Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-15 / 317. szám, szerda
\L ÚJ SZÓ A tartalékok feltárásával a felvásárlás tervének teljesítéséért Már csak hetek kérdése, és magunk mögött hagyjuk ax 1981-es esztendőt. Itt s legfőbb Ideje, hogy minden mezőgazdasági Szemben felülvizsgálják az idei termelési, fslvásárlási feladatok teljesítését. Az év elejétől a falu dolgozői 27 millió liter tejjel, 15 ezer tonna hússal és több mint 1/ millió tojással tartoznak a közellátásnak. Még mindig nem késő, ám szükséges, bogy a szövetkezetesek, állami gazdaságok dolgozói minden erejüket latba vessék a felvásárlásban mutatkozó kiesések pótlására. — A Veiké T r a k a n y - i szövetkezet — olvassak Zelenák István tudósításában — a tojás és a te) kivételével egész évi hfiseladási tervét a minap 110 százalékra teljesítette. Az előző termékek nem teljesítését a szövetkezet baromfiállományának elhullása okozta. A tejtermelésben mutatkozó lemaradás a iehénállomány gümőkóros megbetegedésének tulajdonítható, de a szövetkezet igyekszik egészséges tehenekkel feltölteni állományát. A felvásárlásban mutatkozó hiányosságok pótlására 200 mázsa sertéshúst ad el a szövetkezet. Veress Ví'mos levelezünk hoszszabb írás keretében számol be a Želiezovce! Állami Gazdaság karollnai üzemrészlegének eredményeire!. — Ez a részleg — írja — egyik úttörője a mezőgazdasági termelés gépesítésének és korszerűsítésének. Itt találjuk egyébként a környék egyik legnagyobb legmodernebb baromfifarmját, ahol minden munkafolyamatot gépesítettek. Az egyik szépen berendezett nagy teremben 4000 tojóstyúkot tenyésztenek, 2500 tojó pedig a mSlyalmozásos istállóban van elhelyezte. Belaqszky József vezetésével igen szép eredményeket mutathatnak fel. A napi tojáshozam meghaladja az 1900-at, de a gondozók ezzel sincsenek megelégedve. A baromfifarm dolgozói a szárnyasokból eddig 88 mázsa hús helyett 130 mázsát adtak el a közellátásnak, tervüket 147 százalékra teljesítették. A farm dolgozói — Gőráz jánosné. Zsiga Erzsébet, Golián Anna és a többiek a szocialista mnnkabrlgád cím elnyeréséért versenyeznek. Felajánlásaik teljesítésében sincs hiány, hiszen októberig a tervezett bevételeket mintegy 31 ezer koronával növelték. Ez a kis Éjjel is szántanak [ A BARÁTSÁGI HÓNAP FILMJEI csoport így gondoskodik a közellátás biztosításáról. Iván Sándor a tornaújfalnsl szövetkezet sertéstenyésztéséről számol ba, ahol Bodnár Irén, a kocák gondozója az év elejétől nagyszámú malacelválasztási átlaggal hívta fel magára a figyelmet. Az első tíz hónap alatt 20 anyakocától átlagosan 14,6 malacot választott al, ezzel az eredményével elérte azt a szintet, amelyet mezőgazdasági üzemeinknek 1985-ben kellsna elérniük. — A kolicei (trisban — érj lesülünk Stýbar Rudolf leveléből; — a krásnai EFSZ felhívására egyre j több szövetkezet kapcsolódik ba a burgonya eladásában a legjobb eredményeket elélő szövetkezetek mozgalmába, j A halyi EFSZ — tagjai segítségéve! 3 vagon bnrgonyit, a járás 55 szövetke-! zete pedig 23 vagon burgonyát adott j •1 terven felül. A roünavaí járásban levő • C i e r n á Lehota községben a szö- J vatkazatesek terven felül 40 ezer tojás- í sal toldották meg közös gazdálkodásuk^ tervteljasítését. A poprádi mozgalom szép eredményeiről Bohuš N e m é č e k írásából J olvashatunk: — A b a r d e j o vi járás mintegy j 55 szövetkezete a burgonyatermelésben J a „szepességi eljárást" alkalmazta. Az j értékes tapasztalatok mellett a szövetkezetesek nagy terméshozamokat értek J el. A richvaldi EFSZ 18 hektáros bur-j gonyatáblájáról átlag 380 mázsás termést C takarítottak be a nemesített Vltava-fajta ) horgonyából. A bardejovi járás a felvásárlásban harmadik belyan végzatt a kelet-szlovákiai kerületben, terven feliil j 2200 vagon burgonyát adott e! az ál- j Iámnak. > Levelezőink e néhány példával érzé- j keltetik azt a derekas munkát, amit a i szövetkezetesek "végeznek a felvásárlás ? terén mutatkozó adósságok csökkentéséért. Mezőgazdasági üzemeink java tel- ( jesíti a tervet, sőt az élenjáró szövetke-) zetelnk erejéből arra is fntja, hogy j ne csak adott szavuknak tegyenek eleget, hanem felajánlásaikat jóval túl is tel- J jesítsék. A lemaradozók hátrányaikat j úgy egyenlíthetik ki maradéktalanul,^ ha a tartalékok feltárásával komoly harcot indítanak a felvásárlás feladatainak J teljesítéséért. Ithl M 'ti. HB A KOZÉP-SZLOVÄKIAI KERÜLETBEN a harmadik ötéves tervben több mint 100 ezer hektár területet akarnak befásítani. F, jelentős feladat arra mozgósítja az erdőgazdasági dolgozókat, hogy kellő mennyiségű, jóminőségű ültetvényről gondoskodjanak. Ennek érdekében bővítik a faiskolákat és nagy figyelmet fordítanak a faiskolák létesítéséhez szükséges jó minőségű föld előkészítésére. Képünkön Jozef Pôbiš mérnök, Jozef Lupták mérnök és Viliam Haviar, a priechodi erdők vezetője elégedettek a D-162-es szovjet géppel, mely nagyban megkönnyíti munkájukat. A michalovcet járás Nižný HruSov-t szövetkezete tekintélyes területen gazdálkodik. A tavasziak alá csaknem kilencszáz hektár földet kell szántania. Äm a traktorosok, a javítók nem késnek, gyorsan végzik a munkát. A falu melletti dűlőben nyolc traktor ekéje szelt a barázdát. A hatalmas dűlőt egy kökénybokrokkal szegélyezett út választja ketté. Az úton innen öt kerekes, az úton túl három lánctalpas traktor szánt. Az ekék simán csúsznak a puha talajban, nem úgy, mint néhány héttel ezelőtt, mikor a száraz földből sziklakemény hantok fordultak ki. — A lánctalpasokkal szántottunk szárazság idején is — mondja Varga János traktoros. — Annak az eredménye, hogy háromszázötven héktár földre már nincs gondunk. Varga Jánost sokan dicsértk. Persze, van miért. A múlt héten ls hatvan hektárt szántott. Az utóbbi időben még vasárnap sem tart pihenőt. Tarlóhántáskor is elismerték ügyességét napi 18 hektáros teljesítményéért. Ugyanis egy acéldrót és vaslemez segítségével az ötös ekékhez egy hármas ekét csatoltatott, így aztán fogyott a tarló. Most sem vár nógatásra, bár kora reggeltől késő estig szánthat, csak pár szóra áll meg, mert beérhetik társai. Máris indítja gépét s a traktor hamarosan eltűnik a sűrűn ereszkedő ködben. Innen ts, onnan is a gépek egyenletes dohogása hallatszik; nő a szántott terület. Barkócl Juraj elnök meg Pavlo Juraj gazdász azonban keveselli, mert ötszáznegyven hektár föld még szántatlan. — Éppen tegnap beszéltünk az éjszakai műszakról — szól az elnök, — s úgy döntöttünk, hogy holnaptól kezdve rátérünk. Azt hittük, hogyha a harmadik lánctalpast is beállítjuk, amihez úgy jutottunk hozzá, hogy javítóink a traktorállomás által kiselejtezett traktorba „vertek lelket" — fűzi közbe magyarázatként Barkód elvtárs akkor az éjszaki műszákra nem lesz szükség.. Az időjárás azonban másra int. A terhes felhők már alacsonyan szállnak, egyre gyakrabban szemerkél az eső, s ez sürget. — Helyes — hagyom helyben, — de a kejej$e% „traktorok nagyon gyúrják és ezzel rontják a talaj szerkezetét. — Az igaz — kapcsolódik a beszédbe az agronómus— csakhogy nagyobb veszteséget jelent, ha a föld szántatlan marad. Jó példa erre az idei cukorrépatermés. A Vízmögötti - dűlőn aí őszi szántásban 445 mázsa cukorrépa termett, s a tavaszi szántásban még 200 mázsánál is kevesebb, pedig a talaj jó minőségű az egész dűlőben. Ezért akarjuk minél előbb elvégezni a szántást, nehogy a rossz időjárás miatt tavaszra maradjon. Bizony, ha nagyobb termést akarnak jövőre, már nemigen lehet hálo<gatni a szántást. — Így tartják és eszerint cselekednek a hrušovi vezetők és traktorosok. (bj) A klasszikusok örökének ápolása mellett az időszerű téma mindjobban utat tör a szovjet filmgyártásban • Jellemábrázolás a háború örökké visszatérő témájában • A film az ateista eszmék propagálásában Csuhraj világfeli tünést keltő film! jének, a Tiszta égbolt-nak bemuta| tóját átlagosnak minősíthető alko1 tások követték a | szovjet filmek fesztiválján. Itt mindjárt megemlíthetjük Ja kov Szegei i Repüljetek, galam\ bok című filmjét, i melyet az idei dol| gozók filmfesztiválja alkalmából ! méltattunk. Hejfic neves i szovjet rendező ' klasszikus örökségi hez nyúlt Csehov r •< J M A Kutyás hölgy főszereplői kutyás hölgy lemek alakulását ábrázolja a háború című ' művének megfilmesítésével, tüzében. Érdekes a film központi hőA film a sikerült kezdeti jelenetek, sének, Novikov kapitánynak alakja, nagyszerű környezetábrázolás, a jó Az iskola padjaiból ragadja el őt felvételek ellenére nem mondható a háború, anélkül hogy ideje lett szerencsés alkotásnak, mert 'több volna mélyebben átérezni az élet melléfogás lerontja a csehovi monda- gyönyörűségét és nagyságát. A hánivalót. A rendező ugyanis ott kö- ború még keményebbé teszi férfias vette el a hibát, hogy nem elégedett vonásait. A kötelességét száz százameg a csehovi szimbólumokkal, téves lékban teljesítő katona énjében sokközérthetőségre" törekedve . agyon- szor háttérbe szorul az ember. A magyarázza a történést, bár a fősze- háború tüzében kivirított szerelem replő Alekszej Batalov (Gurovj és azonban az ő életére is ráirányítja a most felfedezett íja Szavvina (An- -'áranysugarait, ha tragikusan is vágna Szergejevna) mélyen átélt, nagyon ződik. Szaakov filmjének legnagyobb hű alakítást nyújtott. érdeme a háború hiteles lélektani Sokan felvetették már a kérdést, ábrázolása. Nagyszerű népi figurák >i az oka annak, hogy a háború ®® r ef é t sorakoztatja fel a filmben témája állandóan visszatér a szovjet (frohonyko, Szaprikin, Gorbacsov), filmekben, vajon nem válnak-e így akikkel valahogy sorsközösséget az alkotások megszokottá, sablonossá? A kérdés többféleképpen értelmezhető. Mindenesetre a háború maga olyan élő s állandóan izgató érez a néző, akiket megsirat, akik történetéből erőt merít a harcban a múlt megismétlődése ellen. Vlagyimir Szkujbin rendező, a Ketéma korunk békeharcában, annyi petlenség és a Szomjúság című ná.szomorú emlék fűződik hozzá, hogy i u, n k, 1 S bemutatott izgalmas témájú a szebb és igazságosabb társadalmat fllmek alkot 6Í a a z évszázados sötétépítő embereket örökké figyelmeztet ni kell az éberségre, Természetesen, ség, a vallási köd elleni harcot szolgálja a Csodatevő-ben. A film újszemás kérdés a háborús tárgyú filmek őségét abban látjuk, hogy a gyer, megoldása, mert sokan nem szívesen f? k lel k'Yl ag a" 5 h® lí a f e' nö t" térnek le a kitaposott ösvényről s így tek terhe s lelkivilágába, keletkeznek aztán a