Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-21 / 323. szám, kedd

Beszámoló az SZKP XXÍI. kongresszusáról és a párt munkájára vonatkozó következtetések (Folytatás az 5. oldalról) tot hagyott Jóvá, amellyel megszünteti az üzemek, •iskolák, szövetkeiet«k stb. még éló elvtársak után történő elnevezését. Jóllehet, nincs túlságosan sok ilyen eset', mert fokozatosan rendet teremtenünk e kérdésijén, és már 1955-tól nem engedélyeztünk újabb ilyen elnevezéseket, igen elvi jelentőségű kérdésről van szó, és ezért az említett határozatot kivétel nélkül mindenütt végre kell hajtani. Legyen az utókor az, amely mindenki tevékenysége fölött ítéletet mond! Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy már a kongresszus folyamán újra felvetődtek előző elképzeléseink, mit csináljunk a prágai Sztálin-emlékművel. Arra a következtetésre Jutottunk, hogy e dolog már megérett, és hogy a Központi Bizottságnak ebben az Irányban megfelelő határozati javaslatot kell előterjeszteni. A Sztálin-emlékmű a rnaga nemében a személyi kultuszt szolgálja. Túlméretezettségével, bombasztikus külsejével — elsősorban fő alakját tekintve — ellentétben áll azzal a bensőséges, őszinte és tiszta testvéri viszonnyal, amely népünket a szovjet néphez fűzi. Ellenkezik pártunk politikai meggyőződésével, amely már a XX. kongresszus előtt és az egész utána következő Időszakban mindig élesen elutasító álláspontra helyezkedett a személyi kultusszal s annak következményeivel szemben, ellenkezik Sztálin szerepéről alkotott értékelésünkkel is. S hogy megmondjuk az igazat, ellenkezik népünk hagyományaival és Prága szépségével is. Pártunk állásfoglalása becsületes és lenini, és semmi köze sincs sem egyes egyének kispolgári hisztériájához, sem pedig a burzsoá propaganda alattomos célzásaihoz, azokhoz, akik Sztálin emlékművének kérdését kispolgári szenzációvá akarják felfújni és sértegetik pártunkat. Ogy véljük, a leghelyesebb eljárás az lesz, hogy a Központi Bizottság párt- és közéleti dolgozókból, építészekből és képzőművészekből álló politikai-szakbizottságot nevez ki, azzal a feladattal, tegyen javaslatokat, annak a helynek felhasználására, ahol a Sztálin-emlékmű áll A javaslatok népünk forradalmi hagyományait, valamint Prága 1945 májusi és 1948 februári forradalmi hagyományait vehetik alapul, s kell, hogy összhangban álljanak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosának egész panorámájával. Az elvi döntés meghozatala érdekében, mit állítsunk e helyre, kikérjük pártszerveink és szervezeteink, valamint a prágai dolgozók véleményét, megszólaltatjuk építészeinket és képzőművészeinket, mert e kérdés széleskörű megvitatása biztosítéka annak, hogy itt gondolkodásunknak és művészi elképzeléseiknek megfelelő emlékmű fog állni. Ogy véljük, az is a legnagyobb mértékben helyes lesz, ha ebből az alkalomból mindenütt felülvizsgálják a Sztálin nevét viselő utcák és vállalatok stb. neveit, s ha a szovjet néphez fűződő, örök, testvéri barátságunkat más, méltóbb módon juttatjuk kifejezésre. Szeretnék azonban még egy komoly problémát felvetni. Mi a további teendő a Klement Gottwald Mauzóleumot illetőleg? Ogy vélem, hogy pártunk érdemes képviselője testi maradványai közszemlére tételének ez a módja nem felel meg népünk hagyományainak és érzésének. Nincs összhangban a személyiség szerepe és a kollektív vezetés lenini értelmezésével sem. Semmiképp sem esik csorba Gottwald emlékének tiszteletén, ha holttestét a Vítkovon helyezik el, ugyanolyan módon, mint a párt többi kimagasló harcosánál tettük. Nézetünk szerint helyes lesz, ha e kérdést