Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-17 / 319. szám, péntek

A BARÁTSÁG EGYETEME Az elmúlt napokban üj főiskola dővel ezelőtt. De milyen más tartal­nyílt Prágában. Neve Novem- ma lehet ugyanannak a fogalomnak ber 17 Egyetem. Hallgatói az ázsiai, a történelem különböző időszakában, afrikai és latin-amerikai országok November 17. ma már örömnap, fiataljai. Az új főiskola küldetése: Nemzetközi Diáknap, az optimizmus, lehetőséget nyújtani a gazdaságilag a szebb jövőt kialakító fiatalság fejlődő országok tanulni és tanítani napja. Am egyúttal figyelmeztet ls, vágyó fiataljainak, hogy főiskolai figyelmeztet a fasizmus sötét idősza­végzettséget szerezzenek. Hazánk kára, amikor kilenc cseh főiskolai különböző főisko­láin már az előző években is sok külföldi tanult. Számuk oly roha­mosan emelkedik — az Idén már el­érte a háromezret —, hogy a róluk való gondoskodást, tanulmányaik elő­készítését közpon­tosítani kellett. A már működő nyel­vi és szakelőkészí­tő tanszék felada­ta, hogy beavassa az arabul, fran­ciául és más nyel­ven beszélőket a cseh vagy a szlo­vák nyelv rejtel­meibe, kiegészítse általános művelt­ségüket, megis­mertesse velük vá­lasztott szakmájuk alapvető tudnivalóit. Ilyen előképzés vTgezhe ftik k &fmsko n.áinkon tanulmá- l^Ä^LSSL" A November 17 Egyelem ünnepélyes megnyitásán a Ká­roly Egyetem aulájában dr. Františsk Kahuda, az iskola­és kulturális ügyek minisztere beszél. (CTK — J. Nősek — felvétela) kétszázat koncentrációs táborokba hurcoltak és a cseh egyetemeket be­zárták. Véres nap volt 1939. november 17. van szükség. A lakosság többsége még J™*"™ okt ö' frni a* ni.„«„i com t,,H a mvňrZ ber 2 8'' n a8y demonstrációra, ami­nyaikat. A gazdaságilag fejlődő országok­ban azonban nemcsak építészmérnö­kökre, vegyészekre, közgazdászokra kor a cseh diákok és munkások nyílt írni Ss olvasni sem tud. A jövőre ^l/ľ^n^fľtrA^L.ShH tüntetéssel adták tudtára a náci meg­feladata, hogy a lehető legrövidebb szäl]óknak r<i f l_ vii^nak időn belül tanítói képesítést nyújt- ? zau0Kna K es az egész világnak, rJS'-ffir E ö. l eöss=g ű Sé?t h%ľrľoi^ToLrÄ: le tt k ül ö nböeö e 1 ő fel tétele k k^ bíró, fgft. I" Jlg?^!???™*" különböző tanítási módszerekhez TXTVsZot Tn'téTe'anácik adnľ t tho e dľ k 0b kľ 7 aáiuk°br 2SK2 So^Äé^dé^nenér^ ?Sg százezreknek t Cdľa "v HW a megszállók elleni engesz' sékaz ú] nemzedéket Ezért szó van <^ÄÄ etét tanúsItó őrlásl arról, hogy a tanítójelöltek azon a Ipoly menti gondok és remények Látogatás három szomszédos szövetkezetben K ét-három évvel ezelőtt még úgy beszéltek e falu szövetkezeté­ről, mint reménytelen esetről. S ha igaz az, hogy a rossz hír szárnyon jár, a jó hír alig kullog, akkor miért ne lenne igaz, hogy a preselanylak­ról az utóbbi időben ls vajmi keve­set változott a vélemény. Pedig... de sok minden megváltozott két év óta. Sőt, a múlt évhez hasonlítva ls nagy a különbség a hektárhozamok­ban, az egy hektárra eső termelésben II. PRESEĽANY és természetesen a gazdálkodásban is. Beszéljenek a számok, először az állatok számának növekedéséről, majd az állattenyésztési termékek eladá­sának fokozódásáról. Állat 1860-ban Terv 1961-re 1962-re szarvasmarha tehén sertés koca 196 105 449 60 301 105 478 60 367 145 530 80 Ehhez még azt is hozzá kell ten- jövő évben a tervezett állománynál ni, hogy az Idén a tervezett 301 jóval többet tartanak, szarvasmarha helyett 341-re, a 105 Nem volt könnyű dolog az állo­tehén helyett pedig 138-ra van kilá- mány ilyen arányú fejlesztése mellett tás, sertésből 500 van a 478 ellené- az árutermelést ls növelni a követke­ben. Megvan tehát a remény, hogy a zőképpen: 1980-ban Hús összesen tej 654,00 q 125 289 liter Terv 1961-re 683,5 q 135 000 liter 1982 re 754,0 q 154 000 liter világnyelven végzik majd tanulmá­nyaikat, amelyet országukban beszél­nek. A z új egyetem megnyitása az manifesztáció lett. A nácik bosszút forraltak. A cseh nemzetnek el kell tűnnie a föld szí­néről, pusztuljon el elsősorban az ér­telmiség. A cseh főiskolák bezárásá­val megszűnnek az értelmiség neve­őszlnte barátság, megbecsülés, lését irányító veszélyes gócpontok, önzetlen segítségnyújtás legszebb November 17-én már hajnalt négy példája. A hazánkban eltöltött évek órakor fegyveres erővel elfoglalták kitörülhetetlen nyomot hagynak kül- az összes lnternátusokat, főiskolá­földi barátainkban. A legnagyobb kat, megsemmisítették, ami a kezük megértés, összetartás uralkodik kö- ügyébe esett, összefogdosták a főis­zöttük, bármilyen ls az anyanyel­vük, bármilyen színű ls az arcbő­rük. kolal hallgatókat, kilencet meggyil­koltak. November 17-e már a következő esztendőben ez erőszak és Ez adja meg a választ arra, miért fasiszta önkény elleni tiltakozás jel­hivják az új főiskolát November 17 képeként a nemzetközi szolidaritás egyetemnek és miért éppen ma szá- napja, Nemzetközi Diáknap lett. mólunk be a nemzetek közötti meg­értés és barátság élettel lüktető eme jelképéről. Ma is november 17-et zetközl összetartás legnemesebb esz­írunk, úgy, mint huszonkét eszten- méinek hordozója. KIS EVA Itt is hasonló a helyzet, mint az állatállománynál. Ogy lát­szik a vezetők a tervezésnél óvato­sak voltak, mert a tervezett 683,5 mázsa hús helyett a szövetkezet az Idén kb. 930 mázsát Juttat a piac­ra. Tejet ls többet ad a tervezettnél. S itt hangsúlyozni kell, hogy lénye­gesen növelik az állatok számát, ami jó feltételeket teremt a termelés továbbfejlesztésére. Persze mindjárt felvetődik a kérdés, honnan lesz takarmány annyi állat­nak, annyi hús és tej termeléséhez? Nos, éppen erre —, nem állítom ugyan, hogy különlegesen magas színvonalúén, sőt még azt sem, hogy a lehetőségekhez mérten közepesen, de az adott körülményekhez viszo­nyítva mégis elfogadható választ ad a termelés hatékonyságának közel­múltban megejtett ellenőrzése. Nem országra szóló különlegessé­gek Jellemzik azt a munkát, melyet a szövetkezetesek a helyi pártszer­vezet és a nemzeti bizottság tagjai­nak segítségével végeztek a termelés hatékonyságának ellenőrzése során. Pásztor János, a szövetkezet fiatal elnöke így vélekedik — Csak azt tettük, amire a tudá­sunkból és az időnkből futotta. De ez a „csak azt" nem kevesebb, minthogy: Búzából hektáronként 3,9, zabból 1,9 mázsával többet termeltek a ter­vezettnél, árpából azonban 2,2, rozs­ból pedig 3,8 mázsával lemaradtak a tervezett hektárhozamtól. A tervezett­nél kisebb hektárhozamot könnyű lenne azzal elintézni, hogy nem ked­csak a vállalat műszaki-adminisztra­tív alkalmazottainak, hanem egyben a párt- és szakszervezetek felvilágo­sító munkájának is