Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-09 / 341. szám, szombat

Kultúra az Ipoly mentén A kulturális dolgozók feladatai ma keresik a választ: igazi művészettel sokkal nehezebbek, és nagyobb fe- ábrázolt, Igazi jellemeket állítanak lelősséggel járnak, mint mondjuk elénk követendő példaként, öt vagy tíz évvel ezelőtt. Míg akko- Ilyesmi járt az eszemben, amikor riban a fősúlyt a kulturálatlanság Koncz Béla elvtárssal, a Csemadok felszámolására, haladó hagyomá- lučeneci járási titkárával beszélgetnyaink ápolására és terjesztésére tem, aki megemlítette, hogy 1962. fektettük, ma fő feladatunknak a februárja második felében a szociaszocialista ember kialakítását te- lista dráma járási fesztiválját renkintjük. A szocialista ember, azaz dezik. a szocializmus művelt, magasrendű, A továbbiakban megtudom, hogy a kommunista erkölccsel áthatott dol- szocialista dráma fesztiválját a Csegozó nevelését aligha szolgálják a madok Központi Bizottsága és a nemrégiben még divatos, kétségtele- Népművelési Intézet kezdeményezte nül népszerű operettek, zenés vígja- és szervezi. Három részből áll: a játékok, s a hamis romantikával teli- rási, országos, és a központi fesztitett népszínművek. A szocialista em- válból. A losonci járásban 15 színberréválást — e folyamatot elősfegí- játszó csoport benevezésére számító tényezőről, a kultúráról lévén szó tanak. A legjobb csoport vesz majd — elsősorban a marxista eszmei ala- részt az országos fesztiválon. Hogy pon álló, mának szóló művek segítik a járási fesztiválra sor kerülheselő, azok a művek, amelyek a mi sen, a Csemadok járási bizottsága problémáinkat igyekeznek megolda- dolgozóinak derekas munkát kellett ni, a bennünk felmerülő kérdésekre végezniök. A könnyű fajsúlyú színdarabokhoz szokott WííSíSSSíSSííSíSí^^ színjátszó csoportokat meg kellett győzni arról,, hogy feladatuk nem a kassza —, tehát a közönségsiker hajszolása, hanem ennél jóval több: a dolgozók szocialista öntudatra való nevelése, erkölcsük világnézetük átalakítása, megszilárdítása. Äm a kultúra fejlesztését Hem csupán a színjátszó együttesek munkájának megszervezésében, irányításában kell látnunk. A Csemadok egyik legfontosabb feladata a különböző témájú tudományos ismeretterjesztő előadások megszervezése is. Erről a feladatról nem feledkezett meg a Csemadok luSeneci járási bizottsága sem. Koncz Béla ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — „A kultúra szerepe a kapitalizmusban és a szoA. Beltran haladó mexikói festő műve ez a Béke-plakát. oializmusban" Címen tíz községben szerveztünk októberben előadást. Novemberben 15 helyen, decemberben 10, januárban 12, februárban 20, márciusban 12 községben tartjuk meg az említett előadást. Ezenkívül előadásokat szerveznünk a következő témákról: A Németországgal kötendő békeszerződés jelentősége és Harc az alkoholizmus ellen. A Csemadok losonci járási bizottsága a nyár folyamán három községben rendezett járási dal- és táncünnepélyt: Kosiky nad ipfomban, Radovcén és Filakovsk-é Kováčen. Mind a három helyen jól megszervezett színvonalas műso-rt láthatott a közönség. — Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a második ünnepély jő megszervezéséért a radovcei helyi csoport tagjait Illeti dicséret. Ez a csoporj több éven át igen gyengén működött, most végül úgylátszik összeszedte magát. Koncz elvtárs, a jól működő csoportok