Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-10 / 312. szám, péntek

Hruscsov elvtárs rögtönit sajtóértekezlete A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE REN­DEZETT FOGADÁSON NYIKITA HRUS­CSOV MINISZTERELNÖK ODALÉPETT AZ GJSAGÍRÖK CSOPORTJÁHOZ ÉS BARÁTSÁGOSAN ÜDVÖZÖLTE ŐKET, VALÖSAGOS RÖGTÖNZÖTT SAJTÓÉR­TEKEZLET KEZDÖDÖTT. Az egyik újságíró megkérdezte Hruscsovot, hajlandó lenne-e néhány külpolitikai kérdésre felelni. A szovjet kormányfő mosolyogva azt felelte, hogy elege van már a külpolitikai kérdésekből, de egy-két kérdésre szívesen válaszol. Az első kérdés így hangzott: — Van-e még türelme a Szovjet­uniónak, s hajlandó-e még várni a német békeszerződés megkötésével? — Türelmünk bbven van — mon­dotta Hruscsov, — de ez kétoldalú dolog. Nyugati partnereinktől is függ. A végletekig nem várhatunk, min­den türelemnek van határa. — Azt jelenti-e ez, hogy decem­ber 31-én túl is várnak? — Mi nem vagyunk babonásak, és nem tulajdonítunk végzetszerű je­lentőséget egy-egy számnak, legyen az 31 vagy 13 — mondotta a szov­jet kormányfő. — Egyes babonás em­berek különböző hiedelmeket fűznek a tizenhármas számhoz. Bár a tizen­hármas nem mindig szerencsétlen szám — mondta nevetve egy német újságíró felé fordulva. (A szovjet mi­niszterelnök nyilván az NDK kormá­nyának augusztus 13-i intézkedéseire célzott.) Valaki megkérdezte, mik a tervei Hruscsovnak az elkövetkező hóna­pokra? — Először pihenni megyek — hangzott a válasz. — Azután elláto­gatok Taskentbe, a szfizföldekre, majd Ukrajnába. — Genfbe nem megy tárgyalni? — hangzott a következő kérdés. Hruscsov ismét nevetve válaszolt — Ezt maguknak, nyugati újság­íróknak, jobban kellene tudniuk. Ez is a mi tárgyaló partnereinktől függ. Ezután a nyugati újságírók a szov­jet kísérleti robbantások kérdését feszegették. — Abbahagyja-e a Szovjetunió a kísérleti robbantásokat? — kérdez­te valaki. — Erről a kérdésről kimerítően beszéltem már a kongresszuson, de ezen a fogadáson, pohárköszöntőm­ben ís — mondta Hruscsov. Minden a másik féltől függ. Kös­sük meg a német békeszerződést, hagyjuk abba a fegyvercsörtetést, egyezzünk meg az általános és tel­jes leszerelésben, akkor nem lesz szükség kísérleti robbantásokra. — Végez-e a Szovjetunió földalatti atomrobbantást? — kérdezte egy amerikai újságíró. — Nem végzünk, — mondta Hrus­csov. — A földalatti atomrobbantás nagyon drága. Nyugaton az adófize­tő polgárok zsebéből lopják ki a pénzt, hogy minél drágább kísérlete­ket végezzenek. — De a földalatti robbantás biz­tonságosabb — jegyezte meg egy nyugati újságíró. — Ez csak szóbeszéd — vágott vissza Hruscsov. — A földalatti rob­bantás semmivel sem biztonságosabb, mint a légköri kísérleti robbantás. Ugyancsak egy amerikai újságíró megjegyezte, hogy az Egyesült Álla­mokban végzett kísérleti robbantá­sokra szovjet megfigyelőket ís meg­hívtak. Miért nem teszi ezt a Szov­jetunió is? — Először is nem minden robban­táshoz hívtak meg szovjet megfi­gyelőket — hangzott a válasz. — Má­sodszor pedig nem érdekelnek külö­nösen minket az amerikai kísérleti robbantások, mert számunkra ott már sok titok nincsen. Továbbá a meghí­vással azt akarják elérni, hogy a közvélemény szemében igazolják sa­ját robbantásaikat, ehhez pedig mi nem szándékozunk segédkezet nyúj­tani. Az USA továbbra is a fegyverkezés fokozására törekszik Kennedy sajtóértekezlete Washington (ČTK) — Kennedy elnök, szerdai sajtóértekezletén bejelentette, hogy Jöváre követelni fogja a katonai költségvetés további növelését, hogy „az USA megőrizze eddigi katonai helyze­tét". Kennedy megerősítette a légköri nukleáris kísérletek felújítására folyó előkészületeket. A