szürke, semati kus filmek. Viszont ennek ellenkezős azt ábrázolja plasztikus képben, hogyan mérgezheti meg a vallási bajét bizonyítják a szovjet filmgyártás l° n\ a s® r d, u l° gyermek életét. A kis .világszerte elismert nagy alkotásai: a R° gyk a Juljajev életében majdnem Múló évek, Szállnak a darvak, Em- vértessé vált nagyanyja fanatikus berí sors, Ballada a katonáról s a most bemutatott Tiszta égbolt. Szavallásossága. Üldözéssé fajuló fanatizmusával majdnem halálba kerget* te unokáját A vízből félholtan kihúakov rendező az Utolsó ágyúlövések zott Rogyka plhegő t€ste elgondo l. -ben, mely Jurij Bondarev hiteles koztat: hogy szabad ilyesminek megolhocróláctí olaniín Ir^oTiilf o iftl „ VV - j , -1 elbeszélése alapján készült, a jel- történnie a Jelenet az Utolsó ágyúlövések-ből XX. század második felében. Persze a környezet, melybea a történet lejátszódik, valamint alakjai, idegenek a mozilátogató számára, ám a művészi hitelességgel megrajzolt történet, melynek hatásosságát a gyermekszereplő Vlagyimir Vasziljev jó alakítása alapozza meg, felhívja e figyelmet az ideológiai küzdelem egyik élfrontjára. L. L. MINDJÁRT ELÖLJARÖBAN MEGJEGYZEM, hogy a Lontovi Állami Gazdaság a második negyedévben a levicei járás állami gazdaságai között az első helyre törte fel magát. A harmadik negyedév értékelésének végeredménye még ismeretlen, ám a lontoviak most is számot tartanak a vörös zászlóra, mert szorgalmuk az utóbbi időben is elismerést érdemel. A víztócsák és pocsolyák kerülgetése közben vetem fel Romada Tibornak, az állami gazdaság ökonómusának, hogy errefelé is sok eshetett. — Szó sem lehet sok esőről — válaszol olyan hangsúllyal, mellyel kifejezte, hogy az időjárással elégedetlen — csak az udvaron van sár. A határban továbbra is nehéz a szántás. Több eső kellene, illetve kellett volna, hogy több takarmányt raktározhassunk. Az ökonómus változtat a beszédtémán, mivel a hizlaldához érünk. Mutatja, milyen szűk helyen szorongnak a hízók. — A „mostoha" gyerek kapaszkodik — jegyezte meg az előbb Romada elvtárs. Ezalatt azt értette, hogy a gazdaság most .van fejlődőben. Ugyanis az átszervezés előtt az egyik udvar a Želiezovce!, a másik a Sahyi Állami Gazdasághoz tartozott s az akkori körülményeknek megfelelően más beállítású volt a termelés az egyes udvarokon. A lontovi udvaron csak kocákat tartottak, most azonban a hústermelésre is sor került. A helyes gazdálkodás útján AMI IGAZ, IGAZ, Hein András és Menyhért János sertésgondozőknak jól be kell osztani a helyet, hogy a 350 hízó elférjen, s ami a legroszszabb, a régi épületben szó sem lehet új technológiáról. Ám a két gondozó így is megállja helyét. Gömbölyödnek a hízók s a vártnál öt dekával többet szednek magukra naponta. A többi gondozó is büszke lehet munkájára, hisz a gazdaság másfélszeresét adta a vállalt hűsmennyiségnek. Kuca Tamás igazgatóhelyettes csatlakozik hozzánk. Szívesen vesz részt minden olyan beszédben, ahol a gazdaság ügyeit latolgatják. — Malac van bőven — méltányolja Kuöa elvtárs a kocagondozók munkáját. — Az ólakban nem is férnek el, így a rögtönzött „erdei lakban" tartunk vagy hatszázat. Persze egy kicsit aggódik sorsuk felől, mi lesz velük télen, ha nem készül el idejében az új hizlalda, az építkezési vállalatnak egyelőre nincs tetőfedő anyaga. A kocák tanyáján bebizonyosodik, bogy igaza van Kuöa elvtársnak. Egészséges és sok malac húzódik meg egy-egy ketrec sarkában, amikor megzavarjuk őket látogatásunkkal. — Anyánként tizennégyet választunk el — mondja Németh Ádám, a napos gondozó, s dicsekedve újságolja, hogy 3 koca háromszor malacozik az Idén. Egyik-másik kocára azonban azért mutat rá, hogy ezek már nem idevalók, s fiatalokat kér helyükbe. A NÖVENDÉKÁLLATOK MEGSZEMLÉLÉSÉRE is sor kerül. Kissé hoszszúnak látom szőrüket, s ez juttatja eszembe az ökonómus által kezdett előbbi takarmányvitát. Romada elvtárs, mintha elértené gondolatom, kérdés nélkül kezdi. — Silány a legelő s bent bizony még keveset kapnak, mert jól be kell osztani a takarmányt. — És hogy állnak a tejtermeléssel ilyen körülmények között? — érdeklődöm. — Kilencvenkilenc százalékra teljesítjük az eladás tervét — mondja s a további magyarázatból kitűnitf, hogy az egy százalékos lemaradás a gazdálkodás szempontjából nem is káros, mert a lég borjú helyett már 204-et választottak el, s még lesz vagy 28—30 kisborjú. Emellett az év végéig behozzák a lemaradást, sőt, terven felül 10 000 liter tejet adnak el, mivel ezután csak 4 hétig szoptatják a borjúkat teljes tejjel, a hátralevő időben lefölözött tejet itatnak velük. — Ha szűkösen is, de kitart a takarmány, megtaláltuk a helyes beosztás módját és a tejhozam sem csökken — állítják kísérőim. A helyes beosztás abban áll, hogy az 1803 juh árpa- és zabszalmán telel s bár a gyapjúhozam rovására megy, ez a leghelyesebb megoldás. Hogy a tehenek adagjából ne hiányozzon a szálastakarmány, alomszalmával pótolják s azt élesztősített moslékkal ízesítík. Nincs az a sok, ami el nem fogyna, és nincs az a kevés, amit ne lehetne beosztani. A lontovi gazdaságban az idén az utóbbi állítás az uralkodó. Amíg csak lehet, a tehenek, a növendékállomány, a juhok legelőre járnak, hogy minél több takarmány maradjon télre, mert ki tudja, meddig tart a tél, a szokottnál nem sarjad-e későbben a fű. AZ IRODÁBAN FOLYTATJUK A BESZÉLGETÉST, majd kezembe kerül a hatékonyság tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a gazdaság vezetői — többek között — olyan javaslattal álltak a dolgozók elé, hogy a sertéshús termelése 223 százalékkal növelhető. Helyénvaló e törekvés, hisz űj hizlalda épül, tehát hely lesz, azonban a takarmány előteremtésének módja — míg nem magyarázták meg —«: fogas kérdés volt előttem. — Feltételezzük, hogy jövőre job-í ban sikerülnek a másodvetések — reménykedik Romada elvtárs — s ha a teheneknek lesz elég zöld takarinányuk,. több lucernát adhatunk a hízóknak. Különben a lucerna és kukorica vetésterületét bővítjük és más lehetőségeket is kihasználunk, akad bőven. — Akad ám — veszi át a szót Kuöa elvtárs. — Például az idén öt hektáron termeltünk cukorrépát a kukoricában sorközi növényként. Jövőp már 20 hektáron termelünk, mert jól bevált. A kukoricát nem viselte meg és cukorrépa is lesz leg-; kevesebb 100 mázsa hektáronként. Ez biztosabb termelés, mint a másodnövény, mert a sorközieknek jut a tavaszi nedvességből. Ezenkívül a gyümölcsösben takarmánytököt termeltünk, s az erdőben a fákról le1 hullott makkot is föletethetjük. SOK MÓDJA VAN A TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK és elismerem a jegyzőkönyvben rögzített s az előbb még megvalósíthatatlannak vált számot, azonban Romada elvtársnak a gazdaságról tett azt a megjegyzését, hogy a „mostoha" gyerek kapaszkodik, nem tartom helytállónak, mert ahol Ilyen mértékben láttak a rejtett tartalékok feltárásához, ott máris fel-; számolták a mostohaságot. Benyus József * 6j S2Ö 5 * 1861. november 15.