közé sorolja a fifakovói, čebovcei és nenincei csoportokat is. Cebovcén, ahol a Csemadok-csoport elsősorban az egységes földművesszövetkezet tagjaiból tevődik össze, már évek óta aktív táncegyüttes működik, mely szép sikerrel szerepelt az ípolykeszii dal- és táncünnepélyen. A fifakovói csoport mindig a legjobbak közé tartozott. Az idei nyár óta azonban munkája Igen megnehezült mert a kultúrházat a HNB lefoglalta s gabona-raktárt csinált belőle. — Igazán találhattak volna más helyiséget a szövetkezet gabonájának az elraktározására — jegyzi meg Koncz Béla szomorú arckifejezéssel. Majd így folytatja: — Sok szép dolgot szeretnénk megvalósítani ebben a félévben. A szocialista dráma fesztiválján, a tudományos ismeretterjesztő előadásokon kívül mintegy harminc könyvismertetést, illetve irodalmi estet akarunk rendezni járásunkban. A járási Iskolaügyi szakosztállyal, valamint más tömegszervezetekkel együttműködve húsz szlovák nyelvtanfolyam megszervezését segítjük elő, s 350 hallgató rendszeres oktatását biztosítjuk. Végül leszögezi: • Feladataink nagyok, s csak akkor valósíthatók meg, ha helyi csoportjaink a magukévá teszik s ha a helyi nemzeti bizottságok is támogatják a Csemadok-csoportok munkáját. —

n. 1.— Ernest Špitz (1927-1960) KULTURÁLIS HÍREK Elkészült a „Münchausen báró", Karel Zeman csehszlovák filmrendező rajz- és trükkfilm-felvételekkel kombinált játékfilmje. A főszerepeket Jana Breichová, Miloš Kopeczky és Rudolf Jelinek alakítja. • • « Az idei marburgi kézirat-árverésen sok neves zeneszerző eredeti műve talált gazdára. Beethoven op. 29. jelzésű kéziratáért 42 ezer márkát, négy más, 1801—19-es évekből való kéziratáért pedig 86 ezer márkát fizettek. Árverésre került Haydnnak egy eddig ismeretlen zongora-, szonátája; Mozart két levele, Schubert Dvorzsák, Bach egy-egy ver-: senyműve. • « • Poznanban 1S62 márciusában kezdődik a Wieniawskl nemzetközi zenei verseny. A zeneszerzők versenyére — korhatár nélkül — virtuóz jellegű hegedű- vagy zongoraművel pályázhatnak a résztvevők. A mű megszabott tartama 8—12 perc. A korán elhunyt festőnek, Ernest Spitznek műveiből rendeztek kiállítást képzőművésztársai a Majernik Galériában. Fájdalmas érzést kelt minden nem kiteljesedett élet és Spitz befejezetlen alkotása komoly veszteséget is jelent. A bratislavai Képzőművészeti Főiskolát Zelíbsky és Mudroch profeszszorok tanítványaként végezte. A művészetekért", minden szépért, jóért lelkesedett. A mai életérzés, az új emberi tartalmak művészi kifejezésének érdekeit szolgáló problémákat kitartóan feszegető tehetséges alkotó volt. A hazai képzőművészet elméleti és szervező munkájában is tevékeny részt vett. Önarcképei és Skandr mintázta mellszobra erősen intellektuális kutató szellemű, mélyen érző egyéniségről vallanak. Olajképei, pasztelljei, temperái, rajzai és néhány grafikája sokrétű érdeklődését jelzik. — Piccaso rózsaszín korszakának bohócai ihletik első ismert műveit. A cirkusz kifelé tarkán vidám, befelé annál nyomasztóbb világának érző megfigyelője. Művészi és társadalmi szószólója a fegyelmezett, nehéz munkát végző artistáknak. Az emberábrázoláson kívül mélységes kapcsolat fűzi a liptói tájhoz s falvaihoz, melyeket a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzi osztályának munkájába kapcsolódva is tanulmányoz. (Liptói falu, Gereblyéző lányok). 195?