Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-16 / 318. szám, csütörtök

» Ipoly menti gondok és remények Látogatás háwm szomszédos szövetkezetben ™™ kerestem fel Sze- I. közelítő képet ad A

zzal a céllal kerestem fel Szebellai János elvtársat, a Levicel Járást Nemzeti Bizottság mezőgazdasági szakbizottság vezetőjét, hogy tőle kérek felvilágosítást a tervezett cikk megírásához szükséges anyag lelőhelyével kapcsolatban. Nem részletezem a számomra egyébként érdekes társalgást a mindig frisskedélyű elvtárssal, annyit azonban megemlíthetek, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságának ellenőrzéséről volt szó s én két szövetkezetet, egy jót és egy rosszat akartam összehasonlítani. Erre ő azt mondja: — Ilyen szempontból igazán nehéz osztályozni a szövetkezeteket. Mert mondhatok neked olyat, ahol aránylag jó a hatékonyság ellenőrzése, de pillanatnyilag még gyengék a termelési eredmények. S az ellenkezőjéről is meggyőződhetsz. Azt is hozzátette, hogy a mezőgazdaságban a jelenlegi könyvelési és nyilvántartási módszerek alapján kellett megoldani a termelés hatékonyságának ellenőrzését, ez pedig sajnos még nem fejezi ki a termelés fejlettségének eddigi színvonalát, s éppen azért nem is tükrözi az egyes mezőgazdasági üzemek fejlettségének fokát. Összehasonlításként — ezekből kiindulva — tehát több szövetkezetet ajánlott. Hármat közülük Ipoly menti szomszédosat. Nos, azzal a gondolattal, hogy a jó tanács sose rossz, meglátogattam a három szomszédos szövetkezetet. A környéken a legnagyobb helység — a helybeliek városnak titulálják. A szövetkezete? Szikszay elvtárssal (nem a forma kedvéért, hanem valóban) az utcán hoz össze a, szerencse. Ö a nemzeti bizottságra igyekszik, én őt keresem. — Hatékonyság? — veszi át a saőt a kérdésre. — Most mindenkinek ez a vesszőparipája. Akár hiszed, akár nem, mi még nem csináltunk semmit. És nincs is szándékunk vele foglalkozni. — Hát ki, ha maguk nem, a kör-1 nyék egyik legjobb szövetkezete? — vetem fel a kérdést, hozzáfűzve azt is, hogy a levicei járás szövetkezeteinek 95 %-ában már elkészült a termelés hatékonyságának ellenőrzése, de úgy ' szik, kissé idegesen, mert a nyugodtságáról és ökonómiai tudásáról közismert elnök vállamra teszi lapátnagy tenyerét és csillapítóan Jegyzi meg: — Nem kell a dolgokat felfújni. Formálisan már mi is elkészíthettük volna a termelés hatékonyságáról szóló jegyzőkönyvet, de annak —, azt ŠAHY magad is belátod, — nincs sok értelme. Régi ismerősöm a járási nemzeti bizottság egykori dolgozója, úgy öt évvel ezelőtt együtt bizonygattuk az alsószemerédi kommunistáknak, hogy nélkülük nem nagyon erősödhet a helybeli, eléggé gyengelábon álló szövetkezet s talán az ismerettségből következik, hogy egymással vitázva" nem nagyon válogatjuk a kifejezéseket. — Már hol van az előírva, hogy a termelés hatékonyságának ellenőrzését feltétlenül formálisan kell elvégezni? — próbálom élére állítani a dolgot. — Kérdéssel válaszolok — mondja ő. — Hol vegyük a lehetőségeket ahhoz, hogy pontosan kimutassuk a termények és termékek termelésének gazdaságosságát, vagy ha úgy tetszik, hatékonyságát? — Másutt miért tudják, — mondom, de nem valami nagy meggyőző erővel, mert a járáson úgy informáltak, hogy ha sehol nem, Sahyban bizonyára jó példát találok. De azért még hozzáteszem: — Vagy maguknál nincs elsődleges nyilvántartás? — De Igenis van. Csakhogy abból a termelés gazdaságosságát még nehezen lehet megmagyarázni, legfeljebb a közvetlen termelési költségeket mutatja ki. Várunk néhány másodpercet, ő folytatja. — Vagy azt akarod, hogy a mások példájára