Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-28 / 300. szám, szombat

A'SzovjctnniS Kommnnisía Pártfä'nalt XXII. Kongressznsa Äz ellenség nem fékezheti le a kommunizmus diadalmas előretörését bolygónkon Küldött elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa korszakalkotó eseményként vonul be pártunk dicső történelmébe. A kommunizmus építésének programja forradalmi merészségével és lendületével, realitásával, a marxista-leninista eszmék élő megtestesülésével meghódítja az emberek gondolatát ős szívét. Ellenségeink megpróbálják erőnek erejével gátolni a kommunizmus építését. Ám tehetetlenek, mert nem fékezhetik le a kommunizmus diadalmas előrenyomulását bolygónkon, mint ahogy nem állíthatják meg az időt, vagy nem takarhatják el tenyerükkel a napot. Elvtársak 1 Mindnyájan büszkék vagyunk rá, hogy szovjet hazánk a hatalmas békemozgalom élén áll. A szovjet nép és a haladó emberiség egyöntetűen támogatja annak a szovjet kormánynak békeszerető külpolitikáját, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs, a béke és a kommunizmus fáradhatatlan harcosa vezet. A szovjet emberek nem felejtették el a háború borzaimalt, még emlékezetükben élnek azok a súlyos áldozatok, melyeket a hitleri fasizmus legyőzőséért hoztak. Saját testükkel védelmezik a békét, mert jól tudják, hogy egy modern háború vértengert, hallatlan gyötrelmeket, milliók halálát, anyagi és kulturális kincsek teljes puszfulását okozná. A XVII. században 3 millió, a XVIII. században 5 és félmillió, a XIX. században 16 millió ember pusztult el háborúban, a XX. században pedig csak a második világháború került 60 millió emberéletbe, a termonukleáris háború már száz milliók halálát okozná. Egyesek azonban mit sem tanultak a múlt gyászos leckéjéből, és ez elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik. Az Imperializmus ideológusai, akik ma az antikommunizmus zászlaja alatt szállnak síkra, nyíltan hangoztatják, hogy felderítő szolgálatuk aknamunkája jelentős szerepet hivatott játszani a világuralomért folyó küzdelemben. Az Imperialista hatalmak kormánykörei aktívan felhasználják a felderítő szerveket külpolitikájukban. A Pentagon és a központi hírszerzőszolgálat egyre kevésbé felel tetteiért az amerikai kongresszusnak és az elnöknek. Az USA 'kormánya bel- és külpolitikájában egyre elvakultabb kalandokba bocsátkozik. Az USA központi htrszerzőszolgálatának' a kezét látjuk mindenben, ha a nemzetközi helyzet feszült pillanatait vizsgáljuk — a kambodzsai törvényes kormány ellen szőtt összeesküvésben, a laoszi puccsisták akcióiban, algériai ultrakolonisták puccséban, az U—2 kémrepülő a Szovjetuh'fó' légltér'ébe' repülésében, a forradalmi Kuba elleni beavatkozásban, Quadros brazíliai elnök lemondásában, vagy a nyugat-berlini provokációkban. Az USA és más nyugati hatalmak kormányai mindenképpen támogatják a nyugatnémet kormány felfegyverkezési politikáját. Felderítőszolgálataik a szocialista országok ellen irányuló kém- és felforgató tevékenység központjává változtatták Nyugat-Berlint. A legutóbbi másfél év alatt mintegy 4000 nyugati ügynököt tettek ártalmatlanná az NDK területén. A nyugati országok kormányszervei különleges tervet dolgoztak kl „live oak", azaz élő tölgyfa elnevezéssel. A terv Inkább rászolgálna az élő holttest elnevezésre, mivel eleve kudarcra van ítélve. A terv az NDK ellen irányul, és a helyzet kieleződése esetén felkeléseket, felforgató cselekményeket, gyújtogatást és egyéb provokációkat kellene szervezni szülőinek elképzelése szerint. A Szovjetunió és a többi szocialista ország az imperialista kémszolgálatok fő célpontja. Kiküldik ügynökeiket hazánkba, az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatokat és a turista forgalmat is felhasználják kémkedésre. Ezért a szovjet emberek szent kötelessége, hogy éberen őrizzék a párt-, állami és katonai titkot. Természetesen nem szabad, hogy ez bizalmatlanságot és gyanúsltgatást keltsen az emberek között, hogy mindenkiben kémet lássunk. Elvtársak! Azok az óriási sikerek, amelyeket a szovjet nép az utóbbi években a gazdaság, tudomány és kultúra fejlesztésében elért, különösen kiemelik pártunk történelmi igazságát, Központi Bizottságának bölcsességét. A Központi Bizottság idejében leleplezte és félrelökte az útból a frakciós pártellenes csoportot. A pártellenes csoport szétzúzása pártunk és lenini Központi Bizottságának nagy győzelme, mely a kommunista építés szempontjából szinte felbecsülhetetlen Jelentőségű. Ma egyre világosabban látjuk, hogy milyen veszélytől mentették meg a pártot, a népet és a szovjet hazát a Központi Bizottság és Nylkita Szergejevics Hruscsov elvtárs személyes erélyes akciói. Hruscsov elvtárs nagy szerepet játszott a frakciósok leleplezésében és szétzúzásában. Hruscsov elvtárs mesterien lenini módon hajtotta ezt végre. Egyes elvtársak azt hihetnék, hogy a pártellenes csoport leleplezése egyszerű és könnyű dolog volt. Nem, elvtársak. Kemény, nehéz elvi küzdelem folyt a párteilenes csoport ellen. Az új harca volt ez a régi ellen, a haladó politikai Irányzat harca az elmaradt, konzervatív, káros nézetek és' irányítási módszerek ellen, igazi lenini harc volt ez, pártunk fő Irányvonalának tisztaságáért. A pártellenes csoport szavakban hangoztatta hűségét és odaadását a párthoz, a valóságban azonban félrevezette a pártot és a népet. Elferdítette és meghiúsította a szovjetország való helyzetét és el akarta téríteni a pártot-a XX. pártkongresszuson kitűzött irányA. N. Se lep in felszólalása vonaltól. A pártellenes csoport, mindenekelőtt Molotov, Kaganovics, Malenkov és Vorosllov ellenezte a szocialista törvényesség határozott helyreállítását hazánkban. Világos, hogy miért. Taktikájuk könnyen leleplezhető. Nem voltak mai gyerekek a politikában, és nem ls voltak együgyű, naiv emberek. Jól tudták, hogyha beleegyeznének a szocialista törvényesség helyreállításába, saját maguk ellen cselekednének, elősegítenék saját gaztetteik leleplezését népünk előtt. A rendelkezésünkre álló számtalan bizonyíték cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a pártellenes csoport tagjainak lelkiismeretét terheli a sok párt, szovjet, komszomolista és katonai funkcionárius ellen foganatosított tömeges megtorlás és közvetlenül személyesen felelnek ezek fizikai megsemmisítéséért. Sztálin és € vele szorosan együttműködő Molotov és Kaganovics ürügyül használták ki Szergej Mironovics Kirov meggyilkolását a nekik alkalmatlan emberek, neves államférfiak megsemmisítésére. Akkor rendkívüli büntetőtörvényeket fogadtattak el, melyek lehetővé tettéli becsületes, a párthoz és a néphez hü vezetők gyalázását ős kiirtását. Akkoriban számos nem bírósági szerv létesült. Megállapítást nyert, hogy Kaganovics személyesen dolgozta ki a létrehozásukra tett javaslatot. A levéltárban megmaradt az okmány kézírásos tervezete. Molotov, Kaganovics és Malenkov durván visszaéltek magas párt- és állami funkciójukkal és egy tollvonással döntöttek sokak életéről. Az ember elszörnyed, látván milyen bűnös könnyelműséggel cselekedték ezt. Hogy