hivatalos látogatáson Washingtonba tartózkodó Nehru indiai miniszterelnök­kel folytatott tárgyaláséról Kennedy ki­jelentette: „Vannak kérdések, amelyek­ben nem értünk egyet". Részleteket azonban nem közölt. Ezzel szemben Kennedy nagy megelé­gedéssel nyilatkozott Adenauer novem­ber 20. és 21. látogatásáról, melyet „lét­fontosságúnak minősített a berlini, a német és az európai kérdés megítélése szempontjából." Hangoztatta, „nagyon szeretné megismerni Adenauer nézeteit és egybehangolni politikájukat." A további jelentős nemzetközi kérdé­sek közül röviden csak arról tett emlí­tést, hogy az amerikai kormánynak alaposan át kell tanulmányoznia Taylor tábornok dél-vietnami helyzetjelentését. Támogatta az amerikai-japán gazdasági kapcsolatok kibővítését és hangoztatta, hogy az USA-nak érdeke az együttműkö­dés 8 nyugatnémet monopóliumok befo­lyása alatt álló Közös Piaccal, és a Kö­zös Piac hatáskörének a megszilárdítá­sa. * * További amerikai erőfitogtatás Nyugat-Berlinben Bonn (CTK) — Csütörtökön a nyugat­németországi amerikai csapatok 150 fő­nyi lövészalakulata „a gépesített csapat­szállítást" gyakorolta Nyugat-Berlinben. Egyidejűleg a nyugat-berlini megszálló helyőrség alakulatait ideiglenesen Nyu­gat-Németországba helyezik át „terep­gyakorlatokra". Az amerikai csapatok kihívó hadgyakorlatainak világos célja továbbra is feszültté tenni a nyugat-ber­lini helyzetet. Shapiro, az UPI tudósítója tette fel a következő kérdést: — Keldis akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának el­nöke Germán Tyitov sajtóértekezle­tén azt mondta, hogy lesz olyan szputnylkfelbocsátás, amelyre meg­hívnak külföldi újságírókat is. Mi az ön véleménye erről? — Keldis akadémikus — mondta Hruscsov — köztiszteletben álló tu­dós. Semmi okunk nincs, hogy kétel­kedjünk szavaiban. Egyébként azt hi­szem — fűzte hozzá nevetve —, hogy fogunk mi még önnel együtt a világ­űrbe repülni. Valaki megkérdezte, miért nem bo­csátott fel a Szovjetunió űrrakétát az SZKP XXII. kongresszusát megelő­zően? Hruscsov így válaszait: — Véleményünk szerint a XXII. kongresszus maga is Igen nagy szputnyik volt. Ha a kongresszus előtt felbocsátottunk volna egy űrha­jót, ezzel megosztottuk volna a világ közvéleményének figyelmét. Meg azután a következő dolgot ís tekin­tetbe kell venni: bár a mi felbocsás tásaink általában jól elő vannak ké-í szítve, a biztonság mégsem 100 szá-* zalékos. Most képzeljék el, milyeri szomorú benyomást keltett volna, ha a kísérlet nem sikerűi. Végül Hruscsov köszöntötte az új-* ságírókat a Nagy Októberi Szociálisa ta Forradalom 44. évfordulója alkal-í mából és elbúcsúzott tőlük. A rögtönzött sajtóértekezlet ezzel véget ért. (MTI) Nyikita Hruscsov fogadta a nyugatnémet nagykövetet Moszkva (CTK). — Nylkita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsénak el­nöke csütörtökön a Kremlben fogadta Hans Krollt, az NSZK nagykövetét és eľbeszélgetett vele. Aroszemena az Ecuadori Köztársaság új elnöke Ecuadorban továbbra ís feszült a helyzet Quito (CTK). — Carlos Julio Arosze­raena Monroy, eddigi ecuadori alelnök szerdán átyette. az elnöki tisztséget. Megalakította az új kormányt, melyben a külügyminiszteri tárcát Francisco Acosta Yepez keresztényszocialista po­litikus, a hadflgyminlszteri tárcát, a konzervatív Francisco Tamariz, a gaz­daságügymlniszteri tárcát pedig dr. Teodor Alvarado Oleg liberális politikus tölti be. Az új köztársasági elnök a nemzeti kongresszus egyöntetű döntése is az ecuadori alkotmány megfelelő cikkelye alapján vette át tisztségét. Az úgynevezett ideiglenes köztársa­sági elnök Camiio Gallegos Toledo, akit nem egészen 24 órával előtte az ecuadori fegyveres erők parancsnoka nevezett ki, önként lemondott és a ka­tonai parancsnokok alávetették magukat a kongresszus döntésének. Ibarra lemondott köztársaság! elnök' a mexikói nagykövetségen menedékjo­got kért. amelynek magától értetődően le kelle­ne mondania saját gazdasági és hitel­politikája érvényrejuttatásáról. Hiú áb­ránd az az elképzelés, hogy Ausztria politikai következtetések nélkül csatla­kozhatnék a Közös Piachoz. Az igazság orcátlan elferdítésével azonos, ha a Közös Piac hívei azt állít­ják, hogy Ausztria csak két lehetőség között választhat: vagy csatlakozik a Közös Piachoz, vagy pedig tönkremegy. Gazdaságilag szükségtelen, sőt káros ballépés volt már az is, hogy Ausztria csatlakozott a Szabadkereskedelmi Tár­suláshoz (EFTAj. Megcáfolhatatlan azon­ban, hogy Ausztria egyáltalában nincs ráutalva a Közős Piacra, hiszen a leg­utóbbi 15 évben bebizonyosodott, hogy megvan minden lehetősége az ország gazdaságénak önálló és sikeres fejlesz­tésére. Semmivel sem Indokolható tehát, ha az osztrák kormány enged a bonni zsarolásnak. Ausztria Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága a közös piaci „üzlettársi viszonyt", illetve az annak megvalósítására irányuló kísérleteket joggal nevezte olyan mesterkedésnek, amely 1945 óta a legaggasztóbban veszélyezteti az or­szág függetlenségét és semlegessé­gét Ugyanakkor leleplezte azt is, hogy az Osztrák Néppárt és termé­szetesen a nagynémet-újfasiszta irányzatú úgynevezett Szabadság Párt jobboldali radikális csoportjai a Közös Piachoz való csatlakozás útján akarják előkészíteni a bonni kormányhoz fűződő szövetség felté­teleit. Az említett „üzlettársi vi­szony" mindenesetre sarkig kitárná az osztrák gazdaság kapuit a nyu­gatnémet konszernek tőkéje előtt. A nagyiparosok szövetségének veze­tői, a nagybirtokosok és a „nép­ért" aznn csoportjai, amelyek egy „polgári tömb" létesítésére, illetve a klerikálisán reakciós néppárt és az újfasiszta Szabadság Párt koalí­ciójának létrehozására törekszenek — azzal kecsegtetik magukat, hogy az „üzlettársi viszony" lényegesen megerősítené osztályhelyzetüket, így tehát lehetővé tenné, hogy csapást mérjenek az osztrák munkásosztály­ra. Ezek a reakciós korok a Közös Piac tagállamai karteljeinek s kon­szernjeinek segítségével szeretnék fokozni az osztrák dolgozók tőkés kizsákmányolását és az államosított üzemek gazdasági aláaknázásával szeretnék elérni a magántulajdonba való visszaszármaztatásukat. A Kö­zös Piachoz való csatlakozás érde­kében folytatott propaganda már most is oly kedvező légkört teremt számukra, hogy minden módon aka­dályozhatják a munkaidő lerövidíté­sét és egyre újabb adókedvezménye­ket csikarnak ki a munkásbérek s a szociális juttatások rovására. Utolsó ütőkártyájuk pedig az, hogy kül­földön toborzott olcsó munkaerőkkel akarnak nyomást gyakorolni az osztrák dolgozókra s ezzel elérni a munkabérek általános leszorítását. Az osztrák kommunisták viszont a leghatározottabban követelik, hogy Ausztriában véget kell vetni a Kö­zös Piachoz való csatlakozás hívei által propagált irányzatoknak és minden korlátozás nélküli, teljesen szabad kereskedelmet kell folytatni a világ valamennyi országával. A Szovjetunió kormánya nem­rég magyarázatot kért az osztrák kormánytól a Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében. Az osztrák kormány kitérő választ adott, amely nem tartalmazta a csatlakozás gon­dolatának nyílt elutasítását, hanem képmutatóan Ausztria állítólagos ér­dekeire hivatkozott. „Tulajdonkép­pen még semmi sem történt" — állt a válaszban „az osztrák kormány még nem döntött részt vesz-e Auszt­ria is Európa gazdasági