Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-10 / 312. szám, péntek

A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (CTK) — A Nemzetgyűlés mező­gazdaság! bizottsága november 9-1 ülésén, amelyen Josef Borövka kép­viselő elnökölt, elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy — te­kintettel a fokozott faladatokra — miként biztosítható az 1962. évi me­zőgazdasági termelési terv teljesíté se. Antonín KleCka akadémikus be­számolt a mezőgazdasági nagyüzemi termelés távlati fejlesztéséről, az EFSZ-ek egyesítéséről, továbbá a me­zőgazdasági termelés központosításá­ról, szakosításáról és körzetesítésé­ről is. A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága az alkotmányjog értelmé­ben meghívta az ülésre a szakértők többtagú csoportját. Igen célszerű volt a JNB-k képviselőinek jelenléte, akik a Csehszlovák Tudományos Aka­démia és a kísérleti intézetek dolgo­zóinak segítségével gyakorlatilag felülvizsgálják a mezőgazdasági nagyüzemi termelés távlat! célkitű­zéseinek helyességét. A barátság és béke stafétája (CTK) - A barátság és béke stafé tájának déli ága csütörtökön, novem ber 9-én végig haladt a közép-cseh­országi kerületben a berounl s kiad női járáson, és a délutáni órákban a nyugat-csehországi kerületbe érke­zett. A szovjet népnek küldött üzene­tet, mint az első napon, most ls a legkiválóbb dolgozók, CSISZ- és HESZ tagok, sportolók és a tanulók vitték A kladnól Járás dolgozói a stafétával 180 hímzett szalagot, 103 üdvözlő le­velet és 42 kötelezettségvállalás szö­vegét küldték szovjet barátaiknak. A délutáni órákban Horoviíký köz­ségben a nyugat-csehországi kerület képviselői vették át a stafétát. Amikor a barátság és béke stafétája Karlovy Varyban a Csebszlovák-Szov Jet Barátság Oszlopcsarnokába érke­zett, a város üzemelnek dolgozói is átadták a szovjet barátaiknak küldött üzeneteket, üdvözlő leveleket s a je­lentéseket, hogy teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának tiszteletére tett szo­cialista kötelezettségvállalásokat. Már esteledett, amikor Sokolov ipa­ri város lakossága üdvözölte a béke és a barátság hírnökeit. A staféta elha­ladt Tisová község mellett, ahol egy hatalmas osztályozóból, brikettgyárból és hőerőműből álló kombinát dolgozói gondoskodnak a barnaszén gazdasá­gos feldolgozáséról. A barátság és béke stafétája innét a csütörtöki nap­ra kitűzött utolsó cél felé, a törté­nelmi múltú szláv település — Cheb városa felé folytatta útját. Az éjjeli órákban a chebi dolgozók hazánk nyugati határának védelmezőivel — határőrökkel együtt őrizték a stafé­tát. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségének prágai látogatása (CTK) — A Szovjet-Csehszlovák Barát! Társaság küldöttségének tag­jai szerdán számos látogatást tet­tek hazánk fővárosában. G. G. S8­vel elvtárs, a küldöttség vezetője beszélgetésre jött össze a CSKP prá­gai városi bizottságának dolgozóival, II. P. Gajdajenko író a Csehszlovák írószövetség képviselőivel és a CSSZBSZ kulturális aktivistáival ta­lálkozott, V. A. Golusko kolhozelnök ellátogatott a ruzynöl Növénytermesz­tési Kísérleti Intézetbe, V. J. Brodsz­klj docens az Iparművészeti Főisko­lán kereste fel barátait. A délutáni órákban A. V. Kalablnova beszélge­tett a Csehszlovák Nőbizottság elnök­ségének tagjaival s a nagy prágai üzemekben működő szocialista