kiegészítsem a kongresszuson elhangzottakat, néhány tényt szeretnők ismertetni a küldöttekkel. Sztálin, Molotov és Kaganovics 1937 novemberében beleegyezésüket adták ahhoz, hogy kiváló párt-, állam- és katonai vezetők soraiba tartozó elvtársakat hadbíróság elé állítsanak. Megmaradt aláírásuk az okmányokon. Ezeknek többségét agyonlőtték. Az ártatlanul agyonlőtt és utólag rehabilitált egyének között kiváló párt- és állami funkcionáriusok vannak, mint Posztisov, Kosszior, EJhe, Rudzutak, Csubar elvtárs, Krllenko Igazságügyi népbiztos, Unsliht, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának titkára, Bubnov népművelődősügyi népbiztos és mások. Sztálin, Kaganovics, Molotov, Malenkov és Vprosilov számos cinikus megjegyzése bizonyltja, milyen durván bántak ezekkel az elvtársakkal. így például Jakir, egy katonai körzet volt parancsnoka annak idején levélben bizonygatta teljes ártatlanságát Sztálinnak. Hallgassák meg, hogy mit Irt: „ ... Becsületes harcos vagyok, hű vagyok a párthoz, az államhoz és a néphez, mint évek hosszú során át voltam. Egész életemet önfeláldozó becsületes munkában töltöttem a párt és vezetőt színe előtt... Becsületes vagyok minden szavammal és az ön, a párt és áz ország iránti szeretet szavaival, a kommunizmus győzelmébe vetett határtalan hittel halok meg." Sztálin erre a levélre azt írta: „Lump és prostituált", Vorosllov hozzáfűzte „hogyan találó", Molotov és Kaganovics hozzáírta: „Árulónak, disznónak és ... (kimondhatatlan illetlen szó következikj csak egy büntetés jár — halál." A kivégzés előestéjén Jakir a következő levelet küldte Vorosilovnak: „J. Vorosilovnak. A vörös hadseregben a múltban évek hosszú során végzett derék munkám emlékére kérem, adjon utasítást, hogy gondoskodjanak családomról, segítsék tehetetlen és ártatlan családomat. Hasonló kéréssel folyamodtam N. J.Jezsovhoz. Jakir, 1937. Június 9." Vorosilov, aki éveken át együtt működött jakirrál és jól tudta, hogy ez az ember a szovjet hataiom védelmében nem egyszer szemben állt a halállal, a következőket irta a levélre: „Kétségbe vonom ennek az aljas embernek a becsületességét. K. Vorosilov, 1937. június 10." Jó, hogy Vorosilov elvtárs Idejében tudatára ébredt hibájának. Okmányok alapján megállapították, hogy Kaganovics különböző esetekben a bírósági eljárás befejezése előtt személyesen és önkényesen megváltoztatta az ítélet tervezetét, ahogyan ez neki megfelelt, például arra hivatkozva, hogy állítólag terrorcselekményeket forraltak ellene. Mint már hallottuk, Malenkov lelkiismeretét terheli az úgynevezett leningrádi eset, mely e dicső és mindnyájunk számára drága városban nagy tragédiát jelentett sok kommunista családjában. Malenkov karrierista céljai érdekében intrikákkal kompromittáltatta Kuznyecov elvtársat, a Központi Bizottság volt titkárát, Voznyeszenszklj elvtársat, a politikai bizottság tagját és más kiváló pártmunkásokat. Az örményországi párt- és szovjetapparátus számos funkcionáriusának emléke mardoshatja Malenkov iekiismeretét. Az ô utasítására larlóztatták le ezeket az elvtársakat Handzsjan elvtársnak, Örményország Kommunista Partja KB első titkárának meggyilkolásával kapcsolatban. Mint később kiderült, Handzsjani Beája gyilkolta meg dolgozószobájában. Malenkov teljesen ártatlan emberek felszámolásával segítségére volt cinkosának, Berijának gaztette eltitkolásában. Elvtársaki Ilyen embertelenül döntöttek ártatlan emberek sorsáról a pártellenes csoport tagjai évek hosszú során át, mlg végre lehullt az álarc Berijáról, az alattomos ellenségről. • Elvtársak! Még egy esetet szeretnék megemlíteni. Bulganyin visszaélt szolgálati beosztásával és 1957. júniusának napjaiban, amikor a frakciósok nyílt támadást indítottak a Központi Bizottság ellen, a Kremlben személyes őrségét állította fel, hogy az ő engedélye nélkül senkit se engedjenek be a kormányépületbe, ahol a Központi Bizottság elnöksége ülésezett. Ez azt bizonyítja, hogy az összeesküvő/ aljas céljaik elérése érdekében a legvégsőbbre is elszánták magukat. Szerencse, hogy a Központi Bizottság Idejében felismerte a veszélyt ős ártalmatlanná tette a pártellenes csoportot. Felelősségem teljes tudatában ki kell Jelentenem a kongresszuson, hogy a pártellenes csoport egyes tagjai, — mindenekelőtt Molotov — még ijem vonták le a következtetést a kemény leckéből, helytelenül viselkednek a párttal szemben és kitartanak régi álláspontjuk mellett. Ezért itt az ideje, hogy a pártellenőrzési bizottság megvitassa a pártellenes csoport legszigorúbb felelősségre vonásának kérdését. Teljes .mértékben támogatom az előttem felszólalt küldöttek ez Irányú javaslatait. Elvtársak! A pártellenes csoport egyöntetű elítélése szovjetellenes lármát váltott kl Nyugaton, mindenekelőtt a nyugati sajtóban. Ml nem azért beszélünk kongresszusunkon a pártellenes csoportról, mintha az a pártra nézve ma veszélyt jelentene. Nem. A pártellenes csoport tagjai politikai hullák. Azért beszélünk a frakciósokról, hogy újra leleplezzük igazi arcukat, hogy újra rámutassunk szánalmas voltukra azokkal a dicső tettekkel szemben, melyeket a párt és a nép a XX. kongresszus után hajtott végre és azokkal a lelkesítő magaslatokkal szemben, melyet az SZKP új, nagyszerű programja nyit előttünk. Most a pártellenes csoport szétzúzása után az ember különösen érzi, milyen gyönyörű Idők következtek be, milyen friss légkör uralkodik pártunkban és országunkban, milyen könnyű a szivünk, és milyen jól megy a munkánk. Országszerte mindenütt fellendül a politikai aktivitás, az emberek alkotólelkesedé'ssel és hévvel dolgoznak. Pártaktívánk, a kommunisták és minden szovjet ember bátran'és nyíltan kimondják gondolatalkat, félelem nélkül feltárják a hibákat és szívükön viselik a párt- ós állami ügyeket. Ennek szemléltető bizonyítéka a XXII. kongresszus ls, melynek munkáját, igazi lenini szellem, a haza felvirágoztatásáról való lenini gondoskodás hatja át. Elvtársaki Ma örömmel jelentjük a kongresszusnak, hogy az államvédelmi szervekben teljesen felszámoltuk a .fogyatékosságokat és a szocialista törvényesség megszegését. A Központi Bizottság és a szovjet kormány erélyes intézkedései ezeknek örökre véget vetettek. Átszerveztük az államvédelmi szerveket, csökkentettük létszámukat, megszabadítottuk őket a nem rájuk tartozó feladatoktól, s megtisztítottuk őket a karrierista elemektől. Pártunk a párt-, szovjet- és komszomolista dolgozók nagy csapatát bízta meg az államvédelmi szervekben való tevékenységgel. Az államvédelmi bizottság és helyi szervei ma jól képzett, a párthoz és a néphez feltétlenül ragaszkodó káderekkel dolgoznak, amelyek eredményesen meg tudják oldani hazánk államvédelme biztosításának bonyolult feladatait. Ma, a párt és a kormány ernyedetlenül ellenőrzi az államvédelnji bizottság szerveinek munkáját, mely a szovjet ember iránti bizalomra, jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartására épül. Ma senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és megbüntetni, másképpen, mint bírósági ítélet alapján. A párt helyreállította az államvédelmi szervek igazi lenini munkastílusát és módszereit. Az államvédelmi szervek a népre támaszkodnak, szorosan egy'ttműködnek a dolgozókkal és a szovjet közvéleménnyel. Az államvédelmi szervek többé nem rémek, amilyeneket a közelmúltban ellenségeink Berija és cinkosai akartak belőlük faragni, haneni pártunk politikai szervei a szó igazi értelmében. Az államvédelmi bizottság szerveinek tevékenységében rendkívül nagy szerepet játszanak a pártszervezetek, melyek elfoglalták megillető helyüket munkánkban. Az államvédelmi szervek dolgozői most már tiszta lelkiismerettel tekinthetnek a párt, a szovjet emberek szemébe. Az államvédelmi szervek munkájában nagy újdonság, hogy az ellenséges hírszerzőszolgálatok ügynökei ellen folytatott harc fokozásával egyidejűleg megelőző ős ellenőrzőlntézkedéseket foganatosítanak azokkal a szovjet állampolgárokkal szemben, akik bér politikailag helytelen, néha a bűntettel határos cselekedeteket követnek el, ám nem ellenséges szándékból, hanem politikai éretlenségből, vagy könnyelműségből. Ez szerintem az egyik formája annak, hogyan vegyenek részt az államvédelmi bizottság szervei a szocialista állam navelőfunkciójának betöltésében. Természetesen a kémeket é9 a szovjet állam más ellenségeit a jövőben is törvényeink teljes szigorával büntetjük. A szovjet államvédelmi szervek átérzik nagy felelősségüket a párttal és a néppel szemben, ás készek a párt vezetésével mindenképpen tovább szilárdítani szerveinket, élesíteni az imperialista hatalmak és hírszerzőszolgálataik cselszövései ellen irányuló fegyverüket. Elvtársaki A törvényesség helyreállításában határozott Jelentősége volt Jogtudományunknak. Jogi szakértőink azonban még mindig messze állnak a valóságtól és államszerveink gyakorlati tevékenységétől. Sok jogásznál konzervativizmus mutatkozik. Éveken át meddő vitákat folytattak arról, hogy például vágófegyvernek számít-e a kindzsál vagy sem, stb. Jogászaink, ahelyett, hogy a létfontosságú kérdésekkel foglalkoznának, sokan olyan témákon dolgoznak, mint Monaco, San Marino és Lichtenstein fejedelemség államrendszere, a feudális Grúzia családjoga, stb. Ugyanakkor törvényhozásunkban sok olyan szabály van, amely már régen elavult. Viszont vannak problémák, melyek kimerítő elméleti megoldást kívánnak. Nézzük például ez OSZSZSZK polgári törvénykönyvét. Azt olvassuk benne, hogy az OSZSZSZK minden polgárának joga van ipariés kereskedelmi vállalatokat létesíteni, részvénytársaságokat és koncessziókat alapítani. A törvénykönyv egyes cikkelyei még ma is, amikor eljutottunk a kommunista társadalom küszöbére, áldásukat adják a magántulajdon jogára és a bérért foglalkoztatott munkaerők felhasználásának dolgára. Viszont sok, égető, gyakorlati kérdés hiányzik törvényeinkből. Úgy látom, ideje volna büntetést iktatni törvénybe az aktatologató módszerekért. Hisz nálunk már 10 rubel ellopáséért felelősségre vonják az embert, és ez helyes. Viszont az aktatológatokat, akiknek hibájából éveken át kihasználatlanul maradnak értékes újítási javaslatok és találmányok, és azokat, akik gátolják és fékezik az új technika és technológia meghonosítását, vagy azokat, akiknek hibájából meghiúsul a legfontosabb párt- és kormányhatározatok teljesítése, nem állítjuk bíróság elé. De nemcsak az anyagi kárról van szó. Az aktatologató szellem nagyon árt a kommunista nevelésnek, és egészségtelen hajlamot ébreszt egyes szovjet emberekben, gyengíti akaratukat és energiájukat. Ezért a lehető legszigorúbban meg kell büntetni az aktatologatókat és társadalmi bíróság elé kell vinni ügyüket. Ma, amikor a szovjet nép a kommunizmus építésének gyakorlati feladatán dolgozik, a fenegyerekek, tolvajok, élősdlek, megvesztegethető elemek és rágalmazók cselekedeteit a legsúlyosabb bűntetteknek kell minősítenünk. A szovjet törvények a világ leghumánusabb törvényei, de emberszeretetük csak a becsületes dolgozókat Illeti, a nép rovására élő elemekkel és a parazitákkal szemben legyenek a mi törvényeink szigorúak, mert az említettek csoportja a mi belső ellenségünk. Elvtársak! A jogtudomány nagy fogyatékosságai és elszakltottsága a konkrét kérdésektől nem véletlen jelenség. Annak a következménye, hogy Vlslnszklj személyi kultusza gyökeret vert a jogtudományban, s hogy Vlslnszklj „elméleti"tanulmányai, többek között a Jog fogalmának meghatározásában abból az ismert téves tételből indulnak ki, hogy minél közelebb kerülünk a kommunizmushoz, annál inkább kiéleződik az osztályharc, aminek elkerülhetetlen következménye a megtorlások és a további kényszerintézkedések fokozódása. Vlslnszklj felfogása szerint a Jog csak kényszerintézkedésekre ép'ült, és teljesen figyelmen kívül hagyták nevelőszerepét. Visinszkij „elmélete", hogy a bűnös beismerése döntő bizonyíték az .államellenes bűntettekben lefolytatott bírósági eljárás során, lényegében igazolta a bírósági és nyomozógyakorlatban érvényesülő tömeges önkény múltbeli esetejt. Mint látjuk^ ezek az „elméleti" munkák még mindig nehéz teherként hatnak sok kiváló jogászunkra. Ezért Itt az ideje, hogy gondosan felülvizsgáljuk a jogtudomány helyzetét, az állam és a Jog legkomolyabb Időszerű kérdéseinek feldolgozására összpontosítsuk a tudományos erőket. Talán helyes lenne, a szétszórt jogtudományi és kutatóintézetek alapján egységes, kompetens, tudományos kutatóközponrás során, lényegében Igazolta a bírósági és a gyakorlathoz. Elvtársak! Engedjék meg, hogy a szovjet államvédelmi dolgozók nevében szívből Jövő hálámat fejezzem ki nagy kommunista pártunknak és a Nyikita Szergejevics Hruscsov ' elvtárs vezette lenini Központi Bizottságának azért, hogy állandóan atyailag törődnek az államvédelmi szervekkel, s hogy biztosítsam a kongresszust és pártunkat: államvédelmi szerveink munkatársai és dicső határőreink a XXII. pártkongresszus határozataitól lelkesülten még jobban fognak dolgozni, állandóan fokozni fogják éberségüket, rendületlenül betartják Lenin útmutatását és minden erejükkel a népet, a pártot, a kommunizmus győzelméért folytatott küzdőimet fogják szolgálni. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának 3. oldalán A. Gromiko elvtárs íeszólalésában sajnálatos módon sorátdobás történt. A második hatáb 12. bekezdése helyesen így hangzik: A Szovjetunió megérti és támogatja azt a német földön létrejött, békeszerető államot, melynek a béke iránti hűségét senki sem vonhatja kétségbe és amelyben sok millió német a barátunk lett, megértjük és támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaságot, melynek biztonságát és szuverenitását- a? egész szocialista tábor szilárdan védelmezi. A harmadik hasáb 2. ás 3. bekezdése így hangzik: A NATO egyike a legagresszívabb katonai tömböknek, melyet a nyugati hatalmak hoztak létre és amelynek még agresszívabb jelleget kölcsönöz Nyugat-Németország részvétele. Bármilyen meglepőnek is tűnik, a legutóbbi időkig még azok a nyugat-európai államférfiak is hasonló „érveket" hoztak fel Nyugat-Németország felfegyverzésének igazolására, akik különben számos kérdést józanul tudnak megítélni. (JJ SZÓ 4 * 1961. október 25.