-től kezdve visszatér a figurális motívumokhoz. Az Anya képén, az Asszony és a galambokon izzó vörös színnel általánosít s az egyszerű és egyéni érvényét törekszik közösségi sziíitre emelni. Ezek s az elmélyült tanulmányfők, az arcmások, zenészei, mind-mind komoly keresések. A háborús évek szörnyűségeit a. Bizonytalanság dermesztő légkörével érezteti. Portré, tusrajz Roncsoló betegsége sugalmazza a Nocturno-sorozatot. A tragikus zöld siínb° ágyazott vívódó, gyötrődő, mégis élni akaró figura ő maga és a többi szenvedő ember. — Két nagy háborúellenes vászna a Lázongó Jób s az Utolsó megismerés az egész em-: beriség gondját átérző humanista szemléletét tükrözi. Megborzad és óv, hitet tesz bennük. Az alattomos kór szorításában sem fordul önzőn befelé. Még így is, akkor is látja s érezteti a verőfényes ünnepnapokat, az épülő mát s a holnapot, amit nem érhetett meg. Bárkány lenőne Tisztultabb és gazdagabb költészet felé Gyurcsó Istvánt Termő időben M

ás kritikai írások már foglalkoztak Gyfircsó költészetének értékelésével. Legutóbb Turczel Lajos elemezte a költő második verseskötetét. Turczel megállapításával alapjában egyetértek. Ezért írásomban Gyurcsó költészetének főleg előremutató pozitív vonásaival kívánok foglalkozni. Gyurcsó István második verseskötete „Termő időben" címmel már egy éve az olvasók kezében van. Egy esztendő hosszú idő a könyvek életében: megkophat a forgatástól, de meg is porosodhat, öreg könyvvé válhat. A megjelenő könyveket nagy próbára teszik az évek. Úgy érzem a .Termő idő" értékéből a tucatnyi hónap nullása nem vont le semmit. Ma is új könyv. , Gyurcsó költészete a csehszlovákiai magyar irodalom egyik sajátos jelensége, életszemlélete, emberi és költői magatartása ugyan sok rokon vonást mutat a kortársakéval, de útja mégis eltér, különbözik azokétól. Kezdjük talán egy kis visszapillantással. Én úgy hiszem, hogy a néhány éve lezajlott sematizmus vitának néhány vonatkozásban még adósai vagyunk. Fábry Zoltán ^.Kevesebb verset, több költészetet" című tanulmánya, amely szerintem igen tapintatosan és emberséges hangon figyelmeztetett, vihart jelző, frissítő fuvallatként csapkodta meg az arcokat. A vihar azonban elmaradt. Néhány kövér esőcsepp végigpaskolta még az irodalmi termőföldet s ezzel be is fejeződött a matizmus elleni harc". Az érdekeltek, költők és írók kissé elkedvetlenedve, nyakukat behúzva várták az esetleges pártfogást vagy az ennek kapcsán kiszélesedő irodalmi forrongást. Sajnos, a második és a későbbi felvonások elmaradtak. Fiatal, a kezdet gyermekbetegségeivel bajlódó kritikánk csupán elvétve puffantott egyet-egyet a sematizmus ellen F

ábry Zoltán szigorú, de tárgyilagos elemzése idősebb költőink körében lehangoltságot szült. Az irodalmi „tárgyalóasztalokat" egy kis időre megülte a -tanácstalanság. Megbillent az eddig biztosnak vélt egyensúly, összezavarodott a költészet értékskálája. Türelmetlenül és olykor elkeseredetten robbantak a kételyt, zavartságot takaró kérdések, „Hisz amit írtunk és mondtunk, őszintén gondoltuk". Kinek van igaza, kritikusnak vagy költőnek?" „Hogyan lehet ezután verset, jó verset írni, mi a célja és haszna irodalomnak és költészetnek?" Miről szóljon a vers? Egyszóval kérdés és kérdező akadt szépszerivel. így történt, hogy az indulás magabiztosságát megtorpanás követte nyomon. Olyan megtorpanás, amely egyesek számára huzamos válsággá mélyült, (Dénes