Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-11 / 283. szám, szerda

A hatékonyságról tárgyaltak gg A Somotori Állatni Gazdaság dolgozói a közelmúltban Bsszüzemi 3= gyűlésen elemezték üzemük termelési problémáit s egyúttal azt is, 55 hogy a termelés növelésével párhuzamosan milyen eredményeket értek el a termelés hatékonyságának fokozásában. Volt miről beszélni, mert a sikerekből akadt bőven, de azért — annak ellenére, hogy a második félévben is ők nyerték el a kerületi vándorzászIőt — náluk sem fogyatékosságmentes a gazdálkodás. A gazdaság elemzési; a kővetkező eredKényeket mutatta: őszi búzából átlag 32,39 mázsát termelt hektáronként a tervezett 24,3 mázsával szemben. Oszi árpából 1,5, őszi bükkönyből 6,97 repcéből 3,3 má zséva! teljesítették tűi a tervezett hozamokat. A tavaszi kalászosok ugyan nem adták meg a tervezett eredményt, azonban a gazdaság főképp a kiváló búzatermés következtében magasan túlteljesítette gabonaeladási kötelezettségét, mégpedig búzából 188. rozsból 133 százalékra s összesen a tervezett 3120 mázsa gabona helyett 4458 mázsát adott át a felvásárló üzemeknek. Valamennyien úgy értékelték, hogy ebben a sikerben jelentős szerepet játszott az aratás idején jól megszervezett szocialista munkaverseny s a gyors és veszteségmentes betakarítás. Palágyi elvtárs, a gazdaság igazgatója ezért jegyezte meg találóan: — En a legnagyobb elismeréssel adózom a kiváló sikerekért megjutalmazott dolgozóknak és azt remélem, hogy a jövő évben a sikerek arányában még több prémiumot fogunk kifizetni. Pekárovics István traktoros —, aki a pusztakereszturi részlegen az első helyre került az aratásban — nem is fukarkodott az ígérettel. — Szivünk szerint beszélt az igazgató elvtárs; biztos lehet benne, hogy az előlegezett bizalomra — már saját érdekünkben is — tettekkel válaszolunk. Tudvalevő, hogy a sikeres állattenyésztés alapja az eredményes növénytermesztés. Nos, a somotori gazdaságban a növény- és elsősorban a takarmánytermesztés megteremtette a feltételeket az állattenyésztés fejlesztéséhez. A gazdaság vezetői és állattenyésztői ezt még azzal is megtoldották, hogy a termalés növelése és a hatékonyság fokozása érdekében szocialista kötelezettségvállalásokat tettek s a csoportok és egyének között kialakult munkaversenv keretében a lehető legjobb eredmények elérésére törekedtek. A fejők közül például a keresztúri részlegen dolgozó Szabó Gyula arra kötelezte magát, hogy a tervezett napi 6,6 literes átlag helyett 7,3 literes hozamot ér el. A valóságban 8,7 liter lett az átlaga, a terven felül termelt tej értéke pedig az első félévben 11927 koronát tett ki. Babiák Gyula állatgondozó arra kötelezte magát, hogy a gondjaira bízott állatok napi súlygyarapodását 2 dekagrammal növeli. Azért tett vállalást csupán ilyen túlteljesítésre, mert a múlt évben a szemestakarmányokban nem dúslakodtak. Ám az áldozatos munka meghozta gyümölcsét, Babiák Gyula 37 dekagrammal szárnyalta túl a tervezett átlagos napi súlygyarapodást, ami pénzértékben 43 277 korona többletbevételt jelentett a gazdaságnak. Gyürek Ilona borjúgondozó terven felül 1501 kg borjúhúst termelt, Kasko Ernő baromfigondozó nevéhez pedig több mint 20 ezer tojás terven felüli termelése fűződik. Sok dolgozó nevét kellene megemlíteni, mert a szép siker többek munkájából született. Hiszen sokan járnltak hozzá ahhoz, hogy tejből 118, marhahúsból 148., sertéshúsból 128 százalékra teljesítették az eladás! tervet. Ahhoz is, hogy egy elválasztott malac termelési költségét a tervezett 325 koronáról 285 koronára csökkentették. Egy kg marhahúsra (beleértve a borjak és a továbbtartásra kiválasztott növendékek súlygyarapodását is) 17,50 korona az előirányzott termelési költség, ők azonban 15,84 