Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-30 / 332. szám, csütörtök
A CSKP tanulmányi küldöttségének szovjetunióbeli tapasztalatai REÁLIS, MEGVALÓSÍTHATÓ PROGRAM A kongresszus előkészítése, lefolyása és következtetései a marxizmus-leniniámus nagy, életadó erejét, az SZKP, Hruscsov elvtárs vezette Központi Bizottságának példamutató alkotókészségét bizonyítják. Mindezt a kommunizmusért, az egyetemes emberi eszményekért, a mai és a jövő nemzedékek boldogságáért, a régi, átkos kapitalista, gyarmati, imperialista elvek és képviselőik ellen, a múlt csökevényei, a revizionizmus, a dogmatizmus, a szektásság ellen vívott harc szelleme hatotta át. A személyi kultusz káros következményeinek bírálatában a pártellenes frakciós csoport végleges leleplezésében, az albán vezetők egységbontó cselekedeteinek bírálatában és elítélésében is a nyíltság és az őszinteség jellemezte a kongreszszus munkáját. Újra bebizonyosodott, hogy, egy kommunista párton belül — ugyanúgy nemzetközi viszonylatban is — a bíráló szellem és az elkövetett hibákkal szembeni helyes álláspont a párt erejét, nem pedig gyengeségét igazolja. A lenini iskola hatása teljes mértékben érezhető volt a kongresszus és az egész SZKP munkájában. Valamennyi testvéri kommunista és munkáspárt nagyra értékelte, és egyöntetűen elismerte az SZKP programját. Mi, csehszlovákiai kommunisták nagyon hálásak vagyunk a szovjet kommunistáknak, az egész szovjet népnek azért, hogy szabadon építhetjük a szocializmust. Örülünk annak, hogy a Szovjetunió kommunista építésének nagyszerű programja — mint ezt Novotný elvtárs a XXII. kongresszus szónoki emelvényén találóan jellemezte — a mi programunk is, mivel a mi jövőnk fő vonásait is megmutatja. Feltétlenül magunkénak valljuk e programot. Tudatában vagyunk internacionális kötelességünknek, annak, hogy mi is felelősek vagyunk az egész nemzetközi kommunista mozgalomért. Célok, amelyek elérésére létrejöttek az objektív és szubjektív feltételek Az SZKP történelmi programjának jellegzetes vonása az a tény, hogy e program a szovjet társadalom fejlődésének törvényszerűségeiből ered, hogy olyan célokat tűz ki, amelyek elérésére a szovjet társadalmon belül már megértek az objektív és szubjektív feltételek. Vitathatatlanul ez jelenti a program reális és teljesíthető voltát, valamint az a tény, hogy valamennyi szovjet ember lelkes és öntudatos helyeslésére talált. A csehszlovákiai pártmunkások küldöttségének röviddel a XXII. kongreszszus előtt alkalma volt ellátogatni a Szovjetunióba, és megismerkedni a propaganda és az agitáció terén végzett pártmunka tapasztalataival azokban a napokban, amikor a szovjet embersk életét a lázas kongresszusi előkészületek jellemezték. Mindenütt azt láttuk, hogy a szovjet emberek aktívan, öntudatosan foglalkoznak a kommunizmus építésének feladataival. De nemcsak a szovjet emberek munkakezdeményezését és hősiességét Ismertük meg. Szem- és fültanúi voltunk az elért eredmények gondos értékelésének, a tapasztalatok összegezésének, hogy a kongresszus szónoki emelvénye a tapasztalatok általánosításának és kicserélésének fórumává váljék, amint azt Lenin követelte. A kongresszuson a szovjet emberek munkájának büszke mérlegelését hallottuk. Ebből a mérlegből, a szovjet emberek munkatörekvéseiből és elszántságából született meg a kommunizmus építésé nek történelmi programja is. A szovjet emberek munkája — a program teljesítésének szilárd biztositéka A kongresszus szónoki emelvényéről külüniis erővel hangzottak azok a beszédek, amelyekben beszámoltak az utóbbi időben a szovjet társadalomban kialakult új, kommunista vonásokról, amelyeket ápolni kell, mert övéké a jövő. Sok Ilyen új vonás van a szovjet élet minden területén, a gazdaságban és az emberek kölcsönös