Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-15 / 317. szám, szerda

Más lapokban olvastuk A Kelet-Szlovákiai Vasmű építői felkészülnek a télre A bratislavai Matador-gyárat J> 11904 ben alapították. Akkor 30 > ! munkást foglalkoztatott és tűzol­I tőtömiőket gyártott. Az üzemben > ma linóleumot, szállító-szalagokat, • tömlőket, gumiszivacsokat és szá­> mos más árucikket készítenek, | amelyeket 60 államba szállítanak. < J Képünkön: Erika Vojádková töm-; \ löket tekercsel. (V. Pflbyl — CTK — felv.) Értékes újítás (CTK) — A Dvflr Králové-i Tiba­üzeniben e napokban hasznosítottak Ladisiav Pacák és Karel Lochman újítási javaslatát, Illetve használták az általuk szerkesztett rasztereaő tollat kelmeminták diapozitívokra va­ló rajzolására. A finom rajzú és ár­nyalatú mintákat eddig fárasztó és hosszan tartó munkával, egyszerű tollal pontozták a diapozitívokra. Az említett ra-;/terező toll, amely rezgő mozdulatokat végez, lehetővé teszi az említett diapozitívok készítéséhez szükséges munkaidő felére csökken­tését. A Tiba-üzemben egyetlen új­szerű raszterező toll használata 25 ezer korona megtakarítását eredmé­nyezte. Uj típusú mosógép (CTK) — Az Altalános Gépipa­ri Minisztérium hatáskörébe tar­tozó üzemek gyártmányai közül igen nagy érdeklődésnek örvend egy új típusú mosógép is, ame­lyet különösen <e közös mosodá­ban nagymosást végző családok használhatnak igen előnyösen. A kisméretű mosógép egyszerre 1 kg szárazfehérnemű, de külö­nösen a szintetikus szálakbői ké­szült finom fehérnemű mosására alkalmas. Az új típusú mosógép ez év végén kerül forgalomba. KÖZELEG A TÉL, s a télre az em­berek ősidők &ta mindig felkészültek. Ki így, ki úgy készül fel a télre a konkrét adottságoktól, helytől, fel­tételektől függően. Különösen nagy feladatokai ró a hideg Időszak az építkezési dolgozókra, természetes te­hát, hogy a téli munkára éppen nekik kell felkészülniök a legnagyobb gonddal Hazánk egyik legnagyobb építkezésén, a Kelet-Szlovákiai Vas­mű építésén is megteszik az előké­születei arra, hogy a szükséges mun­kálatok a téli hónapokban is lehető­leg zökkenőmentesen folyjanak. Ezeknek az előkészületeknek egyes, konkrét kérdéseivel foglalkozott a napokban megjelent cikkben a Rudé právo állandó brigádja A Kelet-Szlovákiai Vasmű építke­zése egyre nagyobb arányokat ölt. Állandóan növekszik az építkezési munkák terjedelme ezért a folyó évből az új esztendőre való át­menet idején, vagyis a téli hó­napok során semmiesetre sem lassul­hat az építkezési munkák üteme. Sőt, az egyes építkezési, igazgatóságoknak 1962 első negyedében átlagban na­gyobb munkát kell elvégezniük, mint 1961 utolsó negyedében. így például a Kohászati Építkezés dolgozóinak tervezett munkája januártól márciu­sig 330 ezer köbméter föld kiásása, 40 ezer köbméter betonozás, 190 ezer négyzetméter saluzás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A TÉLI KÉSZÜLŐDÉS LEGFONTO­SABB KÉRDÉSE kétségkívül a beto­nozási munka. Az építkezés egész jövő évi munkájának fő jellemzője a betonozás lesz. Magától értetődik te­hát, hogy e téren az első negyedév­ben is nagy feladatok elvégzése vár a vasmű építőire. Közismert, hogy a betont mindaddig, amíg nem köt, védeni kell a fagyok ellen. Érthető ezért, hogy az építkezési beruházók éppen e feladat megoldására fektetik a fő súlyt. A 3. építkezési igazgatóságon ala­posan átgondolták a munkafolyama­tot Az építkezés egész körzetében ponyvát húznak ki, amely mindig egy emeletet zár be. A legfontosabb, hogy a hideg levegő alulról ne ára­moljék be. Oldalról a fal védi a mun­kahelyet, felülről ezt a feladatot gáz és meleg levegő tölti be, amellett a frissen betonozott részt természe­tesen be is födik. Magától értetődik, hogy a terv sikerének feltétele a szükséges mennyiségű gőz biztosítása. A