is megoldjuk, s ez kétségtelenül teljesen megegyezik dolgozóink gondolkodásával. A XXII. kongresszuson újból megerősödött bennünk a tudat, hogy teljesen helyesek voltak azon intézkedéseink elvei, amelyeket- 1956-ban a szocialista törvényesség megszilárdítására, a joghatalomnak a biztonsági apparátus, az ügyészség és. a bíróságok közötti megosztására kölcsönös felelősségük és ellenőrzésük érdekében foganatosítottunk, valamint többi döntésünk is, amelyek arra irányultak, hogy a párt vezető szerepe következetesen érvényesüljön valamenynyi biztonsági és bírósági szervben. Űjból felhívjuk a figyelmet arra. hogy mindezek a szervek, bíróságok, az ügyészség és a biztonsági apparátus a nép szervei, neki felelősek és senkinek sincs joga a néptörvények által rájuk ruházott Joghatalmukat korlátozni, vagy abba beavatkozni, az egyik szervet a másik fölé helyezni, eltűrni a hatalommal való bármilyen visszaélést stb. A XX. és a XXII. kongresszusnak is többek között egyik tanulsága az a következtetés, hogy sem tilost, sem a jövőben egy pillanatra sem szabad engednünk biztonsági apparátusunk lenini értelmezéséből hanem azt -szüntelenül tovább fogjuk fejleszteni a párt vezető szerepének szüntelen érvényesítése, a párt, a lenini ellenőrzés szüntelen elmélyítése és életünk valamennyi területének a párt által valő lenini irányítása meüett. Kell, hogy a biztonsági szervek munkájában állandóan és következetesen érvényesüljenek a pártpolitika szempontjai és a pártélet politikai normái. Ez azért szükséges, mert a biztonsági munka jellege és az ebből származó hatalom összefügg azzal a lehetőséggel, hogy a dolgoknak csupán biztonsági oldalát nézzék, s esetleg erkölcsi és politikai zavart okozzanak. Ezért bíróságaink demokratizálásának jelenlegi folyamata és biztonsági szerveink nevelőfunkcióinak szüntelen tökéletesítése közvetlen részét képezi szocialista demokráciánk széleskörű fejlesztésének. Tovább szilárdítjuk és dolgozóink érdekében megerősítjük benne a szocialista törvényességet, amelynek éle kizárólag a szocializmus ellenségei és a többi társadalomellenes elem ellen irányul. Kemények leszünk hazánk ellenségeivel szemben, mert tudjuk, hogy tevékenységük a nép legsajátabb érdekei ellen irányul, sarkallatos ellentétben - áll nemzeteink hazafias érzéseivel s mind nemzeti, mind pedig állami önállóságunk megsemmisítésére irányul, a kapitalizmus, az embernek ember általi kizsákmányolása visszatértéhez vezet. De nem vagyunk és nem is leszünk bosszúvágyók és köztársaságunkban mindenkinek lehetőséget adunk az élethez. Miután Slánskýt és a többieket eltávolították funkciójukból, az egész párt szinte fellélegzett, felújultak a lenini elvek a párt egész életében, az egészséges bírálat és önbírálat, a párton belüli demokrácia, a mindennapos aktív tömegmunka. Emellett döntő jelentőségű e téren az 1954 utáni időszak, főként pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa óta eltelt időszak. A párt és az ország egészséges életének szempontjából igen jelentősnek mutatkoztak a szocializmus építése, az állam szervezése és más társadalmi ügyek alapvető problémáival kapcsolatos viták. Számos intézkedést valósítottunk meg az ország életének demokratizálására, kezdve az alkotmánnyal. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni, teljes összhangban az ország fejlődésének és célkitűzéseinek szükségleteivel, a nép egységének elmélyítésével. A XX. kongresszus következtetései megvalósításával kapcsolatos kérdéseknek igen beható megtárgyalása a XXII. kongresszuson rendkívül fontos azért ls, mert a személyi kultusz elleni harc a nemzetközi kommunista mozgalomnak mindeddig időszerű feladata. Itt főleg az Albán Munkapárt helyzetére gondolunk. Az Albán Munkapárt vezetőségének tetteiről a XXII. kongresszuson annyi bizonyíték hangzott el, hogy ma elég, ha csupán egyes további adatunkkal és tapasztalatunkkal egészítjük ki. Nézetünk szerint miben rejlik az albán képviselők mostani viselkedésének fő oka? Ennek oka dühödt ellenszenvük a XX. kongresszus irányvonala ellen, egyet nemértésük a személyi kultusz bírálatával, amelyhez szélsőséges, szinte beszámíthatatlan nacionalizmus társul. Egyet nemértésüket az 1956—1960. közötti években elfojtották és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor egysége iránti hűségük szolgai hangoztatásával álcázták. Ezzel azonban ellentétben állott belpolitikájuk, amelyet Enver Hodzsa és Mehmet Sehu fennhéjázó személyi kultusza jellemez. Az albán képviselők igazi arculata napfényre került, amikor tavaly dogmatikus kirohanásokat intéztek a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen. Az albán képviselők ekkor teljesen színtvallottak. A bukaresti tanácskozáson még nem fejtették ki nyíltan álláspontjukat, de rögtön e tanácskozás után eltávolították az Albán Munkapárt Központi Bizottságából Liri Belisch elvtársnőt, valamint Kocso Tasko régi kommunistát, a Kommunista Internacionálé dolgozóját, mert a Szovjetunió Kommunista Pártjának lenini állásfoglalását védelmezték. Az albán vezetőség fokozatosan a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a többi testvérpárttai való nyílt szakítás útjára lépett. Meg kell mondani, hogy Sztálin kultuszával, amelyet most szinte megszállottan propagálnak az albán képviselők, főként magukat védelmezik, mert az ő bűnlajstromukhoz tapad a legyilkolt becsületes albán kommunisták és hazafiak vére, akik fel merték emelni bíráló szavukat Hodzsa és Sehu ténykedése ellen. Ezeket az embereket legyilkolták, mert Enver Hodzsa és Mehmet Sehu útjában állottak, s akik között hasonló kapcsolat alakult ki, mint Sztálin és Berlja között. A kémmánia lélektana, amely ma Albániában uralkodik, azon despota klikk korlátlan hatalmának megszilárdítására szolgál, amelyet rokoni kapcsolatok is egybefűznek, valamennyi becsületes kommunista elhallgattatására szolgál. Minderre most az albán nép fizet rá, amely a szocializmus építése folyamán becsületes igyekezetével bebizonyította, hogy jobb vezetést érdemel, mint amilyenben most van része. Elegendő például arra emlékeztetni, hogy Hodzsa a tavalyi moszkvai tanácskozáson a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és Hruscsov elvtársat azzal az undorító váddal illette, hogy állítólag ők a bűnösök, ha nem egyenesen szervezői a magyarországi ellenforradalmi puccsnak. Ez elegendő ahhoz, liogy világos legyen előttünk, kivel van dolgunk. Ennek folytatása volt az Albán Munkapárt IV. kongresszusa, amelynek fő küldetése az volt, hogy még féktelenebb személyi kultuszt indítson meg. Az Albán Munkapárt IV. kongreszszusán az albán vezetőség teljesen leplezetlenül szovjetellenes irányvonalat kezdett. E párt életére Mehmet Sehunak a kongresszuson kijelentett alapelve érvényes, hogy mindenkinek, aki bírálni merészel, az arcába köpnek, pofonvágják és esetleg golyót is kaphat a fejébe. S ugyanez a Sehu röviddel ezután a szocialista országok címére kijelentette, hogy kötelesek Albániát minden körülmények között segíteni és Albániának Joga van őket korlátlanul bírálni. Azt, hogyan képzelik el úgynevezett bíráló álláspontjukat, megmutatja például az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét Albániában durván