néhány számot mondjak neked — hasból? — Nem. Inkább azt mondja meg, mi hiányzik még ahhoz, hogy pontosan kimutathassák a termelés hatékonyságát. — Nem az én rezortom, hogy ezt meghatározhassam. Én csak véleményt mondhatok ismereteim alapján. Az bizonyos, hogy a jelenlegi nyilvántartás túl bonyolult, mégis kevés ahhoz, hogy a termelés gazdaságosságáról alapos képet kapjunk belőle. Meg aztán akkor már a csoportvezetőknek szakavatottaknak kellene lenniük a nyilvántartás fontosságának és módjainak ismeretében, ha azt akarnánk, hogy a főkönyvelőség is megközelítőleg pontos adatokat mutasson ki a hatékonyságról. Sajnos, ilyen szakemberek neveléséről ez Ideig még keveset gondolkodtunk, úgy látszik túlságosan megszerettük a munkaegységeken keresztül történő elszámolást, ami megHogy a tehenek jobban tejeljenek Csery Sándor kombájnvezető bizalmatlanul pislogott az ólomszürke égre. A nehéz, elviselhetetlen levegő semmi jót sem jósolt. — Azt hiszem, ma nem sokat dolgozhatunk — jegyezte meg Juhos András traktoroshoz fordulva. — Te csak ne izgulj. Ezekből a felhőkből egý csepp sem fog lehullani. Mióta élek, nem emlékszem ilyen kedvező őszre. A kukoricakóró engedelmesen meghajolt a kombájn kaszája alatt. A pótkocsi lassan megtelt silóanyaggal. Juraj Cmar és Juraj Heged, a két suhanc nem tagadva meg szövetkezetes apjuk mesterségét, alig győzték a verejtéket törölgetni homlokukról. Derékig gázoltak a silóanyagban. — Jól éreszt, — mondta Heged. — Örülj neki. Így legalább teljesíthetjük vállalásunkat, minden egyes marha számára 70 mázsa jó minőségű silót készíthetünk — válaszolta Cmar, aki a felaprózott kórót oldalról egyengette. Juhosnak és Cserynek csak úgy égett keze alatt a munka. Pirkadattól sötétedésig barázdálták a harmincöthektáros parcellát, amelyen a Tekovské Lulany-l szövetkezetesek kézzel tördélték le a heterózis kukoricát. A nap folyamán több mint 50 pótkocsit töltöttek meg apróra vágott kóróval, amellyel Bajkai Gyula és a Kovács-testvérek színültig töltötték a silógödröt. — Kár, hogy Pohronský Ruskovból nem szállítják rendszeresen a cukorgyári szeleteket — jegyezte meg Pavel Kunta zootechnikus a gödör mellett. — Pedig a téli időszakban változatosabb volna az állatok étrendje — teszi hozzá Bajkay. — Egyszer küldenek, máskor nem. Azt hiszik, hogy a tejhozam nem a silótól függ. Kár, hogy • a Pohronský Ruskov-i cukorgyárban ezt nem tudatosítják teljesen. Hisz a szövetkezetesek már a múltban is nemegyszer bírálták ÜJ SZÖ 4 * 1981. november 18. őket a répaszelet rendszertelen szállítása miatt. Tekovské Luíanyban nagy szükség van a cukorrépaszeletre. Hisz több mint 900 szarvasmarhát nevelnek s ebből 330 tehenet. Nos és ha azt akarják, hogy minden egyes marha — amint Pavel Kunta zootechnikus állítja — naponta 35 kg jó minőségű silóanyagot kapjon, akkor nem csoda, hogy a szövetkezetesek szorgalmazzák a cukorrépaszelet rendszeres szállítását. Minden kilogramm becses, hisz a téli időszak legalább 200 napig tart. A szövetkezetesek már 36 000 mázsa silóanyagot készítettek. További 10 000 mázsa készül el e napokban. Tekovské Luíanyban nem lesz takarmányban hiány. Elegendő szénájuk és szemestakarmányuk van. Ez pedig jó gazdálkodásukat bizonyítja, ami viszszatükröződik a tej felvásárlásában is. A szövetkezet naponta 1500 liter tejet ad el. A borjak napi tejadagja nem haladja meg a 2 litert. S így kellene, hogy legyen mindegyik szövetkezetben. A jövő év kezdetétől a tehenek leborjazása után naponta 200 liter tejjel többet fognak eladni, azáltal, hogy tehenenként naponta elérik a 7 literes tejhozamot, azt az eredményt, amellyel tavaly ts büszkélkedtek. Így azután nem csoda, hogy a silózásnak oly nagy figyelmet szentelnek. • V. F. A komplex gépesítés bevall A šamoríni szövetkezet tagjairól állíthatjuk, hogy jó a munkaerkölcsük, azonban azt már nem, hogy sokan lennének. Azonban lehet ezen segíteni, hisz az embert sok esetben helyetesíthetl a gép. S hogy idejében végezhessék a munkálatokat, három komplex-brigádot alakítottak, melyek segítségével sikeresen elvégezték az ősziek betakarítását és vetését. Fehér Käroly, Šamorín közelítő képet ad a termelési költségekről, de csakis azokról. Még sokáig folyt a vita. Hatékonyságról, gazdaságosságról, nyilvántartásról, káderképzésről, a felsőbb szervektől kapott kevés konkrét segítségről stb. Nem részletezem. Sok mindenben egyetértettünk, sok mindenben ellentétes nézetet vallottunk és jő pár dologban nem zártuk le, csak befejeztük a vitát. Részemről azzal maradt abba a beszélgetés, hogy: — Szerintem a šaliyi szövetkezetben elég jók a feltételek — közben erről az Irodában a könyvelővel, az agronómussal és pénztárossal folytatott beszélgetésből is meggyőződtem, — a termelés hatékonyságának ellenőrzéséhez és kimutatásához. Remélem, ki is használják ezeket a lehetőségeket és sokkal színvonalasabb munkát végeznek, mint amilyenekbe a járáson bepillanthattam. — Kár a .vérmes reményekért — hűtött le Szikszay elvtárs — az idén még semmi különlegesre nincs kilátás. Esetleg, — elgondolkodik — arról már inkább lehet szó, jövőre alapos munkát végzünk. Hogy miért csak jövőre, arról majd később. HARASZTI GYULA Meddig silózhatunk ? Hruscsov elvtárs az SZKP KB első titkára kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta, hogy a növénytermesztés az állattenyésztés alapja. Mindkét problémát azonban elválaszthatatlan egységben kell megítélni és komplex módon kell megoldani. Mindenekelőtt a hús-, a tej-, és a vajtermelés kérdésének növelését kell megoldanunk. Állattenyésztési terveinket maradéktalanul csak úgy hajthatjuk végre, ha gondoskodunk állatállományunk jó átteleltetéséről. Az állattenyésztéshez szükséges takarmány biztosítása döntő mértékben silótakarmányok tervszerű készítésével történhet. A jó silótakarmány készítésének alapja: a silózásra kerülő takarmányok minősége és a jő munka, a silózás szakszerű végzése. Ezért a silózandó takarmánynövények betakarítását úgy keJI végezni, hogy a takarmányok tápanyagai ne veszítsenek értékükből. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a takarmányokat a mezőről, vagy pedig a keverésre használt ipari melléktermékeket, például a cukorrépaszeletet, a vasútról egyenesen a silóhoz hordjuk és nyomban be is silózzuk. Ha azonban erre az őszi munkák végzése lehetőséget nem nyújtott volna, de a silúzandó takarmányokat gondosan tároljuk, a 2—3 fokos fagy beálltáig nyugodtan silózhatunk, legfeljebb az erjedés lesz valamivel lassúbb. Nagyobb hidegben azonban az erjedést előidéző baktériumok működése megszűnik, mert az átfagyott takarmányokban a sejtek a baktérium számára hozzáférhetetlenné válnak. Tehát a 4 fokos fagy beálltával silózni már nem szabad, mert ilyenkor a takarmány is és a munka is kárba vész. Á 2—3 fokos fagyban végzett silózás esetén azonban már fokozottabb gondot kell fordítani arra, hogy a taposást és a silőföldelést, takarást tökéletesen hajtsuk végre, mert a késői silőzáskor keletkező hézagok a silőzott takarmányokban már nagyobb veszteségeket okozhatnak, mint a korábban végzett silózás alkalmával, amikor az ülepedés is gyorsabban és egyenletesebben megy végbe. A mostani kedvező időjárás mellett a silőzást