Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-26 / 328. szám, vasárnap

Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A Pravda szerkesztőségi cikket kö­zöl az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről címmel. A cikk rá­mutat, hogy a kommunizmus építése szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt, az SZKP Közpon­ti Bizottsága J. V. Sztálin személyi kultuszát feltárta és bátran elítélte. A személyi kultusz megszüntetése és következményeinek felszámolása megnyitotta az utat a néptömegek Kezdeményező készségének, politikai és munkabeli aktivitásának páratlan arányú megnövekedése előtt. A cikk megmagyarázza, miért tért vissza az SZKP XXII. kongresszusa a XX. pártkongresszuson már elitélt személyi kultusz kérdésére. „Ami­kor a központi bizottság a XXII kong­resszuson beszámolt a XX. kongresz­szus óta eltelt időszakban végzett munkájáról, jelentést tett arról a nagy munkáról ís, amelyet a párt a személyi kultusz ártalmas követ­kezményeinek megszüntetésében, a pártdemokráciának a leninizmus szellemének megfelelő fejlesztésében, a forradalmi törvényesség helyreál­lításában és a szovjet demokrácia fejlesztésében végzett." A cikk rámutat, hogy a XX. kong­resszus irányvonalának megvalósítá­sa együtt járt a frakciósok, a sze­mélyi kultuszt buzgón támogatók pártellenes csoportja ellen vívott ke­mény politikai harccal. A moszkvai Pravda emlékeztet rá, hogy a kongresszusi felszólalásokban a küldöttek adatokat sosakoztattak fel, amelyek megmutatták, hogyan foganatosítottak a sztáliip személyi kultusz Időszakában, Molotov, Kaga­novics, Malenkov közvetlen és tevé­keny részvételével, büntető rendsza­bályokat sok pártmunkás, tanácsi, katonai és komszomolista tisztségvi­selő ellen, hogyan alkalmaztak tö­meges büntető intézkedéseket az Orosz SZSZSZK több területén és ha­tárterületén, Ukrajnában, Belorussziá­ban, Grúziában, Örményországban, Leningrádban. Minderről beszélni kellett és be­széltek a kongresszuson. A párt köz­ponti bizottsága mindent elkövetett, hogy teljesen megszüntesse a szemé­lyi kultusz következményeit, kizár­ja a hasonló hibák és torzítások' megismétlődésének minden lehető­ségét. A XXII. kongresszus szemléltetőeri megmutatta, hogy pártunkban vissza­vonhatatlanul és mindörökre végez­tek a személyi kultusz időszakának hibás formáival és módszereivel. A kongresszusi határozatok és az SZKP programja olyan intézkedési rendszert tartalmaz, amelynek célja a lenini vezetési elveknek, a párt­és az állami élet demokratikus alap­jainak szigorú tiszteletben tartása és továbbfejlesztése. A kongresszus határozatai a leg­kedvezőbb feltételeket teremtik meg ahhoz valamennyi testvérpárt sike­resen harcolhasson a békéért, vala­mennyi ország együttműködéséért. A szerkesztőségi cikk utal rá, hogy Sztálin, megsértve a lenini útmutatá­sokat, durván lábbal tiporta a kol­lektív vezetés elveit. Azokban az években, amikor a Szovjetunióban harc folyt a szocializmus felépítésé­ért, amikor a párt ellenségei és a lenini irányvonaltól való elhajlások ellen elkeseredett harcot vívtak, a párt nagy bizalmat tanúsított Sztálin iránt. Ö visszaélt ezzel a bizalommal és kezdte helytelenül használni a hatalmat. A személyi kultusz létrejöttével és kialakulásával Sztálin mind tovább