mun­kabrtgádokban dolgozó nőkkel. A szovjet vendégek az esti órákban a CSSZBSZ néhány helyi szervezetében vettek részt a barátság hónapjának megkezdése alkalmából rendezett be­szélgetéseken. A Nemzetközi Diákszövetség bitet tesz a béke és a haladás mellett Mint már közöltük, a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottsága egy­hetes prágai ülésén számos jelentós ha­tározatot hozott A Nemzetközi Diák­szövetség megalapítása 15. évforduló­jára kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy a fasizmus elleni harcban ala­kult ki • diákok szoros egysége. A diákság sohasem engedi meg, hogy az imperializmus és a militarizmus újra veszélyeztesse a világot. A falhívás, mely hitet tesz a jékéért, a nemzeti függetlenségért, valamint a gyarmati rendszer ét az Imperialista kizsákmá­nyolás végleges felszámolásáért folyta­tott küzdelem mellett, eszményképpé állítja az algériai, kubai, és kongói diákok imperlullstaalleaes harcát. Az iskolarendszer demokratizálásáért foly­tatott mozgalomban példának állftja a szocialista tábor országaiban végzett iskolareformokat. Nagy jelentőségű dokumentum az a felhívás, melyet a Diákszövetség a vi­Ünnepélyesen megnyitották a prága November 17 Egyetemet (Folytatás az 1 oldalrólI tem létesítése jelentősen támogatja azt az igazságos harcot, amelyet az ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágok népe folytat hazájuk politikai, gazdasági és kulturális függetlensé­géért. Ez a segítség az internacio­nalizmus azon elvein alapszik, ame­lyeket Csehszlovákia követ a kölcsö­nös bizalom, megbecsülés és barát­ság szellemében folytatott külpoliti­kájával. A szónok beszéde további részében megemlékezett az 1939. no­vember 17-én lezajlott tragikus ese­ményekről, amikor a német fasiszták sárba taposták a csehszlovákiai fő­iskolák ősi hagyományait és |ogalt. Dr. Jaroslav Martinié professzor, a November 17 Egyetem rektora az új egyetem küldetését és feladatait ele­mezte az ünnepségen mondott beszé­dében. Utána dr. Sz. V. Rumjancev professzor a jelenlevők tapsvihara közepette átadta a moszkvai P. Lu­mumba Egyetem emlékérmét annak tanújeléül, hogy a két egyetem kö­zös úton haladva és szoros együtt­működésre alapozva fejti majd ki te­vékenységét. Az ünnepség résztve­vőit dr. K. Harrig asszony és Has­san Bashlr, a Nemzetközi Diákszö­vetség képviselője is szívélyes sza­vakkal üdvözölte. líg valamennyi diákjához intézett a né­met kérdés megoldása érdekében. A fel­hívás elítéli a nyugatnémet revanslz­most és szOkságesnek tartja a béke­szerződés megkfitését mindkét német állammal. Ennek alapján megoldódna Nyngat-Berlln kérdése. Ez hozzájárul­na a nemzetközi feszültség enyhülésé­hez és további nemzetközi problémák rendezéséhez. A Nemzetközi Difikszövetség határo­zatot bozott. melyben elfogadta a Szov­jet Diákszövetség meghívását és a szö­vetség VII. kongresszusát 1962 augusz­tasára Leningrádba hívta egybe. Jugoszlávia új prágai nagykövete (CTK) — Nyikola Vujanovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság üj rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön, november 9-én Prágába érkezett. A nagykövetet dr. Bohumil Verner, a Külügymi­nisztérium diplomáciai protokollfőnö­ke, Zdenko Svete, Jugoszlávia ügy­vivője és a jugoszláv nagykövetség tagjai fogadták a pályaudvaron. December 6-án ÖSSZEÜL A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége teg­nap közölte, hogy 1981. december 6-ra Moszkvába összehívta a Leg­felső Tanács hetedik ülésszakát A bíróválasztásokat irányító központi választási bizottság ülése (CTK) — A járásbíróságok bírói­nak választását Irányító központi vá­lasztási bizottság csütörtökön, no­vember 9-én tartotta második ülé­sét, hogy a kerületi választási bi­zottságok elnökeinek jelenlétében ér­tékelje a választást kampány első szakaszának eredményeit. A közpon­ti választási bizottság hangsúlyozta, hogv a választók körében nagy az érdeklődés a választási kampány iránt. Erről tanúskodik az a tény, hogy a választók tömegesen vesz­nek részt az üzemekben, vállala­tokban és községekben rendezett nyilvános gyűléseken. A központi választási bizottság jó­váhagyta a választás napjára tett szervezési intézkedéseket. ülésezett a KGST vegyészeti bizottsága Berlin (CTK) — A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának állandó vegy­ipari bizottsága október 31-tSI novem­ber S-ig tanácskozott Berlinben, az NDK fővárosában. Az Illésen a tagál­lamok képviselői vettek ránt. A bizottság jóváhagyta a mfitrágya­gyfirtás eddigi fejlesztéséről, szakosítá­sáról és az e téren vsló együttműkö­désről. valamint a különféle mezőgaz­dasági vegyszerek gyártásénak 19S5-ig történő továbbfejlesztéséről és szakosí­tásáról szóló beszámolót. A bizottság foglalkozott még a fejlődés legfontosabb műszaki problémáival, a szakosítás és együttműködés elveivel és Irányaival, tekintettel arra. hogy az IffflO-ig ter­jedő vegyipari távlati terveken dolgoz­nak. Á gyarmattartóknak el kell tűnniük a történelem színpadáról Az ENSZ közgyűlése tovább tárgyal a gyarmati rendszer felszámolásáról New York (CTK) - A közgyűlés plé­numának szerda délutáni ülésén Luns holland küldött előterjesztette kormá­nya határozati Javaslatát Nyugat-Irlán önállóságának megadására. Beszédéből kitűnt, hogy tisztában van a gyarmati rendszer tarthatatlanságával és ezért a hollandok a formális önállóság megadá­sával próbálják megőrizni politikai és gazdasági befolyásukat az Indonézia szerves részét képező területen. A hol­land Javaslat szerint az ENSZ-nek lega­lizálnia kellene Nyugat-Irlán elszakítá­sát az anyaországtól. Az indonéz küldött rövid beszédében elvetette a holland Javaslatot és meg­jegyezte, hogy küldöttsége a következő plénumon részletesebben fog foglalkoz­ni e kérdéssel. Az utána felszólaló lengyel küldött követelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete erélyesen szálljon szembe a gyarmati uralom formáinak és kötelé­keinek megőrzésére vagy visszaállításá­ra irányuló kísérletekkel. Javasolta, hogy az új államokat mentesítsék előző gyarmati kötelezettségeiktől és hatal­mazzák fel kormányaikat a volt anya­országokkal kötött mindazon szerződé­sek hatálytalanítására, melyek valami­lyen formában megőriznék az egyenlőt­len helyzetet. A lengyel küldött olyan gazdasági segítséget követelt az új, füg­getlen országoknak, amely szuverenitá­suk és gazdasági függetlenségük tiszte­letbentartása mellett meggyorsítaná fej­lődésüket. Szaúd-Arábia küldötte hangoztatta, hogy a gyarmati rendszer a leggono­szabb dolog, ami csak létezhet. Élesen elítélte azokat, akik nem voltak hajlan­dók támogatni a tavaly jóváhagyott nyi­latkozatot, melynek nemes célja a né­pek