elferdítve tették közzé, pedig azt még a vezető burzsoá lapok is közölték. Továbbá nem tették közzé Albániában a kommunista pártok első titkárainak a német kérdéssel kapcsolatos augusztusi tanácskozásáról kiadott közleményt — e tanácskozáson Enver Hodzsa nem volt hajlandó részt venni, — de ugyanakkor közzétették „saját" albán álláspontjukat. Elvtársak! A testvérpártok óriási többsége teljes egészében támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. Ez az alkotó leninizmus újabb nagyszerű győzelme, a proletár nemzetköziség legyőzhetetlnségének bizonyítéka. Ez az egyik legjelentősebb eredménye a történelmi XXII. kongresszusnak, amely kétségtelenül mélységesen befolyásolja a kommunista és munkáspártok további tevékenységét, az egész emberiség további sorsát. Nem feledkezünk meg azonban arról sem, hogy a jövőben is határozott taktikus és körültekintő harcot kell folytatnunk majd a helytelen dogmatikus és revizionista elképzelések ellen, s e harcra ugyancsak teljesen fel kell készülnünk. A XXII. kongresszus egyszer s mindenkorra a kommunizmus történelmi dinamikájának bizonyítéka marad, kifejezi az emberiség örök ifjúságát, amely abba a korszakba lép, amikor a dolgozó ember egyszer s mindenkorra a természet és a társadalom korlátlan urává válik. Ezért a XXII. kongresszus következtetései további előrehaladásunkban vezércsillagként vezetnek bennünket, ezért a következtetések maradéktalan lenini érvényesítése pártunk munkájában szocialista társadalmunk feltételei között biztonságunk fő forrása, hogy már mai nemzedékünk győzelmesen halad a kommunista célkitűzések felé. Ahogy e kötelezettségvállalásunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán valamennyi küldött, s az egész világ testvérpártjainak képviselői fogadták, a legszebb buzdítás mindnyájunk számára, hogy továbbra is szorgalmasan és szívósan dolgozzunk. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán Jóváhagyta a kommunizmus építésének íő irányvonalát. A fő gazdasági feladat a Szovjetunióban két évtized alatt felépíteni a kommunizmus anyagi-műszaki alapját. E döntő feladatra összpontosul a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának fő figyelme ls. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak építése a Szovjetunióban több alapvető feladat megoldását és teljesítését jelenti. Páratlan színvonalat és hatalmas arányokat öltenek A szovjetellenes kampány csúcspontját az Albán Munkapárt vezető képviselőinek a XXII. kongresszuson elfoglalt mostani álláspontja jelenti. Az elvies, nyugodt bírálatra, amelyet Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson mondott beszámolójában adott elő, cinikus, gyűlölködő nyilatkozattal válaszoltak, amely a Szovjetunió, Hruscsov elvtárs és a többi testvéri ország címére intézett ostoba sértegetések halmaza. Enver Hodzsa különféle megszervezett hűségnyilatkozatai és az albán sajtóban a legutóbbi időben megjelent szennyes cikkek, amelyek Hruscsov elvtárs eljárását „Lenin-ellenesnek" és „revizionistának" minősítik, dicshimnuszokat zengenek Sztálin tevékenységének legsötétebb szakaszairól, világosan megmutatják, hogy az Albán Munkapárt vezetősége lábbal tiporta a 81 kommunista párt nyilatkozatából származó kötelezettségeit s tudatosan szakadár útra lépett a szocialista táborral szemben. Ezért nem érthetünk teljesen egyet azzal a fenntartással, amelyet a XXII. kongresszuson Kína Kommunista Pártja nevében Csou Eu-laj elvtárs adott elő az SZKP KB-nek az Albán Munkapárt vezetőségével szemben elfoglalt álláspontjával kapcsolatban.. Teljes mértékben támogatjuk a szovjet