Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-04 / 306. szám, szombat
népei egymás közötti érintkezésének és együttműködésének közös nyelve lett; e) a jövőben is következetesen alkalmazni kell az internacionalizmus elveit a nemzeiiségi viszonyokban; erősíteni kell a népek barátságát, a szocializmus egyik legfontosabb vívmányát; kérlelhetetlen harcot kell folytatni a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása és maradványa, a nemzeti korlátoltság és kiélezettség tendenciája, a népek múltjának idealizálása és a történelmükben előfordult társadalmi ellentmondások elRenése, a kommunizmus építését akadályozó szokások és erkölcsök ellen. A kommunista építés növekvő méretei megkövetelik a káderek állandó cseréjét a nemzetek között. Megengedhetetlen a szovjet köztársaságokban a nemzeti elkülönülés bármiféle megnyilvánulása a különböző nemzetiségű dolgozók nevelésében és alkalmazásában. A nacionalista jelenségek felszámolása megfelel a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja érdekelnek. Minden egyes szovjet köztársaság csak a Szovjetunió testvéri szocialista nemzeteinek nagy családjában virágozhat és erősödhet tovább. V. A PÄRT FELADATAI AZ IDEOLÓGIÁBAN, A NEVELÉSBEN, AZ OKTATÁSBAN, A TUDOMÁNYBAN ÉS A KULTÚRÁBAN Ä szovjet társadalom nagy sikereket ért el a tömegek szocialista nevelésében, a szocializmus tevékeny építőinek formálásában. Az emberek tudatában és magatartásában azonban a szocialista rendszer győzelme után is maradnak kapitalista csökevények, s ezek fékezik a társadalom előrehaladását. A kommunizmus győzelméért folytatott harcban az ideológiai munka egyre hatalmasabb tényezővé válik. Minél magasabb fokú a társadalom tagjainak ön- . tudata, annál teljesebben és szélesebben bontakozik ki alkotó aktivitásuk a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában, a kommunista munkaformák és az emberek közötti új viszonyok fejlesztésében, és következésképpen " annál gyorsabban és sikeresebben oldhatók meg a kommunista építés feladatai. A jelenlegi szakaszban a párt az ideológiai munkában azt tekinti a legfőbbnek, hogy az összes dolgozókat a magas fokú eszmeiség, a kommunizmus iránti odaadás, a munkához és a közös gazdasághoz való kommunista viszony szellemében neveljék, teljesen leküzdjék a polgári nézetek és erkölcsök maradványalt, sokoldalúan és harmonikusan feljesszék a személyiséget, megteremtsék a szellemi kultúra valódi gazdagságát. A párt különösen nagy jelentőséget tulajdonít a serdülő nemzedék nevelésének. Az új ember kialakulása a kommunista építőmunkában való tevékeny részvétel folyamatában, a gazdasági és társadalmi élet kommunista alapjai fejlődésének folyamatában megy végbe, a párt, az állam, a társadalmi szervezetek nevelőmunkája egész rendszerének hatására, amelyben fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a filmnek és a televízlónak. A társadalmi berendezkedés kommunista formáinak létrehozása idején egyre erőteljesebben és szilárdabban tért hódít az életben, a munkában és az emberek közötti kapcsolatokban a kommunista eszmeiség, az emberek megtanulnak ésszerűen élni a kommunizmus javaival. A társadalom tagjainak közös, tervszerűen szervezett munkája, mindennapi részvétele az állami és társadalmi ügyek irányításában, az elvtársi együttműködésen és kölcsönös támogatáson alapuló kommunista kapcsolatok fejlődése azt eredményezi, hogy az emberek tudata átalakul a kollektivizmus, a munkaszeretet és a humanizmus szellemében. A dolgozók kommunista tudatosságának fokozódása elősegíti a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség további eszmei, politikai összeforrását, fokozatos összeolvadásukat a kommunista társadalom dolgozóinak egységes közösségében. A párt a következő feladatokat tűzi ki: 1. A kommunista öntudatra nevelésben A. A TUDOMÁNYOS VILÁGNÉZET. KIALAKÍTÁSA. A szocializmusnák és a kommunista társadalom építésének feltételei között, amikor az ösztönös gazdasági fejlődést a termelés és az egész társadalmi élet tudatos szervezése váltja fel, amikor az elmélet napról napra gyakorlattá válik, elsőrendű jelentőségű a tudományos világnézet kialakítása a szovjet társadalom minden dolgozójában a marxizmus-leninizmus alapján, amely a filozófiai, köz52