feladata. • Szigorúbb osztályozást A kivitelre kerülő áruk minőségé­nek Javítását szolgáló további fel­adat a kész téglák lehető legponto­sabb osztályozása. A csehszlovákiai normák pontosan előírják, hogy az egyes téglafajtáknak milyen mére­tűeknek, fizikai és vegyi tulajdon­ságúaknak kell lennlök. Ez az osz­tályozás még korántsem történik minden esetben kellő szakismerettel és lelkiismeretességgel, s így azután előfordul, hogy olyan téglák ls be­kerülnek a kivitelre kerülő paletták­ba, illetve tengeren túli szállítások­nál a fahánccsal bélelt ládákba, amelyeknek ott semmi keresnivaló­juk. Néha egynéhány nem megfelelő méretű, nem kellő minőségű tégla elég ahhoz, hogy a külföldi vevő in­dokolatlan árengedményeket követel­jen. Az osztályozás megszigorítása a minőségi ellenőrök munkájának megjavítása egyaránt sürgős feladata a vállalat mindkét téglagyára dol­gozóinak. A selejt aránya ugyan nem nagy, sőt Javuló irányzatot mutat, ám a Iubeníkl és lovlnobaňai dolgo­zóknak meg kell szlgorítanlok a kész­árú, különösen pedig a kivitelre ke­rülő áru osztályozását. Ogy látszik, a fubeníki üzemben ezen a téren már javulás állt be Ez év augusztusában megalakították az ún. „selejtbizottsá­got". Hogy e bizottság eredményes munkát végez, bizonyítja a kövatkező adat: míg augusztusban 4,70 száza­lék volt a selejt, szeptemberben 2,44 százalékra csökkent. • Fontos a csomagolás is Végül lényegesen meg kell javí­tanlok az említett üzemek szállítás­sal foglalkozó dolgozóinak a kivitelre szánt áruk csomagolásának színvo­nalát. Vonatkozik ez megállapításaink szerint a fedett vagonokban szalma és háncs között szabadon elhelye­zett téglákra ls, nehogy szállítás közben ez állandó rázkódtatás kö­vetkeztében az egyes téglák össze­ütődjenek és megsérüljenek. Még korszerűbb módszer szerint a téglákat palettákra rakják és acél­szalagokkal fogják össze. A szlová­kiai magnezltüzemekben ezeket a több mint egy tonna súlyú téglapa­lettákat nem védik megfelelő papír­betétekkel, ős így, amikor az emelő­daruk felemelik, a téglák megsérül­hetnek. Még nagyobb gondot kell fordítaniuk a vállalat dolgozóinak a tengeri szállításhoz szükséges mag­nezit téglát tartalmazó ládák elké­szítésére, mert az egyik legnagyobb reklamáció éppen a tengeri szállí­táshoz szükséges ládák meg nem fe­lelő minőségére és méreteire vezet­hető vissza. Mindkét szállítási módra — tehát a palettás és a ládákban való szállításra — egyaránt vonatko­zik, hogy a csomagolás — a külföldi konkurrenclát tekintve — ne csak jő és tartós, hanem tetszetős ls legyen. • Hogyan tovább? Meggyőződtünk róla, hogy a Szlo­vák Magnezitművekben tudnak az összes hiányosságokról s hathatós intézkedéseket foganatosítanak az új technika fejlesztése, valamint a ki­vitelre kerülő magnezittermékek minőségének javítása érdekében. Min­den Igyekezetük arra irányul, hogy kiváló minőségű termékeket gyártsa­nak s felhívták a többi magnezit üzemeket Is -példájuk követésére. Ugyanakkor a vállalat vezetősége a kiviteli feladatok mennyiségi és mi­nőségi mutatóinak jó teljesítése ér­dekében prémiumrendszert dolgozott kl, amely bizonyára hatékonyan tlő fogja segíteni a kitűzött feladatok megvalósítását. összefoglalva elmondhatjuk, hogy bár a Szlovák Magnezltművek dol­gozói a kiviteli feladatok teljesítésé­ben