szabadsága. Nagyra becsülte a Szovjetunió kezdeményezését. Algéria teljes függetlenséget követel Párizs (CTK) — A csütörtöki francia sajtó behatóan foglalkozik De Gaulle dél-franciaországi útjával és az algériai ügyeket intéző minisztérium költségveté­sének nemzetgyűlési vitájával. A lapok egyöntetűen rámutatnak De Gaulle és Jox miniszter ellentétes nyilatkozataira. Míg De Gaulle a helyzet alakulása kö­vetkeztében kénytelen beismerni, hogy az algériaiak túlnyomó többsége az ideiglenes kormányt támogatja, Jox ra­gaszkodott a régi programhoz, mely sze­rint a tűzszünet után Algéria lakossá­gának három lehetőség — elfrancláso­dás, elszakadás vagy együttműködés — közül egyikre kellene szavazniuk. De Gaulle álláspontja tehát bizonyos haladást jelent az algériai kérdés meg­ítélésében, ez azonban nem önzetlen és csupán kísérlet a francia imperializmus afrikai céljainak megfelelőbb módsze­rekkel való eléréséhez. A Populalre, a Szocialista Párt lapja nyíltan megírja, hogy egy esetleges újabb tárgyaláson Franciaország követelésekkel lép majd fel. A lap az Algériában éiS európaiak­nak adandó garanciákat, a szaharai francia kőolajérdekek biztosítását és Af­rika többi részével Algéria területén ve­zető könnyű összeköttetés biztosításit említi a követelések között. Terrorista szervezetet leltek ártalmatlanná Kubában Havanna (CTK) — A kubai bel­ügyminisztérium bejelentette, hogy ártalmatlanná tették a „népi forra­dalmi mozgalom" elnevezésű, felfor­gató, ellenforradalmi szervezetet, me­lyet Rlvera volt közmunkaügyi mi­niszter vezetésével 1960 nyarán ala­pítottak és az amerikai külügymi­nisztérium, valamint a CIA irányított. A szervezet terrorcselekményeket, bombamerényleteket követett el, hogy az áprilisi beavatkozás előesté­jén zűrzavart idézzen elő és felbo­rítsa a rendet az országban. A beavatkozók szétzúzása után a szervezet számos tagját letartóztatták. A CIA azonban folytatta aknamun­káját. Kiküldte ügynökét, Menderest, hogy szervezze újjá az ellenforradal­mi csoportokat, szerezzen nekik fegyvert, robbanóanyagot és pénzt. Az államvédelmi. sz«rvek lefülelték az ügynököt, aki beismerte, hogy Bowlln Taylor tábornoktól, a CIA ve­zetőjétől kapott utasításokat. A CIA részletes utasításokat adott a „népi forradalmi mozgalom" veze­tőinek sok terrorcselekmény elköve­tésére. A terv szerint merényletet kellett volna elkövetni Fidél Castro ellen ls. A belügyminisztérium közleménye leleplezte egyes latin-amerikai álla­mok diplomáciai képviselőinek meg­engedhetetlen tevékenységét ls, mi­vel szoros kapcsolatban álltak a le­leplezett szervezettel. Gonzales, a szervezet vezetője letartóztatása után beismerte, hogy az amerikai külügy­minisztérium és a CIA közvetlenül irányította az ellenforradalmi akna­munkát és fegyverrel, hajókkal, re­pülőgépekkel látta el az ellenforra­dalmárokat a guantanamói tengeri támaszpontról. KUlpoIItlkai téren Algéria politikailag ffiggne Franoiaországtól és a nyugati imperialistáktól, s politikájával kiszol­gálná az Imperializmust. Az algériaiak nyilvánvalóan nem egyezhetnek bele a de Gaulle által megszabott firba. A parlament vita alkalmat adott a szélső Jobboldali képviselőknek, arra, hogy támadják de Gaulle algériai poli­tikáját és kifejezzék szolidaritásukat Sá­lán titkos fasiszta szervezetével. Volt náci bírák és lisztek keze is