Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-30 / 332. szám, csütörtök

T Képünkön egy lipcsei gépipari üzem fiatal dolgozója készít szovjet acél­ból traktoralkatrészeket. (Zentralbild — CTK-fel vétele) illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli Garázdálkodnak a katangai zsoldosok New York (ČTK) — P- ENSZ New York-i titkársága egy Kongóból érkezett távirat alapján közölte, hogy Csőmbe zsoldosai folytatják szemtelen provokációikat. Magatartá­suk arról tanúskodik, hogy semmi és senki sem korlátozza őket csele­kedeteikben. Az ENSZ titkársága közölte, hogy november 28-án az esti órákban Elisabetvilleban „feldühödött katangai csendőrök és ejtőernyősök" elhurcolták az ENSZ két magasrangú kongói képviselőjét, akiket kegyetle­nül megvertek és puskatusokkal megsebesítettek. Az elhurcoltak — Brian Urquhart és George Ivan Smith — az ENSZ Kongóban állomásozó fegyveres erőinek parancsnokságán teljesítettek szolgálatot. Smithnek si­került elmenekülnie, a csendőregyen­ruhákba öltözött Csombe-zsoldosok kínzásai elől, de Urquhartot aggasztó állapotban szállították a kórházba. Letartóztatták Salan tábornokot? Algír (CTK) — A nyugat-algériai Reli­zan község közelében kedden letartóz­tatták a titkos hadsereg fasiszta szer­vezetének (OAS) 17 tagját. Hivatalosan még nem közölték a letartóztatottak névsorát, de Algériában és Párizsban elterjedt az a hír, hogy közöttük van Raoul Salan tábornok, az OAS vezére is. Az Izvesztyija főszerkesztőjének interjúja Iruna Kennedy elnökkel * fÉE Moszkva (TASZSZ) — Kennedy amerikai elnök november 25-én §H Boston közelében fekvő üdülőjében fogadta Alekszej Adzsubejt, az = = Izvesztyija főszerkesztőjét és válaszolt kérdéseire. Az interjút az == Izvesztyija keddi száma közölte. „Véleményem szerint a Szovjet­uniónak és az Egyesült Államoknak békében kell élniök egymással, — jelentette ki Kennedy. — Országaink nagy országok, energikus népekkel, és mindkét országban folyamatosan biztosítjuk a lakosság életszínvona­lának emelkedését. Ha húsz éven át biztosítani tudjuk a békét, a Szov­jetunió népének élete és az Egyesült Államok népének élete sokkal jobb és sokkal boldogabb lesz ..." Az amerikai elnök ezután vála­szolt Adzsubejnek a szovjet-ameri­kai viszonyt, valamint a szovjet­amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges intézkedéseket érintő kér­déseire. A szovjet újságíró emlékez­tet Hruscsov szovjet kormányfőnek és Brezsnyevnek, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége elnöké­nek üzenetére, amelyben kifejezték azt a reményüket, hogy közős erő­feszítéssel gyökeresen megjavítható a szovjet-amerikai viszony és az egész nemzetközi helyzet. Amikor a szovjet vezetők ez év januárjában, üdvözölték ez Egyesült Államok új elnökének hivatalba lépését, tolmá­csolták azt a meggyőződésüket ts, hogy lépésről lépésre megszüntet­hető a jelenlegi gyanakvás és bizal­matlanság, és ily módon megvalósul­hat a két ország népeinek együtt­működése. A szbvjet kormány kije­lentette, hogy kész támogatni min­den ilyen Irányú kezdeményezést. „Azt mondhatnám — mondotta erre ez elnök —, hogy országaink viszonya jelenleg nem olyan kielé­gítő, mint amilyen kapcsolatban re­ménykedtem az elnöki tisztség átvé­telekor." Az elnök ennek okát ab­ban látja, hogy mind ez ideig nem történt tényleges előrehaladás az atomfegyver-kísérletek megszünteté­sével foglalkozó genfi tárgyalásokon, valamint abban, hogy „Berlin és Né­metország a fokozódó válság térsé­ge lett", — ahogy ,az elnök kifejezte magát. Kennedy