viszonyában is. Ezeknek az új kommunista vonásoknak egy részével mi is megismerkedtünk, saját szemünkkel láthattuk ezeket a szovjet emberek tetteiben és gondolkodásában. Üj magaslatokért az ország gazdaságában Tudjuk, hogy a XXII. kongresszus irányvonalul tűzte ki a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának építését, a hétéves terv teljesítését és túlteljesítését, „új magaslatok bevételét" a szovjetország gazdasági fejlődésében — ahogyan Hruscsov elvtárs mondotta. Megjegyzendő, ^ma már vannak ilyen „magaslatok" a szovjet iparban és mezőgazdaságban, s vonzóerővel hatnak ránk is Csehszlovákiában. Egy út vezet e magaslatok felé — a műszaki haladás problémáinak bátor, újító és erélyes megoldása, melyet a szovjet ipari és mezőgazdasági üzemekben láthattunk. Vegyük például a harkovi terület zmijevi hőerőművének építését. Pár éven belül el kell érnie a 2400 megawatt teljesítőképességet. Nézzük, miIrta: Jozef Lenárt, az SZLKP KB titkára Nemrégen fejeződött be a kommunizmus építőinek kongresszusa, az SZKP XXII. kongresszusa. Ma még nem tudjuk teljes nagyságában értékelni az SZKP harmadik lenini programját, ezt az úttörő művet, korunk kommunista kiáltványát, mellyel a nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzetközi munkásosztály és a dolgozók széles tömegei nagyszerű tervet kaptak, a terv távlatai bevilágítják a ragyogó jövőt és olyan fegyvert jelentenek, amilyen még sohasem volt az emberiség kezében. Az SZKP XXII. kongresszusa a forradalmi eszmék és tettek összekapcsolásával világosan megmutatta a kommunizmus fölényét a kapitalizmussal szemben. Az SZKP XX. kongresszusán kitűzött irányvonal következetes érvényesítése az utóbbi években óriási bel- és külpolitikai sikereket eredményezett a Szovjetunió számára. E sikerekre jellemző a kommunista építés meggyorsult üteme és a világ erőviszonyának alapvető 1 megváltozása a szocializmus javára. A program és az egész kongresszus tudományos jellege, az a munkastílus, módszer, amellyel a párt az egész szovjet néppel együtt a programot előkészítette, mély benyomást tett mindenkire. A program kiváló tudományos alkotás, mely rendkívül magas színvonalra emelte a marxizmus-leninizmus alkotó elméletét. Világosan bizonyítja ezt az SZKP és a szovjet nép gazdag gyakorlati tapasztalatainak tudományos általánosítása. Ezeket a tapasztalatokat a leninizmus eszmélnek diadalra juttatásában érte el a szovjet nép. A jövő társadalom fejlődési törvényeinek feltárása, a kongresszus napirendjén szereplő általános és gyakorlati programkérdések felvetése szintén bizonyító e rejű, ezért a program renkivül nagy tudományos és gyakorlati jelentőségű. VvA/UVVAAAAA/WVWVWVWV/WV^f. iyen újító módszerrel építették az erőművet. Nem építettek hűtőtornyokat, mivel közel van a víztárolóhoz. 200 és 300 megawattos tömbökben építik s ugyanakkor számítanak rá, hogy bizonyos számú aggregátot a főépületen kívül a szabad ég alatt állítanak fel s ily módon sokat megtakarítanak az építkezésen. Az ismert harkovi gépgyárban ís azt láttuk, hogy, példás a viszonyuk az űj, nagyobb teljesítőképességű technikához. A gyár már több mint 30 éve látja el gépekkel a szovjet mezőgazdaságot. Az üzem munkaközössége már most magasabb célokat tűz ki. Látogatásunk idején a T-75 mintájú traktor sorozatgyártását készítették elő. Az új traktor gyorsasági és erőmutatói 30 százalékkal jobbak a jelenlegi harkovi lánctalpas traktor mutatóinál. A harkovi turbinagyárban már most 500 és 1000 megawatt kapacitású turbinák szerkesztésével foglalkoznak. A magas mutatók elérése nem öncélú törekvés, nem nagyzás! hóbort. Lényegesen emelik majd a munka termelékenységét és csökkentik az önköltségeket. A szovjet mezőgazdaság fejlődésében is gyors, soha nem tapasztalt növekedés