Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-25 / 327. szám, szombat

Sajtóértekezlet a Globke elleni bűnvádi feljelentésről Frankfurt am Main (CTK) — Á' ná­ci rendszer üldözöttéinek a Német Szövetségi Köztársaságban működő szövetsége Frankfurt am Mainban no­vember 24-én sajtóértekezletet rende­zett, amelyen arról tájékoztatták a nyugatnémet újságírókat,'hogy a Fa­sisztaellenes Harcosok Csehszlovákiai Szövetsége bűnvádi feljelentést tett dr. Hans Globke ellen. A sajtóérte­kezletén jelen voltak a Fasisztaelle­nes Harcosok Szövetségének képvise­lői, akik választ adtak az újságírók­nak a bűnvádi feljelentéshez csatolt bizonyító dokumentumokra vonatkozó kérdésekre. A Szovjetunió és Brazília felújította a diplomáciai kapcsolatokat Rio "de Janeiro (CTKJ -r-;_ S Szov­jetunió és Brazília csütörtökön ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A két állam kormánya elhatározta a rendkívüli és meghatalmazott nagy­követek kölcsönös kinevezését. December 11-én lesz a nyugati külügy­miniszterek értekezlete Bonn (CTK) — Scliröder, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisz­tere pénteken közölte, hogy az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK külügyminiszterei röviddel a NATO-tanács értekezlete előtt, decem­ber 11-én Párizsban tanácskozásra jönnek össze. A négy nyugati külügy­miniszter értekezletének az a célja, hogy megállapítsák, milyen legyen a nyugati hatalmak „egységes" állás­foglalása a német kérdésben. A szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa ülésezik Moszkva (CTKJ — Moszkvában megkezdődött az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács (VCSPS) VIII. teljes ülése, amelyen mintegy 2000 küldött, szakszervezeti funkcionárius, újító és tisztviselő megvitatta azokat a feladatokat, ame­lyeket az SZKP XXII. kongresszusán hozott határozatok alapján a szovjet szakszervezeteknek kell teljesíteniük. A fő beszámolót Viktor Grisin, az Össz-szövetségi Központi Szakszerve­zeti Tanács elnöke tartotta. Hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió szakszer­vezeteiben tömörülő 63 millió dolgo­zó éppúgy, mint minden szovjet em­ber, szívügyének tekinti az SZKP XXII. kongresszusán hozott határoza­tokat és megtesz minden tőle telhe­tőt a kommunizmus építése nagysze­rű tervének teljesítése érdekében. JURIJ GAGARIN, őrnagy a Szovjetunió Hőse, eleget tett a glasgowi egyetem kommunista diákjai klubja kérésének és vállalta a klub díszelnöki tisztségét. J CTK) A KUBAI FORRADALMI kormány egytk f«l»<íata az írástudatlanság felszá­molása még az idén. Önkéntes fiatal tanítók ezrei vállalták ezt a feladatot. A napokban jelentette az első kubai község, hogy eredményesen megvívta harcát az írástudatlanság ellsn. A képen: Melóna de Sur lakossága iiriil a kivívott sikereknek. (CTK—Prensa Latina felvétele) Uruguay Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára az SZKP XXII. kongresszusáról Montevideo (CTK) — Rodney Áris­mendi, Uruguay Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a Popular című lapban cikket írt az SZKP XXII. kongresszusáról, amelyen Uruguay Kommunista Pártja küldött­ségének vezetőjeként részt vett. Arismendi cikkében hangsúlyozza, hogy a burzsoá sajtó minden módon igyekszik a tények elferdítésére és az emberek félrevezetésére. Mindaz igazolja, hogy a burzsoázia jobban fél a kommunizmus