több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, Jelenleg nem érik el minden tekintetben a feltétlenül megkívánt színvonalat. Ennek okait a fentiekben elemeztük. Ezzel kap­csolatban a vállalatnak több hosszú­lejáratú, a beruházási tevékenységgel összefüggő feladatokat kell megolda­nia. Teljesen hibás lenne azonban az a felfogás, amely szerint csak a hosz­szúlejáratú, a Jövőben foganatosí­tandó Intézkedésektől várnánk a ki­vitelre kerülő magnezíttermékek mi­nőségi színvonalának megjavítását. A műszaki fegyelem betartása, az osztályozás megszigorítása, a csoma­golás lényegesen gondosabb kivitele­zése és sok más hasonló Intézkedés azonnali feladat, amelyet a vállalat dolgozóinak haladéktalanul végre kell hajtaniok. A cikk megírásánál közreműköd­tek: JÄN PLIESOVSK? mérnök, a termelési és műszaki igazgatóhe­lyettes, SZŐKE LŐRINC, kereske­delmi igazgatóhelyettes, JAN FRID­RICH, az üzemi pártbizottság elnöke, DEZIDER ANTOZY mérnök, az üzemi szakszervezett bizottság elnöke, ZOL­TÁN KORÍN, termelési ellenőr, FRAN­TIŠEK MOCNEJ, a Csehszlovák Állami Bank dolgozója, továbbá JULIUS KÜ­DELA, a Pravda szerkesztője, KERE­KES ISTVÁN, az 0] Szó szerkesztője, és MICHAL TUTKO, a Východosloven­ské noviny szerkesztője. vezett az Időjárás a gabonának. Ám ők nem ezt teszik, hanem annak az •^kát keresik, hogy a búzából és zab­ból miért termett több, azaz mi ered­ményezte a nagyobb hektárhozamot, s a másik esetben mi az oka a le­maradásnak. Mert ez a lényeg a jövő szempontjából. Három tényezőre terjedt ki a fi­gyelmük : 1. A talajerőre 2. a taiajelőkészftésre 3. és (nem utolsósorban) a vető­mag minőségére. Mert nézzük csak: Búzából 26,9 mázsa volt az át­lagos hektárhozam. Ellenben a Kos­tlcká-fajta átlag 34, a Kossuth! 29,5 mázsát adott hektáronként. Ha elte­kintünk a talajerőtől és a talajelő­készítős minőségétől, akkor már ma­gában a fajtamegválasztás is lénye­gesen befolyásolta az átlaghozamot. Az' említett tényezők együttvéve s hozzájuk számítva az agrotechnikai határidő pontos betartását, még fo­kozhatták volna a hektárhozamokat. Az idén tehát mind a vetőmag meg­választására, mint a többi tényezőre nagyobb gondot fordítottak. Mármost: A múlt évben, Illetve az Idén a rozs és az árpa esetében egyetlen döntő tényező betartásával sem dicsekedhet a szövetkezet. A rozs hektárhozamát nem csupán a beta­karítással együtt megkésett vetés, il­letve a követelményeknek nem egé­szen megfelelő talajelőkészítés okoz­ta, hanem elsősorban a degenerált vetőmag. S az árpa? No, itt a taveszi szántásba történő vetés hátrányát még csak növelte a szárazság. Az ilyen elemzés már magában hordja a helyes következtetést — nem az időjárás a döntő tényező, ha­nem az ember, aki a tapasztalatok, a tudomány és a technika felhaszná­lásával legyőzi a természetet. így okoskodtak a preseľanylak, és ez mi más, ha nem hatékonyság. Vagy nézzünk egy másik —, szin­tén az ellenőrzés alapján hozott — határozatot. A jövő évben a zöld­ségesen kívül a silókukorica, a cu­korrépa s a rétek és legelők na-3 gyobb részének öntözésére is felké­szülnek. Igaz, hogy nehéz tízezrekbe kerül a befektetés, de a termelés hatékonyságának vizsgálata nem ve­heti csupán e pillanatnyi jövedel­mezőséget figyelembe, hanem első-: sorban azt, milyen hatással van a