integráció­jában". Az osztrák kormány e két­értelmű nyilatkozata nem tartalmaz­za azt ami döntő fontosságú, éspe­dig, hogy Ausztria sohasem lehet részese olyan integrációnak, amely­nek gerince a Közös Piac... Az Ily értelmű nyilatkozat ugyanis Ausztria demokratikus lakosságának vélemé­nyét juttatná kifejezésre, mindazokét, akik nem akarják, hogy kész és meg­másíthatatlan tények elé állítsák őket. Bár Ausztriában egyre foko­zódik a Közös Piachoz csatlakozás érdekében kifejtett propaganda, most már az osztrák burzsoázia egyes kö­rei is mind gyakrabban bírálják a „csatlakozás káros", sőt veszélyes voltát, annak szükségességét hang­súlyozva, hogy Ausztriának hatható­sabban kell szorgalmaznia a keres­kedelmi kapcsolatok kibontakoztatá­sát a szocialista s a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal. Magától értetődő tehát, hogy Ausztria de­mokratikus 'erőinek az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a hazát fenyegető veszély elhárítására s az ország független­ségének, önállóságának és semleges­ségének megőrzésére, megszílárdítá­FRANZ KUNÉRT! A KOMMUNISTA VIU'SMOZGALOM HöVEKEDESE m A PÁRTTAGOK SZÁMA 40000000 360000001 N. sz. HRUSCSOV: 330000001 „Ma már nincs olyan többé-ke­vésbé fejlett munkásmozgalom­mal rendelkező ország, amely­ben nem nyilvánulna meg a kommunisták politikai befolyá­sa. 300 2M100Q 1680000 3141000 NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK WVAWV/VAA/WWVVNAA/W^^ Nehru Washingtonban Az amerikai sajtó csodálkozik: Miért nem követik az el nem kötelezett országok a Nyugatot? Kj ehru indiai miniszterelnök washingtoni látogatása nagy visszhangot keltett az amerikai saj­tóban. A lapok arról írnak, hogy a látogatást ki kellene használni az indiai-amerikai ellentétek enyhíté­sére, Nehru meggyőzésére a német, vietnami és laoszi kérdésben kép­viselt amerikai politika helyessé­géről, főként pedig a további atom­kísérletek „szükségességének" meg­magyarázására. A lapok ellenséges hangnemben írnak Indiáról és a többi el nem kötelezett népről. Ilyen elmeket ad­nak cikkeiknek: Persona non grata (Daily News), India ellenségesen viseltetik az USÁ-val szemben (Journal American), A címek ugyan különbözők, a cikkek tartalma azonban meglepően egyező. Mi a bűne Indiának és Nehrunak az amerikai sajtó szemében? Állító-: lag másként ítéli meg a Szovjet-: unió és másként az USA politiká-: ját. A Daily News világosan meg­írta: „Az USA és Oroszország nagy vitáiban ez az állítólagos semle­ges fél mindig halálos ellenségünk, a Kreml oldalán állott." A lap azt állítja, hogy Nehru visszaél a sem-, legességgel. A kommentárokból körülbelül így olvashatjuk kl India „bűnösségét": Vétett a belgrádi értekezleten ját­szott szerepével. Nem Ítélte el éle­sen a szovjet nukleáris kísérlete­ket. Támogatja a népi Kína ENSZ­jogait. Nem áll feltétlenül az USA mellett a német békeszerződés, Laosz, Vietnam és Kuba kérdésében. Különösen támadja a lap Krisna Menőn minisztert, aki „soha sem szalasztja el az alkalmat, hogy nyil­vánosan megalázza az USÁ-t és nyíltan hízelegjen a Szovjetunió­nak." Az amerikai sajtó közvetlenül és közvetve az el nem kötelezett or­szágok népeit is támadja, minde­nekelőtt azért, mert nem akarják a szovjetlennes faltörő kos szere-: pét játszani a tőke szolgálatában. Nem nehéz rájönni az okokra. Az .imperializmus és a gyarmati rendszer történetében először történt, hogy kis­tőkéjü fiatal országok- megálltak a sa­ját lábukon és büszkén elutasítják az olyan kölcsönöket és segítséget, me­lyekkel meg akarják őket vásárolni. Maguk szervezik gazdaságukat és ön­álló külpolitikát folytatnak. Ez valami felháborító az amerikai imperialisták