benne volt Vracarics letartóztatásában Berlin (CTK). — Kiderült, hogy Vra­carics letartóztatásában sok volt náci bt* ró, felderítő és katonatiszt játszott köz­re, akik ma fontos tisztségeket tölte­nek be a bonni államapparátusban. A Der Morgen című keletnémet lap ok­mányokat közölt a Vracarlcs-ügy elin­tézésére kijelölt három bíró: Kley, Hell­runk és Michellis bűntetteiről. Mind a három a bűnösök listáján szerepelt. A lap szerint csak Münchenben 60 olyan bíró működik az Igazságszolgál­tatásban, akik a náci Németország rendkívüli vagy badbíróságainál telje­sítettek szolgálatot. Vracarics a nyugatnémet rendőrség Gestapo-módszereiről Belgrád (CTK). — „Csak Gestapo­módszerekre vall az, ha kora reggel felvon* pisztollyal berontanak egy szál­lodai szobába és az ágyban fekvőnek megparancsolják, hogy emelje fel a kezét és előzetes bejelentés és elfoga­tóparancs nélkül házkutatást rendez­nek" jelentette ki szerdán este Belgrád­ban Lazo Vracarics jugoszláv partizán, akit a napokban Nyugat-Németország­ban jogellenesen bebörtönöztek. Vraca­rics a sajtóértekezleten közOite, hogy a vizsgálat és a kihallgatás során meg­kötözték, teljesen elszigelték és csak 5 nappal a letartóztatása után enged­ték hozzá a védőjét. Vracarics teslá­zőnak és sértőnek jellemezte azt a módszert, ahogyan a nyugatnémet rend­őrség megállapította a személyazonos­ságát. A nyugatnémet hivatalok még csak bocsánatot sem kértek Vracarics* tői a szabadon bocsátása után. I BÉCSI TUDÓSÍTÓNK KOMMENTARJA \ Az osztrák kormány politikájának próbaköve Megjelent a Pórtélét 21. száma A CSKP KB folyóiratának most megjelent száma rendkívül gazdag és sokoldalú anyagot tartalmaz. Bát­ran előre — a kommunizmus ragyo­gó céljaihoz — címen vezércikket közöl, melyben a Jövő társadalmá­nak nagyszerűségét alapos tudomá­nyossággal fejtegeti. A haladás és a kommunizmus győzedelmeskedik gyűjtőcím alatt több, igen értékes cikk jelent meg, amelyek az SZKP XXII. kongresszusának programjából indulnak ki. Itt találjuk például Bruno Köhler elvtárs, a CSKP KB titkára: A termelés hatékonysága növelésének fontosságáról Irt cikkét. Az „Előre a mezőgazdaság fellendí­téséért" gyűjtőcím alatt J. Jelinek, K. Vie, A. Grom, M. Ralužák a me­zőgazdaság fontos proglémált taglal­ják. A további cikkek ls sok fontos politikai szervezési és szervezeti kérdésekre adnak választ. (sz) Amikor Ausztria tagja lett a Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), elutasította részvételét a Közös Piacban (EWG), bár ezt annak idején az ország gazdasági s poli­tikai életére nagy befolyást gyakorló reakciós körök a leghatározottabban követelték. A szocialista párt veze­tői nemcsak akkor, hanem még a közelmúltban is ellenezték Ausztria részvételét a Közös Piacban. Pitter­mann alkancellár, Ausztria Szocia­lista Pártjának 1959-ben megtartott kongresszusán kijelentette, hogy Ausztriában mindinkább tért hódít a külföldi tőke, ami pedig jelentősen veszélyezteti az ország oly nehezen kivívott gazdasági függetlenségét. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Ausztria belépne az Európai Gazda­sági Közösségbe, ez nemcsak az or­szág semlegességét veszélyeztetné, hanem — bár más formában — az Anschluss megismétlődését jelentené, vagyis azt, hogy Ausztria csatlakoz­na több ország gazdasági közösségé­hez (amelyben a nyugatnémet mo­nopoltőkéé a vezető szerep — a szerző megjegyzése). Krelsky Auszt­ria külügyminisztere 1959-ben szin­tén kijelentette, hogy a Közös Piac nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai szervezet ts, és ezért el­lentétben állna az államszerződés­sel s a semlegesség elvével, ha j> Ausztria is tagja lenne. Ausztria s Szocialista Pártja 1961. júniusában i tartott kongresszusának résztvevői határozottan ellenezték a semleges Ausztria belépését a Közös Piacba. A szocialista párt vezetősége azon­ban már elvetette ezeket, az ak­kor még becsületes szándékról ta­núskodó érveket. Ami az Ausztriá­nak a Közös Piacban való részvéte­lét népszerűsítő eszközöket illeti, a szocialista párt ma mér csak hal­vány árnyalatokkal különbözik a körmányhű kispolgárok „néppárt­jától. A Közös Piac ausztriai hívei az­zal igyekeznek hangulatot kelteni a „csatlakozás" mellett, hogy Ausztriá­nak feltétlenül a Közös Piacban van a helye, mert árukivitelének több mint a fele e piac tagállamaiba irányul. Természetesen, bölcsen el­hallgatják, hogy a kivitel 70 száza­léka fémlemez, gömbfa, fűrészfa, magnezit, cellulóz, élő állat, stb. — vagyis olyan áru, amely igen cse­kély behozatali vámhoz van kötve. Ausztria a Közös Piac országaiból viszont kész árukat hoz be, s érté­kük 20—25 százalékét szedi be vám elmén. Ha sor kerülne e vámok csök­kentésére, ez azt Jelentené, hogy Ausztria sokkal nagyobb előnyöket nyújtana ez említett országoknak, mint azok Ausztriának. A félhivatalos osztrák Gazdasági Ku­tató Intézet már régebben beismerte, hogy Ausztria tagsága e Közös Piacban csak az ország lpera 1 egyharmadának volna előnyős, további harmadrésze pe­dig csak az üzemeltetéshez szükséges berendezések költséges felújítása után tarthatna ögy ahogyan lépést a Közös Piac államainak Iparával. A harmadik harmada pedig semmiképpen sem áll­hatná meg helyét a könyörtelen ver­senyben, s ezért okvetlenül tönkre men­ne. Mindennek egyik sajnálatos eredmé­nyeként Ausztria arra kényszerülne, hogy ipari üzemeit átadja, illetve elad­ja a vétel iránt érdeklődő külföldi tő­késeknek. Ez a folyamat tulajdönkép­pen már meg is kezdődött. A Közös Piachoz való csatlakozást propagáló körök további „érve" az a mindeddig sokszor hangoztatott indok­lás, hogy Ausztria semlegessége" kizá­rólag katonai jellegű", amivel semmi­képpen sem ellenkezne, ha „kizárólag gazdaságilag, csatlakoznék" a Közös Piachoz. Ennek a szemfényvesztő mes­terkedésnek a célja félreérthetetlenül annak a leplezése, hogy a Közös Piac a NATO egyik legszilárdabb gazdasági támaszai A Közös Piac hívei végső soron azzal Igyekeznek hangulatot kelteni, hogy Ausztriának nem kell okvetlenül tagál­lamként részt vennie a Közös Piacban, hanem elegendő volna, ha csak „üziet­társi" kapcsolatokat tartana fenn vele. Természetesen kétségbe vonható, hogy az Európai Gazdasági Közösség bele­egyezését adná ahhoz, hogy Ausztria a Közös Piacban résztvevő országok szá­mára kötelező szerződés csupán egyes gazdasági Jellegű cikkelyeinek — első­sorban a közös vámrendszerből adódó kötelességeknek betartását, illetve tel­jesítését vállalná. Nyilvánvaló azonban, hogy magában véve ez a megoldás is a nagy gazdasági partnerek kénye-kedve szerinti Játékszerré változtatnák az olyan kis országot, mint Ausztria, ÜJ SZÖ 2 * 1981. november 10.

Next

/
Thumbnails
Contents