Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-14 / 286. szám, szombat

HpoAemapm ecex cmpat, eoedmnámectf KoMMyHHCTHHecKan naptHn CoBercKoro Coioaa PflBAfi • 1 I Hry^l B • O p r a H UeHTpa/ibHoro KoMKTeTa K0M|«yHHCTMHecK0íi napTMH CoBeTCKoro CoK>3a A JÖVÖ ÚTTÖRŐI Egy gondolat, egy törekvés hatja ét a szovjet népet: méltóképpen akar­ja köszönteni a lenini párt XXII. kongresszusát Minél jobban közele­dik a kongresszus megnyitásának napja, annál magasabbra tör a haza­fias kezdeményezés, munkalelkesedés hulláma. Ez fejezi ki a párt és a nép megbonthatatlan egységét, azt, hogy valamennyi dolgozó lelkesen egyetért a párt politikájával és azokkal a nagy feladatokkal, melyeket az új program­tervezet — a szovjetország kommu­nista építésének programja tűz ki. A kommunista párt XX. kongresszu­sán teljés mértékben visszaállította a pártélet lenini normált, az irányítás lenini alapelveit. Ez vitathatatlanul kedvezően hatott a szovjet társada­lom életére, növelte a dolgozók milliós tömegeinek öntudatát, felszabadította alkotó kezdeményezésüket #s aktivi­tásukat. A néptömegek fokozott akti­vitásának és öntudatosságának egyik legszebb megnyilvánulása volt a rend­kívüli XXI pártkongresszus előesté­jén elindult kommunista munkamoz­galom. Ez a mozgalom új, magasabb fokra emelte az országos szocialista munka­versenyt, a fejlett kommunista társa­dalom történelmi korszakának meg­felelő mély tartalmat adott. A kommunista munka kollektíválnak és rohammunkásainak mozgalmában tömegméretben fejlődtek ki azok az új hajtások, melyeket a nagy Lenin a kommunista jövő előjeleiben látott. Vlagyimir Iljics négy évtizeddel ez­előtt a következőket írta: „Dolgozni fogunk, hogy kiirtsuk azt az átkozott szabályt, hogy „ki-ki magáért, isten mindnyájunkért", hogy kiirtsuk azt a szokást, amelynek alapján a munkát csak kötelességnek tartfák és törvé­nyesnek csak a megállapított norma szerint fizetett munkát ismerik el. Dolgozni fogunk, hogy belevigyük a tömegek tudatába, a tömegek szoká­sává, mindennapi szükségletévé te­gyük azt a szabályt, hogy „mindenki egyért, egy mindenkiért", azt a sza­bályt, hogy „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei sze­rint", hogy fokozatosan, de követke­zetesen bevezessük a kommunista fegyelmet ás a kommunista munkát." Lenin akkor azt mondta, hogy éve­ken és évtizedeken át fogunk dolgoz­ni e feladat teljesítéséért. „És meg fogjuk érni a kommunista munka győzelmét." A kommunista munkamozgalom megszületése és hatalmas kibontako­zása a lenini párt éveken és évtize­deken át végzett kitartó szorgalmas munkájának, az ország és az ember átformálódásának nagy eredménye. A párt a munka szeretetét és megbe­csülését, a kollektív és elvtársi szel­lem érzelmét, az egész társadalom ja­váról való gondoskodást, a nagy kommunista eszményekhez való ha­tártalan hűséget nevelte ki a népben. A kommunista munkaverseny jelen­tősége abban van, hogy nemcsak a termelőmunka területét öleli fel, ha­nem az emberek mindennapi életét is, kialakítja világnézetüket. Az SZKP programtervezete megfogalmaz­ta a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexét, melynek