Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-01 / 333. szám, péntek

Biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését (Folytatás a 4. oldalról) ság más ágazataiban is. A vasúti kocsik helytelen irányítása fékezi a széntermelést, legérzékenyebb a vasúti kocsihiány Ostraván. A közlekedésben még mindig fogyatékosságok vannak a beruházási építkezés területén, amelyet az idén a központi építkezések szakaszán mintegy 95,5 százalékra teljesítenek és a decentralizált építkezésben 95— 96 százalékra. A közlekedés 1962. évi feladatai megkövetelik, hogy az eddigi fogyatékosságokat teljes komolysággal oldja meg mind a Közlekedésügyi Minisztérium, mind a Távösszeköttetési Minisztérium, valamint a szállítók is. Számolni kell azzal, hogy az áruszállítás az idén mintegy 8,9 százalékkal növekszik. A harmadik ötéves tervhez viszonyítva ez a feladat mintegy 6,9 százalékkal nagyobb. A mezőgazdaságban a gabona tervezett termelésének nem teljesítését elsősorban a gabonafélék vetésterületének be nem tartása okozta. Otakar Simúnek elvtárs rámutatott, hogy a gabonatermelési terv nem teljesítésének további oka az ősziek késői elvetése és az agrotechnika elégtelen színvonala Ezek az okok a munkaszervezés fogyatékosságaival együtt az aratás folyamán, a gabona betakarítás nagyüzemi termelési technológiájának be nem tartásával és hazánk egyes területeit, különösen Kelet-Szlovákiát sújtó szárazsággal, s az aratáskor bekövetkezett kedvezőtlen időjárással együtt nagy hatást gyakorolt a gabonatermelés idei általános eredményeire. A gabonatermelés tervének nemteljesítése ugyan nem mutatkozott meg a gabona felvásárlásában, amelyet egészben véve ős egyes fajták szerint is teljesítettek és túlszárnyaltak, de a takarmányalap csökkenéséhez vezetett, különösen az állami gazdaságokban. A kisebb hektárhozamok következtében nem teljesítik a cukorrépa tervezett termelését és felvásárlását. A növénytermesztésben azonban a legsúlyosabb következményekkel a burgonyatermelés tervének nem teljesítése jár. Nem kielégítőek a silókukorica-, a komló-, a dohány- és a szőlőter melésben elért eredmények sem. A gabona, a burgonya és a silókukorica termelési terve nem teljesítése azt jelenti, hogy a takarmányalap nem fejlődik a harmadik ötéves terv által feltételezett mértékben. Az állattenyésztési termelésben ez év október 1-vel a tehénállományban 63 000 állat hiányzik. Az állattenyésztési termelés egyik komoly problémája a malacok számának biztosítása. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági üzemek az idén kevésbé gondoskodtak a mqlacelválasztásról, mint tavaly, úgyhogy félmillióval kevesebb malacot választanak el a tervben kitűzöttnél. Annak ellenére, hogy a kocák száma a múlt évvel szemben nagyobb volt, ez év első három negyedében még kevesebb sertést párosítottak, mint 1960-ban. A mezőgazdasági termelés idei terve nem teljesítésének fő oka az, hogy még jelentős számban vannan gazdaságilag és szervezésileg elégtelenül működő szocialista mezőgazdasági üzemek, ahol stagnál a termelés. Az irányító munkának még mindig alacsony színvonala a közös gazdálkodás elégtelen megerősítésében, valamint abban nyilvánul meg, hogy az élenjáró üzemek tapasztalatait a többi egységes földművesszövetkezetben és állami gazdaságban Igen lassan vezetik be. Ehhez hozzájárul a munkásvándorlás a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés Idei eredményei igen megnehezítették a mezőgazdasági termelés azon feladatai teljesítését, amelyekkel az 1962. évi tervben a harmadik ötéves terv számol. Ezért Igen nagy gonddal kell mérlegelni a mezőgazdasági termelés jövő évi növelését, s az idén elért eredményekből kell kiindulnunk, teljes mértékben teKintatbe véve a mezőgazdasági termelés tényleaes lehetőségeit 1962-ben. A