észlelhető Ellátogattunk a Kubanyec szovhozba, ahol a munkahelyek nagy részén három év alatt két ás félszeresére emelkedett a munka termelékenysége. A szovhoz dolgozói maguk szerkesztették meg és módosították a központi Cejőistálló berendezését és bevezették az állatok szabadistállózását. Azelőtt 12—14 tehén jutott egy gondozóra, most már 40 jut. Egy sertésgondozó 1000 hízó gondját viseli. A munka növekvő hatásfokának és termelékenységének megfelelően gyorsan csökkennek az önköltségek. Egy liter tej termelése például 9 és fél kopekbe, 1 kg sertéshús termelése 56 kopekbe, egy mázsa kukoricáé 1 rubel 60 kopekbe kerül. A növénytermesztesben bevezették a komplex gépesítést, amit a nálunk is ismert Gitalov gépesítő, a kongresszus küldöttje propagált. Mindenütt új utakat keresnek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének meggyorsítására. Sok marha- és sertéshizlaldát és baromfifarmot építenek. Abból indulnak ki, hogy meg kell teremteni a feltételeket a hatékony nagyüzemi termelési technika teljes érvényesítésére az állattenyésztésben. Erről személyesen meggyőződhettünk Baiakleja kerület baromfitenyésztő kolhozfarmjában. A farm berendezése egyszerű, de ötletes, egy dolgozó 8000— 10 000 tojóstyúk gondját viseli. A farm tojáson kívül baromfihúst is termel. Az egyik dolgozó elmondotta, hogy már harmadik éve folytat tanulmányokat a mezőgazdasági főiskola baromfitenyésztési tanszékén, és tanulás nélkül nem is tudná elképzelni a munkáját. A mai szovjet embert éppen a t a n ulá s h o z, szaktudásának növeléséhez való viszony jellemzi. Persze ezzel kapcsolatban bizonyos „problémák" merülnek fel. A moszkvai városi pártbizottságon elmondták, milyen fejtörést okoz nekik a dolgozók tömeges tanulása, sok fejtörést okoz, hogyan szervezzék meg a vizsgákat, hogy ne egy időben legyenek, s így ne akadályozza a termelést. Természetesen az ilyen problémák megoldása örömet jelent. Az irányító munka lenini stílusa Ha választ keresünk arra a kérdésre, hol vannak a szovjet ipar és mezőgazdaság gyors fejlődésének forrásai, azt kell mondanunk, hogy ez többek között a párt- és a gazdasági irányítás rendszerében eszközölt módosítások eredménye. Sok üzemben, kolhozban, kerületben és területen láttuk a pártirányítás új vonásait, az élő, operatív pártirányítást, mely gyorsan reagál a gazdaságban és az emberek viszonyában feltűnő új jelenségekre és céltudatosan szorgalmazza e jelenségek tömeges elterjesztését. Még egy jellegzetes vonásra kell felhívni a figyelmet — a pártszervezet munkamódszerei hatásosak, s az irányításba a kommunisták és a pártonkívüliek széles körét is mindjobban bevonják. Lássuk konkrét példákon a pártirányítás stílusát. Amikor az Uszty-Labinszkaja kerületben megismerkedtünk a mezőgazdaság irányításával, meglepett bennünket az a tény, hogy a kerületi végrehajtóbizottságon nem találtunk mezőgazdasági szakosztályt. Az elvtársak megmagyarázták, hogy a szakosztály működési helyét áttették a földekre, s a kilenc szakember, aki ezelőtt ezt a munkát végezte, a kísérleti gazdaságban dolgozik. A kerületnek ez a kolhoza világítótoronyként mutatja az utat a többi gazdaságnak. Nagy arányokban kísérleteznek a leghaladóbb tapasztalatok és munkamódszerek alkalmazásával, melyeket azután a többi kolhoznak Is átadnak. Így például az Idén egész éven át kutatták a szarvasmarhák silótakarmányozásának eredményeit, meggyőződtek a, tehenek új gépi fejési módszeréről. 180 tehenet (takarmányozáson kívül) két dolgozó látott el. E kolhoz munkaeredményeire támaszkodik a haladó tapasztalatokat terjesztő tanács, melynek tagjai a legtapasztaltabb szakemberek, a kerület vezető párttitkárával az élen. Nagyon tetszett a legjobb munkamódszereket általánosító és tömeges terjesztésükkel törődő szerv érdemdús munkája. Kezdeményezésére a kerületben elterjesztették a biomicin alkalmazását,* saját eszközeikből megszervezték a biomicin gyártását és elérték, hogy a kerületben harmadára csökkent a sextések és hatodára a baromfi elhullása. Bebizonyosodott tehát, hogy a mezőgazdasági osztály „kihelyezése a szabadba" nem ártott, ellenkezőleg, segített a termelésnek. Ebben a kerületben újra meggyőződtünk róla, milyen óriási erőt jelentenek az élenjáró szovjet emberek — termelési „világítótornyok" — tapasztalatai és munkaeredményei a mezőgazdasági termelés fejlődésében. A kerület vezető funkcionáriusai ismerik őket. tanácsot kérnek tőlük s nagy szeretettel beszélnek munkájukról. Amikor a kerületi pártbizottság célul tűzte ki 70 mázsás hektárhozam elérését kukoricából, azoknak az élenjáró dolgozóknak a tapasztalataiból indult ki, akik nagy területeken túlszárnyalták ezt a határt. A népi földművesegyetemeken — amelveket előbb körülbelül 100 funkcionárius látogatott — is az 6 munkamódszereikből tanultak az emberek. A funkcionáriusok azonban nem tartották titokban a tanultakat. tovább szervezték a köröket és szemináriumokat a kolhozokban, s így tömegalapon láncszerűen terjesztették a haladó tapasztalatokat. Amikor a kerület legjobb dolgozóiról beszéltek, ráébredtünk, mennyi tartalékunk és kihasználatlan lehetőségünk van itthon az egyes járásokban az élenjáró dolgozók tapasztalatainak terjesztésében és hogy ezen a téren is többet kell tanulnunk a szovjet elvtársaktól. Leningrád Oktőber-keriileti pártbizottságának munkatapasztalatain is meggyőződtünk arról, milyen hatásos tehet a gyakorlattal szorosan egybekapcsolt pártirányítás, melynek tartalma konkrét harc a műszaki haladásért. A kerületi pártbizottság hatáskörébe tartozik az ismert Admiralitás hajógyár, mely forradalmi múltjáról, ma pedig az első atommeghajtású jégtörő. a Lenin-hajó építéséről híres. Látogatásunk idején éránként 80 km-es sebességgel ..repiilő" tengerjáróhajók tervein dolgoztak. A kerületi pártbizottság vezető titkára elmondotta, hogyan segített a kerületi pártbizottság a tervező- és szerelőüzemek pártszervezetcinek a jégtörő építésében. Ebben az időben a pártszerv munkája újabb hatékony módszerekkel gazdagodott. Közvetlenül a kerületi pártbizottság épületében kabinetet állítottak fel melyben kiállítják a kerület fő termelési ágait érintő legújabb tudományos és műszaki vív mányokat. A kerületi pártbizottság ezzel az állandóan megújított kiállítással szinte figyelmezteti az üzemi funkcionáriusokat, lám ennyire haladt előre a műszaki fejlődés a Szovjetunióban, enynyire külföldön és ez a helyzet a mi üzemeinkben. Szerény, de nagyon hasznos berendezés, mely tájékoztat a világújdonságokról és segíti a kerületi pártbizottságot a műszaki haladás terén végzett pártmunka konkrétabb és áttekintőbb irányításában. Ez a példa is mutatja, hogyan keresnek a szovjet elvtársak egyre hatékonyabb munkamódszereket, hogyan szorgalmazzák azt, JfvyWWWVWVWtfWWWNAWv hogy a XXII. kongresszus határozatai szellemében a konkrét termelési eredmények képezzék a pártmunka kritériumát. A kommunista öntudat a társadalomért végzett munkában formálódik A mai szovjet társadalom jellemző vonása a széleskörűen kibontakozott, nagyon hatásos ideológiai és tömegpolitikai munka. Mint a XXII. kongresszus kiemelte, a Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunista építés legfontosabb részének az emberek kommunista szellemű nevelését tartja. Abból indul ki, hogy a kommunista öntudat, mely nélkiil sem a munka termelékenységének maximális növelése, sem a kommunista társadalmi viszonyok fejlődése nem képzelhető el a kommunizmusért folytatott aktív küzdelemben, a közérdekű munkában alakul ki. A XXI. és a XXII. kongresszus között