Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-01 / 273. szám, vasárnap

N em könnyű dolog eljutni az ágói szövetkezetbe. Nem mintha valahol az „istenhátamögött" volna Szó sincs Ilyesmiről. A bök­kenő ott kezdődik, hogyha nem isme­red az odavezető utat, hasztalan bön­gészed a térképet. Ahol azonban csődöt mond a tér­kép, segít az érdeklődés. így vetet­tünk aztán horgonyt Nýrovcén. Hogy miért Nýrovcén, annak is megvan az oka. A két község ma egyet alkot, annyira egyet, hogy nehéz volna megállapítani, hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik falu A lényeg az. hogy Ágő mint falu nem létezik, de létezik mint szövetkezet. A nýrovcei szövetkezet már tíz éves, az ágói mindössze négy évre tekinthet vissza. S ha meg kellene állapítani, melyik gazdálkodik jobban, nem volna könnyű kimondani a döntő szót Közepes a nýrovcei is, meg az ágói is. Nem a legjobbak, nem is a legrosszabbak a levicel járásban. Földterületük között sem sok az el­térés. Kicsi az egyik is, a másik is. A sertéstenyésztés terén a nýrovceiek járnak az élen, a szarvasmarhaneve­lésben viszont az ágóiakat illeti el­ismerés. A növénytermelésben a mér­leg az ágóiak javára billen. Jobbak a hektárhozamaik, takarmányuk Is van bőven. Beadási kötelezettségüket Jól teljesítik. Tíz korona előleget fi­zetnek egy-egy munkaegységre és elő­reláthatólag a zárszámadáskor sem mennek haza üres kézzel a tagok. LEVÉL ÉRKEZIK ÁGÚRÓL Hónapokkal ezelőtt levelet kaptunk az ágói szövetkezettől. A levél írója nem mond rossz szót a gazdálkodás­ról, csak a szövetkezet vezetőségének helytelen magatartására panaszko­dik. Reszketős, öreg kéz írta a levelet, amelyből a megbántottság, az elke­seredés csendül ki. Többek között így Ír: „Duchony Gyula a nevem, már túl vagyok a hetvenen. Szövetkezetünk­ben a hízőmarhákat gondozom. A jó­szággondozás mellett éveken keresz­tül még a kukorica megmunkálását is vállaltam. Futotta az erőmből. Az idén már nem vállaltam, mivel úgy érzem, a répaegyelést nem bírja a derekam. Ha leülök, már a felállás is nehezemre esik. A jószág körül azon­ban még elvagyok. A szövetkezet há­zirendjébe:) az áll, hogy minden egyes szövetkezeti tag k'őteles" háromszáz munkaegységet ledolgozni. Én ötszá­zat ls szerzek egy év alatt. És mind­ennek ellenére a szövetkezet vezető­sége megvonta tőlem a szavazati jo­got azzal az indokkal: „Aki cukorré­pát nem kapál, nincs szava". A levél kézbevételétől néhány hónap telt el. Szerkesztőségünk az üggyel kapcsolatban két ízben is kért felvi­lágosítást a szövetkezet vezetőségé­től. Ök azonban „szükségtelennek" tartották a levélváltást. A HELYSZÍNEN Kicsit körülményes utazás után végre kiköthettünk a szövetkezet iro­dájában. A vendéglátó Duchony La­jos könyvelő és Bartha Sándor zoo­technikus volt. Amikor kiteregetjük Jövetelünk cél­ját, a könyvelő nagy buzgalommal magyarázza: — Nagybácsim a levélíró, de csak annyit mondhatok: annyi mindent összebeszél, hogy megfájdul tőle a fejem. Bartha Sándor sem marad sokáig sző nélkül: — Nem mondhatom, hogy rossz munkás, csak erőszakos Ha méregbe jön, talán még fel is pofozna, ha útjába állnék. Úgy forgolódik közöt­tünk, akár a pörgetyű. Nem hiába volt magyar királyi szakaszvezető. DUCHONY GYULA Négy óra tájt kezdődik az etetés a szövetkezetben. Munka közben talál­juk már Duchony Gyulát is. Az Igazat megvallva az eddig hallottak után csalódást okozott a megismerkedés. Egy, a mindennapi életben megszokott öregemberrel álltunk szemben Szik­kadt, vézna testén szinte lötyögött a munkaruha. Beesett arcán ezer ránc. Szava egyszerű, keresetlen. Nyoma sincs benne valami öreg