Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

gazdaságtani és társadalompolitikai nézetek teljes és szabatos rendszere. A párt azt a feladatot tűzi ki, hogy az egész lakosságot a tudományos kommunizmus szellemében neveljék, arra törekedve, hogy a dolgozók mélyen megértsék a marxista-leninista tanítás eszméit, a világ fejlődésének menetét ős távlatait, helyesen tájékozódjanak az országon belül végbemenő és a nemzetközi eseményekben, tudatosan építsék az életet kommunista módon. Minden egyes ember magatartásában, minden közösség és szervezet tevékenységében szervesen kapcsolódjanak össze a kommunista eszmék a kommunista tettekkei. Az élet által felvetett új problémák elméleti kidolgozása és Időben való gyakorlati megoldása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a társadalom sikeresen haladjon a kommunizmus felé. Az elméletnek ezután is meg kell világítania a gyakorlat útját, segítenie kell azoknak az akadályoknak, nehézségeknek a felderítésében és leküzdésében, amelyek gátolják a kommunizmus sikeres építését. A párt igen fontos kötelességének tekinti a marxista-leninista elmélet továbbfejlesztését a szovjet társadalmi élet új jelenségeinek, a világ forradalmi munkásmozgalma és felszabadító mozgalmai tapasztalatainak tanulmányozása és általánosítása alapján, továbbá azt, hogy minden kommunistát az elméletnek és a kommunista építés gyakorlatának alkotó összekapcsolása szellemében neveljen. B. NEVELÉS A MUNKÁBAN A párt a nevelőmunka középpontjába állítja azt a feladatot, hogy a társadalom valamennyi tagjában kialakítsa a munkához való szocialista viszonyt. A társadalom javára végzett munka minden embernek szent kötelessége. A társadalom javára végzett bármilyen munkát, mind a fizikait, mind a szellemit tisztelet és megbecsülés illeti. Minden dolgozót a munka legjobb példáin, a társadalmi gazdálkodás legjobb mintáin kell nevelni. A munka teremti meg mindazt, ami az emberi élethez, az .ember fejlődéséhez szükséges. Ezért minden munkaképes embernek részt kell vennie azoknak az eszközöknek létrehozásában, amelyek életéhez és tevékenységéhez, a társadalom jólétéhez szükségesek. Az olyan ember, aki a társadalomtól úgy kapna valamiféle javakat, hogy nem vesz részt a munkában, másokon élősködő parazita lenne. A kommunista társadalomban nem henyélhet az ember. Ezt nem engedi meg sem az öntudata, sem a közvélemény. A képességek szerint végzett munka a társadalom minden tagjának megszokott dolog, elsőrendű életszükséglet lesz. C. A KOMMUNISTA ERKÖLCS TÉRHÓDÍTÁSA A kommunizmusba való átmenet folyamán egyre növekszik a társadalmi élet erkölcsi alapjainak szerepe, kibővül az erkölcsi tényező hatásköre, és ennek arányában csökken az emberek közötti kapcsolatok adminisztratív szabályozásának jelentősége A párt támogatni fogja az állampolgárok tudatos önfegyelmének minden példáját, amely a kommunista együttélés fő szabályainak megszilárdulását és fejlődését eredményezi. A kommunisták elvetik a kizsákmányolás osztályerkölcsét. A régi világ eltorzult, önző nézeteivel és erkölcseivel szembe állítják a kommunista erkölcsöt, a legigazságosabb és legnemesebb erkölcsöt, amely az egész dolgozó emberiség érdekeit és eszményeit fejezi ki. Az erkölcsiség és igazságosság ama egyszerű szabályait, amelyek a kizsákmányolók uralmának korszakában eltorzultak, és amelyeket szégyentelenül lábbal tiporlak, a kommunizmus mind az egyes személyek, mind a népek közötti kapcsolatok sérthetetlen életelveivé teszi. A kommunista erkölcs magában foglaiia a főbb általános emberi erkölcsi szabályokat, amelyeket a néptömegek évezredek alatt a társadalmi elnyomással és az erkölcsi fogyatékosságokkal vívott harcban kialakítottak. A társadalom erkölcsi fejlődésében különösen nagy jelentősége van a munkásosztály forradalmi erkölcsének. A szocialista és kommunista építés idején a kommunista erkölcs új elvekkel és új tartalommal gazdagodik. A párt úgy véli, hogy a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe a következő erkölcsi elveket foglalja magában: — odaadás a kommunizmus ügye iránt, a szocialista haza, a szocialista országok szeretete; — a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka: aki nem dolgozik, na ls egyék; — a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodás; — magas f:jkú társadalmi kötelességtudat, kérlelhetetlenség a társadalmi érdekek megsértőivel szemben; 53