növénytermesztésben az 1962-es év fő feladata az lesz, hogy elérjük a szántóföldek belterjesebb kihasználását. Az idei helyzettel szemben a gabonaterület növekedésére és a hektárhozamok egyidejű fokozására számítunk. Burgonyatermesztésünk alacsony színvonala megköveteli, hogy lényegesen fokozzuk a burgonyatermesztésről való gondoskodást és jó minőségű ültetőburgonyáról gondoskodjunk az 1962-ben tervezett területek beültetésére. E célra a Szovjetunióból és Lengyelországból soron kívül ültetőburgonyát hoztunk be. A növénytermesztés tervezett növelése érdekében a terv azzal számol, hogy hektáronként általában 74 kg műtrágyát használunk fel. Tekintettel arra, hogy ez a fogyasztás — az 1961. évvel szembeni bizonyos növekedés ellenére kisebb, mint amennyit a harmadik ötéves terv 1962-re előirányzott, a műtrágyát hatékonyabban kell felhasználni s gondoskodni kell arról, hogy megszüntessük a trágyázás eddigi fogyatékosságait. A mezei munkák minőségére fordított nagyobb gond megköveteli, hogy a téli időszakban megszervezzük a gépek, főként a traktorok idejében való kijavítását, hogy a fő munkák idején teljes mértékben kihasználhassák őket. Ez annál is fontosabb, mert a hazai termelésben bekövetkezett kiesések miatt a mezőgazdaság számára nem szállítanak annyi traktort, mint amennyit eredetileg terveztek. 1962-ben egy traktorra ugyan valamivel több föld jut, mint amennyit a harmadik ötéves terv feltételezett, ennek ellenére javulást érünk el ezzel az évvel szemben, mert a szántóföld minden 54 hektárjára egy traktor ;ut. Ami az állattenyésztési termelés tervének javaslatát illeti, az 1932-es évben — a tehén-, juh- és lóállomány kivételével — nagyobb állományokra számítunk, mint amennyit a harmadik ötéves terv előírt. Komoly probléma a tehén- és a vágósertésállomány biztosítása. A juhtenyésztésnek is nagyobb figyelmet kell szentelni az eddiginél. Az erdőgazdaságban nem érik el a fakitermelésnek a harmadik ötéves tervben feltételezett csökkentését. Sőt a fakitermelés 1962-ben még nagyobb lesz, mint 1961-ben volt. Ezt elsősorban az okozza, hogy a külkereskedelem szükségletel számára nagyobb alapokat kell biztosítanunk, de azért is, mert nem tesznek eleget annak a követelménynek,. hogy a fát más nyersanyagokkal és anyagokkal pótolják és nem használják kl kellőképpen a kevésbé értékes fafajtákat és a fával még mindig nem gazdálkodnak helyesen. Kell, hogy ez a helyzet valamennyi ágazat dolgozóit arra késztesse, ho«y 1962-ben további módokat keressenek a fafogyasztás csökkentésére. Az 1961. évi terv előirányztaitól eltérően fejlődik a beruházási építkezés is. Ez bekövetkezik annaK ellenére, hogy a beruházási építkezés terjedelmét egészben véve teljesítik, s hogy a múlt évhez viszonyítva a beruházások általános terjedelmének mintegy 9 százalékos növekedését várjuk. Az idén befejeztünk számos új fontos építkezést. így például a SucháStonava bányát Ostravában, amelynek kapacitása évi 2 millió tonna barnaszén stb. Számos ágazatban, mint például a kohászatban a tüzelőanyag, a vegyiparban, a gépiparban és a íözszükségleti iparban a minisztériumok, a beruházók és a tervezési szervezetek nem tartják be a harmadik ötéves terv feladatait az építkezés gazdaságosságát és hatékonyságát illetően. Ez a tény megnyilvánul az építkezések költségvetési árainak növekedésében ls, és következményeként fokozódnak az építkezési munka, a gépszállítás és berendezések szállítása iránti igények, mégpedig a harmadik ötéves tervhez viszonyítva, mintegy 5 milliárd koronával. E káros befolyást a tervező munkával, valamint a beruházók és a szállítási tervek munkájával kell kiküszöbölni. Egyúttal nagy figyelmet kell fordítani az aránytalanul sok befejezetlen építkezés csökkentésére mégpedig mind a központi, mind a decentralizált építkezés