: létrehozni, kialakítani egy pozitív, népi jellegű erkölcsiséget. Ez a szándék. Ennek az erkölcsiségnek tengelyében érthetően a magánélet és közélet problémája áll. Gyurcsó egész sor versében erélyesen elveti a nyárspolgári életfelfogást: „A közösség gondján innen kis világ bizony, mi közvetlen minket összeköt. A tárgyak gondja, gondod: cserép virág, fazekak árnyéka a tűzhely fölött, de hidd el, ezen túl, erős kötelék az élet szerelme, s hogy végképp vagyunk, becsüljük, hogy másban mennyi az érték, és zárt ajtók mögé nem csukjuk magunk." (Tágítsuk szívünket) A réz is sárga című ciklusban különbséget kíván tenni a lényeg és a látszat között: „Nem mind arany, ami fénylik: a réz is sárga. Mondják majd, hogy hidd el: mondják s a biztatásra dobd az értelem savába sárga pénzed s ha megzöldül biztatódnak vágd a fejéhez I" Különböző emberektől, emberi megnyilvánulásoktól a természetességet kéri számon Gyurcsó. Kigúnyolja az agyonmázolt nőt, a buta és Ízléstelen női clcomát, az öntelt funkcionáriust, stb. A számonkérés a természetesség nevében történik. Mások megméretésének mércéje a népi józanság, a népi természetesség. Gyurcsó egy kicsit a falusi ember nemtetsző hunyorgásával is nézi a várost, a város külsejét. Ebben a látásban, ebben a szemléletben azonban van egy jó adag maradiság ls, mert ez a paraszti és munkás elemeket vegyítő plebejusi nézőpont még önmagában nem helyettesíthet egy magasabb fokú szoclállsta erkölcsiséget. A természetesség a dolgok józan látása és" értékelése szükséges elemei, részelemei az erkölcsnek. De a természetességet nem kiálhatjuk kl erkölcsi ideállá. A tisztább erkölcsiség megteremtésének Gyurcsónál sok szép vonását mutathatjuk ki. Azonban az okosnak szánt szó bizony gyakran süketen hangzik főleg akkor, mikor az erkölcsi ideál lényegét próbálja körülhatárolni. Nemegyszer előfordul, hogy a szocialista erkölcsiség megfogalmazása helyett csupán jámbor intelmet kap kézhez az olvasó : „Szép nyári ének a békítő őszben, szeressük egymást e termő időben". Amikor Gyurcsó erkölcsről ír és beszél, ösztönösen is a maga népi plebejusi moráljára gondol. Fundusnak ez jó. De végcélnak, erkölcsi ideálnak nem tekinthetjük. A végső cél, a szocialista erkölcsiség kiművelése, aminek a legjobb esetben is csak része, alkotó eleme lehet a népi plebejusi élet erkölcsi normája. E

sorok kezdetén szóltam a sematizmusról. Nem véletlenül. Hiszen Gyurcsó költészete sem tudta kikerülni a sematizmus csábítását. Azonban egyike volt azoknak, akik a kételyek és a megválaszolatlan kérdések szaporítása helyett a sematikus írás pozitív ellenpéldáit Igyekezett adni. Felmerül a kérdés, levetközte-e már magáról Gyurcsó költészete a gondolkodás sematikus formált? Nem teljesen. Nagyon kevés kivétellel a költemények logikája : a tétel-ellentétel. Ez a jó, ez a rossz, így kell csinálni, így nem szabad. Ez Ízléses, ez Ízléstelen. így volt tegnap, így van ma stb. Tényeknek, élethelyzeteknek Ilyen mechanikus szembeállítását már túlhaladta a költészet. A kötet legszebb, legigazibb versei közé tartoznak azok a rövid pillanat- és helyzetképek, amelyek a költő életének egy mozzanatát, gondolatvillanását igyekszenek versbe rögzíteni. (Vendégfogadás Barkán, Kopogtatás utazás után, Mosogatás helyett, Nyitott szekrény előtt, Bűnbánó hangon, Hazatérés, stt>.) Gyurcsó nyelvét illetően Turczel Lajos már elmondta a lényeget. Ismételni nem akarok, csupán néhány gondolattal szeretném bővíteni az Irodalmi Szemlében megjelent elemzést. Tudvalévő, hogy Gyurcsó sokat merít a népköltészetből. Kezdetben és a későbbiek folyamán is helyes ez. Azonban azt már helytelenítjük, ha a csasztuska színvonalán restaurálja a népköltészetet. ( A kombájn) Gyurcsó képzettársításaiban fennáll a népieskedés veszélye. Az asszociáció Gyurcsó költészetében ugyanis legtöbbször nem képzettársítás, hanem élménytársltást jelent. „Nőtt a Szovjet, járomszög kezében s felfordultak az úri fogatok. (A fényben megnőtt az ember). \ z ilyen és hasonló sorok mutatnak rá a gondolati koncentráltság fokozottabb érvényesítésére Gyurcsó költészetében. A Termő Időben határozottan előrelépést jelent Gyurcsó költészetében. Az élménygazdagság, a politikum, az életöröm, a nemesebb erkölcsiség kialakításának szándéka mind pozitív elemei költészetének. Az életismeret, az életszeretet bő forrásként táplálja Gyurcsó költészetét, de a nyelv, a költő alkotta kép, a hasonlat, az asszociáció sokszor nem dicséri mesterét. Nem lehet elhallgatni a gondolati, szerkezeti és nyelvi széttöredezettség tényét költészetében. Gyurcsónak ezzel szembe kell nézni. A nyelvet költészetének erős várává kell tennie. Győző, győztesek serege seregünk, A szegénység szárnyain jöttünk, s megyünk, megtisztulva és meggazdagodva ott, ahol hajdan csak koldusbot kopogott. Igen tisztulni és gazdagodni. Ez még sokáig művészi házi feladatként hagyja irodalmunk Gyurcsó Istvánnak. DOBOS LÄSZLÚ akarják a magyar és világirodalmat ... És ha mindenütt még nem is öltött konkrét formát ennek érdekében „mozgolódnak", keresik az új kifejezési eszközöket, szervezik az irodalmi színpadot. Bár a fenti példából kitűnik, nem lesz felesleges megnézni, mi az irodalmi szíripad célja, hivatása. Olyan együttesről van szó, amelynek tagjai a legjobb szavalók, prózamondók, és színjátszók. Rendezvényük is szavalatokból, regény- vagy elbeszélésrészletból, rövid színpadi jelenetekből áll. Mint a Dunajská Streda-iah példája szemléltetőn mutatja, a műsort egyetlen gondolat köré szerkesztik. Űk első esetben Zászlónk vörös, mint a láng cltntnel a proletariátus harcát és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megéneklő, a munkásmozgalomnak emléket állító műveket mutattak be. A Szóljatok, tam-tam-dobok című második műsorukat — afrikai, hazai, valamint más költők, írók művei tolmácsolásával — az afrikai és általában a gyarmati népek szabadságharcának szerrtelik. Műsorukat tehát mindkét esetben egyetlen gondolati mag köré szerkesztik — mondanivalójukat határozott cél érdekébe állítják. Ezzel azt ls elérik, hogy a bemutatásra kerülő heterogén művek, a másfél-kétórás műsor szervesen összefüggnek és kerek egészet képeznek. A Dunajská Streda-iak példájából az irodalmi színpadok munkájára vonatkozólag általános érvényű következtetést ís levonhatunk. Eszerint: az irodalmi színpadnak ez a célja ős hivatása, hogy valamilyen meghatározott eszmei mondanivaló érdekében — különböző irodalmi műfajokat bemutatva — ismertesse és népszerűsítse a hazai és világirodalmat. Egyesek talán azt mondják, hogyan lehet egyetlen témakörre anynyi azonos mondanivalót tartalmazó művet találni, hogy abból összeálljon egy egész estét betöltő műsor... Mások, lehet úgy vélik, hogyan találjanak mindig új és új támakört, amelynek kifejezésére megvannak a megfelelő Irodalmi alkotások?... E kételyekre vonatkozólag csak annyit: gondoljunk csak a békére, a munkára, a szerelemre, az évszakokra, és még sok-sok más témakörre... Aki az irodalmat egy kicsit is ismeri, ezek mindegyikére — akár a versek, akár a prózai írások között — számtalan művet találhat... A témakör kiválasztása és az ennek megfelelő művek összeállítása tehát nem jelenthet különösebb gondot. Ogy véljük, a műsornak nem is mindig fontos, egyetlen témakörhöz kapcsolódnia, egyetlen gondolatot sugallnia. összeállítható az egyetlen szerző művéből ís, bemutatva az alr kotó életét, fejlődését. Milyen nagyszerűen elérhető ez mondjuk Petőfi, Ady, József Atilla, Fraíio Král, Wol-. ker és mások esetében, akik nem-; csak verseket, de elbeszélést, cikke-; ket és más irodalmi műveket is al-: kották. Az ilyen író — váltakozva tolmácsolva müveit (vers, elbeszélés, jelenet stb.) — az egyhangúság veszélye nélkül bemutatható. Az irodalmi színjjad, különösen ha olyan színvonalon áll, hogy eh-, hez megvan az adottsága, azt is megteheti, hogy azonos verset kü-. lönböző felfogásban, egymástól eltérő előadásmóddal tolmácsol. Ezzel az irodalmi müvek ismertetésén túl, — versértelmezésre is nevelne. A műsorgondot, összeállítással járó „nehézséget" különösen ott le

j. het könnyen kiküszöbölni, ahol iro-; daltól kör ls működik. Az irodalmi kör és az irodalmi színpad nagysze-, rűen kiegészítheti egymást. Az Iro-. dalmi színpad bemutathat egy-egy helyi írót, ugyanakkor ösztönözheti a kör tagjait az Irodalomban történő mélyebb búvárkodásra, egy-egy megfelelő vers, elbeszélés, regény-i részlet megkeresésére. Az irodalmi kör az Irodalmi színpadnak a téma megválasztásában és a műsor össze-, állításában nyújthat sok segítséget. Lehet, ilyen együttműködés esetés ben az irodalmi kör tagjai az Irodalmi színpadot kizárólag saját művük bemutatására igénylik. Ez helytelen lenne, ettől óvakodni kell! Az irodalmi körben vannak tehetségek, akiknek egy-egy müve már megért a nyilvánosságra. Egy-egy ilyen alkotás bemutatható. Az iro-; dalmi színpwd esetleg egy egész műsort is szentelhet az irodalmi kör tagjainak. Ha azonban az iro-. dalmi színpad kizárólag vagy nagy-! részt csak a helyi írók bemutatását és népszerűsítését szolgálná, „műsorpolltikája" a közönség helytelen nevelését, a dilettantizmus burján-; zását jelentené. Az új helyzetből adódóan, a kő-; zönség egyre növekvő Igényel kl-: elégítése érdekében az irodalmi színpad elsősorban a mai hazai és a haladó külföldi, valamint a klasz-: szikus irodalom terjesztésére és népszerűsítésére hivatott. A szerepi rf kör más értelmezése vak vágányra terel... Ha jelenleg még kevesen is wan-i nak, reméljük, műkedvelő-mozgal-: munknak ez a friss, de életerős hajtása egyre több helyen kivirágzik, s az irodalmi színpadnak egyre több helyen, egyre nagyobb szerepe lesz mind a közönség, mind a műkedvelő színjátszók eszmei és esztétikai nevelésében. Palázs Béla 33 Tiszta búzát szemezget a vadgalamb

c

c énekelte Sztriezsenyec Etel, az együttes szólótáncosa a Csallóközi Népi Együttes első bemutatkozása alkalmával a Háromugrós táncolása közben. Ilyen tiszta búzát szemezgető galambokhoz hasonlíthatnánk mindazokat, akik a népi kultúra haladó hagyományai között szemezgetve, gyűjtögetve, értékes, szép műsorral mutatkoztak be december 2-án a Dunajská Streda-i kultúrotthon színpadán. Miről is van szó pontosabban, hiszen a felső-csallóközi tánccsoport már többször is fellépett? Igen, ez a tánccsoport már szerepelt. Most azonban az újonnan alakult „Csallóközi Népi együttes" első bemutatkozását láthattuk, mely felöleli egész Csallóköz népi tánchagyományait, s példaképül szolgálhat hazánk minden magyarlakta járásának. Ez az együttes most egész estét betöltő műsorral készült fel. Ilyen jellegű bemutatót először láthattunk felszabadulásunk óta. A Csallóközi Népi Együttes a járási kultúrotthon és a Csemadok mellett működik. A járási kultúrotthon igazgatója, — a kultúrát igazán szerető Gyurcsik elvtárs, — odaadó segítségének és Sztriezsenyec Rudolf művészeti vezető kitartó munkájának köszönhető ez a szép munka. A népi együttes mintegy 12 műsorszámmal készült el. A műsor főleg táncokból állt. Láthattuk a Csárdás-szvit, Háromugrós, Húsvéti locsoló, Verbunkos, Csallóközi cigánytánc, Szüreti mulatság és Köszöntjük Helsinkit című (a VIII. Vllágtfjúsági Találkozó tiszteletére készült) táncokat. A táncokat zenekari számokkal és szólóénekekkel kötötték össze. A zenekart Sárközi Ferenc vezette, a népdalokat Horváth Éva, Tóth András és Vízvári Lajos énekelték. A műsorszámok tetszettek. A táncok tartalmilag fejlett koreog-í ráfust igazolnak. Azok a kis hibák, melyek objektív akadályokkal adódr tak, inkább lechnikai jellegűek és eltávolíthatók, annál is inkább, mH vei az együttes művészeti vezetője s egyben koreográfusa, Sztriezsenyec Rudolf minden kis hibát ismer. Ezek eltávolítása után bizonyára kialakul majd a friss lendület is, mely itt-ott még hiányzott a táncokból. Mindez természetesen főleg az együttes tag-, jainan további kitartó, odaadó meg-; értésén múlik. Az együttest jelenleg egy egészséges, tiszta maghoz is hasonlíthat-, nánk. A legfontosabbat, az egészséges magot, — hogy tartós gyökeret tudjon engedni, — a jövőben is állandóan művelni kell. A művelés, ez a fáradságos, de nemes és szép munka, még vár az együttes tagjaira és vezetőire. Kasza Ma Walt Whitman önarcképet találtak New-Yorkban Az utóbbi évek legérdekesebb kép-: zőművészeti „felfedezése" egy New York-i antikváriumban talált kép. A festmény az öreg Walt Whitmant ábrázolja, a művész sajátkezű aláírásával. Hosszas kutatás után a muzeológusok arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg a művész önarcképe ez. Mint ismeretes, az öreg mester híres festőkkel csináltatott portrét magáról, de egyik kép sem tetszett neki. Azt is tudják róla hazájában, hogy szeretett rajzolgatni. Innen tehát a feltevés, hogy maga fogott ehhez a munkához. UJ SZO 7 * 1981. december 9.