szóban forgó befektetés a termelés továbbfejlesztésére, a termelés haté­konyságának fokozására. A termelés hatékonyságának ellenőrzése azt is- megállapította, hogy az előttük álló télre e tervezett hústermelés biztosításához 1912 má­zsa szemestakarmány hiányoznék, 1 ha ... ha nem találnának megoldást arra, hogy a hiányzó mennyiséget legalább bizonyos részben valamilyen módon pótolják. De találtak. Megbe-: szélték a tagsággal, hogy a munka-í egységekre tervezett gabonamennyi­séget csak Indokolt esetben adják ki. Ez megközelítőleg egyharmadát fe-j dezi a hiányzó mennyiségnek. Továb-: bá: 800 mázsa cukorrépát termel-: tek takarmányozási célokra s mi­vel ezt speciális siló készítésére használják fel, a sertések szemes­takarmányadagjából hiányzó részt je-i lentősen pótolják. Szálastakarmány-^ bői a szükséglethez viszonyítva kö^ zel 400 mázsa többlet mutatkozik — ez is pótol valamit. Na és, a ta-; karmányozás ős az állatok gondozás sának megjavítása, az állattenyész-í tés gépesítése? Van még tartalék sok —, ezt ők állítják, — s a mostani elemzéssel még a lehetőségeknek csak bizonyos hányadát merítették ki. Például az már a jövőre vonatkozik, hogy a szántóterület 20—22 százalékán ku­koricát fognak termelni. Vagy az, hogy a komplexbrigádok a terme­lési feladatok nagy részének inté-í zését komplex módon vállalják. Beszélgetés közben sokszor került szóba a hatékonyság, a gazdaságos­ság és a jövedelmezőség. A szövet­kezetes számára mindegyik fontos. Nem véletlen tehát, ha Szarka Er­zsébet, a szövetkezet könyvelője a társalgás közben így vélekedik: — Nem egyszerű dolog a ma­gunkfajta embereknek ezeket az eléggé új fogalmakat részleteiben megmagyarázni. Mert ugyebár jöve­delrrfezőség, gazdaságosság és haté­konyság — nehéz határt vonni kö­zöttük. Jövedelmezőség nélkül nincs gazdaságosság, a hatékonyságban pedig mindkettő benne van. A könyvelő nemrég 5 napos lsko-ä lázáson vett részt, ahol a hatékony-: ság volt a téma. Azt azonban nem szégyenli bevallani, hogy a mostani ellenőrzésnél ez még vajmi keveset hozott a szövetkezet Javára. Azt ugyan ki tudjuk mutatni, hogy az önköltségek és az amortizáció be­számítása nélkül 1 kg sertéshús ter­melése 8,67, egy kg marhahúsé 10,94 és egy liter tejé 1,57 koronába kerül, de egyáltalán nem állítják, hogy ez a kimutatás 100 százalék­ban pontos. Szerintük nem ls ez a lényeges, hanem az, hogy most már, jobban csinálják, mint tavaly ős jö­vőre bizonyára még Jobban sikerül összhangba hozniuk a termelés nö­velését a munkatermelékenység fo­kozásával, azaz hatékonyabbá teszik a termelést. Igen, bizonyára így lesz és — sze-: rintünk is — ez a fontos, lényeges. HARASZTI GYULA Jövőre helyezik üzembe Bfjaóban az Internacionál nevű nemzetközi szál­lodát, amely köztársaságunk egyik legkorszerűbb szállója len, Felszere­lése a legigényesebb külföldi látogatókat is ki tudja elégiteai. 320 szo­bájában 720 személyt lehet elhelyezni. A szállodához szórakozôhelyisé­geket és garázsokat ls építenek. A brnói Magasépltészeti Vállalat dolgo­zöi e napokban a szálloda homlokzatán dolgoznak. Az építészek a IV. nemzetközi nagyvásár megnyitása előtt adják át a brnői új szállodát. (E. Bican — CTK) — felvétele),' Gj SZÖ 5 * 1981. november 17,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents