Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-30 / 332. szám, csütörtök

Válogatottunk a chilei VB döntőjében CSEHSZLOVÁKIA—SKÓCIA 4:2 (0:1, 2:2) Meghosszabbítás után harcolta ki válogatottunk győzelmét • A skótok kétszer is vezettek, mégis vereséget szenvedtek • A győzelem méltó ünnepe a csehszlovák labdarúgás 60 éves fenn­állásának A csehszlovák labdarúgó-válogatott tegnap Brüsszelben a skót együttes ellen játszotta sorsdöntő mérkőzését a világ­bajnokság tizenhatos döntőjébe jutásért. Válogatottunk győ­zelmével méltóképpen hozzájárult a csehszlovák labdarú­gás 60. éves fennuilásának megünnepléséhez. Országos vá­logatottunknak ez volt az u tóbbi liárom évben a legfon­tosabb találkozója, hisz nem kevesebbről volt szó, mint ar­ról, hogy kiharcolják az 1962 es labdarúgó világbajnokság döntőjébe jutást. Együttesünk tagjai ennek tudatában min­dent megtettek, az ellenfél vezetését behozva, a meg­hosszabbítás első felében szerzett két góllal remek győzel­met és a nemzetközi porondonis számottevő sikert arattak. Ha figyelembe vesszük, hogy együttesünk tagjait az őszi évad bajnoki küzdelmei, valamint a nemzetközi találkozók eléggé kifárasztották, a brüsszeli győzelmet kétszeresen kell értékelnünk. A csehszlovák együttes győzelme teljesen megérdemelt volt, mert egy nagyon jó képességű, kitű­nő erőnléttel és küzdőszellemmel rendelkező együttes fe­lett harcolta ki. A brüsszeli Heysel Stadionban a két együttes a következő felállításban fu­tott ki a pályára: Csehszlovákia: Schroiff — llledík. Popluhár, Tichý — Pluskal. Masopust — Pospíchal, Sche­rer, Kvašňák, Kučera, Jelinek. Skócia: Connachan — Hamilton, Caldow — Cre­rand, Ure, Baxter — Brand, White, St. John, Law, Robertson. Alig öt fokos melegben, de aránylag jótalajú pályán Kvašňák indította — mint ez később kitűnt, nem 90, hanem 120 perces — útjára a labdát. Az első támadást a skótok vezették, de Johnst a 16-osnál védőink szerelték. Közvetlen utána a csehszlovák együttes vezetett támadást, melynek végén Kučera lövé­sét a skótok kapusa elvetődve védte. A skótok is támadással válaszoltak, s Robertson balszélről ívelt beadását Law futtában a kapura fejelte, de Schroiff remek érzékkel, a levegőben úszva szögletre ütötte a labdát. Kapu­sunk ezzel biztos góltól menfette meg hálóját. A csehszlovák együttes többször volt a labda birtokában, annak ellenére, hogy a játék eléggé kiegyensúlyozott volt. A skótok csak szórványosan ju­tottak el Schroiff kapujáig, de táma­dásaik több veszélyt jelentettek, mint a mi csatáraink tá madásai. A csehszlo­vák együttes tagjai nem tudták kihasz­nálni a skót véde­lem gyakori zavarát s így támadásaink nem jártak gólve­széllyel. A 23. perc­ben hajszálon mú­lott, hogy együtte sünk nem szerezte meg a vezetést. Pospíchal kapura lövését Baxter a gól­vonalról fejelte vissza a mezőnybe, Scherer kétszer is rálőtte a labdát, inely először a hátvédekről pattant visz­sza. azután pedig a kapu mellé szállt. A SKÚTOK MEGSZERZIK A VEZETÉST A 38. percben Popluhár a tizenha­toson fellökte Robertsont. A megítélt büntetőt a skót csatár St. John elé tálalta, aki a kifutó Schroiff felett a labdát a kapuba fejelte. 