szemében. Ez fűti az ellenséges hangu­latot. Ezért fenyegetőznek, hogy min­den segítséget beszüntetnek. Sok amerikai politikus olyan arcot vág, mintha nem volna képes megérte­ni az et nem kötelezett országok ál­láspontját. Pedig ha figyelmesen át­olvasnák saját újsághíreiket, megtalál­nák rá a választ, miért követnek az el nem kötelezett országok sok kérdésben egységes álláspontot a. szocialista vi­lággal. Azért, mert meggyőződtek se­gítségük őszinteségéről és önzetlensé­géről. Vonzza őket a szocialista orszá­gok kitartó harca a békéért és lesze­relésért. S mit látnak Nyugaton? Szuezt, Bizertít, kubai inváziót, katan­gai cselszövéseket és fajüldőzést az USA-ban. A Washington Post nemrégen cik­ket közölt az Egyesült Államokban ta­nuló ázsiai, afrikai és latin-amerikai diákok életéről. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak tartós barátságot kötni sem egyénekkel, sem családok­kal. Ezak éreztetik veiük, hogy elma­radt népek fiai. Sokan kénytelenek a déli, elkülönített kollégiumokban tanul­ni, gyakran egészen más tárgyat, mint amelyet választottak. A lap megálla­pítja, hogy kevesen kapnak támoga­tást az USA kormányától. Ezzel szem­ben Moszkva nagy ösztöndijakat jut­tat a külföldi diákoknak. A cikk a következő kérdéssel feje­ződik be: Hányan térnek haza közülük a szabad világ eszményeinek lelkes hí­veikánt és Amerikai barátaiként? Há­nyan térnek haza rossz tapasztalatok­kal, hogy beverjék követsegeink abla­kait, jenkiellenes Jelszavakat mázolja­nak a falakra és segédkezzenek ellen­séges kormányok létrehozásában? Ha tehát az amerikai újságírók és politikusok csak az amerikai sajtó anyagát tanulmányoznák át, nem ten­nék fel fölöslegesen a kérdést: vajon miért nem akarják követni a mi utun­kat az el nem kötelezett népek? E. Š1P AZ ALGÉRIAI VÖRÖS FCLHOLD TÁR­SASÁG sürgönyileg kérte a Nemzetközi Vöröskereszttől, járjon közben a fran­cia kormánynál a bebörtönzött algé­riaiak ügyében, akiknek egészségét ko­molyan veszélyezteti az egy hete tartó éhségsztrájk, melyet azért folytatnak, hogy Ismerjék el őket politikai foglyok­nak. (CTK). NEW YORK-I Hl­AZ INDONÉZIAI LÉGIERŐK külön re­pülőegységet rendeltek Nyugati-lrián határaira, hogy elejét vegyék bizonyos „veszélyes lehetőségeknek," ha a hol­land kormánnyal nem egyeznének meg. (CTK). Az aagsl nemzeti széntanács és skó­ciai fiókja elhatározta, hogy az eljö­vendő évben 20 szénbányát leállítanak, ennek következtében 5000 bányász ve­szíti el kenyerét. (CTK) > VATALOS jelentések szerint a Biztonsá­gi Tanács novem­ber 13-án fogja megtárgyalni a kon­gói helyzetet. (CTK!) DE GAULLE, fran­cia köztársasági el­nök Korzikáról visz­szatérve, Toulon­ban beszédet mon­dott. Továbbra is csökönyösen kitar­tott negatív állás­pontja mellett a német és berlini kérdésben, azt ál­lítva, hogy csak akkor hajlandó elő­terjeszteni a világ­problémák megoldá­sára irányió javas­latait, ha a Szovjet­unió már nem fog­ja ..veszélyeztetni" a békét. (CTK). Pierre Viflon, Franciaország Kommu­nista Pártjának képviselője kérdéssel fordolt MesSmer hadügyminiszterhez, vajon igaz-e. bogy a tényleges szolgá­latot teljesítő katonákat és repülőket ABSZOLÚT FEGYVER Ezt hogy lehetne elhárítani? (A Népszabadság karikatúrája.| Az indiai-német kereskedelmi kamera bombayi ülésén Desai indiai pénzügy­miniszter bejelentette, hogy India kénytelen lesz csökkenteni behozatalát Nyugat-Németországból. (CTK) A FÜLÖP-SZIGETEKEN a viharos vá­Bayonneben és Párizsban csekélységek lasztás előtti kampánynak eddig 19 miatt testi fenyítésben részésítik. (CTK) halottja és 43 sebesültje van. (CTK). Uj SZÔ 3 * 1961. november 10.

Next

/
Thumbnails
Contents