György) a többség esetében pedig kényszermegállást jelentett (Gyurcsó István, Bábi Tibor, Veres János, Ozsvald Árpád J. Gondolati megállóhelyet, szükséges számvetést, a költői szemlélet felülvizsgálását. És ahogy az már ilyen „ácsorgás" közben szokás, elkezdődött a bűnbak keresése. Ki és mi az oka annak, hogy ilyen csúfosan összekuszált keresztúthoz ért költészetünk, tették fel jó néhányan a kérdést. A tanácstalanság, a zavartság mihamar megtalálta a maga céltábláját, kinevezte bűnbaknak a kritikát, a kritikust. Az indulatos szószóló valószínűleg nem gondolt arra, hogy az ilyen érvelés eleve meddőségre ítéli a sematizmus elleni küzdelmet. A terméstváró vitának ez a bűnbakkeresés lett a holtvágánya. A kritikus bűnbakká kiáltása szerintem nem volt egyéb, mint a költő önigazolása, pókszőtte védőpajzs. Ez a vélemény tulajdonképpen része annak az önmentegető magatartásnak, amely . az alkotó szépirodalom hiányosságaiért csupán és csak a kritikát teszi feleíossé. Igaz, hogy kritikánk, — főiig a fiatalok, — kismértékben, sokszor csak hümmögve vette ki részét a sematizmus, a megmeredt dogmák elleni harcból. De ezt a hiányosságot, ezt a mulasztást egyes költők ne tartsák maguk fölé védőhálóként. Meggyőződésem, hogy Fábry Zol-L" tán 1955-ös' diagnózisa, kevesebb verset, több költészetet, helyes volt. írása a helyzet objektív és reális felmérését jelentette. Helyénvaló, ha kérdőre vonjuk kritikánkat? . íróink és költőink jogosan teszik fel a kérdést: a sematizmus, a konvenciók elleni küzdelemben milyen részt vállalt magára a kritika? De jogos a kérdés ilyetén feltevése is: mit tett és tesz a köitö vagy író annak érdekében, hogy novellái, regényei, drámái, versei igazabban, emberibben szóljanak? Vagy fogalmazzuk a kérdést így: költő, lássuk azt a garast, amit a sematizmus elleni küzdelemben az asztalra tettél. Hisz a sémák, az irodalmi szokványok, a felületes életszemlélet ellen vezetett hadjárat az alkotó szellem szabadabbá és termékenyebbé tételéért folyik. Voltaképpen a költő és író igazabban, életszerűbben alkotó egyéniségéért. Milyen részt vállalt magára mindebből Gyurcsó, a költő? A kezdet éveiben ő is lelkendezett, énekelt, dalolt még akkor is, ha helyenként hamisan csengett a nóta. Gyurcsó ls leírt ilyen hangzatos, semmitmondó versszakokat szépszámmal: „Ragyognak a jövendő napjai, / belőlünk áradnak sugarai, / mi vagyunk az a vidám sereg, / aki szerelmes szívvel, boldogan / már benne élünk a holnapokban, / mint egy megújító förgetegAmint látjuk, Gyurcsó költészete sem mentes a sematizmustól. Nála is nyomon követhető a megtorpanás, a nagy lendület veszteglő holtpontja, a belső számotvetés. Azonban a kényszerű megálló nem torkollott válságba költészetében, Gyurcsó nem esett letargiába. Nem kutatta maga körül a bűnbakot sem. Ehelyett kereste emberibb, igazabb önmagát. A rossznak, a művészileg értéktelennek, a költői szokványnak, a hurrá-versnek Gyurcsó pozitív ellenpéldáját igyekezett adni. Éppen ebben van egyéniségének és költészetének egyik alapvonása: az élet minden helyzetében és hangulatában, munkában, szerelemben, csüggedésben, örömben a termékenyítő gondolat szálát igyekszik kitapintani. Metszetlen szőlőtökén a termőágat, gyümölcsfa hajtáson a termörügyet kutatja költői szeme. Gyurcsó egyéniségének és életszemléletének éltető eleme az aktivitás, az állandó mozgás, a szüntelen tenniakarás, S