nyugodtan folytathatjuk, sőt minden állattenyésztő saját érdekében cselekszik, ha siet behozni a silótakarmányok készítése terén mutatkozó lemaradást és silózással igyekszik állatai számára kedvező takarmányozási lehetőséget teremteni, zavartalan áttelelést biztosítani. Használják fel állattenyésztőink az erősebb hidegek beállta előtt mindazokat a lehetőségeket, amelyek a silózás vonalán még rendelkezésükre állanak, s igyekezzenek a silózással takarmány-alapjukat növelni. Száraz kanálon elkopik az ember szája — mondotta Hruscsov elvtárs beszámolójában, — s hogy az ember jó étvággyal egye a kenyeret, azt meg is kell kenni valamivel, és ehhez vaj, zsfr, hús vagy más állattenyésztési termék kell, amelyet nem állíthatunk elő elegendő takarmány nélkül. — tis — A nitrai járási Poh \íj Kesov-i, Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezetének tagsága ís nagy érdeklődéssel kísérte a Szovjetunió XXII. pártkongresszusát. A tagok sikeresen teljesítik kötelezettségvállalásukat, a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt végzik el. Az évi tojáseladás tervét már október 20-án teljesítették. Az utolsó negyedben 35 mázsa sertés- és marhahússal, valamint 1300 csirkével gazdagítják terven felül a karácsonyi piacot. A képen: Paták František baromfigondozó és Plent Viktor zootechnikus a csirkéket szemlélik. (K. Cícti — CTK — felvétele)' TÖBB AKTIVITÁSRA, kezdeményezésre van szükség Elmondotta: ONDRAŠIK PETER, a topoľčanyi JNB elnöke Járásunk dolgozó parasztsága az év elején kibontakozott nemes kezdeményezésével méltán vonta magára az egész ország közvéleményének figyelmét. Szövetkezeteink és az állami gazdaságok túlnyomó többsége elsőként tűzte ki a célt: négy év alrftt kell elérni a mezőgazdasági termelés harmadik ötéves tervben előirányzott színvonalát. A feladat teljesítéséhez szükséges ..feltételek adva voltak, hiszen kevés szövetkezet dicsekedhet olyan zsíros, gazdagon termő földdel, mint járásunk parasztsága. A folyó év háromnegyed részét már magunk mögött hagytuk s éppen ezért illik, hogy az esztendő befejezése előtt számot adjunk róla, hogyan teljesítették mezőgazdasági üzemeink felajánlásaikat. Mielőtt azonban az eredmények taglalására kitérnék, fontosnak tartom megjegyezni: járási méretben 103 szövetkezet tagsága 268 kollektív és 156 egyéni kötelezettségvállalást tett mintegy 31 millió korona értékben népgazdaságfejlesztési ötéves tervünk feladatainak határidő előtti teljesítésére. Mint a felajánlásokból kitűnik, szövetkezeteink úgy számoltak, hogy az év végéig jelentős mértékben növelik az állatállományt és több mint 1 millió 200 ezer liter tejet, 111 vagon húst, 4 és félmillió tojást adnak el terven felül. Be kell vallanom, az ígéretek és a valóság között nagyok az ellentmondások. Nem minden faluban tartják be adott szavukat. A bošanyi, ozorovcei, ruskovcei és még több szövetkezetben például már annyi tehenet, növendékállatot és sertést tartanak nyilván, mint amennyit az ötéves terv utolsó évében kellene tenyészteniük. Járási viszonylatban azonban ennek ellenére csak 10 százalékra teljesítjük a kötelezettségvállalásokat. A szövetkezetek felében az állatállomány idei tervének teljesítését sem érték el s emiatt nagyok a hátrányok a hús, tej és a tojás termelésében. Tíz hónap alatt a hús termelésére Irányuló kötelezettségvállalásait csak 12 szövetkezet, a tejben 20 és a tojásban 46 EFSZ teljesítette hiánytalanul. Ebből azt a következtetést kell levonniink, hogy nem minden faluban vált közös üggyé a kötelezettségvállalás, szövetkezeteink jelentős része kevés gondot fordított a