alapelvei szívügyé­vé váltak azoknak, akik célul tűzték ki, hogy megtanuljanak kommunista módon élni és dolgozni, — azoknak a millióknak, akik részt vesznek a kommunista munkamozgalomban. A fő dolog, ami nevezetessé és széppé teszi az embert — ez a mun­ka. Csak a szovjet nép — a munkás­osztály, a parasztság, az értelmiség — alkotómunkája emeli fel a kom­munizmus nagyszerű épületét. Minél sikeresebb lesz munkájuk, annál kö­zelebb kerülünk a nagy cél elérésé­hez — a kommunista társadalom fel­fcpítésenez. A nép munkája hozza létre a kom­munizmus anyagi-műszak! alapját, a munkában nevelődik, fejlődik és tö­kéletesedik az ember, a kommunizmus építője. A kommunista munka kollek­tíváiban látjuk a szabad és öntudatos dolgozók fejlett szervezetű társadal­mának előképét, melyben megszilár­dul a társadalmi önigazgatás, első­rendű létszükségletté, tudatos szük­ségszerűséggé válik a közérdekű A PART ABBÓL A MARXISTA-LENINISTA TÉTELBŐL INDUL KI, HOGY A NÉP A TÖRTÉNE­LEM ALKOTÓJA; A KOMMUNIZMUS FELÉPÍTÉSE A NÉP MUNKAJANAK, ENERGIÁMNAK ÉS TUDASANAK MŰVE. A KOMMUNIZMUS GYŐZELME AZ EMBEREKTŐL FÜGG, A KOM­MUNIZMUS AZ EMBEREKNEK ÉPÜL. MINDEN SZOVJET EMBER A KOMMUNIZMUS DIADA­LAT HOZZA KÖZELEBB MUNKÁJAVAL. A KOMMUNISTA ÉPÍTÉS SIKEREI BŐSÉGET ÉS BOL­DOG ÉLETET HOZNAK MINDENKINEK, TOVÁBB FOKOZZAK Á SZOVJET HAZA HATALMAT, BECSÜLETÉT ÉS DICSŐSÉGÉT. (Az SZKP programtervezetéből) munka, s mindenki a társadalom le­hető legnagyobb hasznára bontakoz­tatja kl képességeit. „Az ember az embernek farkasa" — hirdette a burzsoá társadalom álla­tias erkölcse. Vagy te taposol le má­sokat, vagy mások téged, — ez az úgynevezett szabad világ legfőbb élet­törvénye. „Az ember az embernek barátja, elvtársa és testvére" — hirdeti a le­nini párt programtervezetében. E sza­vakat a jövő felderítői, úttörői — a kommunista munka rohammunkásai és kollektívái országos versenyének résztvevői valósítják meg az életben. Különösen ez jellemzi a kommunista munkamozgalom Jelenlegi szakaszát. E mozgalom igen szélesen elterjedt, miután Nylkita Szergejevlcs Hruscsov a kommunista munka brigádjai és ro­hammunkásai legkiválóbbjainak or­szágos értekezletén megvilágította a verseny résztvevőinek legfőbb köte­lességeit. „A kommunista munka rohammun­kásait és brigádjait méltán nevezhet­jük a jövő úttörőinek — mondotta Hruscsov elvtárs. — Az úttörők tud­valevően elöl haladnak és egyengetik a fő erők útját, de nem szabad elsza­kadniuk tőlük, ne akarjanak a többi munkástál elszigetelve tevékenykedni. Nem lenne nagy az önök érdeme, ha magukba zárkóznának kollektíváik­ban és azt mondanák: hogy mi tisz­ták, jók vagyunk, a többiekhez pedig semmi közünk. A párt, a nép újító­kat lát önökben, mert mindazt, amit ma kivívtak, azt a célt, amit ma el­értek, önök holnap átadják mások­nak. Ebben van az önök ereje, dicső­sége. S ha megtörténik, hogy a mai tanulók holnap tanítókká válnak, ez sem *Iasz baj, sőt még jobb lesz. Hisz ezzel csak nyer a mi közös ügyünk, mindannyian nyerünk!" Azt, amit Valentyina Gaganova tett, amikor önként átment egy lemaradó brigádba és hozzásegítette ahhoz, hogy az élenjárók közé küzdje fel faágát, most követőinek ezrei teszik. Az élenjáró vállalatok egész kollek­tívái önzetlenül segítségére sietnek a munka és a tervezés szervezésében lemaradó vállalatoknak, legjobb dol­gozóikat szemelik ki megsegítésükre. A szovjetország dolgozóinak milliói szívügyükké tették az SZKP program­tervezetében kitűzött feladatokat, éle­tük célját, a kommunizmus felépíté­séért folyó össznépi küzdelem harci zászlaját látják bennük E küzdelem­ben szilárdulni és fejlődni fog a kom­muhista munkamozgalom, a néptöme­gek alkotó kezdeményezésének és ak­tivitásának más formái is kialakulnak és tökéletesedni fognak. A nép a tör­ténelem igazi alkotója. A kommuniz­mus felépítése a nép keze munkájá­nak, energiájának, lángelméjének a műve. A programtervezet kiemeli, hogy a kommunizmus győzelme az emberektől függ és a kommunizmus az embernek épül. Minden szovjet ember munkájával közelebb hozza a kommunizmus diadalát. A kommunista építés sikerei bőséget és boldog éle­tet hoznak mindenkinek, tovább fo­kozzák a szovjet haza hatalmát, be­csületét és dicsőségét. Az emberek boldogsága, a kom­munizmus győzelme nevében a kom­munista munka rohammunkásai és kollektívái — a jövő úttörői továbbra ls egyengetni fogják az előrevezető utat. Dicsőség azoknak, akik a szov­jet nép első soraiban haladnak I >A HARKOVI TRAKTORGYÁR olyan gé­! péket gyárt, melyekkel 1970-ig kikü­szöbölhetik a fizikai munkát. A ké­! pen látható szerelőszalagról terven > felül több mint száz lánctalpas trak­> tor gördült ki a kongresszus tiszte­letére. (TASZSZ felvétele) Kedden kezdi meg mun­káját a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusa. Az ünnepi alkalomból az SZKP KB harcos központi lapjának, a Pravdának legutóbbi írásai­ból közlünk egy csokorra­valót. Atom a béke szolgálatában Állják szavukat Ivanovo (Tudósítónktól) — Az iva­novói vállalatok munkaközösségei nagy győzelemmel köszöntik a párt­kongresszust. Vállalták, hogy a nagy eseményig kilenc havi tervfeladatai­kon felül 14 millió méter pamut- és gyapjúszövetet gyártanak. Állták a szavukat és 15 millió 900 ezer méter szövetet gyártottak terven felül. A túltermelésben gyártott anyag a kongresszus megnyitásáig már az üz­letekbe kerül. Riga (Tudósítónktól) — A szalasz­pllszi atomreaktor fő épülettestének homlokzatén orosz és lett nyelven a következő felírás díszeleg: Atom a békéért. Nagy ünnepet ülnek az építők. Üzembe helyezték a Baltikum első kí­sérleti atomreaktorát. Ez alkalomból ünnepi nagygyűlést rendeztek. Az építőknek és a tudó­soknak Pelse, Lettország Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának el­ső titkára fejezte ki szerencsekívá­natalt a nagy győzelemhez. Kalnber­zin, a Lett SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke vágta el a vö­rös szalagot, Dzlntar Kalnlny főké^ zelő bekapcsolta az indító automatát. A lettországi atomreaktor egyike a legkorszerűbb és leggazdaságosabb berendezéseknek. Építése Idején a lett fizikusok a többi szövetségi köztársaság tudó­saival együtt ér­tékes újításokat eszközöltek a reaktor szerkeze­tében, kétszeresé­re növelték telje­sítőképességét — ezerről kétezer kilowattra. Oj mó­dot alkalmaztak a rádioaktív anyagok szállítására. E célból elektro­mágneses postát szereltek be: a fémtartályokat elekt­romágneses erő hatására igen gyor­san helyezik át. A szalaszpilszi atomreaktor mind­három balti köztársaság tudósait fogja szolgálni kutató munkáikban. KOMSZOMOLISTA M AltTINKEMEľVC E A munka teszi naggyá az embert A XXII. kongresszus méltó kö­szöntésére indult országos ver­senyben a mezőgazdasági dolgozók sok milliós serege is részt vesz. A falvak dolgozói a Januári plé­num határozatait valóra váltva nagy célt tűztek ki a szemester­mények, a hús, tej és más termé­kek termelésének növelésében. Nagyszerű eredményeket értek el a sztálingrádi, tambovi, voro­nyezsi, penzai, kurszki, orljoli, 11­pecki, belgorodi, szverdlovszki te­rület és a Kalmük ASZSZK gabo­natermelői. Jó termést arattak, ha­táridő előtt teljesítették az állami gabonaeladási tervet, terven felül sok millió pud szemesterményt ad­tak el a szovjetország felvásárló központjainak. A kolhozfalu élenjáró termelői új győzelmekkel köszöntik a XXII. pártkongresszust. Örömeiket meg­osztják a párt Központi Bizottságá­val és Nyikita Szergejevlcs Hrus­csovval. A sajtó nemrégen beszá­molt Szapunov orljoli gépesítő nagy munkagyőzelméről. Hatalmas terü­leten 1218 mázsa zöldtakarményt és 62 mázsa szemes kukoricát ta­karított be hektáronként. Becsület­tel teljesítette vállalását Ljuba Pe­regudova munkacsoportja a pen­zai terület Nagyezsgyinszkij szov* hozában. Nyolcvan hektár terüle­ten 140 mázsa hektárhozamot ért el teljesen érett kukoricából. Nagy munkagyőzelmet aratott Liszics­nyikov és Szuhanov csitai gépesí­tő a Május 1. kolhozban. A Bajká­lon túl elterülő vidék zord viszo­nyai között 1225 mázsa zöldkuko­ricát termesztettek hektáronként. A párt Központi Bizottsága nagy­ra értékelte az élenjárók eredmé­nyeit. A kiváló kukoricatermesztők nagyszerű tapasztalatai nagy lehe­tőségeket teremtenek szép termés­hozamok elérésére az ország kü­lönböző részein. Zaporozse (TASZSZ] — A Za-" porozssztal Martin-részlege ötödik aggregátjának irányító pultján ez a felírás tűnt fel: Az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett kom-i szomolista ifjúsági martinkemen-: ce. Az aggregátot kezelő njunka-' közösség a kongresszusköszöntő versenyben kiváló mutatókat ért el a fémgyártásban. Sztan, Kijko, Kinyebasz és Loboda olvasztárok brigádjai az év eleje óta 13 000 tonna acélt gyártottak terven fe-í lül. A kemence felületének min^ den négyzetméterén 12,8 tonna acélt gyártanak. Ez a hasonló ka-i pacitású kemencék viszonylatá-: ban páratlan mutató. Az 5. mar-i tinkemencében gyorsolvasztási módszert alkalmaznak. Kinyebasz brigádja például hétfőn 4 óra 40 perc alatt, két és fél órával a megjelölt határidő előtt fejezte be az olvasztást. Szárnyas tengeri hajó RIPORT O J s á g h í r : A Szovjetunióban elkészült a 92 utast befogadó, víz alatti szárnyakon közlekedő Mir tengeri hajó. M inden reggel motorzúgás verte jel a tó csendjét. Kisebb mo­torcsónak cikázott egyik parttól a másikig. Előre, hátra. ElOre, hátra. A fedélzeten Vlagyimir Buracsek főkonstruktőr alaposan szemügyre vette a motorcsónakhoz kötött külö­nös hajómodellt. A fémrúddal rög­'zített hajómodell engedelmesen úszott a motorcsónak után. Ml az, hogy úszott? Repült, mint a madár! Mintha egyszerűen nem venne tudomást a tó tükrén fodrozódó hullámokról. De az emberek még többet ls elértek. — fim, nem rossz, nem rossz ... Most pedig, Mihail Alekszandrovics, kipróbáljuk a szárnyak új változa­tát... A szigeten növő fenyőfák zúgása közben mindent elölről kezdtek. A konstruktőrök kifürkészetlen úton haladtak. Számításalkat most is, mint minden esetben, próbának kellett alávetniük, gyakorlati tapasztalatok­kal kellett alátámasztaniuk. Az emberek arra törekedtek, hogy a lehető legjobb méreteket szabják a hajó testének, hogy a szárnyai­val a hullámokon slklö hajó minél ellenállóképesebb legyen és ne ve­szítsen sebességéből. Így kísérletez­tek napról napra, hónapról hónapra. Végül elfogadták a tengeri szárnyas gőzös modelljét. A tó tükrén csakhamar megjelent a szárnyas tengeri hajó új, már ön­járó modellje. Három ember állt a fedélzetén, kapitánya Konsztantyin Zaharcsenko próbahajós volt. Az ab­lakon keresztül megfigyelték a csa­varok és a szárnyak működését. A tervrajzokat csakhamar átadták a hajógyárnak. — A ml gőzösünk a világ első olyan tengert hajóla, mely víz alatti szárnyakon közlekedik — mondja Igor Iljics Kosztyecklf, az állami ha­jóépítési bizottság képviselője. — Megszerkesztésével a Szovjetunióban lerakták a gyors tengert utasszállí­tás alapját. Az új hajó óránként 75 kilométeres sebességet fejt ki. Nagy hullámverésben is üzemképes a ten­geren. Hatszáz kilométert tehet meg anél­kül, hogy pótolná fütöanyagkészle­tét. Testét könnyű öntvényekből he­gesztették össze. Szárnyal igen szi­lárd rozsdamentes acélból készültek. Az utasszalónok kivitelezésénél szé­leskörűen alkalmazták a plasztik­anyagokat. A hajót a vezetőfülkéből távirányítással kormányozzák. A megadott irány betartására önműkö­dő kormányszerkezet ügyel. — Konstruktőrelnk'és hajóépítőink ajándékul szánták a szárnyas tenge­ri hajót a XXII. pártkongresszusnak — folytatja Kosztyecklf elvtárs. — Már megtette első útját a Fekete-ten­geren. Most 300 utast befogadó, na­gyobb távolságokon közlekedő szár­nyas tengert hajót tervezünk. Való­színűen Kozmosz lesz a neve. K. RASZPEVIN Villanyvezeték a tajga fölött Irkutszk (Levelezőnktől) — Néhány nap van csak hátra a bratszki vízi­erőmű első aggregátjának üzembe helyezéséig. A vízierőmű energiáját Irkutszkba vezetik. A tajga belátha­tatlan sűrűjén, sártengeren és folyó­kon át vonulnak a magasfeszültségű villanyvezeték tartóoszlopai. Több ezer ifjú és lány dolgozik e fontos építkezésen. Az összeforrott munka­közösség nagy munkát végzett; több száz kilométer hosszú tisztást vágott a járhatatlan tajgában, kiásta és le­betonozta a tartóoszlopok alapjait, le­rögzítette a póznákat. Az útvonal nagy részén már felszerelték a veze­téket. A kongresszusi verseny nap­jaiban az élenjáró részlegek tevéke­nyen támogatják a lemaradókat. Az építők még az idén áramot akarnak szolgáltatni Irkutszknak. ÜJ SZÖ 10 * 1981. október 19.

Next

/
Thumbnails
Contents