ezért inkább a Szovjetunióra hárítja a felelősséget. Az elnök hivatkozott az állítólagos „kommunista veszélyre", s azt állí­totta, hogy „a Szovjetunió erőfeszí­téseket tesz az egész világ bizonyos értelmű elkommunistásítására". Más helyen az elnök egyetértett az Iz­vesztyija főszerkesztőjével abban, hogy a világban jelenleg végbemenő társadalmi változásokat nem lehet „moszkvai akciónak" tulajdonítani. A szovjet újságíró itt természete­sen emlékeztet arra, hogy a Szov­jetunió ellenzi a forradalom bármi­lyen exportját, de ellenzi az ellen­forradalom bármilyen exportját is. Ezt a politikát ismét megerősítette az SZKP nemrég megtartott XXII. kongresszusa. Minden nép olyan kormányzati rendszert választ, ami­lyen neki tetszik.^ Adzsubej konkrét példákat említett:" Ausztria, a kapi­talista fejlődési utat választotta, bár ott voltak a szovjet és ame­rikai csapatok is. Kuba viszont más fejlődési utat választott. A szovjet lapszerkesztő érdeklődött aziránt: elismeri-e az elnök, hogy hiba volt az Egyesült Államok be­avatkozása Kuba ügyeibe? Kennedy makacsul védelmébe vette országá­nak a kicsi, de hős szomszéd or­szággal szemben folytatott politiká­ját. Bár az interjú a problémák nagy körét érintette, központi helyet kap­tak a szovjet-amerikai viszony meg­javításának és a béke megszilárdítá­sának lehetőségeit érintő kérdések is. Az elnök több válaszában nem hagyott kétséget afelől, hogy tudja milyen mértékben függ a világ jövő­je a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyától. Az amerikai elnök tudtul adta, hogy hajlandó a legidőszerűbb kér désekről komoly tárgyalásokat foly­tatni a Szovjetunióval. „Azokat a kérdéseket fontos megtárgyalni — mondotta az elnök —, amelyek fe­szültséget teremtenek rendszereink között, meg kell tehát vizsgálni, nem tudnánk-e megszüntetni ezt a feszültséget. Kennedy ezzel kapcso latban utalt a német és a berlini problémára. „Ogy vélem — jelentette ki az el­nök —, hogy ha most kielégítő alapon meg tudunk állapodni Berlin és Németország kérdésében, amelyek most a legkritikusabb területek, mi­vel országaink fontos érdekei fűződ­nek hozzájuk és nagy gondokat okoznak népeinknek, akkor további lépéseket tehetünk. Ha meg tudju.í oldani Németország és Berlin problé­máját, akkor nézetem szerint majd meglátjuk, mily módon érhetünk el lényeges javulást kapcsolatainkban." Ebben a kérdésben az elnök sem ­milyen új gondolatot nem vetett fel, de azt mondta, hogy e xérdéseK megoldásától függ minden egyéD, köztük a kereskedelmi kapcsolat bő­vülése is. Adzsubej utalt a Szovjetuniónak arra a törekvésére, hogy el akarja oltani Közép-Európában az elmúlt háború villózó parazsát. Az elnök erre reagálva rámutatott, hogy kor­mányának célja „tárgyalások útján megkísérelni olyan megoldások ki- f L°Y V Ä,? MEROMÜSZER-KI­dolgozását, amelyek lehetővé teszik I ^LlTÁS NYÍLÓIT Varsóban a Közép-Európában a béke megőrző- t Strojimpert Külkéreskedeltn. Válla­„ % rendezéseben. Lengyelország n t„,„, m Ä„ t KKK T évente 4 millió rubel értékű mérő­A beszelgetes folyamán tobb ízben l vásárol hazánkban érintették a leszerelés kérdésének | muszert vasaro 1 hazankban. megoldásával és a nemzetközi fe- f A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szültség enyhítésével össz.yfüggö f Szovjetunióban tartózkodó küldöttsé­kérdéseket. Kennedy egy helyen ki- t ge Baskiriában az ifjúság körében jelentette, hogy véleménye szerint | folytatott nevelőmunka módszereivel, „hasznos lenne", ha a NATO és a | az élmunkások mozgalmával és a Varsói