Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

különösen a nyelvi eltéréseknek az elmosódása azonban lényegesen hosszadalmasabb folyamat, mint az osztályhatárok elmosódása. A párt a nemzetiségi kapcsolatoknak a kommunista építés folyamán felvetődő minden kérdését a proletár internacionalizmus álláspontja, a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása alapján oldja meg. A párt nem tűri sem a nemzeti különbségek elhanyagolását, sem azok túlzásba vitelét. A párt a következő feladatokat tűzi ki a nemzetiségi kapcsolatokban: a) folytatni kell minden szovjet nemzet és nemzetiség sokoldalú gazdasági és kulturális fejlesztését, biztosítani kell mind szorosabb testvéri együttműködésüket és kölcsönös segítségüket, összefogásukat és közeledésüket az élet minden terü-\ létén, előmozdítva a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének általános\ erősítését, s teljesen ki kell használni és tökéletesíteni a Szovjetunió népei nem- \ zefi államiságának formáit; b) gazdasági téren a jövőben is folytatni kell a szovjet köztársaságok gazdaságának mindenoldalú fejlesztését; biztosítani- kell a termelés ésszerű területi elhelyezését és a természeti kincsek tervszerű kiaknázását, tökéletesíteni kell a köztársaságok közötti szocialista munkamegosztást, egyesítve és összehangolva termelési erőfeszítéseinket, helyesen összeegyeztetve az egész állam érdekei minden egyes szovjet köztársaság érdekeivel. Abból kiindulva, hogy a szövetségi köztársaságok jogkörének kibővítése a gazdasági irányításban nagy eredményeket hozott, a jövőben is lehet tenni ilyen' jellegű intézkedéseket, számba véve azt, hogy a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozása megköveteli a szovjet köztársaságok még szorosabb kapcsolatát és kölcsönös segítségét. Minél szorosabbak a nemzetek közötti kapcsolatok, és minél teljesebb az egész nép előtt álló feladatok megértése, annál sikeresebben leküzdhetők a helyi korlátoltság és a nemzetiségi önzés megnyilvánulásai. A kommunista építés feladatainak sikeres megoldása és a gazdasági tevékenység összehangolása céljából meghatározott övezetekben létrehozhatók köztársasági-gazdasági szervek (különösen az öntözés, a villamosenergia-hálózat, a közlekedés stb. vonatkozásában) A párt a jövőben is folytatja azt a politikát, amely biztosítja az összes nemzetek és népcsoportok tényleges egyenlőségét, ugyanakkor teljesen számba véve érdekeiket, különös figyeltaet szentel az ország azon vidékeinek, amelyek gyorsabb fejlesztésre szorulnak. A kommunista építés folyamán gyarapodó javakat igazságosan kell eloszťani, az összes nemzetek és népcsoportok között; c j a Szovjetunió népei szocialista kultúrájának további sokoldalú felvirágoztatására kell törekedni. A kommunista építés átfogó arányai és a kommunista ideológia új győzelmei gazdagítják a Szovjetunió népeinek tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúráját. Fokozódik a nemzetek és a népcsoportok eszmei egysége, kulturájuk kölcsönös közeledése. A szocialista nemzetek fejlődésének töiténelmi tapasztalata azt mutatja, hogy a nemzeti formák nem csontosodnak meg, hanem módosulnak, tökéletesednek és közelednek egymáshoz, megszabadulnak mindattól, ami elavult, ami ellentmond az élet új feltételeinek. Fejlődik valamennyi szovjet nemzet közös, nemzetközi kultúrája. Minden egyes nemzet kulturális kincsei, egyre több nemzetközi jellegű alkotással gyarapodnak. A párt döntő jelentőséget tulajdonit annak, hogy fejlődjék a Szovjetunió népei kultúrájának szocialista tartalma, s ezért elő fogja segíteni további kölcsönös gazdagodásukat és közeledésüket, nemzetközi alapjuk erősödését, és ezzel a kommunista társadalom közös, egyetemes kultúrájának kialakítását. A párt támogatja és a szovjet ember közös tulajdonává teszi minden nép haladó hagyományait, egyszersmind teljes erővel feljeszteni fogja a kommunizmus építőinek új, minden nemzet számára rözös forradalmi hagyományait; d) továbbra is biztosítani kell a Szovjetunió népei által beszélt nyelvek szabad fejlődését, a Szovjetunió minden állampolgárának biztosítani kell, hogy bármely nyelven szabadon beszélhessen, bármely nyelven nevelhesse és taníthassa gyermekeit; nem szabad megengedni semmiféle előjogot, korlátozást vagy kényszert sem az egyik, sem a másik nyelv használatánál. A népek testvéri barátsága és kölcsönös bizalma légkörében a nemzeti nyelvek az egyenjogúság alapján fejlődnek, és kölcsönösen gazdagítják egymást. • Pozitív jelentősége van annak, hogy az emberek anyanyelvük mellett önként tanulják az orosz nyelvet, mert ez elősegíti a tapasztalatcserét, minden nemzet és népcsoport részesedését a Szovjetunió összes többi népének kulturális eredményéből és a világkultúrából. Az. orosz nyelv gyakorlatilag a Szovjetunió összes 51