éppen ezen az alapon fejlődtek milliók a kommunizmus aktív építőivé a kommunista munkabrigád cím elnyerésére indult versenyben, mely dolgozóinknak ls követendő példát mutatott. Ma több mint 20 millió ember versenyez a Szovjetunióban a kommunista munka brigádjaiban. Több mint hárommillió egyén érdemelte ki a kommunista munka brigádja, illetve rohammunkása címet. A versenynek ez a ma már tömegesen elterjedt formája a szovjet társadalom új feltételeinek és új szükségleteinek megfelelően alakult ki. Nagy jelentősége abban rejlik, hogy segít új vonásokkal, szokásokkal gazdagodó emberek és új emberi kapcsolatok kialakításában. A versenyzők a lehető legnagyobb fokú munkatermelékenységért és a legfejlettebb munkaszervezésért küzdve egyidejűleg növelik szaktudásukat, művelődnek. Az elvtársiasság, kölcsönös segítség és támogatás viszonya alakul ki köztük. Nálunk közismert a lemaradó munkaközösség vezetését vállaló Gaganova kezdeményezése. Mozgalmának már több mint 50 000 követője van a Szovjetunióban. A brigádmozgalom kibontakoztatta az emberek kezdeményezését, mintegy megkétszereződött az újítók száma. A versenyzők több foglalkozási ágat sajátították el, öntudatosan alkalmazzák a termelésben az új technikát és a tudományos elveket, tevékenyen részt vesznek a társadalmi életben. Az utóbbi időben sok új elem alakult ki e mozgalomban. Nagyobb felelősséget éreznek a termékekért, csökken a minőségi ellenőrök száma, ugyanakkor nem csökken a termékek minősége. A bakui Vagongyárban például egész üzemrészlegek vannak, ahol egy ellenőr vagy fizetett tisztviselő sincs. Moszkvában sok autóbusz- és troíibuszvonalon jegykezelő nélkül közlekednek a kocsik. így több mint 4000 dolgozó szabadult fel. Számunkra is tanulságos azoknak a problémáknak a megoldása, amelyeket a kommunista munka brigádjai mozgalmának nagyarányú fellendülése vetett fel a szovjet elvtársak előtt. Mindenekelőtt megkülönböztetetten kell kezelni a versenybe még be nem kapcsolódott, a bekapcsolódott és a megtisztelő címet kiérdemelt munkaközösségeket. Különleges probléma, mit tegyenek a kollektívák a cím kiérdemelése után. A moszkvai elvtársak például elméleti konferenciát rendeztek e kérdésről. A Trjohgornaja Manufaktúra-üzemben elindították á „posztoronyis Amerika" („állj félre, Amerika") mozgalmat, melyben az üzemrészlegek és a munkaközösségek az amerikai gyárak konkrét mutatói alapján tűzik ki feladatul, hogy mikor előzik meg az USÄ-t. igy nagyon konkrétan értelmezik a kapitalizmussal folytatott versenyt. A szovjet elvtársak — mint mondják — tiszta vérttel akarják elérni a kommunizmust. Ezért már ma nagy gondot fordítanak a nem dolgozó, vagy naplopó fiatalokra. Minden eszközt megragadnak, hogy a szovjet társadalom méltó tagjaivá neveljék őket. Mint a XXII kongresszus kiemelte, a kommuAlsta építés nagyon fontos feladatának tart ják, hogy mindenkit meggyőzzenek: az ember nem élhet mnnka és létfenntartási eszközök alkotása nélkül. E szempontból számunkra is követendő példa a Topilin-brigád kezdeményezése. A Szovjetunióban ma már több mint 300 brigád követi e mozgalmat. Topilia jó dolgozókon kívül hirhedt naplopókut és fegyelmezetlen egyéneket is felvett brigádjába. A naplopók bírálatának az a formája is jól bevált, hogy munkaszünetben megidézik a kollektíva elé az illetőt, akire ráfér az elvtársi bírálat — azt mondják „vijgyi na szeregyinku". Az öreg kommunisták gyakran elbeszélgetnek a hibát elkövető vagy a munkában visszaeső dolgozókkal, sőt a kerületi pártbizottságra is beidézik a „javíthatatlan" munkakerülőket. Szóval, senki felett sem törnek pálcát. A «zovjet emberek hisznek a munka, a kollektíva, a kommunista eszmék nevelőerejében. Az élettel szorosan egybekapcsolt ideológiai munka Tanulmányi küldöttségünknek