Szerződés országai arra kö- f kommunista munkabrigádokkal is­teleznék magukat, hogy békében | merkedett meg. fognak élni egymással." Az elnök a leszereléssel kapcsola­tos válaszaiban általánosságban megismételte az Egyesült Államok RENDKÍVÜL JÓ VOLT A RIZSTER, MÉS az idén Guineában. Az ország­ban ez évben 50 000 hektárral na­gyobb volt a rizsterület, mint- a korábbi álláspontját. A hangsúlyt I francia gyarmati uralom idején, s a ismét a felügyeletre és az ellenőr- t hektárhozamok is 10 százalékkal nö­zésrc tette. „Létfontosságú — mon- £ vekcdtek. dotta Kennedy —, hogy első "'épés- | A Delhiben megrendezett nemzet­ként megegyezésre jussunk az atom- f közi ipari kiállításon a csehszlovák fegyver-kísérletek megszüntetésében, | pavilon áll a figyelem középpontjá­majd lépésről lépésre haladjunk elő- ý ban. Az indiai újságok dicsérőleg re az atomfegyverek, a rakéták, a | írnak pavilonunkról. A november kö­szárazföldl erők, a haditengsrészet £ zepén megnyitott kiállításon a cseh­egyéb terüle­x szlovák a legnagyobb (1800 négy­2 területén és minden egyéb ten." Az amerikai elnök azonban leszö­gezte, hogy ez idő szerint nem lát lehetőséget az Európában állomásozó amerikai csapatok kivonására. Hi­vatkozott arra, hogy ,tudni Kell, ho­gyan alakul a helyzet Berlinben és Németországban", majd rgy folytat­ta: „Ezért remélem, hogy Kormá­nyaink között a közeljövőben tár­gyalások lesznek, és hogy e tárgya­lások sikerrel zárulnak." A német békeszerződés megköté­sét, a nyugat-berlini helyzet rende­zetmétert elfoglaló) pavilon. KAREL KOUBEK CSEHSZLOVÁK AKADÉMIKUS az állattenyésztési I termelés haladó technológiájáról tar­tott előadást Szófiában november 27-én. A rožňovi Tesla üzem új foto­dióda gyártását vezeti be. A fotodió. da olyan elektroncső, amely felül­múlja a film hangfelvételeknél idáig használatos ún. fotonkát. KOLERÁHOZ HASONLÓ JÁRVÁNY PUSZTÍT Szamarszigetén. A Fülöp­szigeti sajtószolgálat értesítése sze­zését, az NDK elismerését illető | rlnt a betegségnek eddig 147 halá­los áldozata van. . Orán fölött a francia haderők két elfnclalt és már ismeretes Sllásnont- B" 26 típusú r eP ül őI e összeütközött S .'Mindkét repülő személyzete (össze­néhány kérdésre válaszolva Kennedy elnök megismételte az Egyesült Államoknak e kérdésekben korábban ját. Igyekezett kisebbnek feltüntet­ni azt az egyébként fokozódó hábo­rús veszélyt, amely a Szovjetuniót és más szomszédos országokat az NSZK részéről fenyegeti. Az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta, hogy; Nyugat-Németország fegyveres erői „a NATO nemzetközi ellenőrzése alatt állanak". Kennedy leszögezte: az Egyesült Államok ellene van annak, hogy Nyugat-Németország nukleáris fegy ­verrel rendelkezzék. „Az . Egvesült Államok — mondotta az slnök —, nemzeti politikájával összhangban nem adja át a nukleáris fegyvert egyik országnak sem, és én különö­sen nem szeretném azt, hogy Nyu­gat-Németország saját potenciálra tegyen szert." Az elnök végezetül tolmácsolta reményét, hogy ez az Interjú rlő fogja mozdítani a jobb, kölcsönös megértést és a békét. sen nyolcan) életét vesztette. ;; NEW YORK ÁLLAMBAN LEZUHANT egy B—4-es lökhajtásos .bombázó repülőgép. A gép háromtagú sze­mélyzete szörnyethalt. A. Golgyenvejzér a moszkvai ze­neakadémia legidősebb tanára, zene­szerző és zongoraművész, 87 éves korában elhunyt. BRNO ÚJ PARKJÁBAN jövőre felál­lítják Július Fučík bronzszobrát. A szobrot Miloš Axman docens, cseh­szlovák szobrászművész készíti el. 800 emberáldozatot követelt a szo­máliai