termelés fokozására. Ez részben a Bánovcei Állami Gazdaságot is érinti, holott a partizánskei, topofóany.oponicei ÁG dolgozói mind a termelésben, mind a termények eladásában messze túlszárnyalják felajánlásaikat. A felajánlások és a tervek nem kielégítő teljesítése a szövetkezetek gazdálkodásának jövedelmében is érezteti hatását. Nem egészen három hónappal az év befejezése előtt még 30 szövetkezet sem érte el a tervezett bevételek előirányzott magasságát. Nem mindegy tehát, hogy mennyit termelünk, mert ennek komoly következményeit maga a szövetkezeti tagság is megérzi. A Nitrianska Streda-i, chynoranyi és sok más EFSZ-ben az évi termelési és pénzügyi terv teljesítése immár törvénnyé vált, minden szövetkezeti tag aktívan kiveszi részét a közös gazdaság jövedelmének gyarapításából, júval túlteljesítették bevételi tervüket. Mi segítette hozzá őket ilyen szép eredmény eléréséhez? Az említett szövetkezetekben csaknem minden termelési ágban a munkák jelentős részét gépesítették, az állattenyésztésben bevezették az új technológiát s nagy súlyt fektetnek a takarmánytermelésre, mert a közös gazdálkodás e legjövedelmezőbb bevételi forrása az állattenyésztés fejlesztését teszi lehetővé. A talajjavításra és a talaj táperejének növelésére irányuló szocialista kötelezettségvállalások fontos részét képezik a szövetkezetek felajánlásainak. Az év elején a szövetkezetek, ben arról beszélgettek, hogy elegendő mennyiségű istállótrágyával fokozzák a termőföldek humusztartal* mát. Járási viszonylatban ily módon 15 ezer hektárt kellett volna szervestrágyával ellátnunk, de ezt a feladatot mindössze 18,7 százalékra sikerült teljesítenünk. A koitrposztkészítésben sem sokkal Jobb a helyzet Ezen a téren ugyan 54 százalékos eredményt értünk el, de ha a lehetőségeket számítjuk, távolról sem használtuk ki azokat a forrásokat, meVyek a komposztelőállítás tervének teljesítését előmozdították volna. Horné Ozorovcén átlag B köbméter komposztot adagoltak hektáronként. E község szövetkezetének példáját több mint 20 EFSZ tagsága követte. Mit ér ez azonban, tia járási méretben a kerületi értékelés szerint az utolsók között kullogunk. A hatékonyság felülvizsgálása á szövetkezetek gazdálkodásában előforduló valamennyi fogyatékosságra rámutatott, egyúttal azt is jelezte, hogy a falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok sem állanak mindenütt hivatásuk magaslatán. Több aktivitásra, kezdeményezésre van szükség, hogy a tíz hónapos lemaradást az év végéig minimálisra csökkenthessék. Néhány hónappal ezelőtt a JNB és a járási pártbizottság komoly intézkedéseket foganatosított a fogyatékosságok eltávolítására. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szövetkezetek vezetői és a helyi nemzeti bizottságok nem támogatják kellőképpen a tagság kezdeményezését, termelési igyekezetét. Ez abból ís kiviláglik, hogy a szövetkezetek döntő többségében nem juttatták érvényre a premizálást s a tagok elvégzett munkáját nem a mennyiség és a minőség, hanem az átlagmennyiségek arányában érvényesítik. Nem kis mértékben Járult e hibák felhalmozásához a JNB illetékes osztálya is, ahol az elvtársak menetközben csaknem megfeledkeztek a felajánlások teljesítésének ellenőrzéséről, a jó eredmények népszerűsítéséről. Ha nagy ls a szövetkezetek mulasztása, a hátralévő hónapokban még behozhatják a lemaradást. Az őszi munkák elvégzésé.-el járásunk dolgozó parasztsága a jövő évi gazdag termés alapjainak lerakását jó mederben folytatja, hogy az idei megtorpanás okozta kieséseket az 1962-es évi feladatokkal együtt az adott szóhoz hjven teljesíthesse.