Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-10 / 282. szám, kedd

A Szlovák Filharmónia megnyitó hangversenye ^ A szeptember végén megtartott el^ sö két íizemi est után október 5-én ^ és B-án megnyílták bratislavai hangái versenytermünk kapui. Az évadnyitó hangverseny bizonyos mértékig mindig ünnepi Jellegű. Állandó hangversenyközönségünk az évek folyamán megértő, szoros közösséggé forrt össze a Szlovák Filharmóniával. Mindkét részről egyforma örömmel fogadják a muzsikát és egyforma örömmel várják a sikerült estek lélekfrissítő és lélekemelő élményeit. A hallgatóság a nyári „zenei vakáció" után, hogy úgy mondjuk zenétől pihenten és persze újra zenére éhesen gyűlik össze a hangversenyteremben. A viszontlátást friss érdeklődés és egy kis kíváncsiság ls fűszerezi: vajon mit kapunk, mit hallunk ebben az évadban, a várható zenei események beváltják-e majd a hozzájuk fűzött reményeket? Weber Euryantha nyitányának igen jől sikerült előadása után Bohuslav Martini! zongorára és komarazenekarra Irt „Szimfoniette giocosa" című művét hallottuk. Martinň kompozíciót általában derűs életigenlés, néha szinte táncosan ritmikus lendület és nagyon érdekes, közvetlen hangú „mai" líra Jellemzi Martinfl intenzív lírája ugyanis érzelmi mélység és valóságérzék különös keverékéből szövődik. A Szimfonietta giocosa azonban 1940-ben született, és abban az időben a komponista érzelmi világára a háborús események nyomták rá sötét bélyegüket. (1943-ban komponálta például Lidice című művét. Bizonyára itt kell keresnünk a mű néha kemény, szinte dacos hangvételének forrását. Ez a különös tónus markáns ritmusaival mindig újra elnyomja a derű, az életöröm felcslllanásait. Érdekes ismerkedés volt, Bohuslav Martini! műve megérdemelten vonul be Filharmóniánk repertoárjába. Bemutatása egy fiatal művésszel ls megismertetett. Az igényes zongoraszőlót Klára Havlfková adta elő megbízható technikai tudással, igen JÔ ritmusérzékkel és átgondolt szellemi felkészültséggel. Végül Dezider Kardos, államdíjas komponistánk III. szimfóniájának bemutató előadását hallottuk. A szimfónia érezhetően egységes koncepció Jegyében született: dinamikai ellentétek feszültsége, mindig újra megsűrűsödő drámaiság jellemzi Dezider Kardoš legújabb művét. Zenei nyelvezete szerves folytatásként kapcsolódik a komponista előző szimfonikus alkotásaihoz. A zenekari hangzáslehetőségek nagyarányú felhasználásával a ma embere szől a ma emberéhez. N Ladislav Slovák biztos érmékkel tájékozódik a modern muzsika szövevényes világában. Ebben az esetbén is a mű avatott tölihácsolójának bizonyult és egyéniségének egész erejét latba vetette az előadás sikeréért. HAVAS MÁRTA Technikából sarjadó új művészet A Laterna magika bratislavai bemutatóinak margójára A Laterna magika bratislavai előadássorozata, amelyet eddig többezren tekintettek meg, nemcsak a szakembereket, hanem a közönség Jelentős részét ts elgondolkoztatja. Ezek a gondolatok — mondjuk ki őszintén — ellentmondásosak. Egyikben például az új művészt kifejezésmód keresőinek kijáró tiszteletet s az elvitathatatlanul erős benyomások csodálatát találjuk meg, a mástkon az örök kételyt: mit ad, mit adhat a Laterna magika a művészet kedvelői mind nagyobb táborának. Kíséreljük meg ebből az ellentmondásból kihámozni a fogyatékosságokat nem leplező, de egyben a fejlődési távlatokat is fslvillantó tárgyilagos álláspontot. M

