Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)
1961-10-30 / 301. szám, hétfő
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongressywsa F. Kozlov elvtárs előadói beszéde Növekszik a kommunisták szerepe és felelőssége (Folytatás a 7. oldalról) Elvtársaki A jelenlegi viszonyok között rendkívül növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a párttagság jelentősége. „A kommunistának kötelessége, hogy magatartásával a termelésben, a társadalmi és a magánéletben kiváló példát adjon, miképp kell harcolni a kommunista viszonyok fejlesztéséért és megszilárdításáért, s kötelessége, hogy megtartsa a kommunista erkölcs elveit és normáit." — olvassuk a programban. E programtézisek alapján tüzí ki a szervezeti szabályzat tervezete a kommunisták alapvető kötelességeit és jogait, valamint a pártba való felvétel és a pártból való kizárás esetén követendő eljárást módosító szervezeti szabályokat. A párttagság kérdése a pártépítés egyik alapvető kérdése. Mindenekelőtt a párt öszszetételétől függ, hogy sikeresen betöltse a szovjet nép élcsapatának felelős szerepét, a párt összetételétől függ szilárdsága és harcképessége. A párt továbbra is társadalmunk legöntudatosabb és legaktívabb tagjai közül egészíti ki sorait, őrizni fogja a kommunista név tisztaságát és szilárdítani fogia jelentőségét. A szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelye így hangzik: „Az SZKP tagja lehet a Szovjetunió minden állampolgára, aki elismeri a párt programját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében, dolgozik a párt valamelyik pártszervezetében, végrehajtja a párt határozatait és tagdíjat fizet." Ez a cikkely teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Csak az a megállapítás új benne, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, aki „tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében". Ez a követelmény megfelel a pártélet új feltételeinek, a legfontosabb kritériuma annak, ki méltó a párttagságra a kommunista társadalom kibontakozó építésének időszakában. A kommunizmus biztos, örömet hozó boldog életet nyújt az embereknek. De hogy a társadalmi kincsek minden forrása bőségesen ontsa a javakat, a társadalom érdekében végzett munkának minden szovjet ember elsőrendű létszükségletévé kell válnia. Ezért az SZKP szervezeti szabályzatának tervezete első helyen említi a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre és a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességeit. A párttagnak példát kell mutatnia a munkához való kommunista viszonyával, fokoznia kell a munka termelékenységét, lelkesülnie kell az újért, támogatnia és terjesztenie kell a legjobbat, a haladót. A kommunista köteles elsajátítani a technikát, tökéletesíteni szaktudását és cselekvően részt venni a gazdasági és kulturális építésben. Mindenekelőtt ezen kötelességeinek teleisítése határozza meg a kommunista politikai érettságének és a marxizmus-leninizmus nagy művéhez valő hűségének fokát. A szovjet nép az emberi társadalom forradalmi átalakításának élén halad. Világnézete korunk leghaladóbb elmélete — a marxizmus-leninizmus. A kommunista köteles állandóan tanulmányozni a marxista-leninista elméletet, szem előtt tartani mindennapi munkájában, köteles aktívan propagálni a marxista-leninista tanítást a dolgozók között A sžovjet emberek nagyfokú öntudatossága döntő feltétele alkotó aktivitásuknak, a kommunista munkaformák és az új kommunista társadalmi viszonyok kibontakozásának és megszilárdulásának. Ám tudjuk, hogy társadalmunkban az emberek tudatából és viselkedéséből még nem veszett ki a múlt valamennyi csökevénye. Ezek_ a csökevények abban nyilvánulnak meg, hogy egyes személyek lenézik a munkát, igyekeznek a társadalom rovására élni, magántulajdonosi irányzatokat tanúsítanak, helytelenül viselkednek a munkában és a magánéletben, vallási előítéletek rabjai. A különböző utakon hozzánk behatoló és egyes szovjet polgárokra károsan ható burzsoá propaganda ezt állandóan támogatja. A kommunista kötelessége, hogy fáradhatatlanul elősegítse a kommunista társadalom emberének nevelését és kialakítását, erélyesen küzdjön a burzsoá ideológia összes megnyilvánulásai, a magántulajdonosi lelkület csökevényei és a múlt egyéb maradványai ellen, példát mutasson a kommunista erkölcsi szabályok betartásában, mindenkor és mindenben az egyéni érdekek főié helyezze a társadalmi érdekeket. Elvtársak 1 Az uralkodó marxista-leninista pártnak nincs biztosabb és jobb eszköze mun kájának tökéletesítésére a kádéi nevelésnél, a fogyatékosságok kiküszöbölésénél és a hibák orvoslásánál —a bírálat és az önbírálat kipróbált módszerénél Ha valamelyik dolgozó nem látja meg saját fogyatékosságait és hibáit, és nem kritikai szellemben értékeli munká'ának eredményeit, akkor öntetszelgéste és önelégültségbe esik, a múltnak él és szem elől téveszti a jövő távlatát. Ha egy ilyen dolgozót figyelmeztet nek a fogyatékosságaira és hibáira, helytelen, pártellenes álláspontra helyezkedik az elvtársak megjegyzéseivel szemben, gyakran el nyomja a bírálatot Előfordul, hogy egyes önelégült vezetők már a birálal szorgalmazását ls a tekintélyük ellen Irányuló támadásnak tartják Így például Gaszparjan elvtárs, Örményország Kommunista Pártja artasati kerületi bizottságának volt első titkára elmondotta, hogy csak azért vonták be és semmisítették meg a kerületi lap egyik kiadásának valamennyi példányszámát, mert a lap vezércikke általános formában felszólította a kerületi pártkonferencia küldötteit, hogy bírálják a kerületi pártBizottság hibáit. Gaszparjan mint a kerületi pártbizottság titkára személyi tekintélyének aláásását látta a felhívásban. Milyen vezető pártmunkás lehet ő. Az ilyen ember nem pártmunkás, hanem kész szerencsétlenség. A párt szervezeti szabályzatának, melyet a kongresszus elfogad, föl kell vértezni a kommunistákat arra, hogy harcoljanak hasonló megengedhetetlen jelenségek ellen. A párttag egyik legfontosabb kötelessége a bírálat és az önbírálat fejlesztése, harc a felfuvalkodottság, hivalkodás önelégültség, a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen. A kommunista köteles erélyesen szembeszállni a bírálat elnyomására irányuló kísérletekkel, szembeszállni a pártnak és az államnak ártó akciókkal. Mindenütt olyan feltételeket kell teremteni, hogy a párttag szabadon érvényesíthesse a bírálat jogát bármilyen tisztséget betöltő kommunistával szemben. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak leszögezi, hanem biztosítja is a párttagnak ezt a jogát. „A bírálat elfojtásával és a bíráló üldözésével vétő személyeket szigorú pártfelelősségre kell vonni — egészen az SZKP-ből való kizárásig" olvassuk a tervezetben. Pártunk a népért van, a nép szolgálatában látja legfőbb küldetését, tevékenységének értelmét. A párt rendületlenül szem előtt tartja Lenin utasítását, hogy ne csak tanítsa a tömegeket, hanem maga is tanuljon a tömegektől, tanulmányozza és érvényesítse a tömegek tapasztalatalt. A kommunista köteles megmagyarázni a tömegeknek a párt politikáját, elősegíteni a párt és a nép kapcsolatának szilárdulását és bővülését, legyen érző szívű és figyelmes az emberekhez, idejében figyeljen fel a dolgozók követeléseire és szükségleteire. A párt és a dolgozó tömegek megbonthatatlan kapcsolatának szilárdítása a kommunista építés nagy tervei eredményes megvalósításának döntő teltétele. A szervezeti szabályzat ter.vezete a párttag egyik legfőbb kötelességeként említi a szovjet emberek proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság szellemében történő nevelését. A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és a sovinizmus csökevényei ellen, szóval és tettel elő kell segítenie a Szovjetunió népei barátságának, a szovjet nép és a szocialista tábor népei, a vliág proletárjai és dolgozói testvéri kötelékének megszilárdulását. Pártunk azért erős és legyőzhetetlen, mert sorai egységesek és sziklaszilárdak, mert vasfegyelem uralkodik a pártban. A párttag köteles midenképpen őrizni a párt eszmei és szervezeti egységét, Köteles éber lenni, védelmezni a pártot a kommunista névre méltatlan emberek befurakodásától. A párt megköveteli minden kommunistától, minden pártíunkcionáríustól, hogy igazmondó és becsületes legyen, hogy szigorúan betartsa a párt- és államfegyelmet, hogy híven szolgálja népét. Sajnos, még előfordulnak olyan esetek, hogy egyes dolgozók megfeledkeznek erről a megdönthetetlen igazságról és félrevezetik a pártot és az államot. Vegyük például a tadzsiklsztáni pártszervezet volt vezetőit: Uldszabajevet, Dodhudojevet és Obnoszovot. Amikor már nem voltak képesek biztosítani a köztársaság további gazdasági fejlődését, mindenekelőtt a gyapottermelést, pártellenes tettekre, lényegében csalásra vetemedtek. Ezek a felsőbb vezetők rózsaszínűre mázolták a dolgokat és túlzással javították az eredményeket, hogy kendőzzék politikai komolytalanságukat s ugyanakkor azt a látszatol keltsék, hogy lépést tartanak az élettel. A köztársaság nem teljesítette az állami gyapotfelvásárlásí tervet, de a vezetők, akikben egy szemernyi szégyenérzet és lelkiismeret sincs, azt jelentették, hogy határidő előtt teljesítették a tervet. Hajbókoló és talpnyaló szellemet honosítottak meg a pártszervezetekben. Megtiporták a párton belüli 3emokráclát, megszegték az állami törvényeket. Meg kell mondanunk, hogy a tadzsikisztáni pártszervezet a helyzet magaslatán állt. Az SZKP KB segítségével elemezte a köztársaság helyzetét, és szigorúan elítélte a volt vezetők pártellenes eljárását, s mint tudják, Tadzsi kisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma leváltotta őket tisztségeikből s kizárta a pártból. Az SZKP szervezeti szabályzata a kommunista kötelességévé teszi, hogy szembeszálljon minden olyan eselekedettei, amely árt az államnak és a pártnak, hogy mindig és mindenben elvszerű legyen, bolsevik engesztelhetetlenséggel viseltessék minden csalással, hazugsággal és képmutatással szemben. Pártunk nagy népünk teste és vére. Ereje a néppel való kapcsolatában, a néphez való hűségében, a nép érdekelnek mély megértésében rejlik. A nép nem tűr csalást és hazugságot. A tömegek csak azt a kommunistát, csak azt a pártfunkcionáriust ismerik el, aki becsületes és igazmondó. Csak az ilyen funkcionárius dolgozik bátran és magabiztosan. Nem fél cselekedetének jogos bírálásától, sőt ellenkezőleg, a bírálatban a tömegek segítségét és támogatását látja. A párttag kötelességei a szervezeti szabályzat tervezetében tehát abból indulnak ki. hogy fokozni kell minden kommunista felelősségét nagy ügyünkért. A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását! Elvtársak i A XX. kongresszus óta pártunk a legjobb munkásokkal, kolhozparasztokkal és értelmiségiekkel egészítette ki sorait. A pártszervezetek nagyobb ügyeimet kezdtek szentelni a párt növekedésének és összetétele szabályozásának. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a pártba való felvétel terén nálunk nincsenek fogyatékosságok. A pártszervezetek igen gyakran nem tartják be az egyéni kiválasztás elveit, a pártba jelentkező elvtárs munkájának értékelését nézik, ami ugyan helyes, viszont keveset tudnak társadalmi munkájáról, családi és magánéletéről. Az SZKP szervezeti szabályzata több olyan cikkellyel egészül ki, amelyeknek még jobban fokozniuk kell a pártszervezetek felelősségét az új tagok felvételéért, a szovjet társadalom legöntudatosabb és legfejlettebb tagjainak egyéni kiválasztására vonatkozó elv betartásáért. A pártszervezetek fordítsanak nagyobb gondot a fiatal kommunisták, párttagjelöltek nevelésére és eszmei megacélozódására. A szervezeti szabályzat tervezetéből kimaradt a tagjelöltségí idő meghosszabbítására vonatkozó cikkely. Ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezettük be. Bevezetése szükséges volt, mert sok olyan tagjelölt volt a pártban, akiknek letelt a jelöltség! határideje. Az SZKP-ban akkor több mint ötszázezer ember már több mint öt éve volt tagjelölt. Ma a pártban mintegy tízezer személy van, aki már 2—3 éve tagjelölt. A tagjelöltség határidejének meghosszabbítása kétségtelenül pozitív szerepet játszik. Ám mint az említett adatok mutatják, most már nincs rá szükség. Egyes pártszervezetek funkcionáriusai ennek ellenére helytelenül jogot formálnak a tagjeöltségi Idő meghosszabbítására s alig tettek valamit annak érdekében, hogy egy éven belül előkészítsék a tagjelöltet taggá minősítésére. A szervezeti szabályzat tervezete más eljárást tűz ki. Ha a tagjelölt a tagjelöltségí határidőn belül nem mutatta meg képességeit, és személyi tulajdonságai miatt nem vehető 'fel az SZKP-be, a pártszervezet úgy határozhat, hogy elutasítja taggá minősítését. A tagjelöltségí határidő a gyakorlatban a tagjelöltek taggá való előkészítésének iskolája legyen. A pártban az eszmei élet aktivizálódása, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése azt eredményezte, hogy az utóbbi években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma. A jövőben is abból kell kiindulnunk, hogy a pártbüntetés legfelsőbb fokát, a pártból való kizárást csak azokkal szemben szabad alkalmazni, akik valóban méltatlanok a párt soraiban maradásra. A szervezeti szabályzat terveztébe új cikkelyt iktattunk, hogy biztosítékokat teremtsünk a legfelső pártbüntetés indokolatlan alkalmazása ellen és fokozzuk a pártszervezet felelősségét a kommunista sorsáért. „Az alapszervezeteknek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelen levő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta." A párt alapszervezeteinek joguk van olyan esetek megtárgyalására, melyek során kerületi, városi, körzeti,, területi és határterületi pártbizottságokba, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaiba megválasztott kommunistát, valamint az illetékes revíziós bízottságok tagját vonják pártfelelősségre és indítanak ellene párteljárást. Gondosan tanulmányozni kell mindent, ami a párttag sorséra vonatkozik. Másrészt nem szabad engedni a kommunistákkal szemben támasztott igényességből. Engesztelhetetlennek és elvszerűnek kell lenni azokkal szemben, akik viselkedésükkel és cselekvésükkel ártanak a pártnak. A párton belüli demokrácia további fejlődése Elvtársak 1 A szervezet! szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és önállósága, és minden kommunistát vonjanak az eleven, alkotó pártmunkába. A pártnak példaképül kell szolgálnia belső pártéletének megszervezésében, a kommunista társadalmi önigazgatás legtökéletesebb formáinak kialakításában. A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve. Ez az elv harmonikusan egyesíti a szervezettséget, a legszigorúbb fegyelmet és a legszélesebb körű párton belüli demokráciát. A szarvezeti szabályzat a párt tapasztalatai alapján továbbfejleszti a pártépítésnek ezt a változatlan lenini elvét. Rendkívül nagy jelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől. Csak a kollektív vezetés teremti meg a kommunisták aktivitása és kezdeményezése kibontakozásának feltételeit, biztosítja a káderek helyes nevelését. Természetesen a kollektív vezetés semmiképpen sem enyhíti az illetékes dolgozó személyes felelősségét a rábízott ügyért, a kollektív határozat teljesítéséért. A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása kizárja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes pártmunkások kezében Ss egyesek kikerüljenek a kollektív ellenőrzés alól, biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes arányát. A szervezeti szabályzat tervezete az SZKP programjának megfelelően kitűzi a pártbizottság! tagok rendszeres kicserélését és a vezetés folyamatosságát. Feltételezi, hogy az SZKP Központi Bizottságának és a Központi Bizottság Elnökségének összetételét minden választás alkalmával legalább egynegyed részben, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületi pártbizottságoknak, a területi pártbizottságoknak az összetételét az egyes választások alkalmával legalább egyharmad részben, a körzeti, a városi és a kerületi pártbizottságok, az alapszervezeti pártbizottságok összetételét pedig legalább fele részben meg kell újítani. Nyikita Szergejevics Hruscsov az SZKP programtervezetéről tartott beszámolójában alaposan és sokoldalúan indokolta az új, jelentős cikkelyek szükségességét Elvtársak, meg kell mondanom, hogy minden feltételünk megvan e cikkely gyakorlati érvényesítésére. A pártkáderek számbelileg megnövekedtek, eszmeileg és politikailag megszilárdultak. A kommunisták ezrei egészítik ki évente a pártaktívát. Az utóbbi évek pártgyakorlatában bevett szokás lett a vezető pártszervek összetételének rendszeres megújítása. Néhány adatot említek. A legutóbbi választások alkalmával a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületi és területi pártbizottságoknak az összetételét 45 százalékban, a városi és kerületi pártbizottságok összetételét 40 százalékban kicserélték. A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet normájává kell válnia. Ezért rögzíti le a program és a szervezeti szabályzat, s emeli a pórtélét törvényévé. Régebben sok pártszervben igen sokáig nem cserélték ki a vezetők bizonyos részét. A szervezeti szabályzat tervezete ezt kizárja. Megszabja, hogy az SZKP KB elnökségének tagjait rendszerint legfeljebb három egymás utáni kongresszuson lehet megválasztani. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületi, területi, körzeti, városi és kerületi pártbizottságoknak és az alapszervezeti bizottságok tagjait is legfeljebb háromszor lehet egymás után megválasztani. Az alapszervezetek titkárait legfeljebb kétszer választhatják meg egymás után. A pártszervek ilyen választási rendszerének célszerűsége nyilvánvaló. A nevelésbe állandóan új erőknek, kezdeményező dolgozóknak kell bekerülniük. Másrészt a párt vezető szerveit mentesíteni kell az olyan emberektől, akik már túlságosan megszokták, hogy egy helyben üljenek, azt hiszik, hogy pótolhatatlanok, nem fejlődnek, s bár nem képesek a rájuk bízott munkát elvégezni, szívósan ragaszkodnak vezető állásukhoz. Vegyük például Dolgatov elvtársat, a Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság szervokallnszki járási pártbizottságának volt titkárát. Azt kezdte magáról képzelni, hogy pótolhatatlan funkcionárius, nem vette figyelembe a pártszervezet nézetét, s amikor a kommunisták figyelmeztetésére a járási bizottság plenáris ülésén munkájáról tárgyaltak, Dolgatov azt mondotta: „Egy cár sem mondott le önként a hatalmáról s én sem szándékszom harc nélkül megadni magam." A járás kommunistái a megzavarodott bürokratát elkergették a járási bizottság titkári funkciójából. De ilyen „tényezők" nemcsak járási viszonylatban „érvényesülnek". Például Koszov elvtárs, a tyumenszki területi pártbizottság "volt első titkára azt hitte, hogy „mindent megengedhet magénak". Kezdett visszaélni hatalmával és megsértette a szocialista törvényességet. Koszovot leváltották a területi bizottság titkárának funkciójából és szigorúan megbüntették. A pártszervek tagjai egy része rendszeres kicserélésének javasolt módszere biztosítja friss erők beáramlását a vezetőségbe s ugyanakkor azon beképzelt emberek ellen Irányul, akik megszegik a párton belüli élet normált. Továbbá azon kevéssé erélyes és nem kezdeményező dolgozók ellen ls akiknek nincs mivel büszkélkedniük, mert amihez csak nyúlnak, azt mind elrontják. Meg kell mondani, hogy a pártszervek tagjai rendszeres kicserélésének az elve szorosan összefügg a folyamatos vezetés elvével: egyáltalán nem tagadja azon tapasztalt dolgozók jelentős szerepét, akiknek tekintélyük van. A vezetők többé-kevésbé állandó csoportja nélkül nem lehet biztosítani sem a vezetés folyamatosságát, sem pedig a nyert tapasztalatok átadását. Ezért a szervezeti szabályzat tervezete kimondja, hogy egyes pártdolgozókat, pártfunkcionáriusokat elismert tekintélyük s magas fokú politikai és sezrvező képességeik következtében hosszabb időn át is meg lehet (Folytatás a 9. oldalon) UJ S^O 8 * 1961. október 30.