szakaszán. A központi beruházási építkezés lemaradásának komoly hatása van a harmadik ötéves terv feladataira. Feltétlenül szükségesnek mutatkozik 1962-ben a központi beruházási építkezés terén elsősorban a már megkezdett építkezésekről s mindeneKelőtt azokról gondoskodni, amoWenet a legközelebbi években kell befejezni és használatba adni. Az újonnan megkezdendő központi építkezések méreteit csökkenteni kell a harmadik ötéves terv előirányzatával szemben. A decentralizált építkezés szakaszán feltétlenül meg kell akadályozni a terv túlteljesítését s a munnát és szállítások terjedelmét lényegéin a harmadik ötéves tervben feltételezett színvonalon kell tartani. Egyúttal hatékonyan meg kell gátolni az építkezési kapacitások további szétforgácsolását. A beruházási terv terjedelmének és összetételének megváltozása kihat az 1962-es évre és az építkezési termelés fejlődésében is megnvllvánul. Mindenekelőtt gondoskodni kell a központi építkezés munkaerőivel, anyaggal és gépekkel való ellátásáról, ki kell dolgozni és következetesen be kell tartani az egyes építkezési akciók rendszerét. 1962-ben ez építkezési szervezeteknek már az év kezdetétől fogva ki kell küszöbölniük azokat a negatív jelenségeket, amelyek az idén különösen komoly befolyást gyakoroltak az építkezési termelés eredményeire. Mindenekelőtt a törvényes munkaidő rendes kihasználásáról, a feladatoknak az egyes szervezetekre, főként az Építészeti Minisztérium szervezeteire történő helyes felbontásáról van sző. A beruházási terv módosított tartalmának meg kell nyilvánulnia az egyes vállalatok irányításában. Simúnek elvtárs ezután rámutatott, hogy fogyatékosságok mutatkoznak a munkaterv szakaszán is, főként a munkatermelékenység biztosítása terén. Az Idén nem érjük el a munkatermelékenység tervezett 6 százalékos növelését. Ennek fő oka az, hogy a vállalatok nem gondoskodtak a munkatermelékenység szükséges növeléséről mindjárt az év kezdetétől. Az alacsonyabb munkatermelékenység következtében a vállalatok a termelési feladatokat nagyobb számú dolgozóval teljesítették, mint amennyit a terv meghatározott. A munkatermelékenység elégtelen növekedése kihatott a munkaidő alacsonyfokú kihasználására is. A munkatermelékenység 1962. évi mutatói kell, hogy megfeleljenek a népgazdaságban kitűzött feladatok igényességének és mindenesetre nagyobbaknak kell lenniök, azoknál a mutatószámoknál, amelyeket a minisztériumok most javasolnak. Teljesítésük megköveteli, hogy az egyes ágazatok és vállalatok az üzemekre való felbontásnak jelentős figyelmet szenteljenek. Simúnek elvtárs beszéde további részében a műszaki fejlesztés kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy a tudomány és technika jelentőségének elégtelen értékelése jellemzi az új Ipari termékek fejlesztésének és a termelésbe való bevezetése állami tervének teljesítését, amely 1961-ben egyáltalán nem volt kielégítő. Előzetes ellenőrzés szerint például a Vegyipari Minisztériumban a tervfeladatok teljesítésének mintegy 56 százaléka, a Tüzelőanyagipari Minisztériumban mintegy 40 százalékka, a Nehézgépipari Minisztériumban ugyancsak mintegy 40 százaléka forog veszélyben, s hasonló a helyzet a többi ágazatban is. Elvtársak, ha nem vonjuk le a következtetésaket abból, hogy a műszaki fejlesztés tervének teljesítésében így lemaradunk, ha nem változtatunk alapvetően .ízen a helyzeten, akkor sohasem oiztosíthatjuk a munkatermelékenység és az életszínvonal emelésének forrásait. A kutatás és fejlesztés tervéi gyakran olyasvalaminek tartják, amit büntetlenül s következmények nélkül halogatni lehet. A vállaíatok gyakran előtérbe helyezik pillanatnyi anyagi érdekeltségüketa népgazdaság jövőbeni érdekeivel szemben. A műszaki fejlesztés fontos előfeltétele a dolgozók szakképzettségének növelése, mely nélkül elképzelhetetlen a gépesítés, az automatizálás és a haladó technológia bevezetése terén kitűzött céljaink teljesítése, s ami nélkül nem lehet következetesen felhasználni a mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit sem. Simúnek elvtárs egészségügyünk fejlesztéséről beszélve többek között rámutatott, hogy 1961-ben tovább bővült az egészségügyi szolgálat anyagi és káderalapja. A kórházak férőhelyeinek száma az idén 3400 ággyal bővült, a bölcsődékben a helyek száma 5000-rel, a szociális intézményekben pedig körülbelül 4000-rel növekedik. Az Idén tovább javult a gyógyszerrel és egészségügyi clkekkel való ellátás is. Csupán gyógyszerekre egy lakosra szám'tva átlagosan 110 koronát adtunk ki évente. Az egészségügyi termelés 1962-ben az 1960-as évhez viszonyítva 28 százalékkal növekszik. 35 új termék gyártásét kezdték meg. Az egészségügyi termelés 1962-ben további 16,6 százalékkal növekszik. Nagy jelentősége lesz azon készítmények gyártásának, amelyek — mint takarmánypótlékok — lehetővé teszik a hústermelés növelését és a borjak gazdaságosabb etetését. A harmadik ötéves terv irányzataival és célkitűzéseivel összhangban az 1961-es terv fontos feladatokat tűzött kl a lakosság egyéni fogyasztásának további növelése érdekében. A kiskereskedelmi forgalomnak ez évre kitűzött terjedelme a múlt évi állapottal szemben 3,6 százalékos növekedést jelent. E terv teljesítését, valamint a hazai termelésből származó árucikkek szállításának fejlődését, terjedelmét tekintve általában kielégítőnek tekinthetjük. A lakosság ellátása terén azonban még mindig nem elégítjük ki teljesen a keresletet egyes hosszú időtartamra szóló közszükségleti cikkekben, mint például a hűtőszekrények, a televíziós készülékek egyes típusai stb. terén. Nincs kielégítve a kereslet egyes textiltermékfajtákban sem, valamint néhány más Ipari cikkben. A lakosság ellátásának Kérdéseivel az idén már több ízben foglalkozott a kormány, s olyan Intézkedéseket hozott, hogy a fogyatékosságokat a lehetőségekhez mérten fokozatosan kiküszöböljük. Ezen a téren az üzemek nagyobb gondossággal sok mindenen javíthatnak, főként az egyes közszükségleti jellegű termékek választékában levő fogyatékosságok kiküszöbölése, például a gyermekkészruha és -cipő terén. Feltételezzük, hogy 1962-ben tovább növekszik az egyéni fogyasztás. Az igényes feladatok, amelyeket a termelés terén a jövő évre tűzünk ki, megkövetelik, hogy az egyéni fogyasztás növekedése mindenekelőtt a lakosság munkából eredő jövedelme növekedésének fedezésére irányuljon. Ezért a tervezett intézkedésekben is, amelyek az életszínvonal további emelésére Irányulnak, csupán olyan intézkedések megvalósítására számítunk, amelyek közvetlenül kihatnak majd a dolgozók érdekeltségének növelésére abban, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a népgazdaság tervezett feladatait. Otakar Simúnek elvtárs ezután arról beszélt, hogy a terv nem teljesítése a népgazdaság egyes szakaszain komoly következményekkel járt a külkereskedelemre is. A külkereskedelem egész forgalma ebben az évben ls csaknem 7 százalékkal lett nagyobb, mint az 1960-as évben volt, ennek ellenére azonban kedvezőtlen befolyások következtében az 1961. évi terv célkitűzéseit nem érjük el. Természetellenes és hazánkban szokatlan fejlődés következik be, mégpedig az, hogy a behozatal gyorsabban növekszik, mint a kivitel. Az idei év fejlődéséből komoly következtetéseket kell levonnunk az 1962-es évre vonatkozólag. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy az öszszes minisztérium és termelési gazdasági egység munkájában érvényesítsük azt az alapelvet, hogy valamenynyi kivitelre tervezett szállítmány betartása elsőrendű feladat. Minél rövidebb időn belül tisztázni kell az 1962. évi szállítási feladatokat a külkereskedelem és a termelés között, és gondoskodni kell arról, hogy a termelési üzemek egyenletesen s Időbeli előnnyel teljesítsék kiviteli szállításaikat. Ugyanakkor feltétlenül szigorú gazdaságos rendszert kell teremteni a behozatal terén, s a gazdaság valamennyi szakaszán szigorúan felül kell vizsgálni az összes behozatali követelményt. A terv előkészítése jelenlegi állagának egész elemzését úgy foglalhatjuk össze — mondotta a továbbiakban Simúnek elvtárs —, hogy miután 1961ben nem teljesítettük a döntő feladatokat, néhány módosítást kell eszközölni az 1962. évi terv eredetileg mérlegelt feladataiban. Nem engedhetjük, hogy az idei fogyatékosságok 1962-ben is megismétlődjenek. Ez kizárt dolog, mert a következő években veszélyeztetné gazdaságunk fejlődését. Emellett tudatosítanunk kell, hogy nehézségeink nagyrészt belső okokból fakadnak. Akármelyik ágazatot vesszük azok közül, amelyek ma nem teljesítik a ter-i vet, mindig arra a következtetésre jutunk, hogy ennek egyik fő oka a terv. megvalósításához szükséges műszaki és tervezési feltételek rendszeres és tervszerű megteremtésének a hiánya. A szállító és fogyasztó közötti kapcsolat sikeres megtárgyalásának fontos feltétele a tervfegyelem betartása. Amikor a kormány jóváhagyja a beruházási és egyéb anyagi szükség-: letek felső határait, mindig a népgazdaság reális lehetőségeiből indul ki. A fogyasztók és beruházók azonban" tervjavaslataikban gyakran nagyobtj beruházási és anyagigényeket tüntetnek fel, mint amilyenek megfelelnek népgazdaságunk lehetőségeinek. Az irányító szervek csekély gondof fordítanak az önköltség csökkentésére s általában a gazdaságosság kérdéseire. Otakar Simúnek elvtárs beszéde végén a nemzeti bizottságok jogkörébe tartozó gazdaság irányításának módszereivel foglalkozott. Irodalmi rendezvények Bratislavában magyar vonalon is mozgalmas irodalmi élet bontakozik ki. A Szlovákiai írók Szövetsége magyar szekciója irodalmi vitadélutánokat rendez, amelyek az olvasók körében máris népszerűek. November 8-án Szabó Béla Az élet peremén, november 15-én Egri Viktor Szívet cserélni nehéz, november 22-én Gyurcsó István Termő időben, november 29-én Bábi Tibor Vándormadár című könyvéről tartottak vitadélutánt egy-egy ismert író vagy kritikus előadása után. Az író-olvasó találkozók folytatódnak December 6-án Lovicsek Béla A csillagszemű asszony, december 14-én • Duba Gyula Szemez a feleségem, december 20-án Szőke József Az asszony vár című könyvéről rendeznek vitát. A találkozóra minden alkalommal a Csemadok Központi Bizottságának bratislavai tanácstermében (Május 1, tér 30) délután 4 órai kezdettel kerül sor. A Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciója a jövőben is tart hasonló összejöveteleket. 1962. első negyedévében Fábry Zoltán Palackposta, Mács József A kamasz, Rácz Olivér Puffancs, Göndör és a többiek, Gyurcsó István Hegyeken, völgyeken, Fábry Zoltán Ember az embertelenségben, Egri Viktor Keserű égbolt, Csanda Sándor Irodalmi tanulmányok és Ordódy Katalin Nemzedékek című könyvéről tart vitadélutánt. E rendezvényekkel az írószövetség magyar szekciója azt szeretné, ha közelebb kerülne egymáshoz az író és az olvasó, megismernék egymást, kicserélnék nézeteiket, az olvasók elmondanák a könyvekkel kapcsolatos észrevételeiket, tanácsaikat, amelyeket az írók további alkotó munkájuk során felhasználhatnak. (bj A Szovjetunió 10—11 évvel ezelőtt az OSA ipari termelésének nem egész 30 százalékát termelte. Ma az Egyesült Államokat már túlszárnyalta a vasérc és a széntermelésben, a koksz, a szerelt vasbeton, a Dieseltávmozdonyok és villanymozdonyok, a faanyagok, a gyapjúszövetek, a cukor, az állati eredetű zsiradékok stb. termelésében. Képünkön: a vorosilovi kokszoló. (CTK—TASZSZ felv.

J 6| §250 5 * 1961. december S,