l az, amivel őszinte hívévé avat a Laterna magika? Elsősorban az, hogy alkotói modern korszakunkkal s e korszak műszaki vívmányaival élő emberének gondolkodásmódjával, érzelmi életével egybecsengő új kifejezésmódra törekednek. Ennek a kísérletnek lényege több művészi ág, elsősorban a film és színház, de a tánc, ének és zene magasabbfokú szintézise alapján is megteremteni korunk új jellegű művészetét. Ez az új művészeti ág több látószögből, nagyobb árnyaltsággal, többsíkúan és mélyebben ábrázolni életünket. A Laterna magika előadásain már ma megfigyelhetjük a bonyolult műszaki gépezet mesteri alárendelését e cél elérésének, elsősorban a film legújabb technikai eszközeinek szinte boszorkányosan ügyes felhasználását. Ezen túlmenően tökéletesnek mondható az élő színpadi akció egybehangolása a vetítéssel és a zenével, ami rendkívül nagy pontosságot igényel. De szólnunk kell arról ls, hogy az előadás számainak többségében rendezői ötletek sziporkáznak, hogy az alkotók fantáziája szabadon érvényesül, az előadásnak pezsgő ritmusa van, elkápráztat a színek, vonalak, a mozgás és a hang harmóniája s nem hiányzik a poézis sem. Mindez egybehangolva két órán keresztül leköti az ember figyelmét, érzékszerveit új benyomásokkal bombázza s olyan érzéssel tölt el, hogy most feltétlenül valami újat, eddig ismeretlent látunk, amin lehet vitatÉríékes tanfolyamokat szerveznek (s) — A járási művelődési ház Humennán a népművészeti alkotás együttesei munkájának és működésének javítására az őszi időszakban számos rendezvényt készít elő. Elsősorban oktatást és tapasztalatcserét szervez. Rövidesen megkezdődik a táncegyüttesek 14 vezetőjének, a színjátszókörök 40 rendezőjének és az énekkarok 25 vezetőjének tíznapos tanfolyama. EzenkívUl rendszeres segítséget nyújt abban, hogy az együttesek a hosszú téli estéken a falvakban és az üzemekben sikeres előadásokat rendezzenek. kőzni, de nem lehet fölötte kézlegyintéssel napirendre térni: A másik póluson álló gondolatokat egyik művészetet kedvelő ismerősöm véleményével fejezhetem ki a legtömörebben: „Tökéletes technika, de nem művészet. Inkább megnézek egy jő operaelőadást." Van ebben a véleményben némi igazság és némi konzervativizmus is. A Laterna magikában fejlődése Jelenlegi kezdeti Időszakában tényleg túlteng a korszerű technika. Viszont nézetem szerint ez másképp nem is lehet. Korunkban, az óriási műszaki fejlődés korszakában az új művészi ágazatok kifejlődésének egyedüli alapja, táptalaja kizárólag a technika lehet. Végeredményben a legújabb művészi kifejezésmód, a film is a technikai fejlődésre épült. A Laterna magika új műsorának egyik legsikerültebb számában, (amelyben "azonban teljesen a háttérbe szorul, funkcióját veszti és így hatástalan marad a színpadi élő játék) a néma és a hangos film montázsára és különféle trükkökre épülő burleszkben elevenítik Louis Lumiérenek A vonat érkezése című néhány perces filmjét. S ennek kapcsán a kételkedőkhöz intézett kérdéssel folytathatjuk az előbb megkezdett gondolatsort: „Mi volt a művészi ebben a felvételben, amely a film történetében az elsők közé tartozik, s amelyet 1895-ben mutattak be első ízben?" Természetesen semmi. De megszületett egy új technika, amely igen rövid időn belül lehetővé tette a filmnek, mint önálló, sajátos művészi ágazatnak a kibontakozását. Ne várjunk tehát a Laterna magikátől mindjárt a bölcsőjében csodákat. Lehetetlen megjósolni, hogy a Laterna magika mikor válik elvitathatatlanul és megfellebbezhetetlenül művészetté. Véleményem szerint ez elsősorban attól függ, hogy mikor sikerül a mai revű-jellegű, mozaikszerű műsort helyettesíteni nem kevésbé érdekes, de egyben összefüggőbb cselekménnyel és drámai maggal rendelkező- s így, többet,^ mondó tartalommal. Ettől eltekintve, feltételnek' tartom azt a követelményt is, hogy a Laterna magika minden egyes alkotó eleme, vagyis a film, a színház, a zene és a tánc a mondanivalóval összefüggésben és ahhoz igazodva, Más lapokban olvastuk minden egyes esetben bizonyos funkciót töltsön be s ne váljék oly öncélúvá, amilyen például az új műsor néhány számában a klasszikus tánc. Ezeknek a művészi elemeknek ugyanis nem az aláfestés a szerepük, hanem szerves részei az egész akciónak, vagyis egyenrangúak még akkor is, ha az egyes műsorszámokban a rendező kisebb teret és kevesebb időt nyújt nekik. Ezzel kapcsolatban negatív példaként már felhoztuk a burleszk élő játékát, amely érdektelenül hagyja a közönséget, míg kitűnő pozitív példa az élő konferanszié társalgása franciául és németül beszélő két vetített hasonmásával. Ebben az esetben nélkülözhetetlenül fontos mind az élő játék, mind a vetítés s teljes egészében érvényre jut Itt a Laterna magika kifejezésmódjának sajátos törvényszerűsége. Természetesen a Laterna magika előadásai komoly ígényeret támasztanak a nézővel szemben. Végeredményben még nem szoktattuk hozzá érzékszerveinket, elsősorban a szemünket ahhoz, hogy komplexen lássuk az egyidőben több vásznon s egyben a színpadon lejátszódó, több látószögből megelevenített cselekményt, figyelemmel kísérjük a gyors változásokat nem is beszélve arról, hogy a Laterna magika bőven él a jelképpel, az allegóriával, a rövidítéssel, egyszóval a költészet eszközeivel, a tartalommal összhangban modernségre és eredetiségre törekszik, vagyis célja nemcsak a szórakoztatás, hanem egyben gondolatok csiholása is. A Laterna magika nemcsak leköti a figyelmet, hanem azt komolyan igénybe is veszi. A Laterna magika három évvel ezelőtt születptt meg. Igen rövid idő ez. Ennek ellenére úgy vélem, hogy már ma kimondhatjuk: kicsírázott egy új művészet, amely előtt beláthatatlan távlatok "nyílnak. Mint minden újnak, meg keli küzdenie létéért, művészi tettekkel kell perbeszállnia a meg nem értéssel s buktatókon kell átszárnyalnia. De meggyőződésem, hogy vari ehhez ereje, mert. alkotóiból, előadó művészeiből nem hiányzik a művészet iránti szeretet, a lelkesedés és a lendület. Tudják, mit akarnak s ezért nem torpannaK meg. GÄLY IVÁN hiszen ezek szerfölött drágák, azonkívül igen bonyolult villamoshálózatot igényelnek. Másrészt hatalmas akkumulátor-hálózatra van szükség, hogy kiegyensúlyozhassuk a nappal és az éjszaka, illetve a tél és nyár közt mutatkozó erős teljesítményingadozásokat. 