em­ber hencegésének. — A cukorrépahistőria csak ürügy volt arra, hogy befogják a számat — mondja halkan — Pedig hiába! Próbáljuk összeegyeztetni az Irodá­ban lefestett embert és az élőt, akt most a villanyélre támaszkodva het­venhárom nehéz esztendővel a vállán előttünk áll Az elfogultság igen rossz képel szült. Helytelen dolog az, ha csupán egy szemszögből szemléljük az em bert, csak a rosszat látjuk benne — megbocsássanak érte —, s azt is el túlozzuk. Azért kell a könyvelő fejé nek megfájdulnia, hogy rámutatnak az előforduló hibákra? Legyünk őszin­ték: A gazdasági eredmények mellett — amiért dicséret Illeti a szövetkezet valamennyi tagját — olyan esetek ls előfordulnak a szövetkezetben, ami­ket szükséges szóvátenni. Milyen jól tudják, hogy magyar királyi szakasz­vezető volt, de azt egy szóval sem említették, hogy kommunista, s már az első világháború idején, a fronton is tudta, merre fordítsa fegyverét. Tizenhat hónapig harcolt orosz földön az elnyomók ellen. Kétszer sebesült, de újból talpraállt, hogy Lenin sza­vára hazatérjen és a magyar Vörös Hadseregben harcolfbn tovább az el­nyomottak felszabadításáért. Hallgat­tak arról ls, hogy a letűnt úri világ­ban számára messze környéken nem termett kenyér, nem volt levegő. Azt sem említették egy szóval sem, hogy köztársaságunk elnöke a „Haza vé­delméért" Érdemrenddel tüntette ki. MIT MOND A PARTSZERVEZET ELNÖKE Benyák József, a szövetkezet mel­lett működő pártszervezet elnöke szintén tud a Duchony-esetről és az üggyel kapcsolatban így nyilatkozik: — Egyedüli ember volt, aki még szót mert emelni a hibák láttán. Per­sze, ez nem tetszett a szövetkezet vezetőinek. Akármelyiket bírálta kö­zülük, ellene fordultak valamennyien, mert jóformán egy család vezeti a szövetkezetet. Az elnök nagybácsija az agronómusnak, s az agronómus fia a zootechnikusnak, a raktáros só­gora az elnöknek. A cukorrépa-ügy tehát kapóra jött, hogy sikerüljön elejét venni a bíráló hangoknak. A pártszervezeté ls, és a mi véle­ményünk is, hogy az ágói szövetke­zetben sorozatosan csorba esik a szövetkezeti demokrácián. Miért ke­rített el a szövetkezet elnöke egy bizonyos területet a szövetkezet va­gyonából? Cseri András nem gondolt arra, ml lenne a szövetkezettel, ha mindenki ezt tenné? Nem szabad elfelejtenie, a szövetkezeti törvény egyformán vonatkozik az elnökre ls, meg a sertésgondozóra is. Hogyan ajándékozhat Bartha Sándor malacot valakinek a sertésgondozó tudta és a tagság beleegyezése nélkül? Milyen alapon vonták meg Duchony Gyula szövetkezeti tag szavazati jogát? Du­chony Gyula — még a zootechnikus Is elismeri — munkahelyén becsület­Jel helytáll. Az már nem az ő hibája, hogy eljárt fölötte az Idő, nerri képes válogatás nélkül minden munkát el­végezni 1 De mondjuk, ha valamilyen ballépést követett volna is el, a szö­vetkezet vezetőségének jogában áll megbüntetni, de nem megvonni tőle a szó jogát Amit az ágói szövetkezet vezetősége tett, nem más, mint a szö­vetkezeti demokrácia semmibevétele, legdurvább megsértése. Duchony Gyuláról társadalmunk megfelelően gondoskodik. Ö azonban — ahogy ereje engedi — segít a kö­zösnek. A példamutatást tartja a meggyőzés legjobb módszerének. És ez érte a köszönet? Ha már semmibe sem vették azt, amit a múltban tett, legalább korára, a mostani szorgal­mára lettek volna tekintettel. Külö­nösen Cseri András elnöknek, aki tagja pártunknak, tudnia kellene, hogy így nem szabad bánni az embe­rekkel. Ez ellentétben áll a szocia­lizmus alaptörvényeivel, megcsúfolá­sa a szocialista erkölcsnek. És hogy a dolog így történt, azért a szövetkezetben dolgozó kommunis­ták