építése békés tervé­nek megvalósításától, mint az atom­és nukleáris bombáktól. A kommuniz­mus építése példát mutat a világ va­lamennyi nemzetének, megmutatja mi­re képes a munkásosztály és paraszt­ság aránylag rövid időn belül, ha i Felsült az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság Washington (CTK) — November 20. volt az utolsó határidő, hogy a hír­hedt McCarran törvény alapján az amerikai kommunisták nyilvántartás­ba vetessék fel magukat, mint „ide­gen hatalom ügynökei". Mint várható volt, a fenyegetések ellenére sem ve­tették alá magukat ennek az esztelen követelésnek. Most a hírhedt ameri­kaellenes tevékenységet vizsgáló bi­zottság is bekapcsolódott a kommu­nista párt elleni hajszába. Az ameri­kai közvélemény körében semmi ér­deklődést nem vátott ki „a kommu­nista párt szervezeti felépítésének, te­vékenységének és nemzetközi kapcso­latainak" kivizsgálása, melyet előre beharangoztak, így a bizottság jófor­mán üres teremben 10—15 ember je­lenlétében tartotta háromnapos ülé­sét. A fő „tanú" Macnamara, a bizottság Viharfelhők Santo Domingo fölött New York (CTK) — Egyre újabb és újabb Jiírek érkeznek a Trujillo utódai véres diktatúrájának teljes megszűntetéséért síkraszállt domini­kai nép egymást követő akcióiról. Az amerikai imperialisták — Trujillo utódai korhadt rendszerének meg­mentésére törekedve — attól sem riadtak vissza, hogy beavatkozzanak a Dominikai Köztársaság belügyeibe és az USA haditengerészetének erős egységeit küldték a dominikai par­tokhoz. A Santo Domlngóból (Ciudad Trujfílo főváros új neve) érkezett legújabb hírek szerint az amerikai hadihajók ágyúit a városra irányítot­ták, ide ez semmiképpen sem riasz­totta vissza a dominikai hazafiakat, akik folytatják szabadságharcukat. Az amerikai sajtóügynökségek kénytelen-kelletlen szintén beismer­ték, hogy Santo Domingóban töme­ges jellegűek a kormányellenes ak­ciók. Az AP sajtóiroda közlése sze­rint felháborodott tömeg vonult az elnök székháza elé, ahol az ameri­kaiak védencét — Balaguert — ócsár­ló jelszavakat kiáltozott. Az UPI saj­tóügynökség közölte, hogy a fővá­ros házainak falait a következő jel­szavak borítják: „Le Balaguerrel", „Dominikai Köztársaság igen — jen­kik nemi" A diktatúra ellen lép fel a „Június 14-i forradalmi mozgalom" nevű párt is, amely országszerte nyi­latkozatot tett közzé, s kipellengére­zi Balaguert, akit az amerikai im­perialisták lekenyereztek, ami azért is nyilvánvaló, hogy nem tett semmit, „amikor az amerikai hadihajók be­hatoltak a Dominikai Köztársaság felségvizeire és az USA repülőgépei a dominikai légitérbe". Az amerikai államok szervezetének brazíliai képviselője a Dominikai Köztársaságban e napokban lejátszó­dott eseményekkel kapcsolatban az említett szervezet főtitkárához inté­zett levelében közölte, hogy a brazí­liai kormányt „mélységesen nyugta­lanítják" a szóban forgó események. Levelében hangsúlyozza, hogy a Do­minikai Köztársaságban szabályos úton csak úgy kerülhet sor lényeg­bevágó politikai változásokra, ha az USA is minden feltétel nélkül tisz­teletben tartja a nemzetek önrendel­kezési jogát és a más országok bel­ügyeibe valő be nem avatkozás elvét. Állandóan feszült a helyzet a Do­minikai Köztársaságban. A népi töme­gek viharos tüntetéseket rendeznek és többek között felgyújtották a Tru­jillo-család tulajdonában levő háza­kat. A Balaguer-kormány