0:1. A gól felrázta együttesünk tagjait, akik lendületes támadásokat vezettek az ellenfél kapuja ellen, de csak szög­leteket értek el, s így a félidő végéig az eredmény nem változott. Szünet után az első negyedórában POPLUHÁR aránylag kiegyensúlyozott játék folyt a pályán, de együttesünk játékán lát­szott már, hogy a játékosok kezdenek magukra találni. Ebben a játékrészben mindkét fél csatárai kidolgoztak néhány jó helyzetet, melyek azonban kihasz­nálatlanul maradtak. Ekkor különösen Connachannak, a skótok kapusának volt sok dolga. Egyenlítettünk. A 18. perc után néhány percig nagy nyomás nehezedett a skótok kapujára. Váloga­tottunk ekkor csaknem egy perc lefor­gása alatt három szögletet ért el, s a gól a levegőben lógott. A 20. percben Jelinek balról szög­letet ívelt be, s až előre húzódott Hledík a labdát a skótok kapujába fejelte. 1:1. A gólnak azonban nem örUlhettiink sokáig, mert néhány má­sodperccel később a skótok szabad­rúgáshoz jutattak, a labda St. John elé került, aki jő helyzetben bizto­san továbbította a labdát a háló­ba. 1:2. Jól játszott ebben az időszakban vá­logatottunk, melynek összjátéka mind­inkább folyamatossá vált a leadások pontosak voltak, s így a csehszlovák együttes támadásai mind nagyobb ve­szélyt jelentettek a skótok kapujára. ISMÉT EGYENLÍTETTÜNK Együttesünk dicséretére válik, liogy amikor a skótok másodszor is megsze­rezték a vezetést, nem vesztették el a fejüket, hanem még nagyobb lelkese­déssel vetették magukat a küzdelembe. y A 37. percben sokáig a skót kapu előtt pattogott a labda, és egy ilyen kavarodásból Kvašňák 2:2-re egyen­lített. Mivel a rendes játékidő végéig az eredmény már nem változott 2X15 per­ces meghosszabbítás következett. MEGSZEREZTÜK A VEZETÉST A hosszabbítás első perceiben válo­gatottunk inkább védekezett és siker­rel állt ellen a skótok meg-raegújulő támadásainak. A hatodik percben Masopust remek labdát adott Pospíchalnak. aki kapu­ra húzott és jobb sarokba tartó éles lövését a skót kapus csak nézni tud­ta. 3:2. A 13. percben aztán Kvašňák a 16-os vonalról remek ballábas lö­vést küldött kapura, a labda a fel ső kapufáról pattant a hálóba. 4:2. A csehszlovák együttes kétgólos ve­zetése szemmel láthatóan idegessé tette nagyon jó taktikát alkalmazott, kerülte a közelharcot ós pontos leadásokkal futtatta a labdát, vagyis az eredmény tartására törekedett. Ez sikerült is, s az utolsó percekben a skótok játékán is látható volt már, hogy beletörődtek ve­reségükbe. A csehszlovák válogatott különösen a második félidőben és hosszabbítás után nyújtott kitűnő teljesítményt, amelynek végeredményben győzelmét is köszön­heti. Az együttesből jó teljesítményt nyújtott kapusunk Schroiff, a védelem­ből Popluhár, a fedezetek közül Plus­kal, a csatárok közül pedig Kvašňák és Kučera. A skótoknál a négy gól elle­nére Connachan a kapus, Caldow, Max­ter, valamint a csatárok közül a két összekötő White és Law játéka érde­mel dicséretet. —ár. Vrnjacka Banja volt a színhelye a női világbajnok-jelöltek versenyének, mely újból a szovjet női sakkozás fölényéről tanúskodott. Gaprindasvili már az utolsó előtti fordulóban biztosította első helyét két honfitársa: a szovjet Boriszenko és Zatulovszkája előtt. A verseny győztese a jövő évben mérkőzik meg a világbaj­noki cím védőjével: az ugyancsak szov­jet Biková-val. Bemutatjuk a tehetséges Gaprindasvili egyik játszmáját a világ­bajnokjelöltek versenyéről: Elfogadott vezéscsel Világos: L. Volpert — Sötét: N. Gaprindasvili 1. d4 d5 2. c4 dc4: 3. HÍ3 Hf6 4. e3 eö 5. Fc4: c5 6. 0—0 a6 7. Ve2 b5 8. Fd3 cd4: 9. Hd4: (jobb a gyalogossal ütni) 9. . .. e5 10. Hb3 e4 11. Fc2 Fd6 12. f3 gf3: 13. gf3: 0—0 14. Hc3 Fb7 15. Hd4 g6 16. Vg2 Kh8 17. Fd2 Ve7 18. Hce2 Hbd7 19. e4 Bac8 20. Baci Bc5! 