2. A FOTOKÉMIA FELHASZNALASA A növények levelel és az algák a klorofil segítségével át tudják alakítani a napenergiát vegyi energiává. Ez utóbbi szénhidrátokat és vizet tartalmazó szerves anyagokban raktározódik el; az átalakulás hatásfoka körülbelül 10—15 százalékos. A tudománynak Igen nehéz, de szerintem tökéletesen megoldható problémával kell Itt megbirkóznia. A megoldás a következőkben áll: olyan működő energetikai katalizátort kell találnunk, amely, mondjuk, kétszerte jobb a klorofilnál. Ha ezt elértük, a napenergia-felhasználás problémájának megoldása már viszonylag egyszerű. A sugárzási terepet két műanyaglemez közé illesztett fényérzékeny réteggel borítjuk be. A fotókémiai folyamat eredményeként nyert folyékony vagy gáznemű termékeket az erőmű külön-külön gyüjtené öszsze„ s egy roppant villamoselem alakítaná újra vissza. Az elemben felhalmozódott kémiai energia ily módon csaknem százszázalékban villamos energiává alakulna át. Egyetlen négyzetkilométernyi felületű sugárzási terep révén 22 ezer kW-os erőművet üzemeltethetnénk, a déli vidékeken még jóval nagyobbat is. GEOTERMIKUS ENERGIA A harmadik lelentős energiaforrás a magma föld alatti hője. Láthatjuk tehát, hogy a tudomány a közeljövőben olyan új energiaforrásokát talál majd, amelyek lóval hatalmasabbak és gazdagabbak, mint a manapság rendelkezésünkre állók; ez a hódítás pedig lehetővé teszi /számunkra, hogy a földgolyó egyre növekvő népességének vlllamosener gia-igényelt kellően kielégíthessük. NYERSANYAG-BŐSÉG De vajon elegendő nyersanyag áll-e az emberiség rendelkezésére, a szó legtágabb értelmében, beleértve az építőanyagokat éppúgy, mint a mindennapos életben használatos anyagokat, amilyenek például a kémiai termékek, műtrágya stb. A légkörben és a földkéregben az ásványoknak gyakorlatilag kimeríthetetlen tartalékai rejlenek. Ezek lehetővé teszik, hogy minden alapanyagból elegendőt termeljünk, kiváltképpen, ha számításba vesszük az egyre mélyebb és mélyebb fúrások szolgáltatta lehetőségeket. Ami pedig a polimérek (szintetikus rostok, kaucsuk, műanyagok stb.) iránti egyre növekvő szükségletek kielégítésére szolgáló szerves alapanyagokat illeti, ezek bizonyosan elegendőek lesznek, ha előállításukra a kőolaj Jelentékeny részét és a szénkészlet bizonyos hányadát felhasználjuk. Ez pedig lehetségessé válik, mihelyt elég tetemes villamosenergiát tudunk majd kőolaj és szén közbeiktatása nélkül termelni. A kellő mennyiségű villamosenergia termelése a vasérctermeléstől a legkülönfélébb tárgyak előállításáig minden tekintetben beláthatatlan lehetőségeket tárt fel. AZ EMBERI FELSZABADULÁS OTJA Ami pedig az emberi munka gazdaságosságát illeti — milyen hatalmas távlatok nyíltak meg a távirányítás, a villamosság térhódítása, valamint a termelés szüntelenül növekvő gépesítésének lehetőségei révén 1 Mindez előbb-utóbb lehetővé fogja tenni a munkaidőnek mintegy napi három-négy órára való csökkentését, biztosítva ezzel a legsokrétűbb alkotó tevékenység kifejlődéséhez szükséges szabad időt. A matematikai logika, továbbá az elektronikus számítógépek szerkesztésének gyors ütemű fejlődése különösképp ígéretes az emberiség számára. A közönséges gépek, amelyek mechanikus munkát végeznek, gyöt relmes testi munkától szabadítják meg az embert; az elektronikus szá mítógépek pedig arra hivatottak, hogy a szellemi munka bizonyos olyan formáitól is megszabadítsák, amelyek nem igénylik többé az alkotó gondolatot, s amelyek nagymértékben gépies jellegűek. Ilyen például a szállítások és a gépek irányítása, számos irodai munka stb. És ez még nem minden. Az elektronikus gépek struktúrája olyan, hogy specializáltságuk többé-kevésbé szűk szférájában a gépek „memóriája", valamint gyorsaságuk és az adatok feldolgozásában tanúsított pontosságuk szinte végtelenül fölülmúlja az emberi képességeket. A közeljövőben megszerkesztésre kerülő számítógépek az adatok óriási mennyiségéről szolgáltatnak majd tájékoztatást, sőt, ml több, rendszerezett és részletesen elemzett tájékoztatást. Ez jelentősen kitágítja majd az ember alkotó tevékenységének lehetőségeit, hiszen ezután az agyvelőnek többé nem kell megjegyeznie és elemeznie a tényeknek azt a kolosszális tömegét, amellyel a modern tudományban számot kell vetni. Tudjuk, hogy az adatoknak a tudomány hétmérföldes léptei nyomán jelentkező állandó halmozódása útját állja a széles tudományos általánosításoknak, megakadályozza, hogy a jelenségeket minden oldalról megvizsgálhassuk s a tudósok igen szűk specializálódásához vezet. Az elektronikus gépek révén ez az ellentmondás feloldódik, s az ember előtt megnyílik annak lehetősége, hogy szellemi erőit sokkal inkább, mint ma, a tisztán alkotói folyamatokra összpontosítsa. Az is lehet, hogy sikerül olyan hordozható készülékeket szerkeszteni, amelyek azonnal, folyamatosan fordítanának egyik nyelvről akármely másikra. Ez jelentékenyen megkönnyítené a Föld lakóinak egymás közti érintkezését. A JELENLEGI NÉPESSÉG ;ZAZSZOROSAT TÁPLÁLHATJUK MAJD -Térjünk rá a táplálkozás kérdé sére. Jelenleg az emberiség igen tekintélyes része nem eszik eleget, sőt vannak olyan területek, ahol az éhség krónikus jelenség. Pedig a jelenleg megművelt földek (nem beszélve a szántóterület várható megnövekedéséről öntözési és trágyázás! kultúrájának megjavítása és modernizálása tökéletesen kielégítő és Igen jó minőségű ellátást biztosíthatna nemcsak a Föld jelenlegi népességének, hanem minden valószínűség szerint annak négyszerese-ötszöröse számára is. Ezt a feltevést a hektáronkénti 15 tonnás, magas, de már elért szerves szárazanyaghozamra ajapozom. Ha a szántóföldeket közvetlenül az emberek élelmezésére használjuk (például ha gabonaféléket termesztünk rajtuk), ennek a 15 tonna szerves szárazanyagnak csaknem negyven százaléka, mondjuk hat tonna szolgálhat közvetlenül táplálékul. Ha viszont az állatállomány táplálása a célünk, akkor a 15 tonnát teljés egészében felhasználjuk. Csakhogy ennek, a mennyiségnek csupán kicsiny részét, mintegy tíz százalékát (másfél tonna) nyerhetjük a háziállatoktól vissza hús, tej, vaj, szalonna és tojás alakjában (számításainkhoz itt is a szárazterményt véve alapul). Mivel egy ember normális napi fejadagjának 750 gramm növényi és 250 gramm állati eredetű táplálékot kell tartalmaznia, arra a következtetésre jutunk, hogy az ez idő szerint megművelt földek, amelyek a világrészek földterületének 7—10 százalékát teszik ki (nem számítva az Antarktiszt), bőséggel táplálhatnának a földgolyó, jelenlegi lakosságánál ötszörte nagyobb népességet. Ám ez még nem áthághatatlan határ. Megállapították, elméletileg, hogy az egyszerű szénhidrát-molekula fotoszintézise nyolc kvantum napenergiát igényel. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk a hektáronkénti földhozam határértékét, amely ötször-hatszor magasabb a föntebb említett hektáronkénti 15 tonnánál. Emellett az emberiség megtöbbszörözheti a megművelt földek százalékarányát, hogy a tengermélyi lebegő mikronövényzet és az óceánbeli algák felhasználásáról ne ls szóljunk. (Folytatjuk) UfasCudu Mi volt és mi nincs Szemrevaló lány. Szép, erős — na, és egy kicsit bőbeszédű is. Semmi olyan nem történhet a világon, s főleg a szövetkezetben, amiről ne „disputálna". Lám, most is heves vitázásban vagyunk egymással: — No és mondd — kezdte — mi volt hamarabb: a tojás-e,, vagy a tyúk? Kérdésre nem illik kérdéssel válaszolni, d,e ördöngös kedvem támqdt őt is hasonló probléma elé állítani. — S te meg tudnád-e mondani, hogy az úristen — ha már olyan mindentudó — tudna-e olyan követ teremteni, amelyet maga sem tudna széttörni? A kárörvendő mosolyt, amely saját kérdése feladásakor tűnt fel arcán, lassan mély töprengés váltotta fel. Már-már a tudomány zeg-zugos utcáinak egyikét kezdtem bogozgatni előtte, amikor szélesre húzódó szájjal elnevette magát s kezével leintette a megfejthetetlen kérdést. Jókedvű nevetése mindkettőnket visszazökkentett a valóságba. — En beismerem, — törtem meg a kicsit hosszúra nyúlt nevetést, — hogy nehéz eldönteni, mi volt előbb, a tojás-e vagy a tyúk, ám tény, hogy jelenleg vannak tyúkok, de tojás ... az incs. A szégyenkezés pírja borította el arcát — baromfietető volt a szövetkezetben. Tecehtuk. Rövidlátó volt... Remek egy találmány ez az új villamos, mint a szélvész száguld Bratislava utcáin. Remek ám, de csak ha félig üres... Ha zsúfolt, meglepően, sőt csodálatosan észrevehetők szerkezeti .hibái. A középső ajtók érthetetlenül, de mindig bedugulnak. Ennél az „érthetetlen" oknál fogva az egész hátsó részt bálteremnek lehet felhasználni. Javasolni bátorkodunk : 1. le kell fürészelni a villamos hátsó részét s első résznek kell felhasználni, vagy 2. valamiféle varázsszerrel be kell hinteni Bratislava öregeit s ifjait egyaránt, amitől rájönnének arra, hogy a villamos hátsó része sincs megfertőzve s a hátsó ajtók is kifogástalanul működnek. Ha ez sem segítene, meg kell kérni a tervezőt, küszöbölje kl a szerkezeti hibát — s keményen a szeme közé lehet vágni, hogy rövidlátó volt, amikor nem számolt a mi rövidlátásunkkal... Igaz történet Brno az árumintavásár napjaiban vásári arculatot öltött, az emberek egymást igyekeztek túlszárnyalni a látogatókkal szemben tanúsított előzékenységben. Csernyikov elvtárs, a Szovjetunió kiállítási pavilonjának Igazgatója mesélte el ezt a kis történetet: „A vonat amellyel érkeztem, a késő esti órákban futott be a brnói pályaudvarra.* Barátaim, akikkel tudattam jöttömet, nem vártak. Eredménytelenül kerestem a Csedokban címüket — pedig nem volt nálam csehszlovák pénz. Mi lesz velem?— elmélkedtem. A Grand Hotelbe küldtek, ott keressem meg barátaimat. Ott sem voltak. Már éppen indulófélben voltam, amikor meglepődve vettem észre a portást, aki kulcsot nyomva a kezembe, így vigasztalt: — most az a fő, hogy jól kialudja magát. Reggel majd megkeresi barátait, az este sokkal alkalmatlanabb a keresésre, mint a friss reggel. Ellenkezve jegyeztem meg, hogy nincs pénzem, mire ő ezt felelte: — Mit sem tesz, ha lesz, megfizeti, ha nem lesz, nem fizeti Másnap reggel felültetett arra a villamosra, amely a kiállításra viszi az embereket s egy koronát adott az útra. Higyjék el, Ilyen esetem még sehol sem volt... SÜLYOS REPÜLŐSZERENCSÉTLENSÉG A PIRENEUSOKBAN. Perpignan közelében, az erdőborította hegyvidéken lezuhant az angol légiforgalmi társaság egyik repülőgépe, fedélzetén 31 angol utassal és háromtagú személyzettel. Hírek szerint a repülőgép valamennyi utasa életét vesztette. A „TILDA" TROPIKUS VIHAR pusztítása nyomán 13 ember meghalt, kettő súlyosan megsebesült Hokkaido japán városban, A vihar előzőleg 11 embert ölt meg Okinava szigetén. (J| SZÖ 5 * íaei. október 8.