felhőszakadás. Több községet elöntött a Dzsuba folyóból kiáradó víz, s járványok veszélyeztetik az or­szágot. Hamis tízdollárösokkal árasztották el New Yorkot. Szeptember 21-e óta 15 000 dollár értékben kerültek forgalomba a valódihoz tökéletesen hasonlító bankjegyek. Kik ülnek Adenauer új kormányában H osszú vajúdás után megszületett Adenauer új, immár negyedik kormánya. Programja semmi újat nem hozott. Ha közelebbről szemügyre vesszük az új kormány néhány tagját, azt látjuk, hogy az „együttes" minden egyes minisztere már egymagában programot képvi­sel. • LUDWIG ER­HARD professzor /"5 C ) (CDU), Adenauer f Ó \ Jjv./'N. helyettese, a „gaz­'I^AUAA JlfV dasági csoda" aty­ja. Hogyan véle­kedik a nép jólé­tének emeléséről? — világosan kide­rül ez a szakszer­vezetek ellen inté­zett beszédeiből, a munkások elleni fenyegetéseiből, valamint felhívá­saiból, melyekben „mértéktartásra" és „áldozatok hozására" szólítanak fel. A nyugat-németországi gépgyári konszernek, valamint a bányaipar mágnásainak embere. Kancellárjelölt­ként is emlegették. • Dr. GERHARD SCHRÖDER (CDU) az új külügymi­niszter, Hitler ide­jén a náci párt tagja volt. S hogy nézetei azóta egy cseppet sem vál­toztak, azt bebizo­nyította már bel­ügyminiszteri tény­kedése idején. Ö volt Németország Kommunista Párt­ja betiltásának kezdeményezője, s az antifasisztákat hivatalba lépése óta (1953) ugyanúgy üldözték az NSZK­ban, mint a náci uralom idején. Nem nehéz kitalálni, milyen irányban ve­zeti majd a külpolitikát. 1947-től 1953-ig a legfontosabb ruhrvidéki konszernek igazgatótanácsának tagja volt, s a mai napig is hűségesen szolgálja őket. • Dr. WALTER SCHEEL (FDP) áll az újonnan megalakult gazdasági együttműködés minisztériumának az élén, melynek fő feladata, hogy erősítse nyugat-németországi mono­póliumok befolyását a volt gyarmati országokban s a monopóliumok „gaz­daságfejlesztési segély" leple alatt történő befektetését e gazdaságilag elmaradott országokban úgy Irányít­sa, hogy a gazdasági érdekeket a nyugat-németországi állam politikai érdekeivel egyesítse. Ez pedig nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy az ál­lam a monopolkapitalisták érdekében megalapozza e nemrég felszabadult államokban többé vagy kevésbé lep­lezett neokolonialista uralmát. E fel­adat teljesítésére nem is választhat­tak alkalmasabb személyt, mint dr. Schellt, aki valóban szakember e té­ren. A volt náci hadnagy 1953-ban egy nagy acélgyártó üzem prokuris­tájaként nehézipari pártfogóinak se­gítségével megalapította az „Inter­marketot", vagyis egy központi piac­kutatási intézetet, mely bármikor s'zí­vesen szolgál felvilágosítással, ha új piacok felkutatásáról (értsd meghó­dításáról) van szó. 0 áll mai napig is az íntézei élén. Ezenkívül évek óta elnöke az úgynevezett Európa­parlament „gazdaságfejlesztési se­gélytanácsának". Nyilvánvaló tehát, hogy alkalmas ember. • A hadügyni­niszteri tárcát to­vábbra is FRANZ JOSEF STRAUSS, a Bundeswehr atom­felszerelésének szószólója tölti be. Igen befolyásos körök tolják inár régóta szekerét, mégpedig egyrészt amerikai, másrászt pedig a nyugat­németországi nagyipar. A CSU elnöke a kancellá­ri tisztségre ls pá­lyázik. Már anúgy is erős pozícióját még jobban megszilárdítja az a tény, hogy a további kulcsfontosságú, s a hadüggyel legalább is közvetve ösz­szefüggő miniszteri tárcát két eg­odaadóbb barátja kapta, akik min­denkor készek teljesíteni Strauss bármely utasítását. • Dr. HERMANN HÖCHLERL bel­ügyminiszter ezentúl a Bundeswehr kötelékén kívül álló