21. Fd3 HeS 22. Fbl Hc4 23. Fh6 Bg8 24. Hg3 Hh5 25. b3 Ha3 26. Fd3 Ff4! (sötét ügye­sen vezeti a támadást). 27. Ff4: Hf4: 28. Vd2 Vg5l 29. Bcdl Bd8 30. Vb4 Ve5l 31. Hge2 Hd3: 32. Va3: (vagy 32. Bd3: Hc2! stb.) 32. . . . Bd4: 33. b4 Vg5+ és világos feladta, 34. Khl-re Hf2 + , illetve 34. Hg3­ra Ve3+ dönt. 21 nagymester és mester játszik a Szovjetunió idei —- immár XXIX. sakkbaj­nokságán, melyet a bakui Dzerzsinszkij színházban rendeznek. A világbajnok Botvinnyikon kívül a tavalyi bajnokság első négy helyezettje: Petroszjan. Korcs­noj, Geller és Stein maradtak távol — miután már a januárban kezdődő világ­llllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllKaililillüllli ,.) A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Feltámadás (szovjet) 15.30, 18, 20,30, HVIEZDA: Megbilincseltek (USA) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Alba Regia (magyar) 10.30, 13.45, 16, 18.30, 21, METROPOL: 1943 hosszú éjszakája (olasz) 15.30, 18, 20.30, POHRANIČNÍK: Vadállatok a fedélzeten (szovjet) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: Keresztesek II. rész (lengyel) 15.45, 18.15. 20.45, PALACE: Quivitoq (dán) 22, MIER: Nehéz a ka­landor élete (cseh) 16, 18.30, Májusi mese (cseh) 21, DUKLA: Rocco és fivérei (olasz) 18, 20.30, OBZOR: Az nevet a legjobban, aki. . . (NDK) 18, 20.30, MLADÝCH: Ali baba és a 40 rabló (szovjet) 15.30, PARTIZÁN: AfanasziJ Nyíkityin (szovjet) 17, 19.30, NÁDEJ: Szonáták (spanyol) 19, DIMITROV: Tisz­ta égbolt (szovjet) 17.30, 20, BRIGÁDNIK: Feltámadás (szovjet) 17, 19.30, STALIN­GRAD: Csodatevő (szovjet) 17.30, 20, ISKRA: Lángoló sziget (szovjet) 17.15, 19.45, MÁJ: Első út a csillagok felé (szovjet) 18, 20.30, ZORA: Nyikita Szer­gejevics Hruscsov (szovjet) 17.30, 20, POKROK: Vissza az ifjúkorba (szovjet) 17.30, 20, OSVETA: A Kutná Hora-i szü­zek céhje (cseh J "17, 20. A TATRA REVÜ MŰSORA: Halló, itt Földi (20.30). A KOSICEI MOZIK MOSÓRA: a skótokat, ami gyakori szabálytalan- j SLOVAN: Júniusi napok (cseh), PAR­kodásban durva belemenésben nyiivá- TIZÁN: Hosszú az út hazáig (magyar), nult meg. Ekkor a csehszlovák együttes ŰSMEV: A régi Berjozovka vége (szov­jet), TATRA: (francia). Akinek meg kell halnia A BRATISLAVAI SZÍNHAZAK MtlSORA NEMZETI SZÍNHÁZ: Gajane (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Szent Johanna (19], ŰJ SZÍNPAD: Pygmalion (19), ZE­NEI SZÍNHÁZ: Néger dalok (19.30). A KOSICEI ALLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Ma: Svätopluk (19.30), Holnap: A Sellő — (19). A televízió műsora: Bratislava: 9.30 TV-érdekességek. 10.00: Jindricfc Plachta filmen, cseh film. 13.25: MTK—Lipcse nemzetközi labdarúgó-baj­nokság közvetítése. 17.30: Folynak az ifjúsági alkotőverseny előké­születei. 18.30: Beszéljünk oroszull 19.00: TV-híradó. 19.30: A jövő partjai felé. 20.00: Szenzációk vására, TV-játék Egon Erwin Kisch elbeszélései alapján. 22.00 Táncdalok. 22.30: A nap visszhangja. Budapest: 17.30: Kisdobosok műsora­18.10: A világ térképe előtt, külpoliti­kai összefoglaló. 18.30: TV Híradó. 18.45: Beszélgessünk oroszull Nyelvlecke hala­dóknak._19.00: Szórakozó Budapest, hely­színi közvetítés. Kb 22.00: Hírek és a TV Híradó ismétlése. bajnoki zónaközi versenyre készülnek, A bajnokság esélyese mindenekelőtt Tal, Keresz, Szmiszlov és Szpaszkij. Az első fordulók után Szpaszkij áll az élen, aki többek között Szmiszlovot is legyőzte. Jó formájáról tanúskodik az alábbi játsz­ma is: Spanyol megnyitás Világos: J. Koc — Sötét: B. Szpaszkij 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 HÍ6 5. 