BETON MEGVÉDÉSE az * építke­zés helyén tehát nem lenne akadály. Fontos követelmény azonban, hogy a központi betonkeverők meleg beton­keveréket szállítsanak. Ezt a jogos követelményt a múlt évek rossz ta­pasztalatai szülték. A központi be­tonkeverőktől a keveréket ugyanis nyitütt teherkocsik hordják szét, s erős fagyok esetén a beton már szál­lítás közben megdermed. A beton­keverők ezt a veszélyt úgy akarják elkerülni, hogy a betonba meleg vi­zet és fagyást akadályozó vegyszert kevernek Nagyobb távolságokra tör­ténő szállításoknál azonban így sem lehet lebecsülni a fagyveszélyt. E probléma megoldása érdekében már pályázatot is hirdettek, de mindmáig eredménytelenül. Minden bizonnyal helyes lenne, ha ideiglenes megoldásként, erős fagyok és na­gyob távolságra történő szállítás ese­tén letakarnák a kocsiderekat. Mindent meg. kell tenni annak ér­dekében, hogy a betonozást a téli időszakban ls zavartalanul folytat­hassák A brigád azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a nagy nehéz­ségekkel és költséggel járó be­tonozás helyett sokkal célszerűbb len­ne előregyártót! elemeket használni, amelyeknek nem ártanak a fagyok, és amelyeket a helyszínen csak össze kell szerelni. Ezen a téren a Kelet­Szlovákiai Vasmű építkezésén már lényeges úttörő munkát végeztek ed­dig. Ez azonban még mindig csak kezdetnek mondható, alig haladja meg a betonmunkák 10 százalékát. A Szovjetunióban ezzel Szemben a hasonló kohóipari építkezések beton­szükségletének ötven százalékát elő­regyártott elemekkel fedezik. Amikor a Kohászati Építkezés dol­gozői megvizsgálták, hogyan vannak felkészülve anyagi-műszaki szempont­ból a télre, kiviláglott, hogy két mozdony és 18, meleg levegőt fejlesz­tő aggregát hiányzik a szükséges be­rendezésből. Emellett az építkezési igazgatóságok utólagosan további építkezéseket vesznek át téli mun­kára, és így még tovább fokozódik az aggregátok iránti kereslet. Helyes az az eljárás? — veti fel a kérdést a cikkben a brigád. — Hiszen éppen a léli hónapokban szükséges az épít­kezéseken a több műszak bevezeté­se. Olyan építkezések klfütése, ami­lyenekről az előbb tettünk említést, nagyon költséges, és a nap mind a 24 órájára szól. Aliglia lehetne gaz­daságosságról beszélni abban az eset­ben, ha a munkahelyen csak egy műszakban dolgoznának. Télen a munkákat célszerűen a legfontosabb és a legmegfelelőbb építkezésekre kell összpontosítani. A BRIGÁD SZÖVÁ TESZI, hogy ugyanakkor, amikor sok aggregát hiányzik, számos meglevő aggregát még mindig nincs előkészítve az üzemeltetésre. Felhívjuk a figyelmet arra ls, hogy a téli berendezések kezeléséhez szükséges szakemberek előkészítéséről a vezetőség Idejében gondoskodjék. A nagy mű építősében ma már aránylag nagy az építkezések szét­tagoltsága, amihez nagyban hozzájá­rul a befejezési határidők elhúzódá­sa. Ez utóbbiak rendszerint mindig valamilyen kedvezőtlen hatásúak, mind az építkezés, mind az ott dol­gozók szempontjából. Könnyen elkép­zelhető, milyen nehézségekkel jár­na, ha azon csarnok építésé! nem fejeznék be, amely az előgyárlmányok készítésére szolgál, s a munkásoknak a puszta ég alatt kellene dolgozniuk. A betonkeverőnek még nincs felépít­ve a kavicsraktára és emiatt a téli kavicskészletet nem közvetlenül a keverő mellett, hanem a bányában kell előkészííeai. Nagyon megnehe­zíti a gépkocsivezetők munkáját, hogy nincs befejezve a ' parkírozó hely építése. Némely befejezeilen munka érezhetően befolyásolja a dolgozók­nak nyújtott szoígáltatásokat. A bo­ciari szálláson például mindmáig nem fűtöttek, s ugyan ez a helyzet a ša­cai szállás némely lakásában is. Már­pedig ezeknek az embereknek, akik egész nap a szabad levegőn dolgoz­nak, elégedettségét aligha fokozza az a tény, liogv hazatérésük után hide£ szoba fogadja őket. A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ ÉPÍTÉSÉN számos intézkedést ké­szítettek elő a téli munkák biztosí­tására. Akad azonban még elég sok olyan érzékeny hely, ahol a fagy kellemetlen meglepetést okozhat. Né­hol abban bíznak, hogy az idei tél is olyan enyhe lesz, mint a tavalyi volt. Jobb azonban félni, mint megijedni. Helyesebb dolog Idejében felkészülni, mint kellemetlen meglepetésnek ki­tenni magunkat Ezért egyetlen napot se vesztegessünk a téli munkák elő­készületei során. GYARAPÍTJÁK TUDÁSUKAT A prágai CKD Blansko Üzemben nagy súlyt fek­tetnek a „Mindenki újí­tó módon" című mozga­lom kibontakoztatására. Ennek keretében főleg a szakképzettség növelését sürgetik kitartóan, s így nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban az tizem 350 dolgozója szer­zett magasabb képzettsé­get. Az egész mozgalom kiszélesítéséhez nagyban hozzájárultak a szocia­lista munkabrigádok, melyek sok új munka­módszert vezettek be a termelésbe. A szakképzettség nö­velése terén szép ered­ményeket érnek el az öntöde és az acélgyár­tó-részleg dolgozói, mi­vel a két részlegről rövid tanfolyamok kere­tében több mint 700 dol­gozó gyarapítja tudását. A fiatalok szorgalmasan látogatják a műszaki előadásokat, amelyeken a fő termelési ágazatok megismerésére helyezik a fő súlyt. Az Iskolázás mellett az üzem dolgo­zói figyelemmel kísérnek minden olyan újítást vagy munkamódszert, amelyet más üzemekben vezettok be, s emellett maguk között megbeszé­lik a szakirodalomból merített Ismereteket is. (CTK) VEWDETTA PRIMAVERA S1CILIANA Szicíliai tavasz jelige alatt rendeztek vala­^ mikor társas kirándulásokat a nemzetközi utazási irodák az „olasz csizma orrára". Csak maguk a nincstelen szigetlakók nem örülhettek a meseszép rügyfakadásnak, legkevésbé 1943 márciusában. Keservesen átvészelt tél után újabb rémkép vetette előre árnyékát: híre járt, hogy a németek még a nyomorult kis háztáji kukori­caföldeken is erődítményeket készülnek építeni. És úgy is történt. Kárpótlásul „megengedték" a még nem katonaköteles korban lévő szicíliai pa­rasztfiúknak, hogy munkát vállaljanak Német­országban. A fenyegető éhínség elől azután szá­zan, ezren, tízezren indultak el északnak, ideig­lenes vagy — örök búcsút mondva virágba borult hazájuknak és szeretetteiknek. Elindult a két Bagno-flvér is, Luigi meg Beppo, abból a Mar­sala környéki kis faluból, ahol 4 hónap múlva, 1943 júliusában partra szálltak az angol-amerikai inváziős csapatok. Útközben terveket szőttek a jövőre vonatkozólag, mennyit küldenek majd ha­za kilátásba helyezett bérükből éhező szüleik megsegítésére, s megfogadták, hogy Jóban-rossz­ban kitartanak egymás mellett. Mivel pedig olyan eldugott szicíliai faluból származtak, ahol az örökös nincstelenség folytán ma ls még bur­jánzik a babona meg a vallási mánia, vendetíát, vérbosszút esküdtek egymásnak az ellen, aki va­lamelyiküket bántaná. A sors azonban másképpen rendelkezett. Megérkezésük után a „birodalmi munkatoborzó és selejtező központ" egyik őr­mestere, egy Brandenburg környéki kőfejtőbe osz­totta be Luigit, a gyengébb testalkatú Beppót pe­dig egy nagybirtokoshoz küldte „idénymunkás­nak". MIÉRT VETTÉK FALLAL KÖRÜL A ROMHALMAZT? Ugyanabban az időben ezer meg ezer fapa­pucs csoszogott ki a hírhedt sachsenhauseni kon­centrációs tábor kapuján. Dermesztő hidegben, éjjel-nappal, SS-csizmák rúgásától kísérve kő­falat építettek a közeli frldenthali nagybirtok körül. Azután őrtornyok nőttek kl a földből, fi­gyelmeztető feliratú táblák jelentek meg a ma­gasfeszültségű árammal telített drótsövényen kí­vül. A titokzatos telep „hivatalos" neve Sonder­iehrgang Oranienburg volt, amelyet azonban bíz­vást orgyilkosok tanfolyamának, illetve főisko­lájának lehetett volna nevezni. Az akkor már vesztét érző náci rendszer itt képeztette ki „föld­alatti hadosztályát", a Wehrwoif-okat, a szabotő­rökeí, a bér- és orgyilkosokat, akiknek hivatása lett volna a fasisztaellenes harcosokaí háíba tá­madni. A „kötelező tantárgyak" oktatói eszerint nyelvtanárok, bankjegy- és aprópénzhamisítók, céllövők és késelők, hurokvetők, békaemberek, mesterfojtogatók és gégemetszők voltak. „Edzés" céljából pedig korlátlan mennyiségű „anyag" ál­lott a hóhértanoncok rendelkezésére: a tőszom­szédságban lévő sachesenhauseni koncentrációs tábor százezres emberraktárában. SZOMORÚ TALÁLKOZAS Öt hónap múlva a Bagno-fivérek mégis össze­kerültek a sachsenhauseni pokolban. Ide hurcol­ták többek között azokat a Németországban dol­gozó olasz munkásokat, akik Mussolini bukása után haza akartak szökni, hogy mint partizánok részt vegyenek hazájuk felszabadításában. De még fel se ocsúdtak első meglepetésükből, amikor a két fiút „átengedték" a friedenthali telep fegy­vertechnikai-kísérleti osztályának. Ott éppen egy különleges méreggel preparált muníció hatásál próbálták ki két szovjet és két lengyel foglyon. Gáncsot vetettek nekik, majd lágyékon lőtték őket, Két perc múlva az aránylag könnyű sebe­sülés ellenére tágra nyílott az áldozatok pupillája és heves görcsök rángatták kínoktól gomolyaggá csavarodott testüket. Heinz Baumkötter SS orvos­tanhallgató — aki 1943-tól 1945-ig mint „orvos" működött a táborban — szenvtelenül figyelte a szerencsétlenek haláltusáját Majd órájára pillant­va diadalmasan kijelentette: Ausl Krepiert! Végiik van, megdőglöttek! — De az egyik fegyvermes­ter a kísérlet megismétlését javasolta, amit az „orvos" azzal toldott meg, hogy próbálják ki a méreg hatását valamilyen „déli fajon". Hoztak tehát két görögöt és két olaszt, köztük a szegény Beppót, akik csakhamar hasonló sorsra jutot­tott. öccse kínhaláláról és gyilkosainak személyé­ről csak jóval később értesült Luigi. A Földközi­tenger mellékéről származó kitűnő úszót ugyan­is a békaemberek „sajátították ki" maguknak különféle vízalatti kísérletekre a közeli Odra — Havel-csatorna melletti telepükön. Már vége felé közeledett a nagy vér- és tűzorkán, amikor mégis eljött Luigi „napja". A békaemberek éppen víz­alatti robbantásokat „gyakoroltak", amikor a csatorna partján ellenőrzés céljából megjelent a fegyverszakértő. Az a fegyvermester, aki pon­tosan két év előtt cinikus kegyetlenséggel le­lőtte Beppót, itt állt előtte egyedül, egy pilla­natra tanúk nélküli — Porco dl... — tört ki a káromkodás Luigiból, de elharapta a túl hangos szavakat s csak egyetlen szót sziszegett foga kö­zött: VENDETTA! Ebben a pillanatban a hóhér felismerte a vér­ben forgó szemű olaszban egyik áldozata test­vérbátyját ... És ugyanolyan tágra nyílott két szeme pupillája, mint kínokban fetrengő áldoza­tainak halálban megtörő szemefénye ... Hatalmas loccsanás verte fel a dermedt csendet, amikor a két test a csatornába zuhant. A fegyvermester hulláját csak hónapok múlva találták meg egy elsüllyedt hajó tatjához kötözve, Luiginak pedig úszva sikerült elérnie a Havel-folyót, közvetle­nül a felszabadulás előtt. — Csak a másik szörnyeteggel nem sikerült még leszámolnom — fejezte be újságírók előtt tett vallomását Luigi Bagno. Hivatalos jelentés szerint ugyanis Heinz Baumköttert még 1947-ben átadták a bonni hatóságoknak, de azok tüstént szabadlábra helyezték az „orvost". Egy ideig az Iserlohni kórházban folytatta „áldásos" működé­sét, ma pedig állami szolgálatban álló főorvosi tisztséget tölt be a nyugat-németországi Münster városban. De a vendetta nincs időhöz kötve, nem évül el, sőt apáról fiúra száll 1 í K. E. • Bizalom A műhelyben képesített szerszámkészí­tőként dolgozott. Fiatal volt, szorgalmas és udvarias. Mindnyájan szerették. Az év folyamán tübb ésszerűsítő javasla­tot