ennek kö­vetkeztében rendeletet edott ki, amellyel délután 6 órától reggeli 5 óráig megtiltotta a lakosságnak a kinn tartózkodást. A főváros utcáin a rendőrség és a katonaság őrjára­tai cirkálnak. » • Joaquin Balaguer csütörtökön be­szédet mondott, amelyben menteget­te az USÁ-t, hogy hadihajókat kül­dött a dominikai partok közelébe. Az imperialisták szokásos érveit han­goztatva azt állította, hogy az USA meg akarja védeni a világ nemze­teit „a nemzetközi kommunizmus ve­szélyétől". Balaguer jelenleg tárgyalásokat folytat az ellenpártok képviselőivel s az amerikai államok szervezete albizottságának tagjaival a Domini­kai Köztársaság koalíciós kormányá­nak megalakításáról, amely „demok­ratikusra" fesse a mostani rendszert, A Szovjetunió ENSZ küldöttségének nyilatkozata New York (CTK) — A Szovjetunió ENSZ-küldöttsége a katangai helyzet­nek a Biztonsági Tanácsban való meg­vitatásával kapcsolatosan e napokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, 20 nap telt el már azóta, hogy Etiópia, Nigéria és Szu­dán a Biztonsági Tanács haladékta­lan egybehívását kérték a katangai aggasztó helyzet megvitatása céljából. A Biztonsági Tanács mindeddig nem tett eleget ennek a felhívásnak, mi­vel a gyarmati hatalmak képviselői eltérítették a határozathozataltól. KOMMENTÁRUNK A washingtoni tárgyalások után megdönti elnyomói hatalmát, és sa­ját kezébe veszi. Arismendi cikkében elítélte az Al­bán Munkapárt vezetőinek marxista­ellenes magatartását és hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalom eléggé egységes és erős ahhoz, hogy nyil­vánosan elítélje a nemzetközi kom­munista mozgalom ellen vétőket. Az SZKP XXII. kongresszusa ismét megerősítette, hogy a háború nem el­kerülhetetlen, hogy lehetséges a nemzetek békés egymás mellett élé­se s a szocializmus építéséhez külön­böző utak vezetnek. Hangsúlyozta, hogy a gyarmati országokban élő nemzetek egységes felszabadító moz­galma hatalmas erő — írta Arismendi cikke befejező részében. munkatársa volt. Valamennyi ülést a hivatásos nyomozók párbeszédei ve­zettek be. Elmondták előre megírt és jól betanult szerepüket. Rágalmazták a pártot és mindenképpen igyekeztek „rábizonyítani", hogy részese egy „kommunista. összeesküvésnek". A provokátorokét és a renegátokat is felvonultatták. De meddő volt min­den igyekezetük a kommunistaelle­nes hisztériától kifáradt Emberek nem jöttek el őket meghallgatni. Jellem­ző tény, hogy a különben antikom­munista amerikai sajtó sem vett tu­domást a bizottság üléséről. Mouldernek, a bizottság elnökének kijelentése szerint az ülés fő célja az volt, hogy ;,tényeket" szolgáltasson a kongresszusnak, hogy ezek alapján új törvényeket hozzon a kommunista párt ellen. A denauer kancallár Kennedy ame­rikai elnökkel folytatott há­romnapos tárgyalásai után, csütörtö­kön hazaérkezett Bonnba. Ezzel az útjával újra bebizonyította, railyon szoros kapcsolatok fűzik az amerikai politikához, mennyire függ tőle, s riiennýira igyekszik negatív Irányban befolyásolni az amerikai kiiipolitikát. A bonni kancellár azután kelt út­ra, hogy kéthónapos huzavona után sikerült végre összetákolnia új kor­mányát. Még programbeszédét is elha­lasztotta, ágy sietett az Egyesült Ál­lamokba. Megígérte ugyan, hogy visszaérkezése után előterjeszti prog­ramját; így a nyugatnémet parlament és lakosság a jövő hélen majd meg­tudja, milyen kül- és belpolitikai tervei vannak az új bonni kormány­nak. Vérmes reményekkel indult a kancellár Washingtonba. Am jellemző a nyugatnémet állam külpolitikai helyzetére, hogy a kancellár csak washingtoni láto­gatása után mondja el program­beszédét. Ezzel kapcsolatban meg­figyelhető, hogy az idén egyre rosszabbodtak az USA és Nyugat­Németország kapcsolatai, és Aden­auer útja előtt következett be a legfagyosabb viszony a két ország között. Adenauer éppen ezt a fagyos vi­szonyt ment feloldani azzal a cél­lal, hogy rábírja az USÁ-t, külpo­litikájában, mindenekelőtt pedig a német és berlini kérdésben maka­csul tartson ki eddigi bajthatat­lansága mellett, legyen „kemény" a szocialista országokkal szem­bön, s tegye magáévá a nyugatné­met imperializmus és militarizmus békeellenes politikáját. Ugyanis nsm titok, hogy az új Kennedy­kormány jelét mutatta a közép-e'u­rópai helyzet reálisabb értékelé­sének és kezdetben hajlandóságot mutatót az ésszerű megegyezésre. Természetesen nem a békeszere­tet vezérelte az amerikai kor­mányt, hanem az erőviszonyok könyörtelen alakulás^. Adenauer ötletekkel, tervekkel, javaslatokkal követelésekkel alaposan „felsze­relve" indult Washingtonba. Az volt a célja, hogy 0 meghiúsítsa a nyugat-berlini kérdés megoldását és a német béke­szerződés megkötését;-. 9 kikényszjrítsa a Bundeswehr to­vábbi lázas atomíelfngyverzését vagy közvetlen, vagy a NATO közvetítésé­vel eljuttatott atomtöltet-száliítmá­nyokkal; • meghiúsítsa az NDK és az Ode­ra—Neisse határvonal elismerését, s ezzel Meggátolja a nemzetközi feszültség enyhülését Adenauer programjával a bonni militaristák és revansisták vágyá­nak megfelelő programot tűzött ki célul. Csakhogy a szocialista tá­bor javára változott erőviszonyok következtében az egész világon­és részben Nyugat-Németország­ban is, — egyre többen kezdik el­lenezni az Adenauer-kormány ed­digi eredménytelen politikáját. Egyébként erre vallott az új kor­mány megalakítását megelőző hu­zavona is. A tárgyalásokról kiadott közle­mény keveset ír konkrét eredmé­nyekről, annál többet ismétli az általános elveket. Jelképnek ve­hetjük, hogy a közleményben szó • sincs „teljes", hanem ctak jelen­tős egyetértésről, ami közvetve elárulja, hogy korántsem hidal­ták még át az USÁ és az NSZK ellentéteit. A legfőbb konkrét eredmény az, hogy Kennedynek sikerült rábír­nia Adenauert, egyezzék bele, hogy a nyugati hatalmak folytassák a nyugat-berlini kérdés megoldásá­nak vitáját a Szovjetunióval. Sőt Adenauer vállalta, hogy eddigi hi­degháborús szövetségesét, de Gaulle francia köztársaság elnö­köt is meggyőzi, egyezzék bele a tárgyalásokba. Persze továbbra is fennáll a veszély, hogy Adenauer a várt tárgyalások megtorpedózá­sára használja ki megbeszéléseit de Gaulleval. Kompromisszumos megegyezéssel végződött tehát a kancellár útja. Engedményéért kicsikarta az ame­rikaiak beleegyezését a Bundes­wehr további felfegyverzéséhez, amiért különösen Schröder és Strauss miniszterek lelkesednek. Kennedy azonbap egyelőre nem adta beleegyezését ahhoz, hogy a Bundeswehr megkapja az atomtöl­teteket, de megígérte, hogy ezt a kérdést megvitatják az agresszív NATO tömb decemberi tanácsülé­sén. Itt fog kiderülni, meghát­rált-e Kennedy Bonn nyomása előtt, avagy Bonn tett további en­gedményt, mert az USA főleg a hagyományos fegyverkezés, foko­zását követeli a NATO tagjaitól. További kérdések is megoldatla­nok maradtak, például az NDK el­ismerésének kérdése. Kennedy tá­mogatta ugyan Bonn „egyesülé­si" követelését, aaaz az NDK meg­hódításának tervét, Washington azonban nem titkolja, hogy puszta ábránd a bonni elképzelések sze­rinti „egyesülés". Adenauer kancellár bizonyára különféle módszerekkel megkísér­li majd a tárgyalások és a béke­törekvések meghiúsítását, de vaj­mi kevés siker kecsegteti. Karel Císaŕ Ecuador Kommunista Pártjának nyilatkozata Havanna (CTK) — Ecuador Kommunis­ta Pártja nyilatkozatot adott ki, amely­ben felszólította a demokratikus, népi és haladó erőket létesítsenek széleskö­rű nemzeti felszabadító frontot. A nyilatkozat leszögezi, hogy ezek az erők a hónap elején nagy győzelmet arattak az imperializmus fölött. Ez már a második eset Latin-Amerikában, amikor a nép és a hadsereg meghiú­sította az imperialisták Üzelmeit. A nyi­latkozat megállapítja, hogy új szakasz­hoz ért a nép harca a radikális vál­tozásokért és felszámolja a nagybir­tokosok, az oligarchia uralmát, megszi­lárdítja az ország szuverenitását és füg­getlenségét, biztosítja a haladást és a nép jövőbeni boldogulását. A nyilatko­zat szerint a földreformon kíviil to­vábbi reformot kell végrehajtani. A kínai nép hajózhatóvá tettn a Jing kiöntött és óriási anyagi károkat okoz A kép«n: Tutajok a megszelídített Ou­a számtalan építkezésre. ho folyót, mely valaha rendszeresen ott. Más folyókat is hasznossá tettek, siang folyón. Olcsón jut el a faanyag (CTK—TASZSZ felvétele) AZ ATHÉNI GIMNÁZIUM több ezee j diákja nem vesz részt az oktatásban, így tiltakozik az ellen, hogy az iskola­ügyi minisztérium semmibe sem veszi kívánságaikat. A görögországi gimna­zisták több helyen tüntetéseket rendez­tek. A rendőrség gumibotokkal kerget­te szét a tüntetőket. (CTK) A NEMET SZÜVETSEGI KÖZTÁRSASAtí kormánya tárgyalásokat kezdett az Iz­landi kormánnyal arról, hogy a Bun­deswehr katonái éppúgy mint Francia­országban, Nagy-Britanniában, Izland területén is kiképzésben részesülhesse­nek. (CTK) SOUVANNA PHOUMA herceg a törvé­j nyes laoszi kormány elnöke, közölte j Boum herceggel a nyugatbarát Savan­j nakhet-csoport képviselőjével azt a ja­vaslatát, hogv november 27-re halasszák el a három laoszi herceg vlentiangi ér­tekezletét. MAUDLING, Nagy Britannia gyarmat­ügyi minisztere csütörtökön 16 napos körútra indult a közáp- és kelet-afri­kai brit gyarmatokra. (CTK) 14,4 SZAZALEKKAL növekedett 1980­ban a Mongol Népköztársaság nemzotl jövedelme. Az erre vonatkozó 1957. évi adatokhoz viszonyítva ez a gyarapodás 50,3 százalékos. (CTK) NOVEMBERBEN további 21 000 fővel növekedett Nagy-Britanniában a munka­i nélküliek száma, közölte a munkaügyi miniszter. Az országban jelenleg 387 339 dolgozó munkanélküli. (CTK) AZ ARAB ORSZÁGOK LIGAJANAK ta­gállamai Afganisztánnal, Guineával, In­donéziával és jugoszláviával együtt pén­teken határozatot terjesztettek az ENSZ közgyűlése elé, melyben az ománi nép önrendelkezési jogának és függetljen­ségéÜek elismerését követelik. (CTK) MARTINIQUE fővárosának Forth de­Francenak ügyvédjei sztrájkba léptek és ezzel tiltakoznak a hivatalos köze­gek azon kísérlete ellen, hogy eltiltsák az ügyvédi gyakorlattól Georges Gratl­anít, Martinique Kommunista Pártja po­litikai irodájának tagját. (CTK) Ül SZf) 3 * 1981. november 25.

Next

/
Thumbnails
Contents