ment a kollektív párt- és államveze­tésre vonatkozó lenini útmutatások megszegésének útján. A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke nevetségesnek minősíti az im­perializmus ideológusainak próbálko­zásait, akik megpróbálják durván el­torzítani annak a harcnak tényleges értelmét, amelyet az SZKP a szemé­lyi kultusz ellen folytatott. A burzsoá „teoretikusok" — mondja a cikk — újból nekikeseredtek „a kommuniz­mus válsága" nótájának. Minden alapot nélkülöznek és dur­ván kiforgatják a valóságot az olyan állítások, hogy személyi kultusz a szovjet rendszer valamiféle „elkor­csosulásával" függ össze. Ezek lé­nyegében azoknak a régi rágalmazó koholmányoknak új változatai, ame­lyeket évtizedeken át hangoztattak a burzsoá ideológusok és szekérto­lóik, a mensevikek és a trockisták. A cikk sajnálattal állapítja meg, hogy olykor idegen hang szólal meg küföldön egyes olyan becsületes em­berek ajkén is, akik nem hatoltak bele elég mélyen a dolog lényegébe, nem ismerik a szocialista társadalom természetét. AkiH most kapva kap­nak a szovjet rendszer „elkorcsosu­lásáról" hangoztatott burzsoá tételen, igencsak arra az emberre emlékez­tettnek, aki eltévedt három fenyőfa között. Valójában az idealizmus rab­jaivá válnak, amikor olyan képessé­get tulajdonítanak egy személynek, hogy gyökerében meg tudja változ­tatni társadalmi és politikai rend­szerünket. Aki azt gondolja, hogy egy személy, még ha olyan magas tisztséget tölt is be, mint amilyent Sztálin betöltött, képes megváltoz­tatni egyik vagy másik rendszer gaz­dasági és társadalmi természetét, az szakít a marxista történelemfelfogás­sal, valamiféle természetfeletti tulaj­donságokat kölcsönöz egy személy­nek. A szovjet rendszer „elkorcsosulásá­ról" kitalált mesék legjobb cáfola­tai azok a bámulatos sikerek, ame­lyeket a szovjet nép a komumnista párt vezetésével elért. Az a tény, hogy a Szovjetunió a személyi kultusz ellenére Ilyen ragyo­gó sikereket aratott, éppen a szocia­lizmus hatalmas erejét, az SZKP és a szovjet nép erejét mutatja. A moszkvai Pravda hangsúlyozza, hogy amikor a személyi kultusz idő­szakában, a központi szervezetek gyakorlati munkájában durván meg­sértették a pártélet szabályait, ez nem bénította meg egészben véve a párt és az állam tevékenységét, nem változtatott a szovjet szocialista tár­sadalom természetén. A köztársasági, a határterületi, a területi és az al­sóbb fokú pártszervezetekben a sze­mélyi kultusz ellenére érvényesültek a demokratikus elvek. A tanácsok, a szakszervezetek és a Komszomol nagyarányú és sokrétű munkát vé­geztek országszerte. A személyi kultusz idegen kinövés volt a szovjet szocialista társadalom egészséges testén. Pártunk feltárta ezt a kinövést és sikerrel eltávolítot­ta, éppen, mert a társadalmi rend­szernek, a szovjet állam szocialista szerkezetének alapja egészséges volt és maradt — hangsúlyozza a Pravda. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a tömegek alkotó energiája, bár azt a személyi kultusz időszakának viszonyai jelentős mértékben béklyó­ba verték, valóságos csodákat mű­velt az ötéves tervek nagy építkezé­sein, a honvédő háború csatáiban, a népgazdaság fejlődésének háború utáni időszakában. A szovjet nép munkájával és hősi harcával nagy si­kereket vívott kl az új, szocialista társadalom építésében és nagyszerű győzelmet aratott a fasizmus fö­lött. A személyi kultusz időszakában azonban a párt és a nép összes sike­reit és győzelmeit egy embernek, Sztálinnak tulajdonították. Sztálinnak természetesen voltak érdemei a párt­ban és a kommunista mozgalomban, és a párt tekintettel van erre De hely­telen volna a párt és a nép valameny­nyi győzelmét egy embernek nevé­hez fűzni. Súlyos eltorzítása volt ez a valóságnak. A XX. kongresszus visszaállította a történelmi igazságot, kidomborította a szovjet népnek és élcsapatának, a kommunista pártnak nagy szerepét a kommunizmusért fo­lyó harqban. A moszkvai Pravda emlékeztet rá, hogy a személyi kultusz légkörében megnyirbálták Marx, Engels és Lenin munkáinak jelentőségét és ugyanak­kor teljesen érdemtelenül dicsőítet­ték Sztálin gyakorta olyan hibás té­teleket tartalmazó kijelentéseit, ame­lyek egyaránt kárára voltak az elmé­letnek és a gyakorlatnak. A cikk antileninistának nevezi azt a tételt, amelyet Sztálin és Molotov 1937-ben a központi bizottság feb­ruár-márciusi ülésén fejtett ki, s amely szerint a szocializmus sikereinek gya­rapodásával párhuzamosan mind éle­sebbé válik az osztályharc. Ez a té­tel volt az alapja azoknak a tömeges büntető rendszabályoknak, amelyeket a szocialista rendszer győzelmének viszonyai között foganatosítottak, amikor az országban már felszámol­ták a kizsákmányoló osztályokat. Ilyen körülmények között a büntető intézkedések éle a szocializmus iránt odaadó becsületes szovjet emberek ellen irányult. A párt a személyi kultusz következ­ményeinek megszüntetésével nagy eredményeket ért el az elméleti és az ideológiai munkában- A párt és központi bizottsága nagy és sokrétű munkájának tükrözője az utóbbi idő­szak sok nagy jelentőségű, forradal­mi jellegű intézkedése, amelyeknek nemcsak gyakorlati, hanem elméleti jelentőségük is volt. Az SZKP programja valóban kima­gasló tudományos tett, amely meg­mutatja a pártnak, N. Sz. Hruscsov elvtárs vezette lenini központi bi­zottságának elméleti erősségét. Nevetséges és szánalmas ma az — írja a moszkvai Pravda —, aki nyitott kapukat döngetve szónokol arról, hogy hozzá kell látni az. elmélet — „gazdagításához", s nem veszi észre, milyen rohamos ütemben halad előre a Szovjetunióban az elmélet fejleszté­sének folyamata, elszakíthatatlan ösz­szefüggésben a kommunista építés gyakorlatával, e szocialista világtá­bor, a nemzetközi kommunista moz­galom gazdag történelmi tapasztala­tainak tudományos általánosításával. A testvéri marxista-leninista pártok — az Albán Munkapárt vezetőinek kivételével — lelkesen támogatták a XX. kongresszusnak a személyi kul­tusz elítéléséről szóló határozatait. A nemzetközi kommunista mozgalom határozottan elítéli a személyi kul­tusz rendszerének és módszereinek védelmére kelő albán vezetők antile­ninista, szakadár irányvonalát. Amint az utóbbi időszak eseményei mutat­ják, az albán vezetők nemcsak, hogy . nem hallgattak a testvérpártok jo­gos bírálatára, hanem ráléptek hi­báik elmélyítésének útjára, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a XXII. kong­resszus, a testvéri marxista-leninista pártok ellen irányuló rágalmazó ki­rohanások útjára, ugyanakkor azzal leplezik szakadár magatartásukat, hogy képmutatóan, hazug módon es­küdöznek a marxizmus-leninizmushoz való hűségükre és a Szovjetunió iránt érzett barátságukra. A moszkvai Pravda cikke emlékez­tet a testvérpártok képviselőinek 1960-as értekezletén elfogadott Nyi­latkozatra, amelyben a többi között szó van arról, hogy következetesen érvényesíteni kell a pártélet lenini szabályait, nem szabad megtűrni a személyi kultuszt, amely béklyóba ve­ri a kommunisták alkotó szellemű gondolatainak és kezdeményezéseinek fejlesztését. Ezt a nyilatkozatot az Al­bán Munkapárt képviselői is aláírták. Most azzal, hogy védelmükbe veszik a személyi kultuszt, s támadásokat intéznek a marxista-leninista pártok egysége ellen, sárba tiporják e Nyi­latkozatot, egyszersmind leleplezik önmagukat, mint a nemzetközi kom­munista mozgalom egységbontóit. És ezt teljes joggal ítélik el a testvéri marxista-leninista pártok. Aki makacsul kitart a marxizmus­leninizmus szellemétől idegen szemé­lyi kultusz álláspontja mellett, az sza­kít a marxizmus-leninizmussal — ál­lapítja meg a moszkvai Pravda. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy amikor a marxizmus-leninizmus eré­lyesen elítéli a személyi kultuszt, egyáltalán nem tagadja a párt, az osz­tály, a nép kiváló szervezőinek és vezetőinek szerepét. V. 1. Lenin, pár­tunk megalapítója és vezetője, a vi­lág dolgozóinak vezére mindvégig hű maradt a dolgozók érdekeihez, ki­vívta az egész nép elismerését és szeretetét. A vezetők — akár nagyok, akár kicsinyek — csak munkájukkal, a kommunizmus ügye iránti odaadá­sukkal, energiájukkal, alkotó szelle­mükkel tesznek szert tekintélyre a nép körében — hangsúlyozza a cikk. — És ez a tekintély szükséges továb­bi sikeres előrehaladásukhoz. Hely­telen és káros volna összetéveszteni a vezetők tekintélyét a személyi kul­tusszal. A burzsoá propaganda megkísérli és ezután is meg fogja kísérelni, hogy a személyi kultusznak és híveinek elítélését újabb ideológiai diverziók­ra, a kommunizmus, a Szovjetunió elleni újabb támadásokra használja fel. A kommunistaellenesség propa­gandistái azonban semmi mással nem rendelkeznek, csak hazugságokkal és rágalmakkal. A hazugság és az élet­igazság mérkőzése viszont végered­ményben még soha nem hozott sikert a rágalmazóknak és a hazudozóknak. A burzsoá világ meglepetéssel páro­sult aggodalommal figyeli, milyen szoros sorokban haladunk a kommu­nizmus ragyogó magaslatai felé. És az útszéli port, amelyet az imperia­lizmus Ideológusai, valamint a hozzá­juk önként vagy nem önként csatla­kozott lakájok vernek fel, szétszórja és elhordja a történelem friss szele — állapítja meg végezetül a moszk vai Pravda szerkesztőségi cikke. Az embereken múlik Estefelé vergődtem Gemerská Hór­kára. Az alkony már szürke köpeny­be burkolta a falut, az ablakokból tompán szűrődött a fény. Csend min­denfelé, csupán a traktoros brigád­központ udvarából hangzott fülsértő csörömpölés. Ügy látszik, a lopako­dó alkony itt még nem csinált „faj­rontot". A traktorosokon, illetve gépjavító­kon kívül itt találtam Bakó Já­nost, a szövetkezet elnökét is. Ami­kor a késői munka oka után érdek­lődtem, mosolyogva válaszolta: — Nincs későn, csak az este kö­szöntött be korán. A trágyarakó ja­vítását meg nem halaszthatjuk hol­napra. Ha megvirrad, munkába kell állnia. Az elnök az irodába invitált, de már útközben tudtomra adta: az idén igen jól állnak az őszi munkákkal. Amikor megtudta, hogy írni szándé­kozom róluk, kijelentette: — Mire az írás megjelenik, már a "mélyszántással is végzünk. Majd hozzátette: — Mindenekelőtt az emberektől függ, hogy milyen eredménnyel végzi egy-egy szövetkezet ezt vagy azt a munkát. Mi például megszerveztük a két műszakban történő szántást. A szervezésen kívül azonban emberek, jó traktorosok is kellettek. Igaza van az elnöknek. A legjobb szervezés is csak akkor gyümölcsöző, ha a tervek mögött emberek állnak, olyanok, mint például Kardos János és Palcsó János, a szóban forgó szö­vetkezet traktorosai. Hogy a nagy teljesítményű DT—54 es lánctalpast a lehető legjobban kihasználják, a szövetkezet vezetői megszervezték a két műszakban történő munkát, ők pedig vállalták annak végrehajtását. A traktorosok szorgalmának gyü­mölcse napi tizenhárom-tizennégy hektár felszántása volt, és a végső eredmény, hogy az elnök bátran ál­líthatta: Mire ezt az írást olvasni fogják, a mélyszántással is végeznek. Gondot okoz azonban a szövetke­zetnek a szerződéses tejbeadás telje­sítése, mivel jószág állományukból teljesen likvidálni akarják a TBC­vel fertőzött állatokat. Ez pedig — akárhogy ts próbálják megoldani — az állomány megcsappanását vonja maga után és a tejtermelésben is érezteti hatását. Az elnök szerint azonban még így sem szeretnék, hogy a szerződés tel­jesítetlen maradjon, tehát a töprengés során megszületeti a mentő gondolat. A horkaiak magas hasznosságú tyúkállománnyal rendelkeznek. Hírül vették, hogy a silicei EFSZ nem di­csekedhet ilyen baromfiállománnyal, vannak azonban jó legelőik és jól tejelő teheneik: Ebből született a kölcsönös megegyezés, hogy a hor­kaiak tojással segítik ki a slliceieket, ezek viszont tejet adnak be amazok helyett. Amint látjuk, az emberi akarat, a szövetkezeti tagok és veziiők józan, megfontolt ítélőképessége még a leg­nehezebbnek látszó problémajc meg­oldására is képes. h) STRBA MARTIN A felperesek is tanulhatnak belőle Azon ugyan nem érdemes sokat*; ...... vitatkozni, hogy Štrba Martinnak'^ mi a foglalkozása. Ha bányász, hát ff ": 1 bányász. Ha bírósági elnök ésnem :­bányász, magában ez sem adhat > okot az összetűzésre. A prievidzai ' új lakótelepen mégis ezen kapott 1 * össze két férfi. — Bányász ő — mondja a szél-1 les vállú, magas ember, aki terme­tével ís hatni akar társára. — Tévedni tetszik — ellenzi a másik. — Bírósági tárgyaláson voltam, melyen elnökölt. — Rosszul látta! Talán még bí­róságon sem volt az illető. A szomszédommal dolgozik a Béke- ^ bányában. — A szemem csak nem csal! íľanult ember Štrba, bizonyára jo­gász. Nem mondom a bíróságon mint népbírók vannak bányászok is. De ő volt a bíróság elnöke. A kedélyeket lecsillapította a to­vábbi beszélgetés. Az említett bí­rósági tárgyalásra terelődött a szó. Becsületsértésért ítéltek el tárgyalásból á panaszos fél ís le­egy veszekedő természetű prievid-. vonhatta a tanulságot. zai lakost. A lakáskarbantartási üzem igaz­A vádlottnak ugyan volt némi gatőja mindjárt másnap megbe­oka a felháborodásra. A lakáskar- szélte munkatársaival, hogy a jö­bantartási üzem irodájának kilin- vőben nem adnak okot ilyen né­csét hetek óta koptatta. Még au- zeteltérésre. gusztusban jegyzőkönyvbe vették •- * * lakásának hibáit: a mosdó vízve- Az utcán hallottakról érdeklőd­zetékcsövén rossz a tömítés, a víz tem Štrba Martinnál, akí a laká­szivárog, a fürdőszobában nem le- sán újabb bírósági anyagot tanul­het elzárni a vízcsapot stb. mányozott. Megtudtam, hogy az A szerelők nem jöttek. A hite- előzőhöz hasonló tárgyalásra ke­getések már nem hatottak meg- rül sor. A halüzletben egy asszony nyugtatólag, hanem ellenkezőleg. A kikelt magából, kiteregette az üz­lakó a kocsmában magában ôntôť letvezető hibáit. Ez nem lenne baj, egy kis bátorságot és bizonytalan csakhogy eközben nem nagyon léptekkel beállított a lakáskarban- válogatta meg a szavait, tartási üzem irodájába. Állítólag A bírósági tárgyalást a lakóte­már az ajtóból kiabálta: ( lep klubhelyiségében tartják. Meg­— Hol az igazgató?!!! ' hívják a lakókat és a Jednota ve­— Nincs itt — világosította fel zetőségét is. Tisztázni kell az in­a helyettese, akit a belépő a leg-: dítóokot, miből eredt a veszeke­éktelenebb jelzőkkel árasztotta el. dés. Azonban el kell ítélni az asz­Az igazgatóhelyettes figyelmez- szonyt, aki ahelyett, hogy illetékes tette az ügyfelet, hogy hivatalos helyen jelentette volna a rendel­helyiségben van s ezek szerint ví-. lenességet, botrányos jelenetet selkedjék. Erre ő verekedni akart, rendezett az üzletben. A vádlott beismerte: részeg volt. Lehet, hogy a tárgyaláson ott De illedelmesen állt elő panaszá- lesz az a két férfi is, akik\az ut­val. Mivel azonban az igazgatóhe- cán vitatkoztak Štrba elvtársról, lyettes meg sem akarta hallgatni, Az, aki ismét bírói talárban fogja szidalmazta őt. Elmondta, hogy látni, azt mondja majd: már többször becsapták, s hogy — Látja, mégiscsak bírósági el­olyan ember, mint az igazgatóhe- nök az illető. lyettes nem való erre a helyre. Ta- Azonban csalódhat. Lehet, hogy gadja azonban, hogy verekedni Štrba Martin azzal rekeszti be akart. » majd a tárgyalást, amivel tőlem A tanúk sem állították ezt, csu- búcsúzott: pán azt bizonyították, "hogy az — Sietnem kell, a bánya vár. asztalt verte. Éjszakai műszakban dolgozom. Az eltérő vallomásokból Štrba Tehát Štrba Martin bányász és Martin bírósági elnök vezetésével bíró egy személyben. Kitűnő bizo­a helyi népbíróság kihámozta a lé- nyítvány számára, hogy a dolgo­nyeget. A vádlott a hibás, mert ré- zók, akik az általa vezetett első szeg volt és botrányosan viselke- bírósági tárgyaláson vettek részt, dett. Az esetet súlyosbítja, hogy hivatásos bírónak tekintették. Igaz, az illető szocialista munkabrigád sokat tanulmányozta a törvénye­tagja. Kollektívája és az üzem ket, a járási népbírőság dolgozói több dolgozója részt vett a bíró- is ellátták tanácsokkal és az ügy sági tárgyaláson. Elmarasztalták javára volt, hogy emberségesen, munkatársukat, azonban a pana- az egyszerű ember "logikájával szos félnek is kifejtették vélemé- ítélte meg az adott helyzetet. A nyüket. Szóvá tették, hogy a la- prievidzai helyi népbírőság jól káskarbantartási üzem nem elég kezdte el munkáját. Tevékenysé­rugalmas a hibák eltávolításában, gének minden bizonnyal nagy ne­Bár az ítélet a vádlottnak szólt, velő hatása lesz. aki dorgálást kapott, a bírósági DRÁBEK VIKTOR ÜJ SZÖ 4 * 1981. november 26. I

Next

/
Thumbnails
Contents