nyújtott be. Azt tartották róla, hogy jól érti mesterségét. Miután bíztak ben­ne, a választások alkalmával a FSZM üzemi bizottságának bizalmijává válasz­tották. Ezt követőleg még egy ésszerűsítő javaslatot adott be s áthelyezték annak a cégnek a műszaki irodájába hivatal­nokként, amelyben előzőleg dolgozott. Oj ruhákat csináltatott magának, kez­dett többet adni külsejére. Éz még nem lett volna rossz. Nos, de hamarosan nem köszönt többé munkatársainak, sőt köszönésükre sem válaszolt. A gépíró­nő s a többiek is megcsodálták új ruháit, s kissé faragatlan viselkedését. De 0 nem mosolygott többé s nem volt már oly szorgalmas, mint azelőtt. Egyszer, amikor az üzemi lapot hoz­ták, hogy az egyes példányokat ossza szít munkatársai között, akik a válasz­táskor ráadták szavazatukat, megrökö­nyödve nézett körül: — £n? — kérdezte csodálkozva. — Mi közöm nekem ehhez?! Ez nem tar­tozik hivatalnoki munkámhoz — tette hozzá nagyképűen s fontoskodva ci­garettára gyújtott. Az üzemi lapot ezután a műhelynek az a dolgozója osztotta szét, aki az ő helyére jött. A következő választásokon nem győ­zött csodálkozni, hogy nem választották be a bizottságba. M. V. Baráti önzetlenség Augusztus 13-a után az NSZK nem volt hajlandó különleges finom műsze­reket szállítani az NDK-beli Rühle bel Eisenbanchban levő Klement Gottwald Üzemnek. A Szabad Német Szakszerve­zetek és a Tribüné szerkesztőségének meghívására az üzembe látogatott a csehszlovák Karel Kyzllnk, a szocialista munka hőse, hogy megismertessen a német munkásokkal és technikusokkal néhányat harminc finom csiszoiá9i módszere közül. Amikor egy normális csiszológépen bemutatta módszerét, a német elvtársak nem győztek csodálkozni. A Klement Gottwald Üzemben lezajlott beszélgeté­sen ezután nagy érdeklődés mutatko­zott aziránt, hol lehet Csehszlovákiában a Kyzlink elvtárs módszereihez szük­séges készítményeket megvásárolni. Siegler elvtárs, az lizem Igazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette: „Karel Kyz­link a legjobb pillanatban érkezett az ' NDK-ba. A műszereket és mérőeszközö­ket az ő módszerével már magunk ls elő tudjuk állítani." Mi tart tovább? A napokban Bratlslíjvában több­ször akadozott a tej szétliordása a CSAD egyes felelőtlen gépkocsiveze­tőinek „érdeméből", akik nem jelen­tek meg munkahelyükön. A tejcsar­nok előtt sorakozók egyike mesélte a következő tréfát: Riporter megy Gagarinékhoz. A kis Galja nyit ajtót. A riporter megkér­dezi : — Galocska, apuka otthon van? — Nem, elvtárs, apuka a világűr­ben van... — És mikor tér vissza? — Pontosan tizenhat óra harminc perckor — mondja a kislány maga­biztosan. — És anyuka? — Anyuka nincs otthon. — És mikor jön? — Azt kérem, nem tudom — vá­laszolja szomorúan Galocska. — Es hova ment? — Tejért ment, kérem:.. ÍREDÉ PRMO A bemondótól is sok függ A vasárnapi Spartak Brno KPS—Bánik Ostrava labdarúgó-mérkőzésen a 75. percben a hazaiak már 2:0-ra vezettek, s ezután már csak az eredmény tartá­sára törekedtek. Ennek érdekében nem riadtak vissza a sportszerűtlen visel­kedéstől sem. például messzire rugdos­ták a labdát. Ezen akkor sem változ­tatták, amikor Fabšo játékvezető figyel­meztette a csapat tagjait, hogy nieg­hosszabítja a 90 perces játékidőt. Az óra mutatója már a 91. percet mu­tatta, amikar az ostravai csapat 2:2-re kiegyenlitett. A hazai csapat játékosai a hosszabbítás miatt tiltakoztak a játék­vezetőnél, amit a közönség hatalmas bangorkánnal kísért. Mindezt pedig azért inert a helyi hangszűrő bemondója helytelenül magyarázta a meghosszabi­tásra vona'kozú szabályokat, ill. a já­tékvezető ilyen döntését. Ismét bebizonyosodott tehát, milyen fontes nemcsak a játékosok nevelése, hanem a helyi bemendó rátermettsége, Ügyessége Is. ÜJ SZÖ 4 * 1961. november 11.

Next

/
Thumbnails
Contents