ennek az aktív életszemléletnek oldalági változata vagy mondjuk természetes tartozéka a mindenütt felderengő életöröm. yurcsó költészete egy szűnte^ lenül mozgó egyéniségről tanúskodik. Különböző megbízatásokkal folyton úton van. Nézi, szemléli a tájat és az embereket. Benyomásokat szerez és összegezi azokat. Ez a nyugtalan, folyton új élményekre, találkozókra és látványokra éhes természet, ma sem telt be. A menés, az útonlevés s a szüntelen helyzetváltoztatás idővel Gyurcsó költői természetévé vált. Ez a folytonos mehetnék meghatározza költészetének alapvonásait is. Költeményeiben ott van a közügyek iránt érdeklődő publicista s ezzzel párosulva a kíváncsian kérdezgető riporter is. Gyurcsó költészete a menetközben látott életet tükrözi. A kötet alcímeként ezt is felírhatnánk: Versírás menetközben. Gyurcsó világot látott, világot járó ember. Ennek kapcsán fontos tény, költészetének egyik ililető pólusa a szülőföld. Minden vándorlás elején ott áll a kiskapu csapódása, az útra bocsájtó falu és a szülőföld tájélménye. „Te vagy a Garam-part és rét, rajtad virágzik a margarét, belőled nyílnak a láncfűvek, ha este van ott rakunk tüzet, mert te vagy a szikra és a láng, jóízű szél, ebédhez pisztráng: bokraid közt áldott pihenés. Te vagy a rész, te vagy az egész..." (A Garamvölgy dicsérete). A szülőföld szeretete és becsülése nem lehet költői végcél. Gyurcsónál sem az. A szülőföld gyökeret tartósítson, de ne húzzon vissza, ne homályosítsa el a mfessziségek látását. Világot kell látni és ismerni. Csak ez ment meg a szűk keretű élettől, a begubózástól, a regionális rövidlátástól. Gyurcsó költészete túllép a szülőföld élményén. Felül emelkedik a regionalizmus szűk keretén. Látja a Garamvölgyét, de annál többet is, az egész országot. Husziták földjén című költeményében így ír: „Nagykapostól Chebig, / Kelet-Nyugat / s fölötte íves / csillagboltozat /: alatta egy ouszág / él és üzen: / s a sok között dobog / az én szívem." C"z a szélesedő földrajzi kép a táguló irodalmi látóhatárt szimbolizálja. Gyurcsó költészetében nyomon követhetjük a költői szemlélet fokról fokra történő kiszélesedését. A szülőföld élménye az egész népet, nemzeteket átfogó szemléletté erősödik. Ez így van jól, így van rendjén. Ez a költészet egészséges fejlődésének útja. Szélesítenünk kell a költői szemlélet határait, összekötni a közelit a távolival. Csak így művelhetjük a népek együvé tartozásának érzését, csak ilyen, egyre nagyobb távlatokat befogó szemlélet alapján juthatunk el egymás kölcsönös megbecsüléséhez, a szocialista emberi humanitás kialakításához. Gyurcsó pártos költő. A politikum nála nem póz, gesztus, vagy időszakos irodalmi divat, hanem magatartás és költői szemlélet kérdése. Érdekes nyomon követnünk a politikai megnyilvánulásait költészetének különböző szakaszaiban. Az első kötet: Anyám mosolyog főleg a történelmi korszakváltás, a hazáratalálás, a szocializmus kezdeti éveiben érzett életöröm momentumait rögzíti. A költészet ezekben az években a politikai fórum, a politikai pódium szerepét is betöltötte. A második kötet, Termő időben politikuma már változást mutat. Felerősödött a költői szubjektum. S a külvilág eseményei, valamint a költő élményei szubjektívabb, egyénibb megfogalmazást nyernek. A vers ezáltal közvetlenebb, költői beszéddé válik. A két kötet közötti időszakban végUJ SZO 6 * 1981. december