Is felelősek. Bár a párttagsági gyűléíen védelmükbe vették Du­chony Gyulát, a hibát ott követték el, hogy a szövetkezeti gyűlésen nem álltak fel és nem álltak ki elvtársuk mellett, nem adták tudtára a szövet­kezet vezetőinek, hogy helytelenül cselekszenek. A SEGÍTENI AKARÓ A szövetkezeti demokrácia meg­sértésével függ össze például az is, hogy hónapokig nincs tagsági gyűlés a szövetkezetben. A vezetőség nem tartja szükségesnek, hogy számot ad­jon a tagságnak a szövetkezet ügyes­bajos dolgairól Ennek nemcsak a kö­zös gazdálkodás látja kárát, hanem maguk a vezetők is. Arról, hogy az egyes dolgok intézéséről nem értesí­tik a tagságot — szabad folyást en­gednek a találgatásoknak, a bizalmat­lanságnak. Markáns példa erre pél­dául az a tíz mázsa búza körüli eset. amit Hulvinkyre szállított az agronó­mus. Közei három héttel ezelőtt történt, hogy a koraesti órákban Bartha Dezső agronómus útnak indította az említett termést Akik látták a zsákokkal meg rakott pótkocsit, nem tudták elkép zelni, hova viheti az agronómus, hisz a szerződéses eladásból eredő kötele­zettséget már teljesítették. Jogosan jelentették észrevételüket a helyi nemzeti bizottságon. És jogosan vár­nak feleletet az előttük tisztázatlan kérdésre. et arca Mi is utánajártunk a dolognak és megállapítottuk, hogy a hét mázsa bú zát és három mázsa árpát Jáger La­jos udvarában rakták le egy cséplő­gép átszerelésének fejében. Jáger Lajos, a Želiezovce! traktor­állomás gépjavítója még az év elején megegyezett az agronómussal, hoéy odahaza munka után átalakítja a csép lőgépet úgy, hogy alkalmas legyen heremag cséplésére Is. Jáger Lajos kezdetben azt állította hogy a traktorállomás képtelen mun­katorlódás miatt ez említett gép át­szerelésére, de ő vállalta, hogy munka után megcsinálja. Iparkodott hangsú lyozni, hogy ez nem egyéb mint bri­gádmunka. Szavait idézzük: „Segíteni kell a szövetkezeteket". Amikor meg a fizetség után érdeklődtünk, szerény kedve mondta: „Hát ha adnak egy pár koronát vagy egy kis szemet a baromfinak, elfogadom." Jáger Lajos ezeket akkor mondta, amikor a tíz mázsa termés már a kamrájában volt Egyben megegyezik Jáger Lajos és Bartha agronómus szava. Mindketten azt állítják, hogy a traktorállomás nem vállalta az átszerelést, tehát a szövetkezetnek más ajtón kellett ko­pogtatnia. Bizonyos keretek között érthető a közös vezetőinek döntése is, mivel így számoltak: Ha Jágernak adnak tíz mázsa termést és a gép Idejében készen lesz, százezreket nyernek. A tíz mázsa termés értéke még egy félmázsa heremag árával sem vetekedik, tehát még örültek is, hogy aránylag olcsón megússzák a dolgot. Hibát követtek el azonban ott, hogy Jágernak munkadíj fejében sze­met ígértek, akkor, amikor csökkentik a tagok természetbeni járandóságát, és nem fordultak segítségért a Járási nemzeti bizottság illetékes osztályá­hoz. A másik hibát ott követték el, hogy tervükről nem értesítették a tagságot, bár több, mint valószínű, náluk is akadt volna ember, aki átszereli a gépet. A NAGY MEGLEPETÉS A legnagyobb meglepetés azonban most érte a szövetkezeti tagokat is. Bár Jáger Lajos már megkapta mun­kája jutalmát, a gép még sincs ké­szen. A herét pedig csépelni kellene. Szükséges, hogy a Levicei Járási Nem­zeti Bizottság e téren azonnali intéz­kedést tegyen, mert most már nem tíz mázsa gabonáról van sző, hanem milliós értékről. A here cséplése, a mag megmentése most a legfontosabb és azonnali Intézkedést követelő probléma. Most az a kérdés, ki a hibás azért, hogy a dolog így alakult? Mindenek­előtt szegénységi bizonyítvány a želiezovcei traktorállomásra, hogy az ágói szövetkezet kénytelen volt mel­lékutakat keresni. Jáger Lajosnak sem válik becsületére, ahogyan el­képzeli a szövetkezetnek nyújtandó segítséget. A legnagyobb mulasztást azonban — bár Jóhiszeműségükhöz nem fér kétség — a szövetkezet ve­zetői követték el. Ahelyett, hogy a tagsághoz fordultak volna segítsé­gért, az agronómus elképzelése sze­rint döntöttek. Sem a helyi, sem a Járási nemzeti bizottság véleményét nem kérték ki, nem tartották szük­ségesnek, s ma ott állnak, hogy újból, bár jogos, de fölösleges szóbeszédre adtak okot, és ami a legsúlyosabb, szeptember huszadikán, amikor má­sodízben Jártunk a faluban, még nem volt készen a gép. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a részleges gazdasági eredmé­nyek mellett sok még a kifogásolni való a szövetkezetben, különösen a vezetőségnek a tagsághoz való vi­szonyában. A helyi pártszervezet, a HNB is mindenekelőtt abban látja a hibák gyökerét, hogy a szövetkezet élén jóformán egy család tagjai áll­nak, akik elhallgatják egymás hibáit, a kritikát pedig egyszerűen nem tű­rik. Ml itt a megoldás? Egyedül az, ha a két szövetkezet egyesül. A pártszer­vezet elnökének és a HNB titkárának is egyezik a véleménye abban, hogy­ha már egy falut képeznek, egy a pártszervezetük és helyi nemzeti bi­zottságuk, legyen egy a szövetkezet is, s akkor lehetővé válik, hogy ne só­gorok, rokonok vezessék a szövetke­zetet és élettér jut a kritikának is. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósul­jon egy szükséges, mégpedig az, hogy az ágóiak is megértsék ennek szük­ségességét A nýrovceiek részéről ez irányban már többször történt köze­ledés, de az ágóiak még mindig nem ásták el a csatabárdot. Itt kell hang súlyozni azt a nagy feladatot is, amely ma a falu kommunistáira hárul Te­kintélyük van úgy az ágóiak. mint a nýrovceiek előtt és ezt arra kel! fel használnlok hogv végeredményben Agón is gvfizzön i 'ózan ész. Szarka I. — Máry F. — Bátky L.' 10 SS a laterna Magikáról Ma kezdi meg másfél hónapos bratislavai vendégszereplését a prágai laterna magika nagyhírű együttese. Ez alkalomból néhány általános érdeklődésre számot tartó kérdést válaszolunk meg az együttes vezetőivel a minap tar­tott sajtóértekezlet gazdag anya­ga alapján. 1 TULAJDONKÉPPEN MI A LA­• TERNA MAGIKA LÉNYEGE, ÉS KI HlVTA MAI FORMÁJÁBAN ÉLETRE? A színház és a film, az élő Játék és a vetítés rendkívül pontos egybe­hangoltságára, a legkorszerűbb vetí­tési technikára s egyben a magasfokú ötletességre, fantáziára épülő új mű­vészi kifejezésmódnak nevezhetjük a laterna magikát Még kísérleti, formá­jában is igazolja életjogosultságát, mivel a valóságot, a modern világot képes több látószögből, ellentmondá­saival együtt dinamikusabban ábrá­zolni, mint a művészet többi válfaja. A laterna magika, vagyis fordításban a Bűvös lámpa létrehozói Alfréd Ra­dok rendező és Josef Svoboda dísz­lettervező. 2 MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ­• ZÖTT ÉS MIKOR MUTATKO­ZOTT BE ELSŰ ÍZBEN AZ EGYÜTTES? A kísérleti munka és az előkészü­letek 1957-től folytak. A kitűzött fel­adat az volt, hogy a brüsszeli világ­kiállításon új, megkapó, érdeklődést kiváltó formában megismertessük a pavilonunkat felkereső közönséget hazánk életével. A világpremiér 1958­ban Brüsszelben volt, és az ott meg­tartott 360 előadásnak óriási sikere volt. 3 HOL MUTATTÁK BE EZENKÍ­• VÜL EZT AZ ÚGYNEVEZETT BRÜSSZELI PROGRAMOT ÉS AZÖTA LÉTREHOZTAK-E ÚJ MŰSORT? Az Expo elnevezésű első, mintegy egyórás műsor Prágában eddig 1000 előadást ért meg. Ezt a műsort és az azóta létrehozott második programot megismerte Moszkva és Leningrád, Tbiliszi és Szocsi, Varsó és Gdanszk, Berlin, London és Bécs is. A laterna magika előadásait eddig összesen mintegy egy millió néző tekintette meg. 4 HÁNY EGYÜTTESE VAN JELEN­• LEG A LATERNA MAGIKÁ­NAK? Pillanatnyilag négy csoportja van a Bűvös lámpának. Prágában tovább­ra is műsoron marad a brüsszeli program, míg most októberben egy­időben három helyen, mégpedig Ba­kuban, Berlinben és Bratislavában az új program kerül bemutatásra. 5 ERRŐL A NÁLUNK IS BEMUTA­• TÁSRA KERÜLŐ MÜSORRÖL SZERETNÉNK VALAMI KÖZELEBBIT MEGTUDNI. Ennek a programnak világpremiér­jét tavaly decemberben a leningrá­diak tekintették meg. A bratislavai előadássorozatban a csehszlovákiai nézők elsőízben ismerkednek meg ez­zel a nagy látványossággal. Különben azt is elárulhatjuk, hogy a külföld 1963 tavaszáig lekötötte az új műsort, amely felöleli a laterna magika brüsz­szeli előadásainak legsikerültebb szá­mait is. 6 A KULTÚRA ÉS PIHENÉS BRA­• TISLAVAI PARKJÁNAK NAGY­TERME MEGFELEL A TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEKNEK? Tudvalevő dolog, hogy a laterna magika rendkívül bonyolult műszaki berendezést igényel, amelynek nem­csak a szállítása rendkívül igényes és költséges, hanem felszerelése is meg­követel bizonyos feltételeket. Bátran mondhatjuk viszont azt, hogy a bra­tislavai bemutató színhelye minden tekintetben megfelel, annak ellenére, hogy a színpad nem tartozik a leg­nagyobbak közé. Ezen úgy segítünk, hogy • a közönség a nagyteremnek csupán az első felében foglal majd helyet. Így biztosítjuk, hogy minden sorból jól láthassák a színpadi akciót, s tökéletes legyen a vizuális; valamint a hanghatás. Ebben a vonatkozásban senkit sem érhet meglepetés. 7 HÁNY ELŐADÁST TARTANAK • NÁLUNK? Naponta kettőt, összesen nyolcvan­szor sötétül el a nézőtér. 8 MELYIK MŰSORSZÁMUKAT • TARTOGATJÁK MEGLEPETÉS­KÉNT? A címe: Veszélyes szerelmi Játék avagy A szekrénybe szorult szerető. Újszerű kísérlet ez a burleszk megho­nosítására a laterna magikában. Fel­használjuk benne a néma filmet ép­penúgy, mint a hangos filmet, élünk benne a Bűvös lámpa, a polyekrán és az élő játék sajátosan egybekom­ponált, egymást átszövő elemeivel. Reméljük, hogy az új próbálkozásnak sikere lesz. Q MI A LATERNA MAGIKA ALKO­TÓINAK LEGHŐBB KÍVÁNSÁ­GA? Több kívánságunk van. Az első az, hogy minél több művészember alko­tó módon vegye ki részét a készülő harmadik program kidolgozásából és általában ennek az új művészi pró­bálkozásnak továbbfejlesztéséből. Má­sodsorban szeretnénk tettekkel meg­győzni a kételkedőket, hogy kísérleti munkánk eredménye nemcsak ragyo­gó technikai bravúr és nem csupán látványosság, hanem elsősorban sa­játos Jellegű és jövő előtt álló mű­vészet. Végül pedig azt szeretnénk, s ez a legidőszerűbb kívánságunk, hogy itt Bratislavában is elégedett le­gyen közönségünk. "Ifi ÜGY HISSZÜK, EBBEN NEM LESZ HIBA, KÖZÖNSÉGÜNK SZERETETTEL ÉS MEGBECSÜLÉSSEL VÁRJA BEMUTATKOZÁSUKAT. EZZEL KAPCSOLATBAN FELTESSZÜK A KÖ­ZÖNSÉGET ÉRDEKLŐ UTOLSÓ KÉR­DÉST. A VÁLTOZATOSSÁG KEDVÉÉRT A PKO DOLGOZÖINAK. HÁNY JEGY KELT EL EDDIG A LATERNA MAGIKA ELŐADÁSAIRA? A válasz rövid: valamennyi, össze­sen majdnem 80 ezer. Nemcsak a bra­tislavaiak tekintik meg a prágai mű­vészek bemutatkozását, hanem a nyu­gat- és középszlovákiai kerület majd minden helyéről nagy számban érkez­nek — többek között különvonatok­kal — érdeklődők. így például az oravai Tesla-üzem sok dolgozója is eljön megtekinteni az egyik elő­adást .., Úgy hisszük, ehhez nem kell kom­mentárt hozzáfűznünkGály Iván A laterna magika új műsorának egyik számából. ÜT SZÖ 5 * 1981. október í,

Next

/
Thumbnails
Contents