0—0 Fe7 6. Bel d6 7. c3 Fg4 8. h3 (fölöslegesen gyöngíti az állást, jobb volt 8. d31) 8. ... Fh5 9. d3 Vd7 10. Hbd2 (jobb 10. Fg5!) 10. ... g5i 11. g4 Fg6 12. Hfl h5! 13. H3h2 hg4: 14. hg4: 0—0—0 15. FČ6: Vc6: 16. Fg5: Vd7 17. Fe3 Hg4:1 (sötét e tisztáldozattal döntő támadáshoz jut.) 18. Vg4: (vagy 18. Hg4: f5 19." ef5: Ff5: 20. f3 Bdg8 és az e5—e4 fenyegetés ellen nehéz vé­1 delmet találni. Ennek dacára ez a foly­tatás több védelmi esélyt nyújtott.) 18. ...fő! 19. eí5: Ff5: 20. Ve2 Bdg8+ 21. Hg3 Fh4! 22. Vf3 Fd3: 23. Fd2 Fg3: 24. Vd3: (fg3:-ra is a szöveglépés dönti) 24. . .. Vh3l és világos feladta. 207. sz. sakkfejtörő E. Boxo („Brisbane Courier" 1933) EMOMÍ* 'QimMméSi Reggel köd, a nap folyamán felhős idő. Napa 'li hőmérséklet 3—6, illetve 7—9 fok között. Világos indul és 2 lépésre mattot ad. (2 pont) Ellenőrző jelzés: Világos: Ka5, Vf4. Bc3, He4 és Í7, Fd7, (6 báb). Sötét: Kd5, Bh6, Fh7, gy: a6, d4 és d6 (6 báb). A megfejtés beküldésének határideje: de­cember 9. Megfejtések az Üj Szó szer­kesztőségének címére küldendők „Sakk" megjelöléssel. A helyes megfejtést bekül­dők között minden héten könyveket sor­solunk ki, továbbá állandó megfejtési létraversenyt vezetünk. A 205. sz. fej­törő (I. Kisls) helyes megfejtése:-1. Be61! Az e heti nyertesek: Halász Imre. Dun. Streda. Družstevný dom. Hajdú László, Dvorniky 49, pp. Túrna nad Bodvou. Delmár Gábor FC Udinese—Slovan Nitra 1:1 (0:1) A nitraiak Pucher révén már az első félidőben megszerezték a vezetést, de az L'dlnese csatárai az 55. percben kiegyen­lítettek. Minthogy a Slovan Nitra a ha­zai pályán 4:3-ra győzött, a Bolognával Keríil össze a KK döntőjében. • Tbiliszi: Grúz SZSZK—Csehszlo­vákia 4:4 a kötöttfogású birkózók to­vábbi találkozóján. • Oszló: Norvégia—NSZK 9:2 (3:0, 3:0, 3:2), visszavágó jégkorong-találko­zó. • Lodz: Lengyelország—Skócia 16:4 ökölvívásban. A Rožňavai Járási Nemzeti Bizott­ságon tanácsolták: „Ha vélet­lenül Bohuňovóra kerülsz, ne jeledd megkérdezni a szövetkezet elnökétől, hogy haragszik-e még a járásiak­ra?" Aztán még hozzátették: — No ne gondolj semmi rosszra. Mindamellett derék ember Zoli bá". Mindig is szerettem az olyan em­bereket, akikről valamit mondanak. Legyen az akár jó, akár rossz, csak mondjanak valamit, ismerjék, tudja­nak róla. A közmondás is azt tart­ja: nem zörög a haraszt, lia a szél nem jújja. Akiről pedig beszélnek, akit szárnyára kapott a hír, biztos, hagy tesz is valamit. Hogy jót vagy rosszat, az már megint más lapra tartozik. A szavak után már határozottan megformálódott bennem a gondolat; Bohuňovóra megyek és megkérdem az elnököt, miért rúgta össze a patkót a járásiakkal... PleSivectől alig egy ugrásnyira van ez a pár száz lelket számláló falucska. Es ha az ember nem isme­rős a környéken, könnyen el is me­het mellette s csak akkor kap észbe, amikor már a čoltovói templom tor­nyába botlik a tekintete. Vastag törzsű akác és gyümölcsfaerdő kö­zött lapul a falu, akár egy megszep­pent tapsifüles a kaszálóban. Ám aki nemcsak szemét, de nyel­vét is igénybe veszi, nem tévedhet el. Meg aztán a fák fölé emelkedő viharverte templomtorony is jó út­jelzőül szolgál. Döcögős, sárral foltozgatott út ve­zet a falu szívébe. Itt találom egy csomóban a HNB és a szövetkezet irodáját, az iskolát f a kulturházat... A szövetkezet irodájának udvarán két szép lány fogad. Az egyik szőke akár az érett rozskalász, a másik fekete mint a szövetkezet szántója, amely jó acélos búzát terem. Ahogyan szavukból kiderül, ök könyvelik el az eredményeket, ők Szent a béke intézik a szövetkezet számvitelét. Most pedig, mivel már estébe hajlik a délután, ők is szögre akasztották az iroda kulcsát. Elnökükről csak annyit tudnak, hogy még reggel egy birkaszállítmánnyal elment a járási székhelyre és mostanáig nem mutat­kozott az irodában. Vannak azoban szerencsés véletle­nek is a világon, mert mire búcsút vennék a lányoktól, az elnök is elő­kerül. Magas, csontos ember, arcát pirosra csípte a hűvös őszi szél. — Takács Zoltán vagyok — mutat­kozott be, — majd tekintetével az iroda felé int. — Be is mehetnénk. A melegen még a szó is jobban esik — mondja tréfásan. Az ajánlatot nem tartottam elve­tendőnek. A különböző elismerő oklevelekkel ^ díszített falakat szemlélem, amikor az elnök megszólal. — Miről is lenne szó, kérem. Per­sze persze a szövetkezetről, nem mon­dom erről is lehet egyet mást mondani. Azzal kezdi, hogy nem egészen ötszáz hektáron gazdálkodnak. Ötven­kettőben alakult a szövetkezet s öt­vennégyben majd, hogy szét nem esett. Fázósan dörzsöli össze a kezét és mintha igazolni akarná magát, for­dít egyet a beszéd fonalán: Eljár az ember fölött az idő. Már az ötvenkettedik évemet koptatom. Öregszünk, pedig hát kár, nagy kár, mert a magamfajta ember számára még csak most kezdődik az élet. Homlokán ráncokba torlódik a bőr. Tekintete réveteg, olyan mintha túl az iroda falán, valahová az egyre szürkülő, elmosódó távolba nézne. — Hat és fél hektárt vittem a szö­vetkezetbe. Lovat, jószágot; mindent. Még azok közül is többen kiléptek, akik velem együtt írták alá a belé­pési nyilatkozatot. Kiléptek, aztán újból visszajöttek... Tavaly már odáig jutotttunk, hogy a munkaegy­ségek tervezett értékét hiánytalanul ki tudtuk fizetni... Amikor magá­nyosan gazdálkodtam, akkor sem ma­radtam adósa az államnak sem egy koronával, sem egy szem terménnyel. Ma már ott tartunk, hogy ezt az egész faluról állíthatom. Szövetkeze­tünk miatt még a járási elnök előtt sem kell pirulnom. Egy lélegzetnyi szünetet tart, ™ s közben cigarettával kínál. Ö is rágyújt s csak azután szólal meg újból: — Jegyezze csak föl azt is, hogy nálunk többnyire asszonyok dolgoz­nak a szövetkezetben. Nem azért mondom, mert az én feleségem is köz­tük van, de az igazság az, hogy a munka nagyobbik részét ők végzik. Megmondtam már én nemegyszer, — hogy csak egynéhányat említsek — Király Józsejné, Kozsár Istvánné, vagy Országh Júlia nélkül nemigen jutottunk volna odáig, ahol ma va­gyunk. Egy pillanatig csendesen szemléli az íróasztal kopott lapját, majd min­den átmeneti magyarázkodás nélkül így kezdi: — Megoldani való azonban még ná­lunk is akad. Az érdemszerinti jutal­mazás elvének meghonosításával még csak most birkózunk. De> mit is csi­nálnánk, ha nem volnának problé­máink. Még a múlt pártoktatási év során hallottam, hogy ahol nincs mit megoldani, ott nincs fejlődés, megállt az élet. Minél gyorsabb az iram, annál több a követelmény, mi pedig azért vagyunk kommunisták, hogy összetegyük a fejünket és meg birkózzunk a problémákkal, llt van például a tojáskérdés. Egyedüli gyen­ge oldalunk. Most, hogy közeledik az év vége, akartuk vagy sem, tudomá­sul kellett vennünk, hogy az állam­mal kötött szerződésünknek aligha tudnánk eleget tenni. Ez pedig nem tartozik a becsülethez... Az asszo­nyok azonban most is kihúztak ben­nünket d csávából. Tizenkétezer to­jást gyűjtöttek össze a háztáji gazda­ságokból, s ezzel elhárítottuk azt a veszélyt, hogy csorba essék szövet­kezetünk becsületén. M intha megelégelte volna már a szót, lassan fellál s az ajtóig hátrál. Jómagam meg elérkezettnek látom az időt, hogy ha csak a tréfa kedvéért is — emlékeztessem arra a bizonyos összekoccanásra a járá­siakkal. Az elnök egy kicsit gondolkozik mqjd elneveti magát. — Még most se jelejtették el! Na­hát ... Tudja az úgy történt, hogy igen fúrta a begyemet, hogy nem tu- , dunk egy lánctalpas traktorhoz jut­ni. Még amikor magángazda voltam sem hanyagoltam el a mélyszántást. A közösben is tapasztaltuk, mit je­lent, ha tavaszi szántásba vetünk vagy ültetünk. A múlt évi mulasztá­sunknak is kárát láttuk az idén. Ta­vaszi árpából Ott, ahol nem volt el­végezve a mélyszántás, tizenegy mor­zsa hektárhozamot értünk el, másutt a kétszeresét. A cukorrépával ls így jártunk. Nem mindegy az nekünk sem, hogy háromszázötven vagy öl­ven mázsa terem hektáronként. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, ami­kor így kifakadtam. Persze nekik is igazuk volt. Honnan vegyenek trak­tort, ha egyszer nincs. Már az udvaron jártunk, amikor előbbi szavait még megtoldja. — Amikor hírét vettem, hogy két lánctalpast kapott a járás, még meg sem virradt, én már a járáson ültem. Amikor az elvtársak megláttak, jót nevettek rajtam. Bántam is én. fontos az, hogy az egyik traktorocska ma már a mi határunkat szántja. Azóta részemről szent a béke ... E gészen a templomtérig kísér. Amikor észreveszi, hogy mus­trálgatom a feslett tornyot, amelyben még ma is látszanak a háború okozta sebek — elmosolyodik. — Kiöregedett ez már a mi falunk­ból. Mint történelmi emlékmű sincs ériéke. A fiatalok, meg az idősebbek nagy része is inkább eljárogat oda ni... a másik templomba. — Tekintetével a templom hátamö­gé int. — Nem valami fényes, de nekünk megfelel. Olyat építettünk, amilyen­re az erőnkből futotta. Ha többet nem is, de azt elértük vele, hogy keve­sebb a kocsmázó legény a faluban, és a fiatalok nemigen vágyódnak el itt­honról. Ha pedig egyszer mégiscsak szegényesnek ' találják, építsepek majcl ők különb kultúrházat. Módjuk is lesz hozzá, erről a szövetkezet fejlődése kezeskedik. A z egész idő alatt most lette f^fel a második kérdést: — Talán csak nem neheztelnek rám az elvtársak? Tudom én azt, hogy nem kellett volna mindjárt a vastagabb végén kezdem. De hál nem rólam, nem az én személyes érde keimről volt szó, hanem a szövet­kezetéről, az egész községéről. Az elnök pedig felelős a közös sorsáért, számot kell ám adni a tagoknak, igaz-e? Igaz elnök elvtárs. SZARKA ISTVÁN OJ Szó" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelősi Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség) Bratislava Gorkého u. 10 sz. Telefoni VS7-16 512-23 333-'68 506-59 - főszerkesztői 532-20. - titkársági 550-18, - sportrovati 505-29. Kiadóhivatalt Bratislava, Gorkého 8., telefoni 503-89 Előfizetési díj havonta 8.- Kfs. Terjeszti a Posta • ' ' 1 . . ... ... . _ .. .. . . n. » . í. i . íi . i . r r .1-1. rix^iJ. -J; t J nnl, Mi^AitlIInlofa Doolielotio llrlapšzoigálaté. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomási Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. K-21'1170? v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents