Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-09 / 341. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek í UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. december 9. szombat * 50 fillér * XIV. évfolyam 341. szám Magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat A földkerekség lakosságának körülbelül egyharmada a szocia­lista világrendszer országaiban él, amely a világ ipari termelésének 36 százalékát adja. Ez azt jelenti, hogy a szocialista világrendszer az egy főre eső termelésben már túl­szárnyalta a kapitalizmust. A szo­cialista világ soron következő fel­adata a legfejlettebb kapitalista or­szágok túlszárnyalása az ipari és mezőgazdasági termelésben, a munkatermelékenységben, vala­mint a termelőerők fejlődésének olyan erőteljes kibontakoztatása; amely ä közeljövőben® lehetővé teszi a kommunizmusba való át­menetet. A szocializmus és a kapitaliz­mus gazdasági versengése az utób­bi időben új szakaszába lépett; amikor is a szocializmus előnyei egyre szembetűnőbben mutatkoz­nak meg a gazdasági fejlődésben: A szocialisía országok ipari terme­lése 1937-hez viszonyítva csak­nem hétszeresére növekedett, ezzel szemben a kapitalista országok­ban a növekedés alig két és félsze­res. Éppen ezért ma már elsősor­ban a szocialista tábor fejlődésé szabja meg a világ ipari termelésé­nek ütemét. E békés versenyben alapvető je­lentőségű a Szovjetunió páratlanul gyors fejlődése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja szerint 1970-ig az egy főre eső termelésben a Szovjetunió maga mögött hagyja a legfejlettebb ka­pitalista nagyhatalmat, az Egye­sült Államokat, amely még mindig az egész kapitalista világ terme­lésének csaknem a felét produkál­ja. Ez az eredmény növeli a szo­cialista rendszer erejét és jelentő­sen megváltoztatja az erőviszonyo­kat. A szocialista világrendszer ered­ményeit a szocializmust építő or­szágok sikerei szabják meg, és ezért gazdaságunk fejlődését nem­csak saját ügyünknek, hanem in­ternacionalista kötelességünknek is tekintjük. Pártunk a népgazda­ság irányításában abból indul ki; hogy az egyes szocialista orszá­gok gyors gazdasági fejlődése szé­leskörű nemzetközi munkameg­osztást követel, megkívánja a nép­gazdasági tervek egyeztetését, a termelés szakosítását, a kölcsönös segítséget és tapasztalatcserét, a tudományos kutatómunkák egybe­hangolását, ipari létesítmények együttes építését és a természeti források közös kihasználását. Gazdaságunk gyors fejlődésé­nek eredményeként az utóbbi évek­ben magunk mögött hagytunk több olyan kapitalista országot, amelyek a háború előtt és a hábo­rú után is jóval előttünk jártak a termelésben. Az egy munkásra eső munkatermelékenységben pél­dául az iparban a szakemberek számítása szerint megelőztük Franciaországot, utóiértük Angliát, és 1962 végére valószínűleg ma­gunk mögött hagyjuk a Német Szövetségi Köztársaságot is. Per­sze ezek után az eredmények után sem pihenhetünk. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén kijelen­tették, hogy 1980-ig 1960-hoz vi­szonyítva ötszörösére kell növel­nünk a munkatermelékenységet, ami a háború előtti színvonal húsz­szorosát jelenti. E távlati tervek teljesítése nemcsak a kommuniz­mus anyagi-műszaki alan iának megteremtését és ezzel együtt az életszínvonal emelkedését biztosít­ja, hanem hozzájárul a szocia­lista világrendszernek a kapitaliz­mus feletti győzelméhez is. Természetesen egyedül nem len­nénk képesek teljesíteni a hatalmas feladatokat. Amikor hangsúlyoz­zuk, hogy a szocialista tábor ere­jének növekedéséhez mi is hozzá­járulunk, figyelembe kell venni a többi szocialista ország és elsősor­ban a Szovjetunió eredményeit. Számos problémát csak is együt­tesen, valamennyi szocialista or­szág együttműködésével tudunk megoldani. Ezért a népgazdasági tervek egybehangolása, a tökélete­sebb kooperáció, a termelés szako­sítása és a széleskörű árucsere nemcsak a szocialista országok baráti kapcsolataiból eredő köte­lesség, hanem a munkatermelé­kenység fokozásának egyik legfon­tosabb feltétele is. Ezért a mi ne­hézgépiparunk a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának javasla­tára a többi szocialista országok­kal egyetértésben egyre jobban specializálódik a bonyolult energe­tikai, vegyipari és kohászati be­rendezések és különleges szer­számgépek gyártására. Ezért épít­jük együttes erővel a romániai cellulozgyárat, ezért termeljük ki közösen a lengyelországi ásványi kincseket, a Szovjetunióból kő­olajvezetéket építünk és a szocia­lista országok energetikai és tü­zelöanyagforrásainak együttes ki­használását tervezzük. A szocialis­ta rendszer objektív törvénysze­rűségei, a termelőerők fejlődése és a szocialista országok érdekei megkövetelik a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás és a terme­lési programok egyre tökéletesebb egybehangolását, amely a társa­dalmi munka maximális takaré­kosságához és gazdasági fejlődés meggyorsulásához vezet. Á kapitalista országokkal foly­tatott gazdasági versenyben nagy jelentőségű gazdasági együttmű­ködésünk az elmaradott országok­kal, amelyek most döntik el, hogy a kapitalista, vagy a szocialista fejlődés útjára lépnek. Ä szocialista országok gazdasá­gainak céltudatos közeledése és versenyük a kapitalista országok­kal nagy követelményeket támasz­tanak velünk szemben kötelezett­ségeink pontos teljesítése terén. A megrendelések pontos szállítá­sától függ jelentős mértékben más szocialista országok munkaterme­lékenységének növekedése is. Azonban nemcsak a termékek ha­táridőre szállítása a fontos, hanem az is, hogy műszakilag a legtökéle­tesebbek, legkorszerűbbek legye­nek, hogy a szocialista tábornak maximális emberi munka megta­karítást jelentsenek. A tudomány és a technika széleskörű alkalma­zása gazdasági életünkben — ahogy azt Központi Bizottságunk utolsó ülésének határozata hang­súlyozza —, nemcsak a munkater­melékenység és életszínvonalunk emelkedésének kulcsa, hanem je­lentő? eredményeket hoz majd más szocialista országoknak is és az egész szocialista tábornak. Hazánk a világ legfejlettebb ipari országai közé tartozik, és ezért a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben nagy felada­tok várnak ránk. Arra kell töre­kednünk, hogy minél előbb végle­ges győzelmet arassunk a kapita­lizmus felett, hogy minél előbb felépíthessük a kommunista társa­dalmat, amelyet elsőként az SZKP programja tűzött ki. Szüntelenül merítünk a szovjet tapasztalatok kiapadhatatlan A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁGI HÖNAP BEFEJEZÉSE ELŐTT • A KUL­TURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK GAZDAG TEVÉKENYSÉGE A csehszlovák-szovjet barátság idei hónapját nagyban befolyásolta az SZKP nemrég lezajlott XXII. kong­resszusa és a szovjet kommunisták jóváhagyott programja. Hazánk valamennyi községében, a városokban és a kis falvakban egy­aránt, dolgozóink nagy számban láto­gatták a barátsági hónap különféle rendezvényeit. Elmondhatjuk, hogy az idei hónap a két állam nemzetei test­véri kapcsolatainak manifesztációja volt. A Szovjetunuió sikereinek népszerűsítéséért A CSSZBSZ szervezetei a barátság hónapjában számtalan előadás és be­sz'éVgetés során népszerűsítették a Szovjetuniónak a kommunizmus épí­tése során elért sikereit. Számos elő­adás hangzott el a Szovjetunió sok­oldalú felvirágzásáról, a szovjet-cseh­szlovák gazdasági és kulturális kap­csolatok szüntelen fejlődéséről, a csillagászat és a kibernetika terén stb. tett legújabb szovjet felfedezé­sekről. De sok szó hangzott el a szov­jet filmekről, a szovjet képzőművé­szetről is stb. Például a közép-csehországi kerü­letben mintegy 1800 előadás és be­szélgetés valósult meg, a nyugat-szlo­vákiai kerületben pedig több mint 1700. A barátság hónapjának folyamán a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 3500 különféle politikai, kul­turális és társadalmi akció zajlott le. A köztársasági elnök üdvözlő távirata Tanganyika függetlenségének kikiáltása alkalmából f ČTK) — Antonín Novotný, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság el­nöke Julio Nyerer miniszterelnöknek, Tanganyika államfőjének üdvözlő táviratot küldött abból az alkalom­ból, hogy szombaton, december 9-én kikiáltották Tanganyika függetlensé­gét. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság áll többek között a táv­iratban — Tanganyikát független, szuverén államnak ismeri el, és nagykövetségi szinten hajlandó fel­venni vele a diplomáciai kapcsola­tokat. Elsajátítják a haladó szovjet munkamódszereket Az idei barátság hónapja örvende­tes vonása — hasonlóképp mint a múlt években is az, hogy •»- dolgo­zólnk a szovjet haladó munkamódsze­rek és eljárások szélesebbkörű elsa­játítására törekednek, hogy azokat üzemünkben, munkahelyünkön fel­használhassák. A bratislavai Slovnaft üzemben pél­dául beszélgetést rendeztek a szovjet építőiparról és vegyiparról. Tartalmas vitában a dolgozók megtárgyalták a Barátság kőolajvezeték építésénél a szovjet munkások segítségét és sike­reiket. Kolínban kerületi aktívát tar­tottak a kukoricatermesztés szovjet tapasztalatairól. Az üzemek és falvak dolgozói ugyancsak nagy érdeklődést tanúsítottak a nemzetközi politika időszerű kérdései iránt is, például az általános és teljes leszerelésre és a német békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslatok iránt. A Moszkvában ülésező szakszervezeti világkongresszuson a tanácskozá­sok szünetében vidáman elbeszélgetnek a külföldi küldöttek. Képünkön Jordán Zaharjev (Bulgária), Vincenzo Ansanimi (Olaszország), Luis Be­nito (Kuba) és Jorge Lescanu (Kuba). (Rádiofoto CTK — TASZSZ) A mezőgazdaság műszaki fejlesztése a következő két évtizedben Véget ért a KGST mezőgazdasági munkacsoportjának ülése (CTK) — Prágában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mezőgazdasági, gépesítési és villamosítási állandó munkacsoportjának 11. ülése. Az ülés résztvevői húsz évre elő­irányozták a mezőgazdaság műszaki fejlesztésével kapcsolatos legfonto-. sabb teendőket. Egyidejűleg megvi­tatták, miként fejleszthetők azok a termelőerők, amelyek a mezőgazdaság minden ágazatában biztosíthatják a munkatermelékenység további növelé­sét. A KGST említett munkacsoportja további lépéseket tett a géprendszerek pontosabbá tételére, majd a mező­gazdasági gépek nemzetközi összeha­sonlító, próbaüzemeltetése terén el­ért eredményeket értékelte. A munkacsoport tagjai az 1962— 1963. évi feladatok előirányzásával kapcsolatban megvitatták, milyen módszerek szerint hajtsák végre a most először kipróbálásra kerülő gé­pek nemzetközi próbaüzemeltetését. Dúl a harc Katangában Leopoldville (CTK) — Katanga fő­városában tovább harcolnak az ENSZ alakulatai és a katangai katonák. Lé­giúton újabb erősítéseket kaptak az ENSZ katonái. A repülőtérre vezető utat indiai katonák ellenőrzik. Az AP sajtóiroda szerint közellátási nehéz­ségek vannak Elisabethvillében. Az ENSZ repülőgépei katonai célpontom kat bombáztak Katangában. Az észak-katangai Manonában fegyveres összetűzésre került sor az indiai és etiópiai katonák és Csőmbe csendőrsége között. Több katona éle­tét vesztette. Az Egyesült Államok kormánya anyag- és csapatszállításra nem en. gedélyezi tovább amerikai repülőgé­pek használatát, mert az egyik le­szálló amerikai repülőgépet tűz alá vették és súlyosan megrongálták. Az amerikai repülőgépek csak Kamlnába szállnak le, 400 km-re Elisabethvillé­től. Csőmbe „totális háborút" üzen az ENSZ-nek Csőmbe Párizsból Brazzaviliébe ér­kezve Youlou köztársasági elnökkel tárgyalt, majd tovább utazott Észak­Rhodesiába. Opangault brazzavillei al­elnök viszont Leopoldvillébe utazott, hogy közvetítsen Adoula és Csőmbe között. A katangai bábkormány pén­teken felszólította a fehér és néger lakosságot, hogy kezdjen „totális há­borút" az ENSZ ellen. Utasítja a la­koságot, hogy üldözze az ENSZ kato­náit és bárhol ölje meg őket. A Ka­tangai Rádió minden negyedórában megismételte a felhívást. Miért pártolja Anglia Csombét? Erre a kérdésre ad választ Erskin Childers cikkében, amelyben O'Brien­nek, a katangai ENSZ-misszió volt vezetőjének kijelentéseit támogatja. A Tribune-ben megállapítja, hogy ami­óta Csőmbe kikiáltotta a tartomány „függetlenségét", sok konzervatív po­litikus és képviselő támogatja báb­rendszerét. Angliának gazdasági ér­dekei vannak Katangában. Ezért az angol kormány mindenáron akadá­lyozza az ENSZ-csapatok katangai hadműveleteit, nehogy a tartomány újra egyesüljön Kongóval. Lord Home külügyminiszter kijelentése szerint a kormány most már nem vonhatja meg támogatását Csombétól, hisz viszonzá­sul szabad működési teret adott az angol és európai bányatársaságoknak. Az angol kormány minden egyes tag­ja -közvetlenül felelős az ENSZ Ka­tangában megölt minden katonájáért" — hangoztatja a cikkíró. Az AP sajtóiroda londoni tudósító­ja ugyanakkor állítólagos angol-ame­rikai ellentétekről ír a katangai kér­désben. Anglia vonakodik eleget ten­ni U Thant főtitkár követelésének, hogy adjon repülőbombákat a Ka­tangában harcoló ENSZ-csapatoknak. Az USA viszont hivatalosan kijelen­tette, hogy támogatja az ENSZ ak­cióit. Az afrikai ENSZ-küldöttek azon­ban kevés hitelt adnak az amerikai állításnak, mert közismert tény, hogy az amerikai tőkés csoportokat nagy érdekek fűzik Katangához. Csőmbe újra otthon uszít Csőmbe katangai bábelnök péntek­re virradó éjjel Ellsabethvillébe érke­zett. A Katangai Rádió arra használ­ta fel megérkezését, hogy tovább szítsa a gyűlöletet az ENSZ katonái ellen. Munungo „belügyminiszter" is közbeszólt és hangoztatta, hogy a sze­paratisták nem fognak tárgyalni, mert a győzelem közel van. „Katanga győz­ni fog." Az AFP tudósítója pénteken reggel jelentette, hogy Elisabethville köz­pontjában aránylag csend volt. A re­pülőtérhez vezető út irányából azon­ban többször gépfegyvertűz és akna­robbanás hallatszott Nemcsak erővel Németh Jenő mérnök a több ezer hektáros okoči szövetkezet elnöke azok közé az emberek kö­zé tartozik, akik nemcsak kézzel, de ésszel is gazdálkodnak, és ál­landóan keresik a lehetőségeket, hogy a hektárokból, általában a gazdálkodásból a lehető legna­gyobb jövedelmet érjék el. A mi­nap az őszi munkák menete, mi­kéntje után érdeklődtem nála, a felelet azonban elég kurta volt. — Mi már utána vagyunk. Van azonban nálunk egyéb dolog, amit nem ártana megemlíteni az újság­ban. S máris azzal kezdi, hogy ugyancsak szorgalmazzák a puly­katenyésztést. Tavaly mindössze még csak ezer pulykájuk volt, az idén már ötezret nevelt a szövet­kezet. — Az idei esztendő azt igazol­ja, hogy nagyon is kifizetődik a pulykatenyésztés — mondja komo­lyan. — Szépen gyarapítja a szö­vetkezeti pénztárt... Amint a további beszélgetésből kiderült, a szövetkezetnek alig volt gondja a pulykákra, az ara­tástól mostanáig egy szem takar­mányt sem adtak a rengetek ba­romfinak. Szépen megéltek a ter­més betakarítása után is a szövet­kezet határában. Úgyszólván min­den takarmányszükséglet nélkül közel 350 000 korona értékű húst tudtak így termelni. Az ilyen dol­gokra mondják azt, hogy ésszel is él az ember. Az idei eredmények láttán terv­be vették a jövőben a pulykate­nyésztés kibővítését. A jövő évi termelési és pénzügyi tervükben már tízezer pulyka nevelésével számolnak. Eltekintve a szövetke­zet bevételétől, ez a közellátás szá­mára is legalább negyvenezer kiló húst jelent és ami a leglényege­sebb, jóformán teljesen takarmány nélkül. (sz. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents