Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-10 / 312. szám, péntek

Világ -proletárjai, egyesüljelek ! UJSZO SZLOVAKIAKOHHUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. november 10. péntek • 30 fillér • XIV. évfolyam, 312. szám Legfontosabb feladat a hatékonyság növelése Népgazdaságfejlesztési harma-i dik ötéves tervünk óriási felada-i tok elé állít bennünket. Elég, ha megemlítjük, hogy az ipari ter­melés és a beruházási építkezés több mint ötven százalékkal, a mezőgazdasági termelés közel egynegyedével, a személyi fo-: gyasztás pedig majd egyharmadán val növekszik az öt év alatt. Ezek a feladatok megfelelnek fejlett szocialista társadalmunk követel-: ményeinek s teljesítésük alapját képezi a további fejlődésnek. Ép-: pen ezért valamennyiünk becsű-: letbeli kötelessége, hogy kitűzött feladatainkat az utolsó pontig teljesítsük s megteremtsük a kommunizmus építésének anyagi-: műszaki alapját. Kommunista pártunk állandóan figyelemmel kíséri a dolgozók életszínvonalának növelését s en-: nek megfelelően kijelöli azokat a teendőket és feladatokat, melyek a leghathatósabban elősegítik és biztosítják célkitűzéseink eléré-i sét. így a múlt évben megtartott országos pártkonferencia leszö­gezte, hogy „a hatékonyság nö-i velése népgazdaságunk valameny-: nyi ágazatában — a legfontosabb feladat." Mit értünk „hatékony-: ság" alatt? — Értjük ez alatt el-: sősorban azt, hogy minimális munkaráfordítással maximális eredményeket érjünk el. Ide tar-: tozik a gyártmányok választéka, minősége, a termelés műszaki színvonala, technológiája, a mun-i katermelékenység —, de a ha-! tékonyság részét képezi a bérpo-i litika, a dolgozók szakképzettsé­ge s a munka biztonsága és hi-: giéniája is. A hatékonyság tehát azon té-o nyezők mércéje, melyek befolyá-: solják a termelés eredményeit. Ä hatékonyság növelése a termelés­ben azt jelenti, hogy kisebb idő-: egység alatt és olcsóbban, a le-i hető legtöbb, kiváló minőségű gyártmányt készítsünk. Ez köz-: vetlenül összefügg a munkatér-: melékenység növeléséért és az önköltség csökkentéséért folyta­tott harccal — valamennyi mun=i kahelyen. A kérdés mármost az, milyen eszközökkel és módsze-: rekkel lehet elérni a munkatér-í melékenység és a termelés nö-: vekedését? — Az eddigi tapaszta-: latok azt bizonyítják, hogy a ha-* tékonyság növelésének legered-: ményesebb útja: az új technika, a haladó technológia bevezetése és a munka magasszlnvonalú szervezése! Az új technika azonban nem jelent mindig új gépeket és be-: rendezéseket. Legtöbb helyen el-: sősorban a gépek teljes kihasz-í nálását és tökéletesítését jelenti. Éppen ezen a téren van szükség a dolgozók aktív, alkotó tevé-: kenységére. S ha ezt helyesen felkaroljuk és szervezzük, akkor aránylag kevés költséggel nagy értékeket hozunk létre. Számos példát említhetnénk üzemeinkből és más munkahelyekről is. Ve-i gyük például a Nové Zámky-1 Elektrosvitben elért eredménye-i ket. A hatékonyság felülvizsgá­lása folyamán a II. üzemrészleg dolgozói több mint hatvan ja-i vaslatot nyújtottak be; a javas­latok értéke megközelíti a félmil­lió koronát. Ám e száraz adatok „mögött" emberek vannak. S mit bizonyítanak ezek a számok? — Azt, hogy elsősorban az embe­reken, az ő kezdeményezésükön múlik, milyen termelési eredmé­nyeket ér el az üzem. A dolgo­zók kezdeményezése kimeríthe­tetlen tartalék. A hatékonyság felülvizsgálása folyamán a dolgozók benyújtot­ták javaslataikat, a bíráló bizott­ságok pedig kiértékelték. Ezzel kapcsolatban szeretnénk hangsú­lyozni egy szempontot. Éspedig: nem minden dolgozó nyújtott be több tízezer, vagy százezer korona értékű javaslatot. A már említett Elektrosvitben például Szekeres Ilona műveletösszevonásra tett javaslatával évente „csak" tizen­kétezer koronát takarít meg a béreken. De ha ehhez hozzáadjuk Veres Mihály tizenötezer koronás j'avaslatát, Mikulec, Kopčar és a többiek ésszerűsítéseinek az ér­tékét — máris százezrekről be­szélhetünk. És ha az ilyen „kis" javaslatok százszámra gyűlnek össze... Ám, ez csak az érem egyik oldala. A másik: a javas­latok, újítások megvalósítása, be­vezetése a termelésbe. Felesleges hangsúlyozni, hogy a javaslatok igazi értéke a terme­lésben mutatkozik meg. Míg nincs megvalósítva — nem ér semmit! S ha a javaslatok realizálását egyre inkább elodázzuk, ez nem­csak veszteséget jelent az üzem számára, de a dolgozókat sem serkenti további alkotó kezdemé­nyezésre. Jó példával szolgál erre a nýrskoi Okula. Ott ugyanis kol­lektíve bírálják el a javaslatokat, melyiket valósítják meg haladék­talanul és melyiket később. A dolgozók tudják, mikor melyik javaslatuk valósul meg. A tech­nikusok, mesterek, a vezető gaz­dasági dolgozók pedig csak ak­kor kapnak prémiumot, ha az irányításuk alatt levő munkasza­kaszokon a gyártmányok és a termelés mutatószámai mellett — a műszaki fejlesztés és a munkatermelékenység tervét is teljesítik. Mindebből következik, hogy a hatékonyság felülvizs­gálása során benyújtott javasla­tok nem tűrnek halogatást, be kell őket venni a műszaki fej­lesztés, a műszaki-szervezési in­tézkedések közé s nyilvánosan el­lenőrizni kell megvalósításukat. Pártunk Központi Bizottsága felhívta a párt- és tömegszerve­zeteket, a gazdasági szerveket, a nemzeti bizottságokat és vala­mennyi dolgozót, hogy minden erejüket vessék latba a népgaz­daság hatékonyságának növelé­séért. Ezt megköveteli az idei termelési terv sikeres teljesítése és a harmadik ötéves terv máso­dik évének alapos előkészítése. A hatékonyság felülvizsgálásának első szakaszában megmutatko­zott, hogy az üzemekben aktív kezdeményezést fejtettek ki a munkások s az anyag- és ener­giamegtakarításra, a gyártmányok minőségének, valamint a techno­lógiának megjavítására és nem utolsósorban a munkatermelé­kenység növelésére értékes javas­latokat nyújtottak be. Ezzel szemben sok helyen nem kielé­gítő a mesterek, technikusok stb. tevékenysége különösen a műszaki-szervezési intézkedések foganatosítása területén. A pártszervezeteknek és a gaz­dasági vezetőknek továbbra is nagy súlyt kell fektetniük a ha­tékonyság növelésére. Tudatosít­suk, hogy a hatékonyság felül­vizsgálása nem kampányszerű, hanem állandó feladat! I Ä Szovjetuniótól levéltári anyagot kaptunk vissza Moszkva (CTK). — A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy átadja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának azt a csehszlovák levéltári anyagot, me­lyet a szovjet hadsereg az 1941— 1945-ös Nagy Honvédő Háború idején mentett meg. A levéltári anyag a XIII. századtál 1945-ig terjedő idő­szakot öleli fel és igen fontos Cseh­szlovákia történelmének tanulmányo­zásában. A szovjet tudósok a sarkvidéki jég mesterséges elolvasztását tervezik Moszkva (CTK) — Geraszimov akadémikus kijelentette, hogy a szovjet tudósok az Északi-sark jegé­nek mesterséges elolvasztásáról ta­nácskoznak. Ügy vélik, hogy az Északi jeges-tenger soha többé nem fagy be, ha korszerű technikai esz­közök segítségével sikerül eltávolíta­ni a tengert fedő jégpáncélt. Ennek eredményeképpen lényegesen felme­legedne az éghajlat az északi része­ken, ugyanakkor Európa, Ázsia és Közép-Amerika nagy részén is meg­változna az éghajlat. Ünnepélyesen megnyitották a prágai November 17 Egyetemet (CTK) — Prága csütörtökön, november 19-én rendkívül jelentős kul­turális esemény színhelye volt. A dicső múltú Károly Egyetem dísz­termében ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a November 17 Egyetemet, amely a hazánkban tanulmányaik folytatására készülő külföldi diákok egységes, országos központja lesz. A Salai műtrágyagyár építésen a na­pokban húzták fel a 82 méter magas kéményt a nitrogéngáz elvezetésére, A 25 tonna súlyú kéményt a földön szerelték össze, majd gépi segítség" gel állították fel. A kéményépítésnek ezt a módját első ízben alkalmazták hazánkban. (J. Skíivánek — CTK — felvétele f, Az ünnepélyes megnyitón részt vettek Ľudmila Jankovcová miniszter­elnökhelyettes, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, dr. František Kahu­da, az iskola- és kulturális ügyek mi­nisztere, Vasil Bil'ak miniszter, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a Nemzeti Front szerveinek, a minisz-. tóriumoknak, központi hivataloknak, a Nemzetközi Diákszövetségnek, to­vábbi nemzetközi diákszervezetek­nek képviselői, a csehszlovák főis­kolák rektorai és prorektorai, vala-: mint az új egyetem hallgatói. Az ünnepségen jelen volt dr. Szergej Vasziljevics Rumjancev pro­fesszor, a moszkvai Patrice Lumumba Egyetem rektora, Konsztantyin Nyi­kolajevics Kulikov, a Szovjetunió fő-, iskolaügyi minisztériumában a kül­földi diákok ügyeit intéző nemzetközi osztály vezetője és dr. Katherine Ha­rlg asszony, a lipcsei Kari Mar* Egyetem hatáskörében külföldi diá­kok számára létesített Herder Inté­zet igazgatója. Jelen voltak továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai. Dr. F. Kahuda miniszter beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az új egye­(Folytatás a 2. oldalon) Űjabb bányászrekord AZ ÉSZAK-CSEHORSZÄGI BARNA­SZÉNKÖRZET bfezánkyi Sztálingrád mélybányájának dolgozői szerdán, november 8-án űjabb fejtési rekor­dot állítottak fel. Huszonnégy óra alatt 5233 tonna szenet fejtettek és ezzel 118,09 százalékra teljesítették napi jövesztési tervüket. A KOPISTEI JÜLIUS III. bánya vá­járai szerdán szintén szép sikert ér­tek el: 1002 csille szenet fejtettek és 143 százalékra teljesítették a na­pi termelési tervet. A KÜLSZÍNI BÄNÝAK dolgozói ugyancsak követésre méltó példát mutattak. A komoranyi Csehszlovák Hadsereg Nagybányában K. Petr ve­zetésével K. 300 típusú kerekes kot­iiiiimiiiiumHimuí rógéppel dolgozó kollektíva 8700 tori­na szenet fejtett. Az észak-csehországi barnaszén­körzet bányászai feladataik sikeres teljesítésével kedvező feltételeket teremtenek kötelezettségvállalásuk­nak teljesítésére, mely szerint ter­ven felül egymillió tonna szenet fej­tenek ez év második felében. Bratislavából Guineába (ČTK) — A bratislavai Stavo-* industria dolgozói a közeljövőben részt vesznek a Guinea fővárosától — Conakrytól 170 kilométernyire a kindiai bőrcserző kombinát építésé­ben. A szlovákiai szakemberek veze­tésével épülnek fel a kombinát egyes részlegei és melléképületei. A Stavoindustria 12 szakembert küld Guineába. E hónapban eluta­zik Ladislav Smik mérnök, aki továb­bi szállítószervezetek képviselőivel együtt vesz részt a kindiai kombinát építési terveinek kidolgozásában. Elutaztak a szovjet Déli-sarki expedíció csehszlovákiai tagjai (CTK) — Prágából tegnap elutaz zott Moszkvába hazánk tudományod dolgozóinak csoportja, amely a 7. szovjet expedícióval együtt vesz részt a Déli-sark vidékének tudományod kutatómunkáiban. A tudományos ex-i pedíció csehszlovákiai csoportjának tagjai dr. Antonňl Mrkos, Alois Ko-' čí mérnök, dr. Pavel Chaloupka és Jaroslav Petrovský mérnök, akiktől a Csehszlovák Tudományos Akadémia képviseletében Jozef Novák akadé-« mikus búcsúzott el a repülőtéren. A csehszlovákiai tudományos dol j gozók csoportja rövid időt tölt Moszkvában és Leningrádban, majd november végén a Kooperácija nevű hajóval folytatja útját a Déli-sark vH dékére. Nyolcvanöt neves személyiség béketüntetésre lelkesíti a párizsiakat Párizs (CTK). — A Francia Békemoz­galmi Tanács november 12-én a Mont Valérien erődben a harcoló Franciaor­szág emlékművénél béketüntetést rtn­dez a német militarizmui ellen. Ebből az alkalombői 85 neves francia szemé­lyiség kiáltvánnyal fordult a párizsiak­hoz, hogy minél nagyobb számban ve­gyenek részt a békemanifesztáciön. „Párizsiak, — olvassuk a felhívásban — még erősebben hallassuk szavnnkat, hogy hozzájáruljunk a német militariz­mus és az emberiséget fenyegető ter­monukleáris háború halálos veszélyé­nek elhárításához." A bratislavai Slovnaftban a napok­ban kísérletileg üzembe helyezték a köztársaság első reforming-állomá­sát, mely a maga nemében európai viszonylatban a legkoszerübbek kö­zé tartozik. Segítségével nagy oktán­számú benzint gyártanak nyersolaj­ból. A teljesen automatizált termelő­részleget a prágai Chemoproiekt tervezte. A képen: Ján Rajnoha és Šte­fan HalenkoviC, a bratislavai Termo­stav dolgozói szigetelő munkát vé­geznek a reforming próbaüzemelte­tése közben. (Pŕibyl—CTK felvétele) OLCSÓ HÚSTERMELÉS Tššetice a Karlovy Vary-i járás egyik elbújt faluja. Állíthatom ezt, mert senki sem vélné, hogy az or­szágút melletti fenyves mögött fa­lu húzódik meg. Igaz, a község ki­csi, tehát könnyen megbújhat. A mérsékelten hullámos, fenyve­sekkel tarkított táj élvezetes az idegen számára. Messziről — sok fája miatt — a falu is erdőnek tű­nik, azzal a különbséggel, hogy a fenyvest változatosság kedvéért lombos erdő váltotta fel. A környék nagyon csendes, csak a szemerkélő esőcseppek koppan­nak a lehullott faleveleken. No, meg az egyik domb mögött néha-né­ha felbőg egy-egy lábasjószág, mert a közös állománya még mindig a legelőre jár és már nemigen tűri a hűvösebbre fordult időjárást, fedél alá kívánkozik. — Még kibírják néhány napig — mondja Kríž Jozef, a szövetkezet könyvelője —, hisz még nincs na­gyon hideg, s az eső után a fű zsengébb lett, kár lenne otthagyni. Hiába, Kfíi bácsi könyvelő, s az ilyen ember mindenben a gazdasá­gosságot keresi, de Igaza is van, mert nem mindegy, milyen haszon­nal jár a gazdálkodás. A duruzsoló kályha mellett a járási oktatóval meg a szövetkezet elnökével most is arról beszél, mibe kerül a ter­melés. A dolog úgy fest, hogy a legeltetés nagyon előnyös, mert az állomány a bendőjében szállítja haza a takarmányt s ez így ol­csóbb. Az utolsó hónapokat kivéve még a hízó marha ls kijár a lege­lőre. De meg ts van a látszatja, hisz a közösnek a marhahús kilója csak négy korona nyolcvannégy fillérjébe kerül. — Na, mit szólsz ehhez, elnök elvtárs? — veti fel a kérdést a könyvelő, már csak azért is, hogy a többi jelenlevő véleményét is hallhassa. Hájek Ladislav elnök, meg a töb­biek elismeréssel veszik tudomásul a kis befektetést, s bár hiányzik abból az épületek kopása meg a rezsiköltség, úgy is szép eredmény­nek számít. Máskülönben a falu lakosságának zöme ,három évvel ezelőtt tért a közös gazdálkodás útjára. Akad né­hány gazda, vannak vagy öten-ha­tan, akik még a régi módot köve­tik. Ám éppen a közös gazdálkodás sikere készteti őket ls arra, hogy társuljanak a nagy családhoz, mert így jobban járnak. (bj]

Next

/
Thumbnails
Contents