az üzemekben és kolhozokban alkalmavolt meggyőződnie, milyen komolyan teljesítették a szovjet elvtársak a XX. kongresszus után az ideológiai munka terén kitűzött feladatot — az ideológiai nevelés és az élet szoros egybekapcsolását, azt, hogy az ideológiai munka eredményei a munkában, a ' termelésben tükröződjenek vissza. Hogyan tudta volna másként három év alatt két és félszeresére növelni a munka termelékenységét a krasznodari Kubanyec szovhoz, ha a pártszervezet nem kovácsolt volna a pártoktatásból éles fegyvert a mezőgazdasági termelés növelésére. A szovhoz gazdasági tervéből és a leghaladóbb növénytermesztési és állattenyésztési módszerek gyors bevezetésének szükségességéből eredő témaköröket Iktatott az oktatás anyagába. A pártoktatás csoportjaiban minden újdonságot (a szarvasmarhák szabadistállózása, új takarmányozási módszerek J megvitatták. Megnyerték az embereket s az emberek azután csodákat műveltek. A Trjohgornaja Manufaktúra-üzemben meggyőződtünk róla, mennyire fokozza a pártoktatás hatását, ha a gazdasági vezetők vállalják a propagandisták szerepét. Ezzel példát mutatnak az oktatás és az üzem élő problémái egybekapcsolására. Ezenkívül minden csütörtökön megrendezik a propagandisták napját. Az igazgató tájékoztatja a jelenlevőket, az újítók jés. a kiKáló dolgozók elmondják, mi újat értek el a termelésben. A propagandisták továbbá külpolitikai tárgyú beszámolót és módszertani tanácsokat hallhatnak. így felvértezve ismerik az üzem feladatait és a haladó tapasztalatok legjobb propagátoraivá válnak. Jól bevált az a gyakorlat, hogy az igazgató, a főmérnökök, a művezetők stb. szintén propagandisták és agitátorok. A gazdasági vezetőktől ugyancsak megkövetelik, hogy rendszeresen tájékoztassák a propagandistákat és az agitátorokat. A Szovjetunióban épp olyan következetesen oldják meg a további ideoló giai feladatot is — az ideológiai munka hatókörének kiterjesztését, — hogy mindenkihez eljusson a párt szava. Egy ÉT alatt több mint 10 millió előadás hangzik el a Szovjetunióban. De ez nem elég, ma az egész lakosságra hatni kell, s ez nem mérhető csak az előadások számával. Ezért egyre újabb formákat keresnek a tömegpolitikai munkában. E szempontból jellegzetesek például az úgynevezett ,,po dúsam" beszélgetések, amikor az üzem vezetői közvetlen hangon elbeszélgetnek a műhelyek dolgozóival, meghallgatják panaszaikat, válaszolnak kérdéseikre. A Trjohgornaja Mannfaktúrában így rövid idő alatt bejárják az egész kombinátot, százakkal beszélnek, akikkel máskülönben nem érintkeznének. Nagy gondot fordítanak a mesterek neveltímunkájára. Különleges figyelmet szentelnek a lakosság körében, főként a háztartásbeliek, nyugdíjasok, rokkantak, stb. körében végzett munkának. A kerületeket házkezelőségek szerint mikrokerületekre osztják, melyekben az úgynevezett koordináló pártbizottságok irányítják a helyi és üzemi pártszervezeteknek a lakosság körében végzett munkáját. Állandóan növekszik a társadalom szerepe az űj, szocialista és kommunista szokások, emberi kapcsolatok, a társadalmi munkához való viszony kialakításában. A népi rendfenntartó csoportok, melyeknek ma csak Moszkvában mintegy 150 000 tagjuk van, nagyon pozitív szerepet játszanak a társadalmi rend fenntartásában. Ez néhány jellegzetes példája a szovjet dolgozók szélesen elágazó, nagyon intenzív kommunista nevelésének az utóbbi időben. A XXII. kongresszus és a kongresszuson elfogadott kommunista építőprogram világos és konkrét célt ad e munkának, megteremti további javításának és elmélyítésének feltételeit. Már ma sok ötletet meríthetünk e gazdag kútforrásből további munkánkban, hisz mi ls égetően fontos feladat előtt állunk: megkezdjük a kommunizmust építő ember nevelését. U| 5"") 5 * 1961. november 30.