koronával érik el az 1 kg-os súlygyarapodást. Egy kilogramm sertéshús megtermelése 10,23 koronájába keriil a gazdaságnak, az előirányzott költség 10,41 korona. Itt a termelés nagyobb hatékonyságát még gátolják a jelenben alkalmazott termelési módszerek és az első télévben az a tény is, hogy a sertéseket nagyobb részt 80 kg-on aluli súlyban adta el a gazdaság. Már épül az 1200-as korszerű hizlalda, amelytől sokat várnak a hatékonyság további fokozásában. A jövő szempontjából azonban nem kevésbé fontosnak tartották a gazdaság dolgozói, hogy rámutassanak' a még gyorsabb fejlődést gátló hibákra. A kocagondozás terén például a kocánként tervezett 6,17 malac helyett 6,5 malacot választottak el az első félévben, de az elemzés azt is megmutatta. hogy az eredmény a lehetőségekhez mérten ennél sokkal jobb is lehetett volna. Hiszen a keresztúri részlegen 8,54 volt a malacelválasztás. ezzel szemben Somotoron csak 5,42 darab, mert az év elején a fialás után nem fordítottak kellő gondot az anyakocákra, és a malacokra, így sok volt az elhullás. A borlúnevelés terén is van javítani való. Es abből is levonták a következtetést, hogy az egyik részlegen például a malacelválasztás, a másikon a súlygyarapodás, a harmadikon a tejtermelés volt jobb. El kell tehát sajátítaniuk a legjobbak termelési módszereit'S akkor minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítsék s a termelés növelésével párhuzamosan további jó eredményeket érjenek el a hatékonyság fokozásában. K. G. Jöhet as olaj A dolog egyszerű: kimegyek a Farkastorokba s az épülő hatalmas vegyikombinát mellett felkeresem a Hydrostav nemzeti vállalat műszaki vezetőit, elsősorban Tischler mérnököt, elbeszélgetek velük, utána meginterjúvolok néhány munkást — s kész a riport... A valóságban minden másképpen alakult, Tischler mérnököt csak a harmadik látogatásom alkalmával sikerült megismernem, — s a munkások? — Szabadságon vannak, néhány hetet várnia kell — így a mérnők. Aprólékos gonddal előkeszített tervem tökéletesen felborult; ami Tischler mérnököt illeti: a hárminc év körüli, tagbaszakadt, kedves, közvetlen ember, a Barátság-kőolajvezeték utolsó szakaszát építő csoport irányítója készségesen válaszolt kérdéseimre. — A kőolajvezeték építését 1959 végén kezdték el a pardubicei Plynostav dolgozói. Számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük, hiszen az építkezés sosem ismert feladatok elé állította őket; hogy csak egyet említsek: a csövek összehegesztése. Kiváló hegesztőkre volt szükség — a csövek hatalmas nyomásnak lesznek kitéve. Csak második képesítési osztállyal rendelkező hegesztőket alkalmaztak, a jelentkezők többségét előzőleg Iskoláztatni kellett. Ugyancsak ki kellett képezniök a műszaki ellenőrzöcsoport dolgozóit, hiszen a rádióizotópos röntgenkészülék kezelése is szaktudást igényel. — De voltak egyéb nehézségek is — folytatta a mérnök. — Terepjáró autók hiánya, hatalmas, hetekig tartó esőzések késleltették a munkát; a tervet 1960-ba nem teljesítettük... — Azért mondom, hogy „nem teljesítettük", mert 1960 őszén már mi is bekapcsolódtunk a kőolajvezeték építésébe... Tischler mérnök kis időre elhallgat, valamin gondolkodik, majd felélénkült hangon folytatja: — Hanem az 1961-es év fordulatot jelentett a kőolajvezeték építésében. Irgalmatlan, csontighasító, har-: minc fokos fagyok jártak az év elején, de munkásaink nem bánták volna, ha ez az időjárás elhúzódik a nyár közepéig. A keményre fagyott földön könnyebben mozoghattak a gépek s nekünk sem kellett derékig érő sárban evickélnünk. A januári tervet teljesítettük s utána is, folyamatosan, minden hónapban. — Hány kilométer volt az utolsó szakasz? — Hatvan. Ez azt jelenti, hogy mintegy 200 000 köbméter földet kellett kiásnunk. Elhiheti, hogy nem volt könnyű munka. — Elhiszem, hiszen néhány folyón is át kellett hozni a vezetéket. A Barátság-kőolajvezeték építői azon fáradoznak, hogy október lt-ig, azaz a SZKP XXII. kongresszusának megkezdéséig befejezzék a szivattyúállomások építését. Képünkön Jozef Havelka, a pardubicei Plynostav dolgozója jőkívánatait fejezi ki héttagú szocialista munkabrigádjának, amiért a kitűzött időre elvégezték a szivattyúállomások szerelési munkála(K. Cích — CTK — felvételej tait. — Pontosan három folyón: a Garamon, a Kis-Dunán és a Vágón, helyesebben e folyók alatt. — Hogyan történik az ilyen „átkelés"? — Kétféleképpen történhet. Első az ún. klasszikus módszer, vagyis a folyó medrében bágerek segítségével kiássuk a vezeték ágyát, azután pontonokra szerelt emelődarukkal befektetjük a csöveket. Ezt a módszert azonban csak a Kis-Dunán alkalmazhattuk. — Miért? — Mivel a Garam és a Vág vize nagyon sebesen folyik, a kiásott árkot gyorsan betemetné a hordalék. Ezért itt más módszert kerestünk — és találtunk. — Éspedig? — Néphadsegünk egyik hidászosztagának segítségével a kőolajvezeték ágyát kirobbantottuk s azonnal belefektettük a csöveket. Az ilyen nehezen hozzáférhető szakaszokon a vezetéket természetesen megkétszereztük. ... a csöveket előbb a terepnek megfelelően különböző hosszúságúakra hegesztették össze. A hegesztéssel egyidőben ásták az árkot, utánuk jöttek a csőlerakók és a szigetelők, majd a vezetéket bulldózerek segítségével elföldelték. Ez így elmondva egyszerű. Ä valóságban azonban a szigetelést és csőlerakást megelőzte a már említett műszaki ellenőrzés. Röntgenfelvételek a varratokról. Ha a felvételen tülsötét a varrat, ez azt jelenti, hogy a hegesztés sem elég erős, „ritka" — ahogy ' ők mondják. Szabályos sötét csík a fölvételen rosszül megolvadt csővég. .. A hibákat azonnal meg kell javítani. — Szerencsére az ilyen utólagos javító-hegesztésekre csak ritkán került sor. Kiváló hegesztőink vannak, például Zelinsky, Podlužansky, Da-; riiel, Babos, Klikac, Vacula elvtár-; sak és mások, akikben mindig meg-: bízhatunk. Žellnsky elvtárs csoport-: ja a CSKP megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére versenyezni kezdett a szocialista munkabrigád címért..., • • «; 1961. szeptember 15-e. A Barátságkőolajvezeték „kopogtat" a Slovnaft kapuján. Tizenöt nappal a kitűzött határidő előtt. Lefektetik az utolsó csövet, egy S 80-as bulldózer bekaparja az árkot és elsimítja a földet.., ' Egyszóval: ahhoz, hogy mindenki valóra válthassa alkotói lehetőségeit, s hogy örömét lelhesse ebben, .értelmének és érzelmeinek meghatározott formációjára és fejlettségére van szükség; arra hogy ismeretei, esztétikai ízlése, végül pedig a társadalom és önmaga iránti erkölcsi magatartása elérjen egy bizonyos színvonalat. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy világszerte olyan gazdasági és társadalmi feltételek létezzenek, amelyek minden ember számára szavatolják az általános fejlődés és az alkotó tevékenység lehetőségeit. SZOCIALISTA RENDSZERBEN . .. A szocialista rendszerben a minden egyes emberről való gondoskodás, az a törekvés, hogy anyagi és szellemi igényeit mindenki kielégíthesse, továbbá hogy alkotó képességét a legmagasabb fokig kibontakoztathassa, az egész társadalom fő célja. Figyelembe kell vennünk, hogy egyrészt az anyagi jólét a tömegek szellemi felemelkedésének feltétele, másrészt viszont a tömegek alkotó tevékenysége jelentős mértékben meghatározza a társadalom anyagi fejlődését. Jelenleg egész népünk odaadással fáradozik két alapvető feladat megoldásán. Ezek a feladatok egyaránt fontosak és szorosan összefüggenek. Nevezetesen: 1. olyan rendkívül magas színvonalú anyag! és technikai bázis megteremtése, amely nélkül lehetetlen az emberek különféle szükségleteinek tökéletes kielégítése; 2. a kommunista társadalom új amberének kialakítása, amely azt feltételezi, hogy minden ember valamennyi életterületén képzett, mélységesen lelkiismeretes, személyes alkotó tevékenységre képes, humanista eszmények által fűtött egyéniséggé válik. tme. a kommunizmus ideálja, amely a klasszikus megfogalmazásban így hangzik: „ki-ki képességei szerint, kinek-kinek szükségletei szerint." A gépesítés Igen lényeges szerepet játszik a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtésében. Nyugaton igen sok ember azt tartja, hogy a technikai fejlődés, már természeténél fogva is, különösen pedig az általánossá váló gépesítés korában a munka elembertelenedését, az ember lelki elszegényedését, mi több: degenerálódását vonja maga után, mindazokkal a következményekkel együtt, amelyek mindebből fakadnak. Emlékezzünk arra, hogy a múlt században Marx Károly, összehasonlítva a hűbéri társadalom kézművesének munkáját a kapitalista vállalkozás bérmunkásáéval, megjegyezte, hogy az utóbbit megfosztották az alkotás érzésétől, amely a kézművesnél még vitathatatlanul létezett. Ez a probléma jelenleg az igen fejlett kapitalista országokban még élesebb formákban jelentkezik. Mi szocialista társadalmunkban arra törekszünk, hogy megoldjuk ezt a problémát, s az a benyomásunk, hogy ez sikerülni is fog, habár a végleges megoldás csak társadalmunk magasabb, kommunista fázisának feltételei közt jöhet létre. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy nálunk a gépesítés nem vezet munkanélküliséghez, sőt ellenkezőleg: megkönnyíti a munkát és növeli a munkások szabadidejét. Másodsorban : a munka és a pihenés önmaguktól alkotó — tehát humanista — tartalommal telítődnek, a népi tömegek széles és sokrétű alkotó tevékenysége folytán. Meg kell még jegyeznünk, hogy napjainkban az egyéni alkotás szervesen kötődik a kollektív munkához. A TUDOMÁNYOS MUNKA MEGSZERVEZÉSE Ezt a pontot a természet titkai feltárásának szentelt tudományos munka példájával illusztrálnám. A természet titkaiba való behatolás minden tudós és minden ember célja; az eredmények helyessége pedig attól függ, mennyire vagyunk képesek megközelíteni az objektív valóságot. A természettudományok hatalmas fejlődése és a kutatók számának roppant növekedése során — a néhány utóbbi évtizedet tekintve — a tudományos tevékenység jellege szemünk előtt alakul át. Általános szabálynak tekinthető, hogy jelenleg egy kiváló tudós tehetsége csupán azon a csoporton keresztül jut érvényre, amelyhez tartozik, az iskola révén, amelyet kialakított, a tudományos közösség és a kivitelezők által, akik konkrétan megvalósítják elméletét, vagyis több nagy embercsoport alkotó tevékenysége útján. Munkatársak, asszisztensek és tanítványok nagyszámú közösségén kívül — vagy annak hiányában — a ma tudósát az a veszély fenyegeti, hogy tevékenysége teljesen sterillé válik, bármilyen gazdagok legyenek is egyébként személyes képességei. Hadd jegyezzük itt meg, hogy valamely nagy tudós és az alkotó közösségek munkája közti ilyesfajta szerves kapcsolat távol áll attól, hogy elsekélyesítse a tudós személyes alkotó munkáját, sőt ellenkezőleg : gazdagítja azt, olyasfajta visszacsatolási folyamat révén, amilyen számos fizikai, kémiai és biológia! jelenséget és sok modern gépet, készüléket is jellemez. A TUDOMÁNY AZ EGÉSZ NÉP ÜGYE LESZ A tudományos közösségek szerepének megnövekedése az alkotó munkában a tőkés társadalomban is észrevehető. Am! újat a szocializmus hoz, az a népi tömegek egyre számottevőbb részvétele a tudományos és technikai jellegű alkotó munkában csakúgy, mint az alkotás más ágaiban. Példa erre az olyan csoportok megalakulása, amelyek szakembereket és széles munkásrétegeket egyesítenek soraikban. Jelenleg igen tág területen figyelhetők meg nálunk a munkásújítók és a munkásfeltalálók mozgalmai. A Szovjetunióban már régen léteznek olyan üzemi tudományos és technikai egyesületek, ahol mérnökök és munkások együtt dolgoznak. Ezen a területen legújabban olyan újfajta munkáskezdeményezéseket láttunk megszületni, mint amilyenek a nyilvános laboratóriumok és kutató-szervezetek, ahol a dolgozók pihenő óráik során saját kezdeményezésükből, tulajdon alkotó ötleteik felhasználásával tervező és kutató munkákat végeznek. Az általános műveltség színvonala egyre emelkedik, többek közt a fiatal munkások közt is. Elmondhatjuk, hogy munkásaink és parasztjaink munkája egyre inkább szellemi tartalommal gazdagodik és ésszerű, értelmes alkotó munkává válik. A tudomány Jelenleg fizetett, hivatásos tudósok fontos és egyre növekvő közösségei útján fejlődik. A jövőben a tudomány szeretete amatőr tudósok igen nagy tömegeit hódítja majd meg; ezek a maguk személyes élvezetéért dolgoznak majd szabad idejükben a nyilvános laboratóriumokban. (Megítélésem szerint ebben a korszakban a társadalmilag szükséges és kötelező munkaidő már csak napi három óra lesz.) Az a tény, hogy ez a fejlődés olyan „természetes kiválasztással" jár majd együtt, amely a népi tömegek méhéből a tudomány legszenvedélyesebb szellemeit szabadítja föl, olyanokat, akiken nem látni többé a szakmai szűklátókörűség koloncát, ez a tény alkalmasint azt is jelenti majd, hogy a tudománynak ez a hatalmas társadalmi szektora talán éppolyan mértékben hozzájárul majd a tudomány fejlesztéséhez, mint a 'hivatásos szektor. A jövő tudományát elsőrendűen társadalmi műnek képzelem, az egész nép ügyének, amely kielégíti majd a szellemi alkotásnak minden einber szívébe vésett ősi igényeit. Želinský elvtárs, a hegesztők szocialista munkabrigádjának vezetője. Szeptember 27-én minden készen várja a víz- és nyomáspróbát... — A kőolajvezeték építésének befejezését — mondja Tischler mérnök — az év végére terveztük. Az év elején ä vezeték szovjet építői, akik a „túlsó oldalon" akkortájt törtek át a szovjet Kárpátokon, felhívással fordultak hozzánk: igyekezzünk behozni a múlt évi lemaradást. Elfogadtuk a felhívást; dolgozóink elhatározták, hogy 54 nappal lerövidítik az építés idejét. Ebben benne van már az a 15 nap is, amit Gagarin világűrrepülésének a tiszteletére tet-. tünk. — A felajánlást teljesítették... — Amint mondtam, készen várjuk az utolsó próbát s 1961. november 7-én — jöhet az olaj. « • « Barátság — a legszebb emberi kapcsolatok egyike. Mélységét a kölcsönös tisztelet mértéke jelzi, melegségét, az idő, fokozhatja. Ugyanez érvényes a népek barátságára. A szovjet és csehszlovák nép barátságát a történelem kovácsolta, izzását a közös ellenség elleni harcok tüzében nyerte. Hogy ez a barátság az idő múlásával egyre mélyül, hogy hőfoka napról napra nagyobb, ml sem bizonyítja jobban annál a kölcsönös segítségnél, amit e két nép nyújt egymásnak — akár politikai, akár gazdasági vagy egyéb téren, s melynek bizonyítéka a Barátság-kőolajvezeték ls. A szovjet kőolaj, amely az új vezetéken érkezik majd hozzánk, fedezni fogja hajtóanyag-szükségletünk na*y részét. A kőolajból valamikor csak petróleumot készítettek. — ma •Jlső helyen a benzin áll, de... kevesen tudják, hogy a glicerin — kozmetikai gyártmányaink alapanyaga — is kőolaj-termék. No és a fenol? Vajon kinek jut eszébe, hogy az asszonyaink kecses lábain feszülő szilonharisnya is kőolajból készül? Röviden: a kőolaj, mint a szén legnagyobb versenytársa szocialista népgazdaságunkban nélkülözhetetlen. ... s hogy többé sohase nélkülözzük, ezt a célt szolgálja a Barátságkőolajvezeték. ZSÉLYI NAGY LAJOS ÜJ SZÖ 10 * 1981. október 19.