elvtársak állásfoglalását, amelyet a XXII. kongresszust követő fejlődés is teljesen igazolt. Pártunk ls mindent megtett, ami erejétől tellett, hogy az albán képviselőket helyes útra vezesse. Számos levélben és nyilatkozatban figyelmeztette Albánia vezető tényezőit eljárásuk komoly következményeire és hivatkozott a szocialista tábor és a kommunista mozgalom iránti felelős ségükre. Ez a törekvés teljesen hiábavaló volt és semmilyen eredményt sem hozott. Ezért a politikai iroüa néhány hónappal ezelőtt elhatározta, hogy Albáuiával a további kapcsolatok csupán a kölcsönösen előnyös kereskedelem alapján fejlődhetnek és nem lehet tovább folytatni az egyoldalú segélynyújtást. Határozott lépéseket tettünk abban az irányban is, hogy lehetetlenné váljék a számunkra ellenséges nézetek népszerűsítése a prágai albán képviseleti hivatal anyagaiban és hogy e célokra ne használhassák fel az albán diákokat. Egyébként a 183 albán főiskolás közül, akik a nyári szünidő a termelőerők, a Szovjetunió a világ első helyére kerül az egy főre eső termelésben. A Szovjetunió eléri a világ legmagasabb fokú munkatermelékenységét, mégpedig az ipar és a mezőgazdaság legtökéletesebb technikával való ellátása alapján. A munka az öröm és az alkotóképesség forrásává, az ember elsőrendű szükségletévé válik. Páratlan mértékben kibontakozik a dolgozók valamennyi szükségletének kielégítéséhez szükséges anyagi javak termelése, igen lényeges mértékben emelkedik a nép élet- és kulturális színvonala. Megnövekszik annak a fogyasztásnak a hányada, amelyet az egész társadalom fedez és fokozatosan • létrejönnek a feltételek a javak szükséglet szerinti, kommunista elosztására. A szocialista termelési viszonyok lépésről lépésre kommunista termelési viszonyokká alakulnak át és megszűnik a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbség. A tudomány és a technika a népművelődés sokoldalú kibontakoztatása alapján magas fejlődési fokot ér el. E grandiózus feladatok megoldásához azért foghat hozzá a Szovjetunió, mert a szovjet szocialista gazdaság bebizonyította azt a képességét, hogy sokkal gyorsabban tudja fejleszteni termelőerőit, mint a kapitalista gazdálkodás. A Szovjetunió — hála a szocializmus hatalmas gazdasági bázisának — nagyszerű modern technikával rendelkezik. A szovjet tudomány megoldotta korunk legigényesebb kérdéseit, s ma számos tudományos ágazatban első helyen áll a világon. A Szovjetunió nyersanyagés anyagforrásai gyakorlatilag kimeríthetetlenek. A Szovjetuniónak egyre több természeti kincse szolgálja az ország fejlődését. A Szovjetunió a szocialista építés folyamán és a népgazdaság háború utáni fejlesztése feladatainak megoldása során nagy számban nevelt szakképzett kádereket, akik a kommunizmus építése legbonyolultabb feladatait is meg tudják oldani. Két évtizeden belül a Szovjetunióban a termelőerők oly hatalmasakká válnak, hogy színvonalukat egyetlen ország termelőerőinek szintje sem éri el. A Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét képviseli. 1980-ban azonban a Szovjetelőtt hazánkban tanultak, szeptemberben az albán hatóságok csak ötöt engedtek vissza Csehszlovákiába. Hármat közülük mint provokátorokét ki kellett utasítanunk, akik szovjetellenes rágalmakat igyekeztek terjeszteni. Annál Inkább fontos, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban a lenini irányvonal dogmatikus és szektás elferdítése elleni harc pártunk egyik legfontosabb feladata maradjon. Ennek felel meg pártunk egész eddigi poltikája, amely alkotó módon alkalmazza a leninizmust hazánk feltételeire és határozottan fellép a dogmatikus szektásság veszélye, valamint a revizionizmusnak, mint a kommu nista mozgalom fő veszélyének fenye getése ellen. Jelenlegi tapasztalataink azt mu tatják, hogy a dogmatizmus és a re vizionizmus ugyan különböző állás pontból indul ki, s ezért nem he lyezhető e kettő egy színvonalra, d< közös nevezőjük rendszerint a nacio nalizmus. Ezért a nacionalizmus min , den válfaja ellen a legnagyobb erély lyel kell harcolni, mert bármilyei nacionalista irányzat — amint ; Szovjetunió Kommunista Pártjánál programja rámutat — mérhetetlenü veszélyes a kommunizmus felépítésé nek nagy nemzetközi műve szempont jából. A nacionalista megnyilatkozásol oszthatatlan részét képezik azoknal a revizionista koncepcióknak is, ame lyeket a jugoszláv revizionizmus gya korlatéból, főként a Jugoszláv Kom munisták Szövetségének programjábó ismerünk. Egy pillanatra sem hagyunl fel a revizionizmus ellen folytatot elvhű harcunkkal, s maradéktalanu egyetértünk azzal, ami ezen a terei a XXII. kongresszuson elhangzott A revizionizmus magát a jugoszlá' népet ls megkárosítja, s veszélyeztet a szocializmushoz vezető útján elér forradalmi vívmányait. Állásfoglalásunk világos s azt nyíl tan kifejtjük. Mindaddig, amíg a ju goszláv képviselők ragaszkodni fog nak revizionista téziseikhez, szó ser lehet kapcsolataink pártvonalon val normalizálásáról. Állami voňalo: fennálló kapcsolatainkat, főként békéért, az általános és teljes lesze relésért, a német kérdés megoldásáér vívott harcban levő közös érdekein ket illetőleg, és kétoldalúan előnyö gazdasági és kulturális kapcsolatain kat továbbra is fejleszteni fogjuk. unió ipara már kétszer annyit fog tei inelni, mint amennyit ma az egés kapitalista világ ipara termel. A tál sadalrni ösztermelés és a nemzet jövedelem a mainak csaknem ötszö rösére emelkedik. A kommunistí Szovjetunió a világ legnagyobb é: legfejlettebb ipari nagyhatalmává vá lik. Ily hatalmas gazdasági technikai tudományos és kulturális fejlődést ed dig a történelem az emberi tevékeny ség egy területén serű ismert. A Szov jetunió dolgozóinak mai nemzedéki a szocialista jelent elviszi egészei a kommunista holnapig. A XXII. kongresszus tárgyalása ar ról tanúskodik, hogy a Szovjetunii Kommunista Pártja és az egész szov jet nép teljes eréllyel és bátorsággá lát hozzá a kommunizmus anyagi műszaki alapja építésében levő fel adatok teljesítéséhez. Hruscsov elv társ beszédeiben éppúgy, mipt < kongresszusi vita valamennyi részt vevője is rámutattak, liogyan kell i jelenlegi anyagi-műszaki alapot a leg jobban felhasználni, hogy a Szovjet unió népgazdasága még gyorsab! ütemben fejlődjék. S e fejlődést nei: fokozott áldozatkészséggel, lemondás sal érik el, hanem ellenkezőleg, . szovjet emberek kulturális és élei színvonalának további emelkedése kő zepette Ennek oka az, hogy szovjet szocialista gazdaságnak ni. szilárd alapjai vannak, valamint as hogy e fejlődés törvényszerűség milliók szabad kommunista niuukájái alapul. Elvtársak! Hazánk jelenlegi feladatai és fej lesztésének további távlatai szem pontjából számunkra, a csehszlovál kommunisták és Csehszlovákia egés: népe számára is mérhetetlen fontos sággal bír a XXII kongresszus tár gyalása és a Szovjetunió Kommunist; Pártjának programja. A Szovjetunii kommunista társadalma építésénél programja nekünk is megmutatja jö vőnk alapvető vonásait, az alkotí marxizmus-leninizmus újabb győzel me, mely Csehszlovákia népe előt is megvilágítja az építőmunkája to vábbi nagy célkitűzéseihez vezeti utat. (Folytatás a 7. oldalon^ Az SZKP programja a mi jövőnket is beragyogja UJ SZO 6 * 1961. november 22.