Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-25 / 327. szám, szombat

A hadseregben szolgálatot teljesítő kommunisták értekezlete az SZKP XXII. kongresszusának eredményeiről flr (ČTK) — A hadseregben szolgálatot teljesítő kommunisták a prágai jgf' Július Fűtik Kultúra és Pihenés Park kongresszusi palotájában novem­Ü ber 24-én délután értekezletre jöttek össze, amelyen Antonín Novotný =r elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke mondott beszé­B: det. Részletesen tájékoztatta az értekezlet résztvevőit az SZKP XXII. |§. kongresszusáról, a CSKP KB november 15—17-i tárgyalásairól, valamint gp társadalmunk és hadseregünk néhány időszerű feladatáról. Az értekez­EV let résztvevői egyhangúlag jóváhagyott határozatukban hangsúlyozták, gr. hogy a dicső szovjet hadsereg s a Varsói Szerződés tagállamainak had­seregei oldalán biztosítják a szocializmus és a kommunizmus békét Kč építését. A Belügyminisztérium alakulataiban szolgálatot teljesítő kommunisták Prá gában csütörtökön, november 23-án országos értekezletre jöttek össze, amelyen ugyancsak Antonín Novotný elvtárs méltatta az SZKP XXII. kong resszusának és a CSKP KB teljes ülé­sének eredményeit. Novotný elvtárs beszédében részletezte a közbiztonsá­gi szervek és a Belügyminisztérium katonai alakulatai feladatait. Az ér­tekezlet résztvevői határozatot hoz­tak, amelyeket megküldtek a CSKP Központi Bizottságának. A barátság és béke stafétája (CTK) — A ba­rátság és béke sta­fétájának déli ága pénteken, novem­ber 24-én elindult KoSlcéről további útjára, amely ma ér véget Vyšné Ne­mecké község mel­lett, a csehszlovák­szovjet határon, ahol hazánk népé­nek képviselői át­adják a szovjet nép képviselőinek a csehszlovákiai dolgozók üdvözleteit. A stafétát Košicétôl a Lokomotíva testnevelési egyesület fiatal tagjai A barátság hónapja a levelek tükrében A csehszlovák-szovjet barátság hónapjára alaposan felkészült a komárnói járás is. A bizottságok jó munkájáról tanúskodik, hogy e já­rásban előadások és viták folynak az SZKP XXII. kongresszusáról, a Szovjetunió békepolitikájáról, a szovjet világürrepülésről és a szov­jet tudomány újdonságairól stb. Ötven községben csehszlovák-szov­jet baráti estet tartanak. A CSSZBSZ járási vezetősége 25 ér­tékes ajándékot és 350 üdvözlő szalagot adott át a barátság és béke, stafétájának. A barátság hó­napja keretében eddig 60 orosz né­pi nyelvtanfolyamot szerveztek és 540 előfizetőt nyertek meg a szov­jet sajtótermékek előfizetésére. (H. L.) m • • A lučeneci járás szövetkezetei is szép felajánlásokkal köszöntötték a csehszlovák-szovjet barátság hó­napját. A Nitra nad Iplom-i EFSZ tagjai pl. a barátsági hónap tiszte­letére vállalták — miután az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére tel­jesítették egész évi vállalásukat a tej-, tojás- és húsbeadás terén, — hogy az év végéig további 15 000 liter tejet, 10 000 db tojást és 30 mázsa marhahúst adnak a dolgo­zók asztalára. A Dolné Pribelce-i EFSZ tagjai is munkavállalásokkal tanúsítják a Szovjetunióhoz fűződő mély ba­rátságukat. Az állattenyésztésben dolgozó EFSZ-tagok vállalták, hogy lerövidítik az egyes állat­tenyésztési termékek felvásárlási határidejét és terven felül 10 ezer liter tejet, 15 ezer tojást és 2500 kg sertéshúst adnak év végéig a közellátásnak. A vinlcai szövetkezetesek egyéni kötelezettségvállalásainak értéke meghaladja a 100 ezer koronát, dk ezzel járulnak hozzá a barátsági hónaphoz. (A. V.) • « • A rožňavai járásban az crosz né­pi nyelvtanfolyamok S60 hallgatója rendszeresen olvassa eredetiben a szovjet sajtót. A CSSZBSZ helyi szervezetei vállalták, hogy a ba­rátsági hónap keretében 1200-ra emelik a nyelvtanfolyamok hall­gatóinak számát és 3500 úf előfi­zetőt szereznek a szovjet sajtó részére. A CSSZBSZ-nek a járásban 12 860 tagfa van. A barátsági hó­nap jó alkalom arra, hogy újabb tagokat nyerjenek meg a szövet­ség számára. A tagok számát ugyanis 15 ezerre akarják növelni. 11­A belorusz állami táncegyüttes vendégszereplése (CTK) — A Banská Bystrica-i kö­zönség lelkes örömmel fogadta csü­törtökön, november 23-án a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság álla­mi táncegyüttesét, amely košicei fel­lépésével megérdemelten nagy si­kert aratott. A délutáni órákban Pavol Tonhau­ser, a Közép-Szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bízottság elnöke^, Michal Baku­ľa, a CSSZBSZ kerületi bizottságának elnöke, s a közép-szlovákiai kerület politikai és kulturális életének to­vábbi képviselői fogadták a belo­rusz művészegyüttes vezetőit. Az együttes este a J. G. Tajovský Színházban mutatta be nagy sikerrel változatos műsorát. vitték. A Dargó-hegyen, ahol 1944 és 1945 téli hónapjaiban a vörös hadse­reg és a csehszlovák hadsereg több mint 20 ezer katonája halt hősi halált rövid szünetet tartottak a staféta résztvevői, hogy az emlékműnél ke­gyelettel adózzanak a hősök emléké­nek. A košicei és trebišovi járás kép­viselői egész Csehszlovákia népének képviseletében megkoszorúzták a hő­sök emlékmüvét. Az esti órákban a staféta mindkét ága befutott a míchalovcel Főtérre, ahol hatalmas tömeg lelkesen fogad­ta. A stafétákat éjszakára a városi nemzeti bizottság épületében helyez­ték el. Beszélgetés Lenin munkatársaival (CTK) — A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szerveze­te, mdly a jáchimovl bányák épí­tészeti részlege gépesítő osztályán fejti ki tevékenységét, csütörtö­kön, november 23-án beszélgetést rendezett V. I. Lenin két közvet­len munkatársával, akik Karlovy Varyban gyógykezeltetik magukat. Jevgenyija Markovna Szolovje­va, aki 1905-ben lépett be a párt­ba, ma 75 éves, lebilincselően ér­zékeltette V. I. Lenin munka­módszereit és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom drámai fe­szültségű napjait. Borisz Nyikola­jevics Ivankov, az SZKP omszki területi bizottságának dolgozója a közép-szibérlal dolgozók örömtel­jes életét és a kommunista mun­| kabrigádok értékes tapasztalatait j ecsetelte. Postaügyi és távösszeköttetési szerződés a Kubai Köztársasággal (CTK) — Miloslav Lalpert mér­nök, a közlekedésügyi és távössze­köttetési miniszter helyettese és Bell-Lloch Frederlco Denis, a Kubai Köztársaság postaügyi és távössze­köttetési miniszterének helyettese Prágában pénteken, november 24-én aláírta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Kubai Köztársaság postaügyl ós távösszeköttetési szer­ződését, amelynek alapján a jövőben tökéletesebbek lesznek a két ország között e téren fenntartott kapcso­latok. A szerződés aláírásánál jelen voltak a Külügyminisztérium, a Közlekedés­ügyi és Távösszeköttetési Miniszté­rium, valamint a Kubai Köztársaság prágai nagykövetségének dolgozói. Finnország semlegessége Észak-Európa békéjének záloga Hruscsov elvtárs beszéde a novoszibirszki ebéden • ••••• • • A csehszlovák-szovjet barátság hónap ja alkalmából a bratislavai Hviezdoslav Színház pénteken, november 24-én mu­tatta be Tibor Rakovský rendezésében Vítézslav Nezval Atlantis cfrafi színjá­tékát. Képünkön Zdena Grúberová, a ki­kötői lány és Elo Romanüík Gadeiros szerepében. (M. Slosiariková — CTK — felvétele) Moszkva (CTK) — Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a Kekkonen finn elnök tiszteletére adott ebéden kijelentet­te, hogy a Szovjetunió a jelenlegi helyzetben nem tarthatja Észak-Euró­pát a béke és a nyugalom földjének, bár eddig az volt. Ezért intézett jegy­zőket a finn kormányhoz s javasol­ta, dolgozzanak ki közös intézkedé­seket Finnország és a Szovjetunió határainak megszilárdítására. A szovjet kormány elnöke az Urho Kekkonen, finn köztársasági elnök tiszteletére adott díszebéden hangoz­tatta, hogy a Szovjetunió legfőbb kötelességének tartja, hogy már most, míg nem késő, tegyék meg a szük­séges Intézkedéseket a második vi­lágháború után kialakult államha­tárok megmásítását követelő nyugat­német militaristák és revansisták megfékezésre, a béke és az európai népek biztonsága megszilárdítására. Ez a békés szándék sugallja a né­met békeszerződés megkötésére s en­nek alapján a nyugat-berlini hely­zet rendezésére tett szovjet javasla­tot. A nyugatnémet Bundeswehr élén álló és a NATÖ-ban vezető pozíciók­ra törő volt nácik és hitleristák nem kaphatnak fegyvert a kezükbe. Nem lehet adni a szavukra, nem lehet hinni ígéreteiknek, bármilyen ünne­pélyesen hangozzanak ls, mert min­denki látja kalandvágyukat. Hruscsov elvtárs a NATO Balti­tenger környéki és észak-európai ka­tonai előkészületeiről szólva, kije­lentette : Dánia ós Norvégia bedőlnek a NATO, főként a nyugatnémet kato­nai körök nyomásénak és követelé­seinek, tevékenyen bekapcsolódnak a további háborús előkészületekbe és mély meggyőződésünk szerint aláássák saját biztonságukat, hozzá­járulnak az észak-európai és balti­vidéki helyzet kiéleződéséhez, bo­nyolulttá teszik semleges szomszé­daik helyzetét és szabaddá teszik az utat a német militaristák és re­vansisták előtt Finnország ős a Szov­jetunió partjai felé. A finn kormányhoz intézett szov­jet kormányjegyzák nyilvánosságra hozása után 9em látják a dán és norvég vezetők az NSZK-val szem­ben vállalt katonai kötelezettségeik veszélyességét. Hruscsov elvtárs emlékeztetett rá, a norvég kormány meghívta Strauss bonni hadügyminisztert Oslóba, hogy az egyesült dán-nyugatnémet katonai parancsnokság megalakításáról tár­gyaljon vele. „Hihetejlen, de való, hogy ennek katonai erőfitogtatás jel­lege van." A nemzetközi helyzet feszültsége, a szovjet és a finn nép létérdekei megkövetelik a két ország együttmű­ködésének a megszilárdítását. Szi­lárd bizonyosságot akarunk szerez­ni arról, hogy Finnország holnap, csakúgy mint ma, követni fogja a maga választotta külpolitikai irány­vonalat, Paasikiví ós Kekkonen irány­vonalát, melyben a Szovjetunió tel­jesen megbízik. Finnország semlegessége Észak­Európa és a Balti-tenger békéje és nyugalma megőrzésének egyik fon­tos záloga. A Szovjetunió komolyan aggasztja a jobboldali csoportok, a finn tan­neristák tevékenysége, mely a szov­jet barátság, a Paasikiví- és Kekko­nen-irányvonal ellen irányul. Kérdés, nem akarják-e ezek a körök felújí­tani a fegyverbarátságot a nyugat« német revansistákkal és militaristák' kal. A Jelenlegi nemzetközi helyzet« ben nem szabad erről megfeledkez­nünk. Nyikita Hruscsov biztosította Kek­konen elnököt, hogy a szovjet kor­mány mindenkor törekedni fog t szovjet és finn nép barátságának ée kölcsönös bizalmának szilárdulását elősegítő kedvező feltételek megte­remtésére. De Gaulle felhívása a lázas atomfelszerelésre Franciaország elnökének militarista beszéde Párizs (CTK) — De Gaulle elnök, Strassbourg városa felszabadításának 17. évfordulója alkalmából beszédet mondott a francia hadsereg több mint 2000 tisztje előtt. De Gaulle elsősor­ban azokat a feladatokat hangsúlyoz­ta, amelyeket Franciaországnak a „szabad világ megvédése" érdekében kell teljesítenie. Megismételte, amit már oly sokszor állított, hogy „Fran­ciaországot egy totális tömb ismét ve­szélyezteti". Felszólította a „szabad világot", hogy „zárkózzék fel és le­gyen kérlelhetetlen". Kijelentette, hogy Franciaországnak „még soha­sem volt annyira szüksége katonáira, mint ma". Egy szóval sem tett emlí­tést arról, hogy a Rajna túlsó partján nem kiagyalt, hanem igazi veszély — a német militarizmus fenyegeti Fran­ciaországot. De Gaulle hangsúlyozta, hogy • NATO „teljesen nélkülözhetetlen szer­vezet". Felszólította a nyugati hatal­makat, hogy „együttesen készítsék elő fegyveres erőik akcióit és szükség esetén egyesítsék katonai törekvései­ket". De Gaulle kijelentette továbbá, hogy Franciaországnak a jövőben is meg kell őriznie „egyéniségét és had­seregét". A francia elnök egyetérté­sét fejezte ki azzal, hogy Franciaor­szág részt vegyen a lázas atomfegy­verkezésben. A legközelebbi célként a francia hadsereg stratégiai és tak­tikai atomfegyverekkel való felszere­lését említette. 189 BETEG HAIT meg Bt év alatt M atombomba áldozatait gyógyító hirosi­mai kórházban, közölte Fumlo Sigera, a kórház igazgatója. (CTK) , llll!IMfllIMIllllSIIIMIIt;ii;EIIMIlinill!niBIIHIIIlltlllllIIIllllllllIIIilIillIlllIIII«IIIIIIi3llllilllillllllliieilllIllllfllfllilllIllllíllllll*HHIH Bonn növeli fegyverkezési kiadásait A Bundeswehr létszáma október elején meghaladta az előirányzott 350 ezer főt. A nyugatnémet hadse­reg népesebb, mint a náci hadsereg volt 1937-ben. Mi­vel Strauss újabb, rendkí­vül drága, korszerű fegy­vereket rendel, a nyugat­német fegyverkezési ki­adások is évről évre növe­kednek, pedig Nyugat-Né­metország már ma máso­dik helyen áll az Egyesült Államok után a NATO-álla­mok fegyverkezési kiadá­saiban. A bonni állam köz­vetlen fegyverkezési ki­adásai az idén 11 és fél­milliárd márkát tettek ki, a hadügyminisztérium azonban szorgalmazza, hogy jövőre elérjék a 15 milliárd márkát. Tehát egyharmaddal növeksze­nek. Strauss három pontból álló fokozott fegyverkezé­si programot dolgozott kl, mely laktanyák és hely­őrségek nagyarányú építé­sével és a katonai szolgá­lat meghosszabbításával számol. Rakéták, repülő­gépek és hadihajók, tehát Igen költséges harci esz­közök szállítmányaira is számít. Az előirányzott anyagi eszközök egyhar­mada fegyverek és fegy­verzet vásárlására jut. Bon­nak már most egyre na­gyobb gondot okoz a fegy­verkezési kiadások fedezé­se. A közgazdászok a nem­zetgazdaság szempontjából elviselhetetlennek tartják a 13 és félmilliárd márkát meghaladó katonai kiadá­sokat. Nyíltan hangoztat­ják a régi adók emelését és üj adók bevezetését. Nemrégen megkísérelték a dolgozók betegbiztosításá­nak leépítését is, amivel szintén további anyagi esz­közökhöz akartak jutni a fegyverkezés fokozására. Nyugat-Németországban már most jelentkeznek az infláció első jelei. Bonn nem tudja, hol a határ. Eddig csak a hivatalo­son elismert katonai ki­adásokról beszéltünk. Ha összeszámoljuk a nyugat­német állami költségvetés évenkénti fegyverkezési tételeit, kiderül, hogy a bonni kortmány körülbelül 49 milliárd márkát fordí­tott fegyverkezésre. Per­sze ez sem pontos adat, mert nem tartalmazza a hadügyminisztériumon kí­vül más központi hivata­lok útján katonai célokra fordított kiadásokat. Nem foglalja magába például a belügyminisztérium hatás­körébe tartozó polgári vé­delmi kiadásokat. Ne<m öleli fel a bonni államban kimondottan katonai jelle­gű rakéta- és atomkutatá­sokra fordított kiadásokat, stratégiai mfiutak építését, stb. Fantasztikus arányo­kat öltenek ezek a rejtett katonai kiadások. Strauss január 17-én a New York-i gazdasági klubban kijelen­tette, hogy Nyugat-Német­ország az 1950—1980. években 91 milliárd 660 millió márkát fordított fegyverkezésre. Ez azt je­lenti, hogy Bonn fegyver­kezési kiadásai már most meghaladták a 100 mil­liárd márka összeget. A náci Németország, melynek több lakosa volt, mint az NSZK-nak, 90 milliárd márkát fordított a fegy­verkezésre az 1933—1939. években. A bonni kormány most arra törekszik, hogy to­vábbi korszerű rakéta- és repülőgépfajták birtokába jusson, s engedélyt kapjon •zer tonna vízkiszorítású tengeralattjárók és 5 ezíer tonna vízkiszorítású hadi-: hajók használatára. Bonn kitartóan követeli, hogy bocsássák rendelkezésére az atomfegyvert. Bonn újabb támaszpontokat lés tesít a NATO tagállamai-* nak területén és fokozza atom- és rakétakutatását Ebből tehát az következik, hogy a következő években tovább növekszenek a nyugatnémet fegyverkezési kiadások. Nyugat-Német-i ország meg akarja szilárn dítani helyzetét a NATOH ban és folytatni akarja az erőpolitikát. Ezért lázasan fegyverkezik. Csak a két német állammal megkötött békeszerződés tudna e bal­jós fejleményeknek gátat vetni. Természetesen Nyu­gat-Németországnak nem lehetne atom- és rakéta­fegyvere. A békeszerződés megkötése nemcsak az eu­rópai nemzetkőzi helyzet javulását, hanem a nyu­gatnémet adófizető dolgo­zókra nehezedő súlyos anyagi terhek csökkentését is magával hozná. Jan B lanský Ül SZÖ 2 * 1361. november 25.

Next

/
Thumbnails
Contents