fegyveres erő­ket, mint például a rendőrséget és a határőrséget ellenőrzi. Az úgynevezett „katonai elhárító szolgálat", vala­mint az alkotmányvédelem is az ő ha­táskörébe tartozik. A rendkívüli ál­lapot kihirdetésének esetén vala­mennyi 18—65 éves férfit és 18—60 éves nőt behívhat munkaszolgálatra. • RICHARD STÜCKLEN postaügyi miniszter nagyiparos családból szár­mazik. Ne higyjük, hogy . csupán a levélkihordók meg a postabélyegek kiadása felett rendelkezik. Az ő ha­táskörébe tartozik a propagandfi oly fontos eszköze, mint a rádió és te­levízió. Az említett két fontos miniszté­riummal való szoros együttműködése révén Strauss és a mögötte álló ér­dekcsoportok hatalma bel- és külpo­litikai kérdések eldöntésében egy­aránt jelentős lesz. • Az atomminiszter helyére jutat­ta az I. G. Farben konszern mint jó szakértőt, és egyúttal mint bizalma­sát is Dr. SIEGFRIED BALKE mér­nököt, aki ezelőtt a nevezett kon­szern felügyelete alatt álló mün­cheni Wacker Chemie Részvénytár­saság vezetőségi tagja volt. • ERNST LEM­MER (CDU), a né­metországi ügyek minisztere. Jelen­tős része van a két Németország közötti szakadék elmélyülésében. Az általa Irányí­tott felforgató szervezetek feladata lett volna az NDK elleni katonai támadás előké­szítése, de ezt a demokratikus Né­metország augusztus 13-i határvé­delmi intézkedéseivel szerencsére meghiúsította. Hitler uralma alatt Göbbels propagandaminiszter szolgá­latában állt és külföldi lapoknak írt tudósításaiban magasztalta a náci birodalmat. Egyike volt azoknak, akik megszavazták Hitlernek a telj­hatalmat, mely a második világhábo­rú kirobbantásához vezetett. • DR. HANS­CHRISTOPH SEE­BOHM ,CDU) közlekedésügyi miniszter a leg­erősebb revansis­ta szervezet, a Szudetan 5met Honfitársi Egye­sület legfőbb szószólója. Beszédei­ben nemegyszer hangoztatta, hogy a Csehszlovákia területét meg kell tisztítani a kommunistáktól és a csehektől S hogy ilyen kijelenté­seiért a bonni kormány még egy­szer sem rótta meg, a napnál is vi­lágosabban bizonyítja, hogy Seebohm programja nem tér el a hivatalos kormány programjától. A bányaipar befolyásos körei pártolják. Jómaga is 1938-ban igazgatói állást töltött be a peinei vasércbányákban, s igen közel állt a „Reichswerke Hermann Göring" legnagyobb náci konszern­hez. Ennek jóvoltából került 1939­ben az arizált Egerländer Bergbau részvénytársaság felügyelő bizottsá­gához. • DR. HANS­JOACHIM VON MERKATZ (CDU) a szövetségi ta­nács minisztere, egy pomerániai junkercsalád sar­ja. Nem tud meg­békélni azzal, hogy egykori bir­tokai most a nép kezén vannak. 1935—1945. a ná­ci kémszolgálat ákal fenntartott Ibero-Amerikai In­tézetben dolgozott. Fasiszta nézetei­re vall a „Lovagkeresztesek találko­zóján" nemrégen tett kijelentése, miszerint a Hitler által a legmaga­sabb érdemrenddel kitüntetett mili­taristák a nemzet „színejava." • THEODOR BLANK (CDU) mun­kaügyi miniszter, az egykori náci­hadsereg főhadnagya a szakszerve­zetek lagádázabb ellensége. Höcherl belügyminiszter „szükségállapot tör­vénye" alapján olyan betegsegélyző­törvényt akar érvénybe léptetni, mely megfosztaná a munkásokat a 80 év alatt kiharcolt szociális vív­mányok javarészétől. • * > Íme az új bonni kabinet fökolom­posai, akik a hidegháborús kancellár vezetésével vakon, készségesen vég­rehajtják a monopóliumok parancsát, a militarizmusét, az örült fegyverke­zést. Ezért ültették őket választási bársonyszékbe. (A Neues Deutschland nyomán) Oj SZÖ 4 * 1961. november 30. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents